Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-27 / 50. szám

1936. június ZT. szerda NÉPÚJSÁG 5 a dolgozók Érdekeden — a bürokrácia ellen Érthetetlen dolgok Nem tudom, ki hogy van vele, lehet, hogy akadnak, akik másképp vélekednek, de én a bürokráciát, a paragra­fusrágást látom az alábbi há­rom esetben. Három eset, három külön­böző ember, három különböző problémával. Mégis mindhá­romnál ugyanazok a fekélyes tünetek, melyeket már legfőbb ideje kivágni. De kezdjünk talán a dolog lényegéhez. Érdemes-e jó kereskedőnek lenni ‘í Egy levélírónk panaszának kivizsgálása kapcsán levelet kaptunk az egri ÁKF-től Eb­ben többek között ez áll: „A kereskedő a kereskedelmi munkával helyesen, a dolgo­zók igényeinek megfelelően foglalkozik, amit mutat az is, hogy éppen azért, mert a vá­sárlási keretét túlvásárolta (értsd: megfelelő árut biztosí­tod a földművesszövetkezeti iroda, illetye ügyvezetője fe- gyelmileg vonta felelősségre (?!), melynek során fizetésé­nek 15 százalékát büntetés­képpen levonták. Miről is van szó? Arról, hogy van egy ke­reskedő — az ÁKF fenti le­vele szerint jó kereskedő —, akit megbüntetnek azért, mert gondoskodik vásárlóiról, mert igyekszik kielégíteni a fo­gyasztók igényeit. Jobb volna, ha fordítva lenne. Azokat az úgynevezett tervet teljesítő ke­reskedőket vonnák felelősség­re, akiknek boltjaiból elmen­nek a vevők, mert hiányza­nak az áruk. De a szövetke­zetnél nem így ítélnek, leg alább is ezt bizonyítja a pé- tervásárai kis áruház esete is. ahol ugyanez a helyzet is­métlődött meg. Érthető, hogy utána óvatosságból nem vet­ték át a MESZÖV-től odairá­nyított, s a lakosságnak any- nyira szükséges árut sem. Rossz ez a gyakorlat, az áru­forgalom s a lakosság rovásá­ra megy. Büntetés helyett in­kább jutalmazzák a jó keres­kedőket. Fajsúly dolga ? A másik probléma teljesen elüt az előbbitől. Garai József istenmezejei tanító elpana­szolja, hogy míg társai 1.50 forint ebédhozzájárulást kap­nak, ő csak 50 fillért kap. Furcsái ja ezt a megkülönböz­tetést a tanácsnál. Eleinte személyi dolgokat gyanított, de a megyei tanács válasza szétoszlatta ezt a hiedelmét. A válaszban ugyanis ez áll: „Amennyiben a tanács már 1949. december 15. előtt adott a dolgozó részére üzemi ét­keztetést, akkor a teljes hoz­zájárulás összege 1.50 forint, amelyből egy forint a rezsi­költség, 50 fillér pedig a nyers­anyaghozzájárulás. Ha a ta­nács fenti időpont előtt a dol­gozó részére üzemi étkezte­tést nem adott, az üzemi kony­hához való hozzájárulás ösz- szege nyersanyagköltség címén adagonként 50 fillér. Lásd: 31—51(117) ■1952. 11. P. M. sz. körrendeletét.’’ Nem szükséges ehhez külö­nösebb kommentárt fűzni. Azt hiszem mindenki egyetért az­zal, hogy ideje volna ezen a körrendeletén változtatni. Kinek van igaza ? Nevet nem írok, hisz nem a név, a módszer az érdekes. Egyik orvosunkra panasz ér­kezett, hogy 40 forintért adott egyik betegének külföldi in­jekciót. Az ügy kivizsgálására felkértük a megyei tanács egészségügyi osztályát. Több hetes vizsgálat után válaszol­tak. íme a válasz: „Megálla­pította a vizsgálat, hogy a be­tegek is kérték az orvost, hogy külföldi gyógyszert al­kalmazzon náluk, mert attól jobb gyógyulási eredményt reméltek. A körzeti orvos hi­bát követett el azzal, hogy nem világosította fel a betege­ket, hogy a hazai gyártmányú ilyen hatású gyógyszerek is pontosan olyan jók, mint a külföldiek. Megállapítást nyert, hogy a körzeti orvosnak anyagi haszna a külföldi gyógyszerek beadása révén EGYSZERÍJHŰEN, OLCSÓBBAN A Minisztertanács felhívás­sal fordult az ország dolgozói­hoz, hogy tanácsaikkal, javas­lataikkal járuljanak hozzá az államapparátus munkájának ' egyszerűsítéséhez. Minden be- ; csületes dolgozó vágyát teljesí- i ti ez a határozat. Kápolna I községben is sok mindent i helytelenítenek a dolgozók. A I megyei Terményfelvásárló Vállalatnak a községben négy állandó alkalmazottja van egész évben, holott a begyűj­tésnek januártól június végéig holt szezonja van. Így fordul­hat elő, hogy a négy alkalma­zott gyakran munkaidő alatt kifekszik a zöld fűre, mivel nincs munkájuk. Nem úgy néz ki ez, mint a pazarlás? A közigazgatási és egyéb közületi szervek munkájuk során jobb együttműködéssel sok felesleges kiadást takarít­hatnának meg. Például a köz­ségi tanács terménybegyűjtési megbízottja június és január hó közötti időben mindennap telefonon rendszeresen jelenti a község begyűjtési munkála­tainak állását. A Terményfel­vásárló Vállalat községi meg­bízottja ugyanígy jelenti tele­fonon ezeket az adatokat a maga vonalán. Egy községből tehát két párhuzamos telefon­jelentés. Pedig a felsőbb szer­veknél ezek az adatok talál­koznak. Felvetődik a kérdés, szükséges-e a telefon jelentés ilyen formája? Gyakran elő­fordul olyan helyzet is, hogy egy-egy félnapot dolgozik a helyi tanács néhány dolgozója egy nagyobb időszakot felölelő jelentés összeállításán. Holott ugyanez a jelentés havi jelen­tés formájában már részlete­sen megvan o felsőbb szervek­nél. Megfontolandók ezek és jó irányban változtatni kell raj­tuk. Roham a bürokrácia ellen FELHÍVÁS A I VÁLÁS Z a „Teljes felelősséggel“ című cikkre nem volt, mert ő is annyiért vette mástól azokat, mint amennyit azokért kért a be­tegtől.” „Mindezek alapján utasítá­sunkra a járási főorvos fe­gyelmi eljárást indított Dr­ehen és ennek során írásbeli megrovásban részesült. Emel­lett kötelezte őt a fegyelmi ha­tározat az általa felvett 120— 120 forint visszafizetésére.” A megyei tanács megállapí­totta tehát, hogy az orvos nem hibás, — akkor viszont miért rótták meg, miért kötelezték a pénz visszafizetésére avagy mégis hibát követett volna el? Akkor viszont miért bizony­gatják, hogy az orvos nem hi­bás. Nehéz most már eldön­teni, kinek van igaza, min­denesetre az a módszer, ami ebben a rövid kis idézetben megtalálható, elítélendő. Az emberek és a Népújság is ezért harcolnak. Szeretnénk ha igazságot tennének ebben az ügyben is. BÓDI JÁNOS Mielőtt megkezdenénk a tények felsorolását, úgy érez- ; zük, meg kell mondanunk, hogy nem egyéni érzékeny­ségből, vagy úgynevezett elég­tétel kérés, vagy adás céljá­ból írjuk meg ezt a választ, hanem — az összes dolgozók, illetve biztosítottak érdeké­ben — azért, mert nem sze­retnénk, ha éppen a szóban lévő közlemény hatáséra csök- kenne az üzemek, a hivatalok I stb. felelősségérzete a rájuk háramló SZTK feladatok ellá­tásával kapcsolatban Az SZTK egri Alközpontja a szarvaskői Községi Tanács VB-nek és a többi VB-nek is az első évben, vagyis 1954-ben külön körlevelekben s ezenkí­vül a helyszínen többszöri megbeszélésekkel, gyakorlati útmutatásokkal nyújtott se­gítséget a társadalombiztosítá­si feladatok ellátását illetően. Ebben az évben minden el­lenőrzés tanító jellegű volt, de felhívtuk a VB-ok figyel­mét, hogy a jövőben mulasz­tás esetén bírságolnunk keik A szarvaskői Községi Ta­nács VB-nél négy helyszíni ellenőrzés alkalmával észlel ! tünk szabálytalanságot, ami j kor is megállapítást nyert, [ hogy több dolgozót nem jelen- ! tettek be az SZTK-ba, s mu- I lasztást követtek el a dolgo­zók munkabéreinek bejelenté- ! sével kapcsolatban is. Az el­követett mulasztásokért a jog­szabályban előírt bírságokkal terheltük meg a VB-ot. Ilyen bírságokra hivatkozik az új­ságban megjelent közlemény. Ezen bírságok közül az elsőt és a legnagyobb összegűt mél- j tányosságból elengedtük, de íez alkalommal írásban figyel­meztettük a VB-ot, mint mun­káltatót, hogy a továbbiakban már nem áll módunkban mél' ; tányosságot gyakorolni. ’ Meg kell említeni, hogy a fent leírt helyszíni ellenőrzé­sek mellett a belső ellenőrzés ; is nyolc esetben állapított meg szabálytalanságot, amiért szintén kisebb összegű bírsá­got kellett alkalmaznunk. Ezen bírságokból is egyet tö­rültünk. Bürokráciamentes, egyszerűbb ügyintézést (Javaslat) Nagy jelentősége van annak a határozatnak, mely kimond­ja, hogy olcsóbbá és gazdasá­gosabbá kell tenni az ügy­intézéseket. Ez természetes, hisz mindannyiunk előtt vilá­gos, hogy sok az adminiszt­ratív munkás és nagy a bü­rokrácia. Ez főleg a közigaz­gatási és a vállalati szervekre jellemző. Vizsgáljuk meg a hatvani járási tanács és a járási föld­művesszövetkezeti központ aparátusát Azt tapasztaljuk, hogy egy-egy községre több mint 10 tanácsi és szövetke­zeti alkalmazott jut. Ettől függetlenül a dolgozó paraszt­ság ügyeinek elintézése igen lassú. A járási tanács egyik dolgozója kinn jár a község­ben és megállapít egy bizo­nyos dolgot, akkor ezt a helyi tanácsnak még írásban jelen­teni kell a járási tanács felé. Ezzel úgy tűnik, mintha a jarau 1 küldött mm járt volna az illető községben. Utá­na pedig még az is előfordul, hogy a probléma megoldása elmarad, vagy hosszú hónapo­kat vesz igénybe, míg egy- egy kérelemre a szenvedő alany választ kap. Ilyen ese­tek gyakran előfordulnak a városi és a megyei szerveknél is. A túlzottan felduzzasztott hivatali aparátusok másik hátránya az, hogy ezek lakó­házakban helyezkednek el, mikor sok dolgozónak nincs rendes lakása. Helyes lenne, ha a Szabad Nép javaslatai nyomán a vállalat vezetői a nyüvánosság előtt felülvizs­gálnák ezeket a kérdéseket és hozzájárulnának a lakásprob­léma megoldásához. Az ügyin­tézések meggyorsítása, a bü­rokrácia megszüntetése, a la­káskérdés és még néhány ége­tő probléma megoldása sze­rintem csakis a dolgozó nép széles tömegeinek bevonásá­val valósulhat meg demokra­tikus úton*. Jó lenne, ha a pártalapszervezetek szabad pártnapokon tárgyalnának ezekről a kérdésekről. Itt meg­hallgatnák a dolgozók javasla­tait és a tömegek hangjára, véleményére alapozva segíte­nének. Az ilyen pártnapok megszervezésében adjanak se­gítséget a tömegszervezetek vezetői és ilyen módon a szé­les tömegek bevonásával he­lyes lesz a feladatok’ megol­dása. Ezzel egyre szorosabbá fűzzük és erősítjük a párt és a tömegek közötti kapcsolatot Horváth András, Eger Hogy a többi bírságot — s közöttük a közleményben em­lítetteket is — miért nem tö­rültük méltányossági alapon, arra azt hisszük vüágos vá­laszt ad a fent leírt előzmény (mulasztások sorozata, figyel­meztetés stb). Abban igazat kell adnunk a közleménynek, hogy egy esetben kétszeri járulék-kiro­vás történt, amit helyesbítet­tünk is, azonban ezt az a za­var idézte elő, hogy a VB. a vonatkozó munkabérbesorolást későn küldte el, és nem je­lölte meg tisztán, hogy a be­vallás mely hónapokra vonat­kozott. ! Helyesnek tartjuk azt a bí­rálatot, amely az SZTK hibái­nak feltárására és megszünte­tésére irányul. Mi is erre tö­rekszünk, mert kétségtelen, hogy vannak még hibák, ame­lyek részben tőlünk, másrészt rajtunk kívül álló okokból származnak Határozottan vissza kell utasítanunk azonban azt a fellengős és kizárólag a SZTK elleni hangulatkeltésre irá­nyuló állítást, hogy az SZTK bírságjutalék hajhászással, il­letve jutalék juttatással ösz­tönzi az ellenőröket a bírság­szedésre. Az SZTK-nál sem az ellenőrök, sem más dolgo­zók a fizetésen kívüli juttatás­ban. vagy prémiumban nem részesülnek. De ki kell jelen­tenünk, hogy a mi dolgozóin­kat nem is szükséges ilyen esz­közökkel hajszolni. Minket a hivatásunk kötelez arra, hogy a beteg, rokkant, vagy meg­öregedett dolgozók részére előre biztosítsuk azokat a fel­tételeket (munkaviszony és já­rulékbejelentések megtörtén­tét) amelyeknek hiányában dolgozó nem kaphat ingyenes gyógykezelést, segélyt és nyug­díjat. A járási tanácsok és a Me­gyei Tanács bizonyíthatják, milyen sok tájékoztató és fel- világosító előadással és a Me­gyei Tanács pénzügyi híradója útján gyakorlati útmutatással igyekeztünk mindig segíteni a tanácsokat. Dr. Iszlai István, Eger, SZTK ügyvezető Egyre erősebben tiltakoznak a dolgozók a bürokrácia út­vesztői, az államigazgatás egyes lélektelen munKamod- szerei ellen Egyre kevésbé tűrik az indokolatlan aktato­logatást, a bürokratikus huza­vonát. A dolgozók nem tűrik tovább a bürokráciát és az államigazgatás irányítóitól, dolgozóitól határozott kezde­ményezéseket, tervszerű küz­delmet várnak az egész ál­lamigazgatási munka megja­vítására. j A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megjaví- I tásáról. E határozat alapján a j tanácsok is kötelesek bíráló ! módon megvizsgálni eddigi munkájukat, s határozott in­tézkedéseket hozni a hibák megszüntetésére. A dolgozók a bürokratizmus csökkentesét és megszüntetését elsősorban a tanácsoktól várják. A bürök rácia a tanácsi dolgozóknak is ellensége Meg kell állniok a felülről záporozó bürokratikus intézkedések tüzében, az alsó- fokú tanácsok és a lakosság felé pedig ők maguk kényte­lenek képviselni a bürokráciát. Ilyen körülmények között határozták el a megyei tanács dolgozói, hogy széleskörű és tervszerű munka keretében ja­vaslatokat dolgoznak ki a ta­nácsi munka egyszerűbbé gyorsabbá és eredményesebbé tételéért. A javaslatok alapja a jelenlegi ügyrendek alapos felülvizsgálata. Ezt minden dolgozó a decentralizálás alap­vető szempontját figyelembe- véve hajtja végre, s őszintén nyilatkozik, milyen tenniva­lók adhatók le a megyei ta­nácstól a járási, városi, illetve községi tanácsokhoz Ugyan­akkor bírálják a minisztériu­mokat, melyek indokolatlanul I részletfeladatokat tartanak meg maguknak, s gyakran be­avatkoznak a tanácsok mun­kájába. A javaslatok kidolgozása el- ! kezdődött. Elmondhatjuk, I hogy minden tanácsi dolgozó ! részt vesz ebben a megmoz­dulásban, mégis kevésnek tartjuk ezt. Arra van szükség, hogy a lakosság köréből a ta­nácsok tnunkáját ismerő dol­gozók közül is kapjunk minél több bíráló véleményt s ja- I vaslatot. Î A tanácsoknak az állam- igazgatás egyszerűsítésére vo­natkozó munkája eltart né­hány hétig. Éppen ezért fel­kérjük megyénk dolgozóit, hogy július 10-ig küldjék be a tanácsi munka egyszerűsíté­sére irányuló javaslataikat a megyei tanács vb, egyszerűsí­tési bizottságához (Eger, Vö­röshadsereg út 9 ) Alakuljon ki társadalmi mozgalom az ál­lamigazgatási munka egysze­rűsítésére és megjavítására. Megyei Tanács VB. Egyszerűsítési Bizottsága * Nem határidős feladat... Nem-e bürokráciával akar a bürokrácia ellen harcolni a megyei tanács egyszerűsítési bizottsága? A bürokrácia el­leni harc ugyanis nem kam­pányfeladat. Nem június 10-ig, még csak nem is néhány hé­tig tart, hanem addig, míg van munkánkban bürokratikus vo­nás. Éppen ezért úgy gondol­juk, a dolgozók javaslataira nemcsak július 10-ig van szükség. Fogadjuk örömmel bármikor az okos javaslato­kat, és ésszerű elgondoláso­kat És főképpen valósítsuk meg azokat. Hiszen a bürök rá­cia elleni harcunk nem határ­idős feladat, s ezért ne szab­junk határidőket.-fis.) Kényelem ? Az Eger és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet helye­sen már előre gondoskodott a szarvaskői italbolt tüzelőellá- tásárói De hogyan? Teher­autóval kiszállítottak 40 má­zsa szenet Egerből Mivel ebédszünet volt, az italbolt­ban nem találtak senkit, az azonban már túlságosan nehe­zükre esett volna hogv laká­sán felkeressék az italbolt ve­zetőjét s meg tudiák tő e hol rakják le a szenet. Ehelyett Dongó elvtársnak, a központi iroda dolgozójának utasít sara leszórták a 40 mázsa szenet az árokba. A szén azóta is ott van. Csak egy kicsit beljebb hányták, hogy ne okozzon; tor­laszt az útvonalon. Ló, vagy marha? Az ügyem elintézéséhez ké­rem a Népújság segítse: ét Négy hold földein van, a fel- szabadulás óta ezt a földet mindig tehénnel művelem. Tej beszolgálta tási kötelezettsé­gemnek mindig pontosan ele­get tettem, emellett még bor- júneveléssel is foglalkoztam. A kocsmaépületben nincs hely, ahová a már eddig is megtizedelt szenet elhelyez­zék. Ez pedig sokat jelent A nagy mezőgazdasági munkák miatt nem lehet kapni embert, aki a szállítást elvégezné, ad­dig tehát őrt kell me lé * í- , tani. Ezt követi aztán majd a I rakodómunkások, és a szállí- i tás költsége Mindezt meg le- I hetett volna takarítani, ha 1 nem oly kényelmesek a szenet j kiszállítók. Gondolkozzanak ezen az Eger és Vidéke Kör- I zeti Földművesszövetkezetnél, I hisz érdemes rajta gondolkoz­ni. Mészáros György vb. titkár, Szarvaskő I Az új adómegállapítási rend- I szerben Kápolnán terhemre lóadót is kivetettek, 600 forin­tot. Most már azt kellene el­dönteni, hogy az adóhivatal­ban tudják-e jobban, vagy én, hogy lovam van, vagy tehe­nem? I Pintér István, Kápolna Sok kívánság, javaslat a* fmsz tagértekezletek en Az elmúlt hetekben tartot­ták meg földművesszövetkeze­teink tagértekezleteiket, me­lyeken beszámoltak az első negyedéves munkáról. A tag­gyűlések arról tanúskodnak, hogy erősödött a tagság és a földművesszövetkezetek kap­csolata. A dolgozó parasztokat egyre jobban érdekli az fmsz munkája, így az értekezletek sokkal eredményesebbek, mint pár évvel ezelőtt voltak. Sok helyen javaslatok szület­tek a munka további javítá­sára. Egyes községekben új bol­tok létesítését és felvásárló­helyek felállítását kérték, másutt, például Recsken az volt a dolgozók kívánsága, hogy az üzletek kölcsönözze­\ ' 1 / nek mezőgazdasági felszerelé­seket. Egerben bírálták az fmsz felvásárlóit a szerve­zetlenség miatt, s elmondták, hogy magatartásuk nem min­dig megfelelő. Annak ellenére, hogv Egerben négy felvásárló telep van, nincs biztosítva a piaci standon a megfelelő áru- mennyiség. A tagok helyese*, bírálták hozzászólásaikban a földmü- vesszövetkezetek dolgozóit mu­lasztásaik miatt. Több helyen szóltak az áruellátás hiányos­sága miatt A most megtartott tagértekezleteken határozatot hoztak a szövetkezetek az új tagok felvételére is. 1PACS LAJOS MÉSZÖV politikai osztály , Eger

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom