Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-21 / 6. szám

UM. jwutr Ül. ««BW NÉPÚJSÁG AZ ÁLLANDÓ MUNKÁSGÁRDA KIALAKÍTÁSÁÉRT — Az új munkások helyzete a Gyöngyösoroszi Ereelőkészítőműnél A Gyöngyösoroszi Ércelőké­szítő Mű építkezésének meg­kezdését örömmel vették a környék dolgozói, de nagy többségük akkor még nem lá­tott benne mást, mint jó mun­kalehetőséget a téli hónapok­ra, Alighogy kitavaszodott, cso­portosan hagyták ott az épí­tést, visszatértek földjükhöz, szőlőjükhöz, arra számítva, hogy a betakarítás után me­gint idejönnek dolgozni. így aztán az Ércelőkészítőnél ve­szélyes munkaerővándorlás ütötte fel a fejét, amelyet még napjainkban — a felépülő és dolgozó üzemben — sem tud­ták teljesen megszűntetni. A tervteljesítés ingadozó mu­tatója bizonyítja, hogy a mun- káslétszám eddig is, most is állandóan hullámzik Gyön- gyösorosziban. Megyénknek ez a legfiatalabb nagyüzeme. A gyakorlat, a tapasztalathiány amúgy is sokszor állít dolgo­zói elé nehézségeket. S ha hó­napokig hiába fáradoznak egy- egy munkás betanításával, mert a nyári idényre elmegy és helyette megint a szakmá­ban ismeretlenek érkeznek, nehezen sikerül biztosítani az állandó tervteljesítést, az egy­re javuló minőséget, — ezt pe­dig mindenkor elvárjuk az Ércelőkészitőtől is. Nézzük meg sorjában a munkásvándorlás előidézőit, itt az üzemben. A 412 fizikai dol­gozó nagyrésze kétlaki. Vagy úgy, hogy saját ingatlana van, vagy pedig másoknak dolgozik napszámban. Görcsösen ra­gaszkodnak a földhöz, a nyári 80—100 forintos napszám kü­lönben is elég vonzó és aki nem lát tovább a mánál, az a pillanatnyi nagyobb fizetésért gondolkozás nélkül otthagyja az üzemet. Pedig aki szorgal­masan dolgozik az üzemben és a hozzátartozó bányánál szépen kereshet Azök a fiata- j lók, akik a honvédségtől nem- ; régen szereltek le, vagy még csak életükben most jöttek először üzembe, szaktudás nél­kül is megkeresik télen-nyá- ron az 1000 forintot. Aki pedig nagyon igyekszik, még többet is keres havonta. Érdekes pél­da erre a fiatal Petrik Gyula csillés, akinek olyan ügyes ke­ze van, hogy nem ritka az a fizetés osztás, amikor 1600— 1800 forintot kap, mégis keve- selte és nyáron a többiek un­szolására ő is megpróbálko­zott a napszámmal. Alig né­hány hétig volt oda és vissza­jött. Meggondolta. S most saj­nálja az üzemből távol töltött időt, amelyet jobban felhasz­nálhatott volna, sajnálja azt a jónéhány napot is, amelyen — vissza jövetel után — a gyakor­latból való kiesés miatt keve­sebbet keresett. A gyöngyösoroszi ércbányá­nál, vagy előkészítőnél dolgo­zóknak nemcsak a havi fize­tésből áll a keresetük, sok minden jön még ehhez. A dol­gozók kérésére a múlt év augusztusától ingyenes szén­járandóságot kapnak, éven- kínt 45 mázsát. Akik hosszabb ideje élnek ott, azok tudják legjobban, mennyi hűségjutal­mat osztottak ki az elmúlt bá­nyásznapon is, figyelembevéve, ki mióta dolgozik megszakítás nélkül. Szekrényes István vá­jár öt év után 3254, Dobi Gyu­la aknász ugyancsak öt évre számolva, 4015 forintot kapott. És számítsuk azt is, hogy kap­nak munkaruhát, a vizes he­lyeken védőöltözetet. Aki azon­ban igazolatlanul mulaszt, már egyetlen napért a hűségjuta­lom felére számíthat s ha két napot mulaszt, akkor teljesen elvesztette a jutalmat. így járt Vendriczki János is, aki öt nap távollétét nem tudta elfogad­hatóan megindokolni és ezért a 2105 forint jutalomból egy fillért sem kapott meg. Sokan a dolgozók közül azért hagyják ott az egyik-másik üzemet, mert elhanyagolják a munkásvédelmet, keveset tö­rődnek az egyéni problémák­kal, a gyár vezetőit nem ér­dekli, ki hogyan, mivel tölti a téli estéket, van-e módja munka után szórakozni. A munkásvédelemre Gyöngyös- orosziban nem panaszkodhat­nak, hiszen munkaruhát, vizes helyeken csizmát, gumikesz­tyűt kapnak. A vezetőség gon­doskodik az üzemi étkeztetés­ről is, pedig külön kocsival' kell az ebédet az Ércelőkészí­tőhöz szállítani. Munka után busz viszi haza a dolgozókat, hlogy gyorsabban hazaérjenek. Nagy gondot fordít az üzem a lakásépítkezésre is: ebben az évben körülbelül 20 családi há­zat építenek s elsősorban azok­nak adják oda, akik munká­jukkal legjobban rászolgáltak: arra. Hanem a téli foglalkozások­kal, a munka utáni szórakozás­sal már baj van. Korántsem olyan eleven itt a DISZ-élet, amilyennek lenni kellene Nincs kultúrház, nincs olyan hely, ahol összegyűljenek és kultúrműsor, filmvetítés, fel­olvasás, vagy bármi más ke­retében elszórakoznának. Erre vágyik Szabó Pista, aki nem mehet mindig haza Recskre, erre Nagy József, meg a többi fiatal, de szívesen vennék az idősebbek is. Nézzük tovább, mi bánthat­ja még a dolgozókat, vagy fordítva, mi az, amit szívesen tapasztalnak. Az. ha segítik a tanulásban, a szakmai ismere­tek elsajátításában, főként a kezdőket. Az újonnan munkába állók nem is tudnának segítség nél­kül dolgozni. A törő flottáié gépe. a keverő lapátok, s'ma­ga a munka egész folyamata megfelelő ismereteket kíván. Cseh Pál segítsége nélkül Nagy József a kisgépről nem kerül- hetet, volna a golyós malom­hoz, pedig ez is 100—200 fo­rintos fizetésemelést jelent. Külön tervet készítettek az oktatásra vonatkozóan. Mint­egy harmincán vesznek részt a vájártanfolyamon (a vájár 1500 forinton alul nem keres, de van olyan is, aki a kettő ezret is megkeresi), lesz lő- mester, felvigyázói oktatás (s lőmesterek fizetése átlag 1700 forint) gépkezelői tanfolyam, indítanak mozdonyvezető, moz- donyfékes tanfolyamokat, — ezeket az első három hónap­ban. A második negyedévben szakmai továbbképzés lesz, ké­sőbb kompresszorkezelői iskola stb. összesen 532 dolgozó részvételére számítanak. Az eddigiekben bebizonyo­sodott, hogy a szorgalmas munkán túl, a munkaverseny­be való bekapcsolódás is se­gít. Kiss József vájár és há­rom társa mindig versenyez. (Kiss József december havi munkáját 2440 forintra érté­kelték.) A tervismertető érte­kezlet’ után is vállalták, hogy az éves tervet 110 százalékra teljesítik és havonta 10 kiló robbanóanyagot takarítanak meg. Preisz Vilmos 120 száza­lékot és öt százalékos robbanó­anyagmegtakarítást ígért. A november havi 2702 forint ha­vi keresete azt mutatja, hogy nála se csak szó a vállalás. De ahhoz, hogy valaki a ver­senybe bekapcsolódva ered­ményes munkát végezhessen, magasabb szaktudása legyen, elengedhetetlen feltétel az ál­landó munkahely Dobai Margit B kommunizmus, a békés építtimunka terve Rövid idővel ezelőtt látott napvilágot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló tervezete, amelyet a közeli hetekben összeülő XX. kong­resszus vitat majd meg. A kommunizmus építésének nagyszerű tervezete nemzet­közi viszonylatban is igen szé­leskörű viszhangot váltott ki, hisz a Szovjetunió még egyet­len ötéves tervének megvaló­sításához sem fogott hozzá ilyen kedvező körülmények közepette. Az ötödik ötéves terv ered­ményei nyomán megnöveke­dett a szovjet állam gazdasá­gi ereje, emelkedett népei­nek anyagi és kulturális szín­vonala, megszilárdult a Szov­jetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. Ezek a tényezők teszik lehe­tővé, hogy a hatodik ótéves tervben a szovjet állam ne- csak a termelési eszközöket fejlessze gyors ütemben, ha­nem a közszükségleti cikkek termelését is. A tervezet megállapítja, hogy a mezőgazdasági terme­lés rohamos fellendülésének, a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növekedésének, a szovjet nép anyagi jólétének és kulturá­lis színvonala jelentékeny emelkedésének az ipar. első­sorban a nehézipar termelő erőinek szakadatlan fejlődése az alapja. Valamennyi iparág közül a villamosenergia ter­melése nő a leggyorsabban, amely szorosan összefügg a technikai haladássaL Mert a hatodik ötéves terv végrehaj­tása során nemcsak a ter­melőerők fejlődnek hatalma­san, hanem az egész népgaz­daság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér at. Ezért javasolja a Központi Bizottság a kongresszusnak, hogy a gépipar termelését az öt esztendő alatt az egész ipar fejlődését, ütemét meg­haladó mértékben növeljék. Ezért kell a gépiparnak az önműködő üzemek és gyárak számára, a jelenleginél tóbb- szörösebb mennyiségben gé­pet, berendezést, műszert ad­ni,, hogy a tenr végrehajtása során nagyrészt megszűnjön a kézzel végzett nehéz fizikai munka. Az ipar fejlődésével ará­nyosan nő a . mezőgazdaság termelése is. A gépek, a mo­dem agrotechnikai tudomány minden vívmánya, vegyi anyagok alkalmazása lehető­vé teszt, hogy 1960-ban a kol­hozok és szovhozok például már 180 millió tonna szemes terményt termelhessenek. ­Ez a néhány példa is bizo­nyítja, hogy a hatodik nép­gazdaság fejlesztési ötéves terv a kommunizmust építő szovjet nép jóléte emelésének terve, a békés építő munka terve, amely ismét tények­kel igazolja a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Pályázati felhívás TUDÛSITÛNK JELENTI A SELYPI MEDENCÉSÜL: lavul a Mátravidéki Tröszt szeneinek minősége Idestova egy hónapja, hogy cikket írtunk lapunkban a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szenének rossz minősé­géről. A cikkben feltártuk a szén gyenge kalóriatartalmá­nak okát, az ebből adódó hát­rányokat, és szóltunk azokról a lehetőségekről és törekvé­sekről is, amelyek a szén mi­nőségének javítását lehetővé teszik. Feltétlen szükséges volt e cikk megjelentetése, mert a minőség akkori állapota súlyos hátrányokkal és népgazdasági károkkal fenyegette a Mátra­vidéki Erőművet. Egy hónappal a cikk meg­jelenése után újra megnéz­tük, mutatkozik-e már vala­mi javúlás? A kérdésre hatá­rozott igennel válaszolhatunk. A tröszt dolgozói valóban ko­molyan kezelték a tiszta szén- termelés ügyét, s nem is ered­ménytelenül. Az erőmű labo­ratóriumának mérései alapján 30, a tröszt mérései szerint pe­dig 50 kalóriával javult egy hónap alatt a szén fűtőértéke. Néhány sorban adjunk hát választ arra, miként sikerült ezt az eredményt elérni, s mi­lyen további törekvések van­nak a szén kalória értékének javítására. A tröszt vezetősége igen he­lyesen mindenekelőtt a dolgo­zók véleményeire támaszko­dott. Ezerötszáz forintos pénz­jutalmat tűzött ki annak a dolgozónak, aki a legjobb ja­vaslatot nyújtja be a minőség javítására. Számos javaslat hangzott el szóban és írásban, s ezek folyamatos megvalósí­tása az egyéb szervezeti intéz­kedésekkel együtt nem ma­radt, s nem is marad ered­ménytelenül. A gyöngyösi XII-es akna szene 100 kalóriával javult, miután Bernáth Viktor és Horváth József mérnökök meddőgyalu gépet készítettek s az üzem dolgozói eredménye­sen alkalmazzák ezt az új ta­lálmányt. Ez a gépi réselés nemcsak a tiszta szénterme­lést segíti elő, hanem egyben a fizikai munkát is megköny- nyíti. A szűcsi Xl-es akna üzemvezetője, Koósz Pál pe­dig meddőekét szerkesztett. A kísérleti mintapéldám' jól használható, s munkája ered­ményesen mutatkozik meg az egyre javuló kalóriában. A tröszt előbb említett fel­hívására igen értékes közös újítási javaslatot adott be Decsi Sándor frontmester és Nagy István brigádvezető. El­gondolásuk lényege a meddő külön jövesztése és eltömedé­kelése. Ennek a kísérletezése is folyamatban van, s a jelek szerint igen biztató eredmény­nyel. Sokat segített a kézi meddőválogatók lelkiisme­retesebb munkája is. A tröszt gépészeténél három dolgozó közös újítása is figyelemre­méltó. Az újítók a régi rosta helyett olyan görgősoros ros­tákat készítettek, melynek al­kalmazásával 30 százalékkal növekszik a rostahatásfok, s teljesen portalanítja a szenet. Petőfibánya osztályozójá- ban az eddigi tervek szerint csak augusztusra építik be azt a harmadik gépegységet, amely a minőség javítását segíti elő. Az üzem gépműhelyének dol­gozói azonban addig is úgy segítenek az osztályozónak, hogy február 1-re több válo­gató szalagot építenek be. így ezután több szalagon fut ugyanaz a szénmennyiség, s a meddőválogatóknak több al­kalmuk lesz a tiszta szénről gondoskodni. Látható tehát, hogy mennyi hasznos terv. ötlet és segítő­készség él a dolgozókban, s mennyire segíti elő a terme­lést, ha az üzemek vezetői te­ret engednek kezdeményezé­seik kibontakozásához, s bát­ran támaszkodnak munkájuk­ra. Az is igaz, hogy az itt fel­sorolt dolgok jórésze még csak kísérlet, terv, de mégis egy- től-egyig mind igen hasznos és további jó munkára, minőség- javításra enged következtetni. Mindezek még csak kezdeti lépések, eredmények, s nem általánosíthatók a tröszt egész területére. A rózsái IX-es ak­nától például még egy hasznos javaslat sem futott be. Dol­gozói túlteljesítik ugyan meny- nyiségi tervüket, de a minőség fokozatosan romlik. December hónapban 5.61, januárban pe­dig már 6.1 volt a meddőszá­zalékuk. Több támogatást, gondosabb, lelkiismeretesebb munkát, jobb szenet várunk a jövőben a kilences aknától is. Í 'éltétlenül szükséges, hogy a röszt és az üzemek vezető­sége ne csak szavakkal, ha­nem a gyakorlatban tettekkel is támogassa még jobban a tiszta széntermelési törekvése­ket. Hisz a minőség javításá­nak igen sokrétű lehetősége és feladata van. Bizton szá­míthatunk hát a további szép eredményekre, melyek biz­tató előfeltételei már igen szépen megmutatkoztak. Császár István FGY MILLO MÁZSA Az elmúlt évben Monosbél községben egy új bánya kezdte meg működését. Ebben a bá­nyában nem szénét, hanem a szikes és tavanyú talajok ja­vítására, termékenyebbé téte­lére alkalmas kalciumkarbo­nátot és meszet tartalmazó kőzetet bányásznak. A kiter­melt anyagot a helyszínen gé­pek segítségével porrá őrlik és így szállítják e hasznos vegy­szereket tartalmazó kőpórt — különösen az Alföldre —, ahol a legtöbb szikes talaj talál­ható. Az eddigi kísérletek és ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy e hasznos anyag alkal­mazása három-négy mázsával növeli a szikes talajok holdan­kénti terméshozamát. Sok ilyen talajjavító kőport szállítottál-: eddig a mezőtúri termelőszö­vetkezetnek is. A bánya dolgozói fennállá­suk óta már több mint egy millió mázsa talajjavító anya­got termeltek. Mivel a bánya külszíni, igy a téli hónapok­ban nehéz az ott dolgozók munkája. A bányászok azon­ban dacolva az időjárás vi­szontagságaival, most is dere­kasan helytállnak. Január ele­jétől szerdán reggelig 12.500 mázsa értékes talajjavító anya­got szállítottak el az ország különböző részébe. — A Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt ebben az év­ben négymillió forint érték­ben vásárol munkaruhákat. 3554 munkaruhával, 4234 pár bakanccsal és 588 pár gumi­csizmával bővítik többek kö­zött készletüket. — KULTURÁLIS célokat szolgáló klubszobát avatnak vasárnap Petőfibányán a hon­védség legényszállásán. A szo­ba neve élenjárók klubja lesz, ahol a honvédek legjobbjai hasznos szórakozással töltik idejüket. Jelentkezésre hívjuk fel azokat az. 1936. évben született, vagy ennél fiatalabb munkás-, pa­raszt- és értelmiségi származású fiatalokat, akik 1955—56. iskolai év­ben befejezik középiskolai tanul­mányaikat és dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak érezve, a Magyar Népköztársaság tisztjei kívánnak lenni. 1. A pályázat feltételei a követ­kezők: a) hívatásérzet, . b) magyar állampolgárság, c) középiskolai érettségi (jeles, jó, kivételesen közepes eredmény­nyel), d) nőtlen családi állapot. e) büntetlen előélet, f) katonai szolgálatra való testi és szellemi alkalmasság. 2. A pályázók jelentkezési la hot az iskola igazgatójától kapnak. A kérelemhez mellékelni kell: a) sajátkezűleg írt részletes ön­életrajzot, amelyben a szülők és a testvérek vagyoni és társadalmi kö­rülményeit is fel kell tüntetni; b) a negyedik középiskolai év el­ső félévéről szóló tanulmányi érte­sítő kivonatot; c) egészségi állapotot igazoló or­vosi igazolványt. A pályázó a jelentkezési lapot a fenti okmányokkal együtt az isko­la igazgatójának adja át. 3. A jelentkezők pályázhatnak: lövész (összíegyvernemi) tüzér, légvédelmi tüzér, tüzértechnijíus. páncélos és gépkocsi-, műszaki, repülőtechnikus és híradó tisztkép­ző iskolára. 4. A felvétel eredményét június 2-ig a pályázók tudomására hozzák. Azok a pályázók, akik a pályázati feltételeknek megfelelnek, szeptem­ber 10-ig behívást nyernek. 5. A fegyvernemi tiszti iskolán a tanulmányi idő 3 év. 6. A felvételt nyert növendékek a tisztképző iskolákon telies ellá­tásban részesülnek. A kiképzéshez szükséges tanszereket, könyveket és segédleteket az iskola parancs­noksága díjmentesen adja. A nö­vendékek kulturális és sport to- vábképzéséről az ískolaparancsnok- ság gondoskodik. 7. Az Iskola növendékei a teljes ellátáson kívül zsebpénzt kapnak. 8. Az iskola sikeres elvégzése után a felavatásra kerülő növendé­kek a néphadsereg hivatásos tiszt­jei lesznek. 9. Pályázati határidő: 1956. április hó 15-jg. Budapest, 1956. január 3. Erdey-Gruz Tibor s. k. A Magyar Népköztársaság Oktatásügyi Minisztere. Nógrádi Sándor vezds. s, k. A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének első helyettese Szakali József s. k. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének első titkára Tolljegyzetelt SIC ITUR AD ASTRA . . . pártvezetőségi ülés. öt ember — az új vezetőség öt tagja — üli körül a tes­tetlen asztalt. Három férfi és két nő. Ter­vek és érvek röpködnek a levegőben, a teg­nap még egyszerű párttagjuk, a vezetőség ré- g: tagjaival együtt töprengő arccal tervezik a holnapot. Megszokott, mindennapos ez: azért vezető­ség, hogy ülésezzen. És még sem tudok sza­badulni valami szívet melengető, nagy-nagy erőt és bizakodást adó boldog érzéstől. Á terem hideg, egyébként is rideg és dísztelen, amikor beszélnek, amit vitatnak, az sem or­szágos ügy, talán még járási ügy sem. S mégis itt érzem leginkább a párt erejét, eközött az öt ember között. A rideg terem kitárul, besodródik ide az egész élet, a szán­tóföldek és üzemek, az iskolák és a tudo­mány, — a múlt és a jövő: minden-minden, amiért a kommunisták felelősek, amiért ez az öttagú vezetőség — egy csillag az ezer­nyi csillag között — felelősséget érez. De hát csillagokból áll az égbolt, ahol minden csillagnak meg van a maga helye, pályája kötelessége... Tart a pártvezetőségí ülés és egyáltalán nem csillagokba repítő ügyekről folyik a szó: trágyázás és vetés, begyűjtés és háromhónapos terv, oktatás és a fiatalok dolga. Mégis azt mondom: Sic itur ad astra — így jutunk a csillagokba. CIGÁNYTÁNC M ár egyszer írtam a füzesabonyi cigá­nyokról, akik ugyan még vályogput­rikban laknak, de már vezetékes rádió csüng a kékre-zöldre festett vályogfalon. Üstfolto- zók, lakodalmi zenészek, vályogverők lak­nak ezekben a félrecsapott homlokú öklöm­nyi házakban, — és táncosok. Kiváló tánco­sok, sajátos táncművészettel. A füzesabonyi járásban szervezett kutatás folyik a régi né­pi táncok felelevenítésére. E kutatás közben váratlanul, meghökkentően váratlanul és frisseséggel bukkant fel ez a sajátos cigány­tánc, amit csak mezítláb tudnak, s lehet táncolni, öregek és apró gyerekek ismerik, s járják ezt a székely elemekkel tarkított sajátos táncot, amely robbanó dinamikájá­val, gazdag képzelőerejével, színes kompozí­ciójával mindennél mélyebb bepillantást en­ged a cigányság lelki világába. A fajelmélet gázkamrákat gyártó gyil­kosai a cigányokat is valamiféje „ember­alatti” nációnak tekintette. Mi tudjuk, mi­lyen hamis és gyilkos nézet ez, s azt is, mi­lyen sokan dolgoznak már kiválóan az élet legkülönbözőhb területein közülök. Ez a tánc, amelyet ott roptak a füzesabonyi já­rási kultúrház színpadán, a távoli múlt kö­dében gyökeredző sajátos kultúrájukról ad ékes beszámolót. Tánc, amely történelmet jelent, tánc, amely a jövőt is megmutatja A TITKOS UTASÍTÁS Í ' ítkos bonni utasítás született a hábo­rús bűnösök védelmében. További in­tézkedésig semmiféle eljárást nem indítanak azok ellen a háborús bűnösök ellen, akiket a szovjet kormány büntetés végett átadott a nyugatnémet hatóságoknak. Ez az utasítás csak áz első olvasásra érthetetlen. Bonnban a békeharcosokat szokás börtönbe zárni, a háborús bűnösöknek kitüntetés jár. A következő lépés adva van: szabadon engedni az őrülteket, s a normálisakat a he­lyükbe zárni. Vagy talán már erre is vari titkos utasí­tás (0V--Ó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom