Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-30 / 42. szám
1956. május 30. szerda NÉPÜJSÂG 3 5 AZ VJ cJEVES TERV IRÁNYELVEIHEZ A kultúr ott honok9 kultúrhásak feladata a második ötéves tervben Mi a feladata a kultúrott-1 honoknak, kultúrházaknak, községi és járási népművelési szerveknek az ötéves terv célkitűzéseinek kulturális propagálásában és a feladatok végrehajtásának kulturális segítségében? Mindenekelőtt kétféle jellegű feladattal kell számolni: 1. az irányelvek széleskörű ismertetésével, megértetésével és vitatásával, a javaslatok összegyűjtésével és 2. egy hosszabb, állandó feladattal, az irányelvek alapján megtervezett ötéves, éves, sőt negyedéves tervek eredményes teljesítése érdekében végzett kulturális agitációval és propaganda munkával. Ami az előbbi, kampányjellegű munkát illeti: adjunk segítséget a pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és tanácsoknak a különböző ösz- szejövetelek megszervezésében, az előadások kidolgozásában, előadók biztosításában, és az irányelv-tervezet grafikonos szemléltetésével. Másrészt: az egész népművelési aparátus rendezzen önállóan ismeretterjesztő vitaesteket minden városban, községben. Ezenkívül minden kultúrotthon, illetőleg minden község népművelési szerve rendezzen „házi diavetítéseket”, utcánként legalább egyet, ahol az első ötéves terv országos és megyei eredményeiről készült dia-filmeket vetiföIS U0LÄT V ÉGI ETT EU. )ZÂMA uétö tiisim jelentősebb létesítményéről színes plakátot adunk ki. A megyében lévő két tervező- intézet elkészíti az ötéves tervben megvalósuló kisebb és nagyobb létesítmények elgondolás! távlati tervét, ezt szép kivitelben sokszorosítjuk és megküldjük azokra a helyekre, ahol a létesítmények lesznek, hogy a kultúrottho- nok saját agitációs és propaganda munkájukban már ezt is felhasználhassák. A Moziüzemi Vállalat minden olyan helyen, ahol diapozitív vetítése lehetséges, ezekből a tervekből egyet-egyet minden műsor előtt vetít. Nagyrészt ugyanezeknek a terveknek a felhasználásával (de rajzos megoldásra is gondolunk) diafilmet készítünk a megye második ötéves terve létesítményeiről, valamint a jelentősebb kezdeményezésekről, eredményekről. Javasoljuk a kultúrotthonoknak, kultúrhá- zaknak, hogy a túlteljesített bevételi összegekből vásároljanak dia-vetítőgépeket (úgy, hogy egy kultúrotthonban legalább 5—6 diavetítő álljon rendelkezésre), és ezeket filmekkel együtt kölcsönözzék tőség, a nyár folyamán utcai hangos dokument filmvetítéseket rendezünk a Moziüzemi Vállalattal az ötéves terv feladatairól, áz üzemek műszaki színvonalának fejlesztéséről, új módszerek bevezetéséről, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek kiváló eredményeiről, alkalmazott agrotechnikai módszerekről. Terveink, melyeknek egy részét itt említettük, elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megmutassuk a járási és községi népművelési szerveknek, milyen módszerekkel és eszközökkel segíthetik eredményesen az ötéves terv irányelveinek propagálását, az ötéves tervekben megadott feladatok alapján folyó termelőmunkát. E néhány ötletből is látható, milyen széles lehetőségek vannak e nagyszerű feladat segítésére. Szé- 1 lesítsék és gazdagítsák ezeket a lehetőségeket, módszereket kultúrottbonaink, népművelési szerveink és tekintsék ezt a munkát elsőrendű feladatuknak. Szállási Gyula, Heves megye tanácsa vb. népművelési osztályának vezetője ki a község lakóinak. Gondoskodni fogunk arról, hogy anyagi erőnkhöz mérten minél több dia-filmmel lássuk el a kultúrotthonokat. Felvetődött annak a gondolata is, hogy egy rajzos mesefilmet készítsünk, mely lényegében a második ötéves terv nagyszerű célkitűzéseit propagálja. A megoldás elindító ötletének azt a javaslatot fogadtuk el, hogy egy fiatal lány és fiú meghallgatja az ötéves terv irányelveiről szóló előadást. A fiú hazakíséri a leányt, utána otthonában lefekszik, elalszik és álmában bejárja Heves megyét az 1960-as esztendőben, a lánynyal együtt. Ha találunk rá megfelelő és vállalkozó írót, akkor megíratjuk a mesét és részben fényképek, részben rajzok felhasználásával elkészítjük a mesefilmet, í Júniustól kezdve rendsze- ! résén kiadunk az országos és megyei ötéves tervet propagáló rajzos-verses agitációs füzeteket, lapokat. Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és a Mátravidéki Erőműnél, Pető- fibányán s még néhány olyan helyen, ahol meglesz a leheA gazdasági tájegység kialakítását tervezzük Társadalmi munkával segítik az ötéves tervet a kömlőiek tik,s az előadó a második ötéves terv irányelveit, községük terveit ismerteti Gyűjtsék össze az elhangzott javaslatokat, s juttassák el a népművelési osztályra. Használják fel a hangos híradót is az ötéves terv irányelveinek ismertetésére, figyelembevéve természetesen a községek sajátos tennivalóit. Minden népkönyvtár készítsen dekoratív fali újságot a könyvtárban, illetőleg a kultúrotthon előcsarnokában, s ezen rendszeresen jelenjenek meg az ötéves terv képei és az ötéves terv célkitűzéseinek grafikonos ábrázolásai. Az irányelvek ismertetésénél még fontosabb feladata népművelési szerveinknek az irányelvek alapján készült megyei és községi tervek megvalósításának állandó segítése a kulturális agitáció és propaganda eszközeivel. A következő kulturagitációs és propaganda feladatot akarjuk ennek érdekében az idén Hatvan városi tanácsa, a helyi népfront bizottsággal közös ülésen beszélte meg a második ötéves terv irányelveit, ismertette Hatvan város fejlesztésére vonatkozó részleteit, s ezeket bővebben megvitattuk. A vitában igen értékes hozzászólások hangzottak el. A 'dolgozók elmondták kéréseiket, s a legfontosabbnak tartott kívánalmaikat. Épülőben van városunkban az ország legnagyobb konzervgyára, amely évente majd 240 vagon készárú, zöldborsó, 600 vagon körül paradicsom, 200 vagon finomfőzelék, 80— 100 vagon zöldbab, 20—40 vagon karfiol és 80—100 vagon karotin konzervet készít. Folyamatban van a cukorgyár bővítése is. Ezek az ipari fejlesztések jótékony hatással lesznek nemcsak azért, mert a környék termelvényeit feldolgozzák, hanem mert munkahelyhez és jó kereseti forráshoz juttatják dolgozóinkat. A második ötéves tervben mintegy ezerrel növeljük a cuk|or- és konzervgyár dolgozóinak létszámát. Nagy jelentősége van annak is, hogy ezek a munkák nem idény, hanem állandó jellegűek. A gyári munkára mintegy 80 százalékban női munkaerőt veszünk feL Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a város ipari fejlődésével nem tart lépést a kommunális fejlődés. Lakás- viszonyaink nagyon siralmasak. És még nehezebb körülmények között leszünk, ha nagyobb lesz az ipari létszám, Hangzottak el javaslatok a helyi lehetőségek felhasználására lakásépítkezésekkel kapcsolatban. A lakásépítkezéseket megkönnyítenék, ha a cukorgyár vörös salakjából helyileg salaktéglát készítenénpkbillá tegyük termelőszövetkezeteinket. Fontos a gyorsabban jövedelmező termelőágak bevezetése. A felszólalók kérték a tanácsülést, utasítsa a végrehajtó bizottságot, hogy készítsék el a termelőszövetkezetek területi tervét. Fontos a földterület bizonyos fokú centralizálása, a tanyatervek elkészítése hogy tsz-eink több munkába használhassák a gépi művelést. Arra is volt javaslat, hogy a tsz-eket meg kell szabadítani a kötött keretektől. Ezen a vidéken nem látják helyesnek, hogy a szántóterület után 36 százalékban kalászost kell vetni, holott a talajtani és tájrajzi adottságok inkább kedveznek a zöldségtermelésnek. Jó lenne egyes zöldségféléket beszámítani a beadási kötelezettségbe. Ezek az intézkedések segítenék a gazdasági tájegység kialakítását. Ösztönzően hatna tsz-eink tagságára az is, ha nem területben, hanem métermázsára határoznák meg termelési tervüket. A legjobb szakemberek bevonásával tervet kell készíteni, hogy miként fogjuk biztosítani tsz- eink jövedelmezőségét, az egy megvalósítani. Vándorkiállítást állítunk össze, fotó és grafikonos megoldással a megye második ötéves tervének anyagából. Ehhez a kiállításhoz a TTIT megfelelő előadói gárdát biztosít. Az előadók a kiállítás színhelyén és időtartama alatt az egész megye ötéves tervének jelentőségéről tartanak előadást, de ugyanakkor részletesen ismertetik az illető község, vagy város terveit is. Az előadás nagymértékben annak kifejtésére támaszkodik, mit kell tennie az illető község, vagy város LÍróinak az ötéves terv teljesítéséért. Elkészítjük a megye ötéves tervének térképét a tanács tervosztályának segítségével, sokszorosítjuk és megküldjük minden kultúr- oíthonnak. A megye egy-egy Élelmiszeripari fejlődésünk mezőgazdasági vonatkozásban is komoly feladatokat ró városunkra. A cukorgyárak bővítése azt jelenti, hogy 24 ezer hold cukorrépa termőterületre lesz szükség. A konzervgyár bővítése pedig 15 ezer hold termőterületet igényel. Ezek megkövetelik, hogy célszerűbben, jobban használjuk ki földterületünket., Ez a feladat szoros kapcsolatban van a termelők, a dolgozók anyagi érdekeltségének foko- sásával. A második ötéves terv irányelve célul tűzi ki, hogy biztosítani kell a mező- gazdasági tsz-ek előnyeinek, kulturális felemelkedésének kibontakozását, amely vonzó legyen az egyéniek számára. Ehhez persze döntő, hogy sta459000 KAXMOLD&ÔI [ 2/iQ.OOÖ MI. Í40LERA ! | főre eső átlagkereset növelését a második ötéves tervben. Elhangzott az a kívánság is, hogy több önállóságot kell adni a tsz-eknek. Meg kell szüntetni azt a kettőséget, mely szerint tsz-eink pénz- és tervkeret szempontjából a megyéhez, illetve a járáshoz tartoznak, operatíven pedig a várossal dolgoznak együtt. Ez a kettőség rendkívül módion akadályozza a helyi adottságok, lehetőségek kihasználását. Megszüntetésével a tanács segítséget tudna nyújtani terveik teljesítéséhez, a termelékenységek fokozásához. Felmerült a város lakossága ellátásának kérdése, üzletek gyarapítása is. Meg kell szüntetni a dolgozók nehézségeit az ellátással kapcsolatban, ami főként a kevés üzletből adódik. Helyileg lehetne ezen segíteni az üzletnek megfelelő helyiségeket lefoglaló üzemek, műhelyek áttelepítésével. Megtárgyaltuk a város vízellátásának, csatornázásának kérdését, vitatkoztunk a város kulturális ügyein, feladatain. Mai napig nincs meghatártozva a kulturház építésének ideje. Az általános iskoláknak is több tanterem kellene. Napirendre került Hatvan kórházának ügye, a villanyhálózat fejlesztése, fásítás és gyümölcstermelés. A vitában kifejezésre jutottak a helyi erőforrások, a megvalósítás helyi mérlegelése. Az elhangzottak alapján a gyűlés meghozta határozati javaslatait. Mindnyájan éreztük, hogy mikor városunkról beszélünk, látókörünk messze terjed az országhatárig, sőt azon túl is, és éreztük, hogy igazán miénk ez a város. Lini István, tanácstag Már több alkalommal hallgattam a rádióban az ötéves terv vitáját. Tervünk célkitűzéseiről beszélgettek a mikrofon előtt egyetemi tanárok, tanácselnökök, vállalatvezetők és egyszerű munkások. Magas színvonalú, lelkes beszélgetések voltak ezek, de én most mégis egy szerényebb vitáról akarok írni. A hevesi járásból húsz ember jött össze a járás székhelyére, hogy elmondják, mit várnak az egyes községek az ötéves tervtől. Először azt hittem, hogy mindenki csak kérni fog, — hiszen mi még csak a máslodik ötéves tervnél tartunk, s még nagyon sok minden hiányzik a községekben —, de kellemesen csalódtam. Bár nagyon sok kérés is elhangzott — jobb áramszolgáltatást, több pétisót kértek, szó volt a gépállomások felszerelésének kibővítéséről, a központosított iskoláról, a Duna-Tisza csatorna megépítéséről, sportpályáról, kultúrházról, s fürdőről. A kömlőiek ezen a megbeszélésen is kitettek magukért. Besenyei Lászlóné, a kömlői Kossuth Tsz tagja a község dolgozóinak a véleményét hozta el erre a megbeszélésre. És a kömlőiek nemcsak kértek, hanem adnak is, — tornaterem, biológiai terem kellene — mondta —, hadd művelődjenek a mi fiataljaink is. Bővíteni kellene a kultúr- házat. Tarnaszentmiklósról kisvasút kellene, mert ez megkönnyítené a tsz-ek szállítási munkáját, jó volna egy bekötőút is, s nagyon kellene egy fürdő. Ezeket kérték a kömlőiek, de Besenyei elvtársnő tovább beszélt. — A fürdőmedencét kiássuk társadalmi munkával, a termelőszövetkezetek kocsijai anyagot szállítanak, a szakemberek felépítik ugyancsak társadalmi munkában. Az államtól csak az anyagot kérik. Ugyanígy segítenek a vasút, a tornaterem és a kul- túrház építésénél is. És ezek nemcsak Ígéretek. Az egész értekezletből látni lehetett* hogy a falusi dolgozók határozott szándéka, hogy felzárkózzanak a város mellé. Nem csak segíteni akarják az ötéves tervet, hanem maguknak és az egész országnak építeni. Maguknak építeni, és felzárkózni a város mellé, ez csendült ki minden hozzászólásból A főtéma már nem a ruhanemű, a bútor, az élelem volt ezen a megbeszélésen, hanem az iskola, a tornaterem, sportpálya és a fürdő. Talán első hallásra szokatlanul hangzanak ezek a szavak, pedig nagyon is való- színűek. Ha a községek termelőszövetkezetei. és egyéni gazdái összefognak, a saját erejükből is képesek egy fürdő,, vagy egy sportpálya megépítésére, Hiszen nem egy példa van már a megyében arra, hogyan épültek iskolák, kultúrházak társadalmi munkával . A tanácsoknak természetesen segíteni, s irányítani kell a községek kezdeményezéseit, és így biztosak lehetünk abban, hogy a falu nem marad adósa az államnak. Márkusz László lÜOZEPISUOIiSOlí íia’ma |A FELSZABADULÓ uiflrniu u <50,500 bkm ^Nagygyűlései! vitatták meg a második ötéves terv irányelveit Petöfibányán Benépesedett Petőfibánya kultúnotthona. Több mint 500 bányász jött össze, hogy megvitassák a második ötéves terv irányelveit. A nagyszámú hallgatóság előtt Czottner Sándor szénbányászati miniszter ismertette a bányászok előtt álló feladatokat. Bevezetőben elmondotta, hogy eddigi fejlődésünk lehetővé tette további feladatok célkitűzését. A nehéziparon belül — mondotta — a bányászat termelése 56 százalékkal fog emelkedni A szén termelését 32 százalékkal növeljük. A mátravidéki szén- bányászati tröszt üzemeiben, melyben lignitet termelnek, a tervidőszak alatt 38 százalékkal kell emelni a termelékenységet. Szükséges ez azért is, mert a Mátravidéki Erőmű, valamint az Inotai Erőmű a lignitfűtésre épült, másrészt pedig brikettálás útján a lignitből elsőrendű háztartási tüzelőt kapunk. Hangsúlyozta, hogy a termelés emelése érdekében Petőfi altárót, a rózsaszentmártoni IX-es aknát a következő években is a jelenlegi szinte kell tartani, a szűcsi X-es, XI-es és a gyöngyösi XII-es aknaüzemet pedig úgy kell fejleszteni, hogy DIESELM0ZD0NY e három akna 1960-ra a tröszt termelésének legalább 42—48 százalékát adja. A második ötéves terv végére termelni kell a XIII-as aknának és meg kell kezdeni a XIV-es feltárását, mely a harmadik ötéves tervet fogja szolgálni. Czottner elvtárs ezután ismertette a különböző iparágak előtt álló feladatokat, majd hangsúlyozta, hogy a szénbányászat sokkal több segítséget vár a kohászoktól, mint eddig. Azt várják tőlük, hogy több és jobb minőségű biztosító elemekkel, TH gyűrűkkel, molli vekkel, acélpajzsokkal lássák el a bányákat. Ezek használata igen sok bányafa megtakarítását eredményezi. Elmondotta azt is, hogy a mátravidéki szénbányászoknak a második ötéves terv ideje alatt 18—20 százalékkal kell emelni az összüzemi teljesítményt. Mindezt a gépesítés fokozásával, a korszerű bányaműveléssel kell elérni. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben fokozottabban alkalmazni kell a farabló-vitlát, mely a szűcsi XI-es aknaüzemvezetőjének, Kosz Pálnak az újítása. A gépi om- lasztással 1960-ban országosan mintegy 40 ezer köbméter bányafát kell megtakarítani. A nagygyűlés részvevői érdeklődéssel hallgatták Czottner elvtárs beszámolóját, amelynek elhangzása után sokan kértek szót, akik hasznos javaslatokat tettek a tröszt aknaüzemeinek fejlesztésére, a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére.
