Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-11 / 3. szám
¥HAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! &* NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA (T x. évfolyam, 3. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. JANUÁR 11. SZERDA MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A vezetőségválasztás hírei. — Vizsgázik a Főiskola. — Eger- csehi az új esztendő elején. — Dolgozzon-e az fcnya, » feleség? — Hogy több legyen a kenyér. — Favágók. — A Népújság Totó tájékoztatója. V-J ' ' A vesetőségválasstások néhány tapasztalata ívta: KOMÓCSIN MIHÁLY, a megyei'pártbizottság első titkára ALAPSZERVEZETEINKBEN január 3-ával megkezdődtek a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések A taggyűlések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a pártvezetőségek és a felsőbb pártszervek előkészítő munkája eredményes volt, a taggyűlé- ■ sek általában helyesen foly-1 nak le. A taggyűlések határozatké- | pesek, számos taggyűlésen minden egyes párttag részt vesz (pl. a Petőfibányai bel- üzemi, Bodony községi, stb.) A taggyűlések a legtöbb párt- szervezetben nagy ünnepi eseményt jelentenek. Ezt tükrözi a taggyűlések hangulata, a gondosan feldíszített termek, valamint az is, hogy a különböző tömegszervezetek küldöttségeik útján üdvözlik a taggyűléseket, tesznek javaslatot a pártszervezet felé és Ismertetik kéréseiket. A beszámolók többsége általában megfelelőnek mondható. Felölelték a párt belső életének összes területét, vázlatosan foglalkoztak az adott terület problémáival, a tömegszervezetek munkájával. A taggyűléseken több párttag szól hozzá, mint bármelyik más korábbi taggyűlésen. A hozzászólásokban bíráló megjegyzések, javaslatok, munkafelajánlások és kezdeményezések kannak hangot. Az eddig megválasztott vezetőségekben a régi tapasztalt vezetőségi tagok mellett helyet kantak azok a pártmunkában kitűnt elvtársaK, akik a párttagság bizalmát, s pár- tonkívüliek megbecsülését kiérdemelték. BÁR A taggyűlések túlnyomó többségére ezek a kedvező vonások a jellemzők, mégis van a taggyűlések előkészítésében és lebonyolításéban számos olyan fogyatékosság, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Vegyünk sorra néhányat ezek közül a fogyatékosságok közül. Az egyik ilyen fogyatékosság, hogy a beszámolók többsége későn készül el. A taggyűlés előtt'mindössze háromnégy nappal tárgyalja meg a vezetőség, de egyes pártszervezetekben a taggyűlés előtt 1—2 nappal fogadta el a vezetőségi ülés a beszámolót. Nézzük meg: miért káros a beszámolónak késői elkészítése? Először azért, mert a beszámoló elkészítéséhez ha későn fognak hozzá, akkor a taggyűlés előtt kapkodás van. Nincs idő a beszámoló megfelelő esiszolására, finomítására Ha a vezetőségi ülés abban lényeges hibákat talál, akkor sincs már idő a megfelelő átdo’go- zásra. a vezetőség véleményének teljes érvényesítésére A kapkodás következtében a beszámoló többnyire egy-két emberre, nem ritkán a titkárra marad, nem történik meg a vezetőség minden tagjának a bevonása és különösen nem a pártaktívisták bevonása a beszámoló anyagának összegyűjtésébe, a beszámoló elkészítésébe. Másodszor: ha közvetlenül a taggyűlés előtt készül a beszámoló, az a pártszervezet vezetőinek erejét leköti és így nem tudnak kellő figyelmet fordítani a taggyűlés előtti utolsó simításokra, szervezeti intézkedésekre. Harmadszor és egyben legfőképpen káros a beszámoló elkészítésének utolsó napokra való hagyása azért is, mert így nincs mód a párttagsággal ismertetni, megbeszélni a beszámolóban szereplő legfőbb kérdéseket. Még kevésbé van mód arra, hogy a beszámoló anyaga alapján politikai felvilágosítás folyjon a pártonkí- vüli dolgozók körében. Látnunk kell, hogy ez csökkenti a pártdemokráciát, a kollektív vezetést, akadályozza ennek te’jes mértékű érvényesítését A taggyűléseken keresztül — különösen az ilyen nagyjelentőségű taggyűléseken keresztül — módunk van az egész párttagságot bevonni a kollektív vezetésbe. A taggyűléseken keresztül érvényesíti a párttagság az általa választott vezetőség munkájának ellenőrzését és érvényesíti akaratát a párt helyi politikájának meghatározásában is. De ha a párttagság előre nem értesül arról, hogy a beszámoló milyen főbb kérdéseket fog tartalmazni, akkor nincs módja megfelelően felkészülni és így jogait a taggyűlésen kellőképpen érvényesíteni. A TAGGYŰLÉSEK előkészítésének ez a fogyatékossága és több más körülmény azt eredményezi, hogy a taggyűlések egyrészénél van egy bizonyos mértékű elcsúszás. Több párt- szervezetünkben ezeket a taggyűléseket csak vezetőségválasztó taggyűlésként kezelik s formális, mellékes dolognak tartják a vezetőség beszámolóját és a határozati javaslatot. Nem véletlen, hogy a Központi Vezetőség — határozatában — a pártvezetőségek beszámoltatását és újjáválasztását rendelte el. Az sem véletlen, hogy a taggyűlések első napirendi pontja a beszámoló megtárgyalása mellett a határozati javaslat megtárgyalása és elfogadása. A beszámoló, a határozati javaslat nem mellékes, és nem is másodrangú kérdés a taggyűléseken. Nagy tanítómestereink elsősorbani feladatként a párt helyes politikájának meghatározását jelölték meg, s utána e helyes politika végrehajtásához szükséges káderek kiválasztását. A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésen a marxizmuá-leninizmus tanítását érvényesítjük, amikor a párttagság a pártszervezet eddigi munkájáról szóló beszámoló mellett megvitatja és meghatározza a pártszervezet további feladatait, tehát a pártszervezet helyi politikáját. A második napirendi pont keretében a párttagság kiválasztja azokat a kádereket, pártvezetőségi tagokat, akiket alkalmasnak tart az általa meghatározott feladatok, helyi politikai elvek ,végrehajtására, a végrehajtáS megszervezésére és vezetésére. összegezve ezt a kérdést: A beszámolók késői elkészítése, általában a beszámolók elhanyagolása és lebecsülése a pártdemokrácia. a kollektív vezetés elvének megsértését, a marxizmus—leninizmus tanításainak megsértését eredményezi. Ezért kell erőfeszítéseket tenni a beszámoló és határozati javaslat korábbi elkészítésére, a beszámoló és határozati javaslat legfőbb kérdéseinek ismertetésére, a párttagság körében. A BESZÁMOLÓK gyengesége volt több taggyűlésen, hogy nem adott áttekintést a terület helyzetéről, s nem határozta meg azokat a feladatokat, amelyek az adott terület — község, termelőszövetkezet, üzem stb — továbbbfejleszté- sét szolgálják. A Bodony községi pártszervezet taggyűlésén a vezetőség beszámolójában hosszabban foglalkoztak a nemzetközi helyzettel, mint községük helyzetével, fejlődésével. problémáival, községük továbbfejlesztésének kérdéseivel. Szinte kivétel nélkül min- | den pártvezetőségi tagunk tudja és sűrűn hangoztatja, hogy a pártszervezet, területének politikai vezető ereje. Mégsem fordítanak kellő figyelmet, hogy ez a politikai vezető erő hivatásának meg is feleljen. A vezetőségválasztó taggyűlések nem közönséges taggyűlések, sokszor fordulatot jelentenek a pártszervezet, a pártszervezet által vezetett terület életében. Éppen ezért nem nélkülözhetik a beszámolók az adott terület életének, problémáinak gondos vizsgálatát, elemzését. A pártonkívüliek nagy érdeklődéssel tekintenek a vezetőségválasztó taggyűlések elé. De fokozná az érdeklődésüket és együttérzésüket, ha azt tapasztalnák, hogy a pártszervezet taggyűlése méltóan hivatásához, komolyan, okosan meg- hányja-veti az adott terület gondját-baját, s megjelöli a párthatározatok alapján a pártszervezet konkrét tenniva'óit, az adott terület továbbfejlesztésében. VISZONYLAG keveset foglalkoznak a beszámolók és a határozati javaslatok a párt előtt álló közvetlen, mindennapi feladatokkal. Január másodikéval megkezdődött a második ötéves terv végrehajtása. Üzemi pártszervezeteink vezetőségválasztó taggyűléseiken rpeg kell hogy határozzák a pártszervezet feladatait a terv végrehaitásával twFn- latban. A taggyűlés kiinduló pont kell hogy legyen az éves versenyvállalások, ezen belül az Április 4 tiszteletére meginduló, az első negyedéves terv túlteljesítését szolgáló versenyvállalásoknak. A mezőgazdaság területén dolgozó pártszervezeteink részletesen meg kell hogy vitassák az állatáilománv áttele'te- tésével, a tsz tagok téli foglalkoztatásával, a téli gépjavítással, a tsz tagok és egyénileg dolgozó parasztok téli szakmai és politikai képzésével és nem utolsó sorban a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. Falusi jellegű pártszervezeteinkben a tsz-ek további erősítésével, fejlesztésével kapcsolatos napi tennivalóknak is szerevelni kell a taggyűlésen. A különböző hivatalokban, intézményekben, kereskedelmi vállalatoknál működő pártszervezeteknek az ötéves terv megvalósításából rájuk háruló feladatokat ugyancsak meg kell vitatniok. A beszámolók előkészítésénél tehát nagy gondot kell arra fordítani, hogy az ne eredményezzen befelé fordulást, ne csak a párt belső problémáival fngia'kozzon. hanem a párt e’őtt á'ló feladatokkal, s hogy ezeknek a feladatoknak a végrehajtását a pártszervezet a párt tagjai hogyan biztosítsák. A beszámolók egvrészének meg van az a gyengesége is, hogy csak a vezetőség munkájáról ad képet, s nem értékeli a párttagság egészének munkáját, valamint hogy* nagyon kesztyűs kézzel alkalmazza a bírálatot és önbírálatot. Az ilyen beszámolók fékezik a párttagság aktivitását, nem váltják ki kezdeményező készségüket. ami meg is mutatkozott a taggyűlések vitájában. Hasonlítsunk össze ilyen szempontból két pártalapszerveze- tet A Mátrávidéki Erőmű I. alapszervezetének taggyűlésén majdnem minden párttag munkájával foglalkozott a beszámoló. Megdicsérte a jól dolgozó elvtársakat, bírálatot gyakorolt a kötelességüké* nem mindenben teljesítő párttagok felé. A vita megindításakor egyszerre tízen is jelentkeztek felszólalásra. A oeszá- moló jó volt, kiváltotta a tagság aktivitását, a tas"*7űlés elősegítette a pártszervezet fejlődését. Más volt a helyzet a Recsk községi pártszervezetben. Ez a jobb községi pártszervezetcink közé tartozik. A pártszervezet tagjai lelkiismeretesen, becsületesen doleoznak a párthatározatok végrehajtásáért. Jó eredményeket értek el a község lakosságának állampo’gári fegyelemre való nevelésében párt és államunk iránti szeretet felkeltésében. Bizonvíiia ezt a begyűjtési és adózási terv túlteljesítése, a békeköl- csönjeeyzés eredményei és számos más tény. Mégis ezen a taggyűlésen a vita rendkívül nehezen indult és később is alig akartak jelentk ■ :ni a párttagok felszólalásra. Nem azért, mintha itt időközben megváltoztak volna a -''rttagok. A párttaggyűlésen most is részt vettek azok az elvtársak. akik áldozatkészen szolgálják pártunk, dolgozó népünk ügyét. A tartózk'dúsnak más oka volt. Nevéz ‘tesen az, hogy a beszámoló alig néhány párttag nevét említette meg, s nagyon mérsékelten alkalmazta a bírálatot és önbírálatot A beszámolóra egyébként nagy gonddal készült elő a pártvezetéséé, s ezen belül különösen a párttitkár elvtárs. A beszámolónak számos helyes vonása volt, de elmulasztotta a párttagság egészének munkáját értékelni, leszűkítette a be- számo’ót a vezetőség munkájáról szóló jelentésre. NEM EGY taggyűlésen a beszámoló bár helyesen ismertette a párt elvi álláspontját, a párt politikáját különböző kérdésekben, de az adott terület vizsgálatánál már kevésbé alkalmazta azt. Szakadék támadt a helyes elvek és a gyakorlati élet vizsgálata közölt. Nem egy taggyűlési beszámoló kifejtette a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, a termelő- szövetkezet helyességét, de amikor a konkrét terület vizsgálatára került a sor, akkor a köiségben működő tsz-nek csak a fogyatékosságairól beszéltek Pedig, mint utána a vitából kiderült, ma már az adott község termelőszövetkezeteiben is jól dolgoznak, kiváltották a kívül álló dolgozó parasztok érdeklődését, elismerését. Hasonló tapasztalat mutatkozott pl. a DTSZ és egvéb tömegszervezetek munkájának a tárgyalásakor. A beszámolók lerögzítették, hogy mennyire fontos az ifjúság nevelése, s ebben milyen nagy szerepet játszik a DISZ, de a helyi DISZ szervezet munkájának segítéséről a beszámolóban már kevés szó esett. MINDEZEKET a fogyatékosságokat az ezután sorra kerülő taggyűlések beszámolóinak elkészítésénél ki kell küszöbölni. A beszámolók elkészítésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. Ehhez a megyei pártbizottságnak, járási és városi pártbizottságainknak is hatékonyabb segítséget kell nyújtani. A- másik fogyatékosság a taggyűlések lebonyolításánál a válaszadás, a vita összefoglalójának elmondásában tapasztalható. Az eddig lefolyt taggyűlések egyrészén azt tapasztaltuk, hogy a titkár elvtársak a válaszadásban részletesen, aprólékosan kitérnek minden Kiváló pártmunkások felszólalásra. Ezzel fölöslegesen el is nyújtják a taggyűlést. Egy-két taggyűlésen tapasztaltuk a bírálat burkolt visszaverését, az elhangzott bíráló észrevételekre, adott magyarázkodást, vagy a bírálat elfogadását általában, de visz- szautasítását is konkrétan, az elhangzott kérdésekben. Az ilyen válaszadások, összefoglalók, nem Vi.Jk előre a taggyűlést. nem emelik a taggyűlés színvonalát. HOGYAN NÉZZEN ki a titkár elvtársak válaszadása, a vita összefoglalása? Ne terjedjen ki aprólékosan a vitában elhangzott minden kérdésre. Állapítsa meg a vita legfontosabb jellemvonásait, eredményeit, esetleges fogyatékosságait Térjen ki a helyes javaslatokra, dicsérje meg a kezdeményezőket. Bátorítsa a párttagság bíráló készségét. Igazítsa helyre a kirívó tévedéseket, elvi elcsúszásokat. Ismételje meg a beszámolóban és határozati javaslatban lerögzített feladatokat röviden, tömören. Irányítsa a párttagság figyelmét a párt előtt álló feladatokra, hogy a taggyűlésről majd úgy távozzon a tagság, hogy tisztán lássa, mit kell tennie. Fogyatékossága volt a taggyűlések előkészítésének számos pártszervezetben, hogy csak szervezeti, technikai előkészítés folyt, de politikai előkészítésre nem fordítottak kellő figyelmet. Minden pártszervezetünkben a taggyűléseket meg kell hogy előzze à párttagsággal és a pártonkívüliekkel folyó széles eszmecsere, vitatkozás, beszélgetés a pártszervezet munkájáról, a pártszervezet előtt álló feladatokról. Éppen ezért a beszámoló legfőbb kérdéseit a taggyűlés előtt egy-két héttel már ismertetni kell elsősorban a párttagsággal de ismertetni kell a pártonkívüliekkel is. Ha látják a párttagok és pártonkívüliek. hogy a vezetőség milyen komolyan foglalkozik az adott terület helyzetével, problémáival, továbbfejlesztésével. akkor a párttagok majd jobban meggondolják, hogy kit válasszanak be a vezetőségbe, hogy minél alkalmasabb emberek kerüljenek a pártszervezet élére. De a pártonkívüliek is sokkal nagyobb figyelemmel fogják kísérni a taggyűlést, s ők is kifejezik véleményüket, hogv kiket tartanak a legjobb kommunistának, kiket látnának legszívesebben területük politikai vezető erejének, a párt- szervezetnek élén. A TAGGYŰLÉS előkészítését és lebonyolítását szélesméretű politikai felvilágosító munka kell hogy kísérie a párt politikájának magyarázata, a dolgozók széles köreiben. Éppen ezért a megye, a járás, város, a község legképzettebb kommunistáinak pártnápokon, helyi gyűléseken, kisgyűlése- ken és egyéni agitációban is magyarázni kell a párt határozatait, — különösképpen a novemberi határozatot — az ötéves terv célkitűzéseit. Ma minden kommunistának népnevelő munkát kell végezni. Okos szóval és példamutató tettel kell szolgálnunk a párt politikájának, a párt és kormány célkitűzéseinek végrehajtását. így lesz csak eredményes a vezetőségválasztások lebonyolítása, így szolgálja dolgozó népünk, magyar hazánk további fejlődését. SZOMSZÉD LÁSZLÓ a pártbizottság titkára Petőfibánya. MAG JÓZSEF a községi pártbizottság titkára Poroszló SZECSKÓ KÁLMÁN a pártbizottság titkára Egercsehi-bánya BÁTOR FERENC a pártbizottság titkára Gyöngyöspata SAS KÁLMÁN alapszervezeti párttitkár Bélapátfalva, Cementgyár
