Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-29 / 17. szám

4«ü. Kwra&K Mi. mm* ííÍPÜihÁü s (folvtmtás m 2.oldalt ól) növekedtek a párt káderei: a párt- és állami vezetés döntő ereje. Az SZKP XX. kongresszusa megállapítja hogy a Központi Bizottság a kellő magaslaton állt azokkal a bonyolult és felelősségteljes fal­adatokkal kapcsolatban, amelyek elé a XIX. pártkongresszus után került a párt és az or­szág helyesen oldotta meg a pártépítés, az állami és gazdasági építés megérett kérdéseit, biztosan és szilárdan vezette az országot a le­nini úton. A kongresszus megelégedéssel állapítja meg, hogy a Központi Bizottság egész tevékenysé­gében megingathatatlanul őrködött a párt és a nép érdekei fö.ött. A kongresszus teljes egé­szében helyesli azokat a határozott intézkedé­seket, amelyeket az SZKP Központi Bizott­sága tett Béri ja és bandája, a párt és a nép veszedelmes ellensége bűnös összeesküvő üzel- meinek meghiúsítására. Ezzel komoly csapás érte az imperialista kémkedés terveit, tovább erősödött a párt harcképessége. A kongresszus teljes egészében helyesíli azt a nagy munkát, amelyet a Központi Bizottság végzett a pártélet lenini normáinak helyreállí­tása, a pártonbelüli demokrácia fejlesztése a kollektív vezetés elveinek a marxista—le­ninista politika alkalmazása alapján való meg­honosítása, a pártmunka stílusának és mód­szereinek tökéletesítése terén A pártélet de­mokratikus alapjainak betartásáért, az admi- nisztrálgatás és a bürokratikus vezetési mód­szerek ellen, a bírálat és önbírálat kibontakoz­tatásáért folytatott harc biztosította a párttö­megek aktivitásának fokozását, a kommunis­táknak a párt ügyéért való fokozott felelőssé­gét, a dolgozók újabb politikai és munkallen- dületét. A kommunisták és az összes dolgozók akti­vitásának fokozása szempontjából nagy jelen­tőségű volt annak széleskörű tisztázása, ho­gyan értelmezi a marxizmus—leninizmus az egyéniség szerepét a történelemben. A kongresszus úgy véli, hogy a Központi Bizottság teljesen helyesen lépett fel a sze­mélyi kultusz ellen, mert ennek elterjedése csökkentette a párt és a néptömegek szere­pét, a kollektív vezetés szerepét a pártban és nem ritkán komoly mulasztásokra vezetett a munkában. A kongresszus megbízza a Köz­ponti Bizottságot, ne csökkentse a harcot a személyi kultuez maradványai ellen, egész tevékenységében abból indu.jon ki, hogy az új élet igazi alkotói a kommunista párt ve­zette néptömegek. A pártélet lenini normáinak helyreállítása, a párton belüli demokrácia fejlesztése, a kol­lektív vezetés elvének betartása és a személyi kultusz elleni harc eredményeként a Köz­ponti Bizottság biztosította az ipar és a mező­gazdaság fejlesztése vezetésének javulását, feltárta a szocialista törvényesség megsérté­seit és megtette a szükséges intézkedéseket ezek kijavítására, harcra szólította fel az ön­elégültség és a közöny ellen, mozgósította az egész pártot, összes funkcionáriusainkat, a párttagokat és a pártonkívülieket a szovjet társadalom fejlődési ütemének meggyorsítá­sára a szovjet nép anyagi jólétének további fellendítésére. A további sikeres előrehaladás biztosítása végett ezentúl is a magasfokú harcképesség állapotában kell tartani a párt sorait, fárad­hatatlanul javítani és tökéletesíteni kell egész pártmunkánkat. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, tegyen intezkedestket .a part egesz szervezési munkájának tovaooi javítására, mindenekelőtt a gazaasagi építés térén végzett szervezői munkájának megjaví­tására. A pártszervezeteknek e.es íoiauiatot keli venniók a gazaasagi építés konkrét veze­tésének kérdéséi felé, fokozniok ked az ípar- vákaiatok, a kolhozok, a gépállomások es a szovhozok technikájának es gazuasagának tanulmányozását, hogy mely tárgyismerettel irányítsak munkájukat. ­A szervezési munka színvonala döntő mér­tékben függ attól, milyen a végrehajtás ellen­őrzésének megszervcZese, milyen a ivauerek kiválasztása es neve.ese, a kommunisták el­osztása a gazdasági és a kulturális építés kü­lönböző termetein. A kongresszus szükséges­nek tartja, hogy fokozottan ráirányítsa a fi­gyelmet a fiatal káderek, a nők kiemelésére, a termelésben fogia'ikoztatott kommrnisták számának növelésére. A kongresszus helytelennek tartja, hogy egyes pártszervezetek megtűrik a figyelem lanyhulását a part novekea^scnek szauaiyoza- sával kapcsolatban. A kongresszus abból ki­indulva, hogy a párt sorainak nem a mennyi­ségi, hanem a minőségi növekedése a fő, köte­lezi a pártszervezeteket, gondoskodjanak foko­zottabban arról, hogy egyeni alapon válasszák ki a pártba az élenjárókat, mindenekelőtt a munkások és a kolhozparasztok közül. A kongresszus megbízza a Központi Bizott­ságot, folytassa a pártszervek és a szovjet szervek szervezeti felépítése és tevekenysegi formái tökéletesítésére irányuló munkát a változó helyzetnek megfele.ően. Különös fi­gyelmet keil findítani a kerületi szint tovább- erősitésére. A kongresszus megállapítja, hogy a párt ezen a területen nagy munkát végzett, és helyesnek tartja a falusi kerületi pártbizott­ságok szerkezeti átépítését, a gépállomások övezeteinek megfejelő inst.uktori csoportok felállítását, élükön a kerületi bizottságok gép- állomásügyi titkáraival Sok kerületi pártszervezet munkájának szín­vonala ennek ellenére nem felel meg a párt által támasztott követelményeknek. Ennek magyarázata az, hogy több kerületben pártbi­zottsági gépállomásügyi titkárokká és gépállo­mási instruktorokká gyenge pártmunkásokat tettek, akik nem rendelkeznek a szükséges tárgyi és politikai tulajdonságokkal. Most, amikor óriási feladatok állnak *z or­szág előtt a mezőgazdaság fejlesztése terén különös jelentőségű a kerületi pártszervezetek megerősítése tapasztalt és tehetséges káderek­kel. A kerületi pártmunkások jelenleg közvet­lenül a falusi alapszervezetekben, a gépállomá­sokon. a kolhozokban a szovhozokban dolgoz­nak. megszervezik a mezőgazdaság dolgozóit a párt és a kormány útmutatásainak végrehajtá­sára Ez azt jelenti, hogy a kerületi szerveze­tek munkájának színvonalától döntő mérték­ben függ most az egész nép ügyének, a mező- gazdaság rohamos fellendítésének sikere Biz­tosítani kell ezért, hogy a kerületi pártbizott­ságokban vezető munkát, különösen gépállo­másügyi titkári és a gépállomás instruktor! minőségben továbbá a kerületi szovjetek vég­rehajtó bizottságaiban erélyes, kezdeményező­kész tömegszervezők, olyan emberek végezne nek, akik jól ismerik a mezőgazdasági terme­lést. Ehhez következetesen folytatni kell a kerü­leti pártszervezetek megerősítésére irányuló munkát mind a kolhozokban és szovhozokban felnőtt legjobb helyi pártmunkások kiemelé­sével, mind pedig úgy, hogy városokból és ipari központokból hoznak pártmunkásokat a kerületekbe, a kerületi pártszervek és szov­jet szervek vezetőit közvetlenül anyagi mó­don érdekeltté kell tenni a gépállomások, a kolhozok és szovhozok gazdasági tevékenysé­gének eredményeiben. Lőrinci is méltó keretek között ünnepli a Barátsági Hónapot A Népújság február 22-i számában közzétett felhívásra Lőrinci község is elhatározta, hogy méltó keretek között ün­nepli meg a Barátsági Hóna- DOt. Ezért vállalták, hogy már­cius 3-án a reggeli órákban 20 röpgyűlést tartanak a község­ben a Hónap megkezdése al­kalmából, ahol méltatják a szovjet—magyar barátság je­lentőségét Este 7 órakor kul­túrműsor keretében tartják meg a Magyar—Szovjet Ba­rátsági Hónap megnyitóját Megrendezik a szovjet könyv hetét, könyvkiállítást rendez­nek, kát irodalmi előadást és egy vitát tartanak, a szovjet mesék felhasználásával, mese­délutánt rendeznek a napköz’ otthonokban. ■WS HMMWMMmWM——MM—HM—MWta— ■ 11 Végétért a Szovjetunió Kommunista Pálijának XX. kongresszusa A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongress- szusa február 25-én a Kremlben befejezte munkáját. A záróülésen a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Szovjetunió népgazdaságának fejlesztését célzó 1956—1960. óvi hatodik ötéves terv irányelveit. A kongresszus meghallgatta J. I. Gromovnak, a szava­zatszám áló bizottság elnökének közlését a központi pá t- szervtk megválasztásának eredményéről. A küldöttek hosszan tartó tapssal fogadták a központi pártszervek egyhangú meg­választásáról szóSó közlést. N Sz. Hruscsov az elnökség nevében határozati javas­latot terjesztett a kongresszus elé a párt új programjának kidolgozásáról. A kongresszus egyhangúlag határozattá emel­te a javaslatot. Az ülésen .elnök’ő Hruscsov közölte, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának napirendje kimerült és berekesztette a kongresszust. A kongresszus kül­döttei feleme.kedtek helyükről és hatalmas lelkesedéssel el­énekelték a párt himnuszát, az Internacionálét. Az ülésterem­ben viharos éljenzés tört ki. felkiáltások hangzottak: „Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja!’*, Éljen a lenini Központi Bizottság!“, Éljen a leninizmus!*’ Az SZKP XX. kongresszusának határozata az új pártprogram elkészítéséről Egyidejűleg munkálkodni kell a városi párt- szervezetek további erősítésén minden erőve1 fokozni kell a városi és a városi kerületi párt- bizottságok felelősségét az iparvállalatok mun kájáért, különösen a tudomány, a technika legújabb eredményeinek és az élenjárók ta­pasztalatainak termelési meghonosításáért valamint mindazon vállalatok és szervezetek munkájáért, amelyek a lakosság mindennapos szükségleteinek kielégítésére hivatottak. A párt előtt álló feladatok sikeres teljesíté­sének legfontosabb feltétele az, hogy a párt egeszben véve és küiön-külön minden part­szervezet tovább erősítse kapcsolatait a dol­gozók legszélesebb tömegeivel. A kongresszus felhívja a pártszervek figyelmét annak szük­ségességére, hogy felélénkítsék a szovjetek és a szakszervezeti szervezetek munkáját hogy ezek lényegesen nagyobb szerepet töltsenek be a gazdasági és kulturális építőmunkában, a lakosság mindennapi szükségleteinek és igé­nyeinek kielégítésében, a dolgozók kommunis­ta nevelésének ügyében. Az ország társadalmi életében fontos helyet tölt be a lenini Komszomol, amely tevéke­nyen kiveszi részét a gazdasági és kulturá­lis építőmunkából, segít a pártnak kommu­nista szellemben nevelni az ifjúságot. De a Komszomol-szervezetek tevékenységében, kü­lönösen ideológiai nevelőmunkájukban ko­moly hiányosságok vannak. A Komszomol- szervezetek — egyes esetekben — nem tudják bevonni az ifjúságot a gyakorlati tevékeny­ségbe, az eleven szervező munkát határozatok­kal, parádézással, hangoskodással helyettesí­tik. E hiányosságok megszüntetése céljából meg kell javítani a Komszomol pártirányítá­sát. A pártszervezetek gondoskodjanak job­ban arról hogy megteremtsék a szükséges fel­tételeket az ifjúsági nevelő- és kulturális tö­megmunkához, s biztosítsák a Komszomol-tag- ság és az egész szovjet fiatalság még tevéke­nyebb részvételét az állami, gazdasági és kul­turális építőmunkában az ország egész társa­dalmi és politikai életében. Az ideológiai munka terén a kongresszus az egyik legfontosabb feladatnak tartja, hogy megszűnjék a propaganda e.szakadása a kom­munista építés gyakorlatától. Propagandánkat és agitácionkat szercsattan keli összekap­csolni a kommunizmus anyagi-termelesi bázi­sának, az anyagi és kulturális javak bőségé­nek megteremtésével, az állampolgárok kam- munista öntudatának emelesevei összefüggő feladatokkal, végezve a marxizmus—leniniz­mus alkotó szelemétől idegen dogmatizmussal és betűrágással. A propagandának nemcsak az a feladata, hogy megmagyarázza a marxiz­mus—leninizmus elméletét, hanem az is, hogy elősegítse az eimelet gyakorlati vaióra- váltását. A kongresszus megállapítja, hogy a Köz­ponti Bizottság időben lépett fel a párt fő irányvonalától a nehézipar elsődleges fejlesz­tésétől való eltérés kísérletei ellen, valamint a szocializmus országunkban való felépítése kér­désének és néhány elméleti kérdésnek az ösz- szezavarása ellen. A kongresszus megbízza a Központi Bizott­ságot, hogy továbbra is úgy őrizze a marxi— lenini elmélet tisztaságát, mint a szeme vilá­gát, s alkotóan fejlessze azt a kommunizmu­sért vívott gyakorlati harc folyamatában az új történelmi tapasztalatoknak és az élő valóság tényeinek általánosítása a.apján. Egyúttal nem gyengülő harcot kell folytatni a burzsoá ideo­lógiai megnyilvánulásai ellen. A kongresszus aláhúzza hogy a dolgozók és elsősorban az ifjú nemzedék kommunista ne­velése igen fontos feladat, s kötelezi a párt- szervezeteket, hogy e célból teljesebben és te­vékenyebben használják fel az ideológiai ne­velés minden eszközét — a propagandát, az agitációt, a sajtót, a rádiót, a népművelési szervezeteket és intézményeket, a tudományt, az irodalmat és a művészetet. A kongresszus azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja amely fel van vértezve a marxizmus—leniniz­mus nagy tanításával, még szorosabban tömö­ríti majd zászlója alá az egész szovjet népet, s elvezeti a kommunizmus világtörténelmi je­lentőségű új győzelmeihez Megrendezik a szovjet film ünnepét, s a vetítések előtt rövid ünnepségeket tartanak Továbbá előadásokat tartanak a szovjet dolgozók egészség- védelméről a Szovjetunió bé­keharcáról. s a Szovjet Kom­munista Párt XX kongresszu­sáról. Vidám falusi napot rendeznek, ahol egésznapos kultúr- és sportműsorral szó­rakoztatják a község dolgozóit. Ezeken kívül még két klubes­tet. kiállítást is rendeznek, amely a magyar—szovjet ba­rátság jelentőségét tükrözi. Ezenkívül vállalták, hogy 250 taggal növelik községükben az MSZT tagság létszámát. — MAKLARTALYA teljesí­tette legjobban múlt évi adófi­zetési tervét. Egyetlen negyed­évben sem volt lemaradás. A jó munkáért dicséretet érde­mel Hegyi Jánosné adóügyi megbízott. ('Egi/hani'úl ig elfogadták 1916. február 25-én) Az SZKP XX. kongresszusa megbízza a Központi Bi­zottságot, készítse el a Szovjetunió Kommunista Pártja prog­ramjának tervezetét, kiindulva a marxista—leninista elmélet alaptéte eiből amely elmélet pártunk történe’mi tapasztalatai, a szocialista «rszágok testvérpártjainak tapasztalatai, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ta­pasztalatai és vívmányai alapján alkotó szellemben tovább fejlődik, továbbá figyelembe véve a Szovjetunió kommunista építésére, gazdasági és kulturális fejlesztésére irányuló, elké­szítés alatt álló perspektivikus tervet. A kongresszus megbízza a Központi Bizottságot, hogy a pártprogram tervezetét még idejekorán tegye közzé az SZKP XXI. kongreszusa előtt, hogy széleskörű megvitatás aiá tehessen bocsátani. Az SZKP XX. kongresszusának határozata liuigtinvin elvtárs beszámolójáról iEfu/liuiij('diif! elfofuiűru l(Á~6. február 24-eu) 1. A kongresszus alapként elfogadja az SZKP XX, kongresszusa irányé veinek az SZKP Központi Bizottsága ált tál beterjesztett tervezetét a Szovjetunió né, gazdaságának fejlesztését szó gáló 1956—1960. évi hatodik öt* vés tervhez. 2. Az irányelvek tervezetéhez beterjesztett módosítá­sok és kiegészítések megvizsgálására kongresszusi bizottságot választanak. * A XX. pártkongresszus bizottságot alakít a hatodik öt­éves terv irányelveinek tervezétéhez beterjesztett módosítá­sok és kiegészítések megvizsgálására. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán megválasztott központi bizottság 1956 február 27-én teljes ülést tartott. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának elnökségét. Az elnökség tagjai: N. A. Bu ganyin N Sz. Hruscsov, E. M. Kaganovics, A. I Kirl- csenko, G. M. Malenkov. A. I Mikojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, K. J. Vorosi.ov. Az e.nökség póttagjai: G. K. Zsukov, L. I. Brezsnyev, N. A. Muhitgyinov, D. T. Sepi- lov, J. A. Furceva, N. M Svernyik. A teljes ülés megválasztotta az SZKP Központi Bizottságának titkárságát, amelynek tagjai: N. Sz. Hruscsov, a központi bizottság első titkára, A. B. Arisztov. N. I. Beijajev, L. 1. Brezsnyev, J. A. Furceva, P. N. Poszpjelov ü. T. Sepilov. M. A. Szuszlov. A tejes ütés az SZKP Központi Bizottsága mellett működő pártellenőrző bizottság elnökévé N. M. Svernyiket, a pártellenorzo bizottság elnökhelyettesévé P. T. Komarovot vá­lasztotta meg. Megyei tsz nap kereteién nyitották meg a szovjet mezőgazdaság hétéi Heve» megyében Heves megyében vasárnap ünnepélyes keretek között j nyitották meg a szovjet me­zőgazdaság hetét Füzes-1 abonyban ez alkalomból me­gyei termelőszövetkezeti na­pot rendeztek, melyre nagy­számú tsz tagot és egyénileg dolgozó parasztot hívtak meg. A résztvevők először a járási művelődési házban jöttek ösz_ sze, ahol két előadásra került sor. Bartha András, a helyi Petőfi Tsz einöke. az élenjáró szovjet agrotechnikai módsze­rek alkalmazásának jelentősé­géről beszélt. Ezt követően Tamás László, az egri városi pártbizottság titkára — aki a Szovjetunióban végezte egye­temi tanulmányait — ismer­tette az ott szerzett gazdag ta­pasztalatait. A nap második felében a vendégek megtekintették a Petőfi termelőszövetkezetet, amely a megye egyik legjobb közös gazdasága. A látogatók kíváncsian érdeklődtek a tsz eredményes gazdasága iránt. A tsz tagok a kérdésekre vála­szolva elmondották, hogy sike­reiket nem kis mértékben a szovjet agrotechnikai módsze­rek alkalmazásának köszönhe­tik. A múlt évben például a keresztsorosan vetett búza 12 mázsát, az árpa 14 mázsát, a négyzetesen ültetett kukorica 30 mázsát adott holdanként. Hasonló szép eredmények dicsé­rik az állattenyésztők munká­ját is. A tehenészetben pél­dául az érdem szériát! takar­mányozás és a pontos istálló­rend betartásával háromezer liter fölé emelték a tehenek évi tejhozamát. Eredményesen alkalmazzák a borjúk itatásos nevelését is, mellyel nemcsak jelentős mennyiségű tejet ta­karítanak meg. hanem egész­ségesebb, jól fejlett borjakat nevelnek. A látogatók a tagok jómódú életéről is elismeréssel szóltak. Nagy Béla tizenhétholdas ti- szanánai középparaszt érdek­lődésére elmondták, hogy a tagság múlt évi átlagjövedel­me csaknem elérte a húszezer forintot. Gulyás Sándor tehe­nész, aki családjával ezerhúsz munkaegységet dolgozott, tíz szekérre való terményt ka­pott Búzából 51, árpából 20, kukoricából 21, cukorból 6 és félmázsát vitt haza, készpénz­ből pedig 18 ezer forintot ol­vastak a markába a múlt évi zárszámadáskor. A termelőszövetkezeti nap keretében nyitották meg a szovjet mezőgazdaság hetét Kerekharaszton is. ahová 50 zagyvaszántói egyénileg dolgo­zó paraszt látogatott el hogy megtekintse a Béke termelő- szövetkezet gazdaságát. A két látogatáson számos egyénileg dolgozó paraszt jelentette ki, hogy az idei aratást már ők is nagyüzemi gazdaságban, közö­sen végzik. Megjeleni a Tái**af!almi Szemle ál szánta A Társadalmi Szemle most megjelent februári száma ve­zércikkben méltatja a Szov jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának történel­mi jelentőségét. A lap második szerkesztősé­gi cikke a közeledő magyar— szovjet barátság hónapja al­kalmából a szovjet és a ma­gyar nép barátsága és a pro­letár internacionalizmus kér­déseivel foglalkozik. Pécsi Ferenc az üzemi kol­lektív szerződések jelentősé­géről, az 1956. évi kollektív szerződésekkel kapcsolatos fel­adatokról ír. Markója Imre cikkének címe: Szocialista törvényesség és osztályharc. Soós Gábor a mezőgazdas.-íg gépesítésének több kérdését tárgyalja Székely Endréné írása a magyar neveléstudós mány helyzetével és feladatai­val foglalkozik. Hans Kauf­mann Heinrich Heinéről ír a költő halálának 100. évfordu­lója alkalmából. A Szemle rovatban Kovács Tiborné cikke a nemzetközi nőmozgalom kialakulását és eredményeit tárgyalja. A Folyóiratszemle rovatban Gedeon Pál, Ausztria Kom­munista Pártja elméleti folyó­irata 1955. évi 10—12. számait ismerteti. A Könyvismertetés rovat­ban Beér János Szabó Imre: A burzsoá jog- és állambölcse­let Magyarországon című könyvével foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom