Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-21 / 6. szám
UM. jwutr Ül. ««BW NÉPÚJSÁG AZ ÁLLANDÓ MUNKÁSGÁRDA KIALAKÍTÁSÁÉRT — Az új munkások helyzete a Gyöngyösoroszi Ereelőkészítőműnél A Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő Mű építkezésének megkezdését örömmel vették a környék dolgozói, de nagy többségük akkor még nem látott benne mást, mint jó munkalehetőséget a téli hónapokra, Alighogy kitavaszodott, csoportosan hagyták ott az építést, visszatértek földjükhöz, szőlőjükhöz, arra számítva, hogy a betakarítás után megint idejönnek dolgozni. így aztán az Ércelőkészítőnél veszélyes munkaerővándorlás ütötte fel a fejét, amelyet még napjainkban — a felépülő és dolgozó üzemben — sem tudták teljesen megszűntetni. A tervteljesítés ingadozó mutatója bizonyítja, hogy a mun- káslétszám eddig is, most is állandóan hullámzik Gyön- gyösorosziban. Megyénknek ez a legfiatalabb nagyüzeme. A gyakorlat, a tapasztalathiány amúgy is sokszor állít dolgozói elé nehézségeket. S ha hónapokig hiába fáradoznak egy- egy munkás betanításával, mert a nyári idényre elmegy és helyette megint a szakmában ismeretlenek érkeznek, nehezen sikerül biztosítani az állandó tervteljesítést, az egyre javuló minőséget, — ezt pedig mindenkor elvárjuk az Ércelőkészitőtől is. Nézzük meg sorjában a munkásvándorlás előidézőit, itt az üzemben. A 412 fizikai dolgozó nagyrésze kétlaki. Vagy úgy, hogy saját ingatlana van, vagy pedig másoknak dolgozik napszámban. Görcsösen ragaszkodnak a földhöz, a nyári 80—100 forintos napszám különben is elég vonzó és aki nem lát tovább a mánál, az a pillanatnyi nagyobb fizetésért gondolkozás nélkül otthagyja az üzemet. Pedig aki szorgalmasan dolgozik az üzemben és a hozzátartozó bányánál szépen kereshet Azök a fiata- j lók, akik a honvédségtől nem- ; régen szereltek le, vagy még csak életükben most jöttek először üzembe, szaktudás nélkül is megkeresik télen-nyá- ron az 1000 forintot. Aki pedig nagyon igyekszik, még többet is keres havonta. Érdekes példa erre a fiatal Petrik Gyula csillés, akinek olyan ügyes keze van, hogy nem ritka az a fizetés osztás, amikor 1600— 1800 forintot kap, mégis keve- selte és nyáron a többiek unszolására ő is megpróbálkozott a napszámmal. Alig néhány hétig volt oda és visszajött. Meggondolta. S most sajnálja az üzemből távol töltött időt, amelyet jobban felhasználhatott volna, sajnálja azt a jónéhány napot is, amelyen — vissza jövetel után — a gyakorlatból való kiesés miatt kevesebbet keresett. A gyöngyösoroszi ércbányánál, vagy előkészítőnél dolgozóknak nemcsak a havi fizetésből áll a keresetük, sok minden jön még ehhez. A dolgozók kérésére a múlt év augusztusától ingyenes szénjárandóságot kapnak, éven- kínt 45 mázsát. Akik hosszabb ideje élnek ott, azok tudják legjobban, mennyi hűségjutalmat osztottak ki az elmúlt bányásznapon is, figyelembevéve, ki mióta dolgozik megszakítás nélkül. Szekrényes István vájár öt év után 3254, Dobi Gyula aknász ugyancsak öt évre számolva, 4015 forintot kapott. És számítsuk azt is, hogy kapnak munkaruhát, a vizes helyeken védőöltözetet. Aki azonban igazolatlanul mulaszt, már egyetlen napért a hűségjutalom felére számíthat s ha két napot mulaszt, akkor teljesen elvesztette a jutalmat. így járt Vendriczki János is, aki öt nap távollétét nem tudta elfogadhatóan megindokolni és ezért a 2105 forint jutalomból egy fillért sem kapott meg. Sokan a dolgozók közül azért hagyják ott az egyik-másik üzemet, mert elhanyagolják a munkásvédelmet, keveset törődnek az egyéni problémákkal, a gyár vezetőit nem érdekli, ki hogyan, mivel tölti a téli estéket, van-e módja munka után szórakozni. A munkásvédelemre Gyöngyös- orosziban nem panaszkodhatnak, hiszen munkaruhát, vizes helyeken csizmát, gumikesztyűt kapnak. A vezetőség gondoskodik az üzemi étkeztetésről is, pedig külön kocsival' kell az ebédet az Ércelőkészítőhöz szállítani. Munka után busz viszi haza a dolgozókat, hlogy gyorsabban hazaérjenek. Nagy gondot fordít az üzem a lakásépítkezésre is: ebben az évben körülbelül 20 családi házat építenek s elsősorban azoknak adják oda, akik munkájukkal legjobban rászolgáltak: arra. Hanem a téli foglalkozásokkal, a munka utáni szórakozással már baj van. Korántsem olyan eleven itt a DISZ-élet, amilyennek lenni kellene Nincs kultúrház, nincs olyan hely, ahol összegyűljenek és kultúrműsor, filmvetítés, felolvasás, vagy bármi más keretében elszórakoznának. Erre vágyik Szabó Pista, aki nem mehet mindig haza Recskre, erre Nagy József, meg a többi fiatal, de szívesen vennék az idősebbek is. Nézzük tovább, mi bánthatja még a dolgozókat, vagy fordítva, mi az, amit szívesen tapasztalnak. Az. ha segítik a tanulásban, a szakmai ismeretek elsajátításában, főként a kezdőket. Az újonnan munkába állók nem is tudnának segítség nélkül dolgozni. A törő flottáié gépe. a keverő lapátok, s'maga a munka egész folyamata megfelelő ismereteket kíván. Cseh Pál segítsége nélkül Nagy József a kisgépről nem kerül- hetet, volna a golyós malomhoz, pedig ez is 100—200 forintos fizetésemelést jelent. Külön tervet készítettek az oktatásra vonatkozóan. Mintegy harmincán vesznek részt a vájártanfolyamon (a vájár 1500 forinton alul nem keres, de van olyan is, aki a kettő ezret is megkeresi), lesz lő- mester, felvigyázói oktatás (s lőmesterek fizetése átlag 1700 forint) gépkezelői tanfolyam, indítanak mozdonyvezető, moz- donyfékes tanfolyamokat, — ezeket az első három hónapban. A második negyedévben szakmai továbbképzés lesz, később kompresszorkezelői iskola stb. összesen 532 dolgozó részvételére számítanak. Az eddigiekben bebizonyosodott, hogy a szorgalmas munkán túl, a munkaversenybe való bekapcsolódás is segít. Kiss József vájár és három társa mindig versenyez. (Kiss József december havi munkáját 2440 forintra értékelték.) A tervismertető értekezlet’ után is vállalták, hogy az éves tervet 110 százalékra teljesítik és havonta 10 kiló robbanóanyagot takarítanak meg. Preisz Vilmos 120 százalékot és öt százalékos robbanóanyagmegtakarítást ígért. A november havi 2702 forint havi keresete azt mutatja, hogy nála se csak szó a vállalás. De ahhoz, hogy valaki a versenybe bekapcsolódva eredményes munkát végezhessen, magasabb szaktudása legyen, elengedhetetlen feltétel az állandó munkahely Dobai Margit B kommunizmus, a békés építtimunka terve Rövid idővel ezelőtt látott napvilágot a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a népgazdaság hatodik ötéves tervéről szóló tervezete, amelyet a közeli hetekben összeülő XX. kongresszus vitat majd meg. A kommunizmus építésének nagyszerű tervezete nemzetközi viszonylatban is igen széleskörű viszhangot váltott ki, hisz a Szovjetunió még egyetlen ötéves tervének megvalósításához sem fogott hozzá ilyen kedvező körülmények közepette. Az ötödik ötéves terv eredményei nyomán megnövekedett a szovjet állam gazdasági ereje, emelkedett népeinek anyagi és kulturális színvonala, megszilárdult a Szovjetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi helyzete. Ezek a tényezők teszik lehetővé, hogy a hatodik ótéves tervben a szovjet állam ne- csak a termelési eszközöket fejlessze gyors ütemben, hanem a közszükségleti cikkek termelését is. A tervezet megállapítja, hogy a mezőgazdasági termelés rohamos fellendülésének, a népgazdaság valamennyi ágazatának további hatalmas növekedésének, a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonala jelentékeny emelkedésének az ipar. elsősorban a nehézipar termelő erőinek szakadatlan fejlődése az alapja. Valamennyi iparág közül a villamosenergia termelése nő a leggyorsabban, amely szorosan összefügg a technikai haladássaL Mert a hatodik ötéves terv végrehajtása során nemcsak a termelőerők fejlődnek hatalmasan, hanem az egész népgazdaság a termelés magasabb műszaki színvonalára tér at. Ezért javasolja a Központi Bizottság a kongresszusnak, hogy a gépipar termelését az öt esztendő alatt az egész ipar fejlődését, ütemét meghaladó mértékben növeljék. Ezért kell a gépiparnak az önműködő üzemek és gyárak számára, a jelenleginél tóbb- szörösebb mennyiségben gépet, berendezést, műszert adni,, hogy a tenr végrehajtása során nagyrészt megszűnjön a kézzel végzett nehéz fizikai munka. Az ipar fejlődésével arányosan nő a . mezőgazdaság termelése is. A gépek, a modem agrotechnikai tudomány minden vívmánya, vegyi anyagok alkalmazása lehetővé teszt, hogy 1960-ban a kolhozok és szovhozok például már 180 millió tonna szemes terményt termelhessenek. Ez a néhány példa is bizonyítja, hogy a hatodik népgazdaság fejlesztési ötéves terv a kommunizmust építő szovjet nép jóléte emelésének terve, a békés építő munka terve, amely ismét tényekkel igazolja a Szovjetunió következetes békepolitikáját. Pályázati felhívás TUDÛSITÛNK JELENTI A SELYPI MEDENCÉSÜL: lavul a Mátravidéki Tröszt szeneinek minősége Idestova egy hónapja, hogy cikket írtunk lapunkban a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt szenének rossz minőségéről. A cikkben feltártuk a szén gyenge kalóriatartalmának okát, az ebből adódó hátrányokat, és szóltunk azokról a lehetőségekről és törekvésekről is, amelyek a szén minőségének javítását lehetővé teszik. Feltétlen szükséges volt e cikk megjelentetése, mert a minőség akkori állapota súlyos hátrányokkal és népgazdasági károkkal fenyegette a Mátravidéki Erőművet. Egy hónappal a cikk megjelenése után újra megnéztük, mutatkozik-e már valami javúlás? A kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. A tröszt dolgozói valóban komolyan kezelték a tiszta szén- termelés ügyét, s nem is eredménytelenül. Az erőmű laboratóriumának mérései alapján 30, a tröszt mérései szerint pedig 50 kalóriával javult egy hónap alatt a szén fűtőértéke. Néhány sorban adjunk hát választ arra, miként sikerült ezt az eredményt elérni, s milyen további törekvések vannak a szén kalória értékének javítására. A tröszt vezetősége igen helyesen mindenekelőtt a dolgozók véleményeire támaszkodott. Ezerötszáz forintos pénzjutalmat tűzött ki annak a dolgozónak, aki a legjobb javaslatot nyújtja be a minőség javítására. Számos javaslat hangzott el szóban és írásban, s ezek folyamatos megvalósítása az egyéb szervezeti intézkedésekkel együtt nem maradt, s nem is marad eredménytelenül. A gyöngyösi XII-es akna szene 100 kalóriával javult, miután Bernáth Viktor és Horváth József mérnökök meddőgyalu gépet készítettek s az üzem dolgozói eredményesen alkalmazzák ezt az új találmányt. Ez a gépi réselés nemcsak a tiszta széntermelést segíti elő, hanem egyben a fizikai munkát is megköny- nyíti. A szűcsi Xl-es akna üzemvezetője, Koósz Pál pedig meddőekét szerkesztett. A kísérleti mintapéldám' jól használható, s munkája eredményesen mutatkozik meg az egyre javuló kalóriában. A tröszt előbb említett felhívására igen értékes közös újítási javaslatot adott be Decsi Sándor frontmester és Nagy István brigádvezető. Elgondolásuk lényege a meddő külön jövesztése és eltömedékelése. Ennek a kísérletezése is folyamatban van, s a jelek szerint igen biztató eredménynyel. Sokat segített a kézi meddőválogatók lelkiismeretesebb munkája is. A tröszt gépészeténél három dolgozó közös újítása is figyelemreméltó. Az újítók a régi rosta helyett olyan görgősoros rostákat készítettek, melynek alkalmazásával 30 százalékkal növekszik a rostahatásfok, s teljesen portalanítja a szenet. Petőfibánya osztályozójá- ban az eddigi tervek szerint csak augusztusra építik be azt a harmadik gépegységet, amely a minőség javítását segíti elő. Az üzem gépműhelyének dolgozói azonban addig is úgy segítenek az osztályozónak, hogy február 1-re több válogató szalagot építenek be. így ezután több szalagon fut ugyanaz a szénmennyiség, s a meddőválogatóknak több alkalmuk lesz a tiszta szénről gondoskodni. Látható tehát, hogy mennyi hasznos terv. ötlet és segítőkészség él a dolgozókban, s mennyire segíti elő a termelést, ha az üzemek vezetői teret engednek kezdeményezéseik kibontakozásához, s bátran támaszkodnak munkájukra. Az is igaz, hogy az itt felsorolt dolgok jórésze még csak kísérlet, terv, de mégis egy- től-egyig mind igen hasznos és további jó munkára, minőség- javításra enged következtetni. Mindezek még csak kezdeti lépések, eredmények, s nem általánosíthatók a tröszt egész területére. A rózsái IX-es aknától például még egy hasznos javaslat sem futott be. Dolgozói túlteljesítik ugyan meny- nyiségi tervüket, de a minőség fokozatosan romlik. December hónapban 5.61, januárban pedig már 6.1 volt a meddőszázalékuk. Több támogatást, gondosabb, lelkiismeretesebb munkát, jobb szenet várunk a jövőben a kilences aknától is. Í 'éltétlenül szükséges, hogy a röszt és az üzemek vezetősége ne csak szavakkal, hanem a gyakorlatban tettekkel is támogassa még jobban a tiszta széntermelési törekvéseket. Hisz a minőség javításának igen sokrétű lehetősége és feladata van. Bizton számíthatunk hát a további szép eredményekre, melyek biztató előfeltételei már igen szépen megmutatkoztak. Császár István FGY MILLO MÁZSA Az elmúlt évben Monosbél községben egy új bánya kezdte meg működését. Ebben a bányában nem szénét, hanem a szikes és tavanyú talajok javítására, termékenyebbé tételére alkalmas kalciumkarbonátot és meszet tartalmazó kőzetet bányásznak. A kitermelt anyagot a helyszínen gépek segítségével porrá őrlik és így szállítják e hasznos vegyszereket tartalmazó kőpórt — különösen az Alföldre —, ahol a legtöbb szikes talaj található. Az eddigi kísérletek és tapasztalatok azt bizonyítják, hogy e hasznos anyag alkalmazása három-négy mázsával növeli a szikes talajok holdankénti terméshozamát. Sok ilyen talajjavító kőport szállítottál-: eddig a mezőtúri termelőszövetkezetnek is. A bánya dolgozói fennállásuk óta már több mint egy millió mázsa talajjavító anyagot termeltek. Mivel a bánya külszíni, igy a téli hónapokban nehéz az ott dolgozók munkája. A bányászok azonban dacolva az időjárás viszontagságaival, most is derekasan helytállnak. Január elejétől szerdán reggelig 12.500 mázsa értékes talajjavító anyagot szállítottak el az ország különböző részébe. — A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt ebben az évben négymillió forint értékben vásárol munkaruhákat. 3554 munkaruhával, 4234 pár bakanccsal és 588 pár gumicsizmával bővítik többek között készletüket. — KULTURÁLIS célokat szolgáló klubszobát avatnak vasárnap Petőfibányán a honvédség legényszállásán. A szoba neve élenjárók klubja lesz, ahol a honvédek legjobbjai hasznos szórakozással töltik idejüket. Jelentkezésre hívjuk fel azokat az. 1936. évben született, vagy ennél fiatalabb munkás-, paraszt- és értelmiségi származású fiatalokat, akik 1955—56. iskolai évben befejezik középiskolai tanulmányaikat és dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak érezve, a Magyar Népköztársaság tisztjei kívánnak lenni. 1. A pályázat feltételei a következők: a) hívatásérzet, . b) magyar állampolgárság, c) középiskolai érettségi (jeles, jó, kivételesen közepes eredménynyel), d) nőtlen családi állapot. e) büntetlen előélet, f) katonai szolgálatra való testi és szellemi alkalmasság. 2. A pályázók jelentkezési la hot az iskola igazgatójától kapnak. A kérelemhez mellékelni kell: a) sajátkezűleg írt részletes önéletrajzot, amelyben a szülők és a testvérek vagyoni és társadalmi körülményeit is fel kell tüntetni; b) a negyedik középiskolai év első félévéről szóló tanulmányi értesítő kivonatot; c) egészségi állapotot igazoló orvosi igazolványt. A pályázó a jelentkezési lapot a fenti okmányokkal együtt az iskola igazgatójának adja át. 3. A jelentkezők pályázhatnak: lövész (összíegyvernemi) tüzér, légvédelmi tüzér, tüzértechnijíus. páncélos és gépkocsi-, műszaki, repülőtechnikus és híradó tisztképző iskolára. 4. A felvétel eredményét június 2-ig a pályázók tudomására hozzák. Azok a pályázók, akik a pályázati feltételeknek megfelelnek, szeptember 10-ig behívást nyernek. 5. A fegyvernemi tiszti iskolán a tanulmányi idő 3 év. 6. A felvételt nyert növendékek a tisztképző iskolákon telies ellátásban részesülnek. A kiképzéshez szükséges tanszereket, könyveket és segédleteket az iskola parancsnoksága díjmentesen adja. A növendékek kulturális és sport to- vábképzéséről az ískolaparancsnok- ság gondoskodik. 7. Az Iskola növendékei a teljes ellátáson kívül zsebpénzt kapnak. 8. Az iskola sikeres elvégzése után a felavatásra kerülő növendékek a néphadsereg hivatásos tisztjei lesznek. 9. Pályázati határidő: 1956. április hó 15-jg. Budapest, 1956. január 3. Erdey-Gruz Tibor s. k. A Magyar Népköztársaság Oktatásügyi Minisztere. Nógrádi Sándor vezds. s, k. A Magyar Népköztársaság Honvédelmi Miniszterének első helyettese Szakali József s. k. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének első titkára Tolljegyzetelt SIC ITUR AD ASTRA . . . pártvezetőségi ülés. öt ember — az új vezetőség öt tagja — üli körül a testetlen asztalt. Három férfi és két nő. Tervek és érvek röpködnek a levegőben, a tegnap még egyszerű párttagjuk, a vezetőség ré- g: tagjaival együtt töprengő arccal tervezik a holnapot. Megszokott, mindennapos ez: azért vezetőség, hogy ülésezzen. És még sem tudok szabadulni valami szívet melengető, nagy-nagy erőt és bizakodást adó boldog érzéstől. Á terem hideg, egyébként is rideg és dísztelen, amikor beszélnek, amit vitatnak, az sem országos ügy, talán még járási ügy sem. S mégis itt érzem leginkább a párt erejét, eközött az öt ember között. A rideg terem kitárul, besodródik ide az egész élet, a szántóföldek és üzemek, az iskolák és a tudomány, — a múlt és a jövő: minden-minden, amiért a kommunisták felelősek, amiért ez az öttagú vezetőség — egy csillag az ezernyi csillag között — felelősséget érez. De hát csillagokból áll az égbolt, ahol minden csillagnak meg van a maga helye, pályája kötelessége... Tart a pártvezetőségí ülés és egyáltalán nem csillagokba repítő ügyekről folyik a szó: trágyázás és vetés, begyűjtés és háromhónapos terv, oktatás és a fiatalok dolga. Mégis azt mondom: Sic itur ad astra — így jutunk a csillagokba. CIGÁNYTÁNC M ár egyszer írtam a füzesabonyi cigányokról, akik ugyan még vályogputrikban laknak, de már vezetékes rádió csüng a kékre-zöldre festett vályogfalon. Üstfolto- zók, lakodalmi zenészek, vályogverők laknak ezekben a félrecsapott homlokú öklömnyi házakban, — és táncosok. Kiváló táncosok, sajátos táncművészettel. A füzesabonyi járásban szervezett kutatás folyik a régi népi táncok felelevenítésére. E kutatás közben váratlanul, meghökkentően váratlanul és frisseséggel bukkant fel ez a sajátos cigánytánc, amit csak mezítláb tudnak, s lehet táncolni, öregek és apró gyerekek ismerik, s járják ezt a székely elemekkel tarkított sajátos táncot, amely robbanó dinamikájával, gazdag képzelőerejével, színes kompozíciójával mindennél mélyebb bepillantást enged a cigányság lelki világába. A fajelmélet gázkamrákat gyártó gyilkosai a cigányokat is valamiféje „emberalatti” nációnak tekintette. Mi tudjuk, milyen hamis és gyilkos nézet ez, s azt is, milyen sokan dolgoznak már kiválóan az élet legkülönbözőhb területein közülök. Ez a tánc, amelyet ott roptak a füzesabonyi járási kultúrház színpadán, a távoli múlt ködében gyökeredző sajátos kultúrájukról ad ékes beszámolót. Tánc, amely történelmet jelent, tánc, amely a jövőt is megmutatja A TITKOS UTASÍTÁS Í ' ítkos bonni utasítás született a háborús bűnösök védelmében. További intézkedésig semmiféle eljárást nem indítanak azok ellen a háborús bűnösök ellen, akiket a szovjet kormány büntetés végett átadott a nyugatnémet hatóságoknak. Ez az utasítás csak áz első olvasásra érthetetlen. Bonnban a békeharcosokat szokás börtönbe zárni, a háborús bűnösöknek kitüntetés jár. A következő lépés adva van: szabadon engedni az őrülteket, s a normálisakat a helyükbe zárni. Vagy talán már erre is vari titkos utasítás (0V--Ó)
