Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-28 / 8. szám

t NÉPÚJSÁG IK6. január 2«. szombat „ÜDVÖZLETEM KÜLDÖM A PÉTER VÁSÁRI TRAKTORISTÁK\AK“ Levelet hozott a postás szerkesztőségünkbe messze főidről, a tengerentúli Torontóból — Kanadából írója ma- - gyár ember, Tulak Bálint a neve, a Horthy idők nyomo* rúsága elől menekült idegenbe. íme, a levél: L' gy éve olvasom a Népújságot és nagyon szere­ti ’ J tem, de nemcsak én, hanem sokan eljönnek hoz­zám az újságért, sok magyarhoz eljut, elolvassuk és vitat­juk. Különösen a szövetkezetek iránt nagy a lelkesedés. Ha valamelyik szövetkezet nagy eredményeket ér el, még itt Kanadában is örülünk neki. Ha pedig a nép ellenségei­ről, megkárosítóiról olvasunk, mi is bosszankodunk, harag­szunk. Az ilyen gazembereknek adják vissza, amit Horthy adatott nekünk a zsandáraival, hogy érezzék meg ezek a gazemberek, mit szenvedett a magyar munkásság. Még ak­kor is, amikor szavazni ment. Hogy nem a magyar nép szavazott, hanem a puskatus. Például itt idézek néhány sort egy kimenekült, volt kakastollas gazember szavaiból. Panaszkodott, hogy csalódás érte Kanadában. Mondtuk ne­ki, minek jött ide, miért nem maradt otthon. Erre azt vá­laszolta, hogyha otthon maradt volna, már rég felakasztot­ták volna. Mondtuk neki, biztosan sok szegény munkásnak kiontotta a vérét és sokat agyonvert. Azt felelte, hogy nem eleget, de máskülönben sem üthette az urakat, hiszen azok fizették, s azok parancsoltak nekik. Üdvözletemet küldöm a pétervásári traktoristáknak, haladjanak előre jó munkájukkal az emberiség jólétéért és a békéjéért. Mellékelten küldöm egy új előfizető címét, az is volt hevesi ember. Honfitársi üdvözlettel: TULAK BÁLINT Köszönjük a levelet és mi is minden jót kívánunk Tu­lak ‘ Bálintnak, aki idegen földön vert gyökeret, de levele minden sorával arról tesz tanúságot, hogy együtt él és érez szülőhazája új életet építő népével. Szabolcsi—Bartha: Zenetu­dományi tanulmányok IV. kö­tet. A Zenetudományi tanulmá­nyok IV. kötetét Tinódi Lan­tos Sebestyén halálának 400 .évfordulója alkalmából, — amelyet 1956-ban ünnepel maid a magyar zenei világ, — közli Kodály Zoltán 30 évvel ezelőtt kiadott és az évfordu­lóra átdolgozott tanulmányát Tinódi: Árgirus királyfijáról. Falvy Zoltán tanulmánya a gráci antifoniumról, egy eddig ismeretlen középkori magyar zenekódexet ismertet meg a magyar zenetörténet iránt ér­deklődő olvasókkal. Molnár Antal a nyugatias dallamok eredetéről közöl érdekes ada­tokat, igen sok kottapéldával alátámasztva. Barna István folytatja a II. kötetben meg­kezdett tanulmányát Erkel Ferenc nagy életművéről és a korabeli kritikáról. Várnai Péter a csaknem ismeretlen magyar zeneköltő, Mátray Gábor életével és munkássá­gával foglalkozik/ Rejeczky Benjámin a gyöngyösi pász­tormisékről ír. Igen értékes; új megvilágításban fpglalko- zik a Rákóczi-kor zenéjével Esze Tamás ,,Zenetörténeti adatok I. Rákóczi Ferenc sza­badságharcának idejéből'“ cí­mű tanulmánya. A kötetet gazdag kottaanyag egészíti ki. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Január 28-től febr. 1: Zsongó melódiák (német). Vasárnap délelőtt matiné: Varázs­bolt (szovjet). Egri Szabadság Mozi: Január 28—29: Róma, 11 óra (olasz). Egri Béke Mozi: Január 28—30: Pármai kolostor I. rész (francia). Gyöngyösi Puskin: Január 27—30: Kati és a vad­macska (magyar). Január 31: Argentínától Mexikóig (csehszlovák). Vasárnap délelőtt matiné: Hajók­kal a bástyák ellen (szovjet). Gvöngyösi Szabadság: Január 26-tól febr. 1; AZ élet hídja (magyar). Vasárnap délelőtt matiné: Csapda az erdőben (szovjet). Hatvan: Január 26-tól febr. 1: Egy pikolo világos'(magyar). Vasárnap délelőtt matiné: Dísz­magyar (magyar). Füzesabony: Január 28—29: Argentínától Mexi­kóig (csehszlovák). Január 30—31: Kati és a vad­macska (magyar). FILMHIBEK — .Moszkvában a jövő év végéig 17. egyenként 700—1000 férőhelyes új mozit létesítenek. Belátható időn belül megkezdik a legnagyobb szovjet mozi építését, amely közel 4000 látogatót fogad be. — Az Osztrák—Csehszlovák Tár­saság és a Filmbarátok Társasága január 15—22 között csehszlovák bábfilmhetet rendezett Bécsben. Bemutatták a ..Svejk, a derék ka­tona“ című filmet és Trnka több más bábfilmjét. — Január 6-án Párizsban díszbe­mutatón előadásra került Le Cha- nois „A Papa, Mama, a feleségem és én“ című új filmje. Ez a film a nálunk is bemutatott ,,Papa, ma­ma, ő meg én“ című film folyta­— De Sica elvállalta ,,A csodálat­raméltó Júlia“ című készülő fran­cia film főszerepét. — A „Berlin eleste“ című szovjet film egy hónapja telt házak előtt megy Kairó filmszínházaiban. — Mexikóban film készült Lorca „Barnanda háza" című világhírű színművéből. A főszerepet Dolores del Rio alakítja. ÉPÍTŐIPARI TANULÓ FELVÉTEL A Munkaerőtartalékok Hi­vatala gyöngyösi Iparita­nuló Intézetében kőmű­ves és ács szakmára meg­kezdődött a tanulók beis­kolázása. Felvehetők azok a fiatalok, akik 1938. jan. 1. és március 1. között szü­lettek és legalább 7 ált. is­kolát végeztek. Jelentkezés: a járási taná­csok munkaerőgazdálkodás csoportjainál, ahol a bő­vebb felvilágosítást meg­kapják. Szerkesztői üzenetek : = Ferenczi Sándorné, Eger. Kérjük, hogy kérésével közvetle­nül forduljon a megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztályához, ahol ebben az ügyben pontos fel­világosítást kap. Sajnos, mi mun­kaközvetítéssel nem foglalkozha­tunk. Füzessi Ervip, Hatvan. Kérését sikerült elintéznünk és a hatvani Kisker Vállalat igazgatója a kirendeltség helytelen intézkedé­sét megváltoztatta és feleségének munkahelyéül a 116-os árudát je­lölte ki. ahol mint pénztáros dol­gozhat majd. Kocka Antal, Gyöngyös. A gyöngyösi dolgozók javaslatá­ra ezentúl szombati lapunkban is közlünk Totó tájékoztatót,- amely­ben a csapatokban történő esetle­ges változásokat közöljük. älROMül 9ENDCRS( A gyöngyösi járásbíróság ítéletet hozott Pampuk János és Pampuk Jánosné sz. Han­nos Mária gyöngyösi kulákok ügyében. Vádlottak 1953 jú­niusától 1955 augusztusáig a pásztói Népboltból hat mázsa cukrot és 90 kiló élesztőt sze­reztek be, valamint egyéni gazdáktól is vásároltak cukrot, s ebből tiltott módon pálinkát főztek és 40—50 forintos lite­renkénti áron értékesítették. A járásbíróság folytatólagosan elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntett és egy- rendbeli árdrágító üzérkedés bűntette miatt Pampuk Já­nost két év és hat hónapi börtönbüntetésre, 2000 forint pénzbüntetésre és 5000 forint vagyonelkobzásra ítélte. Pam­puk Jánosnét két évi börtön­büntetésre ítélte a járásbíró­ság. Egy évi börtönbüntetésre ítélte a gyöngyösi járásbíró­ság Varga Ilonát, aki előbb a pásztói Népboltban, majd a pásztói földművesszövetke- zétben volt boltvezető, mert a fogyasztás céljára rendelt cukorkészletből hat mázsát és 90 kiló élesztőt adott ki Pam- pukéknak, holott tudta, hogy azok tiltott pálinkafőzésre használják. Azíokat a vádlottakat, akik a tiltott módon kifőzött pálin­ka értékesítésében részt vet­tek, 3—10 hónapi börtönbün­tetésre ítélte a bíróság. — A „Látási hibák és a szemüveg“ címmel dr. Varga Béla szemész főorvos tart elő­adást január 31-én este fél 8 órakor a Ped. Főiskola földszint 3. számú termében. Az előadást a TTIT rendezi. E l a cím a közérthetőség kedvéért íródott így, Magamban, magam számara így fogalmaztam meg: Gár­donyi városából, Gárdonyi fa­lujába ... Ugyanis Egerből a tanári pors szeszélye, az áthe­lyezés Somogyprszág kellős kö­zepébe sodort. Először igen ke- serültem a dolgot, de később sok minden megnyugtatott. A megnyugtató dolgok közül most csak az egyikről írok: ez pedig az, hogy az Egri Csilla­gok szerzője is itt kezdte taní­tóságát 1881-ben. Egerben már sok mindent megtudtam az író életével kapcsolatban, de ho­gyan, hogyan nem, tanítói idő­szakának első éveit, a karádi éveket nem ismertem. Mint a Tabi Gimnázium (a harmadik község ide Tab) igaz­gatója, a téli szünetben a ka­rádi diákjaimat is felkerestem és így jutottam el Gárdonyi fa­lujába. A karádi vasútállomás­tól, a dombok ' között, még jócskán kiesik a falu. 'A ven­dégmarasztaló sarat gyúrva, azzal Vigasztalódtam, hogy Gár­donyi Idejében még ez a vasút .sem volt meg, de kövesútja sem igen akadt. Az itteni vonatról különben azt tartják az ideva­lósiak, hogy azért olyan kacs- karíngós az útja Kaposvártól Siófokig, mert a korabeli kor­mányzat csupán a 100 kilomé­ternél hosszabb útszakaszokra adott építési engedélyt. Hát a jó somogyiak túljártak a fenti okosok eszén, mert sok-sok ke­rülővel, görbe úttal kihozták vasútjukat 101 km-re. (De az is lehet, hogy a korabeli vas­úti panamák húzódtak meg a 101 km-es hosszúságon.) Amíg ezen, meg a Gárdonyi korabeli életen eltűnődöm, már feltűnnek a karádi gépállomás fehér házai. A falubeli útitár­sam eldicsekszik, hogy még vízvezetéki víz is lesz a laká­sokban. Legalább is a dombon magasodó víztorony megerősíti ezt a híradást A 4000-es köz­Cárdonyi nyomában (BESZÁMOLÓ A DUNÁNTÚLI KAKÁDRÓL) I. ségbe beérve, megtudom, hogy Karád már a török időkben is település volt és a múlt század utolsó harmadában, Gárdonyi idejében még a járási szolga­bíró is tartott a hét valamelyik napján itt hivatalt. Márpedig ez nagy szó, hiszen a járás nagyhatalmú feje nem ment ki akárhová tartósabban. Igaz. hogy Gárdonyitól ugyan eljö­hetett, hiszen neki inkább a helybeli papsággal gyűlt meg elég gyakran a baja. Pedig de feldicsérte az egri képző kano­nok-igazgatója a tanítói pályát. „Nincs szebb és nemesebb pá­lya, mint a tanítóság“. (A lám­pás.) Azonban a karádi iskola egyházi felügyeletének gán- csoskodásai eléggé lelohasztot- ták Gárdonyi kedvét. Az első csalódások után méltán fakadt fel benne a keserűség: „Ugyan miért nem lett hát a mi kano­nok-igazgatónk is tanítóvá, ha olyan igen legszebb pályának tartotta a tanítóságot“. (A lám­pás.) I'Ie nézzük meg szép sor- jában, hogyan teltek Gárdonyinak karádi napjai, hogyan mélyült el benne ez a pesszimizmus. Talán induljunk el onnan, hogy ahogyan most mi, Gárdonyi is megérkezett ide 1881-ben. Leendő iskolája (ma is áll) 1873-ban épült, egyszerű stílusban. A bejárati rész előreugró megoldásban szépen ki volt képezve. Neo­klasszikus elemek itt is, ott is. Főképpen a négy dór oszlop és a felettük elfekvő tympanon festett jól. Sajnos, ma némileg átalakították, úgy is mondhat­nánk, hogy elrontották, mert a szép lépcsős feljárót elbontot­ták. az oszlopsort is kettővel megritkították. (Kissé groteszk, hogy az ott elhelyezett áiattani szertár hosszúnyakú madarai ki-kikandikálnak az ablakon.) (Az oszlopos feljáró mellett jobbra a faluban egy emlék­táblát látok, szövege a követ­kező: Gárdonyi Géza emlékének, Somogy vármegye tanítósága. 1924. Kik áldoztunk itt szóval, bittel, kővel: Elmúlunk a folyó-szálló időkkel S utánunk száz tanító nemzedék S ő még mindig tanítja nemzetét. Móra László. Hiába volt azonban a szép feljáró, a gazdagon kiképzett homlokzat, a fiatal Gárdonyi­nak csak az udvar végén ju­tott egy kis lyuk. Első iskolá­jának tantermét különben így írja le: „Alacsony, kis földes szoba volt. Benne három sor pad, egy szék, egy ágy. meg egy tyúkketrec/’ (A lámpás) Persze, ma már egy tágas tan­terem egyik fele ez csupán, hiszen azóta tovább építették az iskolát. Nem valószínű, hogy Gárdonyi szállásának lenti írói jellemzése csupán a karádi élményekből fakadt. U. i. az iskola mai állapota arra enged következtetni, hogy az akkor alig 10 éves épület sem lehetett nagyon elhanyagolt ál­lapotban. Inkább az írói kör­nyezetrajz tipizálásával állunk szemben, hiszen az író sokfelé megfordult, sok elhanyagolt iskolával és tanítói lakással találkozott és ezek emléke is belejátszott a karádi keretbe beillesztett környezetrajzba Jú ísérőm, Bohus László ta­nár elmondja, hogy Gárdonyi korabeli a tanterem fűtőberendezése is. Az a meg­oldás. hogy a kályha fűtőlyuka a külső folyosón van elhe­lyezve és a fűtő így a tanítást nem zavarta, ha közben meg­rakta a „kamin”-t. Egyébként korabeli még a tantermi szek­rény is. Kis, egyszerű, barna, egyajtós, barokkos belső íve­lésű szekrénye volt itt Gárdo­nyinak. Ma úgy tartják becs­ben, hogy el emlegetik — ta­nárok is, gyerekek is —, hogy ez Gárdonyi szekrénye, de más híján ma is ezt használják. Jól meg van pakolva füzettel, könyvvel, meg ütött-kopott rajztáblával. A/z előbb azt mondtam, hogy Gárdonyit itt sok minden el­keserítette, hát a szekrény belső oldalára írott verssorai éppen az ellenkező hangulat­ról vallanak: *.Még urad én voltam sifonér, Ruha nem volt benned De üres üveg glédája táborozott (itt Hejha egykor mind valamennyi (jó bikavérrel Nézz ide drága utód és kebeled­ből szálljon a sóhaj... Rakd be ruhádat, hogy ha talán (van Megjön a bor is, csak legyenek jó pajtásaid, Úgy, mint Don Vívóiénak“. jpersze, ez a vidámság is inkább keserű fintor az élet felé: „Ruha nem volt ben­ned ..Abból a hitvány ta­nítói javadalomból bizony nem is tellett. A glédábanálló üres üvegek is a szembe levő karádi dombok veres borával voltak megtöltve. Egy kissé megmelegíti az egri szíveket ez a szép ritmikus sor: „Hej, ha egykor mind valamennyi, jó bikavérrel“’ — de az író is inkább a szép emlékezésnek szánta, hiszen az akkori pos­taviszonyok mellett ugyan ki is küldözgette volna utána a bikavért. A Don Vivőié ese­tenként felvett írói álneve egyik-másik kisebb cikkét ez­zel a jelzéssel látta el. Dr. Almássy Gyula, gimnáziumi igazgató, Tab (Folytatjuk.)- H l KJE 14 ­— A MAGYAR Vöröskereszt megyei és városi szervezete február 4-én, szombaton este 8 órai kezdettel, az egri Park szálló összes termeiben tánc-: estét rendez. A belépíidíj 20 százalékát a földrengés sújtot­ta lakosság megsegítésére ajánlják fel. — HÁROM hónapos tanul­mányútra indul a Szovjetunió atomerőművébe Vesle György, a Mátravidéki Erőmű kazán-* * 1 üzemi osztályvezetője. Tapasz­talatait a hazánkban létesí­tendő atomerőnél hasznosítja majd. — AZ ECSËDI új kultúrház- : ban a DISZ színjátszó csoport előadta Szigligeti: Cigány című népszínművét. A színdarabot Berta Frigyes rendezte. — A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban békebizottság alakult. Titkára Kovács Pe­ren szállítási felelős lett. Az állami gazdaság új pártszerve­zete határozatot hozott, hogy minden erejével segíti a bé­kebizottság munkáját. Meg­alakult a békebizottság a fü­zesabonyi gépállomáson is. — ISTENMEZEJE község­ben tervbevették a kultúrház felépítését. A tanács tagjai társadalmi munkával kivágták a szükséges faanyagot, a falu bányász lakosai pedig vállal­ták a faanyag beszállítását és az építéshez szükséges kő ki­termelését. (Garai József ) — CSÜTÖRTÖKÖN tartja vezetőségválasztó taggyűlését a szűcsi Xl-es akna pártszerve­zete. Tiszteletére a gépműhely 25 dolgozója egy műszakot dolgozott a szénfal mellett, társadalmi munkában. Terme­lésük eredménye 100 tonna szén volt. — Az Oktatásügyi Minisz­térium, a Magyar-Szovjet Társaság, a DISZ és a Peda­gógusok Szakszervezete két­napos ankétra hívta meg az ország legjobb pedagógusait. Az ankéton a munkára neve­lés kérdéseit vitatták meg. Megyénket Egerből Zakár Zoltán és Prokay Gyula álta­lános iskolai igazgatók, Gyön­gyösről Rónai Kálmán gimná­ziumi tanár, Hatvanból Bér- tus Imre gimnáziumi igazga­tó, Lini István, a Vegyipari Technikum igazgatója képvi­selte. (Merczel János) — AZ EGRI Közgazdasági Technikum ipari tagozata janu­ár 21-én klubdélutánt tartott. A klubdélutánon Szőllősy Gyu­la, a megyei népművelési osz­tály vezetője a magyar népdal szerepéről tartott előadást. Utána a Suha—Cserniczky ze­nekar, Sz. Bodor Blanka éne­kesnő és Újvári József magyar népdalokat adtak elő. — A DISZ Országos Köz­pontja DISZ-et segítő jó mun­kájáért elismerő oklevéllel és értékes ajándékkal jutalmazta megyénk két nevelőjét: Gábor Katalin, a gyöngyösi Közgaz­dasági Technikum igazgatóját és Rónai Kálmán gyöngyösi gimnáziumi tanárt. — BEFEJEZÉSHEZ közele­dik a Selypi Cementgyár téli nagyjavítása. A nyers oldal karbantartása már befejező­dött, s hozzákezdtek a nyers­liszt gyártásához. A hét folya­mán már egyik klinker égető kemence is munkához lát. Eb­ben az évben 500-as (nagyszi­lárdságú) cementet gyártanak a nagy építkezések számára. NAPTÁR Január 28. 11 éve, 1945. január 28-án tartotta a Magyar Kommunista Párt első nagygyűlését Budapesten. 11 éve -szabadult fél Litvánia a fa­siszta megszállás alól. Január 29. 96 éve született Csehov, a nagy orosz drámaíró és elbeszélő. 90 esztendeje született Romain Rolland, a neves francia iró, a béke következetes harcosa, január 30. 400 esztendeje, ezen a napon szü­letett Tinódi Lantos Sebestyén. Január 31. Hét éve szabadult fel Peking. A népuTság elintézte — Kovács feke Gábor mikó- falvi lakos panasszal fordult hozzánk, hogy sokkal nagyobb földterület után vetették ki az adóját, mint amennyi birtoká­ban van. Kivizsgálásunkra az egri járási tanács pénzügyi osztálya megállapította, hogy Kovács feke Gábor adóját helytelenül állapították meg s ennek alapján 331 forint adót toroltak 1956 — Bartók év Az egész világ a halhatatlan Bartókot ünnepli. Kegyelettel, mély hálával, s nagy elismerés­sel hajtjuk meg mi is fejünket hazánk nagy fia, Bartók Béla zsenialitása előtt. Bartók Béla szobra (Beck And­rás Kossuth díjas szobrászmű­vész alkotása) a Zeneművészeti Főiskola előcsarnokában. — A szobrot a nagy zeneszerző halá­lának 10. évfordulója alkalmá­val állították fel. (Részlet a szoborból.) ★ A magyar művészet sikere Moszkvában Kisfaludí Stróbl Zsigmond Kos­suth díjas szobrászművész mü­veiből kiállítást rendeztek Moszkvában. Csomagolják a szobrokat a hosszú útra. ★ A nagy mestert tehetséges fia- j'talok követik, akik közül nem egy máris kiválót alkot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom