Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-07 / 28. szám
NÉPÚJSÁG 1956. április <7. szombat YB 222-es FILM: Az egyik élelmiszert, a másik szenet, y a harmadik bútort, s ki §IÉ tudná már felsorolni, ki üli mit szállított kocsiján, mikor megkapták az ér- Ef.fli tesítést: befejezni a munkát, irány Baja. , Ki félcipőben, ki vékony ruhában indult tétovázás nélkül a nagy útra. Egy óra sem telt bele, s a hívó szóra Rohánszki Pál,, Suba Gyula, Orosz János, Szklenár Lajos, Vörös Sándor, Stilla Lajos és a többiek útban voltak a veszélyeztetett hely felé. A Gyöngyösi 34-es számú Autóközlekedési Vállalattól 32 gépkocsin sok segíteni akaró Heves megyei sietett Baja féké. Köztük vtolt Légány László kiváló gépkocsivezető is, akinek YB-222-es számú kocsija hosszú ideig víz alatt volt Homorúdon... De ne vágjunk a dolgok elé. „Az értesítés .után 8—10 órával már a bajai Béke téren vártuk besorolásunkat a többi két-háromezer kucsi között. Előbb Baján a Budai Nagy Antal utca lakóit költöztettük. Vízben állva hordtuk az ingóságokat. Alig két órát töltöttünk a tanítóképző szalmával megrakott tantermében, mikor riadóz- tatott bennünket csoportparancsnokunk, s iránynak Nagybaracskát szabta meg — emlékezik vissza Légány elvtárs. Itt a gátak erősítésére hordták a homokot, a követ, a zsákokat... — önként jelentkezőket kérek a Mohács szigeti Homorudrai embereket menteni. Minden perc drága, betörhet a víz a községbe. S az oszlopvezető még jóformán ki sem mondta. mit akar, máris felsorakoztak a komphoz Légány László, Stilla Lajos és társaik. A gáton orkánszerű szél dühöngött. A havas eső miatt egyik kocsi a másik után csúszott a tízbe, de a gyöngyösiek öt kocsija eljutott a kompig, s még be tudott menni a kis faluba. Két napig pihenés nélkül mentettek. Gyerekeket, asszonyokat, öregeket vittek Hercegszántóra, s utána az állatok kimentéséhez fogtak. — Ahogy haladunk a szeremlei erdőrészen visszafelé Homorúdra, az úton annyi ázott-fázott vad didergett, hogy elállták az utat. Megsajnáltuk őket, és — ahogy a csirkéket szokás hessegetni, szépen felhajtottuk a gépkocsikra Igen jól megfért együtt a vaddisznó, az őz, a nyúl, a róka, a szarvas,* a mókus és a többiek. Megindultunk velük, de Sárhát előtt a lámpa fénye visszaverődött. Jóformán még észbe se kaphattam, máris vízben állt a kocsi. Gyorsan vissza... A víz kilenc helyről is betört a faluba, s mire a szövetkezeti kocsma udvarába 'értünk, már oda is követett bennünket. Az állatok biztonságba helyezése után, kocsit hagyva, nekünk is menekülni kellett. Az egyik tanyáig jutottunk a mindig felfelé való gyaloglásban. Itt fogott körül bennünket szigetként a víz. A padláson gyűltünk ősze biztonságból mind az öten, akik a szigetre bejöttünk. Tizenhat malaca volt a gazdának, Nagy bácsinak, s ezeket is felhordtuk magunkhoz a ház padlására. Nem szégyelem bevallani: szorongó szívvel gondoltunk rá, vajon kijutunk-e innen. Fényjeleket adtunk le, míg a felettünk köröző repülő zöld rakétával nem jelez- \ te, hogy észrevett bennünket.... Hogy Légány László, Stilla Lajos és tár- j saik nem tétlenül várták a mentőket, ezt már oszlopparancsnokuk mondta el: — Egyik éjjel arra lettek figyelmesek a padlás lakói, hogy a zúgó, habzó Duna felől segítségért kiabálnak. Felmásztak az egyik közéli fa tetejére, s onnan észrevették, hogy a víz kénye-kedvére dobál lefelé egy gumicsónakot Majd a csónak hirtelen megakadt egy helyen, Mintegy 200 méterre a tanyától. A gyöngyösi gépkocsivezetők a padláson talált anyagból és a ház tetőzetéből összeesz- kábált tutajon indultak el menteni. Fától-fáig evickéltek, de elérték a bajbajutottakat. A gumicsónakban kilenc embert találtak, nem volt evezőjük, s ezért sodorta őket ide-oda a jeges ár. A már kékké vált embereket maradék kenyerükből megvendégelték, s együtt várták a padláson mentőiket. Ez a tehetetlen várakozás sok megrázó emléket hagyott Légány elvtársbán és a többiekben. „Leginkább az hatott meg, ahogy a velünk lévő ottaniak nézték, hogyan dűl össze házuk sorra, hogyan mossa ki a tetőzet alól a falat a víz. De mindvégig bíztak a segítségben, Volt köztük olyan, aki decemberben fizette ki házáért a 30 ezer forintot s most az árvíz martaléka lett, s már azon beszél- getfek egymás között, hogyan építik újjá a védettebb helyen új otthonaikat. Most, amikor a gyöngyösi Autóközlekedési Vállalat " meleg szobájában beszélgetnek, visszaemlékeznek az árvíz Heves megyei hősei ezekre- a nehéz napokra, legtöbbször arról a hősiességről esik szó, amelyet a szovjet katonák vittek véghez. — Mindenki igyekezett, egész éjszakákon át virrasztot- tunk, de a szovjet katonák a legveszélyesebb órákpan sem vesztették el fejüket. Az itt végzett munkájuk után örökre szívükbe zárták őket az emberek —mesélik. Az árvízveszély elmúlt. A jeges ár elvonult a Dunán, s az elöntött területek legnagyobb részéről visszahúzódott a víz. A védelem hősei visszatértek napi munkájukhoz. A segítő készség azonban nem szűnt meg. A gyöngyösi árvízvédelmi brigád tagjai nemcsak a gáton, de az adakozásban is élen jártak. Elmondják' megrázó élményeiket itthon maradt társaiknak, s talán ennek is köszönhető, hogy a gyöngyösi 34-es számú Autó- közlekedési Vállalatnál majdnem 30.000 Ft gyűlt össze eddig az árvízkárosultak javára. A kocsik pedig, melyek néhány napja még a követ, a homokzsákot hordták, szenet hordanak a parádsasvári úttörő táborba, hogy jó melegben legyenek azok a gyerekek, akiket talán éppen ők mentettek meg Mohács szigeten a szennyes ártól. BÔDI JÁNOS DÖNTŐ PILLANAT S7 '.égképpen nem tartozom ' ^ azokhoz az emberekhez, akik minden látott-hallott eseményt kifecsegnek, tovább adnak. Sőt, elfogultság nélkül mondhatom, igazán titoktartó vagyok. De vétek lenne elhallgatni, nem népszerűsíteni például azt a csodálatos tombolát, amelynek a közelmúltban egyik résztvevője, sőt, igenigen boldog nyertese is voltam. Hogy miért volt csodálatos? Megmondhatom most elöljáróban is: mért minden jegy főnyereményt nyert: 600—3000 forintos értékű kabátokat. Az egész tombolába úgy poty- tyantam bele, mint légy a tejesköcsögbe. Vége lett az, előadásnak és kifelé jövet látom, hogy mindenki egy hely köré tömörül, ahol ezt kiáltja valaki: 127. És felmutatott egy gyönyörű női hermelin bundát. A minde- nit! Gyorsan előhúztam zsebemből a kis zöld cédulát, nézem a számot: 30-as. Ez bizony nem az enyém. Csalódott arcot vágtam, milyen kár, nagyon régi vágyam egy ilyen bunda. — Itt van, — visít egy fekete hajú kis nő, s kezében boldogan emeli a cédulát. Ennek is jól fejeződött be a mai napja. Köziben észre sem veszem, mint sodor a tömeg egyre közelebb a tombolafészekhez. Megint hozzák a kabátokat, hat-nyolc dobva a kihordó karjára, köztük egy gyönyörű fekete és egy sötétkék. Kifordított féloldalán látom, hogy bundabéléses. Éppenséggel ez is. jó lenne. Már elképzeltem magam benne. Talán kicsit bő lesz, az is lehet, hogy hosszú, mondjuk az újjá.... 191-es — hangzik — és éppen ezt az „én kabátomat” emelik fel. — Oda ne tessék adni — kiáltja kétségbeesetten egy hang. — A feleségemé! Mindjárt előkeresem a cédulát. — Miután hat-nyolc szomszédját oldalba lökdöste, a zsebeit ki- fordítgatta, a cigarettásdobozból előkerült a keresett papír. Pedig már örülni kezdten, hogy a kabátot még egyszer kisorsolják. így ment ez vagy másfél óráig. Kedves olvasóim, rengeteg nyeremény volt. És mindig nézegettem, melyik lenne jó a hajszínemhez, az arcomhoz, melyikről jegyezné meg mindenki, hogy akárcsak rámszab- ták volna. A helyiségben e™j- re elviselhetetlenebb volt a hőség. Préselődtünk. A fal mellett ácsorgó ember megnyúlt vagy húsz centit, a mögöttem álló úgy fújt a nyakamba, mint egy gőzkazán. De legjobban attól rettegtevl, hogy az előttem álló asszonyság hája kiolvad. Biztattam magam. Türelem, a C », if p.........- í : * -' Y ww : v. . . . * .oi•••-. ••*. Az Egri Vörös Csillag Filmszínház 12-től. 16-ig mutatja be a „Döntő pillanat” című jugoszláv filmet. A film partizánharcokról szól. Láttunk már sok színdarabot, sok filmet szovjet, csehszlovák és lengyel fii:..művészek alkotásait, amely bátoi• és igaz hazafiaknak, a partizánoknak állított emléket. Ebből a kimeríthetetlen forrásból veszi témáját az új jugoszláv film, a Döntő pillanat is. A cselekmény Szlovénia fővárosában kezdődik. Főhőse egy sebészprofesszor, egy ápolónő, s néhány egyszerű ember. Naptár csak még egy kicsit. Megéri a várakozást. Már csak néhányan voltunk és végkép elkeseredtünk. Igaz is, az ember egyik lábáról a másikra áll, izzad, verejtékezik, tolong, azt se bánja, ha eltapossák, vagy palacsintává nyomják. Csak nyerjen. — 30-as, 14-es. — Mind a kettőt én nyertem! Ugyanis két szelvényem volt. Nem. varrunk én önző, legyen másnak is szép kabátja. De nekem is. Milyen szép. Most is csillog a szemem, ha rágondolok. Drapp kabátot nyertem, két raglán- újja van, elől hat minőségi fagomb, hátul egy sikerült szembe hói. Nagy zsebekkel. Alkalomadtán meg is nézhetik rajtam. Mondhatom, mintha csak a szabóm készítette volna. Végére értem a történetnek. Ennyi volt, igaz volt. Máskor is lesz ilyen tombola, s akinek kedve van, bekapcsolódhat. Addig is kapcsolódjanak a mi pályázatunkba, amelynek három kérdése van: 1. Hol volt ez a'tombola? 2. Milyen véleményt szült a résztvevőkben? 3. Hányszor rendeznek még hasonlót? (Díjkiosztásnál külön figyelembe vesszük az illetékes szerv válaszait.) D. M. Iprilis 7. * 1756-ban, 200 évvel ezelőtt született Baumgarten János, híres magyar orvos és botanikus, .pr.lis 8. 1846-ban halt meg Vásárhelyi Pál mérnök. Iprillg 9: 85 éve jelent meg a párizsi kom- mün kiáltványa: földet a parasztnak. Vándorserieg a kulturális seregszemle legjobb csoportjának A városi DISZ bizottság és a culturális seregszemle szervező bizottsága az 1956 május 3-i városi döntő seregszemle után a legjobb ének-, tánc- és színjátszó csoportokat vándor- serieggei díjazza. Ez a vándorserleg egy évig lesz a csoport tulajdonában. — 1956. ÁPRILIS 15-ÉN reggel 9 órai kezdettel rendezi meg az egri DISZ bizottság a Há- mán Kató kulturális és ifjúsági seregszemle körzeti válogató versenyeit. A válogató versenyek helye: SZOT Székház nagyterme, Tiszti klub. — Mindkét helyen 15—15 kultúr- ,-söpört lép fel, mintegy 50—50 uiüsorszámmal. — A SZAKSZERVEZETEK kultúrotthonban ápr. 7-én, szombaton este 7 órakor, a Hámán Kató kulturális seregszemle keretében az egri Szilágyi Erzsébet és a Dobó István gimnázium tanulói bemutatják Moliere: Kényeske- dők című vígjátékát. — A SZOVJETUNIÓBA, a Tátrába, Bulgáriába indít társas utazásokat a megyei idegen- forgalmi hivatal. Egyidejűleg megindult az autócar utazás Csehszlovákia városaiba is. — A MŰVÉSZI fényképezésről tart előadást Adler Miklós főiskolai tanár április 9-én délután fél 6 órákor a Pedagógiai Főiskola fizikai előadójában. — ÁPRILIS 8-AN, vasárnap délután három órakor, s este fél hétkor, a szakszervezeti székház nagytermében a füzesabonyi első számú általános iskola 110 tagú színjátszó együttese bemutatja a Juhász legény című mesejátékot. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Április 7. szombat: Egerben, este 7-kor: Leány vásár. Bélapátfalva, este 7-kor: Két évi mátkaság. Április 8. vasárnap: Egerben, délután 3-kor: Leányvásár. Iprilis 9. hétfő: Egerben este 7-kor: Leányvásár. (Az árvízkárosultak javára.) A MOZIK MŰSORA • Egri Vörös Csillag Filmszínház: Április 7—11: vízkereszt (szovjet). Április 8-án d. e. matiné: Északi kikötő (szovjet). Egri Bródy Sándor: Április 7—11: Tiltott játékok (francia). Egri Béke: Zsongó melódiák (német). Egri Szabadság: Április 7—8: Kétszer kettő néha öt (magyar) Gyöngyösi Szabadság: Április 7—11: Menekülés Francia- országba (olasz). Április 8-án matiné: Tartalékjátékos (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Április 7—9: A hegyi tó titka (szovjet). Hat- an: Április 7—9: Mary hercegnő (szovjet). Április 8-án délelőtt matiné: Elefánt és az ugrókötél. (szovjet). Füzesabony: Április 7—9: Aki a feleségét szereti (német). VITA Merre tart ifjúságunk? A fiatalok nevelése mindenkinek ügye Ifjúságunk nevelésének kérdéséhez én, mint a fiatalkorúak bírája, a tárgyalásokon nyert tapasztalatok alapján szeretnék hozzászólni. Ha a fiatalkorúak bűnözésének okait vizsgáljuk, azt látjuk, hogy jelentős szerepe van a szülői nevelés fogyatékosságának. A fiatalok lelki világára nagy hatással van a szülők élete. Azoktól a szülőktől, akik nem élnek harmonikusan, gyermekeik előtt veszekednek, vagy iszákos életmódot folytatnak, a gyermek semmi jót nem tanul. Hiba. ha a szülő gyermekének legcsekélyebb igényét sem elégíti ki, mozira sem ad pénzt neki. De hiba az is, ha a szülők nem néznek utána, hogy gyermekeik mire fordítják keresetüket, milyen baráti körben töltik szabadidejüket. Rossz barátok már sok fiatalt vittek a bűnözés útjára. A helytelen szülői nevelés következménye lett például az, hogy a bíróságnak S. ?.-t és Sz. S.-t, két 13 éves egri lakost javító-nevelőintézetbe kellett utalnia. S. Z. és Sz. S. szülei dolgos, becsületes emberek, de komoly hibákat követtek el gyermekük nevelésében. Nem ellenőrizték, hogy a gyermekek elmennek-e iskolába, hogy hol töltik szabadidejüket, így következett be az, hogy a két fiatalkorú az egri üzletekben sorozatos lopásokat követett el. Később, amikor néhány alkalommal elfogták őket, s Egerben már szem előtt voltak. jegy nélkül Miskolcra utaztak, s ott folytatták még nagyobb méretekben a lopást. S. Z. Miskolcról hazatérve, még Debrecenbe is elutazott és ott folytatta a bűnözést, míg végül a rendőrség elfogta, s társával együtt bíróság elé állította. Vajon ki a felelős a két fiatalért? Szerintem elsősorban a szülők. Egy másik példa: Cs. F. 14 éves felsőtárkányi fiatalkorút a bíróság ugyancsak javító-nevelőintézetbe utalta. Nevezett szülei becsületes üzemi dolgozók. Cs. F-t jó szóval, veréssel próbálták nevelni, de egyik sem használt. Mikor csavargásért odahaza megdorgálták, kést fogott az édesanyjára. Cs. F. a szüleit, az egyik szomszédot, valamint' iskolai nevelőjét is több ízben meglopta. Nevelésével foglalkoztak a pedagógusok is, de eredménytelenül. Ebben az-esetben ki nyújthat további segítséget Cs. F. nevelésében? Csakis a zárt intézet, ahol rendszeres elméleti, gyakorlati oktatásban részesítik. Sokan rosszat beszélnek a javító-nevelőintézetről, elrettenti példának említik, mondván hogy ott a többiek hatása alatt még jobban elzüllik a bekerült fiatalkorú. Hogy ez mennyh’e nincs így, erre csak egy példát mondok. B. E. 17 éves leány sorozatos bűncselekmények elkövetése után került javító-nevelőintézetbe, s ott hat hónapot töltött. Az intézeti nevelés után hasznos tagjává vált társadalmunknak. Jelenleg a felnémeti állami gazdaság egyik üzemegységében dolgozik, munkáját példásan végzi. B. E. rövid intézeti nevelés után elfoglalta helyét a becsületes emberek között. De , vajon ezzel végetért-e nevelése? Nem! B. E.-nek még sok segítségre van szüksége, s utólagos gondozása elsősorban a DISZ és munkaadójának, a gazdaság vezetőségének kötelessége, annál is inkább, mert szüleitől távol él. A fenti példákból is következik, hogy a fiatalkorúak nevelése nem csupán szülőkre, vagy pedagógusokra hárul, hanem mindenkinek ügye, kötelessége. Kovács Lászlóné. egri járásbíróság AiXi Illés Béla: Harminchat esztendő. Illés Béla e kötete az 1920-tól 1955-ig terjedő évtizedek alatt írt elbeszéléseinek válogatását tartalmazza. Ez az időszak telve volt történelmi jelentőségű eseményekkel, s ezekben Illés Béla gyakran mint szemtanú, gyakran mint tevékeny harcos maga is részt vett. Novelláinak nagy részét távol Magyarországtól írta. A bécsi emigráció viszontagságos éveinek élményeit, Kárpát- Ukrajna népéhek szenvedéseit, a Szovjetunió békés építőmunkájának hősies epizódját, a nagy szovjet emberekkel, írókkal való megismerkedését, majd a Nagy Honvédő Háború dicső epizódjait, a felszabadult magyar néppel való találkozását örökítette meg, — melytől lélekben soha el nem szakadt, melynek ' boldogabb jövője érdekében írt és harcolt szüntelenül. „Mindig csak olyankor írtam — mondja könyve előszavában Illés Béla —, amikor az írásomra szükség volt a harcban. Közvetlen célja volt írásaimnak,. minden írásommal egy-egy konkrét harci feladatot igyekeztem elősegíteni.” írásai illusztrációk egy hatalmas történelemkönyvhöz, amelyet azonban még nem írtak meg. Közben az író életében sok jellemző, derűs epizód akadt. Illés Béla előbb látta a Csendes Óceánt, mint a Balatont, előbb harcolt Moszkva alatt, mint Budapest utcáin. Az írások zöme az os/tályharcnak közvetlen fegyverrel megvívott csatáit énekli meg, e csaták hőseit ábrázolja. Ezért hatnak ma is izgalmasan s mindig időszerűen, hiszen az élmény elhihető hitelét sugározzák. Csaknem 45 novella Illés Béla írói és emberi pályájának mindmegannyi beszédes jelzőköve. Egybegyűjtve, gyönyörű freskósorozata a baráti szovjet és magyar nép történelmének.
