Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

4 NÉPÚJSÁG 19S6. március 23. AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház eddigi jól választott műsorával kedves, szerény, tehetséges színészeivel belo­pódzott az egriek, a Heves me­gyeiek szívébe. Mikor a szín­ház idekerült, sokan kételked­tek létjogosultságában, a kö­zönség érdeklődésében. Té­vedtek. Majdnem minden elő­adásukat tetszés fogadta és elmondhatjuk, hogy most az „Annuska” és a „Vízkereszt” kitűnő prózai előadásai után a „Leányvásár” sikere sokat bi­zonyít. ­Bár joggal mondhatnánk azt is, hogy mennyivel könnyebb dolga van egy operett rende­zőjenek és szereplőinek. így van ez sok esetben. De Jacobi: Leányvására nem tartozik a könnyű operettek közé. Jaco­bi, Lehár és Kálmán kortársa, az 1900-as évek elején a bécsi operettiskoia nagyjai közé tar­tozott. Operettjei között is a legszeob, leglátványosabb a „Leányvásár”. Zenéje túlnőtt az átlag operettmuzsikán, szö­vege is szerencsés, eltérő a sablontól, van mondanivalója és tartalma. Színhelye Amerika 1904-ben. Az első felvonás a vadnyu­gatra visz a beggerdale-i kocs­mába. Itt találjuk Tom Migg- last, a bátor cowboyt, ide ér­kezik egy véletlen baleset re­vén a dúsgazdag Harisson, csa­ládjával. Harissonrol a kocs- maros, aki egynen a scherilf is, elmeséli, hogy hatalmas vagyonát egy gyilkossággal szerezte, volt barátját, egyik aranyasó társát ölte meg pén­zéért. A kocsmába érkezik az öreg Rotten oerg, letűnt, eladó­sodott gróf, aki fia házassága révén szeretné megszerezni a Harisson milliókat. Tómnak megtetszik a milliomos lánya, Lucy, a lány is szívesen beszél­get vele. Ezen a napon tartják a híres beggerdale-i leányvá­sárt, ahol egy virágcsokorral választhat a lány férjet. Aki azon oan háromszor kosarat ad, azért megverekednek a fér­fiak. Itt kezdődik a bonyoda­lom, mely a darab végen az operett romantikának megfe­lelően, meg is Oldódik. Tom rábeszéli a scheriiíet, hogy ne csak látszólag, hanem valóban adja össze a lánnyal. A házas­ság megtörténik, a milliomos azonban luxusutazásra viszi lányát, hogy elválassza Tóm­tól. Tom követi a lányt, és a yachton vágja szemébe Haris- sonnak, hogy ő a megölt társá­nak a fia, s lányát bosszúból veszi el. A lányt megrendíti a csalódás és kijelenti, hogy Rot­tenberg gróf fiához megy fe­leségül. De Rottenberg már a kedves kis társalkodónő férje. Sok ötletes, fordulatos bonyo­A „Leányvásár" bemutatójáról dalom után mégis minden rendbe jön. EZ A MESE leírva talán mesterkélt. De a rendezés, a díszletek, a színészek biztos és kiforrott játéka, a kitűnő ze­nekar és a táncok — szóval az egész együttes összhangja — látványos nagyoperettet — s ebben művészit alkotott. Az előadás méltó lenne bármelyik fővárosi operetteiőadáshoz, s ezzel talán nem is mondtunk A fiatal Laczkó Tóth Péter rendező már az „Idegen gyer- mek”-ben, a „Vízkereszt”-ben is megmutatta „oroszlánkör­meit”, — kitűnő humorát. És ezt most az operett rendezésé­nél sem hagyta el. Végig for­dulatos, friss, fiatalos és szel­lemes. Körültekintő, kitér min­den kis epizódszerep megfor­málására (James Stewart, a sheriff Simpson alakja). Nagy­szerűek a finálék és a tömeg­jelenetek. Látszik a fiatal ren­dezőn a nagy felkészültség, hogy nem töltötte hiába idejét a Szovjetunióban. Talán még a színészek játé­ka előtt meg kell említenünk a díszleteket. A kis egri szín­padon, amelynek nincs elég mélysége, tere, nehéz szépen díszletezni. Ennél az operettnél Bozó Gyula bebizonyította, hogy nincs lehetetlen. Felépí­tett egy hiteles vadnyugati kocsmát és egy ragyogó luxus- yachtot, amely megérdemel­ten nyíltszíni tapsot kapott. A sötét színen ragyogó lámpa­sor látványos, hatásos. Míg a Pacsirta díszletei túl harso- góak voltak, itt a díszletek fi­noman alkalmazkodnak a kor­hoz, a ruhákhoz. A SZÍNÉSZEK játéka közül elsőnek Illyés Ilonát (Lucy) kel kiemelni, aki nagyszerű hangjával eddig is meghódí­totta már a szíveket. De játé­ka még elmaradt hangja mö­gött. Most azonban olyan köz­vetlenül, bátran, érzéssel ját­szott, mintha nem is ugyanaz az Illyés Ilona lett volna, aki eddig félszegen, lámpalázzal mozgott a színpadon. Azt hisz- szük, ezzel a szerepével, játé­kával és ragyogó tiszta hang­jával a primadonnák sorába lépett. Nagyon szép és mérték­tartó volt szerelmi jelenetei­ben. A hangja is egyre csiszol­tabb, látszik, hogy igen szor­galmasan tanul és dolgozik. Nádori Margit kellemes hangja temperamentumos Bes- sy-je a tőle megszokott jó játé­kot nyújtotta. Igen jó volt a Gilolo-jelenet ben. Szemének egy-egy jelentős villanásával, jó arcjátékával kifejezi a ka­cér, elszánt, de tisztaszívű lány alakját. ■ Szili János Tom Mígglas sze­repében túlhangsúlyozott volt a „vadnyugat”. Szerelmi jele­neteiben nem tudott feloldód­ni. Nagyon egysíkúan moz­gott, pedig a jó éneke jó moz­gást, sokkal több érzést kívánt. Szilit, mint jó színészt ismer­tük meg a „Két évi mátkaság- ban” és mint kitűnő énekest a „János vitézben”. Meg kell próbálnia több érzéssel játsza­ni. (Csípőre tett kéz nem mu­tat jól a szerelmi jelenetnél!) Cinikusságából engednie kell — szerelmes férfit alakít! Szinte nehéz elhinni neki, hogy nem bosszúból, hanem szerelemből veszi el Harisson Lucyt. Varga Gyula (Fritz Rotten­berg) alakítása fejlődésének új állomásához érkezett. Végtele­nül kedves „gaminos”, jól mo­zog, táncol, igazi jó komikus válik majd belőle. Ellentállt minden olcsó megoldást kívá­nó helyzetnek és ezen szívből jövő humora segíti át. (Talán csak részeg jelenete sablonos ábrázolás.) Az öreg Rottenberg szerepében Jámbor Zoltánt láttuk. Kicsit hasonló a szerep a Pacsirta öreg grófjához. Na­gyon sok jó jelenete van, de néha kiesik az öreg szerepéből és Rottenberg grófhoz illően nem eléggé „szenilis”. Juhász János Harisson-ja igen sikeres alakítás. AZ EPIZÖDISTÄK igen jól játszanak. Honfi Sándor élethű kocsmárosa, Fejes István ban­ditája (maszkja kitűnő), Kaff­kái Ottó villanásnyi Simpsonja, Erős Irén Harissonnéja, For­gács Tibor hajóskapitánya, — bizonyítják, hogy az epizód- szerepeket is komolyan vették és így vált teljessé, elevenné, egybeforrottá az előadás, Pa­lotai Kálmán Jeffersonja — sikerült a legkevésbé. A titkár karrikirozása burleszkszerűen hat. Meg kell említenünk a tán­cokat is. Körtösi Ákos koreo­gráfiája eltért a sablonos ope­rett táncoktól. A táncokban sok volt a balett elem (eme­lések) és így sokkal színvona­lasabbá vált az előző darabok táncainál. Bracksfield-görlök matróztánca, a fidzsi-szigeti lányok és az első felvonás cowboy-tánca emelte az előadás látványosságát A táncosok fiatalsága, jó mozgása, tempe­ramentuma segítette a koreo­gráfus jó munkáját. Sebestyén András karmester és a zene­kar kiválóan tolmácsolták Ja­cobi zenéjét. Különösen szép volt a nagyjelenet: Ha lennék egy lánykának — duettjének finom, halk aláfestő zenéje. A ruhák korszerűsége, színpom­pája az 1904-es idők Ameriká­ját varázsolta elénk. ÖSSZEGEZVE: az egri Gár­donyi Géza Színház színészei egyaránt megállják helyüket drámában és operettben is. Joggal előlegezhetjük bizal­munkat a további előadásokra TÖKÖS KAROLYNÉ A ház, a villanyoszlop és az ÁVESZ Varga István kerecsendi lakos, a Heves megyei FŰ­SZERT Központ dolgozója házat épít. A ház lényegében már kész, helyesebben már régen tető alatt lenne, ha a nagyszoba közepéről, úgy körülbelül az asztal helyéről, az ÁVESZ elvinné a villanyoszlopot. A villanyoszlopot, amely a községrendezés folytán utcaegyenesbe építendő ház köze­pére került, s amelyet az ÁVESZ „nincs felújítási keret’” jelszóval nem hajlandó odább vinni. Ház van, s még sincs, az állam biztosította hosszúle­járatú hitel a törvények értelmében lassan elévül, Vargáék már a kérvényírás mestereivé váltak, — s még sok más do­log történt, az építkezés megkezdésétől számított egy év alatt. Csak még kettő nem: 1..., hogy az ÁVESZ-nál is megtanuljalak szívvel bánni a dolgozók bajával; 2 ........és e lvigyék már végre az oszlopot, mert — higyjék el — an­nak nem a szoba közepén a helye. Uj napközi épül Gyöngyösön FILM: MENEKÜLÉS FRANCIAORSZÁGBA A gyöngyösi Szabadság Filmszínház március 29—ápri­lis 4-ig mutatja be a „Menekülés Franciaországba” című olasz filmet. A film egy háborús bűnös menekülését és el- fogatását mutatja be. Megszökik a börtönből, hamis iratok­kal és egy repülőgéppel. A gép lezuhan és a szökevény egy kolostorba menekül, ahol előkészítik a menekülését francia területre. Az utolsó éjszakát egy határmenti városkában tölti többedmagával, akik szintén Franciaorszába akarnak szökni. Sok izgalom, és kaland után folytatja az útját, de a határon elfogják. HÍREK S? baíoani kasiély Népújság egyik legutóbbi A számában cikk jelent meg, melyben kérik, hogy a megye régi műemlékeivel, ér­dekes építészeti nevezetessé­geivel többet foglalkozzunk, — és így ismertessük a hatvani kastély történetét, művészeti jelentőségét is. A Hatvan-környéki birto­kok nagyrésze a török idők után — az áldatlan emlékű „neoacquistica commissie” idejében — idegen főurak ke­zébe került. így alakult ki itt egy nagybirtok, amelyet a Stahremberg grófi család uralt. Stahremberg-család egyik tag­jától vásárolták meg azután a birtokot a Grassalkovichok a XVIII. század közepén és ez­zel Hatvan története hosszú ideig ennek a családnak tör­ténetével kapcsolódik össze. A Grassalkovich-család még a késői feudális, barokk idők­ben is szokatlan „tünemé­nyes” utat futott be. A család első ismertebb tagja 1694-ben született, fiatal korában Pé­csett tanult. A család óriási birtokot ha­rácsolt össze, tagjai a bárói, grófi címet, majd az egyik utód — 1784-ben a „birodal­mi hercegi” rangot is meg­kapta. A Grassalkovichok — akik később mérhetetlen pa­zarlásaikról lettek híresek, sőt hírhedtek — rengeteget is építkeztek, így Pesten (1735), Gödöllőn (1744—50). Pozsony­ban .1760), majd Hatvanban, Máriabesnyőn ismerjük kasté­lyaikat, illetve építkezéseiket. Mindezen építmények magas művészi színvonalon — a ma­gyarországi barokképítészeten Üj, 100 személyes napközi otthon építéséhez kezdtek hoz­zá Gyöngyösön. Az 1 millió 100 ezer forintos befektetéssel épülő új napközi otthon beru­házási költségeit a városfej­lesztési alapból, illetőleg az el­múlt évi békekölcsön városban belül, szinte élesen elhatárolt csoportot jelentettek. Hatvanban a mostani kas­tély helyén már bizonyára ré­gebben is állhatott — álta­lunk egyelőre ismeretlen épü­let, mert ennek díszes kapu­ját (ez van meg ma is a jelen­legi épületen) készítették el, az egykorú feljegyzések szerint, 1754-ben. A kapu a lendületes, festői barokkstílus jellegzetes alkotása, amely sok megol­dásbeli rokonságot mutat a pesti egykori Hatvani (mai Kossuth Lajos) utcában állott és lebontott Grassalkovich-pa- lota kapuzatával. üfLLrassalkovich Antal 1763- ban bízta meg Jung Józsefet, a XVIII. század má­sodik felében nálunk oly ered­ményesen működő építészt a hatvani kastély átépítésével. Jung József 1734-ben született, a Grassalkovichok hívták be Magyarországra Brünnből és Hatvanban telepítették le. A mestert bőségesen ellátták munkával, a hatvani építke­zéseken túl ő bővítette az aszódi Podmaniczky-kastélyt (1762—77), több vidéki temp­lomot és az akkor fejlődő Pesten számos épületet épí­tett. A hatvani kastély kora ba­rokk építészetének egyik jel­legzetes alkotása. A kapuzat -— amely, mint említettük, ko­rábban készült el, mint az épület többi része — a XVIII. század közepének stílusát tükrözi: a törtvonalú alaprajzi elrendezés, a festői árnyékha­tásokkal bővelkedő profilo­zás, az erkélyt az oszlopok mellett tartó kariatidák (em­beri alakok) megoldása ma­gas művészeti értéket jelent. maradt 25 százalékából fedezi a tanács. Ugyancsak a város- fejlesztési alapból fedezi a szabadtéri színpad bővítését is, A színpadra fordított 50 ezer forintból 800 személyesre bőví­tik a nézőteret. Maga a főhomlok a későbbi stílusfelfogásnak felel meg: hosszan elnyúló tömeg, közös tető alá vont sarokrizalitek, valóságos kiugrás nélkül, — már a lehiggadó, — a klasszi­cizmus felé haladó barokk irányzatát jelentik. A sima fejezet nélküli lizénákkal ke­véssé tagolt homlokzatból éle­sen emelkedik ki a középriza- iit változatos tömege, tört — címeres oromfalával és nagy­szerű vonalozású középső ku­polájával. A kupola kialakítá­sa a pozsonyi volt Grassalko- vich-palota tető kialakításával majdnem teljesen megegyezik és valószínűen a gödöllői kas­tély kupolája is hasonló lehe­tett, de ezt a XIX. századi (Ybl-féle) átalakításkor sajná­latosan megváltoztatták. Még röviden meg kell em­lékeznünk a Hatvan melletti nagygombosi gazdaság régi épületeinek műtörténeti jelen­tőségéről is. A mai gazdasági épületek közül kiemelkednek a nagy műszaki tudással meg­épített hatalmas boltozatos magtár és a nagvon szép szob­rokkal díszített bejárati kapu­zatok. Kívánatos volna, hogy ezek is olyan gondos fenntar­tást kapnának, mint maga a hatvani kastély. ^.hatvani kastély — a A mostani Vegyipari Technikum — épületét 1955- ben igazi szakértelemmel, pél­damutatóan állították helyre, megmutatva azt, hogy népi demokráciánk is milyen sokra értékeli haladó hagyomá­nyainkat, ' a most már mind­nyájunk tulajdonát képező mű­emlékeinket. Hevesy Sándor építészmérnök RRR NAPTAR Március 28: 75 évvel ezelőtt, 1881-ben halt meg Modeszt Petrovlcs Muszorgszkij orosz zeneszerző, a „Borisz Go­dunov“ és a „Hovanscsina" szer­zője. Március 29: 1876-ban, 80 évvel ezelőtt halt meg Frankel Leo. a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a Párizsi Kommün volt népbiztosa. 1826-ban született Wilhelm Lieb­knecht, a németországi munkás- mozgalom egyik kiemelkedő ve­zetője. Március 30: 1746-ban, 210 évvel ezelőtt szüle­tett Francisco Goya, spanyol festőművész. — AZ EGRI Női és Férfi- szabó KTSZ dolgozói közgyű­lésen vitatták meg szövetkeze­tük működésének eredmé­nyeit, műszakfejlesztési tervei­ket és a gazdasági év soron- lévő feladatait. — AZ EGERCSEHI legelteté­si bizottság jó munkát végez. Száz hold legelőt gyonitalaní- tottak, kettőt pedig pedig szer­vestrágyáztak és műtrágyáz­tak, hogy növeljék a legelők fűhozamát. — A felnémeti Petőfi Tsz 10 hold tavaszi árpát, a verpeléti Dózsa Tsz 7 hold tavaszi búzát elvetett, s megkezdte az árpa vetését. — A Helyiipari és Városgaz­dálkodási Dolgozók Szakszer­vezete március 17-én tartotta területi bizottságának újjává- lasztását. A beszámolóban a szervezetek munkájának ered­ményeit és soronlévő feladatait ismertették, s az új vezetőség megválasztása után megszabták a versenyszervezés, a munka- védelem és a szakszervezeti munka többi területének leg­fontosabb feladatait. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag: Március 28: Befejezetlen elbeszé­lés (szovjet). Március 29-től április 3-ig, 6 és 8 órakor: Menekülés Franciaor­szágba (francia—olasz). Március 29-től 31-ig 4 órától: Római lányok (olasz). Április 1. délelőtt 11 órakor ma­tiné: Díszelőadás (magyar). Egri Hródv Sándor: Március 28 : Aranyantilop (szov­jet). Március 30—31: Római lányok (olasz). Egri Beke: Március 31-től április 2: Körhinta • (magyar). Egri Szabadság: Március 31-től április 1: Szere­lem engedély nélkül (szovjet). Gyöngyösi Szabadság: Március 28: Balkezes újonc (szövet). Március 29-től április 4: Befejezet­len elbeszélés (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Március 28: Vöröspipacs (szov­jet). Március 30-tól április 4: Befeje­zetlen elbeszélés (szovjet). Április 1-én délelőtt 11 órakor matiné: Megtalált kincs, (német). Hatvani Vörös Csillag: Március 28: Varázsbolt (szovjet). Március 29-től ápr. 4: Körhinta, (magyar). Április 1-én, délelőtt 11 órakor matiné: Első boxkesztyű (szovjet). Füzesabony: Március 23—29: Cirkusz porond­ján (szovjet). Március 31-től április 2: Egy nap a parkban (olasz-francia). «5» Ülést tartott a jogász­szövetség egri csoportja A Magyar Jogászszövetség egri csoportja március 23-án délután fél 5-kor a megyei bí­róság dísztermében ülést tar­tott. Az ülés alkalmából Götz János elvtárs, a Magyar Nép- köztársaság Legfelsőbb Ügyé­szének helyettese tartott elő­adást az általános ügyészi íelr ügyelet kérdéseiről, a szocialis­ta törvényesség megszilárdítá­sáról, a politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb jogokról. Az ülésen dv. ügyészeken, b.ró kon és ügyvédeken kívül megjelen­tek a vállalatok, hivatamk ér intézmények jogi ügyekkel fog­lalkozó előadói is. Az előadást vita követte. — A MÁTRAVIDÉKI Erő­mű békeharcosai üzemrészen­ként tartják a békebeszélgeté­seket. Ezen a héten a béke programját ismertették a dol­gozókkal, ezenkívül lelkes munkát végeztek az árvízká­rosultak megsegítésében is. — A KÁPOLNAI Dohány­beváltó üzemi kultúrcsoportja zsúfolásig megtelt kultúrte­remben adta elő Kömlőn „A cigány” című háromfelvoná- sos színművet. A kömlőiek viszonozták a látogatást, a Munkácsy Mihály színjátszó csoport a dohánybeváltó kul­túrtermében Jókai: A kőszí­vű ember fiai — című drámá­ját mutatta be nagy sikerrel. (Riskó Péter.) momt. «ND0B — Ludányi István gyöngyös- tarjáni dolgozó paraszt elma­radt a forg. adó fizetésével. A lefoglalt bort, a rendelkezések ellenére elfogyasztotta, illetve eladta. A bíróság ezért Ludá­nyi Istvánt három hónapi bör­tönre és 800 forint pénzbünte­tésre ítélte. A börtönbüntetést felfüggesztették. — Illés László gyöngyöspatai lakos a dolgozó parasztoktól 900 I darab szőlőoltványt lopott. A j bíróság ezért nyolc hónapi bör- ! tönre ítélte. I — Tassi Jánosné adácsi lakos engedély nélküli sertésvágás miatt került a bíróság elé. Tet­1 téért 700 forint pénzbüntetésre I és sertésének elkobzására ítél­ték. Ugyancsak engedély nél­küli sertésvágás miatt indult eljárás Kocsis Ferenc karácson- di lakos ellen is, őt 800 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. Színházi hírek — Mezőtárkányban az elmúlt na­pokban mutatta be az egri Gárdo­nyi Géza színház a „Csodálatos ka- lucsni“ cimű bábjátékot. A dara­bot a felnőttek és a gyermekek egyaránt örömmel fogadták. A „Csodálatos kalucsni“ bemutatója legközelebb Egerben lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom