Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-18 / 5. szám

9UA6 proletárja/ egyesüljetek! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X ÉVFOLYAM, 5. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1956 JANUAR 18. SZERDA Együtt as ifjúság neveléséért Kalinin írta „Az ifjúság neveléséről" című cikké­ben: „A fiataloknak a legjobb tulajdonságokat kell lel­kűkbe oltanunk: a nép és az alkotó tömegek szeretetét a Mélységes és harcos humanitást, a becsületességet, a bá­torságot, az elvtársi összetartozás érzését, a munka, a szo­cialista haza szeretetét“. Ezt a hatalmas és szép célkitűzést követi a mi szocia’ista pedagógiánk is, ez a mi ifjúságunk ■evelésére is vonatkozik. Nem kis feladat tehát, amely nevelőink elő't áll, az •Iső általános iskolások oktatásától kezdve a főiskoláig. Az iskolának van a legdöntőbb szerepe a gyerekek, az if­júságot érő hatások között Az iskolában tölti ideje nagyobb részét, ott szerzi műveltségének alapjait, ott gon­doskodnak le'ki-testi neveVséről, kifejlesztik a gve- rekek közösségi érzését és hívatottak arra, hogy munka­szeretetre, hazafiasságra, kulturális magatartásra nevelje­nek. Az újtípusú emberré nevelést pedagógusaink legjobb tudásuk, erejük, az ifjúság iránti nagy szeretetűk mellett sem képesek egyedül elvégezni. Szükségük van a szülök, a család hathatós támogatására, segítségére. Cé'kitűzéseiket csak így tudják valóraváltani. Ma már egyre több szü'ő kapcsolódik be az iskola munkájába. A Szülői Munkaközösségek igen sok segítséget nyújtanak. Az egri Dobó gimnázium, az egri V-ös számú iskola, a ve pe'éti, lőrinci és karácsondi iskolák munkára nevelő szakköreit csak a szülők segítségével tudták létre­hozni. Megyénk legtöbb diákotthonát, így a hatvani Bajza József diákotthont is a szülők keze varázsolta igazi ott­honná. A Szülői Munkaközösség segítette a karácsonyi vá­sárokat az Építsd Szépítsd isko’ádat-mozgalmat. D > egy pillanatra sem szabad itt és ennyi segí'ségnél megállni. Nem szabad ezzel megelégedni. Az anyagi támogatás mel­lett az erkölcsi támogatás a legfontosabb, s legdöntőbb se­gítség az is oláknak. A szü’ők ot'honi magata-tása. példamutatása mun­kaszeretete döntően hat a gyerek, az ifjú életére, iskolai magatartására, későbbi munkájára, s ha a példa rossz, a gyereken látszik meg a hatása. R. J. egri középiskolás szülei évek óta haragban voltak egymással. A fejlődő le­ánygyermek előtt zaj'ottak le a veszekedések, nap mint n'p verekedés, átkozódás szitkozódd* tannja volt a kis­lány. Eleinte el-elmaradozott otthonról, később csavarog­ni kezdett, s nem tanult, rossz társaságba keveredett, s mi­kor az anyát az igazgató felhívatta, az csodálkozott leg­jobban. A maga bajátó'. bánatától nem vette észre hogy a lánya erkölcsi romlás felé halad. Itt még nem késett az iskola segítsége, s a kis'ány azóta már tanít, megállja a helyét az é’e ben. Nem egy ilyen példát lehetne felsorolni. Sokszor azonban a nevelők a szülők ellenállásába ütköznek. Az elfogu't, 'okszrr , majomszeretetű“ szü ő nem hisz a neve’őnek. aki felhívja a figyelmet a gyermek rossz előmenetelére, fegyelmezetlenségére. Sok szü ői értekez­leten hangzott már el: az én f am (vagy leányom) csak iót lát otthon, biztosan a társai rontják el“. Az i'ycn szülő nem néz jól körül a maga házatáján. Sok hiba van pedig a nevelés körül. Előfordul, hogy az apa ugyan szigorú de az anya titokban mindent meg nged. nem nevel követke­zetesen illetve az ilyen anya nem is nevel. A gyermek így képmutatóvá válik, nem lesz belőle sohasem egyenes, ge­rinces ember. A gyerek előtt a szülők soha se szóljanak bele a másik nevelési szisztémájába, ez rombo'ja a szü'ők tekintélyét. Az is hely e’en, s ez sok he yen előfordult, hogy a szülő gyereke e’őtt ócsárolja a nevelőt, a gyerekének ad igazat a nevelővel szemben. Az ilyen gyerek tiszteletlen lesz, elveszti bizalmát nevelője iránt. A túlzott fegye'em. a dras zura sem helyes. Az egri Il-es számú gyakorló VIII. ősz ályának legjobb tanú ója Sípos Gyula. Jó felfogású, ügyes gyerek, mégis a legrosz- szabb magatartású 'az osztályban. A pedagógusok utána nézíek. mi lehet enn k az oka. Kiderült, hogy otthon -ú'- szigorúak hozzá, á'landóan verik, fenyítik. A gyereknek valahol ki ke'l magát tombolnia, s ezt az isko'ába.i, a töb­biek rovására teszi Ha otthon alkalmat adnánrk rá, hogy tanulás után játszhasson, sportolhasson ami igen fontos, akkor az órán sokkal fegyelmezettebb lenne. Legrosszabb példa az, ha a szü'ő bíz atja a gyermekét hogy ne járjon pontosan az iskolába, s ez sajnos még elég gyakori közsé­geinkben. A disznótor, lakodalom, nagyobb munka ideién a gyermeket elvonják a tanulástól. Ennek majd később látj kárát a gyerm k. A szülőknek serkenteni ke 1 gyerme­két a kötelességtudásra. Nehézséget r koz a nevelésben az is. hogy tú'nyomó- részt mindkét szülő dolgozik. A pedagógusak segítségével mégis meg kell találniok emellett az utat az időt hogy kapcso'atot teremtsenek az isko’ával s közösen beszéljék meg á gyermek n ve’ésénél felvetődő problémákat. A kap- cso at megteremtésében segítséget nyújt az iskola család- látogatása Ez igen jó a’kalom arra. hogy á nevelő megis­merje a szülőket a környezetet, a tanuló otthonát. Sok­szor előfordul hogy a gyenge, fegyelmezetlen tanuló, a családlátogatások után észrevehetően javul. Igen sok pé'dát sorolhatnánk a család, a szülők er­kölcsi, neve'ő segítségéről. Az é'et minden napja, minden órája a’kalmat ad arra, hogy péidmu'atóan előljárjanak a nevelésben, segítsék az isko'a munkáját. A nevelés na­gyon felelősségteljes dolog. Egy szülőnek sem 'ehet közöm­bös. hogyan állja majd meg helvét gyermeke a társada om- bam egy szül n k sem lehet közömbös, hogy neveljen gyer­mekéből kultúrá t magatartású, új.ípusú embert. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az új módszer harcos út­törői Petői ibányán. — Dol­gozzon-e az anya. a feleség. — Az egri Gárdonyi Szín­ház új bemutatója. — A család ügye. — Az NB II. keleti csoportjának sorso­lása. — To-tó tanácsadó. Szakszerű gondozás, lelkiismeretes munka, nagy szeretet, — ez jellemzi a Megyei Kórház újszülött- és gyermekosztályának munkáját KÉSZÜLJÜNK JÓ MUNKÁVAL ÁPRILIS 4-RE Az 1955 begyűjtési verseny értékelése A Megyei Begyűjtési Hiva­tal legutolsó decemberi érté­kelésénél sertésbeadásban a gyöngyösi járás lett az első 111.3 százalékkal Nem sokkal maradt mögötte a hatvani já­rás, ahol 110.2 százalék a be­adás teljesítése. Minden járás túlteljesítette beadását: az eg­ri 108.1, a füzesabonyi 103.7, a pétervásári 102.2 és a heve­si 102 százalékra. Vágómarhabeadásban a pé­tervásári járás vezetett decem­ber 31-ig 106 2 százalékkal. Igen jó eredménynek számít az egri járáfe 101.9, és a he­vesi járás 101.7 százaléka is. Túlteljesítette marhabeadási kötelezettségét még a gyön­gyösi járás. 1014 százalékra. A füzesabonyi járásnak 99 9, a hatvaninak 99 százalék az eredménye Ugyanebben az ' időBen ku­koricából a hatvani, burgo­nyából a pétervásári és borból az egri járás teljesítette leg­jobban beadását. E három ter­ményből szabad piacot kapott a megye, mivel múlt évi be­adásának 101 százalékra tett eleget. Jól kezdte munkáját a GyengySsiVáHAgyár af úi Esztendőben ötéves tervünk egyik jelen­tős üzemében, a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vál­lalat dolgozói jó munkát vé­geztek az elmú't esztendőben. A gyár dolgozói az új évben sem akarnak lemaradni tervük teljesítésében. Az egyenletes termelés érdekében nyolc sze­relő- és szegecselőbrigád ver senyez egymással. Az ered mény nem is maradt el. A má­sodik ötéves terv első évének kezdete óta mindennap telje­sítik tervüket. Január 2-től 13-án reggelig már közel ötven darab váltót és kitérőt készí­tettek el. Április-4-re készülnek Petőfi-pltíró bányászai Jó néhány év gazdag tapasz­talata Petőfibánya dolgozóinak eredményes, felszabadulási ver­senymozgalmáról ad számot. Az évek során már szinte tra­dícióvá vált, hogy az altáró dol­gozói lelkes munkaverseny- mozgalcmmal ünnepük meg azt a napot, mely a szabadságot, az emberséget, a megbecsülést, a boldogabb megváltozott éle­tet jelentette számukra. Az új esztendő első napjaiban máris lelkes szervezkedés vette kezdetét a frontbrigádok, elő- vájási csapatok, gépkezelők és meddőválogatók között egy­aránt. A szakszervezetnél egy­re másra halmozódnak a szép versenyvállalások. Szűcs József kilenctagú elő- vájási brigádja például az or­szág összes elővájási brigádjá­val óhajt versenyre kelni. Meg­fogadták többek között, hogy tíz hónap alatt teljesítik éves tervüket, s ebben az évben 1300 folyóméter vágatot haj íanak ki. A XIX-es front kiváló dolgozói 103 százalékos negyedévi terv­teljesítést vállaltak a tiszta széntermelés és hét új dolgozó betanítása közepette. László Árpádné, az ezres szalagnál lé­vő meddőválogató egyik bri­gádvezetője brigádja nevében hívja versenyre a másik két harmad meddőválogatóit, s Ígé­ri, hogy olyan munkát végez­nek, amely megfelel az üzem által előírt kalóriaérték köve­telményeinek. Szinte a végtelenségig sorol­hatnánk tovább a szép Ígérete­ket és fogadalmakat, melyeket az üzem közel másfélezer dol­gozója szívből és lelkesedéssel vetett papírra. A hűség és hála érzését tükrözi minden sor, — minden kis felajánlás, a felsza­badító hős, a Szovjetunió hősei és mai életünk irányítója, szo­cialista építésünk diadalra ve­zetője a párt iránt. Ki ne érez- né e kis papírlapokra vetett fel­ajánlások olvasgatása közben, hegy milyen hatalmas erő la- ! kozik bennük? Túl teljes ítelfe tervét az első dekádban a Mátrayidéki Tröszt A Mátravidéki Szénbányá­szati Tröszt üzemeinek dolgo­zói jó lendülettel, lelkes ver sennyel kezdték második öt­éves tervünk első napjait. Fá­radozásaikat siker koronázta, amint ezt az első dekádzárás eredményei is fényesen igazol­nak. A tröszt mindennap túl­teljesíti tervét, az első tíz nap átlaga 1016 százalék. Az üzemek versenyében az értékelés szerint a következő helyezések alakultak ki. 1. Szűcsi X-es akna 2. A rózsái IX-es akna 3. A szűcsi Xl-es akna 4—5. Petőfi altáró 4—5. Gyöngyösi XII-es akna 107.8 százalékkal, 107 százalékkal, 100 8 százalékkal, 99 1 százalékkal, 99.1 százalékkal. A frontbrigádok vetélkedésének három első helyezettje a következő: 1. A szűcsi X-es akna I-es frontja 2. Rózsai IX-es akna 16-os frontja 3. Rózsai IX-es akna 15-ös frontja 118 százalékkal, 109 százalékkal, 108 százalékkal. Az elővájási csapatok versenyének legjobbjai pedig a kö­vetkezők voltak: 1. Petőfi altáró 23-as csapata 165 százalékkal, 2. Gyöngyösi XII-es akna 24-cs csapata 152 százalékkal, 3. Rózsai IX-es akna 27-es csapata 142 százalékkal. A hevesi járás a legjobb az adófizetésben Heves megye az 1955-ös év- j ben 101.2 százalékra teljesítet- | te adófizetési tervét. A rr.egyé- i ben a legjobb a hevesi járás: együttes adóteljesítése 104.89 százalék, alig marad le mögöt­te a pétervásári járás 104.87 százalékkal. Bár a füzesabo­nyi és a gyöngyösi járás glo­bálisan teljesítette a tervet, mégis részfeladatonkint lema­radás mutatkozik. Ezt a kis le­maradást a beszedési munka kései megszervezése okozta. A megy három városa közül a legjobb Eget, utána Hatvan, majd* Gyönavös következik, mindhárom város példamuta­tóan kiveszi részét az adóbe­fizetési munkából. Községek közül a legjobb eredményt Ba­laton, Tárnáméra, Bélapátfal­va, Feldebrő, Gyöngyössoly- mos, a leghosszabb eredményt: Dormánd, Domoszló, Ujlőrinc- falva, Csány és Kompolt ér­ték el. Dormándon a tanácsta­gok sem járnak elől jó példá­val. A községi tanácsoknak sokkal körültekintőbben kell intézni az adóügyeket, a helyi pártszervezeteknek nagyobb HOLLO MIHÁLY, a Bélapát­falvi Cementgyár kivá'ó pala­termelője is jó munkával ké­szül április 4-re. MACSKÁS BERTALAN me- zőtárkányi községi alapszervi titkár lelkes munkával segíti a község készülődését a nagy napra A Selypi Cementgyár munkásainak baráti segítsége Bővizű kút szolgáltatja az állatok itatásához szükséges vizet a kerekharaszti Alkot­mány Tsz gazdaságában. Né­hány héttel ezelőtt még lóvon- tatású, korszerűtlen szivattyú­berendezés segítségével nyo­matták fel a kút vizét egy tar­tályba. ahonnan lovaskocsik.' > szerelt lajttal továbbították, csakhogy a lóvontatású vízszí­vatás igen költséges, fáradsá­gos és lassú munka volt és az új technika fejlődésének korszakában egyáltalán nem lehetett valami haladó dolog­nak mondani. Ilyen áldatlan állapotok kö­zepette jutottak vízhez a tsz dolgozói, amíg patronáló üze­mük, a Selypi Cementgyár munkásai nem segítettek raj­tuk. Az öttagú villanyszerelő­brigád és Kovács Pál vízveze- tékszereiő egy szép napon munkaidő után nem haza in­dult, hanem ki, Kerekharaszt- ra, megjavítani a tsz vízellá­tását. Nem sajnálták a fáradságot, j s derekas munkát végeztek. A víz felszívatására kijavítot­tak és beszereltek egy villany- motort, rendbehozták a hidro­for víztartályt, s az egész be­rendezést' ellátták villamosve­zetékekkel, biztosítékokkal, s egyéb felszerelésekkel. MAGYAR ISTVÁN, a Hatvani Cukorgyár műszakvezetője, a csúcsvezetőség titkára, a mű­szaki teltételek biztosításával segíti a felajánlások megvaló­sítását GARANCZ LAJOS, a tarnaszt- miklósi Petőfi Tsz pártlilkára. odaadó munkával segíti a szö­vetkezet fejlődését. segítséget kell adni a tanácsok adóügyi munkájához. Kiváló adófizetők a megyé­ből: Ludvig István hatvani, Előházi István abasári, Kor­mos József balatoni, Szabó Pál tarnazsadányi, Németh József füzesabonyi, Tóth József egri és Maticsek Ferenc gyöngyösi lakosok. Példamutatóan telje­sítik adófizetési kötelezettsé­güket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom