Népújság, 1956. április (27-34. szám)

1956-04-14 / 30. szám

Iväti. április 14. aeon) at NÉPÚJSÁG 3 Előre a május elsejei vállalások teljesítéséért ! Párosversenyben az élüzenj cím elnytrésíéri Az egri 32-es Autóközleke­dési Vállalatnál már hosszabb idő óta igen eredményesen dolgozik a Ejéke-brigád, mely­nek tagjai: Simon László, He­gyi Ferenc, Tóth Pál András és Juhász Sándor gépkocsive­zetők. A brigád tagjai kollek­tív szellemben igen jó munkát végeznek. Ezek a gépkocsivezetők nagy gondot fordítanak kocsi­juk karbantartására. A vasár­napot javításra használják fel, s hétfőn mindig üzemképes állapotban tudnak indulni. A brigád vezetője, Simon László „kiváló dolgozó” jelvénnyel kitüntetett, de a brigád többi tagjai is, példamutatásával a legnagyobb elismerést érdem­li a vállalat vezetőségétől. Ezenkívül a vállalatnál igen sok kiváló gépkocsivezető van még. Ilyenek: Szigeti Sándor, Mezei László, Juhász Lajos és még többen, akik hozzájárul­nak a vállalat tervteljesítésé­hez. A januári termelési érte­kezleten megalakult Radó- brigád most a Béke-brigáddal párosversenyben harcol a vál­lalat élüzem szintjének elnye­réséért. Ivócs Bálint üb. elnök Túlteljesítette első negyedéves tepvét a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Eredményesen, sikeres terv- túlteljesítéssel zárta az első negyedévet a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt. A sike­res tervtúlteljesítést nagyban elősegítette a lelkes felszaba­dulási munkaverseny, s most, a negyedév lezártával a meny- nyiségi termelés mutatóit fi­gyelem bevéve, a Tröszt’* üze­mei között a következő helye­zések alakulták ki: 1. Szűcsi X-es akna 8.4% 2. Szűcsi Xl-es akna' i05.5% 3. Rózsaszentmártoni IX-es akna 104.3% 4. Gyöngyösi XII-es akna 102.4% 5. Petőfi altáró 96.7% A verseny jutalmazására a X-es és a Xl-es akna dolgo­zói között összesen 3000. a ró­zsái IX-es aknánál 5000 Gyön­gyösön 4000, Petőfi Itárón pedig 5000 forint pénzjutal­mat osztanak ki. Hasonlóképpen jutalomban részesülnek a versenyben a három első helyezést elért frontbrigádok dolgozói is. A mennyiségi és a minőségi ter­melés együttes tervmutatóit figyelembevéve, a nagy ver­senyszakaszban az alábbi fron­tok bizonyultak a legjobbak­nak: 1. Szűcsi X-es akna 1 front 100.3 százalék. 2. Gyöngyös XII-es akna 20 DISZ front 98.3 százalék. 3. Gyöngyösi XII-es akna 21 front 96.9 százalék. A jutalmazások során az el­ső helyezett front dolgozói kö­zött 8000, à második helyezést elért fronton 6000, a harma­dik helyezettnek pedig 4000 forint kerül kiosztásra. Ötven faribló vitlát készítenek P iőfibányán Szép tervfeladatot k ptaka napokban Petőfibánya gépmű­helyének dolgozói. Az új tech­nika a farabló vitla országos méretű elterjesztése céljából a közeljövőben 50 pefőfibányai típusú vitlát kell majd l.észí- teniük, részben saját haszná­latra, részben pedig más trösz­tök számára. A jövő hónaptól kezdve havonként nyolc vitlát kell majd ' teljesen üzemkész állapotban átadniuk. Május­ban ebből a készletből négy a Mátravidéki Trösztnél marad. Júniusban és az ezt követő hónapokban hármat a tröszt saját szükségletére használ fel, ötöt pedig más trösztök rendelkezésére bocsát. A gépműhely lakatosai, sze­relői és villamos szakemberei nagy lelkesedéssel láttak mun­kához, hbgy népgazdaságunk nagyobb hasznára mielőbb or­szágszerte elterjedjen ez a hasznos újítás. Köszöntsük jó munkával május 1-ét Az egri Autóipari Forgá­csológyár DISZ szervezete május 1 tiszteletére versenyre hívja ki Eger város termelő­üzemeit az alábbi pontok alapján: 1. A DISZ-szervezet marós brigádja vállalja hlogy havi tervét április 28-ig befejezi. 2. Munkamódszerátadási- mozgalom kiszélesítésével el­érjük, hogy az előző hónaphoz viszonyítva (114.2 százalék), üzemünk ifjú munkásainak át­lagteljesítményét 120 száza­lékra emeljük. 3. A versenyt dekádonként értékeljük és népszerűsítjük azokat, akik a legjobb ered­ményt érik el. 4. Igazolatlan hiányzás nem lesz és a késéseket is minimá­lisra csökkentjük. Madarast Gyula, DISZ titkár * A városi DISZ bizottság fel­hívja a város ifjú munkásait és üzemi DISZ szervezeteit, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak a Forgácsoló­gyár DISZ fiataljainak felhí­vásához a május 1 tiszteletére meghirdetett munkaverseny­hez. Azok az üzemek, amelyek felhívásunkat elfogadva, részt- vesznek a versenyben, írásban értesítsék a városi DISZ-bi- zottságot a versenykihívás el­fogadására. Hal gyors-feltáró DISZ brigád dolgozik a Mátravidéki Trösztnél A mátravidéki szénmedence DISZ fiataljai között is élénk visszhangra talált a Komlói Tröszt ifjú bányászainak fel­hívása és szép számmal csat­lakoztak az országos gyors­feltárási mozgalomhoz. A tröszt bányaüzemeiben összesen hat, ebből Petőfi altárón két ilyen gyorsfeltáró csapat látott munkához április 2-án. Az al- tárónál a legkiválóbb, szaki* mailag is igen képzett ifjú vájárok alakítottak 9—9 tag­ból álló csapatot. Tagjai kö­zött Havellant László, Lőcsei Emil és Csontos József oda­adó, becsületes munkájával bebizonyította, hogy méltó az országos versenyben képvisel­ni üzemét. A gyöngyösi XII-es aknánál Cseh László vállalkozott a fel­táró csapat vezetésére és csa­patának tagjai havonként 200 méter vágat kihajtását vállal­ták. Hasonló Ígéretet tett a többi gyorsfeltáró csapat is és törekvéseiket jó munkaszerve­zéssel, fokozott műszaki segít­séggel, az új techniká vívmá­nyainak alkalmazásával segí­ti az üzemek vezetősége. A Selypi Cukorgyár dolgozói segítik a termelőszövetkezeteket A tavaszi mezőgazdasági munkák folyamán is igen je­lentős segítséget adott a Sely­pi Cukorgyár munkássága a környékbeli termelőszövetke­zetek dolgozó parasztjainak. Különösen a gépjavításokban mutatkozott meg a baráti tá­mogatás. A nagykökényesi Táncsics termelőszövetkezet részére egy villanymotorteker­cselést végeztek, kijavították a szecskavágógépet és ennek motorját, jelenleg pedig egy fűkaszálógép alapos javítását végzik az üzem gépműhelyé­nek dolgozói. Lőrinci község új termelő­szövetkezete részére egy szi­vattyút és egy stráfkocsit ja­vítottak meg a cukorgyáriak. A zagyvaszántói új termelő­szövetkezet megalakulásában jelentős szerepe volt az üzem vezetői politikai segítségnyúj­tásának, szervező munkájá­nak. A megalakulás után iga­erövel is segítették az új szö­vetkezetét és így sikerült a borsót elvetniök. A Cukor­gyár további támogatása nyil­vánul meg abban is, hogy az üzem saját ipari területéből enged át hat katasztrális hold földet, s ezen a tavaszbúza ve­tését is elvégzik. Légszárítógépet készítettek az egri Lakatosárugyárban Sok fényes bizonyíték és gyakorlati eredmény tanúsko­dik arról, hogy az egri Laka- tosárugyárban nemcsak szó­lam a műszaki fejlesztés, az uj technika ügye. Most is egy újfajta gépkonstrukció elkészí­tésével léptek színre és örven­deztették meg bútorgyárain­kat, faipari vállalatainkat A Könnyűipari Tervező Iro­da segítségével elkészítették egy nagyteljesítményű faipari légszárítógép protótípusát. A hat méter hosszú alkotmány 120 C fokos szárazgőzzel végzi a szárítást. A szárítandó fa­anyagot sínen mozgó kocsin tolják a géphez, s az két óra alatt három köbméter fát ké­pes tökéletesen megszárítani. A gép szerkezeti felépítése igen korszerű és ötletes. Szét­szerelhető, s belsejét üveg­gyapottal bélelték ki készítői. A meleg levegőt villamos ven­tillátor továbbítja, a páradús levegő pedig a felső csövön csapódik ki a szabadba. Az ötletes gépszerkezet elkészíté­séért méltán illet dicséret min­den tervezőt és kivitelezőt. r Uj berendezések a Selypi Cementgyárban A karbantartás már régen befejeződött a Selypi Cement­gyárban, már lendületesen fo­lyik a termelés, de azért a dolgozók és a műszaki vezetők most is állandóan és folyama­tosan gondoskodnak az új technikáról. Újabb gépek, műszerek és termelőberende­zések beépítésével teszik si­keresebbé a termelést. Egyik ilyen fontos műszer, amely már működik is, a szén- mérleg. Ezelőtt mérleg híján nem mérték a felhasználásra kerülő szenet, nem tudták sza­bályozni a tervszerű tüzelő­anyagfogyasztást, s a techno­lógiai előírásoktól való elté­rést is elősegítette ez az ál­lapot. Most a mérleg alkal­mazásával mindezeket elkerü­lik, s a jövőben még jobban tudják segíteni a széntakaré­kosságot. E hónap végén kezd mun­kához két szénadagoló csiga­mű is, amely gépesíti, szabá­lyozza a szénadagolást, ezzel együtt a keverési arányok be­tartását és fáradságos fizikai munkától menti meg a dolgo­zókat. Az egyik csigát Molnár Ferenc technikus tervei alap­ján az üzem gépműhelyében készítette el Hernádi János brigádja. Hasonlóképpen a nehéz testi munka megszűntetését szol­gálja az a vagon vontató csörlő is, amelynek most kezdték meg a beépítését. Ezek után nem kell majd kézierővel, feszítő rudak segítségével a buktató­hoz tolni a kővel teli vagono­kat. A csörlőszerkezet 15 ló­erős motorja könnyűszerrel odavontatja majd. Elkészíté­sén jelenleg Bauer György technikus és a Hernádi-brigád fáradozik nagy sikerrel. AZ OLCSÓBB SZÉNÉRT, VILLBMOSENEBGiÓÉRT — Önköltségcsökkentési tapasztalatok a Mátravidéki Trösztnél — A párt és a gazdasági szerve­zeteknek a legállhatatosabban figyelniük kell a vállalatok gaz- •dasági tevékenységének kérdé­seire, Állhatatosan törekedni kell minden vállalat ütemes munká­jára, a termékek önköltségének csökkentésére, a legszigoúbban és mindenben takarékoskodni kell, minden módon meg kell szilárdítani az önálló gazdasági elszámolást. (A XX. kongresszus anyagából). Hogyan segíthetnénk még az árvízkárosultakat? — Ez volt a tárgya annak a. rövid megbeszélésnek, melyet a na­pokban tartottak a Mátravi­déki Tröszt vezetői. E kérdés körül forogtak a gondolatok, latolgattak, serényen számol­gattak, míg végül kimondot­ták a nagy szót: 200 ezer fo­rintot tudunk adni, s ez ele­gendő lesz majd hét családi ház felépítéséhez. Kétszázezer forint nagy ösz- szeg, nagy tét, különösen ha azt adni kell. Honnan, milyen alapból, milyen tartalékból tudják hát biztosítani a fel­ajánlott pénzt. Erre adott fe­leletet az értekezlet, ahol megállapítást nyert, ' gy az idei önköltségcsökkentések eredményeiből, gazd iságos munkájukból, megtali irított forintjaikból fizetik ki ezt a szép összeget. Biztató előjelek Az idei tervek szerint a Tröszt dolgozóinak egy száza­lékkal kell csökkentenie :i az éves önköltségüket, vág1 .s jó­val olcsóbban kell termelniük, mint tavaly. Az egy százalék nem tűnik ugyan nagy szám­nak, mégis körülbelül 25.600 tonna lignitet, 1900 öltönyt, vagy 6400 méter jó minőségű szövetet lehetne vásárolni ezért a pénzért. Az eddigi eredményék azt mutatják, hogy az első negyedév minden .^napjában az előírt 1’2—124 forintos, önköltségi " tervvel szemben néhány f orv’Va] ol­csóbban termelik a sz i ton­náját így januárban . Idául 300 ezer, februárba pedig több mint 250 ezer forint megtakarítást tudtak kimu­tatni. Tagadhatatlanok ezek a té­nyek és eredmények, s az is biztos, hogy mindezek — a tröszt vezetőitől kezdve a bá­nyászokig — a körültekintőbb gazdaságos munka, a takaré­kos anyagfelhasználás termé­szetes következményei. Mégis minden túlzás és merészség nélkül állíthatjuk, hogy a költségek további csökkenté­sének még : igen sok forrása és kiaknázatlan lehetősége van. Vegyük a legkirívóbb esetet, a szén minőségét. Első pillanatra talán nehéznek tű­nik összefüggést alkotni a mi­nőség és az önköltség között. De ez csak a látszat. A gya­korlat fényesen igazolja, hogy a jobb szén olcsóbb is Sajnos, Petőfibányán is szép számmal akadnak, akik azt a téves nézetet vallják, hogy „olcsó húsnak híg a le­ve” és csakis megdrágíthatja a termelést a jobb minőségre való törekvés. Néhány egy­szerű példával bizonyítsuk hát be, hogy mennyire nincs iga­zuk ezeknek az embereknek. A megállapodások szerint az Erőmű 1700 kalóriás fűtőérté­kű szenet kér a bányaüze­mektől. A minőségi tényezők jelenlegi állása szerint most 1683 kalória a szén átlagos fűtőértéke. Mit jelent ez a 17 kalóriás eltérés? Havonkint 110 vagon szénnel kevesebbet kérne az Erőmű, s ennek ter­melési költsége több mint 130 ezer forint. Nem beszélve ar­ról, hogy a 110 vagon szén elszállítása 0.2 százalékkal növeli az Erőmű ossz üzemi köl őségét és forintokba átszá­mítva ez is jelentős összeget tesz ki. Villamosenergiában pedig úgy jelentkezik a 17 ka­lóriás eltérés, hogy ezzel ha­vonként 1000 család egy évi áramszükségletének megfe­lelő mennyisége vesz kárba. Mindezeken felül a kazán­hatásfok emelkedésében, a me­netrendszerinti pontos üzemel­tetésben, egyszóval az olcsóbb energia előállításában játsza­na nagy szerepet a jobb szén termelése. A teljesség kedvéért el­mondhatjuk még azt, hogy a fűtőérték emelkedésével 30 kalóriánként egy forinttal töb­bet fizetnek a bányának a szén minden tonnájáért. Szá­mítsuk csak ki, mit jelent ez, amikor havonként több mint 100 ezer tonna szénről van szó. A jobb szén tehát olcsóbb is, s nem utolsó sorban anya­gi érdeke ez minden bányász­nak. Érdemes megnézni, mit veszítettek a 19-es front dolgozói az elmúlt hónapban. Tudvalévő, hogy Petőfi al­táró legjobb frontfejtése a 19-es. Dolgozói igen derék, szorgalmas bányászemberek, s a versenyben mindig övék a dicsőség. Mégis mennyivel több lenne a becsületük, gaz­dagabb a hírnevük, s nagyobb a keresetük, ha a magas telje­sítményszázalékaik mellett a szén minőségére is több gon­dot fordítanának. A múlt hó­napban 5.8 százalék volt sze­nük megengedett meddőtar­talma. Ennek ellenére ők csaknem kétszeresére, 10 38 szá­zalékra növelték ezt. A magas százalék eléréséért f oly täte tt hajsza, a minden áron való mennyiségi termelésért vívott harc közepette elfeledkeztek, arról, hogy jobb szenet is ter­meljenek. S mi lett a következmény? Minden dolgozó havi kerese­téből 280 forintot kellett le­vonni emiatt. A gondatlan munka következtében minden­ki ennyivel kevesebbet talált a borítékban, ennyitől fosztot­ta meg sajátmagát és család­ját. Hasonlóképpen rövidül­tek meg saját hibájukból a 40-es frontfejtés bányászai is. Az elmúlt havi fizetések al­kalmával csupán Petőfi altá­rón összesen 110 ezer forint bérlevonás történt ebből kifo­lyólag. Az üzem dolgozóinak összlétszámához viszonyítva, ez fejenként 73, a szénfalnál dolgozók létszámához képest pedig 150 forintot jelent. Iga­zán kár volt azt a sok med­dőt kitermelni, ezt most már mindenki láthatja. A jobb és olcsóbb szén tehát szoros ösz- szefüggésben van a bérezéssel, a dolgozók anyagi érdekei­vel is. Önköltség és az új technika Ma már világosan kimutat­ható, hogy a műszaki fejlesz­tés, az újítások mily kedvező hatással mutatkoznak meg az olcsóbb termelésben. Az elő­kalkuláció szerint az első ne­gyedévben több mint 400 ezer forintos megtakarítás mutat­kozik az újításokból. A farab­ló vitla alkalmazása egy-egy fronton havonkint 25 ezer fo­rintot jelent. Nem nehéz kö­vetkeztetni, milyen nagy lehe­tőségek állanak még á bánya­fa takarékosság előtt, ugyanis a gépműhely most kezd hozzá a vitlák sorozatgyártásához s a tröszt minden frontfejtésére jut majd egy ilyen szerkezet. Az is kimutatható, hogy a lemezes rakodás folyóméteren- kint 100 forinttal csökkenti az elővájási költségeket. Az idén Petőfi altárón például több mint 10 kilométer hosszú vá­gatot kell hajtani, s itt is könnyűszerrel lehet következ­tetni, mit jelentene az, ha en­nek legalább a felét az új technika segítségével végez­nék el. A további önköltség- csökkentéseknek számtalan ki- aknázhatatlan forrását lehetne még felsorolni, s mondhat­nánk, hogy szinte korlátlanok a lehetőségek Igen sok lehetőség és alka­lom van még a minőségileg jobb, s ezzel együtt az olcsóbb szén termelésére. Ezt szolgál­ják az új bérezési rendszerek, a földalatti előválogatások, az osztályzók hatásfokának ja­vítása, s mindenekelőtt főleg a technológiai utasítások be­tartása. Követésre méltók De- csi Sándor frontbrigádjának kísérletei, külön jövesztik a szenet és a meddőt; így biztosítják a jó minőséget Biztos sikerekre vezethet még a meddőréseke alkalmazása is minden frontfejtésen. Másik igen fontos terület a gépek, a szállítószalagok meg- kímélése, gondos karbantar­tása. Ennek pedig legfőbb feltétele az egyenes és tisz­tán tartott vágat. Ilyen körül­mények között a drága pénzen vett gumiszalagok öt-hat évi használat után sem kopnak el. Ez pedig a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyszáza­lékos elhasználódási javulás egy év alatt kétmillió forint megtakarítást eredményezne. Jelentősen segítené még az energiatakarékosságot, ha a földalatti nagyobb gépegysé­geknél néhány kondenzátort építhetnének be a villanysze­relők. Ezek sok feleslegesen elpazarolt, ki nem használt villamosenergiát gyűjtenének, össze; csökkenne a gépek meddőteljesítménye, és növe­kedne a hasznos teljesítmény arányának mutatószáma. Hosszan sorolhatnánk még tovább a lehetőségeket, me­lyekkel a gépműhely, a fate­lep, a szénosztályozó, minden frontfejtés és elő váj ás dolgo­zói hozzá tudnának járulni az olcsóbb szén termeléséhez. S valóban így van ez. Nem lehet az olcsóbb széntermelés ügyét egy-egy emberre, újítóra, vagy éppen egy üzemrész munká­jára korlátozni. Nemcsak főkönyvelői feladat éberen őrködni az önköltség állandó csökkentésén. ‘ Sze­mélyes érdeke minden dolgo­zónak, amint ez épp az előbbi példák egyikénél nyert bizo­nyítást. Érdeke az egész tár­sadalomnak, hisz tudott dolog, hogy a termelékenység növe­lése mellett a termékek ön­költségének csökkentésével beszélhetünk csak árleszállí­tásról, csakis így emelhetjük népünk életszínvonalát. A bányaüzemek pártszerve­zetei ilyenformán próbálják minden dolgozó tudatába be­leoltani a gazdaságosabb ter­melés és az életszínvonal ösz- szefüggéseit. Ideje, hogy a párt és az üzemvezetői ellen­őrzés szakítson a régi hagyo­mányos formákkal, ne csak a mennyiségi termelés állását nézze és szorgalmazza. Ve­gyék fontolóra azt is, vajon a dolgozók és a műszaki vezetők mit tesznek a gazdaságos ter­melésért, hogyan élnek a ta­karékos anyagfelhasználás, az önköltségcsökkentés eszközei­vel. Pártfogolják ezután is az újításokat, nagyszerű elgondo­lásokat, azok alkalmazását, hisz hasznosságuk, gazdasá­gosságuk mellett már fényes gyakorlati bizonyítékok egész tömkelegé áll. összegezve a tapasztalato­kat: a Mátravidéki Trösztnél jó és egészséges irányban fej­lődik a gazdaságos termelés ügye, igen sok hasznos gya­korlati módszer is áll már ezek szolgálatában. A lehető ségeket azonban még koránt­sem használták ki mindenütt. Jóllehet, az önköltségcsök­kentés több problémájáról is szó esett ebben az írásban, mégsem léptünk és nem is léphettünk fel teljes igények­kel. A gazdaságos termelés minden oldalának és részkér­désének bemutatását nem is lehetne e néhány sorban ösz- szeszűkítve beleszorítani. Mindettől függetlenül, az em­lített néhány példa talán jó volt arra, hogy a tröszt min­den dolgozója előtt szemlélte­tően ábrázoljuk, mit jelent a gyakorlatban az olcsóbb szén- j termelés. CSÁSZÁR ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom