Népújság, 1956. március (18-26. szám)
1956-03-03 / 18. szám
ÏUA6 PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK? NÉPÚJSÁG- - : . • ZMD X. ÉVFOLYAM 18. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956 MÁRCIUS 3. SZOMBAT f KÖSZÖHTJÜK MGY BBR&TUIKIT, II SZOViET KÉPET A magyar és a szovjet nép barátságát köszöntjük. Két olyan nép barátsága, amely a szabadság, a íelemel- kedés útján, a szocializmus, a kommunizmus útján halad, két o.yan nép barátságát, amely a szabadságban forrt ösz- sze, erősödött széttéphetetlenné. Színié hagyomány már hazánkban, hogy dolgozó népünk az év egyik hónapját a két nép barátsága elmélyítésének szenteli. A magyar—szovjet barátsági hónap ideje alatt — melyet ez évben március 4-tői április 4-ig rendezünk meg — tovább erősödik a magyar és a szovjet nép barátsága, mélyebb gyökeret ereszt népünk internacionalizmusa. A barátsági hónap ideje alatt a szovjet emberek é étéről még többet hall népünk. Megismeri azokat az eredményeket, melyeket az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány, a kommunizmus építése terén elért, megismeri a Szovjetunió a szovjet nép áldozatos munkáját, melyet a viiágbékéért folytat. Az idei barátsági hónap azonban túlnő a termelési, a tudományos, a kulturális és a nemzetközi tapasztalatok átadásán. O.yan hatalmas történelmi esemény gazdagítja most e hónapot, mint az SZKP XX. kongresszusa, amely méltán váltott ki nagy visszhangot az egész világon. Megyénk dolgozói is nagy lelkesedéssel figyelték a kongresz- szus munkáját Érthető és jogos ez az érdeklődés. A kongresszus napjaink történelmével az emberiség — közte népünk — mai gondjaival és a nagyszerű jövendővel foglalkozott. Nagy gondossággal, mindenre kiterjedő figyelemmel, alapossággal vizsgálta a kongresszus a nemzetközi he'y- zetet, a Szovjetunió gazdasági és kulturális eredményeit, ugyanakkor megvitatta és kitűzte az elkövetkezendő évek nagyszabású népgazdasági feladatait. í*: A kongresszus félreérthetetlenül kinyilvánította: a Szovjetunió és a körülötte tömörülő országok népei — közöttük a magyar nép is — nem akarnak háborút, hanem ellenkezőleg: békét akarunk! Mi nem egy véres háborúban akarjuk fölényünket bebizonyítani, hanem a békés, alkotó munkában. Igen! Ezt akarja a petőfibányai bányász, a gyöngyösi háziasszony, az egri érte miségi, a mezőtárkányi tsz-tag. igen, ezt akarja megyénk, hazánk dolgozó népe! Ennek természetesen nem örülnek az emberi haladás ellenségei. Ez érthető is. De bármennyire nem tetszik is ez nekik a nemzetközi helyzet ma a'yan képet mutat és úgy alakul, ahogy a béke hívei akarják Amint Hruscsov elv- társ a Központi Bizottság beszámolójában mondotta: ..Korunknak az a fő jellemvonása, hogy a szocializmus kilépett egy ország kereteiből és világrendszerré vá’t. A kapi- ta’izmus erőtlennek bizonyult ahhoz hogy megakadályozza ezt a világtörténelmi folyamatot". S ha a világ elnyomói ügy képze ik. hegy elébe ál hatnak a történe'mi fejlődésnek. hogy megakadályozhatják a szocializmus fejlődését, — még hozzá az általuk elképzelt módon, pusztító háború útján — mélységesen tévednek A szocialista világrendszer ma erősebb, mint valaha és egy újabb világháború feltétlenül a tőkések, az elnyomók uralmának teljes bukásával végződne. A történe'em törvénye, a békés népek ereje és barátsága legyőzhetetlen! Megyénk dolgozó népe a Központi Bizottság beszámolóját és a népgazdaság fejlesztésének hatodik ötéves tervét — ezt az óriási távlatú tervet — tanulmányozva sokat tanul, sok tapasztalatot szerez nagy barátjától. Ez a terv, amely az eddig c‘ért eredményeken, a felépü’t szocialista, gazdasági és tarsada'mi renden alapszik és a kommunizmus csíráit hordozza magában a mi jövőnket is a mi távlatainkat is mutatja. Ezért a XX. kongresszus nagyban mélyítette népünk barátságát. A nehézipar elsődleges fejlesztése mellett, gyorsan növelni az iparban és a mezőgazdaságban a terme’ékenységet — ez a feltétele, hogy mi is gyorsabban haladjunk a megkezdett úton. Erre tanít bennüket a marxizmus—leninizmus, ezt igazolja a Szovjetunió példája. A barátsági hónap számos megnyilvánulása, rendezvénye segítséget nyújt célunk megva'ósífásában A ma befejeződött szovjet mezőgazdasági héten sok tsz-tag, sok dolgozó paraszt ismerkedett meg az élenjáró szovjet agrotechnikával. Már most. a tavaszi munkák idején fogadják meg a hasznos tanácsokat — egy lépéssel vigyék előbbre ezzel is ügyünket. A szovjet technika napján üzemeink dolgozói megismerkednek a szovjet módszerekkel munkamozgalmakkal. A tapasztalatok felhasználásával minden dolgozó fáradozzon a Központi Vezetőség novemberi határozatának a megvalósításáért, a technika fej'esztéséért. De előrehaladásunkat szolgálja a szovjet film, a szovjet könyv ünnepe, a találkozások mind segítenek kia'akítani do'gozóinkban a kommunista jellemvonásokat, mind-mind erősíti, mélyíti barátságunkat. A magyar nép és a szovjet nép is ötéves terve megvalósításán munkálkodik. A mi ötéves tervünk szerényebb, de számunkra és a szocialista tábor számára is nagy jelentőségű. Ügy mint az e múlt tíz éviién napjainkban is. a jövőben is nagy segítséget kapunk terveink megvalósulásához barátunktól, a szovjet néptől. A történelem folyamán nem volt még népünknek ilyen önzetlen barátja nem állt még senki olyan szorosan mellettünk, mint a szovjet nép. A kö’csönös látogatások, a gazdasági, ku’turális tudományos segítség né kül. amit a szovjet nép nyújt, nem haladhatnánk ilyen léptekkel előre. Sokat, kifejezhetetleniil sokat köszönhetünk barátunknak. a szovjet népnek Köszönhetjük szabad életünket, boldog jelenünket, nagyszerű jövőnket. Há'ával tartozunk ezért És ez a há’a a jobb munka a termelés és a béke frontján való helytállás. A magyar—szovjet barátsági hónap küszöbén, mikor szeretettel köszöntjük barátunkat, a szovjet népst. ígérjük, méltók leszünk a jövőben is a szovjet nép barátságára. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Két évi mátkaság. — Akikről beszélni kell. — Ruttkay nyerte a férfi, Lájemé a női egyest Heves megye 1956. évi felnőtt egyéni asztalitenisz bajnokságán. üarasó mainka, mír, béke Î — Jól van fiam, csak vigyázzatok rá! MEGYÉNK BOLGOZÚI - HZ SZKP XX. KONGRESSZUSAIM ÚTMUTBTÍ&filRÚL A szovjet tudósok élenjáró tevékenységének hatása Egerben is gyiimUcsözö veit HRUSCSOV elvtárs mondta a Központi Bizottság beszámolójában az alábbi igen megszívlelendő mondatot: „Egyetlen társadalmi rendszernek sem érdeke annyira a tudomány fejlesztése, és egyetlen társadalmi rendszer sem nyújt a tudomány fejlődéséhez olyan feltételeket, mint a szovjet szocialista rendszer ” Kiemelte, milyen nagy eredményeket értek el a szovjet tudósok a fizikában, a geológ ában, a mennyiségtanban, a mechanikában, a csillagászatban, a zoológiában és a mezőgazda- sági tudományok néhány ágában. A nép nevében fejezte ki mélységes háláját azoknak a tudósoknak, akiknek ez köszönhető. A szovjet tudósok élenjáró tevékenységének a hatása Egerben is gyümölcsöző volt. Tumanyjan és Fjedorov tanulmányai kukorica kísérleteinkben segítettek Zságyin Gol- lerbah Poljanszkij, Szavics és még sokan mások a hidrobiológiái kutatásokhoz nyújtottak értékes szempontokat, gondolatokat. Felső oktatásunkban számos szovjet tapasztalat járni hozzá az oktatási, nevelési színvonal emeléséhez. A Központi Bizottság beszámolója nem félt feltárni a hibákat sem. Kifogásolta, hogy a tudomány „egyes területeken határozottan elmaradt a népgazdaság növekvő igényei és egyes területeken a külföldi tudományos eredmények mögött”. Ennek egyik okát abban látta, hogy sok tudományos intézmény gyenge kapcsolatot tart a termeléssel, kutatási témáik gyakorlatilag jelentéktelenek. Sok kutatóintézet földrajzilag nincs a legmegfelelőbb helyen, távol fekszik a termelési bázistól Nagy a centralizáció, aránytalanul sok intézmény van Moszkvában, Leningrádban, a nagy városokban. A Tudományos Akadémia intézetei, a minisztériumok kutató intézetei, az egyetemek és főiskolák egymástól elszigetelten tevékenykednek. Nincsenek összefogva a tudományos erők; párhuzamosan foglalkoznak több helyen ugyanazzal a kérdéssel, ami bizony pazarlás az anyaggal és a kutatókkal. Olyan gondolatok ezek, amelyekkel nekünk is igen behatóan Kell foglalkoznunk mert ezen a téren nekünk is van javítani valónk. I A tudomány szerepéről Bul- I ganyin elvtárs is szólt. A közöny, az önelégültség veszedelméről, a bírálat és önbírálat jelentőségéről, egyes tudósok monopólisztikus vezetői törekvéseiről, a tudományos munkások számának emelésé- , ről és képzésük javításáról a tudományos fokozatról adott , elvi jelentőségű útbaigazításokat Bennünket különösen érint az a kijelentése, hogy a tudományos kutatómunkába be kell vonni a főiskolákat is hogy a tudományos munka olyan legyen, hogy ált a1 a ! ú.iabb csúcsokat hódíthassunk . meg. Nagy örömmel olvastam ! ama kijelentését, hogy ki kell szélesítenünk a tudományos i kapcsolatokat mind idehaza, I mind a külfölddel. Főiskolánk évkönyve s a tudományos dolgozók szeparatum-cseréje ezt az utat munkálja. A XX kongresszus a tudomány munkásai elé is újabb széles távlatokat nyitott. Dr, Hortobágyi Tibor, főiskolai tanár sonlóképpen hatalmas fejlődést jelent az Európában még egyáltalán nem alkalmazott nagyfeszültségű egyenáramú távvezeték rendszeres kiépítése is. A villamosenergia előállítás és elosztás hatalmas fejlődése mind azt bizonyítja, hogy a Szovjetunióban a műszaki színvonal ilymérvű emelésének az alapvető előfeltételeit már mind biztosították. Hazánk energetikai fejlődéI sét segítik elő a kölcsönös tapasztalatcsere látogatások melyek az utóbbi időben különösen kibővültek. Nálunk is nagy léptekben folynak aa erőművek építései, amelyek megfelelő alapot biztosítanak majd a többi iparág létesítményeinek energia ellátására. Horváth Miklós, Mátravidéki Erőmű Vállalat, főmérnökhelyettese. A kongresszus útmutatásai alapján fokozzuk a politikai munkát dolgozóink között Az én figyelmemet legjobban a Központi Bizottság beszámolójából az a rész ragadta meg, amelyben a párt politikai munkájáról beszélt Hruscsov elvtárs. Arról, hogy a párt politikai munkáját sohasem szabad szembeállítani a gazdasági munkával, hogy a pártmunkát a tömegek szervezésére és nevelésére, a gazdasági irányítás megjavítására, a szocialista gazdaság szüntelen fejlesztésére, a szovjet nép anyagi ellátottságának javítására és kultúrájának emelésére kell összpontosítani. Azért ragadta ez meg a figyelmemet, mert összefügg munkámmal és gondolom, hogy a mi agitációnkban is az eleven életnek kell tükröződnie És ezért mi, funkcionáriusok sokat tehetünk. Járásunkban a politikai munkában az utóbbi időben jelentős eredmények tapasztalhatók, különösen a pártvezetőségek újjáválasztása óta. Eredményeink ellenére is ta- ' iálkozunk azonban olyan jelenségekkel, hogy például a mi politikánkat nem jellemzi állandóan a lelkesedés, a tettekre való mozgósítás. Sok esetben elválasztjuk a politikai munkát a gazdasági munkától. Ügy gondolom: ha a Szovjetunióban, ahol már a kommunizmust építik — épp ezért a dolgozók öntudata magasabb színvonalú — és a kongresszus mégis ilyen jelentősen foglalkozik a politikai munka szükségességével, tartalmával, akkor nálunk még fokozottabban szükség van erre, hisz hazánkban még megvan a burzsoáz.a maradványa, a kulákság, amely igyekszik eredményeinket elhomályosítani, munkánkat gátolni. Legfontosabb feladatunknak tartom, hogy a kongresszus út- , mutatásai alapján — figye- lembevéve sajátos feladatunkat — még fokozottabb felvilágosító munkát végezzünk dolgozóink között, mind többre kell növelnünk azoknak a népnevelőknek a számát, akik szívvel-1 élekkel végzik a pár! által rájuk bízott feladatokat, s munkájukkal, szavukkal tettekre mozgósítanak. Ehhez azonban az szükséges^ hogy pártszervezeteink, népnevelőink és mi funkcionárim. sok is nagyon alaposan tanulmányozzuk pártunk pol tiká- ját és a XX kongresszus anyagát. Ezt figyelembevéve, felhívtuk a propagandisták és a párttitkárok figyelmét a kongresszus anyagának tanulmányozására. Mi, a párt végrehajtó bizottság dolgozói már hozzáfogtunk a kongresszus anyagának feldolgozásához, hgv munkánk ennek útmutatásával végezhessük. Fehér Istvánné, egri járási pártbizottság agit. prop. oszt. vezető Megkélszere/ik a vsllamosenergia leemelési a hatodik ötéves tervben Az elmúlt tíz év alatt az ipari termelés soha nem tapasztalt mértékben növekedett a Szovjetunióban Nagy léptekkel halad az egész ipar és a mezőgazdaság gépesítése. E fejlődés alapvető feltétele a villamosenergia fejlesztésének állandó fokozása. Mint jellemző számokat, meg kell említeni hogy 1960- ra a Szovjetunióban a villa- mosenergia-igény körülbe’ül kétszeresére, a villamosenergiát termelő erőművek kapacitása pedig kereken két és félszeresére növekedik A tetemes szénfogyasztást jelentő hőerőművek gazdaságosságát nagymértékben növelik az alkalmazott gőznyomás és hőfok emelésével, valamnt az automatizálás növelése révén Mindezekhez kiváló minőségű anyagok és fejlett finommechanikai ipar szükséges. Legszembetűnőbb a szénfogyasztást teljesen felszámoló vízierőmüvek — hazánkban szinte elképzelhetetlen méretű — építési terve A hatodik ötéves terv alatt több, mint tíz hatalmas vízierőmű építését kezdik meg, illetve fejezik be. Átlagos nagyságuk megegyezik Magyarország ■ jelenlegi összes erőműveinek kapacitásával, kettő kőzülök körülbelül háromszorosa lesz. Ezek a nagyösszegű beruházást igény, lő vízierőműépítkezések az elkövetkezendő időszakban bőségesen hasznosíthatók, ugyanis üzemköltségük majdnem teljesen elhanyagolható a széntüzelésű erőművekkel szemben A nagykiterjedésű területeket összekötő villamos hálózatok 400.000 V feszűltségűek lesznek, amivel a nálunk fellépő veszteségeket csaknem ti- zedrészére csökkentik le. HaA középen á'ló Németh József füzesabonyi dolgozó paraszt a „szovjet mezőgazdaság hete“ megnyitóján már mint tsz tag vett részt.
