Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-16 / 38. szám

NÉPÚJSÁG 1956. május 16. szerjja A Hámán Kató Kulturális Seregszemle városi döntője Egerben Május 13-án, vasárnap dél­után zajlott le az öntevékeny kultúrcsoportok seregszemlé­jének városi döntője a Szak- szervezeti Székház „Rákosi” termében. Erre az alkalomra mindegyik csoport tudása leg­javával jött el, hogy a zsűri és a szépszámú közönség előtt be­mutassa szorgalmas munkájá­nak gyümölcsét. Megnyitójában Molnár elv­társ a DISZ Városi Bizottsága nevében üdvözölte a résztve­vőket és a közönséget, s mél­tatta a seregszemle jelentősé­gét. Az egymásután pergő szá­mok igazolták, hogy népünk egyre nagyobb részéhez jutnak el kulturális forradalmunk hullámai. Az előző éviekhez viszonyítva, nem csak a moz­gósított tömegek számában, hanem az előadott művek gon­dosabb összeválogatásában és tolmácsolásában is jelentős emelkedés mutatkozik. Űj színt hozott és nagy reményekre jogosít a KIOSZ ének- és ze­nekarának fellépése. Ezek az idősebb korosztályokból álló csoportok bizonyítják, hogy célkitűzéseinket egyre nagyobb rétegek teszik magukévá és válnak lelkes harcosaivá a kultúrforradalomnak. Nehéz lenne itt sorba szed­ve értékelni minden műsorszá­mot. Azok, akik kellő türelem­mel végigélvezték a mintegy hatórás műsort, igen sok olda­lát ismerték meg a művészet­nek. Az egyes kórusművek egész másként csengtek, ha az úttörők szólaltatták meg, mint a középiskolások, vagy a fel­nőttek tolmácsolásában. Már , az elsőként fellépő I. sz. álta­lános iskola énekkara hatal­mas sikert ért el szépen kidol­gozott számaival. Nagy értéke volt a többi úttörő kórusnak . is, megérdemelten sok tapsot , kapott a II. sz. Gyakorló isko­la, a IX. és Vili. sz. iskolák j énekkara és az utolsó számban fellépő 120 tagú kórus, amit az V. és X. sz. iskolák tanulói: ból állítottak össze. A Tanító­képző énekkara városi viszony­latban élen jár. Jelenlegi fel­lépésükön — különösen a szó- | listák hangján — érezni lehe­tett az előző napi ballagás ha­tását, de még így is komoly él- I ményt jelentett Beethowen Tavaszi dala is, Bárdos: Dana- dana c. műve. A Dobó gimná­zium, a Közgazdasági Techni­kum és a Szilágyi Erzsébet énekkarai méltán képviselték városunk középiskoláit. Magánszámmal csak két éne­kes lépett fel: Tóth Rozália és Kondor Klára, mindkettő a Szilágyi E. gimnázium tanulói. A felnőtt korosztályt az Ál­lami Áruház kamarakórusa és a KIOSZ énekkara képviselte. Figyelemre és követésre méltó kezdeményezés és az a sok taps, amit kaptak, bizonyítja azt, hogy érdemes is. Komoly fejlődés mutatkozik az előadóművészet területén is. Kovács Irén, Bukoli Mária, Vízi Mária szavalatai mély át- érzésről tanúskodnak. Szeszich Teréz sokat ígérő tehetség: Kaffka M.: Pétiké jár c. köl­teményét tolmácsolta. Gonda Györgynek is volt kitől örököl­ni tehetségét, József A.: Ady emlékezete c. művével aratott nagy sikert. Morvái Margit, Kovács Kálmán, Hamza Nán­dor, Hegyi Erzsébet és Návay Ildikó szavalata mellett még különösen kiemelkedett Kocsis János előadó művészete, aki a Cyrano de Bergerac-ból az Orrmonológot adta elő. Nem csak színesebbé, válto­zatosabbá tették a műsort, de számaikkal valódi műélvezetet is nyújtottak a fellépő zeneka­rok. A DISZ Városi Bizottsá­ga és a KIOSZ. együttesei mu­tatkoztak be önálló műsorral, magyar, szovjet és klasszikus számokkal. A tánccsoportok műsorában a népi táncok mellett komoly helyet foglaltak el a ritmikus táncok. Az I. sz. ált. iskola csoportja az Egerbocsi leány- tánc és a Felsőtárkányi páros­tánc bemutatásával a környék népének gazdag hagyományait mutatta be. Ugyancsak Felső­tárkányi táncot mutattak be a VIII. sz. ált. iskola növendékei is. A Bútorgyáriak a Bakony- sárkányi tánccal, a Dohány­gyáriak pedig Kodály: Kállai kettős-évei jöttek a seregszem­lére. Szép volt a Közgazdasági gimnázium leányainak román tánca és a fiúk Huszár ver- bunkja. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium és a Közgaz­aSa'J uozb.cn dasági gimnázium ritmikus táncai méltán arattak forró si­kert. Igen ötletes volt a Szi­lágyi E. leányginázium „a Bi­zonyítványosztás” c. táncjáté­ka. A seregszemle színvonalá­nak emeléséhez komoly mér­tékben járult hozzá a Suha— Csemiczky-együttes, akik egy- egy tánccsoport kíséretét vál­lalták. Ezzel is bebizonyítot­ták, hogy méltók a „Szocialista Kultúráért” jelvényre. A rendezőségnek dicséretére válik, hogy a műsor összeállí­tásával sikerült a hosszú be­mutatót változatossá, ezáltal mindvégig élvezetessé tenni. Az egyes csoportokat időre mozgósították, így egyrészt el­kerülték a hosszú szünetet, másrészt a fellépők megvára- koztatását. A zsűri tagjait is úgy válogatták össze, hogy ab­ban városunk legképzettebb szakemberei vettek részt és a tárgyilagosságukat sem von­hatják kétségbe. A bíráló bizottság egyöntetű határozata alapján a résztvevő művészeti együttesek műsorá­nak szakmai értékelését május 17-ig megküldi a csoportok­nak. A vándordíjak, jutalmak és oklevelek ünnepélyes kiosz­tására a május 19-i Ifjúsági Hangverseny alkalmából ke­rül sor. Lapunkban az eredmények értékelésére még visszatérünk. Halasi László, tanár Naptár Május 16. 1831-ben, 125 évvel ezelőtt szüle­tett Edward Hughes angol fizikus, a róla elnevezett távírógép feltalá­lója. Május 16. 1921-ben, 35 évvel ezelőtt tartot­ták meg a Csehszlovák Kommu­nista Párt alakuló kongresszusát. — Az egri fotóamatőrök leg­szebb képeiből kiállítást ren­deznek. A kiállítás legszebb képeit díjazzák. A képeket 9xl2-es, vagy levelezőlap mé­retben kell beadni a helybeli OFOTÉRT-hoz. — ECSÊD község dolgozói közül többen befejezték a bur­gonya első kapálását, meg­kezdték a paradicsom kapálá­sát, a sarabolást pedig már 90 százalékban befejezték. A nö­vényápolási munkákban az egyénileg dolgozó parasztok közül Kis P. Mátyás és Deák Béla jár élen jó példával (Oláh Pál) — ÉLÜZEMMÉ AVATTAK a hatvani konzervgyárat má­jus 5-én, az első negyedéves 119.2 százalékos tervteljesítés jutalmául. Az ünnepségen né­gyen kaptak „Kiváló Dolgo­zó“ jelvényt. Ezenkívül 18 dolgozó kapott oklevelet, köz­tük 11 fiatal. (Sebestyén János) — A világirodalmi előadás sorozatban május 17-én csütör­tökön este 6 órakor Moliére- ről tart előadást dr. Lukács Dezsőné tanár, az egri megyei könyvtár olvasótermében. »Hl Megnyílt a Fark Szálló ízléses és szép szórakozó­hellyel bővült Eger, A Park SzáÜó alsó kertrészében meg­nyílt a fagylaltkert. Az élénk zöld gyepen szépen mutatnak a pirosra, kékre, sárgára fes­tett asztalok, székek és a dol­gozók kényelmét szolgáló nyugágyak. A fagylaltkertben az ízletes fagylalton kívül par­fét, krémeket, jégbehűtött ka­kaót, tejet, exportsöröket, cuk- j rászsüteményeket, kaszinó to- j jást és különböző hideg étele- j két szolgálnak fel. Az árak Egerben Fagylalt kertje másodosztályúak, de az áruk 1 elsőosztályúak, amit a meg- ; nyitás napján megjelent nagy­számú dolgozó elismerése is bizonyít. A Park Szálló veze­tősége most tervezi a strand- i büfé megnyitását is, amelyet hasonló ízlésesen rendeznek be és ugyanilyen jó árúkkal lát­nak majd el Ennek megnyitá­sa annál örvendetesebb, mert évek óta nem volt a strandon ! megfelelő étterem, amelyet az idegenforgalom állandó növe­kedése most már megkövetel. FILM: ANGYALLAL A HEGYEKBEN Az Egri Vö­rös Csillag Filmszínház május 17-2 3-ig színes cseh­szlovák filmet mutat be „An­gyallal a he­gyekben" cím­mel. Még jól emlékezünk az „Angyallal nya­raltam" vidám történetére és Angyal Gusz­táv villamos- fflf ellenőr kaland­jaira. Most el­kísérhetjük An­gyal Gusztávot a hegyekbe, még hozzá a Tátrába, egy szakszervezeti üdülőbe. Kétheti vidám üdülés és közben megint sok téli kaland pereg le a néző előtt. Olvasóink kérik: ! IDOZIK H^űsora: Az egri Makiári úti dol­gozók levélben fordultak szerkesztőségünkhöz, mely­ben kérik, hogy az autó- buszjáratot terjesszék ki a Makiári út, Üj sor, Alma- gyar utca, Kertész utcára is. Kérésük indokolt, hiszen igen sokan dolgoznak a vá­rosban erről a környékről is. — Bokor Károlyné hat­vani levelezőnk kérése az: a hatvani óvárosi bölcső­dének a tanács csináltassa meg a bölcsőde kerítését és kapuját, mert a rozsdás, össze-visszaszaggatott drót­kerítés a kisgyerekekre ve­szélyes, könnyen felsebez­hetik magukat, s a lyukas kerítésen átbújva, elvesz­hetnek a bölcsődéből. Reméljük, mindkét ké­rést rövidesen elintézik az illetékesek. — A moszkvai újságírók házá­ban mutattták be a Hív a tenger című új játékfilmet. A film egy egyszerű halászcsalád életéről szól. Egri Vörös Csillag Filmszínház: Május 16: Angyallal nyaraltam (csehszlovák). Május 17—23: Angyallal a he­gyekben (csehszlovák). Egri Bródy Sándor: Május 16: Koncert (jugoszláv). Május 17—23: Idegen utas (szov­jet). Gyöngyösi Szabadság: Május 16: Ali baba (francia). Május 17—23: Párizs és a tavasz (francia). Gyöngyösi Puskin: Május 16: Elveszett melódiák (osztrák). Május 18—23: ördögi kör (német). Hatvani Vörös CsUlag: Május 16: Mágnás Miska (ma­gyar). Május 17—23: Az első szerelem (francia). Füzesabony : Május 16—17: Rózsa és a Csavar­gó (finn). Pétervására: Május 16: Szerencsés hajózás (szovjet). Május 19—20: Volt egyszer egy király (csehszlovák). — Júliusban rendezik meg a hí­res karlovy-vary filmfesztivált. A Szovjetunió négy filmmel. Len­gyelország szélesvásznú színes filmmel. Németország, Magyaror­szág, Bulgária. Jugoszlávia pedig több filmmel vesz részt a feszti­válon. — Filmre vitték Fegyin: Első örömök című könyvét. A rendező a nálunk is jól ismert Bászov. „iVe lőjj, fiam!“ Várnai Zseni : Egy asszony a milliók közül Első kisfia dajkálása közben szakad ki Várnai Zseniből a vers. Igen, kiszakad, mert a régóta érlelődő gondolatok, az élet megpróbáltatásai, az élet- problémák telítették meg a lelkét annyira, hogy nem bírta tovább, írnia kellett. Először csak gondolatban írt: zsongtak agyában a vers­sorok. Szinte megijedt tőle ma­ga is. Hogyan? Hát ilyen a versírás. Ilyen egyszerű? Az ember csak leírja, amit gondol, érez, — úgy ahogy magától jönnek a gondolatok? Félt attól, hogy verse nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. Restelkedve mutatja meg költő-férjének: Peterdi Andornak. A költő hódolattal ismeri el felesége tehetségét — és az első vers megjelenik egy ismert folyóirat hasábjain. Csak a kezdet nehéz. Az el­ső gyöngyszem után sorra jön a többi: mind-mind az anya érzéseit, a szegény asszony töprengéseit a háború megaka­dályozását sikolt ja: „Ne lőjj fiam, mert én is ott leszek!” Gondolta-e az a vézna, ki­csi asszony, akit gyermekko­rában a szegénység az egyik lakásból a másikba hurcolt, aki mint cimbalom-művésznő kislánykorában fantaszta, de mély érzésű apjával végig­hangversenyezte Európa étter­meit — gondolta-e, hogy jajki­áltása egy nemzet tiltakozása lesz a háború ellen? Gondol­ta-e, hogy verseinek még kül­földön is hatása lesz? Nem, nem gondolta. Csak azt tudta, hogy le kell írnia, amit gondol, amit érez — még akkor is, amikor elsőosztályos kicsi MMóskája halva fekszik a temetőben, s „kemény kis ujjacskája nem szorítja már a ceruzát“, és a „boldog diák­évek mind-mind elszöktek előle". Asszony írta meg az életét. Asszony, akinek kezét a prole­táranyák fogják, s aki tollát a maga és az anyák könnyeibe mártja. Asszony, akinek verses­kötetéről Szabó Ervin írt bírá­latot. A saját életét mindja el: gyermekkorát, tanulását, szí­nészi éveit, becsületességét, szerelmét, házasságát, gyerme­keit — és szenvedéseit. És köz­ben nem tudja megállni, hogy ne rajzolná meg hitelesen a kor képét, egészen a Tanács- köztársaságig, — legmagasabb költői elismeréséig. „Egy kisfiú elindul” a re­gényben, amikor a kis Zseni kisiskolás még. A kisfiú elin­dult, hogy aztán sok-sok meg­próbáltatás és szenvedés után megtalálja a kettős boldogsá­got: a versírást és a költő fele­ségét. Várnai Zseni erkölcsi sikere mindig nagy volt. Anyagi se­gítséget azonban nem kapott. Amikor 1918-ban a falragaszo­kon mindenütt saját versét ol­vassa: betegen támaszkodik férje karjára és lyukas cipőjén beszivárog az esőié... Megérdemelte Várnai Zseni a József Attila-díjat! Megérde­melte életéért, munkásságá­ért, most megjelent könyvéért és drága érzéseiért, melyeket papírra vetve, minden nőnek, — mindnyájunknak érzéseit szólaltatta meg. Pomai Éva. _ _ Tama folyó vidéke nem csak település szempontjából volt jelentős, fontos volt azért is, mert itt vezetett keresztül az a legrövidebb út, amely az Alföldet a felső hegyes vidé­kekkel összekapcsolta. Ennek a völgynek a felső végénél, ahol a Tárná kelet felé való folyá­sában hirtelen délnek kanya­rodik, áll egy közel 300 m ma­gas szikla és a vidék felett büszkén eltekintő sasfészek: Sírok vára. A vár jelentőségét uralkodó helyzete szabja meg: a vár egykori birtokosai innen nem­csak az egész környék felett rendelkezhettek, de ellenőriz­hették egész országrészek ösz- szekötő forgalmát. Ez magya­rázza meg, miért lett (Eger­től eltekintve) Sírok megyénk­nek legnagyobb, legjobban ki­épített erőssége. A vár eredetileg Aba nem­zetségé volt és hasonlóan, mint az ország várainak nagyobb része, valószínűleg a XIII. század közepén, a tatárjárás tanulságai alapján kezdett épülni. Sírok azonban csak a XIV. században szerepel gyak­rabban, egy 1320-ban kiadott osztálylevél említi először. 1324-ben Kompolthy Imre a királyi várnagy. Az erősség ebben az évszázadban sok ké­zen megy át, egy időben a Bo- donyiaké, akik Csák Mátéval szövetségben, Károly Róbert ellen harcoltak. Később egy Chenyk nevű cseh katona bir­tokolja, majd ismét királyi vár, tudunk róla, hogy 1732- ben Nagy Lajos javíttatta ki. Egy régi írás tanúsága sze­rint 1465-ben Tary György hagyta Sírok várát a hozzátar­tozó jószágokkal Országh Mi­hály nádorra és a Kompolthy- testvérekre. Milyen lehetett a vár ezek­ben az években, a XIII—XV. század folyamán? Az akkori idők erődítési tudományának megfelelően szabálytalan alap­rajzú, úgynevezett belső tor­nyos erősség, a mostani vár magasabb szintje, kiemelkedő karcsú tornyokkal, meredek tetőkkel. A „gyilokjárós” fala­Ifgj ÍR OKI VAR vT, kát a mai község felől 20-25 méter magas, majdnem függő­leges sziklafal, a lankásabb domboldal felől pedig bizonyá­ra mély árok védte, és tette szinte bevehetetlenné az ellen­ség számára. ,e futott az idő kereke, elérkezik 1526, Mohács —, majd 1541-ben Buda is tö­rök kézre kerül. A megye har­ci területté válik, és Sirok — a környező erősségekkel együtt — végvárrá lép elő. 1459-ben, Dobó idejében a vár Országh Kristófé, Nána, Oroszlánykő, Boldogkővárával együtt. Való­színűen ő korszerűsíti az új harcászati elveknek megfele­lően. 1552-ben az ozmán világha- talom Eger falai alatt veresé­get szenved és Sirok is meg­menekül a török megszállás alól. Az ostrom tanulságai alapján lázasan kezdik erősí­teni a veszélyeztetett várakat: a környező megyék ezer és ezer jobbágya dolgozik a vég­várak: Eger, Szarvaskő, Önöd, Cserép, Ajnácskő, és természe­tesen Sirok falain is. Sürgős a munka: hiszen Budán kívül a töröké már Hatvan, Szolnok, Fülek, Széchény és Buják vá­ra is! A XVI. század második fe­lére megváltoznak az ostrom eszközei: az ágyúk hatéko­nyabbá válásával, az eddig magas tornyok, falak már nem védelmet, de esetleges leomlá­sukkal veszedelmet jelentenek a védőkre. Eger átalakítása a követendő példa. 1560-tól olasz hadmérnökök: Paulo Mirando- la, Ottavia Beldigara irányítá­sával a legkorszerűbb elvek szerint kiugró sarkos bástyák­kal védik a falakat. 1563-ban nagy építkezések folynak Sírokon is; ekkor épül i ki a mostani alsó, mintegy 15 méterrel alacsonyabb várszint ó-olasz bástyás bővítése. A bástyák, a megmaradt lőrések, folyosók kiképzése annyira ha­sonlít Eger megfelelő létesít­ményeihez, hogy joggal téte­lezhetjük fel, hogy ezek terve­zése is az említett olasz mér­nökök munkája. Különösen a könnyebben támadható északi fal védelmét növelték. Az esetleges aknaveszéllyel szem­ben itt is — mint Egernél — a falak mentén vezetett akna­figyelő folyosókkal kívántak védekezni. A sok — részben még ma is meglévő — folyosó, alagút nyomán alakulhatott ki a néphit, amelyet most, saj­nos, meg kell cáfolnunk, hogy Sirok vára Egerrel földalatti alagúttal állott volna összeköt­tetésben. Azonban hiába volt a sok verejtékes munka, a sok áldo­zat —, Eger 1596. évi szégyen- teljes eleste és a szerencsétlen keresztesi csata hírére Cserép­várát, Szarvaskőt is feladják és Sírokból is a két hadnagy: Kóka Benedek és Helmeczy János kis seregükkel elmene­külnek anélkül, hogy a várat ostrom érte volna. Sirok most is osztozik Eger sorsában: 91 évig a félhold tündöklik tor­nyai felett. * z imperialista ozmán ha­talom belső erői azon­ban fokozatosan gyengülnek, míg végre 1683-ban Bécs ost­románál megfordul a kocka. 1686 szeptember 2-án az egye­sült keresztény hadak felsza­badítják Budát, az ország fő­városát és visszaszorítják a törököt egészen a Száva vona­láig. 1687 elején már Szolnok, Heves, Hatvan is a mienk, az Eger környéki mohamedán vi­lág már csak külön szigetként áll fenn. A fővezérlet elhatá­rozza Eger ostromzártolását, kiéheztetéssel való elfoglalását. Eger körőlzárolása 1687 július 9-én vette kezdetét és július közepén a török ostrom nélkül feladta Sirok, Szarvaskő és Cserép várát. (Egerbe 1687 de­cember 17-én vonultak be a keresztény seregek.) És ezzel Sirok vára történe­tének utojsó, sajnos, szomorú lapjaihoz értünk. 1688 elején elhatározzák Eger és Szolnok sürgős helyreállítását, de a kis várakról, így Sírokról is, már nem szólnak a rendeletek. A vár elvesztette hadászati je­lentőségét, az enyészet válik úrrá falai között. Valószínűen a Rákóczi szabadsághadc után a magyar várak sorsában osz­tozik Sirok is: az osztrák csá­szári parancs alapján felrob­bantják a bástyákat, épülete­ket. A vár néhány megmaradt helyiségét még a XIX. század végéig lakta egy-két család, de azután,... omlik, málik, pusztul minden tovább. Már csak a dübörgő mátrai szél sivít az el­hagyott falak között. WAi maradt meg a várból? 1/J Elég kevés, és elég sole Megmaradtak a komor bás­tyák, fenyegető lőrések, érde­kes földalatti folyosók értékes darabjai: kétségtelenül Sirok ma Heves megyének még min­dig egyik legértékesebb mű­emléke. És megmaradtak a hős hagyományok, a hős vég­vári vitézek és a falakat építő dolgos magyar jobbágyok em­léke, lelkesítő példája Ezek mind arról beszélnek: ne hagy­juk végleg elpusztulni a siro- ki várat, mentsük meg sok vérrel áztatott falait, hogy fia- úik is megtanulhassák tőlük az igazi hazaszeretetet. Hevesy Sándor építészmérnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom