Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-26 / 41. szám

1956. május 26. sr.aubol NÉPÚJSÁG 5 Látogatók a demjéai Kssenber 21 ISz-ben Csendes, meleg eső öntözte vasárnap reggel a demjéni ha­tárt. Szomjasan itta a íöld az életet adó, az aranynál is töb­bet érő májusi esőt. Ilyenkor néptelen a határ, de a tsz ud­varán mégis nagy volt a sür­gés-forgás. Vendégeket vártak, maklártályai egyénileg dolgo­zó parasztokat. Nyolc óra táj­ban gördült be az autóbusz a tsz udvarára, ünneplőbe öltö­zött férfiak és nők szálltak ki belőle. Azt mondták, a rossz idő ellenére is elhozta őket a kíváncsiság. A demjéni De­cember 21 Tsz tagjai úgy fo­gadták a vendégeket, mint ré­gi barátokat. Maklártályán még tavasszal alakult egy tsz előkészítő bizottság, most ők jöttek el, több egyénileg dol­gozó paraszttal együtt, hogy tapasztalatokat szerezzenek. A szövetkezet fejlődését Kar­dos elvtárs, a tsz elnöke ismer­tette. Beszélt az eddig megtett út nehézségeiről, az eredmé­nyekről, és a jövő biztató táv­latairól. Szövetkezetük nem nagy, 230 holdon gazdálkod­nak, de az agrotechnikai eljá­rások bevezetésével már tavaly is jó terméseredményt értek el. Búzából 13 5 mázsa, kuko­ricából 32 mázsa, őszi árpából 21.73 mázsa volt a holdankénti termésátlag. Egy munkaegység 43 forintot ért az elmúlt ősz­szel. Igen biztatóak az idei ter­méskilátások is, a jó talajclő- készítés, a helyes vetésforgó, a gépek segítsége évről-évre nagyobb jövedelmet biztosít a tsz tagjainak Kardos elvtárs tájékoztatása után határszemlére indultak a látogatók, nem számított a sze­merkélő eső, a dülőúti sár. Volt mit nézni. Molnár József egyéni gazda a tsz 60 holdas búzavetésénél kijelentette, az idén még ilyen szép vetést se­hol nem látott. Mások az öt­holdas cukorrépatáblát dicsér­ték, ahol a sarabolást már el­végezték. A kukoricát is soká nézegették a látogatók, — 40 holdból 25 holdat négyzetesen vetettek. A tsz agronómusa itt ismertette velük a négyzetes vetés előnyeit. A határszemle után a tsz állatállományát, gazdasági felszerelését tekin­tak, az állatállomány szép, minden a tagság szorgalmát dicséri. Ugyanakkor sok helyes javaslatot is tettek. Hunner László a Laskó partján kony­hakertészet létesítését java­solta. Nagy Ferenc juhtörzsál- lomány beállítását, mások száraz-szín építését. Hazafelé az autóbuszban is a látottakról, a tapasztaltakról folyt a szó. Maklártályán töb­ben várták a visszatérőket, kérdezték, mit tapasztaltak a : Megérte idejében készíteni az ágyakat — állapították meg a vendégek, amint megemelték a melegágyak üvegtakaróit tették meg. Tetszett a szarvas- marha, a lóállomány, az istál­lók tisztasága. A határjárás után ízletes ebéd várta a vendégeket, ebéd után pedig a látottakról be­szélgettek. Elmondták a láto­gatók, mennyi jót láttak, tet­szett, hogy a földek gondozot­j demjéni December 21 Tsz-ben. A látogatók közül sokan kije­lentették, ha a maklártályai tsz ott tartana, ahol a demjé- niek, már most belépnének a közösbe, de így is arról beszél­tek, hogy a szerzett tapasztala­tok alapján ősszel új szövet­kezetét alakítanak. Két hét múlva less már boldogi borsó Boldog község nemcsak azért híres, mert megtartotta nagyon értékes eredeti népviseletét, hanem azért is, mert a kony­hakertészete messze földön hí­res. A helybeli 400 holdas Rákó­czi termelőszövetkezet 30 hol­das kertészetének legnagyobb részén paprikát termelnek. A paprikapalánták kiültetését most végzik, összesen mintegy 300 ezer tő paprika kerül a melegágyakból szétültetésre, 12 holdnyi területben. Ennek a fehér, húsos és nagyon ízletes paprikának Bogyiszló volt a hazája. Sajnos, a pusztító ár­víz elmosta a híres bogyiszlói kertészetet, és addig, amíg új­ra kifejlődik eredeti gazdagsá­gában, addig Boldog lesz „új” hazája. Holdanként 80—82 mázsás paprikatermésre számít a ter­melőszövetkezet tagsága, ami a 12 holdon összesen kitesz pénzben 600 ezer forintot, te­hát a paprika adja a kertészet fő jövedelmét. A paprikán kívül ültettek egy hold zöldséget, egy hold sárgarépát, öt hold zöldborsót, két hold paradicsomot, három hold káposztát és három és fél hold babot. Legkorábban — két hét múlva — a zöldborsó érik be, június 10-e körül már megkezdik a szállítását a bu­dapesti piacokra. A korai ká­posztából június 25-e körül, a paprikából július közepén kez­dik meg a szállítást A papri­kából savanyúságot készít a kecskeméti konzervgyár. Kővágó István vezetésével 22-en dolgoznak a kertészet­JZ EGRI PIACON A minap szokásomtól elté­rően szétnéztem a piacon. A bevásárlás nem tartozik ked­venc időtöltésemhez, de hajtott a kíváncsiság, mi folyik ott a város szívében, a nyüzsgő em­beráradatban, no meg illő is, hogy az ember ismerje azt a helyet, ahonnan a mindennapi ennivalót beszerzi. Meg akartam ismerkedni a piac minden csínjával, bínjá- val. Érdekelt, hogy kerül el hozzánk a saláta, a zöldhagy­ma, amit ebédhez, vagy vacso­rához elfogyasztok. Ezért nem mentem mindjárt a piacra, ahogy hivatalosan mondják: előtanulmányt folytattam. Reggel már négy-öt óra kö­rül mozgalmas a Népkert, a Sztálin út. A vonattól hatal­mas kosarakkal megrakott férfiak, asszonyok hozzák az árút. Sokan vannak olyanok is, akik nem a vonattal jöttek. Ezek az érkezőket várják. Kövérkés asszonyok ezek, ahogy már az ember a kofá­kat ismeri Alkudoznak, vitat­koznak. s az eredmény: gazdát cserélnek a kosarakban lévő áruk, hogy majd sokkal ma­gasabb áron kerüljenek hoz­zánk. Eltűnődtem azon, tulaj­donképpen nem itt van-e a valódi piac? Vannak, akik szó­ba sem álltak az alkudozókkal. Ezek kitűzött cél felé igyekez­tek a tyúkkal, tojással, tejjel. Ezek megszokott helyre, talán régebbi egyezségük alapján hordják az árut, s a legköze­lebbi vonattal már utaznak is vissza falujukba. öt órakor már mozgalmas a piac. Azok, akik egy órával előbb még alkudoztak az állo­j más környékén, már javában árulják „saját” portékájukat. Ahogy ébred a város, úgy né­pesül be mindjobban a piac. A szatyros, kosaras, tejeskan­nás asszonyok után indulok én is — szétnézni. Ott kezdem, ahol a hatósági mérést végzik, ahol a tejesek asztalai állnak, j Az eladók különböző módon, ' nyájas, hívogató szavakkal csalogatják vevőiket, akik lát­hatóan igen bizalmatlanok, j Nézik a tejet, kóstolgatják, a tejfelből még kezük fejére is öntenek ,s úgy dörzsölgetik. í Először nem értem, mire jó mindez, de aztán felvilágosíta­nak. Itt, sajnos, gyakori az élelmiszerhamisítás. Ha szem­csés a tejfel, liszt van benne. Néhány nappal ezelőtt ilye­neket leplezett le a „razzia”. Sok kanna „tej” került akkor a patakba, s a tejfelekből is sok került vegyvizsgálat alá. mert a fölözöttnél is rosszabb, vizezett tejet, lisztezett tejfelt árultak. Smutczer Miklósné és társai 25—30 százalékos víztar- tartalmú tejet mértek. Nem árt tehát az óvatosság, s gyakran elkelne — ahogy itt mondják az ellenőrzést — a razzia is. Sajnos, eddig kevés ilyen volt s a vásárlók a ha­misítók kénye-kedvének ki voltak szolgáltatva. A tejesek sorában árulnak méregdrágán felbontott baromfit is, egy- egy kacsacombért 30—35 forin­tot is elkérnek. A párhúzamos sorokban zöldségféléket, s különböző primőrárut árusítanak őster­melők, kiskereskedők és álla­mi elárusítók. Elvétve akad ben. A kertészeti művelés egyik legfontosabb része az öntözés. Ebből a szempontból szeren­csés helyzetben vannak, mert a talajvíz rendkívül magasan van, csak a kereken gördülő MIA-motort kell bekapcsolni, máris megindul az éltető víz az ápolandó növényekre. Kovács Zoltánné, Tóth Fe- rencné. Bugyi Istvánná, Varga Ferencné a legszorgalmasab­bak a kertészetben Példamu­tatóan végzik a palántálást és rövidesen megkezdik a kapá­lást. A kertészet jövedelme eb­ben az évben a tervek szerint közel egy millió forintot ad majd a tsz-nek. Az ötéves terv végére 50 hol­don akarnak kertészeti gazdál­kodást folytatni. Ehhez új, mo­dem üvegházat építenek majd­termelőszövetkezet is. Ezekből az árukból igazán nincs hiány. Megfelelő választékban vásá­rolhatnak a háziasszonyok. Eg­restől (büszkétől), új paprikáig minden újdonság kapható. Egy dolog, a nagy emberforgatag dacára is feltűnik nekem. A földművesszövetkezeti, illetve a Gyümölcs-Zöldség feliratú standoknál kevés a látogató, a vevő. Az okát is hamar meg­találom. Az egyik ilyen stan­don nagymennyiségű éves bur­gonya, néhány csomó fonnyadt hagyma, s fél láda összetört, sárga-fehéres levélzetű saláta van csupán. Ez a baj! Nem gondozzák, nem kezelik az árut. Innen csupán négy lépés­re árul egy Szidi néninek ne­vezett asszony. Nyolcvan fil­lérért szép levelű, zöld, üde sa­látát kínál. Szinte ragyog, csillog az áru a kosárban. Nem fonnyadt ,a víz, amellyel lo­csolja. ott van a kosár mel­lett. De gondol arra is, hogy óvja a naptól, s ezért nedves ruhával letakarja Kis dolgok ezek, mégsem teszik meg a standokon. Pedig ott a jó pél­da a szomszédban. S ezt a jó példát nem árt megtanulni a Szidi néniktől sem. Persze egyéb következetlenség s rossz intézkedés is zavarja az álla­mi elárusítók munkáját. A föld­művesszövetkezet standjának például a legforgalmasabb pia­ci napon, pénteken délelőtt rendelték el a leltározást. A piac közben zajlik, a vevőkel­mennek, az áru pedig ottma­rad, — s megrohad. Azt mondtam az imént, fonnyadtak az árak. Beszéltem a kezelésről is, de nemcsak ez az oka a rossz minőségnek. Onnan is adódik, hogy állami standjainknál nem jó a keres­Stélet a gyöngyösi húsosok ügyében A gyöngyösi járásbíróság Dr. Szirányi tanácsa május 24-én fél 10 órakor hirdetett ítéletet a Gyöngyösi Vágóhíd és Hús- feldolgozó Vállalat, illetőleg a Kiskereskedelmi Vállalatnál leleplezett bűnszövetkezet ügyében. A bíróság Sefnyik Józsefet kilenc évi börtönre, egyes jogaitól 10 évi eltiltásra, valamint 1000 forint pénzbün­tetésre, Eperjesi Józsefet egy évi börtönbüntetésre, s egyes jogainak két évre történő el­tiltására, Tóth Flórián három évi börtönbüntetésre, egyes jo­goktól öt évi eltiltásra, Ócsai Antalt négy évi börtönbünte­tésre, s egyes jogoktól való hat évi eltiltásra, Bózsing Györgyöt hat évi börtönbünte­tésre, s egyes jogoktól tíz évi eltiltásra, Magony Józsefet két évi és hat hónapi börtönbün­tetésre, s egyes jogoktól öt évi eltiltásra, valamint 500 forint pénzbüntetésre, Hovanyecz Fe­rencet hét évi és hat hónapi j börtönbüntetésre, egyes jogok- I tói öt évi eltiltásra, valamint 500 forint pénzbüntetésre, San- kovics Lászlót négy évi börtön- büntetésre, s egyes jogainak hat évi eltiltására, valamint 1000 forint pénzbüntetésre, Szoó Mihályt három évi és hat hónapi börtönbüntetésre, s egyes jogoktól öt évi eltiltásra és 300 forint pénzbüntetésre, Ébel Istvánt két évi börtön- büntetésre, s egyes jogoktól két évi eltiltásra, valamint 300 forint pénzbüntetésre, Hanof- fer Zoltánt két évi és hat hó­napi börtönbüntetésre, s egyes jogoktól három évi eltiltásra, valamint 500 forint pénzbünte­tésre. Kertész Pált orgazdaság miatt három havi börtönbünte­tésre, Robota Kálmánt öt évi börtönbüntetésre, s egyes jo­goktól hét évi eltiltásra. Mati- csek Ferencet négy évi és hat hónapi börtönbüntetésre, s egyes jogoktól hat évi eltiltás­ra, Bádonyi Imrét három évi Jő cukkorrépatermés — nagyobb jövedelem A viszneki Béke Termelő- szövetkezet egyik fő jövedelmi forrása a cukorrépa. Az el­múlt évben csak prémiumként 173 ezer forintot kaptak és 121 mázsa cukrot osztottak ki a ta­gok között. Gubicskó Barna­bás, a tsz egyik legszorgalma­sabb tagja 495 kiló cukrot ka­pott. Csombók Antal 305 kilót, Tari Mátyásné 152 kilót vitt haza. De emellett a 3491 má­zsa répaszelet, 30 mázsa me­lasz, a répafej és répalevél sok­ban segített a takarmány biz­tosításához. Az idén a tavalyi 25 holddal szemben 50 holdra kötöttek szerződést, s a két­szeresnél is több jövedelmet várnak, mert a tavalyi 234 mázsás átlagterméssel szem­ben az idén 250 mázsát akar­nak elérni holdanként. Szakszerűen készítették elő a talajt, az egész határban az ő répájuk a legszebb A sara­bolást már befejezték, s ha­marosan befejezik az egy elést is. Tari elvtárs, a községi ta­nács elnöke szabadsága idején 1000 négyszögölön végezte el az egyelést. Erki János, Gyöngyös ; és hat hónapi börtönbüntetésre s egyes jogoktól öt évi eltiltás— j ra, Botár Bélát két évi és hat j hónapi börtönbüntetésre, s egyes jogoktól három évi eltil- I tásra, B. Nagy Zoltánt két évi I és 10 hónapi börtönbüntetésre* ! s egyes jogoktól három évi eí- tiltásra, Tariczki Lászlót há­rom évi és hat hónapi börtön- büntetésre, s egyes jogoktól öt évi eltiltásra, Vágner Ignácot három évi börtönbüntetésre, s egyes jogoktól négy évi eltil­tásra, valamint 800 forint pénz­büntetésre, Fodor Andrást egjr évi börtönbüntetésre, s egye« jogoktól egy évi eltiltásra, Pick Zoltánt két évi börtönbünte­tésre, s egyes jogoktól három évi eltiltásra, Pethes Joachi- mot hat havi börtönbüntetés­re és egyes jogoktól két évi el­tiltásra, Molnár Lajost egy évi börtönbüntetésre, s egyes jo­goktól egy évi eltiltásra, vala­mint 1000 forint pénzbüntetés­re, Nagy Zsigmondot hat havi börtönbüntetésre, Füleki Lász­lót három havi börtönbüntetés­re ítélte a járásbíróság. Az elítélteknél az előzetes le­tartóztatásban eltöltött időt a büntetés teljesítésében teljes egészében beszámította a já­rásbíróság. Á bíróság ezen kí­vül a polgári jogi igény tekia- tetében kötelezte valamennyi elítéltet az okozott kár megté­rítésére. Dénes Ferencet a bíróság fel­mentette a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett sikkasztás büntette miatt, az ellene emelt vád alól. Míg egy vádlott ese­tében a járásbíróság elkülöní­tést rendelt eL Felismerték, mit jelent az időben végzett munka Termelőszövetkezetünk tag­sága az elmúlt időben felismer­te, milyen jelentőséggel bír az időben végzett munka Talán ennek köszönhetjük, hogy a tagság naponta rendesen kive­szi részét a munkából. Nyolc munkacsapatunk egymással versenyezik a többtermelésért, az MNDSZ asszonyaink készí­tette vándorzászló gyakran cse­rél gazdát, mikor melyik csa­pat tud több családtagot be­vonni s ezáltal a munkákat meggyorsítani. Befejeztük a kapásnövények vetését, kukorica területünk 70 százalékát, a gépállomás se­gítségével négyzetesen ültet­tük. Idejében felismertük a négyzetes vetés hatását a ter­méshozamokban. így a tagok még a háztáji 50 holdas kuko­ricát is az agrotechnika szerint vetették. Ugyancsak négyzetes kebelmi szellem. Reggel hat­hét órakor kezdenek vásárolni, amikor a java áru már elkelt. Persze, így aztán nincs meg­felelő árú. Túl kényelmesek, várják a sült galambot, pedig arra hiába várnak. Menjenek le ők is a termelőhöz, s vásá­rolják fel az árut. Ha Simon Imrénének megéri, hogy Ka­locsáról hoz salátát, miért ne érné meg a földművesszövet­kezetnek, hogy a megyében elsőrendű és olcsó térméket vá­sároljon fel. Igen, fokozni és mélyíteni kell a kereskedelmi szellemet. Az árakról is érdemes be­szélni. Mint tudvalevő, itt nincs egység. Az áru felhozata látói, s vevők számától függően alakul mindig. Szinte órára változnak az árak, Biztos azonban, hogy baromfiban, ká­posztában aligha találni drá­gább piacot az egrinél. A többi cikknél aztán már a vásárlók dolga is. hisz többször hallani az érdeklődésekre: „Ha venni akar, akkor engedek” —, vagy jöjjön, úgyis menni készülök már, odaadom nyolcvanért...”, stb. S így megy ez sokszor, megismétlődve, míg el nem | fogy az áru. J Megemlítettem, hogy kevés j ' a tsz árusítóhely, csak a félné- ! meti Petőfi árul itt a piacon, i Van ugyan standja az egri | Nagy József Tsz-nek is, de saj­nos az idén még nem. volt nyitva. A fel németiek is jó! , tudják, kifizető a piacra járni, j I Miért nem jönnek a makiártá- j lyaiak, mezőtárkányiak, vagy j ; az egriekről nem is beszélve? | A piacon járva, akaratlanul ! is észrevesz az ember még va- | lamit, amiről beszélni kell, j hisz ez szorosan idetartozik. : Ez a higiénia, amely sajnos — ' vetőgépet használtunk a 11 holdas napraforgó táblában is, amelynél az első kapálás is vé­get ért. Most a sarabolással vagyunk jobban elfoglalva. A negyven holdas borsó sarabo- lás nem jelentett nagy mun­kát, egy nap alatt elkészültünk vele. A cukorrépa már hosz- szabb időt vesz igénybe, a tag­ság most ebben látható. Kipa- lántáltuk a két hold paradi­csomot és a négyholdas dohány nagyrészét A talaj tápanyag pótlására most szórtuk ki a második adag nitrogén műtrágyát, — 225 hold őszi búzára holdan­ként 30 kilót. Nem feledkez­tünk meg az acatolásról sem. Először kézi erővel kezdtünk, de rájöttünk arra, hogy egy hold acatolása 40 forintos mun­kaegységet számolva is, 200 forintba kerül. Pedig akkor I nem kielégítő. A tejesek sora végén egy zsúfolásig telt, fe­detlen, bűzlő szemétgyűjtőből hordja a szél a port, a szeme­tet a szabadon lévő tejre, vaj­ra, húsra. (S mikor vége a pi­acnak, kóbor kutyák hada ku­tat maradék után ) A zöldsége­sek „porellátásáról” a piac vé­gében ledőlt fal gondoskodik. Néhány elárusító asztal felállí­tásával (bár úgy hallottam, ez már folyamatban van) meg le- j hetne szüntetni az egészségte- j len, földről való árusítást is. j Kevés a vízcsap is, — azaz hogy csak egy van. Az el- ! adók, akik élelmiszerekkel bán- ] nak, nem tudnak rendszeresen kezet mosni. Az egyik kövér­kés néni gyanúsan tiszta kéz­zel a következő szavak kísére­tében csapta puttonyából ve­vője edényébe a hordóskáposz­tát: „olyan az én káposztám, hogy megnyalja utána a szá­ját”. Lehet. Azonban inkább örülnénk annak, ha a rendsze­resített favillával mérnék a káposztát. A cikk elején említettem, hogy a vasúton érkezett zöld­áruk egy része kész helyre megy. Sajnos, ezek nagyrésze nem is kerül az egri piacra. A felvásárlás után tovább kö- csikáznak vele a szomszéd vá­rosokba, hogy új gazdájuk több pénzt vághasson zsebre. Lepres Bernáth őstermelő iga­zolvány nélkül, fogattal hord­ja az árut Ózdra. de Túri Kálmánná és Wágner Bálintné is más irányba szállítanak. Mint látják, végigsétáltam az egri piacon, s úgy érzem, nem eredménytelenül. Bár sa­látát, ugorkát nem vásároltam, mégse maradt üresen a szaty­rom. BÖDI JANOS még a repce és egyéb gyom­növények nincsenek kiirtva, A növényvédő állomással 60 holdra kötöttünk szerződést* aztán felülvizsgáltuk a terüle­teket, s újabb 50 holdra ren­deltünk anyagot, mert a vegy­szeres gyomirtás biztosabb» gyorsabb és olcsóbb. S így leg­alább több időnk marad az egyéb növények ápolására. A Népújságban nemrégen jelent meg a cikk, mely a 35 mázsás holdankinti kukorica­termelésért hívja versenyre a tsz-eket. Mi örömmel csatla­koztunk ehhez a felhíváshoz, s egyben kérjük a többi tsz-t, egyénileg dolgozó parasztokat, hogy ők is csatlakozzanak a gyommentes határmozgalom­hoz. A rendszeres gyomirtás­sal, jó növényápolással elér­hetjük, hogy a holdankinti termésátlag nem három, ha­nem öt százalékkal lehet ma­gasabb a tavalyinál. Elmondom még azt, hogy tsz-ünk jól felkészült a száraz­ság ellen. Vásároltunk egy szi- i vattyút motorral, mely per- cenkint 1500 liter vizet ad. i Négy holdon már elvégeztük az árasztást. A jövő évi na- ■ gyobb termés biztosításáért ! pedig elhatároztuk, hogy a kö- I zös és háztáji állatok istálló­trágyáját összegyűjtjük s mint- ! egy 13 ezer mázsát hordtunk ki a földekre már eddig és szarvasba rakva, leföldeltük. Nemcsak a növénytermelés fejlesztése, hanem az állatállo- : mány számszerű és minőségi 1 gyarapítása is fontos feladat a : tagság előtt. A napokban vá- ; sároltunk kilenc tehenet. S 1 hogy a takarmány biztosítva ; legyen, pillangós takarmány­területünket 16 százalékra nö­veltük. Juhállományunk a tsz büszkesége: 200 anyajuhtól 234 bárány szaporulat lett, ezt elsősorban Csontos elvtárs jó munkájának köszönhetjük. Ugyanis az álla tokinál a mes­terséges megtermékenyítés 34 anyánál hozott ikerellést. El­hullás és juhbetegség nálunk már évek óta ismeretlen. Gyapjúhozamunk eléd az 5.5 kilót. Munkánk időbeni végzésé­hez a gépállomás, a tanács és tömegszervezeteken kívül nagy segítséget nyújt a budapesti MÁV építési géptelepe, mely­nek dolgozói 24 kalapácsos da­rálót hoztak tsz-ünkbe. Ők ké­szítették el a villanyberende­zést minden istállóba és rend­szeresen részt vesznek közgyű­léseinken is, ahol politikai és szakszervezeti munkánkban hasznos tanácsokkal szolgál­nak. Berényi Mátyás, a samdi Kossuth Termelő- szövetkezet elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom