Népújság, 1956. június (43-51. szám)

1956-06-09 / 45. szám

1956. június 9. szombat

NÉPÚJSÁG

3

TŰRLESZTHEII-E UDÓSSAGÚTII GYÖNGYÖSOROSZI ÉRCELÖKÉSZfTŰ?

NEM KÖNNYŰ dolog öröm és meghatottság nélkül járni- kelni a Gyongyösoroszi Erc- elokeszitömu hataunas-. épület- lom ujei, az eleven élettől, a munka zajától Hangos golyós- maimai, itotáUó ceuái között Megyénk iparának igazi büszkesége, dolgozóink alkotó erejének hataimas sziboiuma ez az új üzem. S mindez még csak a kezaet. Második ötéves tervünk munkája még nagyobb, még szebb létesítménnyé varázsolja majd Gyöngyösoroszit.

Örömmel tekintünk a versenytavára is, mely azt mutatja, hogy a műit hónapban lui.ti százalékra teljesítette szinpor termelési tervet az előkészítő, s nem kisebb az öröm akkor sem, amikor megtudjuk, hogy áprilisban is helytálltak az üzem dolgozói.

Igaz, csak az utóbbi két hónap munkája hozott ilyen szép eredményeket, s ha mérlegre tesszük a dolgot, sajnos, meg mindig az adósság serpenyője marad alul. Még mindig nem sikerült pótolni a télokozta lemaradást, s méa mindig 18.3 tonna ötöm és 107.4 tonna cink szinpor lemaradás írható az üzem tavasára, öreg hiba ez, hisz kohászaink .vegyi ipari üzemeink egyre-másra várják az ólmot és a cinket, terveik folyamatos teljesítéséhez számítanak a gyöngyösorosziak küldeményeire Nem is beszélve arról, hogy a jövő hónaptól kezdve jelentős export- kotelézettség is hárul az üzemre

Kedvezőtlen képet nyerünk akkor is, ha a fémtartalom és a fémkihózatal mutatószámait vizsgáljuk. Az utóbbi két hónap javuló munkája közepette is mindkét mutatószám az ólomnál és a cinknél egyaránt néhány százalékkal alatta marad a tervezettnek. Joggal tehető fel a kérdés, vajon menynyivel növekedhetett volna a termelés április hónapban, ha a cink fémkihözatal nem 65, hanem a követelmények szerint 80 százalék lett volna?

A hibák okai most is főként néhány gép tökéletlenségében, helytelen beszerelésében, a hozzá nem értésben, a technológia hiányában, s a jelenlegi munkaerővándorlásban keresendő. Mennyi termeléskiesés adódott már az idén gépállásokból, hány tonna értékes színpor került a meddőbe, ki- sebb-nagyobb figyelmetlenségek, pontatlanságok miatt — talán nem is lenne nehéz kiszámítani. Sokat lehetne vitázni azon is, kit terhel leginkább a felelősség, a műszakiakat-e, a pártszervezet vezetőit, vagy talán a gépeknél dolgozó mun kasokat? Azt hisszük, mindenki érzi, akinek csak köze van a termeléshez, mennyire ludas a meglévő adósságban.

ügy érezzük, talán a hibák boncolgatása helyett érdemesebb lesz megnézni azt, hogyan lehetne segíteni ,a lehetőségek megvizsgálásával, milyen tényezők jöhetnek számításba az adósság törlesztéséhez.

Flórián elvtárs, az üzem igazgatója nemrég a járási pártértekezlet kommunistái előtt ígéretet tett arra, hogyha ebben a féiévben nem is sikerül, de a harmadik negyedév végére minden adósságot tör- lesztenek Az elmúlt hónapok eredményei valóban be is bizonyították, hogy Flórián elv- tán szava nem marad üres ígéret. Ezt az igyekezetei kell tehát tovább fokozni, s a felajánlás valóra is válik.

A HARMADIK negyedév végéig közel 100 munkanap van ,s az adósságot arányosan elosztva, naponta csak 0.2 tonna ólom és 1.1 tonna cink színporral kellene megtetézni a tervet. Ez a mennyiség az üzem kapacitásához mérten igazán nem nagy túlterhelés. Teljesíthető ez, különösen akkor, ha felhívják a dolgozók figyelmét arra, hogy naponként és gépegységenkint hány kilogram színporral termeljenek többet.

Ebben a nagy mozgósító munkában talán a szakszervezet tehetne legtöbbet, annál is inkább, mivel eddigi munkájával alig segítette elő a versenymozgalmat.

Az adósság törlesztésének legfőbb biztosítéka azonban mégis az a műszaki, technikai felújítás lesz, melyet a közeljövőben hajtanak végre. Az előkészítő párttitkára,, Cseh alvtárs alapos tájékoztatást ad

erről, s látni, hogy az itteni pártmunka figyelme egyre inkább a műszaki és gazdasági kérdések felé irányul. Rövidesen 12 flotáló cella beépítésével bővítik az üzemet, tökéletesebb lesz a színpor mennyiségi és minőségi kiválasztása. Az automata mintaszedők alkalmazásával! pedig a technológiai előírások ellenőrzése válik tökéletesebbé. A malmok adagolását újabb tartályok beépítésével teszik egyenletessé, átalakítások lesznek a törő üzemben, ezenkívül megszüntetnek számos elektromos hibaforrást. Tovább sorolhatnánk még a különböző műszaki átalakításokat, melyek együttesen azt jelentik, hogy az üzem olyan állapotba kerül, amely biztosítja majd az egyenletes és zavartalan termelést. Tökéletes lesz az adagolás, s az eddigi tapasztalatok alapján a cella lapátjainak pontos beállítása is.

NAGYBAN elősegítheti az üzem munkáját a pártszervezet vezetőségének megerősödése. Most ugyanis Landi elvtárs, a járási pártbizottság volt ipari felelőse került a pártszervezet élére, mint csúcstitkár. Landi elvtárs régi pártmunkás, sok éves gyakorlati tapasztalata, a vezetésben való jártassága bizonyára új erőt,

1 friss vérkeringést visz majd a pártszervezet életébe. Az új párttitkár tervei között a dolgozókról való fokozott gondos- ] kodás, a műszakiak és a párt kapcsolatának elmélyítése, a jól képzett állandó munkás törzsgárda kialakítása szerepel. Bizonyos, hogy fáradozásai nem lesznek hiábavalók.

A gépóriások, az arzénszagú üzem cellái között dolgozó emberekkel beszélgetve egyre inkább megerősödik bennünk az az érzés, hogy ezek az emberek igenis akarnak, és tudnak is tervet teljesíteni. Lehet számítani az ércelőmű jó szakmunkásaira, s ilyenek már igen sokan vannak itt. Juhász Ernő szűrő készséggel meséli el, hogy nemrég a szűrő berendezéseket áttelepítették. Közelebb hozták a sűrítő kádakhoz,

1 ezzel megakadályozták a veze- j tő cső dugulást, s így fele idő alatt képesek megszűrni a I színport. Nagy József golyós- malomkezelő is örömmel újságolja, hogy náluk már kevesebb a gépállás, ezenkívül növelni tudják a zagy sűrűségét, s ez kedvező hatással lesz a fémkihozatalra.

A SZAVAKBÓL, az elgondolásokból, az emberek tetteiből látható, hogy a dolgozók többségéből nem hiányzik az akarat, s ha a pártszervezet és a műszaki vezetőség megfelelően segíti őket, rövidesen letörölhetik az üzem szégyenfoltját.

Császár István

(Viizó-ntLátáiTCL kit hét wiúJjxcl

Szerdán a kora délutáni órákban búcsúztatta iskolája az Egri Pedagógiai Főiskola, a két bélre a Szovjetunióba induló 11 növendékét és 9 tanárát A zenele- •emben egybegyült tanáritestiilet és a hallgatóság nevében dr. Né- medi Lajos igazgató vett búcsút tőlük, majd a küldöttség vezetője dr Bihari József, az orosz tanszék vezetője köszönte meg a jókívánságokat, és ígéretet tett a soksok üzenet tolmácsolására. A későbbi órákban pedig a Magyar Szovjet Társaság vendégelte meg az elutazókat baráti beszélgetés keretében.

Ott ülnek a zeneteremben, négy fiú és hét lány, a szerencsés tizenegy. Szemükben határtalan üröm, boldogság tüzel, az enyémben is valami hasonló, egy kis irigységgel keveredve. Hiába nem tudom elfojtani.

Nem kérdik ki vagyok, honnan, s miért jöttem, örülnek, hagy van még valaki a teremben, akinek eddig nem mondták el ezt az eseményt. Mesélnek egymás szavába vágva, lassan mindany- nyian bekapcsolódva. Közvetlen mellettem Kovács Marika ül, az ő szavaiból tudok a legtöbbet megjegyezni.

— Az egész levelezéssel kezdődött. Minden hónapban írunk, s viszont kapunk is terjedelmes beszámolókat, a Jeleci Főiskola hallgatóitól. Eleinte kicsit hivatalos hangon, később egyre melegebben íródtak ezek a levelek. Most még szerelmünkről is tájékoztatjuk egymást, ki-ki a barátnőjét.

A meghívást közel két hónapja kaptuk. A határtól mindent a Szovjetunió fizet. Hej, de belemelegedtünk. Ki lesz a 11 tanuló? Mi lettünk, szerencsére. Azóta folyvást készülünk, legutóbb ösztöndíjunkból, ebédjegy helyett ajándékokat vásároltunk. Az én kis barátnőm Luszja teljes nevén Ivanova Judmilla, Ili. éves matematikus, Matyó babát, egri, lillafüredi sátoraljaújhelyi képeslapokat, kis emlék- tárgyakat, s jelvényeket viszek neki, de az utóbbi kirándulásról már küldtem képeslapot. Biztos fog örülni majd neki. Azt írja, nagyon vár, mert így legalább

az életben is megismerhet.

Fényképről, szép barna kislány és nagyon szerelmes.

Milyen a program, s mit szeretnél látni?

Hét napot töltünk Moszkvában, a többit a Jeleci Főiskolán. Moszkvában elsőként is a

Kreml, a Mauzóleum, a Metró, az U—127-es piros mozdony, (ezen vitték Lenint, amikor meghalt) és a Nagy Színház érdekel. Talán még magyar művészekkel is találkozunk. Nagyon érdekel a Rembrandt kiállítás, a Lomonoszov Egyetem és természetesen elsőként a régi ismerősök, a kis Luszja. Es Palina. Mert gondold el mit műveltünk.

Az első levélváltásnál Palina nevét rosszul olvastuk és a választ Páska névre küldtük, ez meg fiú. Nagyon kedves volt amikor új levelében írta: ti aztán jól elkereszteltetek engem. Most lesz időnk kiengesztelni.

Csak már gyorsabban menne az idő.

Gyorsan megy az, csak nektek tűnik ólomlábúnak. Ha most az ebédszünetben nem kérem fel dr. Bihari Józsefet az orosz tanszék vezetőjét egy rövid interjúra, már is elkéstem, csak a távozó vonat után nézhetek. Csak néhány kérdés.

— Hogyan döntötték el, kik legyenek a tizenegy között.

— Választásunk mindenekelőtt azokra esett, akik oroszból kivá- lóak, magatartásuk jó, a politi kai és társadalmi munkából is kiveszik részüket. Aztán egy esetben, mivel igen tehetséges, kezdő költőről van szó, elnéztünk a gyengébb nyelvtudás mellett. Minden esetre nehéz dolgunk volt, mert minden hallgató szeretett volna velünk jönni.

— Először jár a Szovjetunióban?

— Nem, nem először, de így, ilyen boldogan, vendég és barátként először. A harcok alatt voltam Kievben. Ezt a várost most is felkeressük. Részemről a moszkvai szláv intézetbe szeretnék elmenni, s ajándékul elviszem nekik könyvem, a „Fejezetek az egri szláv és görögök történetéből“ tíz példányát. Kíváncsi vagyok a Lomonoszov Egyetemre, azt hiszem erre va- lamenyien, s Jelecre is, ahol előadást tartok a modem nyelvtanítás legújabb módszereiről.

Az ajándékok mellé bizonyára sok kérés, jókívánság és üzenet is került a tarsolyba az itthon- maradóktól.

Igen, bőségben. Minden szakkör kérdéseket adott át, hogy a rokonszakmáktól okvetlen érdeklődjük meg. Várnak tőlünk leveleket, képeslapokat, s ajándék- tárgyakat, csak győzzük. í> olyan tanártársam is van, aki rámbízta, hogy sajátkezüleg mérjem le a Volga hosszát. Erre nem igen lesz időm, de a többi kérésnek szívesen eleget teszek.

Azóta már megérkeztek. Talán éppen a Kreml csodás toronyórája előtt állnak, vagy ismerőseikkel indulnak a Lomonoszov Egyetemre. Két hét alatt nagyon sokat fogunk gondolni rájuk, akiknek vidám, kellemes napokat kívánunk. így búcsúzunk, viszontlátásra, az élménybeszámolón, két hét múlva.

Dobál Margit

— ÚJABB ORSZÁGOS sikert értek el a szűcsi X- es aknában az F 4-es fejtőgéppel. A IV-es front előkészítésénél Nagy István csapata egy hónap alatt 305.1 métert haladt előre, volt olyan nap, amikor az előrehaladásuk elérte a 22 métert.

Tolijegyzetek

CSAK EGY KIS MOZIJEGY. . .

Káprázatos vasárnap. Mintha a természet is örömünnepet ülne — üdén zöldéi a fű, a lomb, s a hajnali napsugár dalos köszöntőre serkenti az apró énekes madarakat. Hol van az a közömbös lélek, aki hallgatna az ósdi sláger csábításának?

„Oly jó ez a vasárnap:

Az ember örül az ágynak...”

A szomszédok már négykor keltek, s pár perc múlva a motor hangos zúgása jelezte indulásukat a Bükkbe. A reggeli órák népes forgalommal találták az utcákat. Kirándulók özöne hagyta el a várost, vonult a környékre, talán azért, hogy helyet adjon a vonaton autóbuszon érkező vidékiek számára.

Jöttek is bőséges áradatban, elárasztották az utcákat, tereket, s ki-ki vérmérséklete szerint adott kifejezést első benyomásainak. Hangos felkiáltások és elröppenő sóhajok üdvözölték az Egeddel koronázott várost. A Főiskola és a Székesegyház impozáns épülete pedig minden előkészített hivatalos fogadtatásnál méltóbban reprezentálta e történelmi ne- vezeteségű helyet. Mire magam is a belvárosba értem, zsúfolt utcák fogadtak. Le, s fel hömpölygőit a „bennlakók“ szokásos vasárnapi korzója, alig engedve utat a kirándulók

igyekvő csoportjainak. „Hiába, az egriek boldog emberek, minden nap gyönyörködhetnek ezekben a csodálatos épületekben, festői környezetben” — gondolták tán többen is a vendégek közül. S kárpótlásul — mivel nekik csak néhány óra adatott ez örömökre — igyekezte^ minél többet látni. A szűk kis belvárosi utcákon, a tereken, a várban, a Népkertben — ki tudná csak fel is sorolni az összes megtekintésre méltó helyet — mindenütt ott lehetett látni csoportjaikat.

Szóval — csodálatos vasárnap volt. Felemelő érzéssel jártam—keltem, s büszkén dobbant meg a szívem, amikor egy kiránduló útbaigazításul hozzám fordult. „íme, már magam is tökéletes egri lettem, s ez lerí az arcomról is ‘ — gondoltam megelégedetten. De azért csak nem álltam meg, s magam is kérdéssel fordultam az illetőhöz:

— Mondja, honnan gondolta, hogy én is egri vagyok?

Mosolygott a megkérdezett, s a földre mutatott: _J

— Az a kis papír árulta el.

Csodálkozva, értelmetlenül néztem rá, s aztán elpirultan rájöttem a titok nyitjára:

Az a kis papír az én zsebemből került oda.

A tegnap esti mozijegyem volt, s mivel nem szeretem a rendetlenséget a zsebemben..., a megszokott egries mozdulattal kidobtam... az utcára... (U. L.)

Egercsehi új ötéves terve

Egercsehi bányatelep kommunistái a múlt vasárnap nagyaktíva értekezleten vitatták meg az üzem második ötéves tervének főbb szempontjait A megjelent 70 főnyi résztvevő előtt Varga Lajos elvtárs, az üzem főmérnöke tartott igen értékes beszámolót, melyben sok szó esett újabb széntelepek, ezek között is a Fedémes—Egercsehi között húzódó telep feltárásáról. Ez hosszú időre biztosítja majd az üzem termelését, Egercsehi jövőjét.

A fontosabb beruházások között szerepel a régi 100-as akna újbóli megnyitása, és egy nagykapacitású új függőakna építése a jelenlegi lejtős akna közelében. Ez nagyban segíti majd a biztonságos, zavarmentes szállítást, s a munkaidő jobb kihasználását.

Még ez év őszén véglegesen elkészül a déli fővonal teljes villamosítása, s itt majd villamosmozdony segítségével történik a szállítás. A korszerűsítések, valamint a feltárások eredményeképpen két-három év múlva a jelenleginek kétszeresére növekedik az üzem kapacitása s napi 70—72 vagon szénnel szolgálja majd a népgazdaságot.

Fokozatosan tovább fejlesztik a bányaüzem gépesítését s alkalmazzák a millszekundu- mos robbantási eljárást. Még ebben a hónapban egy új vastag telepi front lát munkához, s itt már az új robbantási technika segítségével fejtik a szenet.

Egyhangú lelkesedésre talált az egercsehi kommunisták legjobbjai között bányaüzemük és a lakótelep fejlesztésének további nagyszerű lehetősége.

Szép számmal akadtak hát hozzászólók, valóban megmutatkozott a dolgozók aktivitása, bátran elmondották véleményüket, s a hasznos javaslatokkal sem fukarkodtak.

Harcos István géplakatos azt mondotta eL mennyivel jobb és gazdaságosabb lenne a légkompresszoros fejtőkalapács használata. Többen a csiite- park bővítésére tettek javaslatokat. Ezen úgy kívánnak segíteni, hogy a jelenlegi kúpgörgős csillecsapágyakat golyóscsapágyakkal kellene felcserélni. — Zubó János a műszakiak fokozott felelősség- érzetéről, tervszerű munkájáról beszélt, azonkívül, javasolta, hogy a munkahelyek közelében fatároló helyiséget hozzanak létre, Itt tároljanak mindig 24 órára elegendő faanyagot s akkor nem lesz fennakadás a munkában, ha a szállításnál valamilyen zavai adódik.

Kreicz János kiváló dolgozó a személyi kultusz káros hely: megnyilvánulásait bírálta majd arról beszélt, miként keL lene foglalkozni a fiatal új bányászokkal s ebben a nagy nevelőmunkában milyen szerepe j van többek között a munka- 1 ügyi osztálynak is. A dolgozókról való fokozott gondoskodás hiánya következtében fordult elő az, hogy a legutóbb nevelt 85 fiatal dolgozóból csak három maradt meg az , üzemben.

Az elhangzott hozzászólásokból igen sok hasznos tanulságot szűrhettek le munkájuk to- ! vábbi javítására az üzem és a pártszervezet vezetői. Nem két- ! séges, hogy a dolgozók szavainak meghallgatása kedvezően segíti majd a bányaüzem második ötéves tervét.

Megyénk klinkerégetni a* országos verseny élén

Az Építő Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének központja értékelte cementgyáraink klinkerégető dolgozóinak országos versenyét. Eszerint a klinkerégető brigádok legjobbjainak április hónapban országos viszonylatban a Heves megyeiek bizonyultak. Az első helyezést a Bélapátfalvi Cementgyár III-as kemencéjének klinkerégető brigádja nyerte el, a második helyet pedig a Selypi Cementgyár Il-es kemencéjének klin- kerégetői érdemelték meg. A selypi klinkerégetők munkájának külön erénye, hogy falazás nélkül, egyfolytában 91 napon át üzemeltették kemencéjüket,

s ez a kemence még ma if működik. A bélapátfalvaiali 2000, a selypiek pedig 1300 forintos pénzjutalomban is ré szesültek.

A versenyértékelés margójára írandó azonban az a tény hogy a szakszervezeti közpon igen későn értékeli a versenyt A nagy versenymozgalom kéz detén azt ígérték, hogy minden hónap 12-ig elküldik a; üzemeknek az elmúlt hó eredményeit, Ezzel ellentétben a április havi verseny értékelés« csak május 31-én jutott el « Selypi Cementgyár dolgozói hoz.

Juhász János és Luklider József, a lőrinci gépállomás traktorosai. Nem kis részük van abban, hogy gépállomásuk 157.8 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Luklider József háromszorosára teljesítette tavaszi normáját.