Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-07 / 2. szám
I960. jaanár 9. >b*t NÊPUJSÂG 3 Az új esztendő új tervei a rózsái IX-es aknánál AZ ELMÜLT év befejeztével sok sikert, győzelmes sléncsa- tákat és szép eredményeket könyvelhettek el maguknak a rózsaszentmártoni IX-es akna műszaki és fizikai dolgozói. Egész évben keményen fogták a csákány nyelét és helytállásuk beszédes bizonyítéka, hogy még december hónap közepén teljesítették éves tervüket, s az új ét kezdetéig még 13 ezer tonna szenet adtak terven jelül a Mátravidéki Erőműnek. December utolsó napjaiban zajlott le az 1956-os tervismertető értekezlet, ahol minden bányász tudomást szerzett arról, hogy az új esztendőben milyen tervfeladatokat kell majd megoldania. Az I. negyedévben napi 115, majd később 105 vagon szenet kell kibányászniuk a frontok fejtési sebességének növelésével. Az elővájási tervek teljesítéséhez közel 8000 méter vágatot kell kihajtaniuk. Az I. negyedévben például 15,8 mázsára kell emelni a fejtési dolgozók fejteljesítményét, az elővájásoknak pedig naponta 1,92 m-t kell haladniuk. Természetes, mindezeken kívül a robbanóanyag és fatakarékosság, valamint a minőség állandó javítása is további feladatuk. A tervteljesítés mennyiségileg nem haladja meg ugyan a tavalyit, de ez nem jelent könnyebbséget. Ellenkezőleg. A rózsái bányászó* munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy az idén jóval nehezebb viszonyok és mostohább körülmények között levő alsótelepről kell a szenet napvilágra küldeni. Nagy feladatok megoldásához, nehéz csatához kellett tehát hozzákezdeniük az üzem vezetőinek és legjobb dolgozóinak az új tervév kezdetén. Igaz, hogy nincs olyan akadály, vagy nehézség, melyet a rózsái bányászok vasakarata, kötelességérzete és munkaszeretete ne tudna áthidalni. A tervfeladatok sikeres teljesítéséért szállt síkra a műszaki vezetőség, nagyszerű igazgatójával, Juhász Andrással és Máté főmérnökkel az élén. Fáradozásaikban támogatta őket az üzem fizikai dolgozóinak lelkes tábora, s politikai harci vezérkara, a pártszervezet. Vegyük talán sorjába, és először is Máté főmérnök tervei szerint nézzük meg, hogy biztosítják-e a termelés sikerét a , műszakiak? Elsősorban a termelés legalapvetőbb feltételéről, a munkahelyekről gondoskodnak. Ebben nem is lesz hiány. Az üzem a múlt évben is 110 százalékra teljesítette elővájási tervét, és ezután is állandóan üzemben lesz négy frontfejtés, de az állandó tartalékfrontról sem feledkeznek meg. Tovább folyik ' az alsótelep feltárása a szakmai terv előírásainak megfelelően. Még ebben a hónapban a termelés szolgálatába áll az alsótelepi 2-es számú frontfejtés, ahol a jó előkészítés, s á műszaki feltételek biztosítása pótolja majd a kisebb szénvastagságot, s a meddősebb széntelepet. A Hordós-féle elővájási brigád szép egyenes, gumiszalagos szállítási vágathajtásával készíti most elő a 4-es számú tartalékfrontot. Igyekezetük bizonyítéka, hogy havonként 90 méter az előrehaladási sebességük. A 3-as és a -es frontok feltárásának is több mint a fele elkészült már. EBBEN az évben négy felrakó gép üzemeltetésével segíti majd az üzem vezetősége a bányászok nehéz munkáját A kiselejtezett két kaparóberendezés helyett, újakat kapnak a közeljövőben. így az üzem gép-parkja elég lesz az egész évi termeléshez, mert fokozott gondot fordítanak azok jó kihasználására. Nagyrészt már még is szűnt a gépek üres járata, aminek többek között 30 százalékos energiatakarékosság is lett az eredménye. A műszaki vezetőség továbbra is szorgalmazza a ciklus grafikon szerinti termelés betartását. Jelenleg a 14-es és 15-ös frontok dolgozói: Sipos Gusztáv. Kajó Antal, Szabó Bálint, Gubis István vezetésével sikeresen alkalmazzák ezt a módszert. A jövőben szintén kettő, de ha a lehetőség úgy engedi, akkor három front fog majd dolgozni ciklusgrafikon szerint. Számtalan egyéb, hasznos javaslat, terv és elgondolás él még a műszaki vezetők agyában. Az alsótelepi eresz- ke-szállítás megkönnyítésére például meghosszabbítják majd a lejtaknát. Figyelemreméltó. de még kezdeti elképzeléseik vannak újfajta biztosítási mód bevezetésére is. Réselőgép elkészítését tervezik, s itt is helyet kap majd a farabló vitla, a helyi viszonyokhoz módosítva a lemezes rakodás, -s a minőség javítására is vannak hasznos elképzelések. Hogyan segítik munkájukat és a tervteljesítést a dolgozók javaslatai? Az itteni példa is azt igazolja, hogy a többtermelésnek a teljesítmények növelésének kiapadhatatlan forrásai élnek a dolgozók agyában' Lássunk hát egy-két ilyen példát. Vashegyi István vitlaemes- ter javaslatára jelenleg kettő, de nemsokára már 5, házilag átalakított nagyobb hatótávolságú vitla dolgozik majd. Vashegyi István az elővájásoknál használatos 600 kilós vonóerejű, 200 méter hatótávolsáaú vitlákat kéthatásúakká alakított át, s ezek most már négy. sőt ötszáz méterről is képesek vontatni terhüket. VENCZEL KAROLY .aknász a csilleszállítások biztonságát teremtette meg az általa elgondolt jelzőlámpák felszerelésével. László Tamás vájár a fa- ácsolatot szállító kocsikat látta el vasból készült ütköző keresztpánttal, s így sok szállítási zavarnak vette elejét az anyag- és munkaidő megtakarítás közepette. Mindezek nem puszta elképzelések. hanem megvalósult és megvalósuló tények. Jelentős segítség mindegyik, mely a rózsái bányászok ötletességének élő bizonyítéka. Fekete Ferenc elvtárs, az üzem fáradhatatlanul dolgozó lelkes párttitkára is elmondja az új évi terveit. A nevelő munkát, az emberekkel való foglalkozást, főleg az új dolgozók nevelését állítom munkám középpontjába. Üzemünket érzékenyen érintette, hogy nemrég legjobb dolgozóinkból ötvenet adtunk át a szűcsi bányaüzemnek. Az újakból kell tehát utánpótlást nevelnünk, úgy, hogy azok szakmailag tökéletes, s ezzel egyidőben politikailag is új emberek legyenek. Fel kell hát elevenítenünk a Nevelj új bányászt-mozgalmat, s a 15-ös front legjobbjai Bakó Pál, Sári Ferenc és a többiek példáján szeretettel, türelemmel és megértéssel kell egy új bányászhadsereget kifaragnunk a fiatalokból. Másik fontos feladat, amit a pártszervezet különösképpen kíván támogatni, az újítások segítése, örvendetes, hogy egyre több dolgozó él hasznos javaslattal. Bátran el is mondja ötletét és segítséget kér azok kivitelezéséhez. Feltétlen támogatni kell ezt az egészséges fejlődést, mert csak így lesz a pártszervezet a születő új legfőbb támogatója. AHÁNY EMBER tehát, any- nyi terv, ötlet, javaslat, ha kicsi is, annyi munka, mely a sok kicsi sokra megy elve alapján a rózsái IX-es akna termelési sikereit előbbre viszi. Így indult az új évnek az aknaüzem több mint 900 embere. S ha mindenki elgondolását most nem is sikerült papírra vetni, attól azok csak élnek tovább s naponként, óránként öltenek testet a több szénben és minden olyan dologban, melyet második ötéves tervünk sikeréért a párt munkásosztályunk legjobbjai- tól kér. Az is természetes, hogy a tervek megvalósítása nem lesz mentes minden akadálytól és zökkenőtől. Naponként és óránként állandó nehézségekkel. újabb feladatokkal kell nehéz csatát vívniok a IX-es akna bányászainak, dt ismerve őket, hisszük, hogy helyt is tudnak állni. Milyen lesz ez a helytállás, hogyan tudják' leküzdeni nehézségeiket, hogyan vívják meg sikerrel harcukat és hogyan valósulnak meg ezek a szép tervek? Erről majd az év folyamán még többször visszatérve számolunk majd be megyénk dolgozóinak. Császár István Uj vagonbuktatót kapott az ötéves terv során a Selypi Cementgyár. Az új vagonbuktató nemcsak meggyorsítja, hanem meg is könnyíti a munkát. I olvasóink Írják | Eger szégyenfoltja Egernek jó híre van tiszta utcáiról, de azért éri néha kellemetlen meglepetés az embereket. A MÁVAUT épülettől a MÁV állomásig olyan nagy a sár, hogy az arra járó lábbelijén ottmarad a MÁV-1 AÜT és a Borforgalmi V. „hivatalos pecsétje“. Jó lenne, ha az illetékesek tennének valamit annak érdekében, hogy az Eger városára maradt szégyenfoltot eltüntessék. (Palics József, Egér.) Érdemes jól dolgozni Hetvenkét éves vagyok és évek óta az Eger és Vidéke Földmuvesszövetkezet dolgozója. A rámbízott munkákat igyekeztem mindig a lehető legjobban elvégezni és • kötelességemnek tartottam, hogy a társadalmi munkából is kivegyem részem. Beteg eddig még — mondhatom — soha nem voltam. De hát most már generálj avításra szorúltam én is. Nyolc hetet töltöttem kórházban, jelenleg is betegszabadságon vagyok és szeretném megköszönni a kórházi gondos kezelést, a szövetkezettől juttatott szociális segélyt, a kitüntető dicsérő oklevelet és mindazt a sok gondoskodást, amelyben betegségem óta részem van. Érdemes volt jól dolgoznom. Máray István, Eger „Terveim az új ötéves tervben“ pályázat Szilveszter Reesken MEGSZERETTETNI A FALÉT — NEVELŐI HIVATÁS Kicsiny falucska, ahol hivatásom megkezdtem a Horthy korszak idején. Amolyan Móricz Zsigmond regényéből kilépett magyar parasztok lakják, akik évszázadokon át küzdve a természet mostoha viszonyaival, élik le életüket. Gyermekeink, felnőtteink egyaránt kiveszik részüket ebből az emberfeletti küzdelemből. Ott látod őket a mezőkön a kenyérért vívott harcban, s a gáton, ha a Szamos—Kraszna— Tisza—Túr vizei megáradva, elöntéssel fenyegetik falujukat. Reménytelen életük egén 1944-ben ragyogott fel a boldogabb élet hajnalcsillaga, lüiunoz jutottak a íóidreénes nincstelenek s már a tsz mozgalom kezdeti időszakában felfedezték, helyeselték a párt szavanak igazságát: a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. Két csoport alakúit, amelynek tagjai ma már nemcsak az egyeni jóiét emelkedése terén bizonyítják az új út magasabb rendűségét, hanem a közös vagyon gyarapítása is egyre inkább elgondolkodtatja a még kívül levő egyénieket, s vonzza őket társaik követésére. Miért írok én minderről itt, 200 kilométer távolságban er- - ről a faluról? A párt szava engem új munkaterületre szólított, a falutól, nemcsak mint volt állomáshelyemtől, de általában a „falutól“ elszakadtam. Városon dolgozom, s látszólag semmi kapcsolatom sincs faluval. Ha azonban közelebbről megnézzük a dolgot, más lesz a helyzet Igaz. hogy városban élek, azonban azok a főiskolai hallgatók, akik útmutatásaim alapján készülnek fel hivatásukra, majdan falura kerülnek. Falusi gyermekek életét teszik tartalmasabbá, falusi felnőttek számára mutatnak utat az emberibb elet felé. őszintén bevallom, erre a tényre az elmúlt évek során nem sokat gondoltam. Teljesítettem azokat a feladatokat, amik közvetlen munkámból eredtek, azon túl azonban nem sokat tettem. Pedig a volt falum iránti szeretetemet is csak akkor mutathatom meg igazán, ha itt megteszek mindent, hogy utódaim, a falura készülő fiatal nevelők felkészülve menjenek munkahelyükre. Különösen, mint biológusnak nagyok a feladataim, hiszen e tantárgy tanítása során adódik legtöbb alkalom a nagyüzemi termelés titkaiba bevezetni a jövő munkatársait, s megmutatni ennek előnyeit Tehát a jövő időszakban a főiskolások előkészítésének ilyen irányú kibővítésével szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a falu élete megváltozzék, hogy volt falusi feleim életét emberibbé tegyem. Előkészíteni a jövő falusi pedagógusait arra, hogy szakmai munkájuk mellett milyen úton tudnak részt venni a szocialista mezőgazdaság megvalósításában. Halassy László Nagyszerűen sikerült Recs- ken a szilveszteri bál. A recski dolgozó parasztok tíz év óta most rendezték első szilveszteri báljukat, meghívták a tsz tagjait és a helyi vállalatok dolgozóit. Bátran mondhatjuk, hogy igazi munkásHazádnak rendületlenül. Az antológia széles válogatás költészetünkből, Bornemissza Pétertől Simon Istvánig Időrendi sorrendben mutatja meg költészetünk több évszázadát, s benne nemcsak legnagyobb költőink verseit, hanem az ezekben tükröződő magyar történelmet. Bornemissza, Balassi, Zrínyi, Batsányi, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, Juhász Gyula, József Attila forradalmi versei után jelenünk költőinek szavai világítják meg a Hazádnak rendületlenül-ben paraszt találkozó zajlott le. Ennek a szolidaritásnak a jegyében váltak szét reggel hatkor a bál résztvevői és kívántak boldog újévet egymásnak. Rátkai Sándor, vb. elnök, Recsk! az ifjúság előtt történelmünknek egy-egy szakaszát. Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok. A könyv lapjain a régi magyar katonaéletből, az irodalomból, a .történelemből vett érdekességek váltakoznak a babonás középkori hiedelmekben gyökerező furcsaságokkal és egyéb érdekességekkel (az emlékezőtehetség csodái stb.). A tárgy valóban ritka érdekessége ebben a könyvében is párosul az ír<5 szellemesen tréfás, leleplezően ironikus elbeszélő modorával Tolijegyzetek Egy újsághír margójára A MINDENNAPOS TERV J^övid újsághír — összesen vagy tíz sor — közli, hogy hitlerista pilótákat képeznek ki Angliában, s átképzésük 150 ezer fontnyi költségét az angol adófizetők viselik. Talán mire ez a néhány sor napvilágot lát, a négy hitlerista repülő már felült Doverban a vonatra, vagy éppen most száll ki London központi állomásán, — és ismerős arccal néz körül a hatalmas világvárosban. Ismerősen és mégis kicsit ismeretlenül, mert innen alulról azért csak más ez a metropolis, mint felülről, mikor a bombáktól súlyos repülőkből nézegették a megfelelő célpontot. S aztán elindulnak végig azokon az utcákon, amelyeket tíz egynéhány éve oly szakértelemmel döntöttek romba, azok között az* emberek között, akik fizetik a gyilkolás új tudományának elsajátítását, s akik már egyszer fizettek saját és hoz- átartozóik vérével; s aztán hallgatják bölcs iktatóikat, akik a léglökéses gépek titkait smertetik ezekkel a veteránokkal. Négy hónapig tart ez a gyümölcsöző tanfolyam, s utána a hallgatók visszatérnek Nyugat-Németor- szágba, hogy tovább adják „értékes“ tapasztalataikat. Egyetlen kérdés jutott az eszembe az újsághír margójára: vajon a négy hónap alatt hányszor gondoltak ezek a hitleri veteránok arra, hogy ismét felülről, a levegőből ismerkedjenek meg például Londonnal, éppen a tanultak gyakorlati megvalósítása közben? TUfegszoktuk már a vádakat, amelyekei nap mint nap oly szegényes ötletekre támaszkodva zúdítanak ránk is. az úgynevezett „művelt“ Nyugat — az előbbi je'zővei aligha tisztelhető — képviselői. Megszoktuk nem is várunk mást és tudjuk: ők is tudják hazugak a vádak, s mi több, teljesen céltalanok. A vörös pokcil és a vasfüggöny a klasszikus kincsek megsemmisítése, s egyéb badarságok, még mint gyermekmesék is túl naivak és átlátszóak. Ezzel kapcsolatban egy pillanatra azonban mégis el kell időzni egy száraz felsorolást tartalmazó tervnél. Nem azért, mert valami világraszóló tételeket tartalmaz, hançm ellenkezőleg, mert mindennapos és természetes terv ez s módfelett csodálkoznánk azon, ha ez nem így lenne. Az Uj Magyar Könyvkiadó terveiről van szó. Felsorolok csak odavetőCeg néhány nevet a mai és klasszikus világirodalomból, amelyek ott szerepelnek ebben a tervben. íme: Capek, Thomas Mann, Nazim Hikmet, Sinclair Lewis, Maupassant, Willon, Corneiille, Dreiser, Feuchtwenger ... S ezeket a könyveket Európa egyik kis államában, az alig tízmilliós népi demokratikus Magyarországon adják ki, amikor Amerikában Shakespeare modernizálásán, u;. ko- micssorozatok kidolgozásán, nagy zenei kiasz- szikus művek percekre való „meghúzásán“, s az indexlista kibővítésén fáradoznak. Csikós nemzet voltunk — legaüább is uraink jóvoltából így ismertek — olvaso nemzet lettünk. S ezt büszkén írjuk be az első ötéves terv adatai közé. Ott a helye, (gy—6) Nyílt levél Dombrády Alajos elvtársnak az- ifjúsági nevelőotthon vezetőjének Nap, nap után tanúi vagyunk annak a nagyszerű munkállak, amellyel az elvtársak a gondjaikra bízott gyerekeket nevelik. Láttuk a fiúkat a határban, ismerjük az utcáról, a kultúrteremből, de láttuk ünnepségeinken is, amikor fegyelmezett, katonás magatartásukkal » jó példát szolgáltattak arra, hogy mennyit jelent a kö- \ zösségi élet, a jó összefogó erő. Örömmel tapasztaljuk, hogy növendékeik tisztelik az idősebbeket, ismerőseiket. Együtt érzünk a nevelő elvtársakkal. Ha növendékeikkel találkozunk, megdobban szívünk, s úgy érezzük, az anyai szerétéiből kötelességünk juttatni azoknak is, akiktől a sors elzárta az anyai szív éltető melegét. Ügy érezzük, hogy ezekért a derék fiúkért nemcsak államunknak, hanem nekünk is áldoznunk kell valamit. Mi is felelősek vagyunk értük. Felajánljuk, hogy a téli hónapokban kéthetenkint anya-estet tartunk az otthonban, ahol foglalkozunk a gyermekekkel. Kérjük, szíveskedjék velünk a kapcsolatot fenntartani és tervünket munka- programmjába beilleszteni. Andréka Jánosné, a lőrinci MNDSZ elnöke
