Népújság, 1956. május (35-42. szám)

1956-05-16 / 38. szám

2 NÉPÚJSÁG 1996. május 16. szerda AZ ÚJ ÖTÉVES TERV IRÁNYELVEIHEZ Sokrétűen ismertessük a terv célkitűzéseit Országszerte folyik a vita a második ötéves terv irányelve­iről. A dolgozók megyénkben is megelégedéssel, s helyeslés­sel forgatják az újságokat, amelyek az irányelvek terve­zetét nyilvánosságra hozták. Népünk gondolkozik, vitatko­zik és dönt arról, hogyan épít­sük, fejlesszük tovább az or­szágot A demokratizmus élte­tő levegőjében, a gazda szemé­vel vizsgálják a tervezetet, amedy alapot ad a vitához, el- mondja, mi mindenre van ! szüksége az országnak, milyen ' lehetőségeink vannak, hogyan fejlődhet gyorsabban a nép­gazdaság. Kritikus szemmel < hasonlítják össze a számadato­kat, s teljes felelőséggel mond­ják el véleményüket, javasla­tukat arról, hogyan lehetne céljainkat rövidebb úton, gyor­sabban, gazdaságosabban meg­valósítani. A vita, a beszélgetés során sok-sok kérdésre várnak vá­laszt a dolgozók. A falu, a fel­sőbb szervek vezetőihez fordul­nak véleményükkel, tanácsot, helyeslést várnak. Legtöbb — és főleg leggyorsabban — vá'aszt ezekre a kérdésekre a népnevelők adhatnak, akik ott vannak az üzemben a termelőszövetkezetben a falu­ban mindenhol, ahol vitatkoz­nak beszélgetnek a tervről. De a népnevelők is csak ott segít- | hetnek. ahol a pártszervezet, a pártbizottság, az agitáció és a ' propaganda ütőerén tartja a kezét, ahol figyelembe vették, : mi most a legfontosabb, mi j foglalkoztatja legjobban a dol­gozókat, mire kérnek választ. Sarudon közvetlenül a ter­vezet megjelenése után össze­hívták a pártbizottság tagjait, a tömegszervezetek vezetőit a pártcsoportbizalmiakat és a kisgyűlés előadókat és közösen megbeszélték az irányelveket, abból is főleg azokat, amelyek községüket érintik: a gabona- termesztést, az állattenyésztés problémáit, a belterjes gazdál­kodás lehetőségeit. Azt követő­en népnevelő értekezleten fog­lalkoztak az irányelvekkel. Szó volt itt arról, hogy bár a terv egyes célkitűzéseinek megvaló­sítása távoili. már most kell dolgozni megvalósulásán Ép­pen ezért a közgyűlés előadók a népnevelők a tervről beszél­getve, elmondják azt is, hogy a mai jó munka a terv meg­valósulását jellenti. Erdőtelken aktívaülésen és pártnapon is beszélgettek a tervről. A község dolgozói he­lyeslik a tervezetet és ígéretet tettek, hogy segítik annak i megvalósítását. E’mondták i észrevételeiket is. örülnek a tiszamenti vegyikombinátnak, mert eddig bizony kevés volt a műtrágya, amit kaptak és ez kihatással volt a terméshozam­ra. Helyes volna az is ha több építőanyagot kapnának a falu­ban; úgy érzik a reálbérek nö­vekedése nem egyenletes; van múg_ probléma és panasz a minőségre is. A pártbizottság elhatározta, hogy grafikonos rajzos kiállítást rendez itt ké­pekkel rajzokkal, számokkal magyarázzák meg a terv irány­elveit. megmutatják a község fejlődését, a falu dolgozói életszínvonalának emelkedését. Rengeteg lehetőség van arra, hogy a doflgozókhoz minél ért­hetőbben, sokrétűbben juttas­sák el a terv célkitűzéseit. Az egyéni agitáció mellett a pro­paganda és az agitáció külön­böző módszereit alkalmazzák most pártszervezeteinkben. A kisgyűléseket. röpgyűléseket beszélgetéseket, kiállításokat élőadásokat, a faliújságot, a kultúragitációt, stb, stb., mind mind a terv ismertetésére használják fel most. Minden réteghez el akarják juttatni az irányelv, a terv számainak, céljainak mutatóit, — így lesz csak eredményes termékeny a párt és az állam között folyó beszélgetés. Sajnos nem mindenhol élnek ezekkel a lehetőségekkel. Po­roszlón 110 népnevelő, 16 kis­gyűlés előadó van. Jelentős erő ez a pártbizottság, a pártszer­vezet kezében — ha használja őket. Eddig azonban még nem beszéltek a népnevelőkkel az ötéves tervről, sőt vezetőségi ülésen, pártbizottsági üléseken sem foglalkoztak alaposabban ezzel. Pótolni kell mielőbb ezt a mulasztást. A falu érdeklő­dését Poroszlón is ki kell elé­gíteni, a dolgozók ott is többet akarnak hallani a második öt­éves tervről. Néhány hét és összefoglal­ják a második ötéves terv irányelveinek vitáját. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy el­hallgatnak a népnevelők, hogy nem kell többé beszélni a tervről. Ez a gazdag tervezet továbbra is a dolgozók érdek­lődésének központjába marad, továbbra is beszélni kell róla, hogy mindenkinek vérévé vál­jon: érdemes a terv megva­lósításán dolgozni. A második ötéves terv időszakában több mint 13 millió forin­tot ruházunk be — 30 százalékkal többet, mint az első ötéves terv éveiben — lakásépítésre, a víz és gázellátás javítására, szociális és kulturális létesítményekre Az egri borvidék fejlesztése se maradjon ki ít második ötéves tervből Egerben a szőlészeti kutató­telep dolgozói, kutatói is meg­vitatták a második ötéves terv irányelveit. A vita során első­sorban a kutatók azt hiányol­ták, hogy Tokajhegyalja és Badacsony környéke mellett, ahol a fehér borokat termelik, nem szerepel az irányelvek­ben az egri történelmi borvi­dék fejlesztése, mely területe­ken a legkiválóbb híres vörös borfajták teremnek. A kísérle­ti telep kutatóinak, dolgozói­nak az a javaslata és kérése, hogy a párt és az állam támo­gatásával a második ötéves terv ideje alatt nagyobb gon­dot kellene fordítani a neveze­tes borvidék fejlesztésére is Megfelelő műveléssel, a régi kiöregedett tőkék pótlásával, új telepek ültetésével gyorsan vissza lehetne és vissza is kell szerezni Eger és környéke szőlőkultúrájának tekintélyét, becsületét. A kísérleti telep dolgozói és kutatói szintén ezen fáradoz­nak. Célul tűzték ki olyan szőlőfajták nemesítését, me­lyek a helyi viszonyoknak megfelelően a legtöbb és a legjobb minőségű termést ad­ják. A nemesítésnél különösen arra fordítanak nagy figyel­met, hogy olyan vörös bor vál­jon a szőlőből, mely magában foglalja azokat a jó tulajdon­ságokat, melyeket az egri bi­kavér minősége megkíván. Kí­sérleteket folytatnak a legjobb metszési módszer meghonosí­tására, a talajerő javítására, a szervestrágya más anyagokkal való pótlására, valamint a ro­var kártevő elleni védekezés fokozására, olyan formában, hogy a rézgálic helyett a más hatásos védőszereket próbál­nak ki. Ezt elsősorban a pero- noszpóra ellen alkalmazzák. A szőlészeti kísérleti telep kutatói azt is elhatározták, hogy a következő években, és már ebben az évben is — gyakran meglátogatják a sző­lőtermelő termelőszövetkezete­ket, állami gazdaságokat, me­lyeket patronálni fognak. Ezek­ben az állami gazdaságokban, tsz-ekben szakelőadásokat tar­tanak a szőlő helyes metszé­séről, a borszakszerű kezeCésé- ről, megvizsgálják szőlőterüle­tüket és a helyszínen segítik tanácsaikkal őket a több és jobb szőlőtermés elérése érde­kében. távolsági aBtCJSHl Lánctalpas traktorokat kérnek a* egrri gépállomás dolgozói j ÍW® QAm Nehéz munkájuk van az eg­ri gépállomás dolgozóinak. A körzetükhöz tartozó terület nagy része a Mátra és a Bükk hegység lábainál terül el, he­gyes, dimbes-dombos vidék. Az eddigi tapasztalatok azt igazol­ják, hogy erre a vidékre a ta- lajműveiés szempontjából leg­megfelelőbbek a lánctalpas traktorok. Igen jól beváltak a DT 413-as számú lánctalpasok ég a fellánctalpasok, mélyek­kel a hegyvidéken is eredmé­nyesen tudnak dolgozná. Jelenleg azonban túlnyomó- részt kerekes erőgépekkel dol­Szakképzett vezetőket Olvasgattam a második öt­éves terv irányelveit. Elsősor­ban a mezőgazdaságra vonat­kozó részek érdekeltek. Mi, termelőszövetkezeti tagok örömmel látjuk, hogy az irányelvekben sok szó esik a mezőgazdaság gépesítéséről. Erre bizony igazán nagy szük­ség van, hiszen eddig csak alig volt valami gépi művelés ná­lunk. Nagyon fontos az, hogy minél több szakember jöjjön hozzánk. Szeretnénk mi is többet és olcsóbban termelni, de szakképzett vezetők nélkül ez nem lehetséges. Pedig a termelőszövetkezetnek be kell bizonyítania azt, hogy többet tud termelni, mint az egyéni­leg gazdálkodók. Bebizonyíta­ni a fölényt, többet termelni csak szakképzett emberek ve­zetésével és gépesítéssel lehet, j Éppen ezért úgy gondolom, ! hogy a vezetőséget fokozato­san meg kell erősíteni fiatal szakemberekkel. Szövetkeze- : tünkben nagyon hasznos volt a terület szétosztása, mert így az egyéni felelősség alapján nagyobb eredményt tudunk el­érni. KISS LAJOS 1 Egri Balázs Ignác Tsz tagja A könnyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal emelke­dik a termelés, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal goznak, melyek kapacitását mintegy hatvan százalékig tudják csak kihasználni A környék hegyes és dombos vi­dékén ezekkai a traktorokkal igen sok helyen egyoldali szántást tudnak csak végezni, mert a másik oldalon üres já­ratban kell visszamenni a tábla végére. Ez a módszer fokozás az üzemanyagfogyasztást, nö­veli az önköltséget Lánctal­pas traktorokkal viszont eze­ken a nehéz terepeken is két­oldali szántás-vetést, művelést tudnak végezni. Amikor a gépállomás dolgo­zói megbeszélték a második $ ÍV ALATT ■ ötéves terv irányelveit, kiszá­mították, hogy ha a követkézé években gépparkjuk 70 száza­léka lánctalpas traktor lenne, rögtön a duplájára tudnák emelni az erőgépek kapacitá­sát. Ezekkel a kiváló terepjáré traktorokkal olcsóbban, sokkal jobb minőségű és több talaj­munkát lehet végezni. Az egri gépállomás dolgoaól a helyi körülményeket figye­lembe véve, azt javasolják, — hogy a második ötéves terv végleges irányelveinek össze­állításánál vegyék figyelembe, hogy a hegyvidékek gépállo­másait, köztük az egrit is, leg­nagyobbrészt egész és féllánc­talpas traktorokkal lássák el! 228 ionná cement terven felül A Selypi Cementművek dol­gozói annakidején az elsők kö­zött siettek az árvízkárosultak megsegítésére. Pénzben! ado­mányaikon felül márciusban az ország valamennyi cement­gyárát versenyre hívták a több cement termelésére. Vállalták, hogy a második és harmadik negyedévben havi tervükön fe­lül 100—100 tonna klinkerrel iletve 150—150 tonna cement­tel gyártanak többet terven felül. Az eddigi eredmények sze­rint az üzem dolgozói dereka­san teljesítették vállalásukat s ezenfelül még további 2843 tonna klinkert és 228 tonna ce­mentet termeltek. Ezt az ered­ményt a kemencék üzemidejé­nek és a cementőrlő malmok teljesítményének fokozásával érték eL A kemeneék üzem­ideje egyben csúcsteljesít­ménynek is tekinthető, mivel az előírt 720 üzemórából mind­össze csak néhány órát mu­lasztottak. A cementőrlő malmok telje­sítményének kihasználása áp­rilisban 5.2 százalékkal volt jobb a tervezettnél és 9.8 szá­zalékkal múlta felül a tavalyi átlagot. Hasonlóképpen fejlő­dést mutat a cementőrlő mal­mok állásidejének csökkenése is. Az eredményekből világo­san látható, hogy minden dol­gozó becsületbeli kötelességé­nek tartotta a vállalás teljesí­tését. A jó tervszerű megelőző karbantartás biztosította az ütemes termelést és ehhez já­rult még a dolgozók lelkes és lendületes munkája. A klinkerégetők közül Rozs- nyik Mihály, Liptai Kálmán és Szűcs János tűntek ki, akik je­lentősen túlteljesítették tervü­ket. Ezzel a munkával esélye­sek lehetnek a klinkerégetők országos versenyében is. A nyers-oldalon Nagy Béla nyersmolnár, a karbantartók közül pedig Chikán Pál kar­bantartó lakatos érdemel di­cséretet jó munkájáért. Az üzem dolgozói a második öt­éves terv további időszakában új termelési győzelmekkel, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével já­rulnak hozzá a több, az ol­csóbb cement biztosításához. 1 Jó munkájukkal tovább csök­kentik a tél okozta lemara­dást, hogy minél több cemen­tet tudjanak adni második öt­éves tervünk új beruházásai­hoz és az árvízkárosult lakos­ság házainak helyreállításához) Kézsmárky Vilmos, terv osztályvezető 110.000 »» «

Next

/
Oldalképek
Tartalom