Népújság, 1956. május (35-42. szám)
1956-05-26 / 41. szám
Imm miíTÁmi íoyísüültíuí NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM Ara 50 filler 1956. MÁJUS 26. SZOMBAT Rendezik egyes alaescny fizetésű dolgozék bérét, csikkeatik a mnnkaldűi, enyhítik a terhesség megszakítására vnatkezi rendszabályokat Kedden ülést tartott a Minisztertanács és újabb nagyjelentőségű határozatokat hozott dolgozó népünk életkörülményeinek megjavítására. A Minisztertanács ülésén megbízást adtak illetékes vezetőknek, bogy dolgozzák ki a tervezés és anyaggazdálkodás, a pénz- és hitelgazdálkodás, a beruházás és számvitel rendszere egyszerűsítésének alapjait, irányelveit. A határozat kimondja, hogy a hivatali munka egyszerűsítéséért minden területen a vezetők személyükben felelősek. Határozatot hozott a Minisztertanács egyes alacsony fizetésű dolgozók bérének rendezéséről is A határozat értelmében azoknak az időbéres, (órabéres, havibéres) dolgozóknak, akinek besorolás szerinti alapbére a havi törvényes munkaidő teljesítése esetén a 850 forintot nem éri el — kivéve a mezőgazdaságban foglalkoztatottakat, a prémiumos rendszerben és a darabbérrendszerben dolgozókat, az átképzésüket, a házfelügyelőket, az ipari tanulókat, valamint az építőipar egyes területein dolgozókat — alapbérét 650-re kell kiegészíteni. A rendelkezés június 1-én lép hatályba. Határozat született, a keddi minisztertanácsi ülésen arra is, hogy egyes, az egészségre ártalmas munkakörökben foglalkoztatott dolgozók munkaidejét június 1-től kezdődően fokozatosan heti 42, vagy 40 és egyes munkahelyeken 36 órára kell megállapítani. A nők, az anyák egészségének fokozott védelme céljából a Minisztertanács a terhesség megszakítására vonatkozó inHatezer hold kukorica1 Megyénkben befejeződött a ku- koricavetés. összesen 60 ezer holdba kerül kukorica, ezzel a megyei tervet 104 százalékra teljesítettük. Négyzetes vetési terve a városok közül csak Hatvannak volt. Itt 110 kh-ba vetettek négyzetesen kukoricát. Járásainkban az egri 134, füzesabonyi 750, gyöngyösi 451. hatvani 334, hevesi 1088, a péter- vásári 23 holdba vetett négyzetesen. Hibrid kukoricát a három város összesen 155 holdba vetett. Járásaink közül legtöbbet, 2000 holdat a hevesi és 1370 holdat a füzesabonyi járás. — A KÖNYVSORSJÁTÉKOK húzása július 10-én lesz Budapesten. Könyvesboltok és üzemi bizományosok a sorsjegyeket még június 2-ig árusítják. A főnyeremény egy 16 ezer forintos zeneszekrény, ezenkívül többezer forint értékű nyereményt is kisorsolnak. A ki nem húzott nyereményt, sorsjegyét bármelyik könyvesboltban beválthatják. A feledhetetlen, szép gyermekkort örökítik meg Gergely Pál festőművész ecsetvonásai. Vasárnap tartja az Egri Pedagógiai Főiskola ItagvontánYos főiskolai napját Hatodik ízben tartja idén az egri főiskola szokásos tanévvégi főiskolai napját. Ez alatt a hat év alatt már szokásossá vált, hogy Eger lakói nagy számban keresik fel a főiskola hagyományosan színvonalas rendezvényeit. Idén is színpompás kiállításokban gyönyörködhetnek Eger lakosai. Ezen a napon nyílik meg az Országos Pedagógus újítókiállítás, melyet délelőtt 10 órakor az oktatásügyi miniszter képviselője nyit meg. Ugyanakkor nyílik meg a főiskolai dolgozók egyévi irodalmi működéséből, valamint a most megjelent Főiskolai Évkönyv II. kötetének anyagából rendezett kiállítás. A történeL Május 27-én tartják meg az Építők napját Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete május 27-én a felszabadulás óta hatodszor rendezi meg az építők ünnepét. Megrendezik a hagyományos vidám játékokat: a kötélhúzást, ' a lepényevést, zsákbafutást. A népkerti színpadon a legjobb eredményt elért sportolók és csapatok tartanak bemutatót: Könyvkiállítás és ruhabemutató is lesz. mi tanszék fejlődéstani szemléltető táblák kiállítását nyújtja a látogatóknak. Gazdagnak ígérkezik a gyakorló iskola kiállítása is. Délelőtt 11 órakor Tinódi Lantos Sebestyén halálának 400. évfordulója alkalmával tart a főiskola ünnepséget. Előadók Dr. Szántó Imre és Pataky László főiskolai tanárok. Utána ugyancsak a Tinódi emlékkiállítás is megtekinthető. Délután 4 órakor „Az úttörőszervezet néhány nevelési kérdése” címen pedagógiai ankét lesz. A vitát Dr. Berencz János tanszékvezető vezeti. Este 8 órakor kezdődik a főiskola udvarán a hagyományos ünnepi kultúrműsor. A gazdag műsorban fellép a főiskola I énekkara, tánckara, a gyakorló ' iskola ének- és tánckara, valamint, mint vendég, a Suha— Cserniczky-zenekar... Az Építők Ünnepe és a Nemzetközi Gyermeknap műsora Egerben A kettős ünnepnap alkalmából egésznapos műsor lesz Egerben. Május 26-án, szombaton este 8 órakor a várban tábortűz és tűzijáték kezdődik. Vasárnap reggel fél 9 órakor az Építők kövérek—soványak labdarúgómérkőzést tartanak a salakos pályán, 9 órától teniszverseny. 10 órakor gyermeknapi köszöntők a stadionban. Fél 11 óraklor veszi kezdetét az úttörők jubileumi seregszemléje, 3000 úttörő vonul fel, utána ünnepi jelentéstétel, a DISZ Heves megyei úttörő szervezete zászlajának avatása, fogadalomtétel, ünnepi köszöntők, kitüntetések, jutalmazások 11 órakor a Il-es számú gyakorlóiskolában az Építők kosárlabda mérkőzése. 12 órakor nyitják meg az „Üttörő Élet”-kiállítást az Űttörőház- ban és a Rákosi teremben. A kiállítás a Heves megyei úttörőszervezet fejlődését, az ifjú képzőművészek és az ifjú technikusok munkáját mutatja be. Délután repülőbemutatók a stadionban, fél 3 órakor zsák- banfutás, kötélhúzás, rúdmá- szás, céllövészet a Népkertben, délután háromkor az óvódások karneválja a Népkert szabadtéri színpadán, majd ugyanott a bábszínház nagy bemutatója, a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium táncceoportja és kórusa, a kulturális seregszemlén fellépő kultúrcsoportok bemutatója, vállalati kultúrcsoportok és végül az Egri Gárdonyi Géza Színház színművészei. Akikre büszkék sápunk Lelkesen intézi Egerfar- mos község ügyeit Somogyi Zoltán vb. elnök Munka hőstett a Selypi Cementgyárban Kedden este komoly veszély fenyegette a Selypi Cementgyár klinkerégető kemencéit és klinkerégetőit. A hatalmas esarnok fából készült tető- szerkezete megroppant és közel állt a leszakadáshoz. így a tető alatt a további termelés veszélyessé vált. A vezetőség gyorsan intézkedett. Kihívták a tűzoltókat, mert ha a tető leszakad, a tüzes kemencéktől könnyen meggyullad a faanyag. Mozgósították az építőipar ácsait is, hogy dúcol- ják fel a szakadófélben lévő tetőt. Az ácsok gyorsan hozzá is fogtak a munkához, de közben újabb törést szenvedett a már levegőben lógó szerkezet. Ekkor az ácsok nem merték tovább folytatni a feldú- colást. mert minden pillanatban leszakadással fenyegetett. A gyár vezetősége ismét ösz- szeült. Elhatározták, hogy kényszertörést alkalmaznak, és leszakítják az egészet. De ki vállalkozik arra, hogy a kötelet felvigye az omladozó, veszélyes tetőre? Gyorsan akadt vállalkozó is: Kocsik Mihály ÜB elnök és Szévald Ferenc. E két példamutató munkás felvitte a kötelet a roncsok között és felkötötte a megroggyant csarnok tetejére. Utána az üzem dolgozói meghúzták, de a kötél leszakadt. Ismét fel kellett vinni a veszélyes úton. Most Szűcs András művezető volt a vállalkozó. Ö jól felkötötte. Ekkor csak a rossz tetővel együtt jött le a kötél is. A leszakítás után az egész gyár dolgozói összefogtak, munkások és adminisztrátorok, takarítók és vezetőség, akik egy óra leforgása alatt megszabadították a forgókemencéket a leomlott tetőszerkezettől. A gyár kollektívájának hősies helytállása nyomán mindössze öt órát álltak a klinkerégető kemencék. E példamutató munka után a Selypi Cementgyár dolgozói szerdán délben már azt jelentették. hogy teljesítették félévi vállalásukat: 690 tonna künkért és 812 tonna cementet adtak terven felül a népgazdaságnak. Egyiptomi látogatók Egerben Rasid Marad az Egyiptomi Kairói Idegenforgalmi vezér- igazgatója, kedden látogatást tett Egerben, ahol megtekintette Eger nevezetességeit. Az egyiptomi vendégnek igen tetszett városunk és Ígéretet tett, hogy több egyiptomi látogató keresi majd fel a nyár folyamán Magyarországot, egyúttal Eger városát is. Szűcsi énekkar vendégszereplése Budapesten Megyénkből a szűcsi énekkar meghívást kapott a Magyar Szakszervezetek Zenei fesztiváljára, ahol május 25-én a megnyitó hangverseny keretében lép fel. — Műsorukon Bach, Svesnyikov, Bárdos, Szabó Ferenc egy-egy műve szerepelt. Előadták helyi gyűjtésű népdalaikat is. Az énekkart Uracs István igazgató vezényelte. A szép magyar kiejtés versenye ( A pedagógiai főiskolán május 17-én rendezték meg a 1 nyelvészeti tanszék már hagyományossá váló „Szép magyar kiejtés” versenyét. A pedagógusoknak készülő főiskolásoktól kiválóan tiszta hangképzést, értelmes, jó hangsúlyozott, megfelelően színezett beszédkészséget kell megkívánni, hiszen a gyermekek tőlük tanulják meg majd a szép, helyes, tiszta kiejtést. Ezért jelentős a pedagógiai főiskola nyelvészeti tanszékének Bővül a silifőltúíi tnrisfaház A tavalyihoz hasonlóan ebben az évben is többezer külföldi vendég, túrista látogatja meg Eger történelmi nevezetességeit, szép környékét. Igen gyönyörű helyen fekszik a várostól kilenc kilométerre lévő sík- Cőkúti túristaház, az előtte lévő két hegyi tóval, évszázados hatalmas tölgyfáival, forrásaival. A megye idegenforgalmi hivatala most elhatározta, hogy a sík- f okú ti túristaházat és a természetadta szépségeit bekapcsolja a külföldi idegenforgalomba is. Ennek megvalósítása érdekében rövidesen megkezdik a túristaház bővítését, szépítését, környékének rendbehozását. U gyermekért - a békéén Debrecenben történt 1926-ban. Egy asszony kiült az ócskapiacra, körülötte három apró gyermek, rongyokban, előbb félénk, halk bangón, majd később egyre követelődzőben, hangosabban kiáltott. „Eladom a gyermekeimet, vegyék meg, ne hagyják őket éhenpusztuíni.‘’ Branyik Antalnénak hívták ezt az anyát, aki 1926-ban Magyarországon arra kényszerült, hogy ápró gyermekeit áruba bocsássa. Azt gondolta, így talán megmenti őket az éhhaláltól. Ezt a hírt egy 1926-os Pesti Hírlapban olvastam, de hiába kutattam, később már semmi sem számolt be arról, mi történhetett Branyik Antainéval és gyermekeivel. Tudjuk jól, hiszen nagyon sokan átéltük, vagy emlékezünk arra, hogy ezekben az időkben Magyarországon számtalan ilyen Branyik Aníalné élt. Volt aki vízbeöl- te magát gyermekeivel, volt aki valamivel nagyobb korban bocsátotta áruba a lányát, vagy küldte el háztól fiát kenyeret keresni. Széles rendet vágott ezekben az időkben az éhség, a nyomor a gyermekek között. És jól emlékszünk még a gyermekvédelemre is. A dickensi nienhelyekre, a patronázs hölgyekre, akik „gyermeknapokon” perselyekbe gyűjtöttek a korzón, egyrészt divatból, másrészt önmutogatásból. De hogy a gyűjtött pénz nem a gyermekeknek jutott, arra is mindenki jól emlékezhet. És ismertük a rongyos kis cselédeket is, akik juhhodályban laktak együtt az állatokkal. Ismertük a csikkszedő, rongyot guberáló, szenet lopó gyermekeket, a beesettszemű angolkórosokat, akik ciberén nevelődtek, mert a vánnyadt anyamell nem volt képes tejet adni számukra. Talán sokan legyintenek — már megint a múlt — de vajon, ha elfelejtjük, ha nem gondolunk rá néha egy- egy évfordulón tudjuk-e értékelni a mát, a holnapot? A ma, a milliónyi okosodó, jókedvű, erős gyermek, az úttörőnyakkendős kisvasutas, az irodalomról vitatkozó általános iskolás, a csokoládét majszoló óvodás és a hófehérbe öltözött újszülött. A ma bőkezűen szórja és osztja szét a gyerekek közt a jót, a szépet, az igazi életet. A ma jelenti azt is, hogy egy egész ország hajol az újszülött csecsemő fölé, kíséri bölcsődébe, vezeti be az általános iskolába, A ma az is, hogy a gyermekek csak a történelem és az irodalomkönyvből ismerik ezeket a szavakat: éhség, nyomor, kizsákmányolás. És a jövő? Áz új ötéves tervben mennyi szó esik róluk, a gyermekekről. Értük és az anyáért emelik fel 12 hétről, 14 hétre a szülési szabadságot, bővítik a bölcsődei férőhelyek számát 27 százalékkal, 4100 általános iskolai osztálytermet építenek, hogy még jobb körülmények között, jobban tanulhassanak, a balatoni, bükki, mátrai üdülők, táborok százait létesítik majd, mind ő értük, az ő kedvükért, gondtalan mosolyukért. Hányszor halljuk — de jó lenne most fiatalnak, gyereknek lenni. És rossz álomként kitörölni agyunkból a múltat, a Branyik Antalnék nyomorát, az auschwitzi haláltábor százezernyi apró gyermekcipőjét, amit badi- zsákmányként számolt el a fasizmus (kis apró cipők, mint hadizsákmány — micsoda barbarizmus, micsoda kontraszt —) elrettentő bizonyítéka ez az elmúlt évek barbarizmusának. Vagy kitörülni agyunkból a háborúban látott éhtifuszos gyermekek arcát, de kitörölni véglegesen a háború gondolatát is. És gyermekeinket az igazság, a béke, a barátság szellemében tovább nevelni. Nem szabad csak egyszerű évfordulóvá válnia a nemzetközi gyermeknapnak, hanem egyetlen közös akarattá — a világ minden gyermekének jövőjével való aggódássá, szeretetévé. 1949 óta — mikor egy moszkvai értekezleten kimondották, hogy a világ gyermekeiről minden évben a nemzetközi gyermeknapon számot kell adni — sok minden történt. Az északi államok anyái, a gyermekeik lelkére káros irodalom ellen szálltak síkra. Izraelben az ingyenes általános oktatást kérik, a chilei anyák bölcsődét követelnek a dolgozó nők gyermekei részére. Franciaországban gyermekvédelmi tanács alakult.. Nyugat-Németországban az amerikai gangszter és pornográf filmek betiltásáért harcolnak. A módszerek különbözők, de a cél csak egy lehet, — az anyák elszánt küzdelme a gyermekeik leikéért, becsületes életéért — a békéért. Ez a békés szándék a világ valamennyi haladó emberében él. Nem rombolni, pusztítani, gyilkolni akarnak, hanem gyermeket nevelni, gyönyörködni növekedésükben,. életükben, mosolyukban. Ez a békés közvélemény, Ez a nap minden évben több és több országban válik a gyermekek igazi ünnepévé, és a számonkérés napjává, ott, ahol még a kormányok semmit, vagy keveset tesznek a gyermekek érdekéért. Milliók szeme és szíve figyeli ilyenkor a gyermekeket, milliók agyában kél az a gondolat, úgy nevelni őket hogy ne ismerjék meg a gyűlöletet, hogy őrizzék meg becsületüket, tisztaságukat, hogy kezükhöz ne tapadjon ártatlanok vére, vagy hadi- zsákmány-szenuyeként, elpusztult gyermekek topánkái. ügy kell nevelni őket, hogy világos maradjon előttük állandóan a eél: a béke! tettként elbíráló kisebb bűncselekményeket a jövőben pénzbírsággal büntetendő szabálysértésnek minősítsenek; a kőolaj- és földgázkutatás és termelés helyzetéről; és az 1956-ban végzett főiskolások, egyetemi hallgatók, szakközép- iskolások továbbképzéséről és munkábaállításáróL •tokelatlanul szigerá rendszabályok enyhítésére hozott határozatot. Elhatározta, hogy £ fennálló törvény módosításán javaslatot tesz az Elnöki Tanácsnak. A Minisztertanács határozatot hozott még az igazságügy- miniszternek arról a javaslatáról, hogy egyes, jelenleg bünkezdeményezése : a szép magyar beszéd versenyének megtartása a főiskolán. A verseny eredménye biztató és örvendetes. 18 hallgató mutatta be tudását. Első lett Hé- regi Eszter másodéves hallgató, aki Kaffka Margit elbeszélését mondotta el tisztán, őszinte emocionális színezettel. A második díjat Szabó Endre Xl-es, a harmadikat Jobbágy Zoltán I. éves hallgatónak ítélte a bizottság. Sklánicz Vince
