Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-07 / 95. szám

NÉPÚJSÁG 1.955 december 1. szerda PARTELET * Látogatás a titkárképző tanfolyamon A KÖZPONTI Vezetőség határozata értelmében októ­ber 3-án Egerben is megkez­dődött a háromhónapos titkár­képző tanfolyam. Az ezt meg­előző idők tapasztalatai azt bizonyították, hogy a pártunk, dolgozó népünk előtt álló fel­adatok ismét szükségessé tet­ték e tanfolyamok megszer­vezését. De a tapasztalatok azt is bizonyították, hogy nem a régi háromhónapos, — döntően csak elméleti kérdé­sekkel foglalkozó — iskolákra van szükség, hanem olyan tanfolyamokra, amelyek az el­méleti képzés mellett gyakor­lati, módszertani segítséget is nyújtanak a pártszervezetek előtt lévő közvetlen feladatok végrehajtásához. A titkárképző tanfolyam ezt a célkitűzést valósítja meg. Ennek megfelelően a tan­anyag is két témacsoportot ölel fel. Az egyik témacsoport a szocializmus építésének egyes kérdései, (ezen belül olyan kérdéseket tárgyalnak a hallgatók, mint a munkás-pa­raszt szövetség, a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek szükségessége hazánkban, az çzzel kapcsolatos feladatok, a Központi Vezetőség 1955 júniusi határozata alapján), a másik témacsoport pedig a pártszervezetek feladatai, és munkamódszerei. Ezen belül a tanfolyam hallgatói olyan kér­désekre kapják meg a vá­laszt, s végrehajtásukra a leg­jobban bevált gyakorlati mód­szereket. mint például: ho­gyan irányítsuk a tömegszer­vezeteket, a taggyűlések elő­készítése és levezetése stb. Tehát az iskolán résztvevő párttitkárok a mindennapi életben, mindennapi munká­jukban gyakran előforduló problémákra kapják meg a feleletet. Ezt az egy-egv feladat vég­rehajtását, legjobban elősegí­tő módszerek megismerését, az iskola előadói mellett me­gyénk vezetőinek. legjobb szakembereinek,előadásai biz­tosítják. Előadásokat tarta­nák, foglalkozásokat vezetnek a tanfolyarhon Komócsin Mi­hály elvtárs. a rúegyei párt- bizottság első titkára, Erdélyi Ferenc és Such János elvtár­sak, a megyei pártbizottság titkárai, de a megyei pártbi­zottság több osztályvezetője is. Hasonlóan tartott élőadóst a tanfolyamon Lendvat Vil­mos elvtárs, a megyei tanács elnöke s ‘ több tánácsfunkcio- nárius, de járási pártbizott­ságok első titkárai is. így a hallgatók nemcsak a legjobban bevált módszereket, hanem egyben a legújabbakat is megismerik és a tanfolyam befejeztével alkalmazhatják majd munkájukban. ott j Aktunkkor több hallgatóval beszélgettünk s hogy milyen hasznos a tanfo­lyam, azt az elmondott véle­mények bizonyítják legjob­ban. Habóczki János elvtárs, a poroszlói Béke Tsz párttit­kára elmondotta, hogy már több pártiskolán vett részt, a honvédségnél pedig, különösen sok politikai oktatásban része­sült. de ezek, bár sokat segí­tettek fejlődésében, egy-egy kérdés helyes értelmezésében, nem mutatták meg azt, hogy a tanultakat hogyan lehet, és hogyan kell majd alkalmazni az életben, továbbá ho­gyan kell végrehajtani egy- egy feladatot. Ez a tanfolyam pedig amellett, hogy a figyel­met a soron következő leg­fontosabb feladatokra irá­nyítja, útmutatást nyújt ah­hoz is, hogyan fogjunk a mun­kához, hogyan valósítsuk meg azokat. Balogh Lajos elvtárs, a He­vesi Gyógynövény, s Magter­meltetési állami gazdaság pártvezetőségi tagja is a mód­szertani útmutatást látta a leghasznosabbnak. — A titkár elvtársnak, nekem is. de a vezetőség többi tagjainak is sok gondot okozott például az, hogy tömegszerveze­teink nem dolgoztak — ma­gyarázta Balogh elvtárs. — Tudtuk ml azt mindnyájan, hogy a tömegszervezetek so­kat tudnának segíteni a párt- szervezetnek, de a gazdaság­nak is, a hiba azonban ott volt, hogy nem tudtuk, ho­gyan „mozgassuk“. hogyan foglalkoztassuk őket. Legtöbb­ször csak a tömegszervezet vezetőjével beszéltük meg a feladatokat. De itt a tanfo­lyamon megtanultam, hogy ez nem elég. Nemcsak a vezető­vel, hanem a vezetőség tag­jaival, sőt a tömegszervezet tagságával is rendszeresen kell foglalkoznia a pártszerve­zetnek, ha azt akarjuk, hogy azok segítsenek, s jó munkát végezzenek. Ezek a vélemények iga­zolják, hogy a tanfolyam hall­gatói. a párttitkár elvtársak valóban megtalálják a vá­laszt kérdéseikre, problémáik­ra. s nem lesz haszontalan az ott eltöltött idő. NO PERSZE a tanfolya­mon, a tanulás mellett — bár reggel 8-tól délután 6-ig so­kat kell tanulni — jut idő a szórakozásra is. Apostol Já­nos elvtárs, Átány község párttitkára legtöbbször mozi­ba megy, de nem ő az egye­düli. Gyakran megbeszélik, s egy-egy jó filmet közösen néznék meg. Járnak színház­ba is az elvtársak. Olyan is van, aki esténként olvas, vagy éppen sakkozni tanul a klub­szobában. Szerdán éppen arról beszél­gettek. hogy közösen megné­zik Eger nevezetességeit, a várat, a Pedagógiai Főiskola -csillagvizsgálóját, a Gárdonyi Múzeumot és a többit. Az ilyen szórakozások változa­tosak. Növelik a tanulási kedvet a termelőszövetkeze­tek, gépállomások és üzemek látogatásai is. Legutóbb pél­dául a felnémeti Petőfi Tsz- ben voltak, ahol a már ta­nultak alapján nemcsak segí­tettek a tsz vezetőségének, ha­nem az ottani vezetőktől ma­guk is tanultak egy-két jó módszert a tsz irányításához, gazdálkodásához. E sok hasznos, jó dolog mellett van azonban egy ko­moly hiba Is. Nem, nem a tanfolyamon, hanem a bekül­dő szervek egyrészénél, egyes járási pártbizottságoknál. A tsz-ből jött hallgatóknak a szövetkezetnek kell biztosíta­nia a háromhavi átlag mun­kaegység egy hónapra eső ré­szének 50 százalékát havon- kint. Ehhez a tanfolyam ki­egészítésül még 300 forintot, s minden eltartott után 100— 100 forintot biztosít. Ezt az 50 százalékot a tsz-ekből jött hallgatók egyrésze meg is kapja — a közgyűlés meg­szavazta —, másrészük azon­ban nem. A hiba tehát ott van, hogy egyes termelőszövetkezetek vezetősége, s tagsága nem ér­Ludas községben szombaton délután adták át ümepélyes keretek között a 290 szer fo­rintos állami költséggel épült új, kéttantermes iskolát. Az iskola felszerelését az oktatás­ügyi minisztérium biztosítot­ta, így már a tanítás is meg­kezdődött. Megkezdték az új iskola mellett 100 ezer forin­tos költséggel a tanító-lakás építését is. Ez előreláthatólag a jövő év tavaszán készül el. ti — mert a járási pártbizott­ság nem érteti meg velük —, hogy a tanfolyamon lévő párt­titkár, vagy tsz-tag azért ta­nul, hogy visszatérve még jobb munkát tudjon végezni a tag­ság, a szövetkezet fejlődése érdekében. Előfordult például az, hogy Tóth Béla elvtársnak tízért kellett négy napra hazamen­ni a gyöngyösoroszi tsz-be, mert a tsz vezetősége nem gondoskodott arról, hogy Tóth elvtárs terményét hazaszál­lítsák. Nagy István elvtárs­nak pedig azért kellett félbe­szakítani a tanulást, mert a tsz tagsága nem volt hajlandó leszüretelni azt a néhányszáz négyszögölet, ami Nagy István elvtársnak volt kimérve. AZ ILYEN esetek nem jó képet festenek a termelőszö­vetkezet tagságának kollektív szelleméről, de nem vet jó fényt az illetékes járási párt­bizottságra sem. Egyes járási pártbizottságaink — a fenti példa következtében többek között a gyöngyösi járási bi­zottság is — úgy gondolkoz­tak, hogy a keretszámnak megfelelően elküldték az elv­társakat a tanfolyamra, s ez­zel már megtettek mindent. Pedig, mint ahogy a meglévő problémák mutatják, a beis­kolázással még korántsem ért véget minden. Emellett meg kell teremteni még a tanulás legfontosabb feltételét, azt, hogy biztosítva legyen az ott­hon maradt család megélhe­tése is hogy a tanulást ne za­varják ilyen gondok. Biztosak vagyunk benne, hogy ezt bármelyik termelő- szövetkezetünk tagsága, veze­tősége meg is érti, ha a já­rási pártbizottságokon dolgo­zó elvtársak segítenek megér­tetni. 11 SÁRKÖZI MIKLÓS December 15-én új sütő­üzemet adnak át a községben. Az új, kétemeletes kemen­cékben sütött kenyérrel nem­csak Ludas dolgozóit látják el, hanem a közelben lévő hat község kenyérfogyasztá­sát is biztosítják. így Ludas és a többi hat község dolgo­zói december 15-e után min­dennap friss kenyeret vásá­rolhatnak. szervesen kapcsolódnak a ha­ladó nemzetközi tudomány lüktető életéhez. Vannak ta­nulmányok, melyeknek ered­ményei kandidátusi tételekbe kívánkoznak. Ilyen színvona­lú például dr. Némedi Lajos értekezése a magyar stílus- kutatás főbb módszertani kér­déseiről, ilyen mélyreható lé­nyeglátás jellemzi dr. Bakos József eredményeit a magyar tanítási nyelv és az iskolai nyelvművelés történetével kapcsolatban ; ilyen értéket reit magában dr. Hortobágyi Tibornak. dr. Lukács Dezső­nek és Vajon Imrének a ter­mészet átalakítása felé utat törő búvárkodása az állat- és növényföldrajz terén, hogy csak példákat említsünk a gazdag anyagból, melyben he­lyet találtak dr. Bihari József és Horváth Tibor tollából orosz és általános nyelvtudo­mányi vonatkozású értékes tanulmányok is. Egyszóval az Egri Pedagó­giai Főiskola Évkönyvének I. kötete komoly bizonyság és ígéret. Bizonysága annak, hogy a Főiskola, a Heves me­gyei Népújságnak a legutóbbi békekölcsönjegyzés alkalmá­val használt kifejezésével él­ve, valóban a magyar általá­nos iskolai tanárképzés fel­legvára, melyben áldozatos, harcos, 4 szocialista tudósok dolgoznak a valóság feltárá-. sán és tanítványaikkal, né­pükkel való megismertetésén. Ígéret arra, hogy ezt a kiad­ványt további gazdag tartal­mú kötetek követik. A z Évkönyvet figyelmébe ajánljuk nemcsak a pe­dagógusoknak. hanem a látó­körét tágítani kívánó, széle­sebb közönségnek is. DR. BACS Y BRNO AZ EGRI PEDAGÓGIAI FŐISKOLA ÉVKÖNYVE (I. kötet 1955. 475 oldal) ultúrforradalmunkban nem ritkák a nagy telje­sítmények. Nem is győznénk mindről megemlékezni e lap hasábjain. A különleges, nagy események közé tartozik, mi­kor házunk táján, Egerben és Heves megyében születik kimagasló teljesítmény. Ilyen az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyvének 1955. évi I. kö­tete. 24 értekezés jelent meg a kötetben a Főiskola tanárai­nak tollából, a 15 tanszék szakmai sokoldalúságának megfelelően, rendkívül váltó-, zatos tartalommal. A peda­gógiával ném hivatásszerűen foglalkozók számára is rend­kívül tanúlságosan tetszik ki, magából a kötet összeállítá­sából, miféle kérdések fog­lalkoztatják az oktatás és ne­velés mai dolgozóit, a nyelv-, az irodalom-, a történelem- és a természettudománj ok ha­ladó kutatóit. A tudományos munka meg­szervezése nem könnyebb fel­adat, mint más kollektív al­kotó és termelő folyamat irá­nyítása, anyagi és szellemi feltételeinek biztosítása. Dr. Némedi Lajos igazgató és dr. Bakos József tanszékvezető, valamint a szerkesztő-bizott­ság többi tagja nem kis ér­demet szerzett, amikor a fő­iskolai tanári kollektíva ere­jét ennek a gyűjteményes műnek a megjelentetésére egybefogta. Eger, a város kul­turális és természeti adottsá­gaival, mai kultúrforradalmi helyzetében és történelmi ha­gyományaival mint keret vált be olyan arányú tudomány- szervező és kutató tevékeny­ség számára, amilyenről az Évkönyv I. kötetének lapjai bizonyságot tesznek. A kötet tanulmányainak 1 fele az intézmény peda­gógiai jellegének megfelelően — a különböző tanszékek más­más szakmai jellege által színezve — az oktatás és a nevelés kérdéseiről szól. Be- rencz János irodalompedagó­giai tanulmánya nagy felké­szültséggel elemzi Gárdonyi Géza műveit abból a szem­pontból, hogyan tükröződnek pedagógiai problémák az író alkotásaiban. Meggyőzően tolmácsolja Gárdonyi művei­ből a volt tanító üzenetét a mai és leendő pedagógusok­nak: „Szeressétek nagyon a mi népünket, a gyermeket... Népünk kulturális felemelése a Ti kezetekben van“. Adler Miklós a szocialista rajzokta­tói munka legújabb módszer­tani szakirodaimának legfon­tosabb műveit veszi rendkí­vül mély esztétikai tisztán­látással bonckés alá. Udvar­helyi Károly a földrajzi isme­retek helyes felfogásának leg­biztosabb alapjairól, a dialek­tikus összefüggésekről s azok­nak a földrajztanításban való alkalmazásáról értekezik, kö­zölve az összefüggések tanítá­sára alkalmas dialektikus ta­nítási eljárásokat Darvas Andor a fizikaszakos tanárje­löltek politechnikai képzésre való előkészítésének problé­máit fejtegeti. Vajon Imre a főiskolai állattani gyakorla­tokról, dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán a helyes anyagszemlé­let kialakításáról, Szokodi József a marxizmus-leniniz- mus főiskolai oktatásáról, So­mos János az egyik leghasz­nosabb tudományos készülék­nek, a katódsugároszcillosz- kópnak (hullámalakvizsgáló- nak) a kísérleti fizika tanítá­sában való alkalmazásáról, Kálmánchey Zoltán a testne­velés vonatkozásában Pavlov munkásságáról, , dr. Ambrus Lászlóvá a testnevelés fontos területéről, a légzési gyakor­latokról tesz közé értékes dolgozatot az Évkönyvben Eger és környéke külön­böző szempontú kutatásának jó hagyományait nagy siker­rel folytatja a Főiskola több tanára. Erről tanúskodik az iopn tehetséges Berenczné Saár Zsuzsa munkája a re­formkori. haladó szellemű eg­ri rajztanárról, továbbá a tör­ténelmi tanszék tanárainak tdr. Szántó Imre. Balogh György, Nagy József) dolgoza­tai Heves megve népének harcos történetéből, dr. Hor­tobágyi Tibor és Lengyel Ádám közleményei az egri ágaskukorica-kísérletekről, a nemrég magas állami kitünte­tésben részesült dr. Lukács Dezső és munkatársa. Vajon Imre a Bükk vizeinek állat­ökológiai és állatföldrajzi vi­szonyairól. A szerkesztés igényességét ^ és nem kis mértékben a Főiskola tanárainak tudomá­nyos felkészültségét mutatja, hogy ezek a helyi vonatkozású közlemények is országos, aka­démiai színvonalúak és hivat­kozásaikkal, követett módsze­reikkel, gyakorlati céljukkal Kétíantermes iskolát adtak át Ludason A KENYERÜNK Mindenki tudja, hogy eb­ben az esztendőben igen jó gabonatermést takarítottunk be. A dolgozó parasztság teljesítette a kenyérgabona begyűjtési térvét és az érté­kesítési szerződések révén annyi gabonát adott el az államnak, amennyi bőségesen fedezi az ellátatlan lakosság kenyér- és lisztszükségleteit. Ugyanakkor a termelők is rendelkeznek elegendő ga­bonával, amely nemcsak háztartási szükségletüket elégíti ki, hanem sók esetben ennél is nagyobb készleteik vannak. Mindez lehetővé te­szi az egész lakosság állandó és a szükségletnek megfelelő kenyér -és liszt ellátását. » Az utóbbi hetekben mégis itt-ott átmeneti zökkenők mutatkoztak a kenyérellátás­ban. Ennek egyedüli oka, hogy októberben és különö­sen novemberben indokolat­lanul megnövekedett falun a kenyérfogyasztás. Mondani sem kell, nem arról van szó, hogy a falusi lakosság most több kenyeret eszik, mint egy-két hónappal ezelőtt Az emelkedést az idézte elő, hogy azok a termelők/is bolt­ban vásárolják a kenyeret, akiknek erre semmi szüksé­gük nincsen, hiszen elegendő liszttel, búzával rendelkez­nek. Ezek a termelők —mint a tények is bizonyítják —, általában egyéni szükségle­tüket lényegesen meghaladó mennyiségű kenyeret, vagy éppen nagyobb mennyiségű lisztet vásárolnak fel, mint történt ez Kisnánán. Vájjon miért? Maguk a dolgozó parasztok elmond­ják: az ilyenek az állatokkal etetik fel a dolgozó nép ke­nyerét, vagy pedig a boltból VÉDELMÉBEN vett kenyérrel, liszttel fede­zik szükségletüket s őrlés helyett inkább eladják te*> ményeiket. Nincs helye az efajta spe­kulációnak. Államunk az el­látatlan lakosság kenyér- és lisztszükségletét bőségese* képes fedezni, de tervgaz­dálkodás folyik nálunk s a rosszindulatú felvásárlás zök­kenőket, nehézségeket okoz­hat a kenyér- és lisztszük­séglet kielégítésében. Helyte­lenek azok a követelések is tehát, amelyekkel néhány községünkben találkoztunk, hogy az eddigi mennyiséget lényegesen meghaladóan ké­szítsenek az állami készletből kenyeret a falu számára. KI hiszi el, hogy ezekben a köz­ségekben, ahol tavaly ilyen­kor ugyanennyi kenyérmeny- nyiséggel zavartalan volt ar ellátatlanok kenyér- és liszt­szükségletének biztosítása, ar idei jobb termésnél mindeh­hez lényegesen nagyobb mennyiségű kenyérre volna szükség. Nyilvánvaló, hogy senkise. Az egész falu minden be­csületes embere segítse* párt és állami szerveinknek népünk kenyere megvédé­sében. Az ország, vala­mennyi dolgozó érdeke meg­követeli, hogy leleplezzék és szükség esetén a törvény elé állítsák azokat, akik bűnös módon állataik takarmányo­zására használják fel a dol­gozók ellátását szolgáló ke­nyeret, vagy egyéb spekulá­ciós terveket forgatnak fe­jükben. Sopánkodás helyeit minden öntudatos dolgoz* segítse elő hogy senki se törhessen büntetlenül népünk kenyerére. Miért nincs Bródy Sándor utca Egerben ? Egri születésű vagyok és gyakran járok Egerbe. Ezért, szeretném felhívni a figyelmet egy olyan tényre, amely arról árulkodik, hogy Eger nem becsüli meg eléggé kulturális hagyományait. Közismert dolog, hogy Eger­ben született a Györgyéni és Werner Apát utca sarkán lévő házban Bródy Sándor, a magyar kritikai realizmus egyik nagy írója, itt töltötte gyermekéveit és később is NLHi Tekintve, hogy ma 'még igen sokan saját lábukat hasz­nálják közlekedési eszköznek, szeretnénk, ha a boldogi ut­cán lévő zúzott követ az utja- vító dolgozók a szükséges he­lyeken szétszórnák. T. i. az út szélére rakott köveket a járókelők állandóan széttapos­sák, mert az úttesten a sár miatt nem lehet járni. Ezt újra összerakja az útkaparó s ez így megy hónapok óta. A kövek egyrésze közben elvész. az árokba legurúl, így a drága anyag anélkül válik semmivé, hogy a község útja valamit is javulna. A boldogi dolgozók nevébe* szeretném kérni, hogy az Út­fenntartó Vállalat gondoskod­jon a kövek lerakásáról, ami­vel megkönnyíti a gyalogjárók közlekedését. Szántó Lóránd tanító, községi tanácstag Szakszervezeti tanácsadás Egerben A Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa a dolgozók jogvédelmének kiszélesítése érdekében minden csütörtö­kön délután 4—6-ig a SZOT Székház első emelet 7. számú szobájában tanácsot ad. A tanácsot a szakszervezet jog­ügyi vezetője beszéli meg a dolgozókkal. Akik személye­sen nem tudnak tanácsot, vagy védelmet kérni, azok levélben forduljanak a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­hoz s itt kérdéseikre mindé* esetben felvilágosítást kapnak. Kerékpár, fényképezőgép, rádió a Népújság pályázatán A Népújság szerkesztősége „Terveim az új ötéves terv­ben“ címmel pályázatot hirdet megyénk dolgozói számára. A pályázaton résztvehet minden üzem, intézmény, iskola veze­tője valamennyi dolgozója, a gépállomások, állami gazdasá­gok termelőszövetkezetek tag­jai, egyénileg dolgozó parasz­tok, tanácsi, egészségügyi dol­gozók, stb. A pályázat célja, hogy olva­sóink megírják: szakterületü­kön mit kívánnak tenni az új ötéves terv sikeres megkezdé­se, az 1956-os évi terv eredmé­nyes teljesítése érdekében. Ho­gyan kívánják segíteni a tech­nikai színvonal, a termelé­kenység emelését, az önkölt­ség, a selejt csökkentését, a terméshozamok fokozását a mezőgazdaságban, a kulturá­lis, s egészségügyi színvonal emelését általában. Pályázni két gépelt oldal terjedelemig lehet. A beérke­zett legjobb pályamunkákat a Népújság folyamatosan közöl­ni fogja. A pályázat ideje december 10-től, február 1-ig. díjkiosztás február 15-én. Pályadíjak: I. díj: 1 db kerékpár II. díj: 1 db fényképeaő­gép. IIL díj: 1 db néprádió. Emellett a leközölt pálya­munkákért honoráriumot fizet a szerkesztőség, s több értékes kisebb díjat oszt ki. A pályamunkákat a követ­kező címre kell küldeni: Nép­újság Szerkesztősége, Eger. Mártírok tere 1. A borítékom tüntessük fe: „Pályázat“. gyakran járt Egerben. Még sem neveztek el eddig róla utcát. És tavaly'az évforduló­jával kapcsolatos megemléke­zések során sem gondolt arra senki, hogy emléktáblával il­lessék Bródy Sándor szülőhá­zát. Már országunk legtöbb városában neveztek el Bródy Sándorról utcát, csak éppea szülővárosában, Egerben ncn». Dr. Pók Lajos a Művelt Nép Könyvkiadó szerkesztője , Z ÜT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom