Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-23 / 49. szám

1956. június 23. szombat NÉPÚJSÁG 3 í > NYILATKOZAT a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányküldöttségé­nek 1956. június 1-től 23-ig a Szovjetunióban tett hivatalos lá­togatása idején Joszip Broz- Titó, a JKSZ főtitkára, Edvard Kardelj, a JKSZ Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottságá­nak titkára, valamint Jakov Bla- zsevics, Veljko Micsunovics, Kocsa Popovics és Mijalko To- dorovics, a JKSZ Központi Bi­zottságának tagjai, mint a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­gének és Jugoszlávia Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének képviselői, illetve N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára, N. A. Bul- ganyin, A. 1. Mikojan, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének tagjai, D T. Sepilov, az SZKP képviselői az elvtár- sias ^őszinteség és nyíltság szel­lemében eszmecserét folytattak a JKSZ és az SZKP viszonyáról és együttműködéséről. E megbeszéléseken a követke­zőkben állapodtak meg: 1 Az 1955. június 24-i belg- rádi nyilatkozat egészséges alapra helyezte a két szocialista ország viszonyát és a benne ki­nyilatkoztatott elvek rrőnd szé- lesebbkörű alkalmazási,! lelnek a két szocialista ország kölcsö­nös együttműködésében. O A két országnak a belgrádi ‘‘”J* nyilatkozat aláírását kö­vető időszakban kifejtett együtt­működése és viszonyának általá­nos fejlődése, valamint népeik politikai és egyéb társadalmi szervezeteinek érintkezése ked­vező politikai feltételeket terem­tett meg az SZKP és a JKSZ együttműködésére is. A fent kifejtett tételekből ki­indulva és figyelembe véve azo­kat a konkrét feltételeket, amelyek között a jelenlegi szo­cialista mozgalmak fejlődnek, szem előtt tartva a marxizmus— leninizmus internacionalista el­veit, a JKSZ és az SZKP kül­döttségei megállapodtak abban, hogy a két párt közötti érintke­zés folytatása hasznos és szük­séges a szocialista országaink további erősítését s felvirágzását szolgáló együttműködés végett, a nemzetközi munkásmozgalom­ban a szocializmus jelenlegi fej­lődésével összefüggő számos kérdésben kifejtendő együttmű­ködés végett, továbbá a világ népei békés egymás mellett élé­sének és együttműködésének fej­lesztése végett, tekintet nélkül a társadalmi és politikai rendsze­rükben mutatkozó különbségekre, a népek békéje, szabadsága és függetlensége érdekében. A pártok képviselői abból in­dulnak ki, hogy a kapcsolatok és az együttműködés továbbfej­lesztése az SZKP és a JKSZ, mint olyan országok vezető párt­jai között, amelyekben a mun­kásosztály van hatalmon — e pártok közös célt tűztek maguk elé: a teljes szocialista társada­lom felépítését országukban, az emberiség haladásának és a tar­tós békének a biztosítását - kétségkívül elő fogja mozdítani a további együttműködés fejlő­dését a Szovjetunió és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársa­ság között, elő fogja mozdítani a szilárd barátság elmélyülését Jugoszlávia és a Szovjetunió né­pei között. 3 A két fél, azt az álláspon- • tot vallva, hogy a szocia­lista fejlődés útjai különböző or­szágokban és körülmények kö­zött különbözőek, hogy a szocia­lizmus fejlődési formáinak gaz­dagsága elősegíti erősödését és kiindulva abból a tényből, hogy mind egyik, mind a másik féltő! idegen minden olyan tendencia, hogy rákényszerítse másokra saját véleményét a szocialista fejlődés útjainak és formáinak meghatározásában — megegye­zett abban, hogy az említett együttműködésnek a teljes ön­kéntességen és egyenjogúságon a baráti bírálaton, pártjaik vitás kérdésekben folytatott elvtársi jellegű eszmecseréjén kell ala­pulnia. A JKSZ és az SZKP kö- 0 zötti és az említett alapo­kon nyugvó együttműködés el­sősorban a két ország szocialis­ta építése formái és módszerei sokoldalú, kölcsönös megismer­tetésének útján, a szabad és elvtársi tapasztalat- és véle­ménycsere útján fog fejlődni. E tapasztalat- és véleménycsere ki­terjed azokra a kérdésekre, ame­lyek közös érdeklődésre tartanak számot a szocialista gyakorlat fejlesztése és a szocialista gon­dolat előbbrevitele szempontjá­ból, valamint azokra a kérdések­re is, amelyek a békét, a népek közötti közeledést és érintkezést és általában az emberiség hala­dását érintik. A világ jelenlegi anyagi és 0 szellemi átalakulása, amely kifejezésre jut a szocializmus erőinek roppant növekedésében, a nemzeti felszabadító mozga­lom fellendülésében, továbbá abban, hogy megnő a munkás- osztály szerepe a jelenlegi nem­zetközi fejlődés konkrét kérdé­seinek megoldásában, több nagy feladatot állít a nemzetközi mun­kásmozgalom elé. Ez a tény fel­hívja a figyelmet a jelenlegi vi­lágban tapasztalható jelenségek, alapvető anyagi és társadalmi tényezők és fejlődési irányzatok tudományos elemzésének szüksé­gességére is. Ezeknél az okok­nál fogva megegyeztek abban, hogy a marxizmus—leninizmus elveit szem előtt tartva, minden eszközzel ösztönözni fogják — mind kölcsönös viszonyukban, mind pedig a nemzetközi mun­kásmozgalomban általában — a kölcsönös együttműködést és a vélemények kicserélését a szo­cialista tudományos gondolat te­rületén. fa A JKSZ és az SZKP együttműködésének konk­rét formái tekintetében a kül­döttségek megállapodtak abban, hogy ennek az együttműködés­nek az útjai a következők lesz­nek: személyes érintkezések, a vélemények írásbeli és szóbeli kifejtése és kicserélése, küldött­ségek, anyagok, irodalomcse­réje, a szükséghez képest párt­funkcionáriusok találkozása a mindkét feí érdeklődésére szá­mot tartó időszerű kérdések meg­vitatása végett és általában az építő, elvtársi vita minden for­mája. H Az S7KP és a JKSZ kép- * * viselői a7 ilyen kölcsönös együttműködést a más kommu­nista munkáspártokkal, vala­mint a világ szocialista és egyéb haladó mozgalmaival fenntartan­dó kapcsolataik alkotó részének tekintik. O Az SZKP és a JKSZ véle­' ** menye szerint a tartós bé­kéért és a népek biztonságáért, a társadalmi haladásért vívott harc érdekében az összes haladó és békeszerető erők széleskörű együttműködésére van szükség. Ez egyre erőteljesebben nyilvá­nul meg a legkülönbözőbb for­mákban és világméretben. Ez az együttműködés a mostani tár­sadalmi fejlődés egyik elenged­hetetlen szükségessége. Az ilyen kapcsolatoknak egyenjogúaknak, nyíltaknak, demokratikusaknak és a világközvélemény számára hozzáférhetőknek kell lenniük. E kapcsolatoknak az általános érdeklődést keltő különböző prob­lémák kölcsönös megismerését és a reájuk vonatkozó tanács­kozást kell szolgálniok, elő kell segíteniük a kölcsönös megér­tést a különböző felek állás­pontjainak és nézeteinek türel­mes megmagyarázása alapján. Ebbe beleértődik, hogy ezen együttműködés minden egyes különálló részvevője szabadon cselekszik fejlődése feltételei­nek megfelelően és azoknak a közös haladó céloknak értelmé­ben, amelyekre törekszenek. * A JKSZ és az SZKP képvise­lőinek meggyőződésük, hogy a JSZNK és a Szovjetunió mun­kásmozgalmainak az említett el­vek és formák alapján folyta­tandó együttműködése népeik érdekeit és az országaikban fo­lyó szocialista építés érdekeit fogja szolgálni. Meggyőződésük, hogy ezzel elősegítik a világ szocialista és más haladó moz­galmainak általános közeledését, ez pedig egyaránt szolgál ja majd az egész világ békéjének érde­keit, az emberiség általános ha­ladásának érdekeit. Moszkva, 1956. június 20. A JKSZ Központi Bizottsága nevében: JOSZIP-BROZ TITO főtitkár Az SZKP Központi Bizottsága nevében: N. HRUSCSOV első titkár Megalakult Eger város mííemlékbizottsága Az ősi Eger külső képében is hűen tükrözi múltját, hősies hagyományait, magas kultúrá­ját. A háztetők, tornyok fölé emelkedő mohos várfalak, a várfalak alatt meghúzódó ka­nyargó utcák, az utcák és te­rek monumentális vagy sze­rény házai, épületei: hősi ha­gyományainkról, művészi kul­túránkról, de ezen túlmenően a letűnt korok szorgos munká­sairól, messze földön híres la­katosainkról, szobrászainkról, elmúlt társadalmak viszonyai­ról regélnek — Az egriek megértik a múlt idők szavát, tanulnak belőle és szeretik emlékeiket, mint ahogy szeretik és megbecsülik Moszvka, Leningrad, vagy Kiev, Varsó és Prága lakói történelmük beszédes tanúit. — És érdeklődésseü jönnek fa­laink közé az ország, a külföld százezres számú látogatói, aki­ket az egri boron, híres für­dőinken túl művészeti emléke­ink érdekessége csábít fe­lénk. — Műemlékeink vonalán — sajnos — mégis vannak hiá­nyosságok. Egy-két szakszerű íelyreállítástól eltekintve, ezek jz emlékek nagyrészt elha­nyagolt állapotban vannak, vagy hozzá nem értő kezek meg nem engedhető változta­tásokat végeznek rajtuk. A régi vár falai leomlással fe­nyegetnek, máshol egy-egy csatornarész hiányában érté­kes homlokzatok mállanak széjjel, vagy rossz ablakokkal, idétlen cégtáblákkal, a falakra ragasztóit plakátokkal éktele- nítik el épületeinket. Eger város tanácsa végre­hajtóbizottsága tudatában van annak, hogy mint az ország műemlékekben leggazdagabb harmadik városa (Budapest és Sopron után városunkban van a legtöbb művészeti emlék) —. Eger számára milyen érteke­ket jelentenek ezek a létesít­mények, — azért a megóvás, szervezettebbé tétele érdeké­ben a , közelmúltban tanácsi rendelettel biztosították a mű­emlékek fokozott védelmét. A tanácsi rendelet részlete­sen intézkedik a műemlékek (épületek, berendezések, léte­sítmények, városkép szempont­jából jelentős utcák és terek) pontos jegyzékbe vételéről, ezek felméréséről, megörökítéséről. Szabályozza azt, hogy ezeken mindennemű helyreállításra hogyan kell hatósági engedélyt kérni, mit kell tenni a szak­szerű megóvás és helyreálllítás érdekében Megállapítja, melyik épülete­ken lehet (és hogyan) esetleg változtatásokat eszközölni, vagy mi a módja az esetleg már telljesen korszerűtlenné vált létesítmények lebontásá­nak. Kimondja, hogy a műem­léki környezetben épülő új há­zaknál milyen elvek szerint kell eljárni, mit kell figyelem­be venni Végül intézkedik a tanácsi rendelet arról, hogy a feladatok szakszerű hozzáértő ellátására — véleményező szervként — a Városi Tanács VB Várcsgazálkodási Osztálya keretén belül műemléki bi­zottságot kell létrehozni. A tanácsi rendelet intézke­désének megfeüelően megala­kult a város műemléki bizott­sága. A bizottságnak a tagjai: a párt, a megyei,- és városi ta­nács kiküldöttei, a Dobó Ist­ván múzeum, az Állami Levél­tár, az Idegenforgalmi Hivatal vezetői, szakértő mérnökök, szobrászok és festőművészek. Az alakuló gyűlés alkalmával megállapították azokat a legsür­gősebb^teendőket, amelyek a város szervezett műemlékvé­delme érdekében a közellj övő­ben kerülnek végrehajtásra. Hevesy Sándor építészmérnök a Műemlékbizottság elnöke Látogatók a verpeléti Dózsa Tsz-ben Kedves vendégeket vártak a közelmúltban a verpeléti Dózsa Tsz tagjai. Látogatók érkeztek a községből, később autóval megjöttek a felsőtár- kányi és egerszalóki egyéni parasztok,, tsz-tagok is. Né­hány perces ismerkedés után a tsz-tagokkal megtekintették a mezőgazdasági gépeket Kü­621.252 forint volt. Azok a ta­gok, akik családtagjukat is be­vonták a nagyobb munkák idején, s maguk is szorgalma­san eljártak, szép jövedelmet kaptak. Burony István felesé­gével együtt 631 munkaegysé­get szerzett, és ha a háztájiból eredő jövedelmet nem számít­juk, megvolt a közel 31 ezer A látogatók megtekintik a kísérleti permetezés eredményeit. forint érték. A tájékoztató után határszemlére indultak a látogatók. Tetszésüket legin­kább az őszi árpa nyerte meg, amely Kiss Károly egyéni dol­gozó véleménye szerint 20 má­zsás átlagtermést igén Di­csérték a vegyszeres gyomir­tást, s többen a község gazdái közül elmondták, hogy a tsz földje mindig rendben van. Tetszett a 9 holdas burgonya­tábla is, itt az asszonyok szor­goskodásáról, jó munkájáról beszéltek. De nem kevesebb dicsérő szó hangzott el az 56 mert sok hasznos dolgot hal­holdas szőlőben, amelyről az idén 900—1000 hektoliter bort akarnak szüretelni, s minden bizonnyal meg is lesz. A határszemle után megbe­szélték tapasztalataikat. A lá­togatók elégedettek voltak, lottak, láttak, ők is elmondták észrevételüket. Szántó Flórián egyéni gazda javasolta, a meddő szőlővesszők szakszerű elszedését, hogy ezek ne von­ják el a tápanyagot a termő­vesszőktől. Cipó János érdek­lődött, mi lesz az öregekkel, miből élnek. Erre elmondták, hogy a szövetkezet szociális alapja az idén már 20 ezer fo­rint lesz, de a betegek is kap­nak részesedést, például Kele­men bácsi, aki az idén bete­gedett meg, eddig két mázsa búzát, s 500 forint készpénzt kapott, emellett állandóan ír­nak neki munkaegységet is. Az elnök azt is elmondta, hogy nemcsak az öregekről, hanem a fiatalokról is gondos­kodnak. Az idén már három férjhezmenés előtt álló lány­nak vettek bútort, s több tsz tagnak nyújtottak segítséget családi házaik építésében. A tsz látogatás végén a je­lenlevők elmondták, hogy ér­demes őszig elgondolkodni azon: továbbra is egyedül dol- gozzanak-e? Hegyi János lönös érdeklődéssel figyelték a rendsodrót és a négyzetesen vetett kukoricát kapáló kulti- vátort. Már erről is több egyé­ni gazda nyilatkozott elisme­rőleg és úgy látszott, hogy egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatják Soós Gyula elnök szavait, aki röviden ismer­tette a tsz eddigi munkáját. Elmondotta, mikor alakultak és milyen kevés jószággal, géppel kezdték meg a munkát. Beszélt az 1953-as év nehézsé­geiről. Azóta újból felfejlődtek s minden évben gazdagabbak a tagok és maga a tsz ist Ta­valy már kilencvenre emelke­dett a tsz családjainak száma, és úgy néz ki, ősszel újabb belépők lesznek. Az elnök ez­után rátért a terméseredmé­nyele ismertetésére. Az elmúlt évben — mondotta — az őszi búza holdankint közel 15, az őszi árpa 17.5, a cukorrépa 270, a burgonya 190 mázsával fizetett. Természetes ezt az eredményt a tagság nagy igye­kezete mellett a gépek hasz­nálatának köszönhetik. Az is­mertető előadás azután ter­veikkel foglalkozott Hogyan akarják növelni a termésátla­gokat, mit várnak a követke­ző években, s mennyire tart­ják fontosnak az állatállomány szám szerinti és minőségi ja­vítását. A jövedelem ismerte­tését Soós elvtárs azzal kezd­te, hogy a múlt évben az állat- tenyésztésből eredő haszon Bő termést ígér a takaimányborsó. Tapasztalatcsere a gépi aratásról Háriom megye legjobb ag- ronómusai, tsz elnökei, bri­gádvezetői részére tartottak tapasztalatcserét a Kompolti Kísérleti Intézetben. A gépi aratás helyes megszervezésé­ről és a kukoricatermesztés időszerű kérdéseiről tartott előadást Lelley János kutató. Az előadást gyakorlati bemu­tató követte. — NYÁRI táborozásra in~ dúl a Szilágyi Erzsébet leány- gimnázium harminc növen­déke. A lányok egy hetet töl­tenek a festői tárkányi tó mellett. — AZ EGRI IX. sz. ált. isk. szülői munkaközössége zászlót adott át az iskolának. A zászló érdekessége az volt, hogy azt a nyolcadikos tanulók úttörő nyak­kendőjéből készítették és arra az úttörők neveit is kihímezték. A novaji iskolában az év­záróval nem áll meg a mun­ka. A pajtások nyári munká­500 úttörő sportoló a tiszanánai tornaünnepélyen Tiszanánán ez évben is jólsike­rült évzáró tornaünnepélyt rende­zett az általános iskola, melyen 500 úttörő pajtás vett részt. A pajtások egységes sportöltözet­ben vonultak fel a sportpályára, ahol kezdetét vette az ünnepély. Az alsó és felső tagozatú tanulók szebbnél-szebb gyakorlatokat mu­tattak be, majd futásban, magas és távolugrásban, valamint labda­rúgásban mérték össze erejüket. Az ünnepély példás megrendezé­séért Nagy Gyula nevelő elvtár­sat illeti dicséret. Molnár Anna, Tiszanána. — AZ EGRI állami zeneiskola kamarakórusának tagjai június 17-én jól sikerült hangversenyt adtak a parádi szanatórium be­tegeinek, és a Párádon üdülő dolgozóknak. ja tovább tart. Az iskolából hat pajtás megy központi tá­borba, jó tanulásuk jutalmá­ul. De felkészültek a kalász­gyűjtésre, is mert a náluk lévő megyei vándorzászlót szeretnék megőrizni. Helyi táborokat, kirándulásokat is szerveznek az úttörők, és a tá­borozáshoz szükséges pénzt gyógynövénygyűjtéssel szer­zik meg. A gyenge tanulókat a nyár folyamán a nevelők kor­repetálással segítik, hogy ősz­szel könnyebben kezdhesse­nek a tanuláshoz., Az iskola rendbehozására pedig a szü­lők vállalkoztak a nyár fo­lyamán. Stópán Lásaló V A novaji iskola nyári tervei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom