Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-25 / 33. szám

1956. április 35. szerda NÉPÚJSÁG Eger város lakásproblémája SOK-SOK panaszos levél, kilincselés szülője a lakás- probléma. Sok embernek nincs megfelelő lakása, s hiába ad­ja be igénylését. Másoknak az a panaszuk, hogy a beadott cím alatti lakást nem ők kap­ták meg, de nem kevés azok száma sem, akiknek a K1K- kel gyűlt meg a bajuk. Sok levelet kap havonkint szerkesztőségünk ezekről a problémákról, de sok a beje­lentés tanácsaink panaszirodá­ján is. Az emberek őszintén, bizalommal mondják el bajai­kat. Mi ennek a bizalomnak megfelelően őszintén és nyíl­tan válaszolunk ezzel a cik­kel, a lakásügyekkel kapcsola­tos döntőbb problémákra. Az első kérdés — s talán a legfontosabb is: — hiába várnak-e az igénylők, lesz-e lakás? Nem könnyű, de megpró­báljuk megadni rá a feleletet. Már 1954 decemberében meg­írtuk, hogy sok lakás szaba­dulna fel a vállalatok, intéz­mények összevonásával. A cikk megjelenése óta van is ered­mény. Huszonhét vállalat ösz- szeköltözésével 88 lakással bő­vült egy év alatt a lakásalap s így nyolcvannyolc család ju­tott lakáshoz. Ez évben ed­dig már nyolc lakást szabadí­tott fel a városi tanács. Ezek az eredmények. De ez még nem elég. Csak az első negyedévben 523 lakásigény- lést iktattak a városi tanács vkg. osztályán, tehát még több lakás kell. KÖLTÖZTESSÉK továbbra is ésszerűen össze a vállalato­kat. esetleg helyezzék más vá­rosba — vélekednek sokan, — és hozzátehetjük, helyesen. A Heves megyei Építőipari Vál­lalat máris költözhetne Gyön­gyösre, ahol biztosítva van a hely számára. A megüresedett Kossuth tér 4. szám alatt (me­lyet építés helyett amúgy is jól megrongált a vállalat) jól elférne a KISZÖV, a FŰ­SZERT, a Téglagyári Egyesülés és a Kisker Vállalat. Minden lehetőség megvan arra, hogy a Papírértékesítő Nagykeres­kedelmi Vállalat is áthelyezze székhelyét Gyöngyösre, ahol megfelelő helyiségekről a me­gyei tanács gondoskodik. Igen előnyös volna, ha a Finomme­chanikai Vállalat eddig 44 he­lyen lévő részlegeit áthelyez­nék az átalakítandó rossz templomba, ahol mellette még elférne több kisebb vállalat is, mint a Tatarozó, Épületszerelő, vagy a Temetkezési Vállalat. Ezek az összevonások a válla­latok szempontjából ésszerűek is. Közelebb jutnak egymás­hoz .egységesebbé válik az irá­nyítás, könnyebb az ellenőrzés, olcsóbb, jobb lesz a termelés. S ami a legfontosabb: hatvan lakást tudna juttatni a tanács azoknak, akik, már hónapok óta várják a kiutalást. ÜDVÖZÖLNI kell azt a kez­deményezést is, melyet az ÜVÉRT és a MÉSZÖV indított meg. Az ÜVÉRT átalakíttatta a Práf-malmot, s felszabadítja a Marx Károly úton eddig le­foglalt helyiségeket. A baj csak az, hogy a városi tanács nem él eléggé hatáskörével, még nem biztosította, hogy megszűnjön a város szívében ez a nem ide való. sok szeme­tet okozó raktár. A tanács hi­vatkozik ugyan arra, hogy ke­vés a jogköre, ezért ez a húza- vona. Bár egyetértünk azzal, hogy növelni kell a tanácsok, jogkörét a lakásügyekkel kap­csolatban, de az is igaz, hogy még a meglévő jogaival sem él megfelelően a városi tanács. Nagyobb cselekvési szabadság­gal nyúljanak a jövőben a dolgokhoz. A MÉSZÖV is épít- íkezik. A Lyceum mögötti tel­ken új székházat épít. Sok vállalat követhetné példájukat. A sokszor feleslegesen kifize­tett forintjukat hasznosan fel­használhatnák lakás, vagy rak­tár építésre, s ezzel enyhíte­nék a lakáshiányt Egerben. A Színház például fennállá­sa óta sok ezer forintot költ a díszletek szállítására, meg­felelő festőműhely hiányában, s bár a tanács a színház mel­lett megfelelő telket biztosí­tana, nem jutott még eszükbe az illetékeseknek, hogy már két festőműhely is megépülhe­tett volna szállítási költségen. Ehelyett kiutalást kértek más j célra sokkal alkalmasabb he­lyiségre. Vannak Egerben olyan 1 vállalatok, is, — mint a már említett Építőipari Vállalat, vagy az Erdőgazdaság, — me­lyek több lakást foglalnak le, ugyanakkor semmi sem indo­kolja azt ,hogy Egerben legye­nek. Az erdőgazdaságnak pél­dául több ízben is felaján­lották a felsőtárkányi kastélyt, de a gazdaság vezetői mereven elzárkóztak s fűt-fát megmoz­gattak, hogy maradhassanak. A Kossuth tér 1. szám alatti munkásszálló megszüntetésére már a múlt évben tett ígéretet s kötelezettséget is vállalt az Útfenntartó Vállalat, de máig sem adta azt át lakás céljára. Elhisszük, hogy kényelmesebb a város: van színház, mozi, több a szórakozási lehetőség, azonban vannak ettől maga­sabb szempontok is, nevezete­sen az, hogy a dolgozók meg­felelő lakáshoz jussanak. Jó .... jó — mondják egyesek — összevonják a vállalatokat, de ezzel még nincs megoldva a lakásprobléma — s ez így igaz. Gondoltak erre a város vezetői is. Ezért dolgoztak ki tervet a kislakásépítkezéssel kapcsolatban. Eddig drágák voltak a magánépítkezések. A megyei tanács kérésére egy mérnökcsoport tervet dolgiozott ki olcsó, előregyártott elemek­ből, helyi anyagok és műanya­gok felhasználásával építendő kislakásról. A városi tanács segíti az építtetőket házhely­juttatással s olcsóbbá teszik a kistályai kőbánya termelését is. Ez évben mintegy 50 ma­gánlakás építésére számítanak, s a terv szerint a költséget 40- 45 százalékkal csökkentik. Az olcsó kislakások prototípusát a Petőfi utcában építi majd meg a MÉSZÖV, s reméljük, nemsokára sok helyen látjuk majd mását MIKOR EZEKRŐL a lakás­dolgokról beszélünk, állandóan visszatérő gondolat: új lakótelepek kellenének. A felszabadulás óta csupán három lakóépület épült Eger­ben, de ez távolról sem elég, hisz a lakosság száma ez idő alatt több mint 10 ezerrel nőtt. örömmel közölhetjük, hogy a második ötéves tervben száz­nál több új lakás épül Egerben. (Reméljük jobbak, tágasabbak, egészségesebbek lesznek, mint amelyek eddig épültek.) Az Egészségház utca és az Eger patak közötti üres telken több lakótömb épül. Oj városrész alakul itt ki utcával, parkkal. Az építés tervén már dolgoz­nak a Budapesti Városépítő Tervező Hivatalban. A vállalatok összevonása, kislakásépítés és új lakóházak építése — ez a három út vezet tehát az egri lakásprobléma lényeges enyhítéséhez. Reméljük, hamarosan meg­valósul mindhárom. NINCS KÖNNYŰ dolga a lakáshivatalnak sem. Említet­tük, hogy csak az első negyed­évben 523 lakásigénylő jelent­kezett. s ebből mindössze 78- nak tudták teljesíteni kérését. Mint már az eddigiekből is ki­tűnik, nem teljesen a lakáshi­vatal hibájából. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ott minden rendben van. A városi tanács vkg. osztá- I lyának érdeme, hogy keresi j azokat a lehetőségeket, melv- ; lyel enyhíteni lehetne a lakás- j hiányt. Legutóbb például fel- ! derítették, hogy a Telekesi ut í 1, Alkotmány út 4 és a Szvo- ! rényi út 9, illetve 18 szám j alatt lakásnak átalakítható, kőfalépítményül garázsok, mel- J lékhelyiségek vannak. Ezek- ; bői átalakításiakkal lakások I lesznek, helyettük pedig az j Ingatlankezelő Vállalat épít ; fáskamrákat. Ez kétségkívül j érdeme az osztálynak, azonban egészen a közelmúltig, komoly fogyatékosságok is jellemezték a lakáshivatal munkáját. Igaz, nem könnyű dolog a lakások kiutalása főként mikor egy- egy üres lakásra 8—10 igénylő is jelentkezik. Nem könnyű igazságot tenni, de kell. Ä Minisztertanács ide vonat­kozó régebbi határozata ebben irányt mutató, de sajnos, ezt nem mindenkor érvényesítet­ték. Bizonyítja az is, hogy a járási ügyészségen havonta 8—9 óvás történik jogtalan kiutalás, törvénysértő határo­zat miatt. Hosszú ideig az volt a gyakorlat, hogy a lakások kiutalását egy személy végez­te, s ez sok visszaélésre adott alkalmat. így történhetett meg például az is, hogy a Vörös- i hadsereg útja 17. szám alá | Balázs Bélánét csalással köl­töztették be, azt állítva, hogy mint házmester költözik oda, valóságban azonban a házhoz nincs rendszeresítve házmes- j ter. Több ilyen esetet lehetne még sorolni. Joggal üdvözöl­hetjük a városi tanács végre­hajtó bizottságának határoza­tát, melyben úgy döntött, hogy a lakáskiutalást egy bizott- ság döntse el, bevonva az igénylőket is. Hosz- szú ideig nem mutatkozott meg a párt helyes iránymuta­tása sem munkájukban. Nem vették figyelembe az igénylő osztályhelyzetét, kevés kiuta- ; lást kaptak a munkában ki- i tűnt dolgozók, de a fiatal há- j zások sem kapták meg a Mi- ; nisztertanácsi határozatban 1 előírt 20 százalékos juttatást. Reméljük, hogy a most megje­lent minisztertanácsi határo­zat gyökeres változást hoz eb­ben az ügyben. 1 ÍGÉRETÜNKHÖZ híven szentelünk néhány szót a KIK-re is. Hogy ezzel a válla- j lattal kapcsolatban mennyi a panasz, arra csak egy számot említsünk: A mült évben több mint 5000 panasz érkezett 2654 bérlőtől az 559 állami házzal kapcsolatban. Gyakori eset, hogy ledűl a kémény, besza­kad a tűzfal a sáncban, és be­omlik a várfal, ajtót, ablakot, tetőzetet kell javítani, vagy éppen a pincét öntötte el a víz. Ilyen esetekben a lakók jogo­san panaszkodnak. Nézzük meg, hogyan orvo­solják? Tavaly 16 épület teljes fel­újítását végezték el egymillió kétszázezer forintos összegben, karbantartásra pedig egymil­lió négyszázhatvanötezer fo­rintot fordítottak. Az ez évi keret is közel hárommilliós Semmiképp sem helyeselendő azonban az, hogy egyes lakó­épületeket pincétől a padlásig újjávarázsolnak, , sokszáz házra pedig egyet­len fillér sem Jut sürgős, — részleges javításra. Ilyen felújításkor sok olyan munkát végeznek, ami egyéb­ként nem fontos. Az ezekre költött százezrekből érdeme­sebb lenne más épületek való­ban égető javítani valóit el­végezni, s így nem maradna sokszáz panaszos (múlt évben 900), kinek kérését nem tudják orvosolni. Jobban kell tehát gazdálkodni a rendelkezésre bocsájtott pénzzel. Többet, az épületek állagának megóvásá­ra, s kevesebbet a belső ké­nyelemre. Sokan beszélik a városban, hogy a KIK-nél a protekció érvényesül. Igaz-e ez? Sajnos, hosszú ideig igaz volt. Kiss István Gólya utcai lakos például hiába kérte hó­napokon keresztül, hogy sze­reljék be lakásába a villanyt, mert gyermekeinek romlik a szeme, s a nagyobbik lánynak már szemüvegre van szüksége. „Nincs rá fedezet” — mond­ták neki. De Szabó Lászlóné dohánygyári dolgozó is hiába kérte 1955-ben a konyhaajtó és ablak megjavítását, hasonló kifogással máig sem javították azt meg. „Nincs keret” — hall­ja az ember gyakran a KIK- nél, — arra viszont találtak keretet, hogy egyeseknek pusz­tán kényelmi jellegű beruhá­zást eszközöljenek. Volt pénz például arra, hogy a Kisvölgy utca 78. szám alatt a geren­dás szobákat stukatúrozzák, vagy hogy a Bajcsi Zsilinszki 5. szám alatt fürdőszobát csi­náljanak. Ezek az esetek magukért be­szélnek. Ügy gondoljuk, nem kell hozzá különösebb magya­rázat, s mindenki egyetért ab­ban, hogy a vállalatnak van sok javítani valója munkájá­ban. Ezeknek a hibáknak kijaví­tása, melyet e cikk felszínre hozott, s ami még ezen kívül is megtalálható, komoly fel­adatot ró a városi tanácsra és a párt bizottságára. A lakás­gond sok dolgozót foglalkoztat, s nem egy esetben zavarja a normális életet, a munka ro­vására megy. Szükséges, hogy a párt és állami szerveink még többet foglalkozzanak ezzel a kérdéssel, jobban segítsék, s ellenőrizzék a lakásügyekkel foglalkozók munkáját, hiszen ez a probléma az emberekkel való törődés közvetlen, s egyik igen fontos területe. HISSZÜK, hogy a lakás- probléma őszinte feltárásával segítettünk az ügynek, s a párt és tanács intézkedései biztosítják, hogy Eger lakás­gondja mielőbb rendeződjék. VITA Merre tart ifjúságunk? tacsak tanítanunk, — nevelnünk Is kell A Népújságban nemrégen el­indított vitával kapcsolatban en is szeretném kifejteni véle­ményemet. Tarnaszentmikló- son tanítok 22 éve, nevelői munkámat annak idején itt kezdtem. Ez idő alatt bőven volt alkalmam megismerkedni az ifjúsággal, főként a tanuló- ifjúsággal, a szülőkkel és mó­domban volt végigkísérni fej­lődésüket .hibáikat. Hozzá­szólásomban nincs hely és mód mindazzal foglalkozni, ami a fiatalságot érinti, inkább né- : hány fontosabbra térek ki. S Egyik lenne a diáklányok és 1 fiúk kapcsolata. A felszaba­dulás előtt a fiúk és lányok I között nagy széthúzás és ide- I genkedés volt tapasztalható. I Hiányzott az egymás megér- j tése és a szeretet. Még a fel- I szabadulás után is érezhető j volt ennek hatása, de három­négy évvel ezelőtt összevoná- I sukkal sikerült az ellentéteket megszüntetni. Jelenleg isko­lánkban jó kapcsolat van a fiúk és lányok között. Megér­tik egymást, az erősebbek kész­séggel segítik a gyöngébbeket, függetlenül attól, hogy fiúról, vagy lányról van szó. S ör­vendetes tényként megemlít­hetem, hogy a fiúk udvariasak a lányokhoz, értékelik mun­kájukat, játékban, tanulásban egyaránt csak a jó barátot, a pajtást látják bennük. Persze, ha hibát követ el valamelyik csoport, nincs elkendőzés, elő­állnak, s minden nagyítás, ha­rag nélkül beszámolnak róla a nevelőknek. Nevelés szem­pontjából igen helyesnek tar­tom az összevonást, amely kü­lönösen a felsőbb osztályoknál érezteti kedvező hatását. Ké- születlenség esetén a lányok előtt nagyobb a szégyenérzet, viszont a fiúk jelenléte is ser­kentőleg hat a lányoknál. Egy­más munkájának megbecsülé­sét már itt megszokják, amely a jövőben még fokozódni fog A másik, amiről beszélni szeretnék, az idősebbek iránti tiszteletadás. A nevelők tiszte- letbentartásáról csak jót mond­hatok. Nyolc nevelőtársammal együtt nem tapasztaltunk tisz­teletlenséget tanulóinktól. Hogy csak egy példát említsek, amire bizonyíték ez. özvegy Magyar Lajosné, idős kartárs­nőnk vízért volt. Az ő korában már ez is elég fárasztó, s igen jól esett neki, hogy kis tanít­ványai a kúthoz szaladtak, se­Négyzetesen vetik a kukorica nagyrészét a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járás terme­lőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai, az élenjáró kukoricatermelők felhívásának alapján versenyre hívták a megye összes termelőszövetke­zeteit a holdankinti 35 mázsás, egyénileg dolgozó parasztjait a I holdankinti 30 mázsás kukori- I catermés elérésére. A vállalás J teljesítésére megvan a lehető- ! ség, sőt egyik-másik helyen a j túlteljesítésre is. Az elmúlt I évben is ebből a járásból in­dult ki a megyében a 30 má- j zsás kukoricatermelési moz- ! galom, s az esztendő végén ar­ról számolhattak be, hogy a j 30 mázsát ugyan nem érték el j mindenütt, azonban a 27 má- í zsás járási átlagtermés azt je­lentette, hogy sok helyen túl­szárnyalták. Ezeknek az élen­járó termelőknek a tapasztala­tait igyekeznek most az egész járásban elterjeszteni. ; A legjobb kukoricatermelők mind megegyeznek abban, hogy a munka, a talaj helyes előkészítésénél kezdődik, hogy a kukorica bőségesen meghá­lálja az istállótrágyázást. Eb­ben az évben a termelőszövet­kezetek kukorica vetésterüle­tének körülbelül 70 százalékán ősszel elvégezték az istállótrá­gyázást. A legjobb vetési mód a négyzetes vetés, enríek 'gaz­ságát már esztendők tapaszta- I latai bizonyítják. Ebben az év­ben a járás termelőszövetkeze­tei a tavalyi évhez képest két­szer akkora területen vetik négyzetesen a kukoricát. Éji­hez nagy segítséget adnak a gépállomások, a füzesabonyi gépállomáson négy, a sarudi gépállomáson három drótve- zériéses négyzetbevetőgép van. Kiszámították, hogy ha mind a hét gép teljesíti naponta a normáját, akkor 10 nap alatt I elvetik a kukoricát. A normák 'teljesítésére megvan a lehető- 1 ség ezt maguk a traktoristák bizonyítják, a dormándi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetnél egy. nap alatt 14 holdat vetet­tek el. Ebben a termelőszövet­kezetben be is fejezték már a kukorica vetését. A négyzetes vetés területe akkor sem csökken azonban, ha a gépállomások valami­lyen okból nem tudják telje­síteni a szerződésben vállalt kötelezettségeket. A termelő- szövetkezetek többségében fel­készültek arra is. hogy ha szükség van rá, kézzel vessék el négyzetesen a kukoricát. Megvannak a sorvonaizók, ez­zel keresztbe, hosszába megvo- natozzák a földet, s a metszési pontokon kézzel rakják le a kukoricát. Most a növényápo­lás megkezdése előtt tudnak ehhez munkaerőt biztosítani. S ha ez több embert is foglal­koztat, s nagyobb munkaegy­ségráfordítást jelent is a ve­tésnél, ez bőven megtérül a növényápolás idején, amikor a gépállomás kultivátoraival, vagy akár lókapával kereszt­be, hosszába végezhetik a mű­velést ,s minden nagyobb erő­feszítés nélkül biztosítani le­het a kukorica földjének ál­landó gyomtalanítását. A káli Vörös Hajnal Ter­melőszövetkezet tagjai ilyen módszerrel kézzel vetették el minden kukoricájukat .négy­zetesen. Erre mindenütt meg­van a lehetőség, s az is a ter­méseredmények növelését, a vállalás teljesítését segítené elő, ha a termelőszövetkezetek azokon a területeken, ahol a gépállomás nem győzi a négy­zetes vetést géppel, kézzel vet­nének. Beszélgetnek a négyzetes ve­tésről az egyénileg dolgozó parasztok is, s nem egy közü­lük, Kapás János kompolti dol­gozó paraszthoz hasonlóan, maga is kézzel, négyzetesen veti el a kukoricáját. A tava­szi többletmunka a vetésnél meg is hozza majd a gyümöl­csét. Az őszi betakarítások idején büszkén mondhatják: teljesítettük a tavasszal tett Ígéretet, megvan a holdankén- ti 35, illetve 30 mázsás kuko­ricatermés. Román dolgozók látogatták aneg n Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárat Április 16-án román vendé­gek érkeztek Gyöngyösre, a Máv. Váltó és Kitérőgyárba, Az egyik Savu Constantin, a másik Ljuba Petru. Mindket­ten a Resicai Vaskombinát dolgozói. Az üzem megtekinté­se közben baráti beszélgetést folytattak a Váltógyár igazga­tójával, mérnökeivel és dol­gozóival. Nagy érdeklődéssel nézték a Geor rendszerű alá­tétlemez készítését, mely a Váltógyárban hideg formában történik, míg Resicán meleg folyamaton megy keresztül. Az üzem megtekintése után el­mondották, hogy már egy hó­napja tartózkodnak Magyaror­szágon, jártak Diósgyőrött, Öz- don. megtekintik Sztálinvárost is. Örömmel jöttek hazánkba, hogy tapasztalataikat elmond­ják és az itt látottakat hasz­nosítsák Resicában. Bognár Pál I gítették a víz felhúzását, s ei- I vitték neki egészen a kapuig. Ügy hiszem, 42 évi nevelői munkájáért, fáradozásáért et volt az egyik legmeghatóbb köszönetnyilvánítás. A jók felsorolása mellett kö­telességem a hibákat is meg­mondani. Egyik legsúlyosabb hogy gyakran elmarad a tisz- teietadas a szülőkkel és az öre­gekkel szemben. Ebben persze közrejátszik az otthoni neveié* is. Az a tapasztalatunk, hogy a szülők túlsúlyban ránk, pe­dagógusokra várnak a neve­léssel, így aztán gyermekeik gyakran félrevezetik őket, ud­variatlanok, nem ismernek ott­hon illemet. Azzal az ürügy­gyei, hogy az iskolában elfog­laltságuk van, eljönnek ott­honról, elcsavarognak. A szü­lők közül nagyon sokan s na­gyon helyesen órarendet kér­tek tőlünk a délutáni elfog­laltságra vonatkozóan, s bi­zony csúfos statisztitkát kap­nánk, ha összegeznénk, hogy a szülők ellenőrzésekor hányszor mondott igazat a gyermek. D« az édesanyák között vannak, akik egész évben alig tudakol­ják, milyen a fiúk, vagy a lá­nyuk, nem vesznek részt a szülői értekezleteken, s így nagyban megnehezítik a mi munkánkat. Sokat jelent egy fiatal fej­lődésében a szülők, a környe­zet példája, Ahol a gyermek nem lát jót az édesapától, az édesanyától, ott ne számítson senki jóra. A gyermek külö­nösen hajlamos a rossz elsajá­títására, s ha nagyobb testvér, barát csábítja, annál inkább. Végezetül hadd szóljak va­lamit a mi falunk fiataljai­nak szórakozásáról. Itt nem­csak a tanulókat, hanem az is­kolából kikerülteket is nézem. Nálunk is van DISZ, amely gondoskodik a sportról, szóra­kozásról, van mozink, mégis legtöbb fiatalember kocsmái­ban tölti ünnepnapjait, sza­bad idejét. A község vezetői biztosítottak jól felszerelt sportheiyiséget, de ezt főként csak télen látogatják. Nálunk az iskolahelyiségben lehet asz­taliteniszezni, — nem érdekli őket, — tavaszi vasárnapokon labdarúgás, különféle sportese­mények — ide se jönnek. Hogy hol a hiba? Az iskolából kikerültek egyrésze nem hely­ben, a mezőgazdaságban, ha­nem a fővárosban és a nagy­városokban dolgozik. Közülük a legtöbb, ha hazajön, nem tudja, mivel lepje meg szüleit, testvéreit. Ajándékokat hoz. S alig várja, hogy kis időt szü­leivel töltsön. De vannak köz­tük olyanok, akik a nagy vá­ros bohóc, ízléstelen ruháit majom módra utánozva üres beszédüket, viselkedésüket át­véve, rossz tulajdonságokat felszedve, rossz hatással van­nak a fiatalságra. Főként ezek csalják rosszba őket. Szüleik­nek nem adják haza fizetésü­ket, nekünk, volt nevelőiknek nem köszönnek, mindenkinél többnek tartják magukat. Sze­rintem ezeken csak az segíte­ne, ha munkahelyükön jobban kézbe fognák őket, bevonnák a komoly munkába, szórako­zásba intenék, nevelnék őket. Ifjúságunk magatartása so­kat változott, javult az elmúlt években. Itt falun, ahol kes­keny a járda a gyermekek térnek, ülőhelyet átadják az öregebbeknek, illedelmesen, tisztelettudóan köszönnek. Ezek mind eredmények. Ame­lyik pedagógus, iskola nem­csak tanít, hanem nevel is az élet, a munka, társai szereteté- re, abból rossz emberek nem kerülnek ki. Azokból ember lesz, aki munkahelyén, családi életében példát mutat, S mi, iskolánkban ilyen nevelésre törekszünk. Sántha Emil ált. iskolai igazgató Tamaszentmiklós KÖZÖLJÜK OLVASÓINKKAL, hogy az ünnepek és az ebből származó technikai nehézségek miatt a Népújság két legkö­zelebbi száma ápr. 30-án, hét­főn — 10 oldalon — és május 5-én, szombaton jelenik meg. Szerkesztőbizottság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom