Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-01 / 9. szám

4 NÉPÚJSÁG 1956. február 1. szerda. Pacsirta — A Gárdonyi Színház bemutatójáról A KISLÉTSZÁMÜ társulat két nehéz feladat, a Vízkereszt tájelőadásai és a Kétévi mát- kaság próbái mellett vállalko­zott egy operett bemutatására. A két darab mellett l kevés szabad színész maradt és eb­ből szükségszerűen adódott az, hogy a színház vezetői nem foglalkozhattak komolyabb, nívóSabb operett bemutatásá­val. Olyat kellett választaniok, amely a rendelkezésre álló erőkel is megoldható. Ezért esett a választás éppen a Pa­csirtára. A szövegkönyv értékelésé­vel fölösleges sokat foglalkoz­ni. . Semmitmondó, igénytelen bonyodalom, szabályos operett megoldással,. Mindenki mást szeret és a harmadik felvo­násban mindenki megtalálja a párját. De nem is a történet miatt játsza a Pacsirtát a színház, hanem Lehár vérbő, szívetdobogtató dallamos mu­zsikájáért Ez a muzsika már haladó hagyomány, hisz szer­zője Lehár Ferenc, az operett­irodalom klasszikusai közé so­rolható. > AZ OPERETT rendezői meg­oldása nem volt könnyű fel­adat, de ezt Kalmár András, akinek rendezői tehetségét az Annuska -után megismertük, ötletesen, szellemesen oldotta meg. Sokat változtattak az eredeti szövegkönyvön* igye­keztek egyszerűbbé, érthetőb­bé tenni -a darabot. Sok szép dallamot vettek át Lehár töb­bi operettjéből, ez színesebbé, érdekesebbé tette az előadást A rendezés mindvégig ötlete­sen egyszerű, mentes azoktól a túlzásoktól, amelyek egy ilyen darab szövegkönyvéből önkéntelenül adódnak. Az egyszerűségre való törekvés­nek érdeme elsősorban az, hogy a túlbonyolított történet mindvégig' érthető marad. A darab az operett formanyel­vén egy igazságot akar elmon­dani, nevezetesen azt, hogy nem igaz a vezérigazgató— gépíróleány romantika, a kis parasztlány Juliska nem lehet boldog a gazdag, ünnepelt pesti festőművész mellett. Az ő boldogsága a falu, Pista őszinte szerelme. Az egész operetten végigvonul azonban — eleinte csak kicsit észre­vehetően, később egyre erőseb­ben — az álnépies vonal, és ez akkor csúcsosodik ki telje­sen, mikor Juliska a II. felvo­násban harsonák zúgása köze­pette belép és a várt városi estélyi ruha helyett magyar ruhát visel. És milyet? Ez a magyar ruha a pártás, prúszli- kos, rosszul értelmezett viselet az irredenta plakátok magyar­ruhás lánya, győz a városi di­vat, Zápolyáék életmódja fe­lett, Itt kellett volna a rende­zőnek a népieskedő hangot le­tompítani. Győzzön a hatásos bevonulásával Juliska, de ak­kor igazi magyar népviselet­ben. És ilyen ruháért nem kel­lett volna Pestre menni, hi­szen akár Felsőtárkányon, akár Nagyrédén, megyénk több -községében sok szép fes­tői ruhát találhattak volna. Mint említettük, Kalmár András ügyesen kerülte el a hatásvadász öncélú túlzásokat rendezésében. Van azonban egy-két túlhajtott megoldás, ami elmaradhatott volna, pél­dául Sanda bevonulása az else felvonásban, ahol a teljeser nyitott kapu mellett a keríté­sen mászik be, vagy a harma­dik felvonás búvárjelenete ahol teljesen indokolatlan £ sisakba beszélés és a hangos ' szótól való erőltetett ijedtség Sebestyén András és a szín­ház aránylag kislétszámú ze­nekara tanujelét adta jó ké pességeinek. Az örökszép Le hár-mej(ódiák temperamentu mos tolmácsolásáért dicsére és köszönet illeti az együttes és vezetőjét. Sebestyén Andrá mindvégig biztosította a meg felelő összhangot a zenekar é a színészek között, Az operett egyik főszerep ' lőjét, Török Juliskát Illyés Ilo na alakította. Illyés Ilonát má ismerjük a János vitézből,, ít Iluska alakját formálta me komoly sikerrel. TUDJUK RÖLA, hogy ner színésznek, hanem énekesne: készült és ez életének másod! nagy szerepe. Lényéből su gárzik a báj és a kedvesséj Török Juliskája már az első percekben belopja magát a néző szívébe. Magas énekkul­túrájával. előadott énekszámai élményt jelentettek a közön­ségnek. Ezért megbocsátható* hogy színészi alakítása alatta maradt az énekesének. Illyés Ilona még nem tud feloldódni a színpadon, szeretete Pista iránt, ellenszenve Zápolya iránt és világa iránt nem elég­gé meggyőző. Egyet azonban ez az alakítása is elárul: a Já­nos vitéz után Illyés Ilona színészi tehetsége egyre job­ban fejlődik és ez reményt ad arra, hogy még sok nagy si­kert írhatunk javára. Zápolya Sándor festőművészt Tarján Tamás alakította. Tar­ján Tamás is kiváló képességű énekes, a gyönyörű Lehár da­lok tehetséges tolmácsa, de rá is vonatkozik, hogy színészi játékában kevesebbet nyújt. Szerelmét Juliska iránt őszin­tének érezzük, pedig ez a sze­relem csak egy fellángolás. Zápolya nem elég erős ahhoz, hogy a társadalmi korlátokat áttörje, Juliska iránt érzett szerelme csak „művészhóbort” — mint ahogy ezt Vilma meg is állapítja. Tarján Taimásnak ezt éreztetni kellett volna. így indokoltabb lett volna az a je­lenet, amikor Vilma pártjára áll Juliskával szemben. Garami Vilma alakjai Ná­dori Margit formálja meg ko­moly sikerrel. Nádori Margit kultúrált hangja, nagy ope­rett rutinja, színészi tehetsége élettel töltötte meg a szöveg­könyv színtelen figuráját. Megérdemelten nagy sikert aratott ebben az operettben vendégként szereplő Giuditta áriájával és táncával. A darab leggyengébben si­került figurája a Fejes István által megformált Pista. Fejes István igen jóhangú énekes, színészi alakítása azonban né- gyon gyenge,, . úgy, hogy ezt még szépen előadott énekszá­maival sem tudja ellensúlyoz­ni. Alakításán látszik a János vitézben felvett modorosság, mozdulatai darabosak és sok­szor indokolatlanok- Sok a ja­vítani való Fejes István szín­padi beszédtechnikáján is. Borcsát Cseresznyés- Rózsa alakította nagyon szellemesen. Öt az Annuska Nagyistván Pé- ternéjének alakjában ismerte meg a közönség. Az érzéssel megformált drámai szerep után most egy operett szubrett sze­repében mutatkozott be és ez a bemutatkozás is kiválóan si­került. Jelenetei alatt, melyet a közönség alig vár, élettel, vi­dámsággal telik meg a szín­pad. Kellemesen énekel, tem­peramentumosán táncol, szel­lemesen játszik.. Apacstánca a darab megérdemelten legna­gyobb sikere. Párja Sanda Pál nyomozó szerepében Varga Gyula. Az. Annuska Vas Imre alakítása után mint komikus lép a szín­padra. Mindvégig szellemesen, sok-sok kedves ötlettel játszik. Sikerét nem a hatásvadász helyzetkomikumokkal, hanem nagy gonddal megformált szí­nészi alakításával éri el. Var­ga Gyula nyújtja a darab leg­sikerültebb színészi alakítását. BÁR A SZÖVEG erre lehe­tőséget adott volna, mégis va­lamivel gyengébben sikerült Jámbor Zoltán Báró alakítása. Jámbor Zoltán tipikus operett­báró volt. keveset adott ön­magából. Sok eredeti ötlettel lehetett és kellett volna gaz­dagítani a szövegkönyv gyen­gére sikerült alakját így éle­sebb lett volna a karikatúra. Ezért talán nem is annyira a színész, mint a rendezés hibáz­tatható. Jámbor Zoltán a ren­dezés által állított követeimé' nyékét jól megoldotta, egy-egy jelenetben kiváló alakítást nyújtott. Két remek epizód szereplőt kell megdicsérnünk. Az egyik Károlyi József kultuszminisz­tere, az akkori idők politiku­sainak remek karikatúrája, a másik Molnár Iván Rezsője, Molnár Ivánegyénien, igen sok humorral és kedvességgel for­málta meg Rezső pincér alak­ját. Kiirtössi Ákos készítette. az operett koreográfiáját. A tán colc általában jók voltak, bár meg kell említeni, hogy.sokat segített volna a darab álnépi hangulatának tompításában, ha a kaszások táncához több népi motívumo# használ fel. Di­cséret illeti a már említett apacstánc szellemes koreográ­fiájáért. Szépek voltak Wegenast Ró bért díszletei, különösen í harmadik felvonás vendéglői képe. ÖSSZEGEZVE, elmondhat­juk, hogy a néző szívesen hall­gatja a szép Lehár muzsikát, jóízűen nevet a szellemes for­dulatokon. De megállapítható az, hogy az ügyes rendezés, a szép énekhangok nagyobb si­kert szereztek ennek az ope­rettnek. mint amit megérde­mel. H. F. .HÍREK ~ NAPTÁR Február 1. A Magyar Sajtó Napja. Tizen­négy évvel ezelőtt. 1942-ben jelent meg az első illegális Szabad Nép. 1946-ban, 10 évvel ezelőtt kiáltot­ták ki a negyedik magyar Köz­társaságot. Február 2. 1896-ban, 60 évvel ezelőtt szüle­tet Gergely Sándor író, . — ELSŐSEGÉLYNYÚJTÓ helyeket létesítenek a Mátra- videki Szénbányászati Tröszt rózsái IX-es, valamint a szű­csi N"-eS és Xl-es aknaüzemek­nél, egyenként 25 ezer forintos költséggel. — NOVAJON a DISZ és úttörő fiatalok készülnek a farsangra. A DISZ kultúrcso- port Szigligeti: Cigány-át, a népi együttes pedig Gárdo­nyi: Fehér Anna című szín­művét próbálja. Az úttörők a Csudakarikás című mese­játékkal szórakoztatják majd a novajiakat. — FEDETT teniszpályát lé­tesítettek a -selypi cukorgyár dolgozói az üzem területén. Az üzem Kinizsi sportkörének tagjai itt tartják téli edzései­ket. , — PÉNTEKEN ért véget a Selypi Cukorgyárban a fel­ügyelők részére megtartott egy hetes tudományos tanfolyam sorozat. Az előadások során a a cukorrépa termelés és feldol­gozás fejlett módszereivel is­merkedtek meg a felügyelők. Előadóik az ország legkiválóbb cukoripari szakemberei, Seld- mayer Kurt vezetésével a sop- ronhorpácsi kísérleti gazdaság híres tudósai voltak. — PÉTERVÁSÁRÁN átad­ták az új MÁVAUT megál­lót. Megyénkben ezzel 1955 és 1956 elején három új MÁVAUT megállót létesítet­tek. — BÁNYÁSZ oktató filme­ket vetítenek a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt üzemei­ben és bányász településein. A filmek, melyek a műszáki propaganda fontos eszközei, nagy népszerűségnek örven­denek. Petőfibányán kétszeri vetítés alkalmával 1200 ember tekintette meg a filmeket, melynek felvételei is Petőfi­bányán készültek el. — AZ ÉPÍTŐK Szakszer­vezetének Heves megyei bi­zottsága február 1-től kezd­ve minden héten két esetben, hétfőn és pénteken este 4 órá­tól 7 óráig fogadja a pana­szosokat, akiknek a helyszí­nen munkaügyi, bérezési problémákra . folvilágosítást adnak. FILM: KÖRHINTA rösCsil- ilmszín- :ruár 4- 8-ig a Körhinta című magyar filmet mutatja be. Sarkadi Im­re Verébdülő című novellás kötetének egyik írása nyomán készült el a film. A film szereplői régi ismerőseink: Szirtes Ádám, Kiss Manyi, a fiatal Pataki Mari- szerepét a bájos Törö- csik ' Marianna játssza. Pataki Mari, a Táncsics Szö­vetkezetei el­hagyni szándékozó Pataki István 18 éves lánya és Biró Máté, a szövetkezet egyik fiatal tagja szeretik egymást. Szerelmük a debreceni nagyerdőn tartott vásárban bizonyosodik be. Er­ről a szerelemről szól a film. A MOZIK Egri Vörös Csillag Filmszínház: Február 2—8: Körhinta (magyar). Egri Bródy Filmszínház: Február S—4: Eltűnt kapitány (szovjet). Egri Béke Mozi: Február 4—6: Pármai kolostor (francia). Egri Szabadság: Február 4—5: Hintőnjáró szere­lem (magyar). Gyöngyösi Puskin: Február 3—5: Fából épült falu (csehszlovák). Gyöngyösi Szabadság: Február 2: Kis szökevény (amerikai). Február 3—5: Nagy kisértés (német). MŰSORA: Hatvan: Február 2—6: Valahol már ta­lálkoztunk (szovjet). Füzesabony: Február 4—6: Dandin György (magyar). A SZÍNHÁZ MŰSORA: Február 1. szerda. Eger, este 7 órakor: Pacsirta. Február 2. csütörtök. Eger, este 7 órakor: Pacsirta. Február 3. Péntek. Eger, este 7 órakoí*: Pacsirta. Tájelőadások: Február 3. péntek. Párád, este ö órakor: Vízkereszt. Mit játszanak a mozik ebben a félévben Az 1956-os év első felében is több kitűnő filmben gyönyörködhet a magyar mozilátogató közönség. A félévben 56 új filmet mutatnak be. A magyar filmek közül bemutat­ják a Körhinta, a Szakadék, a Gá- üor diák, a Dollárpapa és a Mese a 12-es találatról című új filmeket. A magyar közönség elé kerülnek a legújabb szovjet filmalkotások. Úgyszólván valamennyi színes'és a legtöbb szinkronizált. Március 15—28 között rendezik a szovjet film ünnepét, melyen a következő szinkronizált színes filmeket mu­tatják be: Befejezetlen elbeszélés. Az emirátus bukása, Az élet ta­nulsága, Balkezes újonc és Sha­kespeare Vizkereszt-jének film­változata. Az év első felében ezen­kívül mintegy 10 szovjet 'frlmot mutatnak be, köz .ük a Borisz Go­dunov, az Árnyak a kikötő felett és a Csillagos szárnyakon című filmeket. A népszerű csehszlovák filmek közül hét újdonságod, láthatunk, valamennyi színes és kettő kivé­telével magyarra szinkronizált. Be­mutatják a Húsz Jánosról készült két részes filmet, a Vörös pipacs, az Angyal a hegyekben, a Tank brigád és a Buksi megkerül című cseh filmeket. A lengyel filmgyártást három új film képviseli az első félévben. A haladó német filmgyártás termé­keiből ad ízelítőt az Erns Thael­mann életéről készült két részes, magyarra szinkronizált hatalmas filmalkotás. Több jugoszláv film is bemutatásra kerül, köztük egy nagy hangverseny film. is. Az idei I. -félév műsortervében több nyugati film is szerepel. Hét francia filmet láthatunk, köztük a Szökevények című filmet, amely a múlt évben a legjobb francia film diját nyerte el. Bemutatják az Ali basa című színes filmet, — melynek főszereplője a népszerű Fernan'del. Bemutatják ezenkívül a Vörös és fekete, a Szerelem ko­ra, a Menekülés I ranciaországba és a Tiltott ’játékok című francia filmeket. > Az angol filmek közül újra műsorra tűzik a Rembrandt című nagysikerű filmet, s felújít­ják a Bagdadi tolvaj-t. Négy olasz film, egy francia-osztrák közös produkció és egy japán film egé­szítik ki az idei első félév mozi­műsorát. Budapesten napirenden szerepel a panorámikus film bevezetése, dé még nem döntöttek, hogy melyik mozit alakítják ßt erre a célra. Egy biztos, hogy még ebben az évben . megismerkedhet közönsé­günk a panorámikus filmmel. A távolabbi tervek között szerepel, bogy a jövőben gyártandó magyar filmeket kétféle változatban készí­tik, normál méretben és panorá­mikus bemutatásra. VJ ÉLETE T KEIVIK Belátom, az az életmód, amit ezidáig íolytattam, hely­telen volt. Mi az, hogy helyte­len? Kifejezetten rossz. Mi az, hogy ipssz? .Kifejezetten rom­lott! Mi az, hogy romlott? No, nem kell túlzásba vinni, vol­tak benne kisebb-nagyobb bot­lások. Éppen ezért új életet kezdek. Megjavulok! De meg ám! És hogy saját javuláso­mat szemmel tudjam kísérni, elsősorban készítek egy meg- javulási ütemtervet és erről munkanaplót vezetek. Irne, a részletesen felbontott tervem: Január 1. Egy korty szeszt sem iszom, bár ilyenkor az emberek álta­lában úgy isznak, mint a gö­dény. Az új év első napján reggel hétkor kelek, svédtor­názom, délelőtt felkészülök a konferenciára, délután pedig feleségemnek felmondom a feudalista társadalom termelé­si viszonyait. Január 2. Reggel részt veszek a tíz­perces mozgalomban. Sőt ja­vaslatot teszek a szakszerve­zeti elnöknek, hogy csinál­junk 20 perces mozgalmat A művezetőmnek megmondom, hogy azt a múltkori kijelenté­semet, miszerint ő elmebeli- leg megfogyatkozott állapot­ban van és még segédmunkás­nak sem lenne jó, nem gon­doltam komolyan. Utána köz­löm Pacekkel, hogy megszakí­tom vele a barátkozást, mert javíthatatlan ember, lump és korhely, aki engem mindig a bűnbe visz Egész nap meg­feszítetten dolgozom és páros- versenyre hívom ki a Bpcon- kajt. Műszak végén egyenesen hazamegyek, befűtöm a la­kást, kitakarítok, elkészítem a vacsorát, megstoppolom a lyu­kas zoknikat, hogy szegény kicsi feleségemnek egy kis gondot levegyek a válláról. Megérdemli szegény! Este nyolckor pedig lefekszem, hogy másnap tiszta fejjel, pihenten tudjak részt venni a harminc- perces mozgalomban. Január 3. Reggel 40 perccel előbb me­gyek be az üzembe és hogy el ne felejtsem, én hozom haza a tejet és feleségemnek ágyba vi-, szem a reggelit, Míg ő regge­lizik, kipucolom a cipőjét és tíz kört futok az udvaron, mert úgy-e ép testben ép lé­lek. Kovácsnak, aki az üzem­ben a faliújság felelős, meg­mondom, hogy megírom azt a cikket, amit két hónappal ez­előtt kért. Este a termelési ér­tekezleten önkritikát gyako­rolok, és bejelentem, hogy én már két napja megváltoztam, majd megbírálom azt a része­ges Pacekot, aki reggel elké­sik, egész nap lóg, fenntartja a másikat, este pedig, ahelyett, hogy hazamenne takarítani, elmegy a korcsmába. „Tűrhe­tetlen ez az állapot, elvtársak. Itt él közöttünk egy ilyen zül­lött ember, akinek kispolgári lénye árasztja magából a romlottságot" — mondom majd. Este hasonlóan az előző nap­hoz, otthon háztartási mun­kákban tevékenykedek és fel­olvasom feleségemnek a Nép­újság legutóbbi számában megjelent „Dolgozzon-e a fe­leség?” című vitacikket és eb­ből otthon egy kis házi vitát rendezünk. Megvan a terv továbbra is, de ezzel nem akarom fenntar­tani magukat. Azt hiszem, ennyi is elég mintául azoknak, akik követni akarnak ebben a nemes, megj avulási mozgalom­ban és remélem, hogy a 'hálás utókor ezt rólam nevezi el. Mert, tisztelt embertársaim, nincs is jobb, mint a tiszta, önmegtartóztató életmód. El tudják képzelni, milyen jó az, ha valakit megdicsérnek, és talán két hónap" múlva mel­lemre tűzik a szakma kiváló dolgozója büszke jelvényét. Milyen megható lesz. Minden­ki sírni fog és én ott állok büszkén kipirult arccal az ün­neplő tömegben és a tőlem megszokott szerénységgel fo­gadom a gratulációkat. Pace- ket meg ott helyben megüti a guta, Azt mondják, hogy mutas­sam a naplómat? Nen bánom! Tessék, íme á naplóm: Január 1. Sajnos, reggel hétkor nem tudtam felkelni, mert akkor még le sem feküdtem, mert végeredményben egyszer egy évben van szilveszter és ilyen­kor úgy isznak az emberek, mint egy gödény Nem akarok én egyénieskedni. Csuhaj! so­se halunk meg! Ami a svéd­tornát illeti, az meg volt, mert csináltam a főutcán 15 fekvő­támaszt és egyéb tomagya- korlatokat. Az emberek, per­sze, röhögtek, mert részeg fej­jel nem tudták, hogy a torna nekem fogadalmam. Ami a ta­nulást illeti, azt a mai napról átteszem holnapra, miután holnap kezdődik a tiszta, fed­hetetlen élet. Ma Pacekkel kell menni, mert megígértem neki, hogy mutatok egy jó bo­ros pincét, és megtartom, amit ígérek. Miért mondja rám egy ilyen lump, csirkefogó, hogy én nem tartom be a szavamat. Utána nem tudom pontosan, mi történt, csak arra emlék­szem, hogy ez a részeges Pa- cek haza akart menni, de én nem engedtem és ezen össze­vesztünk. így egy nappal előbb teljesítettem a tervem és megmondtam neki, hogy szakítok vele, mert egy ilyen nyavalyás kispolgárral, aki kora este haza akar menni, én nem barátkozom. Csak azt nem tudom, ki rú­gott a fejembe? Január 2. Reggel, sajnos egy kicsit el­késtem. De, persze nem baj, mert ebben az évben ez volt az első késésem és majd be­hozom ezt a nyavalyás két órát. A művezető persze el­kezdett ordítani, mert ilyen­kor akkora hangja van, mint egy sakálnak. Én természete­sen nem hagytam magam em­beri méltóságomban megsér­teni s megmondtam, hogy ő egy állat. Aztán odaálltam a gépemhez és megfeszítetten el­kezdtem dolgozni. Csak egy­szer aludtam el, úgy 12 óra felé, de Pacek fél négykor fel­keltett s lementünk a büfébe meginni egy feketét, öt óra­kor fogadalmamhoz híven, el­indultam hazafelé, de hívtam Pacekot is, .hogy megmondjam neki, hogy .... hogy ... a múlt kori fogadásból még tartozik két liter borral. Elhatároztam ugyanis, hogy először is be­hajtom rajta, aztán megmon­dom neki... Bár a haragtar­tás nem szép erény. Este 3-kor mentem haza és összevesztem a feleségemmel, mert nem stoppolta meg a zoknimat. Neki is a fejébe száll az egyenjogúság-. Január 3. Ma már kevesebbet késtem és betartottam a. futást is. Igaz, hogy nem az udvaron, hanem az utcán, az üz*em felé, de ez végeredményben mindegy. Az­tán lejött a Kovács és azt mondta, írjak egy cikket a fa­liújságra a notórius későn jö­vőkről, de én nem hagytam magam provokálni. Este az értekezleten megbí­ráltak engem”, meg a Paceket és elmondtak egy csomó igaz­ságtalan vádat, de én nem hagytam magunkat, és felszó­laltam: „Tűrhetetlen ez az ál­lapot, elvtársak, itt vagyunk ketten, Pacek kartárs és én és egy csomó kispolgár belénk engedi fullánkjait’1 — mond­tam s ézek után teljesen ért­hető, hogy este bánatunkban berúgtunk a Pacekkel. Ha va­lakit ennyi méltánytalanság ér, érthető, ha ilyen lelki ál­lapotba keveredik. Különösen az fáj, hogy este, mikor fél­négykor hazamentem, felesé­gem, az én drága kicsi felesé­gem, akitől megértést és szoli­daritást várna az ember, szét­verte a fejemet a Népújság múlt évi összegyűjtött számai­val, amelyet azért készítettem oda, hogy a vitát kiértékeljük. Másnap már nem vezettem a naplót, rájöttem, hogy hü­lyeség Az ilyen ember ne ve­zessen naplót. Majd jövő hó­nap elsejétől. Ugyanis, kedves embertársaim, február 1-tő új életet kezdek. Herbst Ferenc / ¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom