Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-10 / 20. szám

1956. március 10. szcmbat. Új bánya, új gépek, új emberek — Látogatás a Szűcsi X-es aknában — ________________________HiPUJSSG ó M ÉG EGY FÉLÉVE sincs, • hogy Szűcsi község határában az Ecsedi Aitaro szomszeusaga- ban uj bányaüzem termeli a szenet. Ezelőtt két evvel még csak kopár domboldalakat lát­hatott itt az emberi szem. Az ; eimuit év elején már megje- j ientek és munkához láttak az ! aknamélyítők, kőművesek, sze- i retok, ácsok s az emberi alko- ! tóero rövid időn belül új bá- j nyát varázson a szűcsi dombok , közé. Azóta a munka zaja, az ele­ven élet lüktetése költözött ide, nap mint nap kémény | széncsatak színhelyévé lett az új bányaüzem. A müszakváltá- I sok íuejen messze hangzik a munkasszállító autóbuszok za- j ja A kovácsműheiyből bodor i tűst száll az ég leié, s az üllő vidám csengése messzehang- zoan hirdeti a környéken az emberi munka diadalát. Az aknauzem sötét földalatti vá­gataiból pedig erős gumisza­lagon szüntelenül jön napvi­lágra a szén. Kövid néhány hónapos mű­ködése óta máris a tröszt büsz­kesége lett a X-es aknaüzem. Amikor a többi bányák súlyos adósságokkal küzdöttek, a fia­tal üzem mindig 100 százalé­kon felül teljesítette tervét. Az elmúlt két hónapban körülbe­lül 3000 tonna szénnel termel­tek többet tervüknél a X-es akna derék bányászai. A jó munkahely, a korszerű gépi berendezések egyaránt segítsé- guKre vauinak ebben a nagy harcban. Az új bánya valóban a fej­lettebb technika követelmé­nyeinek megfelelően szolgálja a termelést A fő szállító vá­gatot s a többit is a korszerű biztosítás követelményeinek megfelelően erős, tartós beton- idomkockákból építették ki. Ez aztán évekig szilárdan el­lenáll majd minden nyomás­nak. A frontfejtések mind ha­zafelé haladók lesznek majd, s természetes, hogy a szállítás is teljesen gépesített. Az I-ES FRONTON közel két és félméteres vastagságú, vékony meddővel rendelkező széntelep bizonyítja, hogy az itt dolgozóknak igazán lehet termelni, ha ők is így akarják. Hasonló állapotban van a II-es front is. mely csak né­hány napja szenei még. Csak az a tengersok víz ne volna! A II-es frontfejtésen percen­ként 200 literes vízbetörést '/teli legyőzniök a szivattyúk­nak. A zsompok állandóan telve vannak, s most bizony még nehéz harcot kell vívni a víz ellen. De a természet elleni harcot is, mint a termelést, mindenhol a gépek segítik. Az I-es frontra villamos meghajtású fejtőkalapácsokat szereltek be már két hónappal ezelőtt. A beszerelés egyelőre kísérleti célokat szolgál, hisz a légkalapáccsal történő jövesz- tésnek igen sok előnye van. Feleslegessé teszi a drága rob­banóanyagfogyasztást, s az res mozgalomban. Sikereik jó­részt annak is köszönhetők, hogy a villamosfúró alkalma­zásával gyorsabban tudnak előrehaladni. Bármerre megyünk, minden­hol új emberek élnek és dol­goznak, az új gépek birodal­mában. A régi szűcsi törzsgár­da tagjai és a fiatalok egyaránt lelkesen harcolnak közös cé­lúkért, a többtermelésért. S ebben nincs is hiba. Baj van azonban az emberekkel való foglalkozásban. Nagy István vájár, s több dolgozó is jogo­san panaszolja, hogy nem is­merik a kiváló dolgozó színt feltételeit, a szakszervezet és az üzemvezetőség, mely a Xl-es aknánál székel, igen tá­vol esik az itteni dolgozóktól. Kevés gondoskodást, biztatást, lelkesítést kapnak vezetőiktől, felettes szerveiktől. Valóban igazuk van. Igazán érdemes foglalkozni, törődni ezekkel az emberekkel, akik a nehézségek között is jól meg­állják helyüket, akiknek lelke­sedését aktivitását és munka­szeretetét a termelés javara lehetne hasznosítani. Az új gépek és berendezések birto­kában igen sok lehetőség van az új technika vívmányainak alkalmazására is. Nemcsak a műszaki vezetőknek, hanem a pártszervezetnek is feladata elősegíteni, hogy a X-es akna minden műszaki és fizikai dol­gozója bátran éljen ezekkel a lehetőségekkel. A TRÖSZT front-brigádjai lelkes munkaversennyel, ne­mes vetélkedéssel készülnek április 4. méltó megünneplé­sére. A X-es akna front-bri­gádja Petőfi altáró legjobb frontjait hívta versenyre s az eddigi értékelések szerint még mindig szilárdan tartja vezető helyét. Bizonyos, hogy a ver­senymozgalom további segíté­sével az emberekről való gon­doskodással, nevelő munkával a X-es akna lesz a nagy ver­seny győztese és az új gépek, az új emberek hadserege büsz­kén tűzi majd az új akna be­járatára az élüzem csillagot. Császár István Új krómozó üzemmel g izdagodott az Egri finommechanikai ós Vasipari Vállalat Pótoljuk a téli időjárás miatt okozott adósságokat Az idei szokatlanul kemény téli időjárás kedvezőtlen ha­tással volt ipari üzemeink munkájára, tervteljesítésére. A nagy hidegek, a fagyoK úgy­szólván minden üzemben gá­tolták, vagy éppen megzavar­ták a termelés menetét. A Selypi Cementgyárban befa­gyott a víz. majd a kősziló, később pedig áram- és szén­hiány miatt szünetelt az üzem munkája. Csökkentett kapaci­tással dolgozott Bélapátfalva is, és mindez többszáz tonna cementtől fosztotta meg a nép­gazdaságot. A téli időszak folyamán sza­porodott fel a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt adóssá­ga is. A Gyöngyösoroszi Érc­előkészítő február havi 16 ton­nás ólom és 23 tonnás cink színpor lemaradása is részben a téli szállítási akadályokkal van összefüggésben. A kedve­zőtlen időjárás miatt megyénk téglagyárai is a tervezettnél későbben láthattak munkához, s teljesítményeiket még most is hátráltatja a hideg A példákból látható, hogy megyénk ipari üzemeinek mi­lyen sok szén, cement, tégla túltermelésével kell a közel jövőben pótolni a tél folya­mán felgyülemlett adósságai­kat. Ipari üzemeink munkásai, élén a derék bányászokkal, hősies munkával már eddig is igen sokat tettek ezért. A Mátravidéki Tröszt bányászai február hó harmadik dekádjá- ban már pótolni tudták havi lemaradásukat. Az egercsehiek pedig 105 4 százalékos havi eredménnyel csökkentették évi adósságukat. Márciusban, az első tavaszi hónap folyamán már minden mód és lehetőség megvan ar­ra, hogy pótoljuk a tél adós­ságait. Az időjárás most már nem okoz nehézségeket, s bő alkalom nyílik arra, hogy jó munkaszervezéssel, az április 4-i versenyek lendületével új­ra a rendes kerékvágásba zök­kenjen üzemeink munkája. Több helyen már biztató jelei mutatkoznak az adósság tör­lesztésének, az első negyedévi terv teljesítésének. Ezt köve­teli meg jelenleg minden üzem­vezetőtől, műszaki és fizikai dolgozótól, üzemi pártbizott­ságtól egyaránt népgazdasá­gunk érdeke. Teljesítsék túl bányáink, üzemeink március havi tervüket, s adósság nél­kül lépjenek a második ne­gyedévbe. Ilyen nemes tettek­kel méltán köszönthetik majd hazánk felszabadulásának 11. évfordulóját. A technika fejlesztése népünk jobb életköriilménjeit jelenti egyenletes darabos szén terme­lésével a minőséget javítja. Sajnos, az eltelt két hónap alatt még alig tudták az új jö- vesztési módszer hasznosságát felmerni. Mindössze 10 napon át dolgoztak az új berendezé­sekkel a front első hat fülké­jében, s azóta sem használják a lég kalapácsokat. A dolgozók s a műszaki vezetők hibája is, hogy az újtól való idegenkedés itt is gátolta a naladast. Tóth István, Maksa János és a front többi dolgozója is azt ki­fogásolta, hogy nagyon össze­rázza okét a íejtőkaiapács. Pe­dig ez már Pécsett, Dorogon, Tatabányán és az ország több bányájában régóta hasz­nált dolog. Azért a kísérjelek még nem értek véget, s iába műszaki vezető azon fáradozik, hogy a fejtőnyársakat a lig- nit-lelepi fejtési viszonyoknak megfelelően átalakítsák. Itt kezdetben minden új do­lognak és módszernek ez a sor­sa, ezt bizonyítják a tapaszta­latok — ismeri el Morvái Fe­renc bányamester, Így voltak annak idején a farabió vitlá- val is. Eleinte senki sem hitt benne, pedig ez itt született hazai újítás. Most már az om- lasztás megszokott és nélkülöz­hetetlen keiléke lett Koósz elv­társ találmánya. Sós István körletvezető, Szabó András vájár és társai már megbarát­koztak az új szerkezettel, a Il-es fronton épp most történt meg az első omiasztás, termé­szetesen farabló vitiával. Az eredmény: három ember se­gítségével 55 perc alatt vé­gezte el a gép 20 ember két órán át tartó nehéz és veszé­lyes munkáját s közben a oá- nyafa 70 százalékát sikerült megmenteni. Egy-egy omlasz- tásnái körülbelül 8—10 köb­méter fát ment meg a vitla Népgazdasági hasznát akkor lehet csak igazán lemérni, ha tudjuk azt, hogy minden köb­méter import bányafa 72 kg zsírt, vagy 138 kg cukrot, vagy 21 mázsa búzát jelent. A II-ES FRONTFEJTÉSTŐL távolabb új frontok előkészí­tésén munkálkodnak. Itt is a gépek segítségével. A III-as és a IV-es frontok szállító vága­tait F-4-es gép segítségével hajtják. Az elővájó gép páncé­loshoz hasonló acéltéste már munkára készen áll a vágat elején. Ahová pedig nem ju­tott F—4-es, ott villamos fúró­gépek könnyítik meg a kézi elővájók munkáját. Nagy Ist­ván, Sós János és Molnár La­jos vájárok meglepően rövid idő alatt hozzák lövésre kész állapotba a vágatot. Tegyünk itt:is egy kis összehasonlítást Kézi fúrás esetén három ember egy órán át tartó nehéz mun­kával végzi el a fúrólyukak telepítését. A villamos fúró­gép segítségével egy ember 20 perc alatt kényelmesen, min­den fáradság nélkül elvégzi ugyanezt a munkát. Buborék József elővájási csapata részt vesz a 100 méte­AZ EGRI Finommechanikai és Vasipari Vállalat a második ötéves terv első hónapjaiban új üzemrésszel bővült A gal­vanizáló részleg krómozó üze­me a kísérletek befejezése után február 23-án megkezdte üzemszerű működését Az üzem műszaki és pártve­zetősége a szakszervezet és a dolgozók bevonásával rendsze­resen megbeszélte a határoza­tokat és a hatánozatokból adó­dó feladatok végrehajtásának segítésére állandó műszaki fej­lesztési bizottságot alakított. Ennek tagjai a műszaki és ad­minisztratív dolgozókon kívül a vállalat összes ipari profiljá­nak kiváló dolgozói. Feladatuk az élenjáró technika terjesz­tésére, az új gyártási eljárá­sok bevezetésére, a meglévő berendezések jobb, gazdaságo­sabb kihasználására, az önkölt­ségcsökkentésre vonatkozó ja­vaslatok operatív segítése. A bizottság megbeszélte az elő­zőleg készített vállalati, mű­szaki fejlesztési tervet és a megbecsülés alapján állították össze az első negyedéves ope­ratív tervet. Ebben többek kö­zött szerepel a krómozás beve­zetése március 31-ig. Ezt a feladatot a kitűzött határidő előtt egy hónappal és hat nap­pal hamarabb hajtottuk végre. EZ AZ eredmény döntő je­lentőséggel bír vállalati szem­pontból, mert az új üzem által készített áruk értéke biztosí­ték a vállalat első három havi tervének teljesítéséhez. Jelen­tős továbbá a város szempont­jából, mert ez által bővül a vá­ros elektrokémiai profilja. A lakosságnak végzett galvanizá- lási munkák minősége lénye­gesen javul az árak számot­tevő változása nélkül. A kró- mozási munkákat a jövőben már nem kell a fővárosba szál­lítani, ami magában is önkölt­ségcsökkentést jelent s a mun­kák következtében jelentős nyereségtöbblet lesz megyei vi­szonylatban. Az a tény sem lebecsülendő, hogy a megye egy újabb területen kapcsoló­dik be, illetőleg segíti elő az export-tervek maradéktalan teljesítését. Ez által könnyít a budapesti hasonló üzemek ex­port túlterheltségén. Ezek a tények bizonyítják, hogy a fizikai és műszaki dol­gozók összefogása, kollektív munkája milyen rendkívül nagy feladatok megoldására képes. VÁLLALATUNK krómozó üzemének időelőtti üzemelteté­séért sok dolgozót illet dicséret. Szinte azt mondhatjuk, hogy valamennyien megdolgoztak érte, de néhányan különöskép­pen kivették részüket ebből a munkából. Tóth Lajos galva­nizáló szaktanácsadó időt, fá­radságot nem ismert, gyakran feladatán túlmenő munkákat is vállalt, hogy a rész mi­előbb termelhessen. Eredmé­nyeink elérését nagyban előse­gítette a városi tanács ipari osztálya, nem utolsó sorban a megyei tanács ipari osztályá­nak támogatása, az azonnali operatív intézkedések. A kü­lönféle szervek segítsége mel­lett további munkánkban is a párt- és kormányhatározatok megvalósításáért, a negyedéves tervek pontos teljesítéséért dolgozunk. Ferenczi Mihály igazgató fiz új koUcktfr szerződést a nevemben határozat alapján készítették a Selypi Cementmüveknéi Zsúfolásig megtelt kultúrhe- lyiségben, nagy érdeklődés mellett ismertette a Selypi Cementművek igazgatója és az üzemi bizottság elnöke az új kollektív szerződés tervezetét. Ennek szövegezését az üzem különböző munkaterületeiről alakult brigádok végezték. Az üzem kollektív szerződé­se tartalmából ítélve, a Köz­ponti Vezetőség novemberi ha­tározata alapján készült. A második ötéves terv fő célki­tűzése, a műszaki fejlesztési terv döntően szerepel a válla­lások között. Az üzem kollek­tívája 37 műszaki fejlesztési feladat végrehajtását határoz­ta el, melyek a gépi berende­zések korszerűsítésével, a ka­pacitás növelésével és a ter­melés folyamatos biztosításával a tervek teljesítését segítik elő. A dolgozókról való legmesz- szebbmcnő gondoskodást szol­gálja az ez évben rendelkezés­re álló 554.000 forintos beru­házási keret, amelynek egyré- szét szociális és egészségvédel­mi célokra fordítják, nagyobb összegét pedig az üzemfejlesz­tésre használjak. Emellett a felújítási keret ugyancsak szo­ciális, kulturális és üzemfej­lesztési célokat szolgál. A múlt évben a kollektív szerzőés nem töltötte be hiva­tását. A legtöbb hibát a szö­vegezés okozta, amely sok he­lyen sablonos volt. Így for­dulhatott elő, hogy a szerző­désben tett vállalások évköz­ben módosultak. Az újító­mozgalom fellendítésével kap­csolatos vállalásokat nem úgy teljesítették, ahogyan azt e mozgalom és az üzem felké­szültsége megkívánta. Nem voltak kimutathatók a Gazda­mozgalom eredményei, egyes kérdésekben megalkuvás mu­tatkozott a munkafegyelem te­rén is. Ezek figyelembevételé­vel készítették az új tervet. A kollektív szerződés valamennyi vállalását határidőre teljesí­tik, erre biztosíték, hogy fele­lősöket jelöltek ki. A kollektív szerződés vállalásai közül leg­jelentősebbek: a termelési ter­vet 101, az egy főre eső ter­melékenységet 102 százalékra teljesítik, jól kihasználják a berendezésellet, a nagy javítás alkalmával felújított gépegy­ségeket jegyzőkönyvileg adják át a dolgozóknak szocialista megőrzésre. A további fejeze­tek az önköltség csökkentését úgy írják elő, hogy a nyers­liszt termeléshez nagyobb rész olcsóbb, saját kitermelésű mészkövet használnak fel. A lefedési ütemterv végrehajtá­sát tíznaponként ellenőrzik és a gazdasági vasúttal napon­kénti szállítást biztosító köt- béres szerződést kötnek. A nyensliszt előállításához szük­séges nyersanyag helyes össze­tételének naponkénti ellenőr­zésével, a kemencék bélésfala­zatának tartósságát hosszab­bítják meg. A Gazda-mozga­lom keretében a nagyjavítás­ból fennmaradt hulladékanya­got mint haszonvasat használ­ják fel. Az alapanyag, tüzelő­anyag és energiával való taka­rékosságért az anyagfelhasz­nálási tervet napokra bontják és az illetékes üzemrész veze­tőinek rendelkezésére bocsát­ják. Az ellenőrzéssel a terv­osztályt bízzák meg, amely de­kádonként készít kiértékelést az anyagok norma szerinti fel­használásához. Az üzemi bi­zottság és a termelési tervek teljesítését az üzemrészek kö­zötti párosverseny megszerve­zésével segítik elő. Az igazgató és az üzemi bi­zottság közös vállalásában sze­repel az újító-mozgalom fej­lesztése, negyedévenkénti an­két rendezése, műszaki elő­adóval. Jelentősek még a mun­kafegyelem megszilárdítására, a dolgozók szakképzettségének emelésére, a munkavédelem biztosítására, s a kulturális élet fejlesztésére vonatkozó ja­vaslatok. A jelenlévők közül többen értékes javaslatokat tettek. Kézsmárky Vilmos Selypi Cementgyár terv. oszt. vezetője A Központi Vezetőség 1955 novemberi határozata megálla­pította, hogy iparunk techni­kai színvonala elmaradott. Ez az elmaradás a közlekedésre is vonatkozik. Igaz, hogy a múlt évben vásároltunk ugyan kü­lönféle szerszámgépeket, be­rendezési tárgyakat, amelyek viszonylag a technikai színvo­nal emelését jelentették. Ezek I a gépi berendezések azonban még mindig nem hoztak olyan ; változást, hogy ne beszélhet­nénk a technikai elmaradás­ról. Ez főképpen a szerszámok korszerűtlenségéből, a javítási munkát elősegítő célszerszá­mok hiányából, valamint a javítási technológia hiá­nyos ismeretéből adódott. A gépkocsi javítás technológiáját a közel múltban dolgozták és adták ki, ezt már vállalatunk­nál is alkalmaztuk, s tervbe vettük a célszerszámok elké­szítését is. Tisztán látjuk, hogy a mun­ka termelékenységének állan­dó növekedését a szocialista gazdaságban mindenekelőtt a technika rendszeres fejlesztése biztosítja. Ezt a fejlődást azon­ban nemcsak a népgazdasági beruházásokon keresztül le­het megvalósítani, hanem el­sősorban úgy, hogy maximá­lisan kihasználjuk az üzemben lévő tartalékokat, a gépeket, fokozottan feltárjuk a lehető­ségeket. Az ismert és jól be­vált, de nem nagyon alkalma­zott korszerű technológiai el­járásokat, újításokat elterjeszt­jük, alkalmazzuk munkánk­ban. Az újítási mozgalmunk még gyerekcipőpen jár, de fej­lődést mutat. Hiszen 1953-ban vállalatunkhoz csak 16 újítás érkezett a dolgozóktól, 55-ben már 93 és az újítások értéke elérte a 70 ezer forintot, elő­kalkulációban. Az újítási mozgalom fejlesz­tésére negyedévenként újítási ankétot tartunk, ahol megbe­széljük a dolgozók értékes hoz­zászólásait, javaslatait. Legjobb újítóink Bene László szerelő, Bírta Sándor, Szóród Tibor és még többen mások, akiknek eddig is számos újí­tását vezettünk be. Az újítási mozgalom fellendítését akartuk elősegíteni a január 23-án meg­nyitott újítási kiállításunkkal is, amelyen bemutattunk né­hány ésszerűsítést s annak eredményeit. Beszéljünk azonban a hibák­ról is, amelyek ma még aka­dályozzák az újító mozgalom fejlődését. Üzemrészeinkben a műszaki vezetőség nem ad megfelelő támogatást az újítá­sokhoz, nem segít kellőképpen azok elbírálásánáL Ezek a mó­dosítások gyakran elfekszenek, vagy ha el is fogadják, késle­kedik a bevezetésük. Káros jelenségnek tekinthetjük azt is, hogy egy szűkkörű újítási csoport alakult ki,, néhányan rendszeresen újítanak, de a csoport nem bővül tovább, a dolgozók nagyrésze nem fog­lalkozik ésszerűsítésekkel. A tapasztalatcsere-mozgalom amelyet az utóbbi időben új­ból feleveníthettünk, remélhe­tőleg változást hoz ezen a té­ren is. Szakmailag képzett dol­gozóink éves versenyvállalásá­ban már ott található az újítá­sokkal és a fiatalokkal való foglalkozás. De ahhoz, hogy újítani tudjanak, állandóan ké­pezni kell magukat. Az 1956. évi tervek még na­gyobb követelményeket hárí­tanak ránk, mint az elmúlt években voltak. A terv a vál­lalatra nézve törvény, amelyet teljesítenünk kell, éppen ezért intézkedéseink azt a célt szol­gálják, hogy elsősorban a for­galmi, de a műszaki feladato­kat is biztosítani tudjuk. Fel­adataink valóraváltásában nagy szerepe lesz az újítások­nak, a technika fejlesztésének, — ezért is kell erre külön nagy gondot fordítani. A technikai színvonal emelése, a tervek minden részletében való eme­lése dolgozó népünk életkörül­ményeinek javítását jelenti. Cserháti Árpád, a 34-es Autóközlekedési Válla­lat igazgatója. Kiváló brigád lett a dohánygyári Oleg Kosevoj brigád A Csongor szivar készítés­nél dolgozó három fiatal: Fe­jes Lászlóné, Hegykői Józsefné és Leiszner Sándorné nemré­gen alakított egy brigádot Oleg Kosevoj néven és elhatá­rozták, hogy legfőbb feladatuk­nak a minőség javítását tart­ják. A brigád valamennyi tag­ja azóta is kiváló minőségű szi­vart készít, s emellett teljesít­mény átlaguk is 129.6 százalék. Egyéni eredményük sokszor 150—160 százalék körül van. A brigád legnagyobb érdeme, hogy megalakulásuk óta még egyszer sem voltak selejtért bérezve. A brigád negyedik tagja, aki csak nemi égen lépett a darab- béresek közé, tanuló volt, most még 82 százalékra termel. A három fiatal vállalta, hogy gyors és jó munkájuk mellett segítik Kelemennét, hogy mi­előbb elérje a 100 százalékot. Licska Pétemé Eger, Dohánygyár Hír A Selypi Cukorgyár pártve­zetőségének tagjai is részt vet­tek a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban megtartott tapasztalatcserén. A látogatás nem maradt eredménytelenül. A cukorgyár pártveze tőségének tervei szerint rövidesen négy­oldalas üzemi Népnevelő-füze­tet adnak ki, melyben helyi agitációs érvekkel segítik a népnevelők munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom