Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-30 / 34. szám
NÉPÚJSÁG 1056. április 30. hétfő kozásának fő módja: a szőlő- területek felújítása és a tőkehiány pótlása. Ehhez jelentősen fokozni kell a szőlőoltvány termelést. Az új szőlőtelepítésekben növelni kell a csemegefajták arányát. Meg kell gyorsítani történelmi borvidékeinken — elsősorban Tokaj- hegyalján és Badacsonyban — a szőlők korszerű felújítását. Meg kell javítani a bor minőségét. A rétek és legelők terméshozamát 10—15 százalékkal kell növelni. Nagy gondot kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására, a rétek és legelők javítására. 2. A népgazdasági szükségletek kielégítése, különösen a lakosság húsellátásának minél gyorsabb megjavítása szükségessé teszi az állattenyésztés jelentős fejlesztését, mindenekelőtt a hozamok emelése révén. Jelentősen növelni kell az állati termékek termelését: a hízott sertést 25—30 százalékkal ,a tejtermelést 35—40 százalékkal, a tojástermelést pedig 20—25 százalékkal. Biztosítani kell, hogy a szarvasmarhaállomány 1960-ra mintegy 5 százalékkal és a tehénállomány az 1955. évi 885 ezerről 1 millióra emelkedjék. A hús- és zsírtermelés gazdaságosságának fokozása érdekében a sertésállományt a második ötéves terv során általában nem kell növelni, de fokozni kell a hússertések arányát és rövidíteni kell a hizlalás időtartamát. A juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági és szállítási munkák gépesítésével összhangban 200.000 darabbal kell csökkenteni a lóállományt. A baromfitörzsállományt mintegy 1 millió darabbal kell növelni. Az állami keltetőállomásokon és gazdaságokban 1960-ban 30 millió naposbaromfit kell kikeltetni. Fokozatosan ki kell küszöbölni a takarmányhiányt. Ehhez elsősorban a takarmánytermelést kell növelni: a takarmánygabona vetésterületét az 1955. évi 3.155,000 kát. holdról 1960-ban 3.520,000 kát. holdra, a szálastakarmányokét 1.066.000 kát holdról 1.125,000 kát. holdra. Ezenkívül a másodvetés területét öt év alatt mintegy 40 százalékkal kell emelni. A takarmánygabona össztermése 1960-ban 50 millió mázsa legyen, szemben az 1955. évi 40 millió mázsával. A lucerna termelését — vetés- területének kereken 40 százalékos növelése mellett — az 1955. évi 7.800,000 mázsáról 1960-ban hozzávetőlegesen 13 millió mázsára kell emelni. Tovább kell fokozni a silózást: az 1955. évi 4.300,000 köbméter silótakarmánnyal szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Eiő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával. Mindezzel, valamint egyéb sokoldalú intézkedésekkel, többek között a betakarítási, tárolási veszteségek csökkentésével szilárd takarmányalapot kell létrehozni az állati termékek termelésének növeléséhez. Továbbfejlesztve az állat- egészségügy területén elért kiemelkedő eredményeket, meg kell akadályozni a fertőző állatbetegségek járványszerű elterjedését. Megelőző intézke- désekkel és szervezett védekező munkával gyorsabb ütemben kell felszámolni a brucellózist és a gümőkórt. 3. A növénytermelés és az állattenyésztés előirányzott fejlesztéséhez a második ötéves terv folyamán lényegesen több és korszerűbb gépet kell biztosítani a mezőgazdaság részére, mint az első ötéves terv időszakában. Mintegy 4,4 milliárd forintot kell mezőgazda- sági gépek beszerzésére fordítani, szemben az első ötéves terv idején e célra felhasznált 2,3 milliárd forinttal. A termelőszövetkezetekben és az á- lami gazdaságokban széles méretekben meg kell valósítani egyes kultúrák — elsősorban a gabonafélék — összes munkafolyamatainak teljes gépesítését. Nagymértékben kell előrevinni a kapásnövények — elsősorban a kukorica —, valamint a szálastakarmányok gépi erővel való művelését és betakarítását. A traktorállomány (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19,000 darabbal növekedjék. Ezáltal az egy traktoregységre jutó szántóterületet 404 kát. holdról mintegy 230 kát. holdra kell csökkenteni. A növényápolási munkáknak az állami gazdaságokban 95 százalékos, a termelőszövetkezetekben 65 százalékos gépesítéséhez a traktorállományon belül 18 százalékról 43 százalékra kell emelni az univerzál traktorok részarányát. A kalászosok betakarítását az állami gazdaságokban 95 százalékra, a termelőszövetkezetekben 70 százalékra kell gépesíteni. Az 1956—60-as években együttvéve több mint 3800 arató-cséplőgépet, több mint 1400 kévekötő-aratógépet, több mint 6000 kukoricakombájnt és silókombájnt, mintegy 1500 darab cukorrépakombájnt, jelentős számú burgonyaültető és burgonyabetakarítógépet kell a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátani. Fokozni kell a villamosenergia felhasználását a mezőgazdaságban. A második ötéves terv folyamán meg kell valósítani minden állami gazdaságnak és gépállomásnak az országos villamoshálózatba való bekapcsolását. Növekvő mértékben kell gépesíteni és villamosítani az állattenyésztés munkafolyamatait, mindenekelőtt a takarmányelőkészítést, a szállítást és az itatást. Meg kell kezdeni a kertészet és szőlőtermelés gépesítését, elsősorban a nagyüzemi permetezés fejlesztésével. 4. A második ötéves terv időszakában tovább kell fejleszteni a gépállomásokat. Bővíteni kell felszerelésüket, mintegy 100 új gépállomási javítóműhelyt kell létesíteni. A gépállomások céljaira öt év alatt hozzávetőlegesen 3,5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A gépállomások fejtsenek ki az eddiginél nagyobb arányú és sokoldalúbb munkát a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése, üzemszervezésük megjavítása végett. Tevékenységüket fokozatosan ki kell terjeszteniük a termelőszövetkezetek állattenyésztésének fejlesztésére is. Egyes munkák gépesítésével és a magasabb szakképzettséget kívánó szerelési munkák elvégzésével nyújtsanak segítséget a termelőszövetkezetek építkezéseihez. A gépállomásoknak I960- ban 1955-höz viszonyítva mintegy 70 százalékkal kell növelniük az egyéni parasztok számára végzett egy kát. holdra eső gépi munka mennyiségét. A talajmunkán kívül nyújtsanak segítséget az egyéni parasztoknak a szállítási, silózási és darálási munkák elvégzésében is. Javítani kell a gépek kihasználását. Az egy műszakra eső traktorteljesítményt 10—12 százalékkal kell emelni. Megfelelő • munkakörülményeket kell biztosítani a dolgozók részére, hogy mielőbb kiková- csolódjék az állandó szilárd munkásgárda és megszűnjék a traktorosok vándorlása. 5. A meglevő mezőgazdasági termelőszövetkezeteket úgy kell fejleszteni, hogy állandóan erősödjék a közös gazdaság, megjavuljon üzemszervezésük, gyors ütemben emelkedjék termelésük. Az új termelőszövetkezetekben gyors fejlődésre képes, egészséges közös gazdaság létrehozására kell törekedni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell segíteni az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megalakítását és fokozatos fejlődését is a közös gazdálkodás útján. Hatékonyan kell támogatni a földművesszövetkezeti mozgalmat, s ennek keretében az egyszerű termelési társulások, szakcsoportok működését. A második ötéves terv időszakában el kell érni, hogy a már létrejött, több éves termelőszövetkezeti gazdaságok példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak, és termelésük színvonala évről évre nagyobb arányban szárnyalja túl az egyéni gazdaságokét. Ugyanakkor hatékony támogatást kell nyújtani az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek kezdeti nehézségeik leküzdéséhez és gazdálkodásuk megalapozásához, hogy termelésük mielőbb elérje és meghaladja az egyéni gazdaságok átlagos termelési szintjét A termelőszövetkezetek számára öt év alatt mintegy négy milliárd forint — ebből több mint 3 milliárd forint építkezésre szolgáló — beruházást kell előirányozni. Öt év alatt meg kell építeni a termelőszövetkezetekben mintegy 190,000 szarvasmarhaférőhelyet és 1 millió—1 millió 200,000 köbméter befogadóképességű silót. A termelőszövetkezeteket el kell látni főként az állattenyésztéshez, valamint a szállításhoz szükséges gépekkel tehergépkocsikkal és pótkocsikkal. A második ötéves terv során összesen 2,6 milliárd forintnyi hosszúlejáratú hitelt kell nyújtani a termelőszövetkezeteknek. Emellett szükség van arra is, hogy a termelőszövetkezetek fokozzák saját erőből történő építkezéseiket. A termelőszövetkezetek egy katasztrális holdnyi mezőgazdasági területére jutó műtrágyamennyiséget — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 10 kilogrammról 1960-ban közel 25 kilogrammra kell növelni. A termelőszövetkezetek termelésének fejlesztését elsősorban a termelőszövetkezeti tagok és vezetők jobb, hozzáértő munkájával kell elősegíteni az állam anyagi támogatásával és szervezeti segítsége mellett. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezetekben a szövetkezeti demokrácia minden téren érvényesüljön és a szövetkezet ügyeiben a szövetkezet gazdái: maguk a tagok döntsenek. Tovább kell szélesíteni a termelőszövetkezeti vezetők és tagok szakmai képzését és törekedni kell arra. hogy a termelőszövetkezetekben minél több tapasztalt szakember dolgozzék. A tagság kérésére a termelőszövetkezeteket szakképzett, hozzáértő vezetőkkel kell megerősíteni. Fokozni kell a termelőszövetkezeti tagok érdekeltségét a termelés növelésében. Ezért mindenekelőtt a termelőszövetkezetek készpénzbevételének fokozása révén és részben állami hitelek nyújtásával elő kell segíteni, hogy havi előleg- fizetés formájában évközben is rendszeresen jussanak pénzjövedelemhez. 6. A második ötéves terv megvalósítása folyamán az állami gazdaságok elé azt a fő feladatot kell állítani, hogy termelésüket jelentősen fejlesszék és gazdaságosabbá tegyék. Az állami gazdaságok fejlesztésére öt év alatt mintegy 2,7 milliárd forintot kell beruházni. Mezőgazdasági területük 1 katasztrális holdjára jutó műtrágya mennyiségét — hatóanyagban kifejezve — az 1955. évi 23 kilogrammról 1960-ban 45 kilogrammra kell növelni. Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok növénytermelésének és állattenyésztésének hozama, valamint árutermelésének aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. Az állami gazdaságok 1955-höz képest a második ötéves terv végére hozzávetőlegesen kenyérgabonából 30 százalékkal, cukorrépából 45 százalékkal, vágóállatból 70 százalékkal, tejből 80 százalékkal, gyapjúból 100 százalékkal, borból 70 százalékkal növeljék árutermelésüket. A termelékenység növelésével, az önköltség csökkentésével kell elsősorban elérni, hogy az állami gazdaságok veszteséges gazdálkodása a második ötéves terv folyamán megszűnjék. 7. A mezőgazdaság termelésének tervbe vett emelkedéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is növeljék; termelésüket. Ezért biztosítani kell számukra azokat az anyagi feltételeket, amelyeknek segítségével ki tudják használni meglevő termelési lehetőségeiket. Növelni kell az egyéni termelők műtrágyával és növényvédőszerrel való ellátását: 1960-ban 1955-höz viszonyítva az 1 katasztrális hold megművelt területre jutó műtrágyát több mint négyszeresére kell emelni az egyéni gazdaságokban. Lehetővé kell tenni számukra különféle termelési eszközök és anyagok beszerzését. Nagyobb mennyiségben kell nemesített vetőmagvakat és tenyészállatot, valamint facsemete- és szőlőszaporító anyagot számukra juttatni. Mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén fejleszteni kell a dolgozó parasztság részére jövedelmező szerződéses rendszert, mintegy 40 százalékkal kell növelni a szerződéses sertéshízlalást. 1960-ban az 1955. évinél mintegy 70 százalékkal több naposbaromfit kell az egyéni termelők részére eladni. 8. A növénytermelés és az állattenyésztés hozamainak emelésével jelentősen növelni kell a mezőgazdaság minden szektorában a 100 kát. holdra eső árutermelést. El kell érni, hogy az 1955. évben begyűjtött mezőgazdasági termék- mennyiséghez képest 1960-ra a beadási kötelezettségek teljesítése, a szerződéses növény- termelés és állattenyésztés, valamint az állami felvásárlás útján a központi készletbe kerülő árumennyiség 30—35 százalékkal növekedjék. Az állam által begyűjtött termékek mennyiségének növekedését túlnyomórészt szabad felvásárlás és szerződéses termeltetés útján kell biztosítani; emellett lehetőséget kell adni, hogy a parasztság növelje termékeinek szabadpiaci értékesítését is. Ki kell terjeszteni a földmű- vessszövetkezetek tevékenységét a parasztság termékeinek felvásárlásában és bizományi értékesítésében. 9. Gondoskodni kell arról, hogy javuljon az exportképes mezőgazdasági termékek termelése és minősége. Törekedni kell a világszerte ismert, hagyományos magyar exportcikkek kivitelének növelésére, szem előtt tartva az export gazdaságosságának követelményeit. Növelni kell az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok anyagi érdekeltségét az exportcélra történő termelésben. 10. Az erdőgazdaságnak mindenekelőtt az ország jobb faellátását kell előmozdítania. A kitermelhető famennyiség állandó növelésének alapját elsősorban a vágásterületek újratelepítésével és a faállomány összetételének, minőségének tervszerű javításával kell biztosítani. A fakitermelést az 1955. évi 3.124.000 köbméterről 1960-ban 3.300.000 köbméterre kell növelni. 1960-ban az állami erdőkből kitermelt összes famennyiségnek 38—40 százaléka ipari fa legyen. Biztosítani A gyorsan fejlődő áruforgalom zavartalan lebonyolítása, valamint a kulturáltabb, kényelmesebb és gyorsabb személyforgalom megvalósítása érdekében nagymértékben kell a közlekedést fejleszteni és korszerűsíteni. A közlekedés fejlesztésére a második ötéves terv időszakában több mint 10 milliárd forint beruházást kell fordítani. Jelentős anyagi eszközöket kell összpontosítani a vasúti pálya és a járműpark korszerűsítésére és újjáalakítására, az egyes közlekedési ágak korszerű járműtípusokkal való ellátására. A gazdaságosság fokozása és a vasúti közlekedés tehermentesítése céljából a tehergépkocsival és hajóval végzett áruszállítás részarányát az 1955. évi 16,4 százalékról 1960- ban 20 százalék fölé kell emelni. Gondoskodni kell a teherszállítás átlagos távolságának és a szállítás költségeinek csökkentéséről. Fejleszteni kell a légi közlekedést is. 1. A vasúti közlekedés teljesítménye árutonna-kilométerben 1960-ban az 1955. évihez képest mintegy 25 százalékkal emelkedjék. Növelni kell a vasútvonalak átbocsátóképességét a legfontosabb iparvidékek egymás közötti forgalmában, a nagyipari központok környékén, a legforgalmasabb fővonalakon. A második ötéves terv időszakában mintegy 170 kilométer második vágány lefektetésével teljes hosszában kétvágányú pályává kell átalakítani a Budapest—Űjszász—Szolnok, a Szolnok—Debrecen, a Budapest—Székesfehérvár vonalakat). Öt év alatt teljesen, vagy jelentős részben újjá kell építeni Győr, Hatvan, Debrecen, Szolnok, Miskolc, Záhony vasútállomásokat, valamint számos közepes jelentőségű állomást is. Az állomások építésénél korszerű berendezéseket és felszereléseket kell alkalmazni és gondoskodni kell az utazó- közönség igényeinek messzekell az erdőállomány erőteljesebb fejlődését. A második ötéves terv végéig be kell fejezni összes erdőink üzemrendezését. Az élőfakészlet gyors növelése céljából — főleg az Alföldön — a hullámterekre és a csatornák mentén gyorsan növő fafajokat kell telepíteni. Mintegy 40,000 kát. hold terméketlen homokterületet és 10,000—15,000 kát. hold kopár és vízmosásos területet kell erdősíteni. A legelők 10 százalékán legelőfásítást kell végezni. Az ipartelepek és a városok környékének nagyarányú fásításával a dolgozók számára egészségesebb üdülési, pihenési lehetőségeket kell biztosítani. Az 1956—1960. években mintegy 480,000 holdat kell erdősíteni és fásítani. 11. A vízgazdálkodás terén a második ötéves terv során az öntözőművek arányos fejlesztésén és a berendezett öntözőtelepek hasznosításán kívül lényegesen meg kell gyorsítani a folyamszabályozási és belvízrendezési munkálatokat Különösen meg kell javítani az árvízvédelmet; nagyarányú felújítást és karbantartást kell végrehajtani főként a Duna vonalán. Gondoskodni kel a meglevő belvízvédelmi csatornahálózat rendbehozataláról, az öntöző- és lecsapoló csatornák felújításáról és korszerűsítéséről. A vízgazdálkö- dás megjavítására és fejlesztésére a második ötéves terv során mintegy 800 millió forintot kell fordítani. 12. A mezőgazdasági termelésben egyes vidékek és gazdaságok adottságainak legjobban megfelelő termelési módszereket kell alkalmazni és a gazdaságok számára is nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy sajátos viszonyaik között a legjobban bevált növény- és állatfajtákat fejlesszék. A mezőgazdaság irányító szerveinek fokozott figyelmet kell fordítaniok a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek vezetési, szervezési és gazdálkodási kérdéseinek megoldására. A mezőgazdaság irányításában fel kell számolni a bürokratikus utasításokat és egyre jobban ki kell bontakoztatni a helyi kezdeményezést. menő figyelembevételéről. Az állomási mellékvágányok hosszát elsősorban a vasúti fővonalakon kell növelni úgy, hogy a vonalak összes hosszához viszonyított arányuk a jelenlegi 38 százalékról 1960- ban 42 százalékra emelkedjék. A nagyipari üzemeknek a Vasúti hálózatba való bekapcsolására mintegy 530 kilométer iparvágányt kell építeni. A vasúti vonalak átbocsátó- képességének és a forgalom biztonságának növelésére a második ötéves terv éveiben mintegy 200 kilométer hosszban önműködő térközbiztosító berendezéseket kell felszerelni. Növelni kell a 22 tonna tengelynyomásra alkalmas vasúti vágányok hosszát, ami lehetővé teszi nagyobb raksúlyé kocsik és nagyobb vonóerejű mozdonyok alkalmazását, valamint a vonatok sebességének növelését, öt év alatt összesen 2400 kilométer vágányt kell felújítani, ebből 1600 kilométert 22 tonna tengelynyomásra alkalmassá kell tenni. A vasúti forgalom korszerűsítése és a gazdaságosságának fokozása érdekében öt év alatt mintegy 300 darab Diesel-mozdonyt és 30 darab villamosmozdonyt kell üzembe állítani. A vasúton a Diesel és az elektromos vonali vontatás arányát az 1955, évi 12 százalékról 1960-ban 25 százalékra kell emelni. 1960-ban a vasúti tolatás több mint 50 százaléka Diesel-mozdonyokkal történjék. A második ötéves terv során be kell fejezni a budapest— hatvani vonal villamosítását. A villamos- és Diesel-mozdonyokon kívül a kiselejtezésre kerülő gőzmozdonyok pótlására 120 darab korszerű, nagyteljesítményű gőzmozdonyt kell üzembehelyezni. öt év alatt mintegy 11,000 darab nagy raksúlyú, kis önsúlyú teherkocsit kell a vasúti közlekedés számára biztosítani. Jelentősen növelni kell a négytengelyű tartálykocsik, az önürítő szén- és ércszállítókocsik, valamint a hűtőkocsik számát. Mintegy 1000 darab korszerű, négytengelyes személyszállító kocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. Biztosítani kell az utazási sebesség fokozását. A nagyobb távolságú belföldi és a nemzetközi utas- forgalom számára 50 darab új háló- és étkezőkocsit kell forgalomba állítani. Az ötéves terv végéig biztosítani kell, hogy az utasok szállítása a vasúton kizárólag személykocsikban történjék. Budapest és a fontosabb vidéki városok között, valamint a nagyvárosok és a fontosabb üdülőhelyek között a közvetlen kapcsolat fejlesztésére gyors személyszállítást biztosító motorvonatokat kell forgalomba állítani, öt év alatt 30 darab ötíengelyes Diesel-motorkocsit kell a vasút rendelkezésére bocsátani. A budapesti elővárosi forgalom megjavítására 30 darab 4 tengelyű villamos-motorkocsit kell üzembe helyezni. Az új típusú jármüvek és a megnövekedett járműpark javítása és tárolása szükségessé teszi a javítóműhelyek, motorszínek korszerűsítését, hogy azok Diesel- és villamosmozdonyok, valamint motorkocsik javítását is el tudják látni. A vasúti teherkocsipark gazdaságosabb kihasználása végett a teherkocsik fordulóideje évi átlagban 3,8 napra csökkenjen, a tehervonatok átlagos terhelése 740 tonnára, a vasúti teherkocsik átlagos hasznos terhelése 16 tonnára emelkedjék. A teherszállítás gyorsabbá és olcsóbbá tételére ki kell terjeszteni a szállítótartályokban való árufuvarozást, valamint az áruk ömlesztett állapotban való szállítását. A rakodási munkák gépesítését gyorsított ütemben kell folytatni. 2. A folyami hajózás áru- szállítása öt év alatt 46 százalékkal növekedjék. E célból 15 darab motoros vontatóhajót és 50 darab 1000 tonnás uszályhajót kell forgalomba helyezni. A teherszállítás sebességének fokozásával és az állásidő csökkentésével az üzemidő egy napjára eső árutonnakilomé- ter-teljesítmény mintegy 24 százalékkal növekedjen. Nagymértékben fejleszteni kell a Duna-tengeri hajózást; szállítási teljesítményét mintegy 220 százalékkal kell emelni. Fokozott mértékben kell bekapcsolódni a nemzetközi, főleg a közel- és közép-keleti forgalomba, öt év alatt nyolc Duna-tengerjáró hajót kell a közlekedés rendelkezésére bocsátani. A dunai és balatoni kiránduló forgalmat nyolc új személyszállító hajó forgalomba helyezésével kell megjavítani. 3. A gépkocsiközlekedésben a teherforgalom mintegy 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi-közlekedés részére öt év alatt mintegy 17,000 új tehergépkocsit kell biztosítani. Különösen fokozni kell a központi teherautófuvarozó vállalatok által lebonyolított forgalmat. Ennek megfelelően szállítási feladataikat mintegy 130 százalékkal kell növelni. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépkocsi-park jobb kihasználására. A központi teherautófuvarozási vállalatoknál a raksúly-kihasználás mintegy 12—15 százalékkal emelkedjék. Fokozni kell a pótkocsik alkalmazását és javítani kell a gépjármű-állomány alkatrészellátását. A távolsági autóbuszközlekedés járműállományának növelése és műszaki állapotának megjavítása céljából öt év alatt 1100 db távolsági autóbuszt kell üzembe helyezni. Ez lehetővé teszi a meglévő járatok sűrítését és további községeknek a közlekedési hálózatba történő bekapcsolását. A gépkocsik üzembiztonsága és karbantartása érdekében a forgalmi telepek és javító-állomások hálózatát bővíteni kell. Biztosítani kell, hogy minden nagyobb vidéki városban és ipari gócponton megfelelő forgalmi telep és javítóállomás álljon rendelkezésre. A gépjárműforgalom fejlődése fokozott követelményeket támaszt a közúti hálózattal szemben. Ennek megfelelően iparvidékeink legjobban igénybe vett fő közlekedési útjainak egyes szakaszait át kell építeni szilárd burkolatú utak- ká. További községeket kell bekötni az állami közúti hálózatba. Mintegy 1700 km hosz- szúságban a közutakat pormentes burkolattal kell korszerűsíteni. IV. Közlekedés és hírközlés
