Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-25 / 16. szám
tuAe PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK.’ NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956. FEBRUAR 25. SZOMBAT MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Cjabb üzemek asatlakaztak a felszabadulási versenyhez. — Tolijegyzetek. — A „Két évi mátkaság“ bemutatója elé. — Barangolás az irodalomban. — Tcrmelőcsoportból termelőszövetkezet. — Villám. — Méregfog. — Üdvözöljük az NB. IL újoncát, az Egri Bástya labdarúgó csapatát. — A megyei I. osztályú labdarúgóbajnokság sorsolása. — Vasárnapi sportműsor. — Totó hírek. — 1 Április 4-re késsül Petőfi bá nya Versenylázban ég Petőfibánya. Nem csoda, hisz napról napra egyre köze.edik április 4-e, hazánk felszabadulásának nagy nemzeti ünnepe. Evek során már szinte el- tö. ölhetet en hagyománnyá vált, hogy Petőfi altáró más- félezsr főnyi bányászhadserege szívvel-lélekkel, többter- me.éssel készül e nap méltó megünneplésére, Nagy erővel, lelkesedéssel és minden akadályt elsöprő lendülettel kezdődött mag a nemes versengés, mely a többtermelés, a teimslékenység, a népgazdasági tervek, s a nép jólét egyik leghatékonyabb emelője, kiapadhatatlan erőforrása. A legjobb do'gozók példája nyomán vájárok, csillések, műszakiak -és karbantartók egész serege vetette papírra egyszeiű szavakkal, de annál nagyobb lelkesedéssel április 4-i fe ajánlásait. Elkészült az üzem összesített vál.alása is, mely terven feül 1058 tonna szén termelését, két százalékos önköltség csökkentést, három százalékos bányafa és robbantóanyag takarékosságot és az emvájási te. vek teljesítését tartalmazza. E fe tételek megvalósítására hívták ezután versenyre a tröszt többi üzemét, s megkezdődött a nagy versenyszakasz. Aki már valaha is járt Petőfibányán, annak nem nehéz választ talá ni arra, miért e nagy lelkesedés, mi adja a elkes munkaverseny igazi fo.rását. Hála, hűség és szeretet népi államunk, pártunk és a fe szabadító szovjet hősök Lant, hisz Petőfibánya léte, jelene és jövője! vége edményben ezeknek köszönhető. A felszabadító szovjet hősök e, s a p-rt.a gondol az egyszerű bányász, korszerű berendezésekkel el átott munkahelyén, kényelmes, fürdőszobás lakásában, vagy akkor, amikor a kultúrházbaii szórakozik Hála és szeretet lesz úrrá rajta, amikor lépten- nyomon érzi. hogy élete megvá tozott, boldog, szabad és társadalmunk legmegbecsültebb tagja lett. Erre gondol az ifjú bár.yász, aki először áll a szénfal mellé és érzi, hogy az üzem nagyszerű munka’ehető- séget szakmát, boldogabb életet, s a dolgozó embernek járó mégbecsü ést biztosítja számára. Örömmel teljesíti vállalását az üzem fiatat műszaki gárdájának nagy része, érzi, hogy népi államunk bízik benne, s jó munkát vár tőle. S a.z a sok szjp jó s nemes doiog. ami Petőfibányán fellelhető, mind-mind az április 4-i hatalmas történe.mi esemény egyenes következménye. Nehéz és kemény a küzdelem, az első negyedév széncsatája. Mintha minden összeesküdött volna az emberek igyekezete ellen, egymásután következtek a súlyos természeti cs_pások. A bánya hét frontjábói négy munkahely jóidéig nem vo t üzemképes A 36-os front déli szárnyának hősies harcot kellett vívni a pusztító vízbetörés ellen. A 23-es front kollektívája Tóth Lajos Lontmester vezetésével számtalan fejtési és geo ógiai nehézség közepette dolgozott a több szénért, az adott szó te jesítéséért. A 19-es iront összetar.ó, derék bányászai is he yiálltak. Erről tanúskodik a február hónap második dekádjának 1312 százalékos eredménye is. A bányászok akarata, mely a szénnél is keményebb, győzelmet aratott. A hosz- szú pangás és huliámvö gy után az üzem jnapi teljesítményei ma már meghaladják a 100 százalékot, s lassan törlesztik a 4000 tonnára felszaparodott adósságot. Barna István petőf. bányai levelezőnk terjedelmes írásban számol be arról, hogy Válóczi József elővájási csapata milyen nehézségek és önfeláldozó munka árán mentett meg egy értékes F—4-es gépet, a félig összeomlott vágatból. A he yíállás, a kommunista példamutatás itt is fényes győzelmet aratott. Az elismerés hangján bőszé hetünk Perlaki János bányamester munkájáról is, aki fe ajánlásához híven minden műszaki segítséget megad ahhoz, hogy április 4-re elkészüljön és termeloképes legyen a 25-ös front. Nagy szükség van most ezekben a napokban az ilyen és ehhez hasonló példamutató, lelkes munkára, hiszen kétszeres feladat áll az üzem dolgozói e'őtt Egyik az adósság-törlesztés a másik pedig a vállalások teljesítése. A kétszeres feladat jóval több erőfeszítést követel minden do gozótól. Kü önösen a pártbizottság tehet sokat azért, hogy megvalósuljanak a nagy fogadalmak. A termelés el enőrzésén, s a kommunisták példamutatásán kívül elsősorban a műszaki középkáderekkel való szorosabb kapcsolat kiépítésével, nevelő munkával érhetnek el sikereket. Mulaszthatatlan feladat most a műszaki középkáderek nevelése, mert jórészük sajnos még ma sem tölti be hivatását s nem ad meg minden tőle telhető segítséget a dolgozók vállalásai teljesítéséhez. S a nevelés, a foglalkozás fo formája, leghatásosabb eszköze a személyes kapcsolat, az egyéni agitáció legyen. A DISZ-fiatalok számára a nemrég lezajlott DISZ- aktíva értekezlet szabott meg szép távlatokat. A DISZ- szervezet és a műszaki vezetők szoros együttműködése, a fiatalokról való fokozottabb gondoskodás, nevelés, a bennük élő új iránti szeretet kiaknázása hathatós segítséget adhat az üzem munkájához. Sok tennivalója van Püinyi István igazgató és Sátori Sándor főmérnök elvtársakkal az élen, az üzem vezetőségének is. A termelés előrelátó, gondos megszervezése, a műszaki feHé*e’"k és a tartalék munkahelyek biztosítása, az intézkedési tervek pontos végrehajtása nemcsak feladatuk, hanem kötelességük is. A szakszervezet munkájának középpontját most is a versenyszellem ébrentartása, a verseny kiértékelés képezze. Bizalmi há'ózatuk minden tagja. Földi Kálmán és Hegedűs Béla példáját követve, értesse meg minden do- gozóval, hogy felajánlása teljesítésével hogyan járul hozzá népgazdasági terveink sikeréhez. Ahány ember, annyi terv, munka és feladat, de a cél mégis közös: több és egyre több szenet adni a hazának. Nagy nemzeti ünnepünk tiszteletére így válik a másfélezer bányász lelkesedése, akarata, törekvése, szilárd anyagi erővé. Hz SZKP XX. kongresszusának irányelvei a Szovjetunió népgazdaság-fejlesztési hatodik ötéves tervéről V. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Február 21-én Moszkvában, a nagy Kreml-palotában folytatta munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresz- szusa. A kongresszus rátért a következő napirendi pont: Az SZKP XX. kongresszusának a Szovjetunió 1956—60~as népgazdaságfejlesztési hatodik ötéves tervéről szóló irányelvei megtárgyalására. Az elnöklő I. G. Kebin, Bulganytnnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének adta át a szót. A küldöttek és a vendégek viharos tapssal fogadták Bulganyint. A jelenlévők nagy figyelemmel hallgatták az egész délelőtti ülésen át tartó előadói beszédet, amelyet több ízben lelkes helyesléssel szakítottak meg. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét Beszámolója elején N. A. Bulganyin ismertette az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményeit és ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gazdaságpolitika egyes elvi kérdéseivel. Rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszédében élénk képet rajzolt arról az útról, amelyet a Szovjetunió a XIX. pártkongresszus óta eltelt időszak alatt megtett. ,,Az előadói beszéd — mondotta N. A. Bulganyin — a Szovjetunió nemzetközi és belső helyzetének, valamint pártunk tevékenységének mélyreható elemzésén kívül helyesen és időszerűen felvetette, mélyrehatóan és sokoldalúan kidolgozta a marxista- leninista elmélet igen fontos kérdéseit — a szocialista és a kapitalista világrendszer békés egymás mellett élésének kérdését, azt a kérdést, hogy a jelenlegi korszakban lehetséges a háborúk megakadályozása, valamint a különféle országok szocializmusba való átmenete formáinak kérdését.“ N. A. Bulganyin ezután így folytatta: „Lenin és a leninisták Számara a marxista elmélet sohasem dogma, hanem mindig a cselekvés vezérfonala volt.” A Központi Bizottság beszámolója e lenini követelmények szempontjából példája a marxizmus—leninizmus ama aktuális kérdései bátor kidolgozásának, amelyeknek a jelenlegi körülmények között mind pártunk, mind a testvéri kommunista és munkáspártok szempontjából nagy elméleti és gyakorlati jelentőségük van. A Központi Biztitság beszámolója pártunk jövő munkájának olyan széleskörű programját vázolta fel, amelyet mélyen és szilárdan áthat az a meggyőződés, hogy a hatalmas ügy. amelyért harcolunk, a kommunizmus ügye diadalmaskodni ' fog. És az, hogy a Központi Bizottság beszámolójának vitájában teljes egység, a Központi Bizottság politikai vonalának és gyakorlati munkájának lelkes támogatása nyilvánult meg, e vonal helyességét, e munka termékenységét, pártunk gránitszilárd egységH és hatalmas erejét tanúsítja. A Központi Bizottság munkája a legutóbbi években azért volt termékeny, mert a Központi Bizottság szüntelenül követte a pártunk kollektív vezetéséről szóló lenini útmutatásokat. A párt Központi Bizottsága és elnöksége élesen elítélve a marxizmus—leninizmus szellemével ellentétes, attól idegen személyi kultuszt, minden kérdés eldöntésében, akár a nemzetközi politikára, akár országunk belső helyzetére, akár a párt belső élet'" re vonatkozott is az, tényleg megvalósította a kollektív vezetés elvét. Minden fontos határozatot soko’dalú és bíráló esz mecsere után hozott. A kajlektív vezetés lenini zelmes kommunista építés útján. A Szovjetunió Kommunista Pártja azt vallja, hogy tevékenységének nir.ts nagyobb elismerése, mint a nagy néptömegeknek ez a határtalan' bizalma és támogatása. De a ! nép bizalma sokra is kötelezi pártunkat. Nem szabad megszédülnünk a sikerektől, nem szabad önelégültségbe és közönyösségbe esnünk, hanem még jobban kell dolgoznunk, a néphez még közelebb kell lennünk — ez a feladatunk." N. A. Bulganyin ezután rámutatott a népgazdaság valamennyi ágának fejlődésében elért nagy sikerekre, amelyek a hős szovjet nép önfeláldozó munkájának és a kommunista párt hatalmas szervező- munkáiának eredményeként jöttek létre: ,A párt XIX. kongresszusán az ötödik ötéves tervről elfogadott irányelveket sikeresen teljesítettük, és sok fontos mutatószám szerint túlteljesítettük.“ „A párt dicső munkásosztályunk, mérnökeink és technikusaink munkaaktívitására támaszkodva az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósította meg. Az ötéves tervben az ipari termelés növekedéséről előírt feladatot határidő előtt, négy év és négy hónap alatt teljesítettük. A népgazdaság fejlődése akárcsak az előző Ötéves tervekben, a legutóbbi ötéves tervben is a nehézipar elsődleges fejlődése alapján történt; a nehézipar termelése nagyobb mértékben nőtt, mint amennyit az ötéves terv előírt. A közszükségleti cikkek termelésének ötéves tervét is túlteljesítettük. A mezőgazdaság a legutóbbi ötéves terv során lassabban fejlődött, mini ahogy azt a párt XIX. kongresszusának irányelvei előírták, és ezen a területen nem teljesítettük az ötéves terv feladatait. A mezőgazdasági termelés az SZKP Központi Bizottságának ülésein hozott intézkedések megvalósítása eredményeképpen 1955-ben előrehaladt. Most szilárd meggyőződéssel mondhatjuk, hogy megvannak azok a feltételeink, amelyek e fontos nép. gazdasági ág gyors fellendítésére szükségesek.” „Az elmúlt ötéves tervben kcinoly eredményeket értünk el a kulturális építés területén. Alapjában teljesítettük a XIX. pártkongresszus irányelveit az általános középfokú oktatásra való áttéréssel kapcsolatban a köztársasági fővárosokban és az ország nagyobb városaiban. Főiskoláink számos szakembert képeztek ki. Uj, jelentős eredményeket ért el a szovjet tudomány, tovább növelte szerepét a gazdasági és kulturális építőmunkában. Megnövekedett tudományunk nemzetközi tekintélye, kibővültek és megszilárdultak a szovjet tudósok kapcsolatai más országok tudósaival.’1 N. A. Bulganyin rámutatott arra, hogy ‘külkereskedelmi téren a Szovjetunió tovább folytatta azt a politikát amelynek célja a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyös bővítése minden országgal 1955-ben a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma majdnem kétszer akkora volt, mint az 1950. évi. A népi demokratikus országokkal folytatott külkereskedelem 1955- ben elérte a 19 és félmilliárd rubelt, az 1950. évi 10,6 milliárd rubellel szemben. N. A. Bulganyin rámutatott arra, hegy egyes kapitalista országokkal a kereskedelem kedvezőtlen feltételek között folyt, mert .,az Amerikai Egyesült Államok és nyomására több nyugat-európai rr- szág is megkülönböztető intézkedéseket foganatosított a Szovjetunióval való kereskedelem korlátozása sőt beszüntetése céljából“ Ennek el’ené- re mégis jelentős volt sok kapitalista ország érdeklődése saját áruinak a Szovjetunió számára való eladása és szovjet áruk vásárlása iránt. Így ezekkel az országokkal a Szovjetunió kereskedelme nem csökkent, sőt lényegesen növekedett „Az ötödik ötéves terv eredményes megvalósulásával — mondotta N. A. Bulganyin — hazánk nagy lépést tett előre a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján. Jelentősen megnövekedett a szovjet állam gazdasági és védelmi ereje, megszilárdult nemzetközi helyzete. ■ Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió nem csupán a gazdasági és kulturális építő- munkában ért el kimagasló sikereket, hanem békeszerető külpolitikája folytatásában a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az egész világ békéjéért vívott harcban is. A szóban forgó idő alatt még jobban összeforrott és megszilárdult a nagy szocialista tábor.” „Az ötödik ötéves terv teljesítésének eredményei nagy örömmel töltik el a szovjet embereket, hűséges bará' unkát: a szocialista tábor országainak dolgozóit és az egész haladó emberiséget. Ezek az eredmények a dolgos szovjet nép megfeszített nagy munkájának gyümölcsei, a szovjet nép munkájáé amelyet a kommunista párt, élén lenini Központi Bizottságával, lelkesít és vezet.1’ „Terveink realitását az élet igazolta — mondotta ezután N. A. Bulganyin. — A Szovjetunió minden ötéves terv után gazdasági fejlődésének új fokára emelkedett, gazdagabb és erősebb lett, nemzetközi tekintélye egyre inkább nőtt. A szocialista tervgazdaság fölénye lehetővé teszi számunkra, hogy a gazdasági és a kulturális építés egyre átfogóbb feladatait tűzzük magunk elé. A Szovjetuniónak, amikor hozzálát a hatodik ötéves terv megvalósításához, hatalmas és sokoldalúan fejlett szocialista termelése nagy anyagi erő- • forrásai és ami különösen értékes, mind városban, mind falun, sok szakképzett kádere van. Országunk most már elsőrendű nehéziparral rendelkezik. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy gyors ütemben fejlesszük nemcsak a termelő- eszközök, hanem a közszükségleti cikkek termelését is, jelentősen megsokszorozzuk a társadalmi gazdagságot és ezzel új sikereket arassunk a kommunista társadalom építésében.” A halódik öléves terv fő feladatai N. A. Bulganyin így fogalmazta meg a hatodik ötéves terv fő feladatait: „A Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési tervének fő feladatai megszabják, hogy a nehézipar elsődleges fejlesztése, a szüntelen technikai haladás és a munka termelékenységének fokozása alapján biztosítsuk a népgazdaság minden ágának további hatalmas fejlődését, megvalósitsuk a mezőgazdasági termelés gyors fellendülését, és ezen az alapon a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának jelentős emelkedését érjük el.” N. A. Bulganyin rámutatott a technika páratlan arányú fejlődésére a termelés minden ágazatában, megállapította, hogy ez korunk jellem/" vonása, majd így folytatta: „Míg a XIX. század elsősorban a gőz százada volt, addig a XX. század a villamosság százada, a szemünk elölt kezd az atomenergia századává válni, azé az energiáé, amely a termelőerők fejlődésének határtalan lehetőségeit rejti magában. A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát, nekünk, kommunistáknak teljesen annak az ügynek a szolgálatába kell állítanunk, amelynek megvalósítása pártunk végső programcélja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába.” N. A. Bulganyin rámutatott arra. hogy az atomerő békés felhasználásában a Szovjetunió a többi ország előtt halad, majd ezt mondta: „Ezt a vezető helyet a jövőben is szilárdan meg kell tartcu- nunk." (Folytatás a 2. oldalon.) Az ötödik ötéves tervben a szocialista ipar új hatalmas fellendülését valósítottuk meg elveinek és a pártélet szabályainak további megtartása komoly hibáktól .óvja meg a pártot és biztosítja számunkra a kommunista építés új sikereit. Pártunk a széles néptömegekkel való megbonthatatlan kapcsolatból meríti erejét. A szovjet emberek tudják, hogy a párt mindenekelőtt a nép javával, nagy hazánk felvirágzásával törődött és törődik. Ezért a szovjet nép határtalanul bízik szeretett pártjában PR m»f*ahi7:tn!c;an kfivpfi n crvA-
