Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-14 / 4. szám

1956. január 14. szombat. NÉPÚJSÁG 5 A lőrinci gépállomás január végére hefejesi a téli gépjavítást Először úgy gondolták, hogy január 20-ra befejezik, aztán tovább tartott a jó idő, enged­ni kellett: legyen január 31-re kész a téli gépjavítás. csaK a szántás is haladjon. A ver­senyben lemaradni, amit ők kezdeményeztek, nagy szégyen lenne. A téli gépjavítás előkészíté­sében nagy szerepet játszott a pártszervezet. Taggyűléseken, üzemi értekezleteken vitatták meg a javításokat. Megszer­vezték a brigádokat, élüKre tapasztalt, szakmai szempont­ból gazdag tudású embereket választottak meg. Amikor úgy látták, hogy minden rendben van, versenyfelhívást intéztek a megye gépállomásaihoz. Vál­lalták, hogy tíz nappal a ha­táridő előtt befejezik a javí­tást, öt százalékkal csökkentik a javítási önköltséget, minő­ségi munkát végeznek, meg­szilárdítják a munkafegyel­met. December 26-án kezdtek hozzá. Január 10-ig nyolc fő­javítást, 11 folyójavítást vé­geztek el. Kijavítottak 20 ekét, 12 traktortárcsát, öt kultivá- tort és egy vetőgépet. Négy brigád végzi a javítást, — a Vörös csillag, az ifi, a DISZ és a Kossuth brigád. A négy brigád közül a legszorgal­masabbak a Vörös Csillag tag­jai. Élükön Pálinkás János brigádvezetővel. A munkaidő négy óráig tart, de sokszor előfordul, hogy a létszám el­lenőrzésnél csak a brigádveze­tő van jelen, aki bejelenti, hogy brigádja tovább folytatja a munkát. Sokszor késő estig Dolgoznak, mert kell a kész gép az elmaradt szántás el­végzéséhez. Minőségi szem­pontból Rvman József ifi bri­gádja emelkedik ki a differen­ciál művek javításában Ha végignézünk a verseny­vállalás pontiain és a gépé'lo­más munkáján, tiszta képet kapunk arról hogyan állnak a téli gépjavítással A batáridő február 20, 10-re vállalták, je­lenlegi számításuk alapján ja­nuár vége felé befelezik. A ki­javított gépek átvétele csak kellő ellenőrzés után történik meg. Az önköltségcsökkentést töb­bek között egy már régen be­vált újítással is biztosítják. Az alkatrészek belső kopása ovális alakú lesz. Ezt kerekre esztergálják, vagy ahogy ott nevezik, kiszabályozzák. Ter­mészetes, hogy a felület így nagyobb lett. Az ebbe kerülő tengely felületét hegesztéssel megvastagítják, megmunkál­ják és a gépalkatrész ismét használható állapotban van. Ezt mindaddig csinálhatják, amíg a felület nagyobbítása egy bizonyos határt elér. Azon­túl az alkatrészt újjal pótol­ják. Fokozott gondot fordítanak a csapágyazásra és fúrásra, mert itt előfordulhatnak olyan esetek is, amelyek zavarják a javítás ütemét. Műszak után a brigádvezetők és Rohács Já­nos műhelyvezető, Szűrszabó Gusztáv főgépész jelenlété­ben rövid megbeszélést tart, ahol az elmúlt napi mun­kát értékelik, megbeszélik az előforduló hibákat, s a külön­böző kívánságokat. Most két nagv dolog- foglal­koztatja a gépállomás vezetőit és dolgozóit: tíz nap alatt el­végezni az elmaradt mély­szántást és a hónap végére be­fejezni a gépjavítást. A gép­állomás vezetősége még a gép­javítás megkezdése előtt elha­tározta, olyan ütemben végzi a javítást, hogy a gépek 70 százalékát január 10-e után munkába állíthassák a kör­nyékbeli falvak tsz-einek föld­jein. A javítás mégsem szü­netel addig sem. A bennma­radó dolgozókból összevont brigádot hoznak létre, főleg iól képzett, hozzáértő szakem­berekből, akik a szántás ide­je alatt is folytatják a javí­tási munkálatokat. Nagv segítséget nyújt a gép­állomásnak a Mátra vidökj Erőmű Képzett szakmunká­sokat küldtek a gépállomásra, hogy elősegítsék a munka mi­nél előbbi befejezését A M*t- rav’déki Erőmű küldte a yil lanyhegesztőt, adott esztergá­lyosokat. sőt egy javítóbrícá­dot is. Ez a javítóbrigád Tóth János vezetésével a 30 soros vetőgép javító munkálatait végzi. A munkában a kommunis­ták járnak az élen: Matula József brigádvezető, üb. el­nök, Pálinkás János, a Vörös Csillag brigádvezetője és Vi- cián József, a DISZ brigád tagja. Nem marad le mögöt­tük Varga Dezső sem, a Kos­suth brigád vezetője, aki lel­kiismeretes munkája jutal­mául nemrégen lett brigádve­zető. Rohács János műhelyvezetőt csak nehezen lehet megtalál­ni. Állandóan egyik brigádtól a másikig járkál, tanácsokat, utasításokat ad. A munka vég­zésére három alapelve van: 1. tudás és hozzáértés; 2. tiszta­ság; 3. figyelem. E három el­vet szent előtt tartva, irányít­ja a javítási munkálatokat. Mezei Sándor igazgatóval is előfordul jónéhányszor, hogy napjában csak kétszer, vagy csak egyszer eszik. „Nem érek rá“ — szokta mondani moso­lyogva. Dübörögnek a lőrinci gép­állomás traktorai a főidőkén végzik az elmaradt mélvszán- >ast. A szántás után ismét ne­ki látnak egvesiút erővel a ja­vítási munkának, mert az ál­taluk hirdetett versenvbpo elsők akarnak lenni. Sok sikert kívánunk nekik' V írré Barnabás Az egri gépállomáson is többet kell törődni a gépjavítással Gépállomásaink derekas munkát végeztek az év első dekádjában, gépjavítási ter­vüket globálisan 110.3 száza­lékra teljesítették. Az elő­irányzott 909 erő- és munka­gép helyett 1003 gépet javítot­tak ki. A legjobb eredményt a pétervásárai gépállomáson ér­ték el, ahol az ütemtervet ja­nuár 10-ig 146 százalékra tel­jesítették. A" hevesi gépállo­máson 98 erő- és munkagépet kellett volna kijavítani az el­ső dekád végéig, ezzel szem­ben 127-et javítottak ki, 129 6 százalékra teljesítve a tervet. Jól haladnak a munkával a tarnaszentmiklósi gépállomá­son is, ahol már 131 százalék­ra teljesítették az ütemtervet. Gépállomásaink egy kivéte­lével mindenütt túlteljesítet­ték az ütemtervet, egyedül az egri gépállomáson maradtak el ebben a dekádban is -He­lyes lenne, ha a megyéi igaz­gatóság is felülvizsgálná, mi az oka anak, hogy az egri gép­állomás rendszeresen elmarad gép javítási terve teljesítésé­vel, s hathatós segítséget adna a lemaradás megszüntetésé­hez. hogy ne hátráltassák me­gyénk eredményeit az egriek. VITA iUil jelent Oolffosson-e n% «nva, a felesés;? ÖRÖMMEL DOLGOZOM Nem árt, ha egy ki-sit -visz- szatekinlünk a múltba, ami kor az any.úrik gyakran el kellett menni dolgozni, hogy családját fenntartsa, de nem értékelték munkáját és keve­sebb fizetést kapott, mint ugyanabban a munkakörben egy férfi Népi demokráciánk megszüntette ezt ét igazságta­lanságot, és egyenlő munkáért egyenlő bért fizet. Mindezek után kijelenthe­tem, hogy igenis dolgozzon minden anya, aki érez magá­ban annyi erőt, hogy munká­ját becsületesen el tudja lát­ni. Én is anya vagyok, a Gyön­gyösi MÁV Utasellátónál telje­sítek szolgálatot. Heggel ötkor kelek és már hat órakor mun­kahelyemen vagyok és bizony csak délután kerülök haza a családomhoz. Gyermekemet a ! férjem viszi az óvodába, dél- ! után négykor viszont én vi­szem haza. Férjem segít a há- . zimunkában is. j Örömmel dolgozom és örü­lök annak is, hogy kormá­nyunk különböző rendelkezé­sekkel támogat bennünket, fo­kozza munkakedvünket. Itt azonban még szeretnék azok­nak a férfiaknak is válaszolni, akik azt mondják, hogy a nő maradjon a főzőkanálnál és sokszor bizony még durván vi­selkednek velünk. Inkább se­gítsenek bennünket munkánk­ban, hogy még jobban dolgoz­hassunk. Ha jobban szemügy­re veszik a dolgot, rájönnek arra, hogy mi a főzőkan# mellett is megálljuk helyünket, de a hivatali munkánkat is el- j végezzük. Bezzeg Lajosné, Gyöngyös Sok függ a férj otthoni segítségétől is Három százalékkal kell emelnünk a mezőgazdasági termelés hozamát — írja elő a párt- ér, a kormány­határozat. Látszólag ■— de csak látszólag — nem nagy szám ez. Valójában? .... A m egyében kereken 24 ezer ! mázsa kenyérgabonával je- 5 lent ez többet, amely 8800 ember .egész évi kenyér­szükséglete. Eger városát éppen négy hónapig lehet­ne ebből kenyérrel, vagy liszttel ellátni. Takarmány- gabonából 35.500 mázsa többletet jelentene a me­gye vetésterületét figye- lembevéve. Ebből kereken 9000 sertést lehetne szép kövérre meghízlalni. Lehet­ne? ... Csak rajtunk, a mezőgazdasági munkák fe­gyelmezett, korszerű agro­technikával történő elvég­zésén múlik. Vidéken az anya, a feleség1 jobban el van foglalva a ház körül Sok családtól a férj tá­volra megy dolgozni, s haza­ér keztekor meleg ételre van szüksége. De a gyermekek is gondot okoznak az asszony­nak. Vidéken még nincsen té- len-nyáron rendszeresítve a napközi otthon a gyermekek­nek, s ezért is kénytelen az asszony odahaza maradni. Ke­vés olyan anya tud dolgozni vidéken. akinek két-három gvereke van. A falu még nem érte el a város fejlődésének színvonalát. Városban bölcsődék és nap­közi Otthonok vannak, ahová az anya nyugodtan elviheti a kisgyerekét. Ebédről az Üzem­élelmezési Vállalatok gondos­kodnak. Ezeket a körülménye­ket is figyelembe kell venni a vitánál Nagvov snV füvg a férj otthoni segítségétől is. Én azt mondom, dolgozzon az anya, a feleség, ha meg vannak azok az adottságok és lehetőségek, amelyek elősegí­tik mindennapi munkáját és ugyanakkor biztosítják a szép. kedves családi otthont. Heninger Tamás. Gyöngyös SjerkPSJtííi üzenetek : == Baráti János, Egercsehi. Kérése jogos. A fizetés kiegé­szítése azért nem történt meg ed­dig. mert a nyáron lemondott le­geltetési bizottsági elnök nem in­tézkedett idejében. Az Egercsehi tanács és a legeltetési bizottság vállalta, hogy a már 2220 forintra felszaporodott fizetés kiegészítést január 16-ig rendezi. B. Gy., Sírok. A postásról szóló panasza rész­ben igaz. — Többször előfordult, „hogy a levelek kézbesítése egy-két •napig késik. Ez elsősorban a Sí­rok lakótelepi gyári dolgozók le­veleivel történik. Előfordul olyan eset is, hogy késve kapják a le­velet, mert a kézbesítő nő fél a hamis kutyáktól. Ha valaki hamis kutyát tart, abban az esetben te­gyen levélszekrényt a kapura, s akkor idejében megkapja a leve­let. Reméljük, az elkövetkezendő időben a siroki postás is lelkiis­meretes munkájával hozzájárni ahhoz, hogy minden siroki dolgo­zó megkapja a címére küldött le­velet. ÚJ ELNÖK JÖTT a kiskörei Dózsához. Űj ember, idegen­ből, Budapestről — a faluba. Az ilyen embert falun régen „nadrágos“ embernek hívták s nem nagyon bíztak benne. Ma már persze a falun megszok­ták a „nadrágos“ embereket — s ennek is meg van az oka, de azért egy kis bizonytalan­ság mégis maradt ebből az elő­ítéletből. Csuti Istvánt is kétkedve fo­gadták a Dózsában. A tagok bizakodva választották meg el­nöknek, de azért, ha valaki megkérdezte, hogy milyen em­ber Csuti István, megfontol­tan hümmögtpk. s óvakodtak a nyilatkozástól Majd meg­látjuk — mondták. Nem állt valami jó irányban akkor a Dózsa szekerének a rúdja. A céf' elnök nem jól csinálta a dolgát és ezt a ta­gok leginkább abból látták, hogv az idén majdnem felét kapták egy munkaegységnek, mint tavalv. öreg mondás, hogy fejétől romlik a hal. És ez itt is igaz volt. Persze nem akarom nagyon elmarasztalni a régi elnököt. Sok kis apró eredőből tevődött össze ez a rossz irány, s nem is minden­ért ő a hibás. így mondják ezt a tagok és így beszél Csuti István is. Szétzüllöt.tek a brigádok, nem volt munkaszervezés, a tagok kedvetlenek voltak, so­kan, köztük az agronómus is a kilépés gondolatával foglal­koztak. Elment az erő. az aka­rat a személyi ellentétekre. A . konok fejekben haragos gondo­latok szikráztak, nem volt idő a közös dolgokkal törődni. Nem is csoda, hogy mikor november 13-án az új elnök kezébe vet­te a Dózsa kormánykerekét, hiába akart azon fordítani, a gépezet nem mozdult. De hát ki is ez a Csuti Ist­ván? A Dózsabelieknek be­mutatkozáskor elmondta élete történetét, éppúgy, mint most nekem, a termelőszövetkezet kis irodájában. Az új elnök nem fiatalem­ber Ha az anyakönyvi be­jegyzést nézzük, túljár a fél­évszázadon. Rövidre nyírt ha­ja őszesen csillog, olvasni már csak szemüveggel tud. De ez csak a külső. Tetteiben, mun­kabírásában, fiatalos tervezé­sében sok fiatalembert is túl­szárnyal. Kocson született, egy zsellérparaszt házában. A Pis­ta gyerek — okos fiú volt már akkor is — látva apja nehéz sorsát, új útat keresett. Kita­nulta a kovácsmesterséget, s miután a faluban nem akadt több kovácsnak munka, elin­dult Budapestre. A BESZ- KÁRT-hoz került váltóőrnek, majd kalauz, később kocsive­zető lett. Mind közelebb ke­rült a munkásmozgalomhoz, olyannyira, hogy 1942-ben le­tartóztatták és 1943-ban fé'évi börtönre ítélték, mert anyagi­lag támogatta a Vörös Segélyt. Sátoraljaújhelyen „élvezte“ Horthyék nyájasnak éppen nem mondható „vendégszere­tetét1. 1944-ben kiszabadult és a felszabadulásig bújkált a Dunántúlon, hogy el ne vigyék katonának. A FELSZABADULT Buda­pesten a BESZKÁRT-nál elő­ször kalauzok.tató, majd egy tiszti tanfolyam elvégzése után a központban osztályvezető lett. De a párt tovább segítet­te, mert Csuti István okos és becsületes, áldozatkész ember volt. Kinevezték a BET SfED vezérigazgatójának, majd a Közlekedési Minisztérium egyik főosztályának vezetését bízták rá. Életének története szorosan összenőtt a párttal, ígv aztán érthető, ho<*" kor a párt kérte a munkásosz­tályt. hogy segítse a falut, a mezőgazdaság feilesztését, Csuti István az elsők között jelentkezett. Álljunk meg itt egy pilla­natra Csuti Istvánnak Pesten szén, összkomfortos lakása volt Gázzal, csempés fürdőszobá­val Budapest ewik less'"'’-H helyén, a Gellért-hegy olda­lán. Főosztályvezető volt, ma­gas fizetéssel, reggelenkint gépkocsi jött érta Ilyen körülmények között miért hagyta ott ez az ember a megszokott kényelmet miért cserélte fel a sáros Kiskörével a ragyogó fővárost, szekérrel az autót,.a pesti összkomfortot a kis falusi házzal, ahová 500 méterről kell hordani a vizet? A felelet egyszerű: egy em­ber, akit a párt emelt fel, tett emberré, most meghallgatta, s teljesítette, amit a párt kért, még akkor is, ha azért áldoza­tot kellett hoznia. Bizonyára vannak, akik ezt nem értik meg Elképzelem néhány ol­vasóm arcát, amint kétkedve csóválja a fejét. PEDIG AZT SZÓ nélkül el­hiszi, hogy Dugonics Titusz egy eszméért, a magyarságáért leugrott a mélybe, hogy ma­gával rántson egy ellenséget Elhiszi nagyjaink hőstetteit és igen helyesen, lelkesedik is Zrínyiért Dobóért, hőseinkért, akik életüket adták hazájuk­ért. Elhiszi, hogy a magvar történelem igen sok hőst adott már. De azt nehezen hiszi csak el, hogy a mai kornak is van­nak hősei, hogy egy ember, akit a nén emelt fel. tud ilyen — s ennél is nagyobb — á’do- zatot hozni egy eszméért, a népért. Napjaink hősei persze már nem Dugonics Tituszok, Zrinvik és Dobók. Ez a mén- földes csizmákkal rohanó kor, a békés építés forradalmi ko­ra. más hősöket követel. Olya­nokat, mint Pióker, Pálok. Muszka, és igen. mint Csuti Tstván. Hősies kor ez, sok ilyen híres és névtelen hősünk van. Csuti István is vállalta az áldozatot. Jelentkezett mező- gazdasági munkára és a tan­folyam után a Dózsa tagsága megválasztotta elnökéül. Az elején nagyon nehéz dolga volt. Új környezet, új embe­rek, más problémák, bizalmat­lanság. fegyelmezetlenség és sok más dolog Fürkésző sze­mek kereszttüzében tette meg az első lépéseket az emberek felé. .------­-- > A mikor novemberben ide­jött, még földben volt a bur­gonya. A tagok nem nagyon törték magukat, hogy kike­rüljön onnan, a burgonya meg nem jön elő magától. És az új elnök kezdeményezésére meg­született az újszerű határozat: aki nem jött burgonyát szedni, attól öt munkaegységet levon­nak, aki indokolatlanul késik, egy munkaegységet veszít. De ha a mulasztó, vagy a későn jövő az elnök, őt kétszeres büntetés illeti... És a kétel­kedők kezdték elismerni: Fa­jin kis embernek látszik. — Kemény ember — mondogat­ták. Azután más oldaláról is kezdték megismerni. Egy eset a sok közül: osszák a cukrot a tagok munkaegységére. Az egyik asszonnyal a könyvelő közli, hogy a tsz-nek több mint 100 forinttal tartozik, s ezt most a vezetőség határo­zata szerint a cukorjárandó­ságból kell levonni. — De elnnfc elvtárs — pa­naszkodik az ott álló Csutînak az asszony —, én már ezt a cukort elígértem. — Csuti csak hallgat. A határozatot megvál­toztatni nem lehet, hisz ak­kor a többiek is ezt kérnék. Aztán a zsebébe nyúl és oda­adja az asszonynak a hiányzó száz valahány forintot. — Majd ha a çukrot eladta, visszafi­zeti — mondja, s a hálálkodás elől gyorsan kisiet a szobából. — Jó ember — mondják a bentlévők és az eset híre ha­mar szétfut a faluban. AZ EMBEREKKEL bánni nem könnyű dolog Meg kell találni a megfelelő hangot, éreztetni kell velük, hogy kö­zös a cél és a feladat. Nem szabad nagy dolgokat ígérni, csak amennvi biztosan meg­valósítható. Érezze itt minden ember, növénytermesztő, ál­lattenyésztő, éjjeli őr, ko­csis, hogy megbecsülik és ér­tékelik a munkáját. Az elnök — itt és mindenütt — csak úgy érhet el eredményt, ha a pártra és a tagságra támaszko­dik. Ezek Csuti István veze­tési elvei. De nézzük meg, mit tett már az eltelt két hónap alatt. Két hónap nem nagy idő, még talán arra sem elég, hogy az embereket jól meg­ismerje. Mert érdeklik a ta­gok szociális és családi problé­mái is. Jó, ha az elnök tudja, hogy egy embernek mi fáj, hátha lehet rajta segíteni. Két hónap telt csak el, de van már eredmény. Nem vi­lágra szóló sikerek ezek, de biztató előjelei a Dózsa nyári és őszi teljesítményeinek. Nézzük csak. Először is a munkát szervezték meg. Kije­lölték az állandó brigádokat, melyek az eddigi gyakorlattól eltérően, az év végén nem osz­lanak szét. hanem négy évig, tehát egy vetésforgó idejére felelős gazdái a rájuk bízott földterületnek. Ugyanaz a bri­gád végzi a talaielőkészítést. vetést, növényápolást, és beta­karítást több éven keresztül, tudva azt. hogvha az iHén nem gondozzák iól a földet, azt jövőre ők bőitölik meg Ki mint vet, úgy arat A kisebb feladatokért, egyes növények­ért egy-egv ember lesz a fele­lős, s minden növényfajtára prémiumot tűztek ki a termés­átlag növekedésének megfele­lően. Napokon belül elkészül a terv is, amelv a párt határoza­tának szellemében előírja a mezőgazdasági termelés három százalékos növelését. — Nem tervezünk a vakvi­lágba, — mondja Csuti elv­társ — de terveink reálisak és teljesíthetők. — Néhány pél­da: A tavalyi nyolc mázsas őszi búza átlag helyett az idén 9 mázsát, az alacsony nyolc má­zsás csöveskukorica átlag he­lyett 20 mázsát terveztek, de minden növénynek legalább 3 százalékkal növelik a termés­hozamát. 10—12 százalékkal gyarapítják az állatállományt, s természetesen gondoskodnak a megfelelő takarmánybázisról is. Csuti elvtárs lelkesen mesé­li a sokat ígérő terveket, s lá­tom rajta, hogy mindenre kész ezek megvalósításáért. LÄM, HOGY szaporodnak a sorok és még mindig milyen keveset mondtam el róla. Nem írtam még családjáról, pesti fe­leségéről, aki hűségesen követ­te férjét. Nem említettem ara­nyos, másféléves kisfiát, aki nagy, barna szemeivel csodál­kozva nézett rám. Ügy szólítot­tam, hogy a kis tsz-elnök és ezen mindnyájan nevettünk, — még ő is De van két nagy fiú is, akikről anyjuk büszkén me­séli, hogy az egyik marós egy nagy pesti gyárban, a másik egyetemista, diplomatának ké­szül. Milyen érdekes család. A kiskörei tsz elnök fia néhány év múlva talán ott ül majd az ENSZ-ben és apja életére gon­dolván, elmondhatja, miért védjük szabadságunkat, békén­ket. De sok mindenről nem be­széltem még. Nem mondtam el, hogy a járási és -községi párt- bizottság és tanács milyen sze­retettel segített problémáinak megoldásában. Igaz, hogy egy panasza azért van és ez a me­gyei tanács gondja lenne. A vá­rosról, falura menő szakembe­reknek egy meghatározott ősz- szeg jár, hogy fedezni tudják az új élet megalapozásával járó kiadásaikat. Csuti elvtárs pén­ze pedjg. a rendelet ellenére, a bürokrácia útvesztőiben vala­hol elakadt. Jó volna, ha a me­gyei- tanács illetékes osztálya hozzájuttatná pénzéhez, amire most nagy szüksége van. NEM MONDTAM EL most sem mindent róla, de egyelőre talán élég ennyi is. Az igazi Csuti Istvánt úgysem ezek a sorok, hanem a kiskörei Dózsa Tsz szép eredményei, a megelé­gedett tagok szavai, a gyarapo­dó gazdaság, a magas termésát­lagok mutatják be igazán. Mert szavakkal nem lehet a három százalékos emelkedést elérni. Ehhez jó vezetés, ko­moly munka és férfias tettek kellenek. Herbst Ferenc pin-sir

Next

/
Oldalképek
Tartalom