Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-21 / 99. szám
2 NÉPÚJSÁG 1935. December 21. szerda. PARTELET Legfontosabb feladatunk a pártoktatás tartalmi szíuTonalának emelése Aktívaülést tartott a megyei pártbizottság Megyei nagyaktíva értekei letet hívott össze a megyei pártbizottság, hogy a legjobb propagandisták, járási és váró' si agit. prop, titkárok, a DISZ bizottságok oktatási felelőseinek részvételével megbeszéljék megyénk párt- és DISZ oktatásának jelenlegi helyzetét, s a legfontosabb feladatait. Az értekezlet, melyen közel kétszázötvenen vettek részt, elérte a kitűzött célt. A jelenlevő propagandisták és az oktatással foglalkozó elv- társak figyelmét a jelenlegi legfontosabb feladatokra irányította: a politikai oktatás tartalmi színvonalának emelésére, s arra, hogy a pártoktatásnak fokozottabb mértékben kell elősegítenie a mindennapi gazdasági és politikai munka megvalósítását. így napjainkban elsősorban a vezetőségi újraválasztásokat. Az alábbiakban részleteket közlünk az aktívaülésen elhangzott beszámolókból, melyet Dorkó József elvtárs, a megyei pártbizottság agit, prop, titkára tartott — és a hozzászólásokból. A beszámoló elején a párt- oktatás jelentőségéről beszélt, majd így folytatta: Tudjuk, hogy a jobboldali, opportunista nézetek elterjedése sok kárt okozott a párttagok tisztánlátásában. Több helyen ingadozások, torzítások ütötték fel fejüket, melyek óriási károkat okoztak a pártnak, s dolgozó népünknek. Propagandamunkánknak' éppen ezért az az egyik legfontosabb feladata az 1955-56-os oktatási évben, hogy elméletileg is harcoljon elsősorban a jobboldali, de mindenféle, a párt politikáját eltorzító nézetek ellen Hogy tovább nevelje a párttagokat a párt iránti hűségre, szeretetre, tovább erősítse bennük a tudatot, hogy nálunk az egyetlen helyes politika az, amelyet a párt tudományosan kidolgozott, hogy aktív tettekre serkentse a párttagokat s pártonkívülieket e politika végrehajtása érdekében. Ezután részletesen értékelte az idei oktatási év előkészítését, eredményeit, hibáit. Megállapította, hogy _ pártszervezeteink nem eléggé körülter kintően tervezték meg az iskolákat. Komoly fogyatékosság — mondotta Dorkó elvtárs —, hogy több helyennem olyan tanfolyamot szerveztünk, amely legjobban segítené a termelő, illetve a gyakorlati munkát. Például Pe- tőfibányán a műszaki és gazdasági vezetőknek filozófiai tanfolyamot szerveztünk, holott az elvtársak munkáját a marxizmus—leninizmus alapjai. Vagy a politikai gazdaságtan tanfolyam segítette volna legjobban. Ugyanakkor a pártfunkcionáriusok körében elhanyagoltuk a filozófiai tanfolyamok szervezését. Ez azért történhetett meg, mert nem magyaráztuk megfelelően az elvtársaknak, hogy melyik oktatási formán való tanulás segíti elő a legeredményesebben az ő gyakorlati munkájukat. A beszámoló megálapította, hogy a hibák ellenére is az idei oktatási év eredményesebb, mint a múlt évi. Bár még mindig vannak olyan iskolák, amelyekben még nem folyik oktatás, de ezek száma meg sem közelíti a múlt évit. Ez azonban bennünket nem nyugtathat meg. El kell érnünk, hogy megszervezzék az oktatást a pártbizottságok, ahol erre lehetőség és mód van. Ezt a jónak mondható eredményt elsősorban azért érhettük el, mert a párt-végrehajtó bizottságok, az instruktorok alaposabban foglalkoztak a pártszervezetekkel és a propagandistákkal. Ennek az eredménye az is, hogy állandóan nő a hallgatók létszáma a foglalkozásokon. A tapasztalat azonban azt is mutatja, hogy a számbeli eredmények mellett —, hogy azok teljes értékűek legyenek — komoly tennivalóink vannak a tartalmi színvonal emelésében Itt elsősorban maguk a propagandisták tehetnek nagyon sokat. Ismeretes, hogy a párt ez évben az eddigiektől eltérő új rendszert dolgozott ki a propagandisták képzésére, amely a tapasztalatok szerint sokkal jobban megfelel a célnak. mint a régebbi. A három-négyhetes nyári propagandistaképző tanfolyamok, illetve a havonkénti egynapos propagandista konferenciák rendszerében a párt abból indult ki, hogy a propaganda- munkának a központi alakja a propagandista. Meg kell azonban mondani. hogy a propagandisták képzésének új módszere önmagában még nem biztosítja a propagandisták képzését. Ahhoz, hogy be tudja tölteni feladatát, biztosítani kell a megfelelő feltételeket. Melyek ezek. a feltételek? A legfontosabb, hogy mind a megyei előkészítő konferenciákra, — ahol a járási és városi tanfolyamok ve^tői, szeminárium vezetői jelennek meg, — mind a járási és városi három-, négynapos propagandista tanfolyamokra, — amelyen a járás propagandistái vesznek részt — biztosítsuk, hogy a propagandisták alaposan felkészüljenek. Feldolgozzák a kiadott irodalmat, hogy a tanfolvamokon alapos és mély vita folyjon az anyag legfontosabb kérdéseiről. Természetesen a jó felkészülés elsősorban magukon a propagandistákon múlik. De ezt segíthetik a pártbizottságok és pártszervezetek is, ha konzultációkat, előadásokat, propa gandista tanácskozásokat szerveznek számukra, és aktívák segítségével is rendszeresen ellenőrzik a tanulásukat. A Szovjetunióban például rendszeresen megcsinálja egy-egy pártbizottság, de a pártszervezet is. hogy felkeresi a propagandistákat, hallgatókat vagy be is hívja a pártbizottságra, a pártszervezet vezetősége elé, ahol beszélgetnek velük munkájukról, tanulásukról. Úgy gondolom, hogy ezt mi is megcsinálhatjuk, — mondta Dorkó elvtárs, — A másik fontos feltétel az, hogy szervezetileg és technikailag is biztosítsuk a tanfolyamok sikerét. Ez azt jelenti, hogy a tanfolyamokon minden propagandista megjelenik, sőt többnek a helyettesét is hívjuk meg. A lehetőségekhez -mérten megfelelelő szállást, s kosztot is kell biztosítani. Ha ezeket a feltételeket biztosítjuk, joggal léphetünk fel olyan igénnyel, hogy a tanfolyamokra felkészülten menjenek el. Világosan kell látnunk, a propagandista tanfolyamokon nincs arra idő, hogy az irodalmat, az anyagot csak ott dolgozzák fel, s tanulják meg. A tanfolyamnak nem is ez a célja, hanem az, hogy az előzetes felkészülés alapján alaposan megvitassák az anyag legfontosabb kérdéseit, tisztázzák az egyéni tanulás során felmerült problémákat, s módszerbenileg is segítsék a propagandistákat. A felkészületlenségből adódik a másik hiányosság, hogy a konferenciákon fontos elméleti kérdéseket nem tudnak kellően tisztázni, s így aztán a propagandisták sem tudják azokat megmagyarázni a hallgatóiknak. :— Szilvásváradon a propagandista nem tudta megmagyarázni a hallgatóknak, hogy a kulákság osztály-e, vagy hogy miért van szükség a begyűjtésre. A nem kellő felkészülés az oka annak is, hogy egyes foglalkozások nem eléggé színvonalasak, nincs kellő vita és a hallgatók nem eléggé aktívak. Ha tehát meg akarjuk javítani politikai oktatásunk tartalmi színvonalát, elsősorban propagandistáinknak kell nagyobb segítséget nyújtani támlásukhoz. Csak ezek után követelhetjük meg tőlük, hogy a propagandista konferenciákra és a foglalkozásokra alaposan felkészülve menjenek el. Csak ezek után követelhetjük meg, hogy Hallgatóinknak: a foglalkozások között is segítsenek — állapította meg a beszámoló. A továbbiakban hangsúlyozta Dorkó József elvtárs, a pártoktatásnak elő kell segítenie a párt előtti feladatok megoldását Milyen lehet ott a pártoktatás, ahol a hallgatók nem teljesítik a tervüket. Milyen ott a pártoktatás, ahol a pár- tonkívüli hallgató több év után sem kéri tagjelölt felvételét. Nem azt kívánjuk, hogy most néhány napon belül minden tanfolyamon gyökeres fordulat álljon be ezen a téren, — bár ez lenne a jó. — de türelmes, nevelő, céltudatos munkával el kell érni, hogy a propaganda munkának meg legyen a hatása a termelő és pártépítő munka területén. Csakis úgy töltheti be a párt és DISZ oktatásunk a célját, ha ezt eléri, ha mozgósít a párt politikájának végrehajtására, s harcol a téves nézetek ellen — fejezte be beszámolóját Dorkó elvtárs. A nagy figyelemmel kísért beszámolót számos, jó módszert isrfiertető hozzászólás követte. Elsőnek Garai János elvtárs, a Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár politikai iskolájának propagandistája szólt hozzá. Elmondta, hogy az üzemi pártszervezet rendszeresen ellenőrzi a foglalkozásokat, s nemcsak a propagandistákkal, hanem a gyengébben felkészült hallgatókkal is beszélgetnek. Mint hasznos módszert említette, hogy esetenként egy-egy anyaghoz aktuális keskeny filmet is szoktak vetíteni. Elmondta Garai elvtárs, hogy a propagandisták felkészületlenségének egyik okát abban látja, hogy egyesek túl vannak halmozva pártmunkával, és így a tanulásra szánt szabad idői sem fordíthatják felkészülésükre. Javasolta, hogy az illetékes pártbizottságok szemé- lyenkint vizsgálják meg ezt. Válóczi János elvtárs, pető- íibányai propagandista elmondta, hogy már több éve vezet politikai iskolát, de legszívesebben az idén a marxizmus—leninizmus alapjait vezeti. S az a tapasztalatom, hogy ezt az oktatási formát a hallgatók is szeretik — mondta. Bizonyítja ezt, hogy igazolatlanul nem szoktak hiányozni. Az egyik hallgatót, aki egy esetben igazolatlanul hiányzott, a kollektíva élesen megbírálta. Hozzászólt az értekezleten Horváth Nándorné elvtársnő, a megyei párt végrehajtó bizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. Arról beszélt, hogy a propagandisták, de a hallgatók 13 foglalkozzanak és törődjenek többet a pártonkívüli hallgatókkal. Fontos, hogy ez a foglalkozás tervszerű, céltudatos, s rendszeres legyen. Ezzel pártoktatásunk elősegíti azt is ,hogy az arra legérdemesebb új tagjelöltekkel növelje pártunk sorait. Nagy László elvtárs, a füzesabonyi járási pártbizottság oktatási felelőse arról beszélt, hogy bár vannak még hibák nálunk, de a tavalyinál mégis jobbak az eredmények, mert az oktatás az egész járási pártbizottság «gye Nemcsak az agit. prop, osztály, hanem az első titkártól kezdve az apparátus minden dolgozója rendszeresen segíti és ellenőrzi az oktatást. Naphegyi Ilona elvtársnő, a DISZ MB. oktatásfelelőse a DISZ oktatás helyzetét ismertette. Mint súlyos problémát említette, hogy a pedagógus propagandisták nem járnak rendszeresen a bentlakásos konferenciákra, emiatt foglalkozásaik gyengék, általánosak. A jövőben különösen a falusi pártszervezeteknek kell majd nagyobb segítséget nyújtani, hogy a DISZ oktatást, a mezőgazdaságban is meg tudjuk javítani. Mikus László elvtárs, az egri városi pártbizottság agit, prop, titkára hozzászólásában arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy egyes propagandisták jóhiszeműségből túl aktualizálják, vagy egyszerűsítik az anyagot, s ezért tapasztalható, hogy helyenkint nem jut idő a fontos elméleti kérdések tisztázására. Majd beszámolt arról, hogyan készítik elő a nyílt foglalkozásokat, melyeken pártonkívíiliek is részt vesznek, s ahol a Központi Vezetőségnek a vezetőségek újraválasztásáról szóló határozatát dolgozzák fel. Felszólalt Molnár Gáspár elvtárs is, a megyei Pártoktatók Háza vezetője. Elmondta, hogy a pártbizottságok nem használják fel azt a nagy segítséget. amit a járási pártmunkáskönyvtárak és pártoktatók házai nyújthatnának az oktatáshoz. Nem törődnek ezekkel, munkájukat sem ellenőrzi. Pedig kellő segítséggel, s törődéssel ezek nagy segítséget tudnának nyújtani a pártoktatás színvonalának növeléséhez. Még több hozzászólás hangzott el, majd Such János elvtárs, a megyei párt vb. titkára összefoglalójában ismételten a két legfontosabb feladatra hívta fel a figyelmet: pártoktatásunk fokozottabb mértékben támogassa a vezetőség- választások politikai előkészítését. s hogy minden erőnkkel emeljük a pártoktatás eszmei, politikai színvonalát. Rnlganyin beszéde az afganisztáni miniszterelnök vacsoráján N. A. Bulganyin beszédet mondott azon a vacsorán, amelyet Mohammed Davud afganisztáni miniszterelnök adott a szovjet vendégek tiszteletére. Bulganyin beszéde elején hangoztatta, hogy a Szovjetunió és Afganisztán hosszú évekre visszanyúló barátsága állandóan erősödött. A két ország baráti kapcsolatainak erősítésében nagy jelentőséggel bír az 1921. február 28-án megkötött szovjet-afgán szerződés és az 1941. június 24-én megkötött semlegességi és kölcsönös megnemtámadási szerződés. Előmozdítja a két ország kapcsolatait az 1950-ben megkötött szovjet-afgán árucsere és fizetési egyezmény, valamint az idén aláírt saov- jet-afgán tranzit-egyezmény. — A Szovjetunió Afganisztánhoz fűződő viszonyában állandóan a területi épség és a szuverenitás tiszteletben tartása, a megnemtámadás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés és a gazdasági együttműködés alapelveihez tartotta magát és tartja magát a jövőben is. Bulganyin ezután rámutatott arra, hogy az ázsiai és az afrikai országok népei, amelyek felkeltek a gyarmati rendszer ellen, az utóbbi években jelentős sikereket értek el nemzeti függetlenségük kivívásában és megszilárdításában. A gyarmatosítók azonban mindent elkövetnek, hogy az ú| helyzetben is rákényszeríthes- sék a szabadságszerető népekre a nekik kedvező rendszereket Bulganyin rávilágított a gyarmatosítóknak arra a törekvésére, hogy az agresszív katonai tömbökbe vonjanak be egyes ázsiai és afrikai országokat, majd így folytatta: . — A Szovjetunió mindig síkraszállt a gyarmatosít* rendszer ellen, bármilyen formában jelentkezett is az. Mi együttérzünk Ázsia és Afrik* népeinek nemzeti függetlenségükért vívott harcával. EaC sohasem titkoltuk és nem titkoljuk ma sem. — Minden ország népei a béke fenntartására törekednek. Nekünk az à véleményünk, hogy a semlegesség és a tömböktől való távolmaradás politikája a legjobba» összhangban áll a népek biztonsága biztosításának érdekeivel, nemzeti függetlenségük fenntartásának és a béke megszilárdításának ügyét szolgálja Bulganyin ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: „J* egészséget kívánunk Afganisztán királya őfenségének. Erősödjék és fejlődjék a Szovjetunió és Afganisztán barátsága Ëljen a béke és a népek biztonsága az egész világon.“ Bz új ENSZ-tagok felvételének sajtóvisszhangja Az osztrák sajtó nagy teret szentel a 16 állam ENSZ-fel- vételének. Az österreichische Volksstimme kommentárjában megállapítja, hogy „Ausztria az államszerződés ulán ENSZ tagságát is az „erőpolitika“ vereségének, a Szovjetunió kezdeményezésének köszönheti. Mint az államszerződés esetében, itt is megmutatkozott, hogy a bonyolúlt kérdéseket gyakran gyorsabban meg lehet oldani, mint azt a legmerészebb optimisták is remélik. Megmutatkozott, hogy az idő nem azoknak kedvez, akik az enyhülés évének végén vissza akarnak térni a hidegháborúhoz.“ A finn lapok figyelmének középpontjában is az ENSZ közgyűlésnek a 16 ország felvételéről szóló határozata áll. A lapok hangsúlyozzák a határozat nagy jelentőségét és megelégedésüket fejezik ki afelett, hogy Finnországot felvették az ENSZ-be. Egyes lapok a közgyűlés határozatát kommentálva, megemlékeznek arról, hogy a Szovjetunió tette lehetővé a tagfelvételt. A Työ- kansan Sanomat kijelenti, hogy Finnország számára az ENSZ tagság nemzetközi kapcsolatainak kibővítését jelenti és egyúttal harcra kötelezi Finnországot a békéért. Befolyásos angol lapok és folyóiratok határozottan kő- vetelték, hogy távolítsák el az' ENSZ-ből a csangkajsekista klikk megbízottját. A The Economist azt írja, hogy a csangka j sekista megbízott obstrukciója „közelebb hozta a napot, amikor az ENSZ felháborodott tagjainak túlnyomó többsége kikergeti majd az Egyesült Nemzetek Szervezetéből.“ A Tribune „Csang-Kaj-sek nemet mond“ — cím alatt így ír: „Az ENSZ munkáját meg-, hiúsította valaki, akinek egyáltalán nincs joga ahhoz, hogy ott felszólaljon. E teljesítmény után vajon meddig tűrik még Csang-Kaj-seket az ENSZ- ben“ — teszi fel a kérdést a lap. Megyénk dolgozói nagykörűmmel vették hírül Magyarország felvételét az ENSZ-be ►M füzes- a legAZ OLVASÓ ÍRJA s Több megbecsülést az utazóknak! Nagyon rosszúl tette Takács Anna elvtársnő, a abonyi vasútállomás forgalmistája, hogy két embert durvábban kiutasított az irodából, pedig csak felvilágosítást kértek és a panaszkönyvet Vajon mire való a panaszkönyv? Talán arra, hogy az asztalfiókban heverjen? Nem hiszem. A panaszkönyv az utazóközönség rendelkezésére szolgál, hogy tudtára adhassa a MÁV-nak az esetleges hibákat és Takács Anna elvtársnő köteles kiadni a panaszkönyvet ha kérik, nem úgy, ahogy mostan tette. Sz. Kovács János, Füzesabony KÖSZÖNJÜK NEKIK . . . Halkan kopognak az ajtón. Levelet hoz a postás néni. Mosolyogva nyújtja át, lehelletével melegíti gémberedett új- jait. „Van-e sok munka, Póli néni?“ — Van, van — feleli az őszülő, de fiatalosan mosolygó Nagy Jánosné, a besenyőtelki kézbesítő. — Különösen így karácsony táján. De szeretem ezt a munkát, mert nagyon érdekes. Minden házban más és más fogadtatás vár. Van, ahol nagj'on várják a levelet, és amikor elmegyek, észre sem veszik, úgy elmerültek az olvasásban. Máshova váratlanul toppanok be, olyan kíváncsian néznek rám, mintha tőlem akarnák megtudni a levél tartalmát. Ha nagylánynak viszek levelet, pirúlva veszi át, ha sürgönyt kézbesítek, megijednek, vajon jó, vagy rossz hír van-e a papíroson... Ilyenkor, karácsony és újév táján, amikor egyre-másra kapjuk a kis képeslapokat, ismerőseink és rokonaink ked- ve.s üdvözletét .gondoljunk arra is, aki hozza a levelet. Köszönjük meg sok fáradozását és kívánjunk most mi is neki es minden postásnak kellemes karácsonyt és vidám, boldog uj esztendőt. Voss Mihályné, Besenyőtelek Az egri városi tanács dolgozói abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaságot felvették az ENSZ-be, röp- gyűlést tartottak 1955. december 16-án, a reggeli órákban. A röpgyűlésen a dolgozók ‘lelkesen fogadták ezt az eseményt és hozzászólásaikban elmondták, hogy ezután még fokozottabban harcolnak a békéért, még nagyobb lendülettel dolgoznak azoknak a felajánlásoknak teljesítéséért, amelyeket a vezetőségválasztás tiszteletére tettek. Pénteken az egri Tejüzemben, a Lakatosárugyárban és a kereskedelmi vállalatoknál is- röpgyűléseket tartottak, ame-1 lyeken a dolgozók örömüket fejezték ki, hogy ezentúl a magyar nép is elküldheti képviselőit az ENSZ közgyűléseire és hallathatja szavát a béke megvédésében. Ugyancsak röpgy üléseket tartottak a selypi, bélapátfalvi cementgyárakban, a Hatvani és a Selypi Cukorgyárban Röpgyűléseken ünnepelték hazánk felvételét az ENSZ-be a Mátravidéki Erőmű dolgozói A Mátravidéki Erőmű dolgozói december 16-án röpgyűléseken ünnepelték Magyarország felvételét az ENSZ-be. A gyűléseken méltatták ENSZ tagságunk jelentőségét és a Szovjetunió döntő segítségét ebben a hatalmas horderejű eseményben. Az Erőmű dolgozói a következő táviratot küldték az ENSZ magyarországi képviseletének és az Országos Béketanácsnak: „A Mátravidéki Erőmű összes fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozói nevében őszinte köszönetünket fejezzük ki mindazon államoknak, de elsősorban nagy barátunknak és segítőnknek, a hatalmas Szovjetuniónak, amely lehetővé tette Magyar- ország felvételét az ENSZ-be. Magyarországnak az ENSZ- be való felvétele arra kötelez bennünket, hogy még fokozottabban vegyük ki részünket a békéért vívott harcból, s egyben kötelez arra is, hogy tiltakozásunkat fejezzük ki a csangkajsekista küldött ellen, aki törvénytelenül foglalja el helyét az ENSZ szervezeteiben és vétójával most is megakadályozta a Mongol Népköztársaság felvételét. Külön örömünkre szolgál az a tény, hogy ez alkalommal közölhetjük a Mátravidéki Erőmű 1955-ös energiafejlesztési tervének a mai nappal való teljesítését.“
