Népújság, 1956. április (27-34. szám)
1956-04-25 / 33. szám
2 NÉPÚJSÁG 1956. április 35. szerda PARTÉIÉT * A isibíik főjavítása kommunista kötelesség — A heves* járási páriértckezletről — Vasárnap értekezletre gyűltek össze a hevesi járás legjobb kommunistái, hogy megvitassák, az elmúlt pártértekezlet óta milyen eredményeket értek el a járás pártszervezetei, kommunistái. A beszámoló a párt és a gazdasági élet terén elért nagy eredményekről adhatott számot. Fejlődésre, a XX. kongreszszus tanulságainak megszívle- lésére mutatott, hogy a pártértekezleteken bátrabb hangú volt a bírálat, maga a beszámoló alapot adott arra, hogy a hozzászólók élesebben bírálják a végzett munkát. Fejlődés vdlt ez a múlthoz viszonyítva, de a jelenlegi követelményekkel szembeállítva még nem elegendő. A beszámoló élesen bírált, néha azonban nem elég alaposan. A hozzászólók bírálata — egykét kivételtől eltekintve, — bátortalanabb volt, különösen a megyei pártbizotság felé. A bfráJat fejlődésével nem tartott lépést az önbírálat, ez sem a beszámolóban, sem a hozzászólásokban nem volt eléggé alapos, sőt, egyik-másik hozzászólásból teljesen hiányzott. A járás kifejezetten mező- gazdasági jellegéből következik, hogy a beszámoló igen terjedelmes része foglalkozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével és a termés- eredmények emelésének kettős, de egységes feladatával. Beszámoltak arról, milyen e- redmények születtek a szövetkezetek számszerű és gazdasági fejlesztésében. a termés- eredmények növelésében. A hiba azonban az volt, hogy a hozzászólók közül kevesn reagáltak erre, nem tárták fel mélyen — és ez részben a beszámolóra is vonatkozik, — mi az oka annak, hogy a hevesi járásban sem az időszaki mezőgazdasági munkák elvégzésében, sem az állampolgári kötelezettségek teljesítésében nem érnek el dlyan eredményeket amilyeneket joggal elvár tőlük az egész megye. Nem tárták fel ezek okait és éppen ebből következik, hogy az újonnan, megválasztott járási pártbizottság nem kapott úravalóként elég segítséget a pártértekezlettől a hibák fölszámolásához. A pártértekezleten felszólalt Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Értékelte a beszámolót, s többek között két oly elvi kérdést fejtegetett, amely nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívtiliek széles rétegét is foglalkoztatja. A XX. pártkongresszus — mondotta többek közt — feltárta azokat a hibákat, amelyeket Sztálin elvtárs munkája során elkövetett. A bírálat nem teljes megértése, s részben az ellenség munkája következtében egyes párttagokban ez nem egészen helyes értékelésre adott módot. Ennek tisztázása érdekében le kell' szögezni azt, senki sem vonja kétségbe, milyen hatalmas érdemei vannak Sztálin elvtársnak a szocializmus felépítésében■ Az, hogy a párt ilyen bátran és merészen feltárta a magatartásában lévő hibákat, az a párt, a marxizmus erejét mutatja meg. Most az a feladatunk, hogy a kollektív vezetés hiánya, a személi kultusz elterjedéséből következő hibákat kijavítsuk, visszaállítsuk a pártélet lenini normáit. Le kell szögezni, nem egyszerűen Sztálin ügyéről van szó, hiszen a hibák megtalálhatók a mi pártszervezeteinkben, egészen a legalsóbb szervekig, hiba volt a pártdemokráciával, a bírálattal, önbírálattal. Amikor a tsz elnök a „mi” helyett azt mondja „én” elvetettem, ,én” megszerveztem, ez mind a személyi kultusz megnyilvánulása. A törvénysértés, az adminisztratív vonal fokozottabb előtérbe helyezése mind a fent említett hibákból következik. Igen sok esetben hátat fordítottunk a dolgozóknak, nem hallgattuk meg a helyes javaslatokat, háttérbe szorult a bírálat, az önbírálat, a kollektív vezetés. Nemcsak Sztálin elvtársról van szó, hanem rólunk is, ezeket a hibákat kijavítani kommunista kötelességünk a párt, az egész nép ügyével szemben. Felszólalása további részében az osztályharc kérdésével foglalkozott. Nincs újról szó, — mondotta. — A párt erejét mutatja az, ha változtatunk az eddigi merevségen. Erőnk jele az, hogy kiengedjük a kisebb és nagyobb politikai bűnösöket, hogy hazaengedjük a külföldre menekült háborús bűnösöket. Van erőnk arra is. hogy az osztáiyharc terén foglalt álláspontunkat felülvizsgáljuk. Ez nem azt jelenti, hogy szabad teret engedünk a kuláknak, feladjuk az éberséget, hanem azt, hogy az éberség szigorú betartásával helyrehozzuk azokat a hibákat, melyeket elkövettünk azzal, hogy nem egy középparasztot a kulákok közé soroltunk. Ez károsan kihatott termelőszövetkezeti fejlődésünkre is. Arról van most szó, hogy tervszerűen és alaposan megvizsgáljuk a határeseteket, egyénileg elbíráljuk, hogy az illető felvehető-e a termelőszövetkezetbe. Pártszervezeteink az ilyen eseteknél mindig támaszkodjanak bátran az egész tagság teljes egyetértésére, s a pártszervezetek szigorú ellenőrzése alatt dolgozhatnak az olyan emberek is a szövetkezetben, akik a múltban ki- sebb-nagyobb .flekkeket” szereztek. Fiaik átnevelésével esetenként a DISZ-nek is foglalkoznia kell, hiszen ezek a fiatalok itt élnek közöttünk, s nem mindegy nekünk, hogy a volt horthysta tisztek, csendőrök és kulákok gyerekei a diverzánsok támaszai lesznek, vagy résztvesznek a szocializmus építésében. Nem győzzük eleget hangsúlyozni, nem arról van szó. hogy funkcióba engedjük őket, hiogy a ku- lákokat válogatás nélkül felvegyük a tsz-be. hanem arról, hogy meggondoltan, minden sablontól mentesen, egyéni elbírálás alapján egy percig sem feladva az éberséget, foglalkozzunk ezek gyerekei- val. unokáival. Erre szükség van ahhoz, hogy tovább folytassuk megkezdett munkánkat, tovább erősítsük kapcsolatainkat a széles tömegekkel, felépítsük hazánkban is a szocializmust. Deák Rózsi. A füzesabonyi járás kommunistái a tsz-fejlesztés és a szarvasmarhatenyésztés feladatait vitatták meg A FÜZESABONYI járás kommunistái előtt Horváth Ferenc elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára adott számot a járás pártszervezeteinek és pártbizottságának kétéves munkájáról. Igen sok szó esett a keres- kedeilem, a kultúra, az élet- színvonal és általában a népjólét kérdéseiről. A legtöbbet azonban a járás jellegének megfelelően a mezőgazdaság problémájáról beszéltek az értekezlet résztvevői. Már a beszámoló is nagy helyet szentelt a járás termelőszövetkezeti mozgalmának, a termelékenység emelésének, és az állattenyésztés fejlesztésének vizsgálatára. Ebből kiindulva nyert megállapítást az a tény, hogy a járás dolgozó parasztsága fel- emelkedésének egyedüli és járható útja a közös szövetkezeti gazdálkodás. Az elmúlt évben hét új mezőgazdasági termelőszövetkezet és négy termel'őszövetkezeti csoport alakult a járás területén, 751 csa’áddal, 959 taggal. 4132 ka- tasztrális hold földterületen. A járás ma már több termelő ,/.oveikezeti Községgel, rendelkezik, s különösen szép fejlődés tapasztalható ezen a téren Mezötárkány, Sarud, Üjlőrincfalva és Poroszló községekben. Megállapították azt is, hogy mindez jórészt a párt- és tanácsszervek agitá- ciós felvilágosító munkájának, a kommunisták példamutatásának köszönhető. Erről, ennek gyakorlati módszereiről beszélt hozzászólásában Boda Sándor elvtárs is, a mezőtár- kányi Szabadság Termelőszövetkezet párttitkára. A szövetkezetek fejlődésével egy- időben nőtt a tagok munka- fegyelme, aktivitása, s az elmúlt évben 14 millió forintra gyarapodott a közös vagyon, s járási szinten 42 forint volt az egy főre eső munkaegység értéke A BESZÁMOLÓ és a hozzászólások a pártszerű, harcos bírálat hangján szólották a tsz-fejlődés hibáiról, akadályairól. A szervezett, felvilágosító munka az egyéni agitáció hibája és bizonyos befelőfordulás többször súlyos károkat okozott. A pusztaszikszói Szabad Nép Tsz elnöke, Lassú elvtárs például nem tartotta szükségesnek, hogy elmenjen az egyéniekhez agitálni. Bírálat hangzott el a járási tanács és a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőinek munkájával kapcsolatban is, akik sokszor opportunista módon foglaltak állást a tsz- ek megszilárdításában és a kulákkérdésben. Nem volt kielégítő a gépállomások szakmai, s politikai segítségnyújtása sem, amint erről Bernât elvtárs, a füzesabonyi gépállomás párttitkára is elmondotta, több termelő- szövetkezetnek még a párttitkárát sem ismerik. Az értekezlet résztvevői helyesen szólották a soronlevő feladatokról. Ezek között a régi tsz-ek további erősítését az újak patronálását, a középparasztok megnyerését, a vezetés színvonalának javítását, valamint számszerű és minőségi növekedést jelöltek meg. SÜLYÄNAK és jelentőségének megfelelően foglalkozott az értekezlet az állatenyész- tés fejlődésével is. Dolgozóink jobb zsír-, hús és tejellátása céljából a határozat szerint 5770-ről 6800-ra növelik majd a járás állatállományát ebben az évben. Eredmények vannak máris a szarvasmarha és ezen beiül a tehénállomány növekedésében, bár ez a helyzet korántsem kielégítő. Termelő- szövetkezeteink áUatenyésztésének színvonala elmaradt a területi növekedés mögött, kevés az egy holdra eső állatsűrűség Mindezek oka, hogy lebecsülik az állatenyésztést. több helyen hozzánemértő embereket állítanak be jószággondozónak, Poroszló, Szi- halom, Sarud és más községekben pedig a vezetők szeme- láttára eluralkodott a feketevágás és a spekuláció. A feladatokról és ezek között a szarvasmarhaállomány minőségi javításáról, Kocsmár Lajos, a mezőszemerei Uj Világ Tsz küldötte és Bartus Zsigmond újlőrir.efalvi küldött, a takarmánybázis biztosításáról pedig Fejes Márton, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője beszélt. ÖSSZEGEZVE az értekezlet tapasztalatait, megállapítható, hogy a pártmunka a járás kommunistáinak tevékenysége itt is egyre inkább a gazdasági feladatok segítésére irányul. Látszott hogy a járás kommunistái értékelőén, alaposan, mélyrehatóan foglalkoznak a mezőgazdaság kérdéseivel, helyes feladatokat tűztek ki célul. Bár ezek mikéntjéről, megvalósításuk gyakorlati módszereiről már kevés szó esett. Nem jelöltek meg konkrét feüadatokat a takarmánybázis, s ezek között a szálastakarmányok és a pillangós növények termelésére vonatkozólag, pedig erre a járásban igen sok lehetőség volna. A hozzászólásoknál tapasztalható volt az, hogy igen keveset, csak elvétve hangzott etl önbírálat. Mindettől függetlenül, a határozatok, valamint a megszabott feladatok megvalósítása gazdasági és politikai téren egyaránt újabb lépést jelent majd a füzesabonyi járás szocialista fejlődésében. Császár István GYAKORLATIASABB PÁRTMUNKÁT Optimista, harcos, őszinte tatiácskoisás a* egri járási partériekesEleten — SOK SZÉP eredmény eléréséről számolt be az egri járási pártértekezlet. A pártbizottság beszámolója — melyet Sinkó Antal elvtárs, a járási pártbizottság első titkára ismertetett — és a vitában résztvevők sokoldalúan tárgyalták meg a járás helyzetét, az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális és a pártélet fejlődését, az életszínvonal alakulását. A járás ipara az elmúlt évben 102.9 százalékra teljesítette termelési tervét, 103,1 százalékra termelékenységi tervét. Jelentős erőfeszítések történtek a Központi Vezetőség novemberi határozatának végrehajtásáért; nőtt a mezőgazdasági termelés hozama — különösen a termelőszövetkezetekben — fejlődött a járás állatállománya, növekedett a tsz földterülete, a tagok száma, 29.8 százalékkal emelkedett az egy munkaegységre eső részesedés, a termelőszövetkezetekben, erősödtek szilárdultak a termelő- szövetkezetek, fokozódott az egyénileg dolgozó parasztok munkalendülete. Az eredményes munka, a párt és a kormány intézkedései nyomán kedvezően alakult, jelentősen emelkedett a járás dolgozóinak anyagi és kulturális életszínvonala. Ezt a beszámoló — többek között — az alábbi adatokkal bizonyította: az elmúlt években 15 százalékkal emelkedett az állami kiskereskedelem forgalma, 18 százalékkal a földművesszövetkezetek forgalma Az elmúlt két évben 21.500 hízót rágtak a járásban, 3770 mázsa :sírt, 4380 mázsa cukrot, 15.400 názsa lisztet vásároltak a dol- ;ozók csak a kiskereskedelmi rallalat üzleteiből. Az elmúlt ívben villanyt kapott Nagy- risnyó, összesen 1800 folyó- néterrel bővült a járásban a /illanyhálózat, több millió forintot fordítottak egészségügyi, izociális és kulturális intéz- nények bővítésére. i A járás fejlődésében elért jredmények elérésével, az élet- * izínvonal emelkedésével jogsai büszkélkedhetnek a járás j kommunistái, pártszervezetei j is a járási pártbizottság. Az ! 5 lelkes, áldozatkész munká- ’ juk, a vezetés, a pártirányítás :okozott javulása nagyban aozzzájárult a járás fejlődéséhez. Az elmúlt két év alatt az ïgri járásban is a kommunisták voltak azok, akik élenjártak a munkában és a KV., illetve a megyei és a járási pártbizottság határozatai alapján a járási pártbizottság irányításával a pártszervezetek I szervezték, mozgósították a ■ járás dolgozóit az eredmények elérésére. A JÁRÁSI pártértekezlet aptimista harcos őszinte ta-1 nácskozása megmutatta azt is, hogy a XX. kongresszus és a Központi Vezetőség útmutatá- | sa nyomán mit kell tennie a ' most választott járási pártbizottságnak, hogy még eredményesebben irányítsa, szervezze a járás munkáját, hogy még inkább a járás vezetőjévé válhasson. A sok gazdag tanács- ! ból csak egyet említünk: ope- ' natívabb, gyakorlatibb munkát1 hatásosabb munkastílust kér. a pártbizottságtól a pártérte- 1 kéziét. A pártértekezlet megállapí- j tóttá hogy a járási párt vb. ! tagjai, munkatársai sok segít- | séget adtak az alapszervezetek ! munkájához. A legfontosabb feladatok végrehajtására irányították a kommunisták figyelmét, segítettek a helyszínen is a határozatok megvalósításában. Joggal bírálták azonban a járási párt vb. munkatársait, titkárait azért, mert kevés gyakorlati segítséget nyújtanak a pártszervezeteknek. Barta Károly elvtárs, a Bélapátfalvai Cementgyár pártbizottságának titkára ismertette, hogy a jb-től két év alatt egyetlen vb. ülésükön sem vettek részt, a jegyzőkönyveikben rögzített problémákra nem reagálnak. Ha esetenkint meg is látogatják őket, a pártirodától tovább nem jutnak, nem tanulmányozzák a helyszínen, a dolgozók között a politikai, a pártmunkát. Kovács Pál maklár- tályai küldött szintén ezért bírálta a pártbizottságot. — Szecskó Kálmán egercsehi külI dött és még több elvtárs is több gyakorlati segítséget kért. Varga Lajos elvtárs, Egercsehi bánya főmérnöke arra hívta fel a pártbizottság tagjainak figyelmét, hogy bővítsék szakmai ismereteiket, akkor hatékonyabban tudják segíteni ' a pártmunkát is. Kálmán elv- ; társ, a Központi Vezetőség ! párt- és tömegszervezeti osztályának helyettes vezetője elmondotta, hogy az egri járásban is változtatni kell az ed- 1 digi munkastíluson. Az eddigi I munka abban állt — s ez I nemcsak az egri járásra vo- [ natkozik —, hogy szemlélték, felmérték és a végén össze- : gezték a tapasztalatokat. Hogy ez mennyire így van, több hozzászólás is igazolta. Dorkó József elvtárs, a megyei párt- bizottság agit. prop, titkára arról beszélt, hogy a járás tsz mozgalma két év óta lényegében egyhelyen topog, mert a járási pártbizottság nem vet- : te figyelembe a járás sajátosságát, amelyek egyrészt elő- I segítik, másrészt nehezítik a tsz-ek fejlődését; két év alatt sem mennyiségileg, sem mi- : nőségileg nem fejlődött a párttagság összetétele a járás pártszervezeteiben; probléma van — egyes helyeken — a kommunisták példamutatásá- ! val is. Kardos János elvtárs, demjéni küldött arról beszélt, hogy Demjénen a pártszervezetek vezetői nem ismerik a kollektív vezetést, Kreskai János elvtárs. a járási pártbizottság titkára elmondta többek között, hogy a demjéni tsz-ben és a maklártályai Szabadság Tsz-ben a pártvezetés nem segíti elő a gazdaságvezetést. Fehér Istvánná elvtársnő, a jb. agit. prop, titkára, a népnevelők szakmai képzésének elmulasztását hiányolta, s elmondotta, hogy nem adtak elegendő segítséget az alapszervezeti titkároknak a népnevelőkkel való foglalkozáshoz. Pelyhe Szilárd elvtárs, a járási DISZ bizottság titkára Sinkó és Jenei elvtársat bírálta. Nem vesznek részt a DISZ vb. ülésein, Jenei elvtárs a segítést, az ellenőrzést abban látja, hogy időnként információt kér tőle. Ha Sinkó elv- társhoz fordul segítségért. Sinkó elvtárs azzal utasítja el, hogy ,maga is olyan vb. tag. mint én — intézkedjen”. Sinkó elvtárs régi pártmunkás, sok jó tapasztalata, módszere van, s ezeket kötelessége átadni másoknak, az olyanoknak, akiknek még nincs elegendő párt tapasztalatuk. A pártértekezlet egyöntetűen kimondta, hogy változtatni kell az ilyen munkastíluson, módszeren, több gyakorlati segítséget kell adni a pártmunkához és a gazdasági munkához egyaránt. S ennek feltétele a pártfunkcionáriusok politikai és szakmai képzése az alapszervezeti vezetők nevelése a kollektív vezetés további javítása, pártdemokrácia szélesítése, a bírálat, ön- bírá’at fokozása, egyszóval • lenini normák betartása, melynek nagy helyet szentelt • pártértekezlet is. A PÁRTÉRTEKEZLET által elfogadott határozati javaslat újabb nagyszerű célokat tűzött a járás kommunistái elé. E célok még jobb munkára serkentik a járás kommunistáit. A most megválasztott pártbizottság feladata, hogy a pártértekezlet szellemében, annak gazdag tanácsát felhasználva, szakadatlanul növelje vezető irányító tevékenységének színvonalát. Papp János. A külpolitikai luelyscet N. A. Bulganyin beszéde a londoni grófság tanácsában Április 22-én este N. A. Bul- ganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja részt vett az ünnepi fogadáson, amelyet a londoni grófság tanácsa rendezett a szovjet vezetők tiszteletére. Az üdvözlésre válaszolva, N. A. Bulganyin a következő beszédet mondta: Engedjék meg, hogy szívből megköszönjem önöknek a meleg és baráti üdvözlő szavakat, a nagyszerű fogadtatást! Igen örülök, hogy itt lehetek önök között, a londoni grófság tanácsában, London városának központjában. Meg kell mondanom önöknek, hogy mind én, mind barátom, Nyikita Szergejevics Hruscsov, sok időt és munkát szenteltünk Moszkva és a Szovjetunió más városai fejlesztésének és építésének. Községpolitikai tevékenységünk sok mindenre megtanított bennünket. Hozzásegített, hogy nagy tapasztalatokat szerezzünk, jobban megismerjük országunk lakosait és városait. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a községi szervek és különösen a fővárosi szervek tevékenységének. Nem véltlenül mondtam, hogy a fővárosok adják meg a hangot. Valóban, fővárosaink jó hangot adnak meg, a barátság hangját, minden nép békéjének hangját. (Taps.) A békéről szólva, szeretném felhasználni azokat az elképzeléseket, amelyeket ön, tanácselnök asszony, a fővárosaink közötti érintkezésről kifejtett. Mély meggyőződésünk, hogy az ilyen kapcsolatok elő fogják segíteni az országaink közötti barátság szellemének erősödését. Biztató, hogy az önök küldöttsége 1955 végén Moszkvában járt. Szeretnénk, hogy minél több londoni látogasson el Moszkvába és minél több moszkvai Londonba (Taps.) Mindig örömmel fogjuk üdvözölni Moszkvában és orszá' gunk minden részében Anglia, London és a londoni grófsál minden képviselőjét. A szovjet emberek és az angolok között ma még nem minden egyszerű és nem minden világos. Még sok kérdésben nincs meg a kellő kölcsönös megértés. Minden irányban ki kell terjesztenünk az országaink közötti kapcsolatokat: minél kiterjedtebbek lesznek ezek, annál inkább meg fogjuk egymást érteni. Azt kívánom, erősödjék és fejlődjék London és Moszkva barátsága. E két főváros hatóságainak kétségtelenül sok olyan közös problémájuk van, amelyek a lakosság normális életének biztosítására és a városgazdálkodás intézésére vonatkoznak. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatcsere mind a moszkvaiaknak, mind a londoniaknak sok hasznot hozhat. Egyúttal elő fogja segíteni a Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti sokoldalú együttműködés fejlődését és a kölcsönös megértés meg javulását, ami mély meggyőződésünk szerint megfelel mindkét ország érdekeinek. örülünk, hogy a londoniak nagy érdeklődést tanúsítanak a tárgyalások iránt, amelyeket az igen tisztelt Sir Anthony Edennel és kollégáival folytatunk. E napok tárgyalásainak tapasztalataiból meg lehet állapítani, hogy mindkét fél a tárgyalások sikerét kívánja. (Taps.) De még sok nehézséget kell Jekiizde- niink, hogy minden jól végződjék. Mí arra törekszünk és úgy gondolom, hogy az angol fél is arra törekszik, hogy leküzdjük ezeket a nehézségeket és a jól végzett munka után jóbarátként váljunk el. N. A. . Bulganyin beszédét Nagy-Britannia és a Szovjetunió népei barátságának éltetésével fejezte be.
