Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-08 / 11. szám

3956. február 8. szerda

NÉPÚJSÁG

5

Késsüljünk fel jól a seregssemlére

A Hámán Kató Ifjúsági Kulturális és Sport Seregszemlét meghirdető szervek felhívására megyénk ifjúsága nagy örömmel és lelkesedéssel kapcsolódott be ebbe a mozgalomba. A DISZ szervezetek, kultúrházak, tömegszervezetek kultúrcsoportjai és sportcsoportjai, az úttörőcsapatok egymás után küldték be nevezéseiket a seregszemle különböző bemutatóira, versenyeire. Megpezsdült az élet a DISZ szervezetekben, lelkesedéstől kipirult arcú ifjak, lányok indulnak az esti szürkületben a kultúrotthon felé, melynek kivilágított termei, szobáiban duruzsoló meleg várja a művészeti csoportokat próbára.

Sok-sok községben csendülnek fel ilyenkor a Heves megyei népdalok, régi harcok emlékét felelevenítő mozgalmi indulók. A népi zenekarok is nagy munkában vannak. A pe~ tőfibányai szimfónikus zenekarnak is hallják már szép ■dallamokban megzendülő harmóniáit a munkából jövő bányászok. A boldogi úttörők nagy lelkesedéssel gyűjtik községük régi népdalait, tanulják, énekelik ezeket és nem egyszer nagymamáik ajkáról olyan szép dalokat jegyeztek fel, amelyet az egész község már kezdett elfelejteni. A poroszlói Béke Tsz fiataljai is nagy lelkesedéssel készülnek a Sári bíró előadására. A boldogi tsz- ben pedig Szabó Pál: Űj föld •című darabját tűzték műsorra.

Eddig 330 öntevékeny művészeti csoport nevezett be, melyből 76 énekkar, 20 zenekar, 117 tánccsoport, 109 színjátszócsoport, 6 báb-csoport és 2 népi együttes készül a bemutatókra. 320 sportszakosztályban résztvevő fiatal feje hajlik erősen töprengve a sakktábla fölé, figyeli nagy izgalommal a ping-pong asztal fölött. ide-oda pattogó kis fehér labdát, csatolja lábára a frissen esett havon most már szilajon szágúldható sítalpakat, a futók is szorgalmasan edzenek az atlétikai versenyekre. szpartakiádokra. A nevezettek száma 15.000.

Az eddig beérkezett nevezések mégis azt mutatják, hogy a felnőtt csoportok közül aránylag kevés az üzemi ifjúsági kultúrális csoportjainak nevezése. Több nagyobb üzem nem nevezett még a versenyekre. Például a Fínomsze- relvénygyár, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár, a Szerszám- és Készülékgyár, a XII-es akna, Egercsehi Bányatelep, stb. Pedig tudjuk, hogy ezeken a helyeken igen élénk kulturális élet folyik. Sokkal több nevezést várunk a füzesabonyi, a hevesi és a gyöngyösi járási termelőszövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok kultúrcsoportjai tói. Nagyon hiányoljuk Hatvan és Gyöngyös város, a tavalyi seregszemlén oly szép sikerrel szerepelt úttörő kultúrcsoport- jait is. Úgyszólván egyáltalán nem képviseltetik magukat a seregszemlén a KISZÖV kultúrcsoportjai sem. Éppen ezért igen fontos, hogy a járási szervező bizottságok nagyobb erővel folytassák a nevezési agitációt ezeken a területeken.

örvendetesen megnőtt a DISZ alapszervezetekben a kulturális tevékenység. A tavalyinál jóval több, mintegy 90 DISZ kultúrcsoport lelkes munkája azt igazolja, hogy az ifjúság nevelésével való foglalkozás a párt Központi Vezetőségének határozata után társadalmi üggyé vált. '

Jelentősen megjavult az idei seregszemlén a művészeti csoportok műsorválasztása, műsorpolitikája is. Az énekkarok általában Bartók, Kodály, Bárdos-műveket, vagy népi dalfeldolgozásokat tűztek műsorra, szerepelnek műsoranyagukban klasszikus művek és mozgalmi dalok is. A tánccsoportok jórésze helyi gyűjtés alapján eredeti táncmotívumokból összeállított táncszámokat választott, más ^részük már feldolgozott tánckoreográfia betanulását vállalta. Sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk azonban az átélt, művészi előadásmódra, mint eddig bármikor. A népi együttesek közül a felsőtárkányi, mezőszemerei s az újonnan alakult füzesabonyi népi együttes készül új műsorral, daljátékkal és népi mesejátékkal. Az országos hírű mátraszentimrei népi együttes népdalokkal szerepel.

Igen sokat javult a színjátszó csoportok műsorpolitikája. Nem is lehet már találni Kó- kai-féle népszínműveket a műsorra tűzött darabok között, most inkább a színjátszók könyvtára sorozatban megjelent népszínművek, Móricz: „Sári bíró”, „Nem élhetek muzsikaszó nélkül” és Szigligeti: „A cigány” című darabja került előtérbe. Arra kell azonban legjobban vigyázni, hogy ne sok csoport tűzze műsorra ezeket a műveket, mert így a csereműsorok lebonyolítása és a versenyzési lehetőség erősen csökken. A tavaly még olÿ divatos operettláz is lehunyóban van, csupán j egy csoport nevezett be a Csárdáskirálynővel, egy a Gül Babával, egy a Szibériai rapszódiával s az utóbbinak igen örülünk. A szovjet darabok főkép Csehov és Nyekraszov egyfelvonásosait tűzték műsorra, valamint a Bolondos vasárnapot és a Kisunokámat Sokkal több szép szovjet darabot választanak csoportjaink, annál is inkább, mivel a Barátsági Hónap rendezvényeit ízlésesen összeállított szovjet és magyar Színdarabokkal, jelenetekkel szeretnénk még ünnepélyesebbé tenni. A klasszikus művek közül főkép Moliere és Schiller darabjai szerepelnek. A figyelem egyre inkább örvendetesen a magyar színjátszó irodalom felé fordul. A csoportok jórésze Gárdonyi, Móricz, Csíki, Jókai, Bródy darabjait választotta. Mai életünk, korunk problémái főkép az egyfelvo- násos darabok választásában jelentkeznek. Igen örülünk annak, hogy már sok csoport tűzött műsorára egyfelvonásos darabot az eddigi háromfel- vonásosakkal szemben. Üj életünket tükröző háipmfelvoná- sost — sajnos — kevés csoport választott.

Az úttörő színjátszócsoportok is megtalálták végre a nekik legjobban megfelelő szép mesejátékokat és. ifjúsági színdarabokat

Legfontosabb most a szorgalmas, lelkiismeretes felkészülés a seregszemle helyi bemutatóira, ahol az első versenyek fognak lezajlani. Ezen alkalommal a szakemberekből összeállított bíráló bizottságok elsősorban a csoportok előadásainak művészi színvona lát és a csoporton belüli nevelő munkát fogják értékelni a továbbjutás szempontjából.

DISZ ’ alapszervezetek, üzemek és termelőszövetkezetek fiataljai, kultúrotthonok művészeti csoportjai és sportolói, készüljetek megyénk ifjúságának hatalmas seregszemléjére, a Hámán Kató Ifjúsági Kulturális és Sport Seregszemle bemutatóira, versenyeire, mutassátok meg, hogy megyénk ifjúságában milyen erősen él a művészet és a sport szeretete, népünk alkotó készsége.

Dienes Tibor,

Megyei Tanács Népműv. Oszt

Termelési értekezlet volt az Egri Yendéglátóipari Vállalatnál

Az egri Vendéglátóipari Vállalat dolgozói termelési értekezleten beszélték meg az elmúlt negyedévi termelési eredményeiket. A negyedév tervteljesítési eredménye 103.8 százalék volt. Többen nyerték el a kiváló dolgozó jelvényt. Ezek között Konti József, Budavári Lajosné, Csont Istvánná vendéglátóipari dolgozók. Ezenkívül 18-an kapták meg

^az „Élenjáró kereskedelmi dolgozó” címet és oklevelet.

A jó munka nyomán a 6-os cukrászda és a 8-as sz. italbolt a „Kiváló • bolt” címet nyerte el. Szép felajánlások és versenyfelhívások is születtek a termelési értekezleten és ezek biztosítékul szolgálnak a további jó munkára az első negyedéves terv túlteljesítésére.

Új Szikra könyvek

Lenin művei 17. kötet. Azokat a műveket tartalmazza, melyeket Lenin 1910 decemberétől 1912 áprilisig írt. E művek azt a harcot tükrözik, melyet a párt Lenin vezetésével a likvidátorok és a men- sevikek ellen folytatott. Ebben a kötetben találhatók a Bolsevik párt történetében oly nagy jelentőségű Prágai Konferencia dokumentumai is. Több cikk a liberálisok ellen- forradalmiságának leleplezésével, a „békítgetők“ elvtelen- ségével, a liberális munkáspolitika opportunizmusával és a IV. Duma-választási kampány taktikájával foglalkozik. E kötetben található „A marxizmus történelmi fejlődésének néhány sajátosságáról“ című ismert lenini cikk is.

Frank László: Az atom lázadása. A német fasiszták megszállták Norvégiát. Első gondjuk az atombomba gyártásához szükséges, Norvégiában levő nehézvízkészlet elrablása. Leszállásra kényszerítik német területen a nehézvizet Angliába szállító repülőgépet — de a

nehézvíz nincs a gépen. Már

más géppel sikerült megmenteni. Ezzel a valóságban megtörtént epizóddal kezdődik a regény. A történet főhőse Zimmermann német professzor, akinek zsidó feleségét a németek internálják. A profesz- szor megszökteti feleségét a fasiszták fogságából és külföldre távozik.

POSTA

RÁDIÓ

JAVÍTÓ

ÜZEME

„Kávéi“ Eger, Zalár u. 7. mindenféle rádiót, erősítőt, stb. javít garanciával, magánfélnek is.

VITA

Üolgosson-e as anya, a feleség? Ahol a család közösen dolgozik

A „Vita” megjelenése óta érdeklődve olvasom és kíváncsian várom a válaszokat, illetve hozzászólásokat, melyek igen érdekesek és különbözőek. Hát igen „hogy dolgozzon-e a feleség, és anya” erről igen sokat lehetne és kell is beszélni, még pedig több szempontból:

Először: mert a szocializmus építéséhez szükség van minden dolgos kézre és szükséges, hogy társadalmunk minden egyes egészséges munkabíró tagja kivegye részét építéséből, nem kivétel itt a nő sem.

Másodszor: ha a feleség is dolgozik, bizonyos, hogy több jut a családnak, a gyermekeknek is. Több és szebb ruha, szebb bútor, több játék stb.

Beszélnem kell a nő egyenjogúságáról is, melynek elve: „az egyenlő munkáért, egyenlő bért!1’

Dolgozó nőink, akik feleségek és anyák is, jól megállják helyüket a munkában és igen szép eredményeket tudnak felmutatni a termelésben. Hány kiváló orvosnő, mérnöknő. szövőnő, traktorosnő, állattenyésztőnő van, akiknek megbecsülésben van részük?

De még igen sok feleség és anya nem él azzal a jogával, hogy férjének egyenrangú és egyenjogú társa legyen és nem mer, vagy nem tud kiszakadni a házimunka hétköznapisá- gából.. Most pedig azt kérdezem, hogy annak a nőnek, aki érzi, hogy tudásával és munkájával hozzá tudna járulni a társadalmunk építéséhez, miért kell a háztartási munkában felőrlődnie, miért ne lehetne társadalmunknak hasznos, építő tagja, miért nem töltené be olyan hivatást, vagy munkakört, amely tudásának, vagy egyéniségének leginkább megfelel.

Ennek két jó oldala van. Munkájával és tudásával elősegíti építésünket és ugyanakkor emelkedik családjának anyagi helyzete.

Én is dolgozó nő vagyok. Négy fiam van, egyik katona, másik fiam motorszerelő. Igae, hogy két nagy fiamra nincs gondunk, de van még egy VIII. osztályos ált. iskolás és egy ötéves fiacskám. Pestről kerültünk falura, két éve. Én kilenc hónapja dolgozom a helyi termelőszövetkezetben, mint könyvelő. Hét hónap alatt 157 munkaegységet teljesítettem a zárszámadásig. Munkám után elég szépen kaptam mindenből és boldog vagyok, hogy keresetemmel segítem családom anyagi helyzetét

Igaz, hogy a dolgozó nőnek, aki feleség és anya is, vannak problémái, így nekem is. Pél! dául: községünkben semmiféle szociális intézmény nincs, így igen nagy gond ötéves fiam elhelyezése, nem tudom hol hagyni. Hol én viszem magammal munkahelyemre, vagy férjem viszi magával a hivatalba, vagy nagyobbik (13 éves), aki délelőtt iskolában van, — gondjaira bízzuk. — Persze, ahol a helyi adottságok meg vannak: van bölcsőde, napközi stb., stb., ezek a problémák nincsenk. És nincs probléma Ott sem, ahol nagymama van.

A háztartási munkát a család minden tagja közösen végzi. Ehhez viszont a legteljesebb egyetértés s egymás iránti megbecsülés szükséges mind a férj, mind a feleség részér ről. Értékeljék egymás munkáját s akinek több ideje van, vagy korábban megy haza a munkahelyéről, végezze el a szükséges házimunkát.

Azonban még egy súlyos problémám van és azt hiszem, hogy ez minden dolgozó anyát érint, ahol nincsen segítség (nagymama) a házi munkák elvégzéséhez, ott a hétvégi — mosás, takarítás, amit sokszor vasárnap kell elvégeznie. így nem jut szórakozásra, de még pihenésre sem elég idő. Ebből a szempontból van egy elgondolásom. Ha a sokgyermeke« dolgozó anyák csak heti öt na- ' pót dolgoznának, a szombati nap az említett nagyobb munkák elvégzésére lenne, a vasárnapot valóban a pihenésre és szórakozásra használhatná fel, hiszen erre minden dolgozó anyának is szüksége van. Azért beszélek csak sokgyermekes anyákról, mert ahol gyermek nincs, ott ezek a problémák nincsenek.

Igaz, hogy a termelésben kiesést jelentene, de tudom magamról, ha szombaton el tudom végezni dolgaimat, vasárnap van időm pihenni, ez a munkámra is jó hatással van és hiszem, ez nem menne az egy nap rovására.

Még arról is kell írnom, hogy mi, falun élő és dolgozó anyák sokkal hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint a városban élő és dolgozó társaink. Mert falun még vagy nincs, vagy igen kevés a szociális létesítmény: bölcsőde,

óvoda, mosoda, amire a falu dolgozó asszonyainak is szükséges volna. És a falu ezen a téren (mint sok más mindennel), nem tart lépést a fejlődésben a várossal.

Mégis mindezen problémák ellenére az a véleményem, hogy dolgozzon a feleség és anya, mert mind társadalmunknak. mind saját családjának hasznára válik.

Tomaskó Árpádné,

Üj Barázda Tsz tagja, Kompolt

Vííatiid néni-■ NEM VALAMI barátságosan fogadtak Mezőtárkányban, Tóthéknál. Első üdvözlőm, a felém rohanó kutya, majd lehúzta a kabátomat. Az udvaron állatok etetésével bíbelődő fiatalasszony jó adag nemtörődömséggel hangjában bekiáltott az ajtón, mi,re a tornácon megjelent Matild néni. Szúrós szemmel végignézett, s egy „azt hittem, a Sári jön” kurta mondattal beengedett a konyhába.

Első pillantásra megállapítottam, hogy Tóthék nagyon rendes emberek lehetnek. A fényesre törölt pohárnál is tisztább volt a lakás, hogy úgy nevezzem, a falun minden háznál megtalálható „vendégkonyha“. Jellemzője a búbos, a magasra vetett, habfehér lepedővel takart ágy, felette egy nagyobb keretben fényképek szentkép. Ebben a konyhában ültünk le, Matild néni a rokka mellé, én meg a támlás díványra. Télen rendkívüli módon lehet érzékeltetni hogy a látogató nemkívánt vendég: nem gyújtottak be a konyhába. Majdcsak megúnom a vacogást és összeszedelőzködöm.

Családi dolgokról indult a beszélgetés. Tóthék két gyermeke közöl a fiú már megnősült, Irénke van még otthon, ö sem régen, mert beíratták a hatvani gimnáziumba. Egy évet el is végzett jól tanult, szeretett ott lenni, csakhogy a második évben 300 forintra emelték a fizetnivalót. , Nem sajnáltuk volna ha van miből de úgy meg voltunk szorulva, hogy nagyon nehezünkre esett még azt az egy hónapot is kifizetni. Hazahoztuk hát, hogy majd csak lesz valahogy jövőre".

A következő évben meg azért nem engedtük. mert akkor- már az egész család az Ezüstkalászban dolgozott és nagyon jól keresnünk. Azt mondtuk hadd maradjon a lány jó lesz az a kereset is legalább egy'kicsit megelőzzük magunkat Hogy aztán most ősszel mi lesz, azt még nem todiuk,

PATTOGOTT JÁRT a rokka. A felkötött kenderkócból egyre sodródott a vásári cérnaszál, s tekeredett az orsóra. Nem mertem elővenni a jegyzetfüzetet, mert Matild néni határozottan kijelentette, hogy róluk ugyan ne írjak az újságba. Egy betűt se. Van a csoportban éppen elég tag, akiknek 320-on felül volt a munkaegysége, meg akik nem tavasztól, hanem már évek óta dolgoznak, azok többet tudnak mondani, ök jóformán csak ízelítőt kaptak ebből a gazdálkodásból.

Próbálgattam az elmúlt év munkájára, a jövedelemre és terveikre terelni a szót, s magamban igazat adtam a tsz elnöknek. Jól ismerik az asszonyt valóban ha egy kicsit felenged, nagyon kedvesen el lehet vele beszélgetni, csak úgy ömlik belőle a szó,

— Nem tudom, jól teszem-e, dé megmondom őszintén sokat gondolkoztunk mi a belépésről. A 9 hold földünket a két utóbbi évben elöntötte a víz semmi hasznát nem vettük. Csak a sok dolog volt vele. Tavasztól őszig benne volt az öreg én is, a fiam is, amíg meg nem nősült. Küszködtünk, s mégse haladtunk ilyen sokra ... beiratkoztunk.

— Nem bánták meg?

— Déhogyis bántuk meg. Miért nem nézte már meg. mennyi mindent kaptunk, én már elfé’ejte'tem Épp n megnéztem és Cseh k. József 312 munkaegysége mellett ez állt: 16 mázsa búza (öt kiló munkaegységenként), majd 1 mázsa napraforgó 6 5 mázsa árpa, 22 mázsa kukor ca 15 mázsa szálrstakarmány 150 kg cukor száraz répaszelet olaj szappan, pénz, úgy hogy a munkaegység 61 20 forint pénzértékét tekintve, maid 20 ez"r forintot kaptak. S ha ehhez hozzászámoljuk a háztáji jövede'mét is, ami 4—5 ezer forint volt könnyen megérthetjük, hogy miért elégedettek.

AZT SZERETEM benne legjobban, — folytátja az asszony —* hogy amit kapunk, az mind a miénk. Nincs gondunk az adóra, mert a vezetőség idejében elintézi, nekünk csak az a dolgunk hogy mindennap eljárjunk, hogy tisztességesen elvégezzük a munkát. Nem azért mondom a beadást, mintha én nem tudtam volna annak idején a kötelességem. Meg is mutatom, hogy mindig rendesen beadtam. — A kaszliból előkerült az 1953-54. évi beadási könyv, ezt lapozgattam.

— írja le, ha szüksége van rá, mert elfelejti. — Szóval mégiscsak kaptam engedélyt az írásra, jegyzetelés közben pár szót váltottunk, ilyenkor a rokka lelassult, vagy ha nem, kicsit durvábban sodródott a vászonnak való. Matild nénivel számoltuk ki, — mennyi maradt nekik tisztán egyéni gazda korukban, amikor jó termés volt, s ezt összehasonlítottuk az ezévi 25 ezer forintos jövedelemmel. Még így is 15 ezer forint volt a differencia, hát ha még azon a részen nincs termés, vagy ha mindennap kijárnak a csoportba, mint annakidején a magukéba.

Időközben betoppant a házigazda is.

—- Hideg van kint — dörzsölte össze kezeit. Aztán, úgy ahogy volt, kucsmában kabátban leült. Matild néni addigra begyújtott, s éppen engem invitált, üljek közelebb, melegedjek meg.

A gazda a jó friss levegővel friss híreket is hozott'a csoportról. Mégis csak ő a tag — az asszonyok csak segíteni járnak — ő tudja, mire készülnek, mit akarnak. A tsz terveiből említsünk még néhányat: a disznófiaztatót 10 férőhellyel bővítik. Most lett kész egy 20 férőhelyes tehénistálló, szükség lesz rá, mert jövőre tízzel több tehenük lesz. Az őszieket tervszerint elvetették, most már a 24 hold tavaszi kalászos és a kapások előkészületeire kerül sor.

Legnagyobb jövedelmüket a cukorrépa jelentette, hat és félezret hozott holdanként. Ha jövőre 18 hold helyett 30 holdon termelik, és a 196 mázsás átlaggal szemben 205 mázsát érnek el, könnyen kaphatnak 80—90 ezer forinttal többet. Ehhez számolva a leszerződött 25 sertés értékét (a már beadott két hízó 180 kilója helyett, csak 160 kilóval nézve is) a munkaegység jövőre 8 forinttal többet ér.

— De legjobban az növeli majd a mi jövedelmünket, hogy nem tavasztól, hanem nekünk is ősztől számolják már az egységet. Most is kint voltunk a Zetorral fáért. Kell az építkezéshez. U"" számolom, hárman megszerezzük az 500 munkaegységet. Bútorra gyűjtjük. A következő évberr meg jó lenne befejezni, rendbehozatni a házat. Mindig jut valami nagyobbra.

A VÉGÉN EGÉSZEN megbarátkoztak. Ne induljak még, nézzem meg az anyadisznót, milyen eleven, nyolc malacot fialt éppen a napokban. Menjek a másik ólhoz, saccoljam meg. mennyi lehet a hízóban, (egyet már levágtak), és ne utasítsam vissza a hurkát, igazán jó szívvel adják.

Ebéd után megint Irénkéről beszélgettünk. Mit ajánlok, visszamenjen-e Hatvanba, vagy jobb lenne ha Egerben tanulna?

— Azt sem bánnánk, ha leérettségizne és valamelyik csoportban elvállalná a könyvelést — szólt az édesapa.

— Mondja csak, kedves, tán még újságíró is lehetne. Jó dolog újságírónak lenni?

Elkerültem a Választ.

Jó dolog. Csak néha nehéz. Különösen, ha az embert így fogadják, Matild néni...

Dohai Margit