Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-04 / 10. szám

4 NÉPÚJSÁG 1956. február 4. szombat Részlet Földes Mihály „Két évi mátkaság'7 c. darabjának II. felvonásából* Szín: Gazdakör a faluban. Előzmények: Józsi, aki 2 évi katonaság után most jött haza, tegnap este találkozott mátká­jával, Erzsivel. A fiú 2 év alatt nem írt a lánynak, mert a 2 év legnagyobb részében súlyos betegen feküdt a kór­házban. Életmentés közben el­törte mind a két karját. A lány ezt nem tudja. Ügy érzi, a fiú azért nem írt, mert nem szereti őt. De mert ő sem írt, a fiú levelére várva, Józsi ugyanazt gondolja Erzsiről, amit az ő róla. Ebben a kép­ben, ahol a két fiatallal talál­kozunk, az első összeveszésen már túl vannak anélkül, hogy kimagyarázkodásra kerülhe­tett volna a sor. Erzsi otthagy­ta Józsit. Most Józsi felkersei Erzsit a Gazdakörben, ahol a lány a délutáni gazdagyűlés dekorációját készíti. Józsi: Segíthetek? Erzsi: Segíthetsz. Józsi: Erzsikém... Erzsi: Te most még fehérebb vagy. mint tegnap. Józsi: Alig aludtam az éjjel. Erzsi: Ne mondd, aztán mért? Józsi: Sok oka van. Te is elbúsítottál. Erzsi: Ne beszéljünk erről Józsi. Józsi: Hajnal felé, amikor el­nyomott az álom — csoda szép álom volt — veled álmodtam. Erzsi: Velem? Ugyan mit? Józsi: Nagyon szép álom volt. El is határoztam, hogy reggel megkereslek és elmon­dom neked. Elmondhatom? Erzsi: Nem bánom. Józsi: Hát azt álmodtam, hogy bolyongtunk együtt egy irdatlan pusztaságban. Gyalá­zatos egy vidék volt. Se fája, se füve. csak kő termett ott. Homok, meg sárga kígyók. Kapaszkodtunk is egymásba, ahogy telt az erőnkből. Egyszer aztán sötét felhők kerekedtek. Vihar jön? Dehogy!, Két kese­lyű jött, éktelen nagy kese­lyük. Bújtunk is előlük, de hi­ába. Téged fölkapott az egyik, engem a másik, és vittek. Ve­lem erre szálltak, veled meg amarra. Kiáltoztunk mi, de a nagy szárnysuhogás elnyelte a szavunkat. Az én keselyűm engem ledobott a banyák orszá­gában. Faggattam a banyákat, miféle keselyű vitt oda. Azt mondják, a te keselyűd, fiam, az irigység volt, a mátkádé meg a párja. Szomorú voltam, mint az őszi eső. Bánatomban nekivágtam a rengetegnek. Hát egyszercsak ott terem egy feke­te kan és azt mondja: férges a te rózsád szíve, ne keresd, — hagyd a sorsára. De én elver­tem magamtól a fekete kant, mert nem hittem neki Erzsi: Ezt jól tetted, Józsi. Józsi: Hát, ahogy így men­tem, mendegéltem, előtalálok egy síró kis őzikét. Fázott sze­gényke, didergett, én meg oda­léptem hozzá, karomba vet­tem ... s azt mondtam a kis őzikének: ne sírj szegénykém, nesze itt a szívem, hadd mele­gítsen. Azzal oda adtam neki a szívemet, ő el is fogadta, — meg is simogatta. Hát ebben a percben nagyhirtelen átválto­zott ám az őzike! Te lettél be­lőle, gyönyörűm. Megöleltelek, megcsókoltalak... Erzsi: Engedsz el azonnal. Józsi: Angyalom!, Erzsi: Hagyj! Józsi: Erzsikém! Erzsi: Rum szagod van, mi­nek jöttél ide részegen? Józsi: Nem vagyok részeg, szeretlek ! Erzsi: Részeg vagy, eressz el, mert kiáltok! Józsi: Csak rajta! Kiálts. Akkor is szeretlek. Tőled va­gyok részeg, nem attól a korty rumtól. Erzsi: Utállak. Józsi: Megbolondulok érted. Erzsi: Utálom az iszákos és durva embereket. Az apádra ütöttél. Nem lehet hinni nek­tek. Benneteket a Tatustok is szégyel.. Az apád azt Ígérte hogy kitart a közösben. Ott hagyta. Te azt Ígérted, hogy írni fogsz. Nem írtál. Józsi: Nem írhattam, beteg voltam. Erzsi: Ne mondd! Két évig? Józsi: A mindenségit, hall­gass! Most elmondok mindent. Erzsi: Nincs neked mit mon­danod, Józsi. Ha lett volna, el- mondtad volna az este. Engedj az utamra, nem hallgatok rád. Józsi: Nem? Erzsi: Nem! Józsi: Akkor az az igaz, amit az apám mondott. Mást szeretsz, Te Erzsi! Erzsi: Semmi közöd hozzá. Az apádnak meg hozzám. Józsi: Nincs hát. De amit mondott, biztos úgy van. Cé­da vagy. Erzsi: Én? Hát jó. Apáddal még beszélni fogok egyszer, utoljára az életben, de veled soha többé. (Az éppen belépő Tatushoz:) Parancsoljon az unokájára, hogy ne álljon az utamba (el). * A darab bemutatásra kerül az Egri Gárdonyi Géza Színházban, február 21-én. RENDORSjfuUlíiillij Kovái Lőrinc: Három tribu- nus. Menetelő római légioná­riusok, fejükön sisak, kard és pajzs a kezükben. Ez a kép díszíti Kovái Lőrinc legújabb regényének. „Három tribu- nus“-nak borítólapját. A „Három tribunus” az ó- kori Rómába vezeti el az olva­sót. A népért vívott harc és a nagy történelmi viharokban komoran, de olthatatlanul iz­zó szerelem regénye ez a mű. Hatalmas égő városok, elenyé­sző birodalmak roppant mág­lyái világítják meg a könyv lapjait. Hosszú évezredeken keresztül vívják küzdelmüket az elnyomottak szabadságuk­ért. Azoknak állít emléket az író, akik az igazság, az embe­riség szikráját hordozták lel­kűkben kétezer évvel ezelőtt, akik az elnyomottakért adták oda életüket. Egymás után vo­nulnak fel a regényekben a régi Róma nagy népvezérei, tribunusai; a becsületes Tibe­rius Grachus, testvére a he­vesvérű, elszánt Gaius s végül a diadalmas harmadik, a ki­csiny itáliai faluból jött Gaius Marius. Kovái Lőrinc regénye eddig fel nem tört utakon jár s pró­zában megírt eposznak is mondható. Ez a mű az első próbálkozás a mai magyar iro- dallomban, hogy emléket állít­son a nagy római tribunusok tetteinek. TÁRNÁI GYULA gyöngyösi kántor oldalkocsis motorke­rékpárjával borral kereskedett. A bíróság árdrágító üzérke­désért öt hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítél­te. KÓSA SÁNDOR gyöngyös- oroszi fuvarost négy hónapi börtönre ítélte a gyöngyösi járásbíróság, mert az adóhát­ralékát behajtó hatósági kö­zegeket tettlegesen bántal­mazta. — KÖMLÖN február 2-án, 6 órai kezdettel, a községi kultúrotthonban dohányter­melési nagygyűlést tartanak, melyen a 10 mázsás dohány­termelési mozgalom további fejlődéséről beszélnek. filmhírek — Csehszlovákia. Az elmúlt na­pokban Prágába látogatott Bosa- ura Revueltas mexikói színésznő. Látogatása során ’ megbeszélték részvételét az idei Karlovy-vary-i nemzetközi filmfesztiválon, ame­lyen Petróleum című új filmjével akar résztvenni. — Német Demokratikus Köztár­saság. A DEFA Beethoven filmje nagy sikert aratott Dániában. Az sióadások során Willungson zon­goraművész beszámol a művész életéről és műveiből ad elő. — Franciaország. Január 20-án mutatták be Londonban Louis Daquin ..Bel Ami“ című filmjét. A bemutatót sajtófogadás követte. A film Franciaországban még min­dig be van tiltva. Film készül Victor Hugo „Marion Delorme“ cí­mű drámájából. Marion Delorme-t, XIII. Lajos kegyencnőjét Vivianne Romance alakítja. — Kínai Népköztársaság. A Neu­ss Deutschland munkatársa meg­látogatta a Csang-csungi stúdiót, a négy kínai filmgyár egyikét. Ez a gyár eddig harmincnyolc filmet gyártott, többek között a Kína lá­nya és a Fehérhaiú lány cfmfl fil­meket és két t fisz Azhat vannyol" külföldi filmet szinkronizált kínai nyelvre. — Románia. A bukaresti újság­írók házában Ujzeelandi Filmestet rendeztek. Bemutatták a Vangan folyó legendája, a Kokutu és a Forró föld című filmeket. A film­vetítésen résztvett a Román Kul- túrkapcsolatok Intézete vendége­ként a román fővárosban tartóz­kodó John Feeney Ujzeelandi fiit" - alkotó is. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Február 4—8: Körhinta (magyar). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Nevess velünk! (magyar) Egri Bródy Mozi: Február 4-én és 7-én: Eltűnt kapitány (szovjet). Egri Béke Mozi: Február 4—6: Pármai,kolostor II. (francia). Egri Szabadság: Február 4—5: Hintónjáró szere­lem (magyar)) Gyöngyösi Szabadság: Február 4—5: Nagy kísértés (német). Február 6—8: Kulmi ökör (né­met). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Bátorság iskolája (szov­jet). Gyöngyösi Puskin: Február 4—5: Fából épült falu (csehszlovák). Február 6—8: Taxi úr (francia). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Kővirág (szovjet). ! Hatvan: Február 4—6: Valahol már ta­lálkoztunk (szovjet). Február 7—8: Köpeniczki kapi­tány (német). matiné: Kellemetlenkedők (fran­cia). Füzesabony: Február 4—6: Dandin György (magyar). Február 7—9: Hajléktalanok. a színház műsora Február 4. Egerben, este 7 órakor: Pacsirta Mezőtárkányban, este 7 órakor Vízkereszt. Február 5. Egerben, délelőtt 10 órakor Hó­fehérke és a hét törpe (bábelő­adás). Délután 3-kor Toldi (bábelőadás). Egerben, este 7 órakor: Pacsirta. Gyöngyös, délutáni és ese 7-kor: Vízkereszt. Egerben, délután 3 és este 7-kor: Pacsirta. Február 7. Petőfibányán. este 7-kor: Víz­kereszt. FILM: FIAM A TA!\AR UR Az Egri Csillag Filmszínház ] a tanár úr — című új olasz február 9-én mutatja be Fiam ' filmet. Jelenet a Pacsirta I. felvoná­sából. Tarján Tamás és Illyés Ilona Az operett egyik főszereplő­jét, Török Juliskát Illyés Ilona alakította, Illyés Ilonát már ismerjük a János vitézből, itt Iluska alakját formálta meg komoly sikerrel. Zápolya Sándor festőművész' Tarján Tamás alakította. Tar ján Tamás is kiváló képesség! énekes, a gyönyörű Lehár da­lok tehetséges tolmácsa. • Jelenet a III. felvonásból. Molnár Iván és Jámbor Zoítái Molnár Iván egyénien, igen sok humorral és kedvességgé formálta meg Rezső pincéi alakját. A hogy Miska bácsival már szót értettünk, be­mentünk a Rákóczi-terembe. Itt éppen a tantestületi gyű­lést fejezték be. Kapóra jött nekem ez az egész és kérde­zősködtem ettől is, meg amat­tól az öregebb pedagógustól is, hiszen ők tudhatnak a legtöb­bet Gárdonyiról. Az első érté­kes adat szerint Gárdonyit nem valami jó tanerőként mi­nősítették a felsőbb papi ha­tóságok (a pécsi püspöki levél­tárban meg van az eredeti mi­nősítése is). Érthető is ez, hi­szen Gárdonyi állandó hábo­rúságban állt a falu plébáno­sával. A vele való megismer­kedést így írja le: „A kántor beszólt az ajtón, hogy menjek át vele a paphoz. — öcsém — szólott az ajtó­ban — el ne felejtsen, kezet csókolni. — Ha az is kezet csókol nekem, — feleltem — én is kezet csókolok. Ezzel el volt vetve a sorsom kockája is, aki feltett kalappal lépett be a tanterembe. Mikor erre figyel­mezteti, így torkolja le: „Fog­ja be a száját. Az iskolában én vagyok az úr, maga pedig szolga. Ménjén ki!“ Imponáló az az önérzetes fö­lény, ahogy Gárdonyi a pap gorombaságát visszautasítja: „Jól van, — feleltem kese­rűen — ki is megyek, el is megyek. Olyan iskolában, ahol nem a tanító az úr, hanem a pap, nem is tanítok. Hanem azt jegyezze meg az istennek dölyfös lekipásztora, hogy szolgája nem voltam és nem is leszek.” Persze, nemcsak személyes érintkezésben különböztek ösz­sze a pappal, mert Gárdonyi tanítási eljárása is kiválthatta az egyháziak ellenszenvét. „Az iskolából kivetettem mindent, ami nem volt a praktikus élet­be való. A katekizmust egé­szen átírtam“. „A katekizmusból maradó időt a gazdálkodás gyakorlati módjainak tanításával helyet­tesítettem. Tanítottam kosár­fonásra és szalmakalapcsiná- lást. Tavasszal pedig kivittem őket a mezőre és az erdőre és gyűjtöttem velük a gyógyító­erejű füveket“. Milyen volt a vizsga? A ka­tekizmussal röviden végeztek, de ajinál bővebben fejtegették a gyerekek a gazdálklodástant, a praktikus mértani, az egész­ségtant, számtant és a magyar nemzet történelmét. A jelen­levő parasztok könnyeztek örömükben. , „No, tanító úr, mondották a kezemet szorongatva, — most egy óra alatt mi, vének többet tanultunk, mint gyermekko­runkban öt esztendő alatt“. A község parasztjai ragasz- kodtak Gárdonyihoz, ö is igazán felolvadt társaságuk­ban. Nem úgy, mint később az egri befeléfordulása idején, most majdnem minden szabad idejét a karádi felnőttek ok­tatására szánja. A szó mai ér­telmében igazi népművelési munkát végzett itt Gárdonyi. Különben a szociális gondolko­dásmód is fellelhető nála né­hány esetben. Vegyünk csak egy-egy idézetet „Az én fa­lum” I. és II. kötetéből. „A gyerek elvégre mind szo­cialista. Az egyenlődés érzése velük együtt született A gyer­Gárdonyl nyomában (BESZÁMOLÓ A DUNÁNTÚLI KARÁDRÓL) III. mek csak a korkülönbség sze­rint osztályozza az embere­ket.” Később leírja, hogy mi volt Cigány Laci sorsa a gyer­meki közösségben. „Ő az egyet­len például aki sohasem hoz magával kenyeret, vagy almát, de azért nem marad éhen, mert hol ez, hol amaz ad ne­ki “ De ilyenformán szemlélte Gárdonyi az idősebbek közös­ségét is és ilyen szellemben vezette őket. „Valamelyik Ín­séges esztendő után történhe­tett, hogy a gazdák összeadtak 1—í véka gabonát és fölrak­ták az iskola padlására. Attól kezdve, akinek télen, vagy ta­vasszal elfogyott a kenyere, a közös gabonából vett kölcsön. Most is így van. A kölcsönt csapva adják: tetézve kapják vissza. Amit a csapófa levisz a vékáról, az a kamat. Hát ez a mi takarékpénztárunk!” A nagy, magyar népnevelő Tessedik Sámuel módján dol­gozott községéért, Karád né­péért. „Minden erőmet az is­kola és a község fejlődésére fordítottam. Megtanítottam az iskolásokat kötélfonásra, ko­sárkötésre, selyemtenyésztésre, csináltam nekik községi taka­rékpénztárat, tűzoltóegyesüle­tet (amikor Pesten sem vo\t még), megtanítottam az öre­geket írni és olvasni. Vasár­naponként pedig szabad elő­adásokat tartottam a község­nek mindenféle közérdekű dol­gokról.” jVí a sokat cikkeznek a pe­1 x dagógiai lapok a poli­technikai oktatás lehetőségei­ről. Hát Gárdonyi akkor, ami­kor az elemi iskolás fiúkat és lányokat ilyen dolgokra tanít- gatta, az akkori időkben, az ákkori körülmények között ez az oktatói eljárás a politech­nikai műveltség terjesztésének helyes útja volt. Az oktatás kérdéseit elhagy­va, azt kérdeztem most már meg a jelenlevő kartársaktól, hogy él-e még valaki Gárdo­nyi tanítványai közül. — Hát Tabi Jóska, „a fitos arrú, tüskés hajú1’ Tabi Jóska. Igaz, hogy most már benne van a 78-ban. — Szeretném meglátogatni Tabi Jóska bácsit, — mondom. — Nagyon nehéz az — mond­ják a helybeliek —, mert kb már két éve nincs itthon, tsz tag Balatonszárszón, és csak ott lehet beszélni vele. — Na — gondoltam magamban, — a Kaposvári Tanítóképző is nagy fába vágta fejszéjét, mikor az intézet névadó ünnepségére (Gárdonyi Tanítóképző lesz az új iskola neve) el akarja vinni Tabi Jóska bácsit. Ugyanis a karádiak véleménye szerint nehezen mozdul el már az öreg a Balaton mellől. Később még azt is megtu­dom, hogy az elmúlt télen halt meg Papp Gyula bácsi, aki gyerekkorában Gárdonyi cipőjét szokta tisztítani. Meg­jegyzendő, hogy az eddigi in­formáció jórészét a férfi kar­társaktól kaptam. A kartárs­nők inkább az író volt szerel­meit ismerik bővebben. Tud­ják és számontartják, hogy a főtanító lánya, Huber József lánya volt és hogy Vilma kis­asszony c. vers alakja Farkas Vilma tanítónő volt. Jól is­merték, többször beszéltek is vele az íróról is sokat, de ké­sőbb, az idők múlásával már csak nem akarta elvállalni a Gárdonyival való ismeretséget. Ahogy később kiderült, csu­pán azért, hogy így az idősebb kora esetleg jobban kitudódik. Az őszinte szót néha megfojtja a női hiúság és ezzel elkallód­hat egy-egy értékes életrajzi adat. A kartársnő szavát hir­telen félbeszakítja Herk Mi­hály: A mi utcánkba is járt Gárdonyi, egy gépészkovács Lujza nevű lányának tette ott a szépet. Sőt, amikor arra ke­rítettünk sort, hogy Tabról jöttem ide át egy kis tájékozó­dásra, azt is elmondták, hogy néhanapján oda is eljárt Gár­donyi. A tabi postamester szép lánya kedvéért. Lassan befejezzük a beszél­getést. Ök már többet nem na­gyon tudnak Gárdonyiról, ha még másra is kíváncsi vagyok, akkor forduljak Hap József (Balatonlelle) öreg tanítóhoz. I?imenőben még azt kér­dezem meg, hogy ol­vassák-e itt a gyerekek és a felnőttek Gárdonyi műveit? Sajnos, a hozzáférhető művek hiánya miatt kevesen. Inkább úgy teszünk — mondják —, hogy a saját példányunkból ol­vasunk fel és úgy hallgatja Karád apraja és nagyja. (Bosszankodva gondoltam a könyvelosztás tuvszerűtlen- ségére.) Amikor például né­hány éVe megjelent az új ki­adású Egri Csillagok, emlék­szem, hogy az egri könyves­boltba csupán néhány pél­dányt küldtek lé a központ­ból. Mi juthatott akkor Ka­ródra, ha egy megyei székhely is csak ennyit kapott? Nem is a távozó vendég ud­variasságával, inkább jószív­ből azt kérdeztem, hogy az is­kola mikor megy el Egerbe? Ott a festői fekvésű város, a vár, a Főiskola (Gárdonyi haj­dani iskolája) és a gyönyörű bükki környék ... Mennének ők — volt a felelet, de már annyiszor írtak ebben az ügy­ben, de az egriek (Ottörőház és egyéb szervek) még csak nem is válaszoltak. A sok jó­szóért és hírforrásért cserébe megígértem, hogy tűzön-vizén keresztül, de elsegítem őket Egerbe. Ezúton is kérem az il­letékeseket, hogy ne hagyja­nak cserben ezel az ígéretem­mel kapcsolatban. Segítsük a Tabi Jóskák fiait és unokáit abban, hogy Gárdonyi falujá­ból, Karódról eljussanak Gár­donyi városába, Egerbe. Dr. Almásy György, gimn. igazgató, Tab (Somogy megye) (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom