Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-04 / 10. szám
4 NÉPÚJSÁG 1956. február 4. szombat Részlet Földes Mihály „Két évi mátkaság'7 c. darabjának II. felvonásából* Szín: Gazdakör a faluban. Előzmények: Józsi, aki 2 évi katonaság után most jött haza, tegnap este találkozott mátkájával, Erzsivel. A fiú 2 év alatt nem írt a lánynak, mert a 2 év legnagyobb részében súlyos betegen feküdt a kórházban. Életmentés közben eltörte mind a két karját. A lány ezt nem tudja. Ügy érzi, a fiú azért nem írt, mert nem szereti őt. De mert ő sem írt, a fiú levelére várva, Józsi ugyanazt gondolja Erzsiről, amit az ő róla. Ebben a képben, ahol a két fiatallal találkozunk, az első összeveszésen már túl vannak anélkül, hogy kimagyarázkodásra kerülhetett volna a sor. Erzsi otthagyta Józsit. Most Józsi felkersei Erzsit a Gazdakörben, ahol a lány a délutáni gazdagyűlés dekorációját készíti. Józsi: Segíthetek? Erzsi: Segíthetsz. Józsi: Erzsikém... Erzsi: Te most még fehérebb vagy. mint tegnap. Józsi: Alig aludtam az éjjel. Erzsi: Ne mondd, aztán mért? Józsi: Sok oka van. Te is elbúsítottál. Erzsi: Ne beszéljünk erről Józsi. Józsi: Hajnal felé, amikor elnyomott az álom — csoda szép álom volt — veled álmodtam. Erzsi: Velem? Ugyan mit? Józsi: Nagyon szép álom volt. El is határoztam, hogy reggel megkereslek és elmondom neked. Elmondhatom? Erzsi: Nem bánom. Józsi: Hát azt álmodtam, hogy bolyongtunk együtt egy irdatlan pusztaságban. Gyalázatos egy vidék volt. Se fája, se füve. csak kő termett ott. Homok, meg sárga kígyók. Kapaszkodtunk is egymásba, ahogy telt az erőnkből. Egyszer aztán sötét felhők kerekedtek. Vihar jön? Dehogy!, Két keselyű jött, éktelen nagy keselyük. Bújtunk is előlük, de hiába. Téged fölkapott az egyik, engem a másik, és vittek. Velem erre szálltak, veled meg amarra. Kiáltoztunk mi, de a nagy szárnysuhogás elnyelte a szavunkat. Az én keselyűm engem ledobott a banyák országában. Faggattam a banyákat, miféle keselyű vitt oda. Azt mondják, a te keselyűd, fiam, az irigység volt, a mátkádé meg a párja. Szomorú voltam, mint az őszi eső. Bánatomban nekivágtam a rengetegnek. Hát egyszercsak ott terem egy fekete kan és azt mondja: férges a te rózsád szíve, ne keresd, — hagyd a sorsára. De én elvertem magamtól a fekete kant, mert nem hittem neki Erzsi: Ezt jól tetted, Józsi. Józsi: Hát, ahogy így mentem, mendegéltem, előtalálok egy síró kis őzikét. Fázott szegényke, didergett, én meg odaléptem hozzá, karomba vettem ... s azt mondtam a kis őzikének: ne sírj szegénykém, nesze itt a szívem, hadd melegítsen. Azzal oda adtam neki a szívemet, ő el is fogadta, — meg is simogatta. Hát ebben a percben nagyhirtelen átváltozott ám az őzike! Te lettél belőle, gyönyörűm. Megöleltelek, megcsókoltalak... Erzsi: Engedsz el azonnal. Józsi: Angyalom!, Erzsi: Hagyj! Józsi: Erzsikém! Erzsi: Rum szagod van, minek jöttél ide részegen? Józsi: Nem vagyok részeg, szeretlek ! Erzsi: Részeg vagy, eressz el, mert kiáltok! Józsi: Csak rajta! Kiálts. Akkor is szeretlek. Tőled vagyok részeg, nem attól a korty rumtól. Erzsi: Utállak. Józsi: Megbolondulok érted. Erzsi: Utálom az iszákos és durva embereket. Az apádra ütöttél. Nem lehet hinni nektek. Benneteket a Tatustok is szégyel.. Az apád azt Ígérte hogy kitart a közösben. Ott hagyta. Te azt Ígérted, hogy írni fogsz. Nem írtál. Józsi: Nem írhattam, beteg voltam. Erzsi: Ne mondd! Két évig? Józsi: A mindenségit, hallgass! Most elmondok mindent. Erzsi: Nincs neked mit mondanod, Józsi. Ha lett volna, el- mondtad volna az este. Engedj az utamra, nem hallgatok rád. Józsi: Nem? Erzsi: Nem! Józsi: Akkor az az igaz, amit az apám mondott. Mást szeretsz, Te Erzsi! Erzsi: Semmi közöd hozzá. Az apádnak meg hozzám. Józsi: Nincs hát. De amit mondott, biztos úgy van. Céda vagy. Erzsi: Én? Hát jó. Apáddal még beszélni fogok egyszer, utoljára az életben, de veled soha többé. (Az éppen belépő Tatushoz:) Parancsoljon az unokájára, hogy ne álljon az utamba (el). * A darab bemutatásra kerül az Egri Gárdonyi Géza Színházban, február 21-én. RENDORSjfuUlíiillij Kovái Lőrinc: Három tribu- nus. Menetelő római légionáriusok, fejükön sisak, kard és pajzs a kezükben. Ez a kép díszíti Kovái Lőrinc legújabb regényének. „Három tribu- nus“-nak borítólapját. A „Három tribunus” az ó- kori Rómába vezeti el az olvasót. A népért vívott harc és a nagy történelmi viharokban komoran, de olthatatlanul izzó szerelem regénye ez a mű. Hatalmas égő városok, elenyésző birodalmak roppant máglyái világítják meg a könyv lapjait. Hosszú évezredeken keresztül vívják küzdelmüket az elnyomottak szabadságukért. Azoknak állít emléket az író, akik az igazság, az emberiség szikráját hordozták lelkűkben kétezer évvel ezelőtt, akik az elnyomottakért adták oda életüket. Egymás után vonulnak fel a regényekben a régi Róma nagy népvezérei, tribunusai; a becsületes Tiberius Grachus, testvére a hevesvérű, elszánt Gaius s végül a diadalmas harmadik, a kicsiny itáliai faluból jött Gaius Marius. Kovái Lőrinc regénye eddig fel nem tört utakon jár s prózában megírt eposznak is mondható. Ez a mű az első próbálkozás a mai magyar iro- dallomban, hogy emléket állítson a nagy római tribunusok tetteinek. TÁRNÁI GYULA gyöngyösi kántor oldalkocsis motorkerékpárjával borral kereskedett. A bíróság árdrágító üzérkedésért öt hónapi börtönre és 400 forint pénzbüntetésre ítélte. KÓSA SÁNDOR gyöngyös- oroszi fuvarost négy hónapi börtönre ítélte a gyöngyösi járásbíróság, mert az adóhátralékát behajtó hatósági közegeket tettlegesen bántalmazta. — KÖMLÖN február 2-án, 6 órai kezdettel, a községi kultúrotthonban dohánytermelési nagygyűlést tartanak, melyen a 10 mázsás dohánytermelési mozgalom további fejlődéséről beszélnek. filmhírek — Csehszlovákia. Az elmúlt napokban Prágába látogatott Bosa- ura Revueltas mexikói színésznő. Látogatása során ’ megbeszélték részvételét az idei Karlovy-vary-i nemzetközi filmfesztiválon, amelyen Petróleum című új filmjével akar résztvenni. — Német Demokratikus Köztársaság. A DEFA Beethoven filmje nagy sikert aratott Dániában. Az sióadások során Willungson zongoraművész beszámol a művész életéről és műveiből ad elő. — Franciaország. Január 20-án mutatták be Londonban Louis Daquin ..Bel Ami“ című filmjét. A bemutatót sajtófogadás követte. A film Franciaországban még mindig be van tiltva. Film készül Victor Hugo „Marion Delorme“ című drámájából. Marion Delorme-t, XIII. Lajos kegyencnőjét Vivianne Romance alakítja. — Kínai Népköztársaság. A Neuss Deutschland munkatársa meglátogatta a Csang-csungi stúdiót, a négy kínai filmgyár egyikét. Ez a gyár eddig harmincnyolc filmet gyártott, többek között a Kína lánya és a Fehérhaiú lány cfmfl filmeket és két t fisz Azhat vannyol" külföldi filmet szinkronizált kínai nyelvre. — Románia. A bukaresti újságírók házában Ujzeelandi Filmestet rendeztek. Bemutatták a Vangan folyó legendája, a Kokutu és a Forró föld című filmeket. A filmvetítésen résztvett a Román Kul- túrkapcsolatok Intézete vendégeként a román fővárosban tartózkodó John Feeney Ujzeelandi fiit" - alkotó is. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Február 4—8: Körhinta (magyar). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Nevess velünk! (magyar) Egri Bródy Mozi: Február 4-én és 7-én: Eltűnt kapitány (szovjet). Egri Béke Mozi: Február 4—6: Pármai,kolostor II. (francia). Egri Szabadság: Február 4—5: Hintónjáró szerelem (magyar)) Gyöngyösi Szabadság: Február 4—5: Nagy kísértés (német). Február 6—8: Kulmi ökör (német). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Bátorság iskolája (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Február 4—5: Fából épült falu (csehszlovák). Február 6—8: Taxi úr (francia). Február 5-én, vasárnap délelőtt matiné: Kővirág (szovjet). ! Hatvan: Február 4—6: Valahol már találkoztunk (szovjet). Február 7—8: Köpeniczki kapitány (német). matiné: Kellemetlenkedők (francia). Füzesabony: Február 4—6: Dandin György (magyar). Február 7—9: Hajléktalanok. a színház műsora Február 4. Egerben, este 7 órakor: Pacsirta Mezőtárkányban, este 7 órakor Vízkereszt. Február 5. Egerben, délelőtt 10 órakor Hófehérke és a hét törpe (bábelőadás). Délután 3-kor Toldi (bábelőadás). Egerben, este 7 órakor: Pacsirta. Gyöngyös, délutáni és ese 7-kor: Vízkereszt. Egerben, délután 3 és este 7-kor: Pacsirta. Február 7. Petőfibányán. este 7-kor: Vízkereszt. FILM: FIAM A TA!\AR UR Az Egri Csillag Filmszínház ] a tanár úr — című új olasz február 9-én mutatja be Fiam ' filmet. Jelenet a Pacsirta I. felvonásából. Tarján Tamás és Illyés Ilona Az operett egyik főszereplőjét, Török Juliskát Illyés Ilona alakította, Illyés Ilonát már ismerjük a János vitézből, itt Iluska alakját formálta meg komoly sikerrel. Zápolya Sándor festőművész' Tarján Tamás alakította. Tar ján Tamás is kiváló képesség! énekes, a gyönyörű Lehár dalok tehetséges tolmácsa. • Jelenet a III. felvonásból. Molnár Iván és Jámbor Zoítái Molnár Iván egyénien, igen sok humorral és kedvességgé formálta meg Rezső pincéi alakját. A hogy Miska bácsival már szót értettünk, bementünk a Rákóczi-terembe. Itt éppen a tantestületi gyűlést fejezték be. Kapóra jött nekem ez az egész és kérdezősködtem ettől is, meg amattól az öregebb pedagógustól is, hiszen ők tudhatnak a legtöbbet Gárdonyiról. Az első értékes adat szerint Gárdonyit nem valami jó tanerőként minősítették a felsőbb papi hatóságok (a pécsi püspöki levéltárban meg van az eredeti minősítése is). Érthető is ez, hiszen Gárdonyi állandó háborúságban állt a falu plébánosával. A vele való megismerkedést így írja le: „A kántor beszólt az ajtón, hogy menjek át vele a paphoz. — öcsém — szólott az ajtóban — el ne felejtsen, kezet csókolni. — Ha az is kezet csókol nekem, — feleltem — én is kezet csókolok. Ezzel el volt vetve a sorsom kockája is, aki feltett kalappal lépett be a tanterembe. Mikor erre figyelmezteti, így torkolja le: „Fogja be a száját. Az iskolában én vagyok az úr, maga pedig szolga. Ménjén ki!“ Imponáló az az önérzetes fölény, ahogy Gárdonyi a pap gorombaságát visszautasítja: „Jól van, — feleltem keserűen — ki is megyek, el is megyek. Olyan iskolában, ahol nem a tanító az úr, hanem a pap, nem is tanítok. Hanem azt jegyezze meg az istennek dölyfös lekipásztora, hogy szolgája nem voltam és nem is leszek.” Persze, nemcsak személyes érintkezésben különböztek öszsze a pappal, mert Gárdonyi tanítási eljárása is kiválthatta az egyháziak ellenszenvét. „Az iskolából kivetettem mindent, ami nem volt a praktikus életbe való. A katekizmust egészen átírtam“. „A katekizmusból maradó időt a gazdálkodás gyakorlati módjainak tanításával helyettesítettem. Tanítottam kosárfonásra és szalmakalapcsiná- lást. Tavasszal pedig kivittem őket a mezőre és az erdőre és gyűjtöttem velük a gyógyítóerejű füveket“. Milyen volt a vizsga? A katekizmussal röviden végeztek, de ajinál bővebben fejtegették a gyerekek a gazdálklodástant, a praktikus mértani, az egészségtant, számtant és a magyar nemzet történelmét. A jelenlevő parasztok könnyeztek örömükben. , „No, tanító úr, mondották a kezemet szorongatva, — most egy óra alatt mi, vének többet tanultunk, mint gyermekkorunkban öt esztendő alatt“. A község parasztjai ragasz- kodtak Gárdonyihoz, ö is igazán felolvadt társaságukban. Nem úgy, mint később az egri befeléfordulása idején, most majdnem minden szabad idejét a karádi felnőttek oktatására szánja. A szó mai értelmében igazi népművelési munkát végzett itt Gárdonyi. Különben a szociális gondolkodásmód is fellelhető nála néhány esetben. Vegyünk csak egy-egy idézetet „Az én falum” I. és II. kötetéből. „A gyerek elvégre mind szocialista. Az egyenlődés érzése velük együtt született A gyerGárdonyl nyomában (BESZÁMOLÓ A DUNÁNTÚLI KARÁDRÓL) III. mek csak a korkülönbség szerint osztályozza az embereket.” Később leírja, hogy mi volt Cigány Laci sorsa a gyermeki közösségben. „Ő az egyetlen például aki sohasem hoz magával kenyeret, vagy almát, de azért nem marad éhen, mert hol ez, hol amaz ad neki “ De ilyenformán szemlélte Gárdonyi az idősebbek közösségét is és ilyen szellemben vezette őket. „Valamelyik Ínséges esztendő után történhetett, hogy a gazdák összeadtak 1—í véka gabonát és fölrakták az iskola padlására. Attól kezdve, akinek télen, vagy tavasszal elfogyott a kenyere, a közös gabonából vett kölcsön. Most is így van. A kölcsönt csapva adják: tetézve kapják vissza. Amit a csapófa levisz a vékáról, az a kamat. Hát ez a mi takarékpénztárunk!” A nagy, magyar népnevelő Tessedik Sámuel módján dolgozott községéért, Karád népéért. „Minden erőmet az iskola és a község fejlődésére fordítottam. Megtanítottam az iskolásokat kötélfonásra, kosárkötésre, selyemtenyésztésre, csináltam nekik községi takarékpénztárat, tűzoltóegyesületet (amikor Pesten sem vo\t még), megtanítottam az öregeket írni és olvasni. Vasárnaponként pedig szabad előadásokat tartottam a községnek mindenféle közérdekű dolgokról.” jVí a sokat cikkeznek a pe1 x dagógiai lapok a politechnikai oktatás lehetőségeiről. Hát Gárdonyi akkor, amikor az elemi iskolás fiúkat és lányokat ilyen dolgokra tanít- gatta, az akkori időkben, az ákkori körülmények között ez az oktatói eljárás a politechnikai műveltség terjesztésének helyes útja volt. Az oktatás kérdéseit elhagyva, azt kérdeztem most már meg a jelenlevő kartársaktól, hogy él-e még valaki Gárdonyi tanítványai közül. — Hát Tabi Jóska, „a fitos arrú, tüskés hajú1’ Tabi Jóska. Igaz, hogy most már benne van a 78-ban. — Szeretném meglátogatni Tabi Jóska bácsit, — mondom. — Nagyon nehéz az — mondják a helybeliek —, mert kb már két éve nincs itthon, tsz tag Balatonszárszón, és csak ott lehet beszélni vele. — Na — gondoltam magamban, — a Kaposvári Tanítóképző is nagy fába vágta fejszéjét, mikor az intézet névadó ünnepségére (Gárdonyi Tanítóképző lesz az új iskola neve) el akarja vinni Tabi Jóska bácsit. Ugyanis a karádiak véleménye szerint nehezen mozdul el már az öreg a Balaton mellől. Később még azt is megtudom, hogy az elmúlt télen halt meg Papp Gyula bácsi, aki gyerekkorában Gárdonyi cipőjét szokta tisztítani. Megjegyzendő, hogy az eddigi információ jórészét a férfi kartársaktól kaptam. A kartársnők inkább az író volt szerelmeit ismerik bővebben. Tudják és számontartják, hogy a főtanító lánya, Huber József lánya volt és hogy Vilma kisasszony c. vers alakja Farkas Vilma tanítónő volt. Jól ismerték, többször beszéltek is vele az íróról is sokat, de később, az idők múlásával már csak nem akarta elvállalni a Gárdonyival való ismeretséget. Ahogy később kiderült, csupán azért, hogy így az idősebb kora esetleg jobban kitudódik. Az őszinte szót néha megfojtja a női hiúság és ezzel elkallódhat egy-egy értékes életrajzi adat. A kartársnő szavát hirtelen félbeszakítja Herk Mihály: A mi utcánkba is járt Gárdonyi, egy gépészkovács Lujza nevű lányának tette ott a szépet. Sőt, amikor arra kerítettünk sort, hogy Tabról jöttem ide át egy kis tájékozódásra, azt is elmondták, hogy néhanapján oda is eljárt Gárdonyi. A tabi postamester szép lánya kedvéért. Lassan befejezzük a beszélgetést. Ök már többet nem nagyon tudnak Gárdonyiról, ha még másra is kíváncsi vagyok, akkor forduljak Hap József (Balatonlelle) öreg tanítóhoz. I?imenőben még azt kérdezem meg, hogy olvassák-e itt a gyerekek és a felnőttek Gárdonyi műveit? Sajnos, a hozzáférhető művek hiánya miatt kevesen. Inkább úgy teszünk — mondják —, hogy a saját példányunkból olvasunk fel és úgy hallgatja Karád apraja és nagyja. (Bosszankodva gondoltam a könyvelosztás tuvszerűtlen- ségére.) Amikor például néhány éVe megjelent az új kiadású Egri Csillagok, emlékszem, hogy az egri könyvesboltba csupán néhány példányt küldtek lé a központból. Mi juthatott akkor Karódra, ha egy megyei székhely is csak ennyit kapott? Nem is a távozó vendég udvariasságával, inkább jószívből azt kérdeztem, hogy az iskola mikor megy el Egerbe? Ott a festői fekvésű város, a vár, a Főiskola (Gárdonyi hajdani iskolája) és a gyönyörű bükki környék ... Mennének ők — volt a felelet, de már annyiszor írtak ebben az ügyben, de az egriek (Ottörőház és egyéb szervek) még csak nem is válaszoltak. A sok jószóért és hírforrásért cserébe megígértem, hogy tűzön-vizén keresztül, de elsegítem őket Egerbe. Ezúton is kérem az illetékeseket, hogy ne hagyjanak cserben ezel az ígéretemmel kapcsolatban. Segítsük a Tabi Jóskák fiait és unokáit abban, hogy Gárdonyi falujából, Karódról eljussanak Gárdonyi városába, Egerbe. Dr. Almásy György, gimn. igazgató, Tab (Somogy megye) (Vége)
