Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-07 / 2. szám

6 NÉPÚJSÁG 1956. január *7. szombat NYILATKOZIK A NÉZŐ PILLANGÓKISASSZONY (A Miskolci Déryné Színház előadása Egerben) A Miskolci Déryné Színház •gri bemutatóján teljes volt a siker. A függöny rég legör­dült, de a tapsoló kezek nem lankadtak. A néző elismerése szólt a szerzőnek, a műnek és tolmácsolóinak, a művészek­nek. A Pillangókisasszony drá­ma. Dráma, amely vázolja a gyarmatosítók uralmát, a de­mokratizmust hirdető ember­telenséget, szenvedést és pusz­tulást plántáló ,.fehér“ hódító­kat. A „Pillangókisasszony“- ban nem látunk „művésziet- lenséget, hatásvadászást“. Cso- cso-szán sorsa emberien meg­rázó. tragikus sors. Ő az áldozat a maga tiszta­ságában, egyszerűségében, sze­neimében. Két világ találkozik össze a századeleji japánban. Az egyik az ősi japán, ahol még a ,.sza­muráj törvények“ az uralko­dók, hol az apa korlátlan ura gyermekének — akár kereske­dője is. — A másik világ a gyarmatosítani akarók világa. Megielennek a „kultúra hír­nökei“, a fehérek, akik előtt minden út szabad, még-a tör­vény úti a is A két világ ta­lálkozásának lesz tragikus ál­dozata Pillangókisasszony, az ártatlan kis japán lány. A szerző realitásra való tö­rekvése tükröződik abban is, hogy a komponálás előtt hosszasan tanulmányozta a ja­pán zenét, a japán embert, a janán világot. A mű mai vég­leges változata 1904 májusára készült el. A történet Nagasaki környé­kén a XX. században játszó­dik le Az amerikai tengerész­hadnagy, Pinkerton janán módra feleségül veszi Cso- cso-szánt. ami azt jelenti hogy akkor válhat el tőle. amikor akar. Nagvon szereti Pinker- tont, aki azonban csak játék­szernek vette őt meg. Az ősi vallástól is megvált érte: „Üi hit derüljön rám. Ha mostantól önnel új életet kezdtem....“ Ezért családja kiátkozza, de Cso-cso-szán azzal sem törő­dik A boldogság azonban nem sokáig tart számára. Pinker­ton visszatér Amerikába. Három tavaszon raktak már fészket a fecskék, amióta Pin­kerton távozott de Cso-cso- szán kisfiával hűségesen vár­ja férjét. Ügy érzi. most is nagvon szeretik egvmást A várakozás eredménves volt. eev nanon megjelenik a kikö­tőben Pinkerton haióián. ér­zékeny búcsút vesz a háztól, amelyben szerelme virágzott: „Ég veled virágos ház — Is­ten véled tiszta báj — Hall­gatag képed egyre látom — Míg az ajkam lehel”. A konzul segítségével akar­ja gyermekét megszerezni és elvinni magával. A kérésre azonban így hangzik a válasz: „Jöjjön érte el az apja“. Amikor azonban Pinkerton megérkezik, a Pillangókisasz- szony már — ősi módon — véget vetett életének. Eddig tart a zenés dráma meséje, így ér véget a kis 18 éves ja­pán anya élete. Becsülettel meghal, mert becsülettel már nem tudott élni. Az egri bemptató hatalmas sikere a Déryné színház egész operaegyüttesét dicséri. Az előadás koronája azonban két­ségtelen Neményi Lili vendég­játéka volt. A Neményi alakí­totta Cso-cso-szánt látni él­ményt jelentett az egri szín­padon. Szép csengésű szop­ránja és igaz drámai játéka felejthetetlenné teszi az alakí­tást. Pinkerton szerepét Pálos Imre énekli és tegyem hozzá, játssza. Pinkerton alakja ár­nyalati finomságokban igen gazdag. A fiatal Pálos Imre szénen oldotta meg feladatát. Főleg játékáért dicsérhető Co­ro szerepét játszó Simon Géza és Rzuzuki alakítója. Kabdebó Mária. Említésre méltó volna szinte minden alakítás, de ki­emelkedőt nyújt még Littay Gyula Sharpless, a konzul sze­repében, főleg szép baritonjá­val. A- rendezés a szerepek ki­váló kidolgozásáért dicsérhető. Orosz Györgynek nem volt könnyű munkája, hiszen a vi­déki színházak operaegyütte­sei még gyermekkorukat élik. A rendező célja — mint ez az előadásból is kiviláglik —, hogy az operai sablonoktól, a megszokott pózoktól levetkőz­ve az érzelmeket, a motivá­ciókat emelje ki a lehető leg­egyszerűbb színészi eszközök­kel. Az előadás másik meglepe­tése Neményi Lili szereplése melett Mura Péter karnagy jelentette, kinek vezetésével mély líraisággal, majd drámai- sággal keltek életre a dalla­mok. Itt kell megemlíteni Sza- tyory Zoltán karigazgató sike­res munkáját. A szép díszle­tekért Forrag Gábort, a jelme­zek sikeres tervezéséért Mé­száros Margitot illeti dicséret. A miskolci Déryné színház ooeraegyüttesének fpleithetet- len estét köszönhetnek az eg­riek. Nagy Andor, egyetemi hallgató Filmhírek — Szovjetunió. Részletes tudósí­tásokban foglalkoztak a szovjet la­pok a magyar filmfesztivál film­jeivel. „Életigenlő művészet“ című cikkében Szmimov a Trud 1955. de­cember 25-1 számában egyenként méltatja a fesztiválon bemutatott, filmeket. Legjobbnak a Budapesti tavasz-t tartja. A Lityeraturnaja Gazeta 1955. december 20-í számá­ban Mironov „Barátaink művésze­te“ című cikkében részletesen elemzi a Budapesti tavasz-t, maj<J rámutat a Különös ismertetőjel és a Harag napja sematikus megoldá­sára. A LUiomfi-t igen jónak, de egy kissé vontatottnak tartja. — India: India jelenleg a világ második legnagyobb filmgyártó or­szága. Hatszáz filmgyártó cége, hatvan filmgyára van, negyven la­boratóriuma, s több mint ötszáz kölcsönző vállalata. Hivatalos ada­tok szerint Indiában évente 300 fil­met forgatnak, amelyeknek a kül­földről behozott filmekkel együtt, az ország 3600 filmszínházában több mint évi 600 millió látogatója van. — Ausztria: Az Osztrák—Magyar Társaság a bécsi Collégium Hunga- ricumban nagy sikerrel mutatta be az Ecseri lakodalmas, az Üveges- tánc és a Liszt rapszódia című ma­gyar filmeket. — Jugoszlávia: A francia— jugo­szláv filmszerződés értelmében megkezdték Jugoszláviában a Gob- biah és a Ha jön a szerelem című közös filmek forgatását. — Lengyelország: Buczkowski rendezésében elkészült a Ma- rest repülő ügye című új legyei já­tékfilm. A KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS 1956. ÉVI DIJA JANUÁR ELSEJÉN ESEDÉKES A kötelező tűz- és jégbiztosítás 1956. évi díja — a mező­gazdasági termelőszövetkezetek jégbiztosítási dijának ki­vételével — 1956. január 1-én esedékes és 1956. JANUÁR 31-IG KÉSEDELMI PÓTLÉK NÉLKÜL FIZETHETŐ. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jégbiztositási díja 1956. harmadik negyedében esedékes. Késedelmes fizetés esetén havi 1 százalék pótlékot kell fizetni és a hátralékot közadók módjára hajtják be. RÁDIÓ MŰSOR Kossuth rádió: Szombat, január 7. *.30: Őrjárat. — 8.10: Zenekari hangverseny. — 9: Találósdi. Tár­sasjáték. — 9.40: Keringők. 10.10: Operarészletek. — 10.30: Toki Horváth Gyula és zenekara ját­szik. — 11.08: Modem kínai költők versei. — 11.25: A Zeneművészeti Főiskola •hallgatóinak hangverse­nye. — 12.10: Francia operettek. — 13.15: Müvészlemezek. — 15.10: Mozart-müvek. — 15.46: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 16: Ro­mantikus szerzők művei. 16.20: Az épüló kommunizmus nagy országában. — 17.15: Tánczene. — 18: Szombat délután. — 18.15: Va- szy Viktor népdalfeldolgozásai. — 18.55: Kommentár. — 19: Népsze­rű hangverseny. — 19.54: Jó éj­szakát, gyerekek! — 20.20: Tarka­barka. — 22.15: Tánc éjfélig. Vasárnap, január 8. Kossuth rádió: 8.10: Édes anyanyelvűnk. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Fo­tóamatőrök öt perce. 9: Uj zenei újság. — 10: Vasárnapi versek. — 10.10: Kiváncsiak klubja. — 11: A rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. — 12.15: A hang­versenyközvetités folytatása. — 12.45: Jó munkáért — szép muzsi­kát. — 13.30: Hangos naptár. — 14.15: Lakatos Sándor és zenekara játszik. — 15: Glier: Vörös pipacs. A balettről készült film bemuta­tója előtt. — 15.30: Egy hét a kül­politikában. — 15 45: Szív küldi. — 16.15: A Rádió tánczenekara ját­szik. — 17.*>0: Kincses Kalendári­um. — 18.20: Az épüló kommuniz­mus nagy országában. — 19: Of­fenbach: Eljegyzés lámpafénynél. Operett egy felvonásban. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.20: Mai írók Rádiószlnháza. Az el­adott bölcsődal. — 22.10: Szerenád- est. — 23: Zenekari hangverseny. Hétfő, január 8, Kossuth rádió: 9: Hun—magyar mondavilág. — Részletek Komjáthy István köny­véből. — 9.20: Lakatos Sándor és zenekara játszik. — 9.40: Keresz- tessy Hédy Kodály-dalokat éne­kel. — 10.40: Az elmúlt hét műso­rából. — 12.10: Klasszikus operet­tek. — 13: Falusi híradó. — 13.15: Dankó Pista dalaiból. — 14.15: Úttörő híradó. — 14.35: Fiatalok muzsikája. — 15.10: Heti zenés ka­lendárium. — 16: Az ifjúság Írói: Oravecz Paula. — 16.30: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 16.45 : Könnyű zene. — 17.15: Bach: Wohltemperiertes Klavier, IV. — 17.37: Kön yű zene. — 17.43: Rim- szkij-Korszakov: Szvitlezjanka. — kantáta. — 18: Az Ifjúság hullám­hosszán. — 18 20: Albán zenei hét. — 18.55: Kommentár. — 19: Régi síneken. Rtnort. — 19.10: Hollós Ilona énekel, a Rádió tánezene- kara játszik. — 19.54: Jó élszakát, gyerekek. — 20.20: A Rádió Vi­lágszínháza. A rágalom Iskolája. — 22.15: Tíz pere külpolitika. — 22.25: Magyar zeneszerzők. Bár­dos Lajos. — 23.05: Radies Béla Jenő és zenekara látszik. — 23.45: Wagner: Tannhauser — nyitány. Kossuth rádió: Kedd, január 10. 8.10: Nyári Károly és zenekara játszik. — 8.40: Indulók és dalok. — 9: Szan-Va és az aranylovacs­ka. — 9.20: A Bartók Béla Zene- művészeti Szakiskola hallgatóinak műsora. — 9.50: Ady Endre ver­sei. — 10.10: Közkedvelt dallamok. — 11: Nők negyedórája. — u.lS: Könnyű zene. — 11.35: Sirályok kiáltanak. Részletek Baráth Endre készülő regény cd61. — 12.10: Ma­gyar tájak datai. — 13: Falusi híradó. — 13.15: opera részi etek. — 14.15: A zenehallgatás művészete. A szimfonikus Költemény. — 15.10: Fiatal művészek hangversenye. — 15.40: Szilézia dalol. Julián Tu- win, lengyel költő versel. — 16: Daltanulás. Miljutyin: A téli sport. — 16.20: Fényszóró. Az If­júsági Rádió természettudományos folyóirata. — 16.40: Szervánszky: Honvéd kantáta. — 17.10: Szól a harmonika. Tánczene. — 17.4C. Vásárhelyi Magda zongorázik. — 18: Vidéki színházi ulság. Riport­műsor. — 18.10: Szív küldi. 18.55: Kommentár. — 19: A népek b-rát- sága. Hírek a Szovjetunió kultu­rális életéből. — 19 30: Egy falu — egy nóta. — 19 54: Jó éjszakát, gyerekek. — 20 20: Könnyű mu­zsika. — 21.10: Közös do'galnkról. — 21.20: A Rádió énekkarának hangversenye. — 21 50: India! le­mezeinkből. — 22.15: Fischer An-ie zongoraestje. — 23.10: Tánczene. NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megye! Pártbizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszeri szerdán éB szombaton) Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Mártírok tere li Postafiók: >3) Telefon: 24-43, 24-44, 74-41, Hevesmegyei Nyomda V;, Eger. Felelős nyomdavezetőt Mandula Ernő. sStvcJd így kell ezt csinálni . . . Feljegyzések egy jól dolgozó sportkör életéből A párt Központi Vezetősége még 1953 márciusa Dan, s utána 1954 de­cemberében behatóan megvizsgál­ta sportéletünk eredményeit és hibáit. Foglalkozott — többek kö­zött — az ifjúság nevelési prob­lémáival és határozatot hozott a sportmozgalom, tovabbfej lesztésére. Ezzel — lényegében — megjelölte a sportkörök útját Is, melyen ha- ladniok kell: minél több ifjú be­kapcsolását az aktív sportolásba, s úgy nevelni ezeket az ifjakat, hogy mindenkor munkára, hon­védelemre. harcra készek legye­nek. Nem szabad tehát szem elől té­veszteni a sport és az építő mun­ka közötti szoros összefüggést. Nem lehet jó sportember az, aki munkájában nem Jár az élen, s'vi­szont, nem lehet jó dolgozó, aki a sportélet területén fegyelmezetlen, hanyag és felületes. Ezek az igazságok képezték 1955-ben az Egri Vasas sportkör nevelő-munkájának alapjait, s nem véletlen, hogy a múltban gyengén működő munkás-sportkör komoly eredményeket ért el. Most már nyugodtan elmondhatjuk: a mun­kás sportolók bázisává vált, — melyre biztosan lehet majd szá­mítani, biztosan lehet majd építe­ni a párthatározat szellemében. Mindenki előtt ismeretes, hogy az előző években a Vasas Sport­kör két vasas üzem közös sport­köre volt, a vezetőség és a spor­tolók e két üzem dolgozóiból ke­rültek ki. Ez még nem lett volna hiba. de a vezetőségi tagok állandó — főleg pozíció-féltésből eredő — viszálya rányomta bélyegét a sportkör egész munkájára, mely szervezetlenségben, felelőtlenség­ben és indokolatlan pazarlásban mutatkozott meg. Emellett a he­lyes nevelés kérdése teljesen a háttérbe szorult, a sportolók és a vezetők csak az edzések, vagv versenyek alkalmával találkoztak eevmással. A vezetőket nem na­gyon érdekelte, hogy sportolójuk hosvan állja meg helvét a mun­kában. ígv gyorsan elharapódzott a munkahelyről ..sportra való hi­vatkozással* * történt . lónás*’. Ilven. s ehhez hasonló előzmé- nvek után a két üzem snort kap­csolatai megszűntek, a Füiomsze- relvénvgyár — mint az Fgri Vasas sportkör egyedüli tulajdonosa — hozzálátott a vezetőség átszervezé­séhez, megerősítéséhez. Olyan ve­zetőket kellett választani, akik tűzön-vízen keresztülviszik a KV határozatait. Egymásután hívták létre a kü­lönböző szakosztályokat, s ma öt erős szakosztály működik eredmé­nyesen 165 minősített versenyző­vel. Ez a szám azonban nem fe­lezi ki hűen a gyár sportolóinak számát, hiszen az üzemi sportver­senyek során a labdarúgásba kö­zel száz, az asztaliteniszezésbe 25 dolgozó kapcsolódott be és 96-an szerezték meg a VIT-j elvényt! A labdarúgó szakosztálynak 52 tagja van, közülük 15 másodosztá­lyú, 15 harmadosztályú és 15 ifjú­sági minősítéssel rendelkezik. A megyei bajnokságban ötödik helyen végzett csapat tehetséges fiatalokból áll, átlagos életkoruk 21 (!) év. Az általuk elért siker fő­részese Drençsényi Károly edző, aki helyes nevelési módszerekkel, — néha talán túlzottan szigorú eszközökkel — Igyekezett eredmé­nyeket elérni. A szakosztály ve­zetői jól segítették munkáját, az utóbbi időkben azonban mintha megelégedték volna eddigi műkö­désüket: egyre kevesebb időt töl­tenek a szakosztály tagjai között. A birkózó szakosztály fejlődése egyenletes. A birkózók mind a szőnyegen, mind a munkahelyei­ken példamutatóan fegyelmezet­tek. Nem csüggesztette el őket, hogy a sportkör elnöksége eleinte keveset törődött velük, türelme­sen várták, hogy az érdeklődés végre feléjük fordul. S most a vezetőségnek az a célja, hogy ezt az aránylag még népszerűtlen sportágat megszerettesse a város dolgozóival. Az ökölvívók eredményei Igen jók: a területi Béke Kupa CSB során a harmadik helyet szerez­ték meg annak ellenére, hogy ver­senyeikre csak 7—8 öklözővei tudtak kiállni. Itt hívjuk fel a megyei és a városi TSB figyelmét arra a tisztességtelen versenyre, amit az Egri Traktor ökölvívó szakosztálya folytat: különböző Ígéretekkel rsalogatia magához a vasas-ökölvívókat, vagv p°dtg a Vas**s PK által fegvelmezetlenség miatt kizárt versenyzőket gvűiti össze — igen helytelenül. A Trak­tor ökölvívó szakosztály megerő­sítése lehet elsőrendű feladat, de- nem Ilyen sportszerűtlen eszközök­kel. Más sportkörökből kitiltott versenyzők összetoborzásával nem csinálunk mást. mint felrúgjuk a sporterkölcsöket. A Vasas sport­kör élesen elítéli ezt a jelenséget. A női torna-szakosztály műkö­dése nem volt olyan sikeres, — mint az előző évi. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a nyár folyamán — edző hiányában — szétoszlóban volt a szakosztály. Azóta természetesen megváltozott a helyzet. Jelenleg egy verseny- képes csapat és megfelelő számú utánpótlás látogatja az edzéseket, fokozott fegyelemre van azonban szükség! A természetjáró szakosztály megnyerte az összevont megyei bajnokságot, az országos bajnok­ságba azonban nem tudott beke­rülni. Ez a körülmény visszavetet­te a szakosztály munkáját. A csüggedés helyett azonban helye­sebb volna továbbra is lelkesen harcolni a sportág fejlesztéséért. Mindezek a sikerek, melyeket a szakosztályok elértek, a párt és a tömegszervezetek hathatós támo- gatása nélkül nehezen lettek vol­na elképzelhetők! Különösen a pártszervezet segített sokat a spor­tolók politikai oktatásba való be­vonásával. A vállalat vezetősége elsősorban anyagiakkal támogatta a sportkört, de ebben a vezető­ségben — főleg Dén°s Igazgató elvtárs kivételével — még sokan vannak, akiknek közömbös: ho­gyan él, do'eozik és fejlődik az Egri Vasas SK. Ezektől a vezetők­től több megértést kér a sportkör és nem kér — mtntabogyen ezt ők hiszik — kiváltságokat! ugv kell szeretni a sportkört, ahogvan azt Walter elvtárs teszi: mindegy, hogy nályamesz*>lésrő!. vagv é**nen prooa.ganda-snvap elkészítéséről van sző. örömmel megcsinálta Végezetül meg kell emKtenünk. hngv a vasasok a tél fo'vamán minőén szombaton ellátogatnak a megye falvaiha how ott bemu­tassák és megszere+tessék a te- t'T"msnfirt szénségeit. Dicsérendő kF‘7'ÍPTTwSniro'7A«5 T Ipnr errtertd^k az Fg­ri Vp.qpcí snortkfir Heves megye sportéletének javára. (—dy) asztalitenisz sportunk elindult a fejlődés útján i. Egy évvel ezelőtt az Országos Társadalmi Asztalitenisz Szövetség Heves megyét az asztalitenisz sportban felmutatott ténykedése alapján utolsóként értékelte a me­gyék között. Azóta egy év telt el, érdemes visszapillantást tenni a végzett munkára. A megyei Szövetség megrendezte a felnőtt és ifjúsági egyéni baj­nokságot és a Tízek bajnokságát, ami különösen az ifjúságiak cso­portjában hozott Igen színvonalas mérkőzéseket, továbbá a több éven keresztült szünetelt megyei csapat- bajnokságot és a Pest—Nógrád— Heves megyék közötti válogatott férfi és női viadalt, ami idézve a Pest megyei Néplap sorait, ,.az év legjobban megrendezett vidéki ver­senye volt“. Ezen a találkozón He­ves megye válogatottja Pest mö­gött a második helyen végzett. Sportköreink közül az Egri Bás­tya férfi csapata az Ózdi Vasas országos DC. csapatversenyén 36 csapat közül a 3. helyen végzett. Az őszi osztályozó mérkőzések so­rán pedig Miskolc és Cegléd mö­gött a harmadik helyen végzett és bejutott az OB. II. északi csoport- íjába. A Gyöngyösi Törekvés és a Hat­vani Kinizsi e hó végén még több más megyebeli csapat részvéteiével osztályozót játszik az OB. II-be ju­tásért. Reméljük, legalább az egyik csapatnak sikerül a feljutás. Az év legkiemelkedőbb egyéni teljesítményét Gömöri Valéria, az lEgrl Bástya versenyzője nyúltotta, ! aki az országos egyéni ifjúsági baj- ! nokságon elsősorban igen jó egyéni 1 iátéka révén. Csillik Máriával, a Gyöngyösi Törekvés versenyzőjével bejutott a legjobb 8 közé. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöksége az OB. II. északi csoportját 6 megye területé­re (Pest, Heves, Nógrád, Borsod. •Hajdú. Szabolcs) állapította meg és a bajnokság irányítását, oly nagy CÉLT ÉR EL. HA A NÉ PU.JSÁ fípa N HIRDET! múltú városok előtt, mint Miskolc, Debrecen és Cegléd, Egerre bízta. A fenti tények ékesszólóan bizo­nyítják, hogy jelentős fejlődést ér­tünk el sportágunk területén. Mind a Heves megyei TSB, mind pedig az Egri Városi TSB jelentős mér­tékben támogatta a sportágat. Az eredmények mellett hiányos­ságok is akadtak bőven. Erősen döcögött a megyei csapat- bajnokság, Egereseit! és a Mátrai Ásványbánya anyagi nehézségekre való hivatkozással a második for- duló után visszalépett a bajnokság­tól. Ezek a sportkörök úgy látszik nem készítették el múlt évi költ­ségvetésüket, egyébként nem for­dulhatott volna elő a fenti eset. Ha pedig elkészítették, rosszul készí­tették el, mert egyébként nem le­hettek volna anyagi nehézségeik a második fordulóban. A Gyöngyösi Bástya játékos hiány miatt lépett vissza. Az Egri Kinizsi. Vörösmete­or és Építők csapatai hol 3 ember­rel álltak ki, hol pedig kérték mérkőzéseik elhalasztását, tekintet­tel arra, hogy 1—2 játékosuk aka­dályoztatása miatt nem tudtak ki­állni. Ezekben a sportkörökben nem törődtek az utánpótlással, nagyrészükben még rendszeres ed­zések sem voltak. (Folytatjuk) Ruttkay Vilmos a Társadalmi As2talitenlszszövetség elnöke. Nagyszerű az ököltívó utánpótlás APRÓ HIRDETÉSEK Kétszemélyes rekamiék. fotelek. székek, elsőrendű kivitelben, hat havi fizetési kedvezménnyel. Buda- oest. Dohány u. 5. Kárpitos: Füzesabonyból Egerbe érkező személyvonatban egy 40x40 cm mé­retű, anyagkartonokat és egyéb vállalati iratokat tartalmázó cso­mag elveszett. Kérjük megtaláló­ját, hogy címünkre utánvéttel, MEH-telep, Eger, Sas út 92. sz. el­küldeni szíveskedjék. Ez évben is megrendezik az immár hagyományossá vált általános iskolai ökölvívó baj­nokságot Egerben. Harminc (!) úttörő ökölvívó sorakozott fel a szorítóban, hogy a rövid kis ünnepség után elkezdje a küzdelmeket. Az összecsapások jó sportot hoztak és az elmúlt éviekhez képest fejlődésről tettek bi­zonyságot. Egyre kevesebb volt a szabálytalanság is. Nem hiányoztak az iskolák szurkolói sem, akik nagy lel­kesedéssel biztatták tanuló­társaikat: — Hajrá, Nyiri — zúgott az egyik oldal, ahol a III. számú általános iskolások ültek. — Hajrá, Bulakov — zengett a másik oldal, s ez Barta Ist­vánnak, a VII. sz. iskola ver­senyzőjének szólt. S valóban, a két pajtás derekasan kitett magáért. Késő este volt már, amikor a verseny véget ért és Kut- nyák Géza, a társ. szövetség elnök, az ökölvívók szeretett „Géza bácsija“ kiosztotta a szép díjakat. A kitűnő rende­zésért és a kis versenyzők elő­készítéséért Jávori József test­nevelő tanárt illeti a dicséret. Eredmények: 31—34 kg-ig: 1. Tamasi László (VI. sz. iskola), 2. Ta­masi András (VI. sz. isk.), 3. Cseh Miklós (III. sz. isk). — 34—37 kg-ig: 1. Szegedi Fe­renc (VI. sz. iskola), 2. Gré- gász Sándor (III. sz. isk), 3 Molnár Béla (IÎI. sz. isk). — 37—39 kg-ig: 1. Nyiri Lajos (III. sz. iskola), 2. Barta Ist­ván (VII. sz. isk.), 3. Szepesi János (VI. sz. isk.) — 40—45 kg-ig: 1. Gyenes Sándor (VII. sz. isk.), 2. Bornemissza I. (III. sz. isk.), 3. Molnár János (III. sz. isk.) — 50—55 kg-ig: 1. Klotz András (X. sz. isk.), 2. Becskei Miklós (VI. sz isk.), 3. Bodnár A. (VI. sz. isk.) — Csapatversenyben: 1. VI. sz. iskola, 19 pont, 2. III. sz. is­kola, 16 pont, 3. VII. sz. isko­la, 8 pont. » Budapesten rendezték meg az országos MTH bajnokságot, melyen az egri ipari tanulók 6 indulóval 4 országos bajnok­ságot és egy második helye-^ zést értek el. Országos bajnokságot nyert Barkóczi János. Nagy Laios, Bettes György és Bálint Tibor, második helyen végzett Tóth Sándor. Különösen Barkóczi János és Nagy Lajos nagyszerű ököl­vívását kell kiemelnünk, de sok tapsot kapott Bálint Ti­bor és Bettes Gvörgv is Bá­lint minden mérkőzését ki­ütéssel nyerte meg! Ha to­vábbra is szorgalmasan és be­csületesen végzik edzéseiket, ha nem száll feiükbe a di­csőség. nagy nyereségei lehet­nek a megye ökölvívó sport­jának. Sport sorokban ÜSZAS: Bakó Jenő. a? f -rt Bás­tya mesteredzője ideiglenesen egy évi időtartamra Budapestié távo­zott. ahol az egri élversenyzőkön kívül a Bp. Kinizsi úszó <•«> foglal­kozik. E döntés az oHm-i=! felké­szülés miatt vált szükségessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom