Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-21 / 23. szám

1956. március 81. szerda NÉPÚJSÁG 5 Gyöngyös táros as idén sem akar szégyent vallani Rácz Ernő, begy. hiv. vez. A gyöngyösi városi ta­nácshazán és a begyűjtési hivatalban a versenyzász- lók, oklevelek egész sora bizonyítja, hogy minden év­ben becsülettel teljesítették a dolgozó parasztok az ál lammal szembeni kötelezett séget. A jók között is a leg jobbak voltak, a harmadik negyedik helynél egysze. sem adták alább, s évenként legalább egyszer megszerez­ték az első helyet az ország városainak versenyében. — Megyén belül pedig mindig első helyen áll­tak a három város versenyében. Hagyomány és az eredmények, a jutalmak után. úgy ér­zik a gyöngyösiek, kötelesség is, hogy elsők maradjanak. Vállalták a határidők betartását Az elmúlt évben sikereket hozott a , tiszta-dappal“- mozgalom. Az idén tovább fejlesztik, el akarják érni, hogy minden hónapban tiszta lappal zárjanak Meg­valósítható követelmény ez, mindössze négy dolgozó pa­rasztot kellett külön felke­resni, a többiek sorra bejöt­tek a tanácsházára, s ott megbeszélték a hivatal dol­gozóival, miből, mennyit termelnek, hogyan akarják egész évi beadást. A dolgozók a lehetőség­hez mérten figyelembe vették a dolgozó pa­rasztok kívánságát, és segítettek a társulások­ban is, maguk adták meg egy-egy főbeadó címét. A megbeszélés meghozta az eredményt, szinte kivétel nélkül minden dolgozó paraszt teljesített a vállalt időben. Az első negyedévi sertésbeadási tervet már 360, a tejbeadásit 92 százalékban teljesítették. A lelkes verseny nyomán javult a tojásbegyííjtés A sertésbeadásnál nincs is baj, de annál nagyobb gond a tojásbeadási tervek telje­sítése. Míg a baromfi be­adásból 96 százalékra áll­anak, a tojásbeadásnál még csak 34.6 százaléknál tarta­nak. Kevés a baromfi, nem toj­tak a szokatlanul hideg hó- pok alatt, ez az érv a nem teljesítésre, s van is benne igazság. De az is igaz, hogy míg a beadási tervvel rosz- szul állnak, szabadpiacon van tojás. Az utóbbi 20 nap alatt javult a tervteljesítés, 26.7 százalékkal növelték az eredményt. Sok segítséget jelentett ehhez az, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai alap­ján jobban kezdtek törődni a versennyel. A szántófölddel rendelkezők fele vállalást tett, hogy április 4-ét határidő előtti teljesítéssel Farkas Jenő, az á. b. aktívája Kiss József már teljesítette beadását teljesíteni az Baranyl István a tojásbeadásban is élenjár ünnepük. Felkarolták ezt a kezdeményezést, március 12-ig már majdnem mindenki telje­sítette vállalását. t Több segítséget várnak as állandó bizottságtól Az első havi begyűjtési eredményekről bátran arra lehet következtetni, hogy nem lesz 'különösebb baj a teljesítésekei az idén sem. De az is igaz, hogy nincs az az eredmény, amelyiknél ne lehetne jobbat elérni. Ez a gyöng:ösiekre is áll, hiszen nem merítettek még ki minden lehetőséget. A ter­vek teljesítésének egyik leghathatósabb segítője az állandó bizottság munkája lehetne. Nem kapiák meg a megfelelő segítséget, nem dolgozik jól a bizottság minden tagja. A régi elnök tsz elnök is volt, termelőbizottsági el­nök is és számtalan más funkciója mellett nem maradt ideje a begyűjtésre. Most új el­nököt választottak: Jaross Istvánt. De az új elnök egymaga még nem tud mindent meg­oldani, a jó munkához a többi tag segítsé­gére is szükség van. Az állandó bizottság hat tagú, ebből három üzemi munkás. Ez jó len­ne hiszen az üzemben szerzett tapasztalatok­kal sokban segíthetik a dolgozó parasztok begyűjtési munkáját. Jó azért, mert ebben is kifejezésre jut a munkás paraszt szövetség. De még sem teljes értékű a segítség, mert a gya­korlatban úgy néz ki, hogy például Bakos Sándor elvtárs, a XII-es akna párttitkára egész sor javaslatot tesz, aztán három-négy hónapig feléje se néz az állandó bizottság­nak. Hasonló a helyzet a másik kettővel is. Dolgozni kellene mind a hat tagnak, s emellett sok becsületes teljesítő dolgozó pa­rasztot bçvonhatnânak a munkába. Több és hathatósabb segítséget vár a begyűjtési hi­vatal az állandó bizottságtól, s joggal várja. Április l-re teljesítik a fogadalmat Erősen bizonygatják, ha el is maradtak most a tojás- \ begyűjtésseil, nem vallanak szégyent az idén sem, be­csülettel teljesítik adott sza­vukat, s a megye ismét büszke lehet az országos elsők között lévő Gyöngyös­re. Persze addig még sok munka van hátra. Arra van szükség hogy a két termelő- szövetkezet továbbra is pél­damutatóan teljesítsen a fél­évi tej beadást már mind a kettő, sertésbeadását a Dó­zsa teljesítette. És arra, hogy a dolgozó parasztok továbbra is teljesít­sék adott szavukat, egy se menjen át hátra­lékkal a következő hónapban. A begyűjtési hivatal dolgozói pedig végezzenek még jobb munkát. Együttes erőfeszítésük megérdemelt jutalma ai egész megye, az egész ország meg­becsülése lesz. A CSÍZMA Kalivoda Istvánná, kiv. begy. dolgozó Megbecsülik az állattenyésztőket a liorti Petőfi TSz-ben KÖZEL a vasútállomáshoz, három kilométernyire a falu­tól van a horti Petőfi Tsz ál­lattenyészete. Az istállók mö­gött húzódik az állattenyész­tők lakása. A tanya körül szántóföldek, rajta víztócsák, mint ezernyi apró szem a ha­tárban. A falutól messze az út a tanyáig, de Jakus Ferenc bácsi mindennap kétszer meg­teszi. ö, meg Hartyáni Já- nosné végzik a szarvasmarhák gondozását. Öt órakjor, amikor még a városi ember az igazak álmát alussza, ők már felkelnek. Ki­tisztítják az istállót, megete­tik az állatokat és megfejnek. Kora reggeltől késő estig dol­goznak. Legyen tél, vagy nyár, az ő munkájuk egyformán fontos és végezni kell. Még néhány évvel ezelőtt sokszor előfordult, hogy a ta­gok rá sem néztek a jó­szágokra. Hartyáni Jánosné aki a tanyán lakott, látta ezt a nemtörődömséget, bement az állatokhoz, tisztogatta az ál­lásokat, s fejte a teheneket Először csak úgy magától, az­után rendszeresen. Később a tagság úgy határozott, hogy hetenként váltakozva, min­denki dolgozni fog az állatok mellett. — Eleinte csak ment, de azután elmaradoz­tak az emberek. Ekkor Mol­nár Jánosné, a jelenlegi elnök Hartyáninéval, vagy ahogy a tsz-ben hívják, Etus nénivel közösen vállalta az állatok ál­landó gondozását EZ 1952 januárjában történt, áprilisban pedig már elnyer­ték a legjobb fejősök vándor­zászlaját. Később Molnárné helyébe jött Jakus Ferenc bá­csi. Két év múlva Hartyáni- né megkapta a kiváló tsz tag­jelvényt, munkaérdemrendet mint a megye egyik legkivá­lóbb állattenyésztője. A tsz vezetősége és az ál­lattenyésztők közösen úgy ha­tároztak, hogy ez év végére 25-re növelik a fejőstehenek számát. Ezt úgy akarják el­érni, hogy a rosszul tejelő te­heneket eladják, vesznek he­lyettük jófajta, bő tejet adó fiatal teheneket. Ezenkívül van néhány előhasi üszőjük, ezek még a nyár folyamán megellenék és így ezekkel is növekedik a fejőstehenek szá­ma. A sertés- és juhállomány növelése szintén lényeges fel­adat. A sertésállományt több hússertéssel javítani akarják. A meglévő mangalicákat berk sírrel keresztezik. Van 36 süldőjük, ebből az apróbbakat eladják és nagyobb hússerté­seket vesznek. Ha sikerül megoldani azt, hogy egy év­ben kétszer tudnak hizlalni, akkor még az idén a hízott sertések száma eléri a 80 da­rabot A hizlaláshoz szüksé­ges élelmet biztosították. A JUHÁLLOMÁNY növelé­séhez egy másik juhhodály építése is szükséges. Ha sike­rül még ebben az évben 320­ról 500-ra emelik a juhok szá­mát. Gligor János juhász egyike a legjobb állattenyész­tőknek. 1955-ben 576 munka­egységet szerzett, ami pénz­ben meghaladja a 26 ezer fo­rintot. Gligor János az idén 200 bárányt akar felnevelni. A juhokról átlag öt kiló gyap­jút nyír le. Minden tudásával, akaratával arra törekszik, hogy munkája nyomán minél több haszna származzon a szö­vetkezetnek. Az 1956-os évben, ha jól dolgoznak az állattenyésztők, gazdag jövedelem forrása lesz az állattenyésztés a horti Pe­tőfi Tsz-ben. Varró Barnabás — A NOVAJI Dobó István úttörőcsapat kultúrcsoportja szombaton este köszöntötte munkahelyükön az Egyetértés Tsz legjobb dolgozóit. Az út­törőcsoport egyébként meg­kezdte a „Tűvétevők” című komédia tanulását, melyet áp­rilis 4-én mutatnak be a no- vaji dolgozóknak. (Stépán László.) —A HATVANI 1. számú iskolában kéthetenként klub­napokat tartanak. Az első igen értékes előadás Vörös- marthyról hangzott el s azt Mozart-est követte. Legköze­lebb a klubnapon Pornai Éva tanár tart előadást Kosztolá­nyi Dezső költészetéről. PUSZTAI JÁNOS segédmun­kás dühösen vágta a földhöz a lapátot, s hogy az égre tekin­tett, abból hallás nélkül is megállapítható volt, hogy az ékes magyar nyelvet cifrázza. Az ártatlan lapát szenvedésé­nek, a nagy káromkodásnak az volt az oka, hogy délelőtt immár harmadszor süppedt bokán felül a kábelgödörbe felgyűlt fagyos vízbe. Alacsony, zömök, fiatalem­ber ez a Pusztai, de fene mé­reg tud beieszorulni, ha sér- r tés éri, vagy úgy véli, hogy munkásjogait akarja valaki megcsorbitani. Mint most is. — ...a keservit..., de beme­gyek, aztán olyat ütök az asz­talára, hogy még azon is puk­li nő..., vagy győjjön ki ma­ga ide, árkolni, gumicsizma nélkül. Hát hányszor kérjen az ember! Nem igaz, János bácsi? A mellette lapátolgató öreg, inas ember kiegyenesedett egy pillanatra, hogy zsíros kalapja pont a járda szintjére ért, az­tán valami olyat mormogott, hogy igaznak éppen igaz, ae vigyázzon, nehogy meghallja már valaki. — .... hát aztán, hadd hall­ják. Nekem van igazságom. Majd szembe nézek én az igazgatóval: lesz csizma, vagy nem lesz csizma... — NAGY A SZÁD neked is mondtad volna ezt azelőtt, tu­dom isten, nem vetted volna fel még egyszer ugyanazhelyt a lapátot... — legyintett kis­sé ijedten a túlzottan bátor hangtól az öreg, s gyorsan la­pátolni kezdett. Nem, őt ne vonják be az ilyen dolgokba, amiből még baj is lehet. Jó dolog a csizma, de még jobb a békesség... Pusztait a mérge mellett az öreg is inge­relte: — . ».. az igazság, az igaz­ság, a csizma meg jár... S most rögtön megyek is az gazgatóhoz, — ugrott ki nagy garral a gödörből, és sapkáját megigazítva, elindult az épít­kezés központi .irodája felé. Az öreg Szanyi Jani meg­rántotta a vállát. Lehetett ezt érteni annak is, hogy te tu­dod mit csinálsz, meg annak is, hogy majd megbánod. Mert ilyenek ezek. Nagyhangúak, nagyszájúak, meg követelőd­zők. ... Igaz, a csizma kéne, ígérték is ..., de ne akaszkod- jon össze az ember a nagyok­kal. A fagytól éppen csak­hogy felengedett föld kemé­nyen tartotta magát, s a lapát meg-megcsikordulva, az apró köveken nagy darab hantokat kapott a hátára ... — .... mert mire jó köve­telőzni — morfondírozott ma­gában tovább az öreg. Csuti Dani is követelte, hogy ott vannak a babák, aszerint fi­zessenek a kubikért. Követel­te, s még őt is megverték a csendőrök, pedig ő aztán iga­zán hallgatott, csak éppen ott állt Csuti mellett. Jó .., jó ..., nincsenek már csendőrök, de követelőzni __ na, majd ha t úl lesz az ötvenen ez a Pusz­tai, akkorra megtanulja ... CSÁKÁNYT FOGOTT, be­leköpött a tenyerébe, azután újból neki a fagyos földnek, legyen mit lapátolni is. Látszó­lag lassan, kis ütésekkel dol­gozott a csákány az öreg ke­zében, de mégis jó nagy da­rab rögök váltak fel a kábel­gödör aljáról. Úgy belefeled­kezett a munkába, az emléke­zésbe, hogy észre se vette: már jó órája nem hallja ma­ga mögött Pusztai csákányá­nak, lapátjának a hangját. Na, ezt már elzavarták. Mondtam én, hogy demokrácia ide, de­mokrácia oda, nem jó dolog követelőzni — állapította meg magában s egy pillanatra mély sajnálatot érzett a fiatal, zö­mök, nagyhangú* ember iránt, akivel már két hete dolgjozott együtt.., Felegyenesedett, éppen hogy kilátott még a gödörből. Első, amit észrevett: két gumicsiz­ma álldogál egymás mellett az árok szélén. Feljebb kapta a fejét, hát nem Pusztai álldo­gál ott széles vigyorral azzal a kerek képén. — Na. Jani bátyám, mit mondtam... Itt a csizma. Menjen maga is választani Az öreg megcsóválta a fe­jét Az anyját, hát nem igaza lett! — Hogy csináltad... te? — Én-e? Hát odamentem az igazgatóhoz.... aszondja, hogy ő is kubikus volt, s tudja, hogy itt kell a csizma ..., de ő szólt a raktárosnak már. Er­re meg azt mondtam, hogyha én lennék az igazgató, nem­csak szólnék, de meg is néz­ném, hogy megcsinálták-e ázt, amit mondtam ... — így mondtad? — az igazgatónak? — szörnyülkö- dött el Szanyi Jani bácsi. — így én,.ő meg meg­vakarta a fejét, s igazat adott. Szóit mindjárt telefonon a raktárosnak, s jól leistenfá- jázta. A csizma meg hát itt a lábamon ..., láthatja. Mert hogy nemcsak munkája, de jo­ga is van az embernek. Nem igaz? — JÓL MONDOD — helye­selt nagy szívvel az öreg és rettentő serényen kászolódni kezdett a gödörből, — a csiz­máért. De azért maga meg­nyugtatására még megjegyez­te, csak úgy, az orra alatt: — Mondtam én, hiába.. v megmondtam, minek követe­lőzni, mikor anélkül is meg lett a csizma. S fürgén elindult a raktár felé... Gviirkó Géza ... a feiszäiia&iuiäsi virsci^d Még néhány hét választ el bennünket felszabadulásunk 11. évfordulójától, április 4-től. Nincs olyan levél, amelyben ne olvashatnánk az április 4-i versenyről. Az első időben j a felajánlásokról írtak, most arról számolnak be levelező- j ink, hogy a verseny eddigi ide- : jeben sikerült-e valóra váltani a felajánlást. Termelőszövet­kezeteink dolgozói és a falu népe a tavaszi munkák elő­készületeiről, a begyűjtés tel­jesítéséről, ipari dolgozóink az első negyedév eredményeiről, s hibáiról adnak képet. Józsa Dezső, Bükkszentmár- ton MDP titkára közölte ve­lünk, hogy Maklártálya ver­senykihívása óta, amelyhez ők is csatlakoztak, igen szé­pen halad a beadás teljesí­tése. Az első negyedév tervét mindenből sikerűit túlteljesí­teni. Az adófizetés ezzel szem­ben nagyon lemaradt. A ki­sebb főiddel rendelkező gaz­dáknál van eredmény, lema­radás inkább a nagyobb gaz­dáknál tapasztalható. Adófi­zetésben jó példával járnak elől a párt és a tanács veze­tői és több dolgozó paraszt is. Például Szabó p. György, Magyar Barna, Koós József és Kpós Béla. A lö.dművesszövetkezetek legutóbbi közgyűléséről olvas­hattunk Molnár Ferenc elv­társ levelében. A közelmúlt­ban megtartott íöldművesszö- vetkezeti tag- és küldöttgyű­léseken az elmúlt év ered­ményeiről, s hiányosságairól adtak számot. Több helyen kultúrműsorral tették ünne­pélyesebbé a gyűléseket. Ar­ról is tudósít bennünket, hogy a hatvani földművesszövetke­zetnél Hoffmann József áru­házvezető Kovács Gyula 3-as számú boltvezető és Farkas Magdolna áruházi osztályve­zető, a káli földművesszövet­kezetnél pedig Rosner Ernő ruházati boltvezető, Hajnal József italboltvezető és Fehér Antal bolti eladó jó munkájá­ért megkapta a „Szakma ki­váló dolgozó”-ja címet és a vele járó pénzjutalmat. A bekölcei Űj élet Termelő- szövetkezet sokat erősödött, fejlődött az elmúlt években. Különösen amióta Dorkó László elvtárs személyében új szakértő elnököt kaptak. Még­is mindezek ellenére a tsz nem fejlődik a megfelelő ütem­ben. Kormos Vencel vb. elnök úgy látja, a hiba ott van, hogy a vezető funkcióban lévő elv­társak sem mutatnak példát. Így aztán hiába agitálnak, ha ők maguk nem bizonyítják, hogy valóban eredményesebb a közösben való gazdálkodás. A begyűjtési versenykihívó, Maklártálya község időnkint mindig beszámol a begyűjtés munkájáról. Tóth Jánosné vb elnök sorai szerint az első ne­gyedévi tervet 102 százalékra teljesítették, s az utolsó de­kádban 150 százalékot is el­értek. Tojásbegyűjtésben is 123 százaiénál tartanak. Meg­említ néhány kiváló teljesí­tőt: Kárpáti János, Farmati Lász’ó, Polonkai József és Ceglédi András dolgozó pa­rasztokat. Régi levelezőnk. Szabó Zsigmond, a kömlői Dózsa Termelőszövetkezet tagja. Ér­dekes témával foglalkozott legutóbb. Azt írta meg, hogy hogyan használják fel jöve­delmüket. Bólok Ferenc, Petrik Lajos, Pádár Sándor, és Török And­rás házat építettek. Alig né­hány éve vannak a termelő- szövetkezetben és máris telje­sült régi vágyuk. A tavaszi munkák idején és a továb­biakban az eudigi gazdag zár­számadások még jobb munká­ra serkentik őket. A hatvani járási tanács ál­landó bizottságai a múlt évben nem töltötték be a tanácstör­vényben előírt hivatásukat, — közli velünk Molnár Dezső vb. elnök. Többször még az ülés összehívását is elhanyagolták. Egyik esetben az értekezleten Greguss János elvtárs, a be­gyűjtési áLandó bizottság el­nöke is komoly bírálatot ka­pott. A tanácsülés után levél­ben felkereste valamennyi község begyűjtési állandó bi­zottsági elnökét s munkájuk­ról részletes tájékoztatást kért. Ezáltal gyakran had hírt a községekből, tudja hol, milyen problémák vannak, hol kell segíteni. Tóh Angela, a pélyi Rákosi Tsz tagja arról írt, hogy a szövetkezet dolgozói a téli napokat is jól felhasználták. Üj gyümölcsfákat ültettek, az asszonyok bekötözték a fá­kat, ne tudja nyúl megrágni. Ebből a munkából különösen Kovács Alfcertné, Kovács Er­zsébet, Solti Mária, Kun Pi­roska, Szabó Katalin. Magyar Anna, Magyar Rozália és Regdon Sándorné vették ki részüket. Mihelyt javult az idő, azonnal hozzákezdünk a rizstelep építéséhez és a tava­szi munkákhoz — fejezi be sorait. Üzemeinkben az első ne­gyedév sok helyen tervteljesí- tést néhol lemaradásokat ho­zott. Az Autóközlekedési Vál­lalatnál ez alatt az idő alatt is felfigyelhettek, kik a leg­jobb dolgozók. Hiszen a ked­vezőtlen időjárás komoly ne­hézségeket okozott a forgalom zavartalan lebonyolításában. Radó Gábor, Tar P. István, Purszki István, Tamasi Fe­renc, Murányi István és Nagy János gépkocsivezetők. Szi­geti Sándor, Kovács István, Herényik Sándor és a többiek derekas munkát végeztek, — közli Ivács Bálint, az üb. el­nök. Ahogy április 4-e közeledik, egyre lázasabb munka folyik a Mátravidéki Erőműnél. Leg­főbb céljuk továbbra is a za­vartalan áramtermelés bizto­sítása Ezért dolgoznak a ka­zánüzem munkásai a turbina szállítórészleg dolgozói. Éves versenyválla'ásukban meg­ígérték: tervüket legkésőbb december 20-ra befejezik, év végéig 30 millió kilowattórá­val többet termelnek, ami ezer családnak 30 évig bizto­sítja villamosenergia fogyasz­tását. A dolgozók versenyvál­lalásában az is szerepel. — írja Kozsda István termelési felelős —. hogy az 1956-os tervhez viszonyítva a villa­mosenergia termelésnél 2 mil­lió 12 ezer forintos önkölt­ségcsökkentést érnek el. Újí­tásokból pedig egymillió két­százezer forintos megtakarí­tásunk lesz. KOZÉKI Zoltánná, a gyön­gyösi férfi és női szabó Ktsz sajtófelelőse tudatta szerkesz­tőségünkkel, hogy március 8-án közgyűlést tartottak. Az elnöki beszámolóhoz többen hozzászóltak és főként azt kér­ték, hogy szakmailag tovább képezhessék magukat, adja­nak tanulási lehetőséget. SIMON Antal pedig az egri ÁVESZ dolgozója arról szá­mol be, hogyan akarják az él­üzem címet megtartani. Min­denekelőtt gondoskodnak a pontos anyagellátásról és to­vább javítják a munkafegyel­met

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom