Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-24 / 100. szám
r 1955. december 24. szombat NÉPÚJSÁG 7 iglAi MibályrAi, a világhírű edzőről, aki Egerben kezdte el atlétikai pályafutását A futó befordul a célegyenesbe. Lábal szinte megnyúlnak és csodálatos könnyedséggel röpülnek a salak fölött. A közönség feláll a helyéről és tombolva biztatja a pillanatig sem ernyedt! vékony, magas fiút, aki ellenfeleit messze maga mögött hagyva, most már világcsúcs ellen fut. Még 40 méter..., már csak 20... Aztán 15, 10... és most! a célszalag kettészakad a mellén. Sikerült! A közönség berohan a pályára és vállrakapja a világrekordért. Feledhetetlen pillanatok ezek. szinte az égig csap a lelkesedés lángja. ' S a tömeg mögött egy szőkésbarna, középmagas férfi vizsgálja a versenyórát. Elégedetten bólint, majd valamit feljegyez a füzetébe. Aztán rágyújt egy cigarettára.' Jó mélyen leszívja a füstöt, kétszer- háromszor egymásután. Látszik rajta, hogyan oldódik fel arcán a feszültség. Már mosolyog is. Szép lassan elindul az ünnepelt távfutó felé. A fiú is észreveszi őt. Már nem érdekli a tömeg ujjongása, csak egy dolog fontos most számára: a mester véleménye. Iglól Mihály, a mester kezetfog tanítványával és csendesen ennyit mond: — Köszönöm Sanyi, jól futottál. És Iharos Sándor, — a magas, vékony futó, — így válaszol: Én is köszönöm, mester! Fényképészek, riporterek hada veszi körül őket, s másnap öt világrész újságjai harsogják a világ sporttársadalma felé: Iharos Sándor és Iglói Mihály diadalát. Mert Iharos, Tábori és Rózsavölgyi világraszóló sikereinek Iglól Mihály, a mester is részese, a megdönthetetlennek hitt világcsúcsok megjavításában nemcsak a futók hosszú, fáradságos, edzéseken lerótt sokszáz kilométere és verítéke, hanem a mester esze, tudása is benne van. S ma már ott tartunk, hogy Iglói Mihály ed- zésrendszerét, a három magyar középtávfutó szinte mesébeillő sikereinek titkát az egész világon tanulmányozzák, kutatják. Jól emlékszünk, hogy amikor az oslói Bislet stadionban Tábori beállította Iharos 1500-as világcsúcsát. a pálvára berohanó norvég közönség Iglói Mihályt felált'tattn a győzelmi emelvényre Tábori mellé és neki is gyönyörű virágcsokrot adott át. Nem hisszük, hogy a tárgyilagos és lobbanékonynak egyáltalán nem mondható norvég közönség valaha is részesített ilyen megtisztelő kitüntetésben atléta edzőt! S midőn a nyár folyamán svéd és angol újságírók érkeztek a Népstadion nemzetközi atlétikai versenyére, ez volt az első kérdésük: hol van Iglói? Mindegyikük látni akarta azt az embert, aki bebizonyította a világ előtt „a magyar faj nem alkalmas a hosszú és középtávú futásra“-elmélet hamis voltát.! Dehát honnét e világhírnév? Hol és mikor jegyezte el magát Iglói Mihály az atlétikával? Fordítsuk csak vissza az idő kerekét és álljunk meg egy percre az 1920-as éveknél. Az egri E ethlen utcából reggelenként egy zöldsapkás kisdiák igyekezett a Lyceum felé. Hóna alatt könyvek, tolltartó és egy pár tornacipő. Ignácz Miska volt a kisdiák (az Iglói csak felvett név), — aki a kereskedelmi iskolának volt nagyreményű tanulója. S mint minden más fiatal, a kis Ignácz is szerette a sportot. Kitűnő eredményeket ért el például a szertornában, de a szíve mégis az atlétika felé húzta. Eleinte úgyszólván az atlétika minden ágával megpróbálkozott. de vajmi kevés sikerrel. Nem tartozott az úgynevezett nagy tehetségek közé, s hogy később, az évek múltán mégis világcsúcstartó lett: azt hallatlan szorgalmának és szinte egyedülálló akaraterejének köszönhette. A sok sikertelen, vagy félsikerű próbálkozás után véglegesen rátért a távfutásra. Első versenyére 1925- ben került sor az Északi Kerület újonc atlétikai versenyén 2:13.8-al harmadik lett a 800 m-es sífutásban. Érdekes, hogy már ekkor az erős edzések híve volt, s 1928-ban napi kétszeri edzéssel hívta magára a figyelmet. Nagy szó volt ez akkor, hiszen hivatalosan se híre, se hamva nem volt még a kétszeri edzésnek. Valószínű, hogy a tanulmányait Egerben végző marathon! futóbainok Zelenka példáját követte, akinek futó alakia naponta kétszer is feltűnt az ..Érsek- kert“ halk lombú gesztenyefái között. Ignácz Mihály aztán Perricht edző irányítása mellett fejlődött tovább a BBTE-ben. A Testnevelési Főiskolán sokat hallott és olvasott Nurmiról, az északiak nagy futójáról, aki bevallása szerint — igazi eszményképe volt. Erről tanúskodnak Iglói Finnországból hozott fényképfelvételei is. A finnek ezidőtájt már naponta három edzést is tartottak, s e körülmény megerősítette a sok és erős edzésbe vetett hitét. S akik itthon átvették erős edzésmódszerét — Csapiár, Rátonyi, Németh, stb) — egyre jobb eredményeket értek el. 1939-ben a BBTE Csapiár, Rátonyi, Iglói, Szabó összeállítású váltója világcsúcsot futott 4x1500 m-en. A felszabadulás után még sokáig versenyzett a népszerű „Miska“, 1951-től kezdve azonban a Bp. Honvéd futóit edzette. Edzésmódszerét évtizedes tapasztalatok alapján állította össze, s hogy jól: azt futóinak 1955. évi világcsúcs-erője bizonyltja. E sorok írója 1953. augusztus 19- én, a norvég—magyar atlétikai viadalon hosszasan elbeszélgetett Iglói Mihállyal. A Sport utcai pálya egyik szögletében álltunk és figyeltük a középtávfutók küzdelmét» A mester rámutatott egy cin- gár, szőke fiúra és ezt mondta: — „Itt fut a viág jövendő nagy 1500- asa“. S valóban: Rózsavölgyi neve — Tábori és Iharos nevével együtt — az egész világot bejárta. A három nagyszerű atléta Iglói Mihály keze alatt tanult, ért el sikereket és — ehhez nem fér kétség — ér még el számos olyan ederményt, ami lázba hozza a világ sportközvéleményét. E gondolatok jutottak eszembe, a Népsport sorait olvasva, amely arról tudósít, hogy Iglói, Iharos. Tábori és Rózsavölgyi, a ..nagy négyes“ Ausztráliában vendégszerepeinek. Mégegyszer átnézem Iglói Mihály külföldről küldött képeslapjait, melyet Soós Jánosnak, egykori edzőjének küldött. Kairó..., Prága.... Bécs.... Athén..., London. Stockholm. Berlin. A magyar atlétika sikereinek városai, s mi büszkék vagyunk, hogy e sikereknek egri részese is volt: Tglói Mihálv. vagy ahogyan mi egriek ismerjük őt: — Ignácz Miska.. . Somody József. Jól sikerült az „erős emberek“ versenye Az Egri Traktor SK. december 18-án rendezte meg Egerben, a Pedagógiai Főiskola tornatermében az első egri súlyemelő versenyt. Az „erős emberek“ versenye iránt nagy volt az érdeklődés, sok induló és mintegy 200 főnyi közönség akadt. A verseny Vadkert Béla régi súlyemelő szabálymagyarázatával kezdődött. Az egyes súlycsoportok győztesei: Ifjúságiak 52 kg-ig: Adam- <csek János, 56 kg-ig: Becskei Sándor, 61 kg-ig: Zubor József. 67.50 kg-ig: Bárdos Miklós, 75 kg- ig Kállai Sándor, 82.50 kg-ig Kiss Lajos. — Felnőttek: 75 kg-ig: Czi- ne Tivadar, 82.50 kg-ig: Szarvas József, 90 kg-ig Füst István. A versenyzők közül Adamcsek János. Czine Tivadar és Kun István igen komoly tehetséget árult el. Az Egri Traktor SK. Súlyemelő szakosztálya január hótól minden hétfőn, szerdán és pénteken cd- I Érdeklődőket mindig szívesen zést tart a Ped. Főiskola tornatér- iát a szakosztály vezetősége, mében, együtt a birkózókkal. | Bóta Sándor, Traktor SK ein. A Kinizsi SE évzáró tornaversenyén jól szerepeltek az Egri Kinizsi tornászai Vasárnap rendezték meg a Kinizsi SE országos tomaversenyét, melyen az Egri Kinizsi tornász- női is résztvettek. Nagy sikernek számít Katona győzelme a felnőtt női III. osztályban és a csapatban elért első helyezés. Az ifjúsági női II. osztályban Somos és Szederkényi nyújtott kimagasló teljesítményt, de Igen értékes a csapatban kivívott második hely is. Reméljük, hogy az E. Kinizsi tornász szakosztálya kihasználja a sportkör nyújtotta lehetőségeket és szívügyüknek tekintik ezután is a tornasport fejlesztését. Úgy, mint sportegyesületük. Részletes eredmények. Felnőtt női III. osztály: 1. Katona (Eger) 44.8; 2. Szendrei (Bpest) 44.7. — Csapatban: 1. Eger, 2. Budapest, 3. Kecskemét. Nőt Ifjúsági II. osztály: 1. Török (Bpest); 2. Somos (Eger); 3. Szederkényi (Eger). Csapatban: 1, Budapest. 2. Eger, 3. Nagykőrös. Ökölvívás Gyöngyösön december I8-án a járási kultúrházban rendezte meg a Diósgyőri Vasas — Gyöngyösi I Vasas barátságos ökölvívó mérkőzését. A mérkőzést a gyöngyösi együttes 17:5 arányban nyerte. Puchler Lajos, ökölvívó edző.. rádió műsor Szombat, december 24. Kossuth rádió: 30: őrjárat. — 8.10: zenekari igverseny. — 9: Copperfield /id. Rádiójáték Dickens regeiből. — 9.40: Keringők. — 10.10: -rarészletek. — 10.35: Mátravi- :i népdalok, Vaszi Viktor fel- gozásában. — 11.05: Lldocska. rgej Nyikitin elbeszélése. — 5; A Zeneművészeti Főiskola Igatóinak hangversenye. — 12.1°: ■rettreszlrtek. — 13-15: Művész- lezek. — 14.15: Könnyű zene. — 0: Margittay Sándor orgonái. 15.45: Szombat délután. — 16: :usok. — 16.20: Az épülő kom- nizmus nagy országában. 5: Télapó. Meseopera. — 18.15: vészlemezek. — 18.55: Kincses endárium. — 19.54: Szép jo es- gyerekek. — 20.20; Vidúrn ka- sony. A tarkabarka ajándékmű- a. — 22.15: Népek karácsonya. 23: Részletek Haendel: Julius :sar című operájából. Vasárnap, december 25. Kossuth rádió: 8.10: Édes anyanyelvűnk. — 8.15: Egy falu — egy nóta. — 8.55: Könyvespolc. — 9: Cj zenei újság. — 10.10: Vasárnapi levél. — 10.10: Panni és a többiek a karácsonyfa alatt. Rádiójáték. — 11: Operettdalok. — 11.20: Karácsonyi krónika. — 12.115: Jó ebédhez szól a nóta. — 13: Hangverseny édesanyák kívánsága szerint. — 13.30: Rádiólexikon. — 11.15: A rádió szimfonikus zenekarát Somogyi László vezényli. — 15.30: Egy hét a külpolitikában. — 15.45: Szív küldi — 16.10: Szaltán cár. Puskin meséjét elmondja Bajor Gizi. — 17.10: Tánczene. — 18.07: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 18.47: Zeng az erdő. — Nagyoperett közvetítése a miskolci Déryné Színházból. — 21.50: Sporthíradó. — 22.10: Részletek: Lecocq és Hervé operettekből. — 22.45: Bach: VI. .Brandenburgi verseny. — 23.05: Tánczene. Hétfő, December 26. Kossuth rádió: 5.30: Sport és totóhírek. — 8.15: Zenekari hangverseny. — 9: Emlékezés Michelangelóra. Lyka Károly előadása. — 9.20: A rádió népi zenekara játszik. — 9.40: Arató Pál zongorázik. U 10110: Az elmúlt hét műsorából. — 12.10: Szovjet szerzők operettjeiből. — 13.15: Verbunkosok, magyar nóták, csárdások. — 14.15: H. szellemi öttusa. V. forduló. — 14.35: Üttörő kórusok. Hangversenyek. — 15.10: Heti zenés kalendárium. — 16: Akik szívükben fiatalok... Móra Ferenc. — 16.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.45: Könnyű zene. — 17.15: Bach: Wohltemperiertes Klavier III. — 17.33: Dobozi népdalok. — 17.50: Az ifjúság hullámhosszán. — 18.20: Szív küldi. — 18.55: Kommentár. — 19: Egy napig gy&rigazgató voltam... 19.10: Zenés szótár. — 19.40: Részletek Sosztakovics filmzenéiből. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.20: Tánczene a prágai rádió műsorából. — 21.10: A béke követei: — Előadás a szovjet parlamenterek hősi haláláról. — 21.30: Zenekari hangverseny. — 22.15: Tíz perc külpolitika. — 22.25: Kórusok. — 22.55: Tánczene. "— 23.30: Horváth Dudás József és zenekara játszik. Kedd, december 27. Kossuth rádió: 5.30: öt perc tudomány. — 8.10: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 8.40: Indulók és dalok. — 9: II. szellemi öttusa. V. — 9.20: A tél muzsikája. — 9.48: Fazekas Mihály: Ludas Matyi. II. felvonás. —■ 10.10: Zenével a föld körül. — 11: Nők negyedórája. — 11.15: Könnyű zene. — 11.45: Szűts László jegyzetei. — 12.10; Adám Jenő népdalfeldolgozásai. — 13.15: Részletek Bizet: Carmen című operájából. — 14.15: Hangverseny gyermekeknek. — 1510; Hangszerszó- iők. — 15.40; Rendkívüli kiadás. — Helene Parmelin könyvét ismerteti Kövendi Judit. — 16: Daltanulás. — 16.20: Fényszóró. Az ifjúsági rádió természettudományos folyóirata. — 16.40: Kamarakórusok műsorából, — 17.10: Rádió-daljátékok zenéjéből. — 17.50: A sümegi népfront bizottság. Riport. — 18- Szív küldi. — 18.45: Kommentár. -- — 18.50: Egy falu — egy nóta. — 19.14: Az őrszem. Rádiójáték Nyi- kolaj Ljeszkov elbeszéléséből. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.20: „Zenéjét szerezte: Kerekes János“. — 21.20: Kpzös dolgainkról. — 21.30: A rádió énekkar hangversenye. — 22.15: Részletek Lehár Ferenc Víg özvegy című operettjéből. — 23: Előadóművészeink műsorából. — NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Pártbizottságának lapja/ Megjelenik hetenként kétszeri szerdán és szombaton/ Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Komócsin Mihály Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Mártírok tere 1/ Postafiők: 23. Telefon: 24-43, 24-44, 24-«/ Hevesmegyei Nyomda V„ Eger. Felelős nyomdavezető: Mandula Ernő. Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlapkézbesítö lostahivatalok. Előfizetés), díj égj nőnapra 3.50. negyedévre .10.50 Fi ilőíizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. A gyöngyösi Labdarúgó Társadalmi Szövetség egy éves munkájáról — Készletek Kovács Lászlónak, a Labdarúgó Társadalmi Szövetség elnökének évi beszámolójából Ebben az évben Gyöngyös járás és a város labdarúgó sportja örvendetes mértekben fejlődött. Míg 1954-ben a bajnokságra 13 csapat nevezett be, melyekből négy csatot törölni kellett, addig az 1955. évi bajnokságon 23 csapat vett részt. (Igaz, hogy az Idén is négy csapatot törölni kellett.) Szövetségnél nyilvántartott labdarúgók száma 850, melyből 71« rajtengedélyes és 134 minősített sportoló. A sportkörök közül dicséret illeti a Gyöngyösi Bányász sportkört, amely a városi bajnokságot végig játszva megnyerte a városi csoport bajnokságot. Azonban az már nem válik a sportkör dicsőségére, hogy az osztályozó mérkőzéseket nem vette komolyan és sokszor hiányos létszámú csapattal állt lei a mérnőzések lejátszására. A Gyöngyösi Előre sportkör egyike volt a városi bajnokság legsportszerűbb csanatának. A bajnokságot mindvégig komolyanvette. s kupamérkőzések során komoly segítséget nyújtott a falusi sportköröknek. Hiba a sportkörnél az, hogy elhanyagolják az ifjúság nevelését. A Gyöngyösi Építők csapata a párthatározat irányelvének szellemében jól foglalkozott az ifjúság nevelésével. A városi bajnokságban résztvevő csapatán kívül egy fiatal úttörő csapat sportolási lehetőségét is biztosítja és felszereléssel ellátja. A járási csapatok közül az aba- sári Honvéd csapata sportszerűen nyerte a bajnokságot. Teljesítményét még az is növelte, hogy vúgy a gyöngyösi csoport, mint a nyugati csoport bajnokával Is meg kellett küzdenie azért, hogy a járási bajnokok osztáiyozóján elindulhasson a megyei II. osztályba jutásért, ahol szintén az első helyet érte el és jutott be a megyei II. osztályba. Kisnána csapata is becsülettel végigjátszotta a bajnokságot. Szereplésének szépséghibája azonban az, hogy egyik hazai mérkőzésén a közönség közül egy néző bántalmazta a játékvezetőt. Ezért az esetert a szövetség nyilvános mérkőzésektől eltiltotta a kisnánai sportkör pályáját, amit a sportkör sportszerűen tudomásul is vett. Hazai mérkőzéseit is mind idegen pályán játszotta, s egyszersem maradt el a mérkőzés az ilyen jogos, de szigorú ítélet ellenére sem. Sportszerűtlenségekről is be kell azonban számolnunk. Törölni kellett a nagyfügedi és az atkári falusi sportkört, és a városi csapatok közül a Vörös Meteort és a Gyöngyösi Petőfit. Az atkári falusi sportkört, a városi esa- más patronált, mitsem tett a sportolni vágyó fiatalság sporttevékenységének kielégítésére. De ugyanez vonatkozik a Gyöngyösi Vörös Meteor és a Petőfi (illetve Bástya) sportkörre. Ezeknek a sportköröknek vezetői csak nagy hangúkkal, nem pedig a párt határozatainak szellemében irányították a sportkörüket, ök a felelősök azért is, hogy a sportkörükhöz leigazolt labdarúgó játékosokat megfosztották sportolási lehetőségüktől, ugyanakkor veszélyeztették a bajnokság komolyságát. A Társadalmi Szövetség alá rendelt játékvezetői tanács minden segítséget megadott a versenyek lebonyolításához. Külön ki kell emelni Kiss László és Dobos Károly sporttársak lelkes munkáját és ténykedését. De dicséret illeti Halmai László sporttársat Is, aki minden igyekezetével és nagy tapasztalatával segíti az új játékvezetők kiképzését. Foglalkoznunk kell még Gyöngyös város és járás legégetőbb problémájával; a pályakérdéssel. A járásban a pályák elhanyagoltak és a mérkőzések lejátszásának idején kívül legelőül szolgálnak. Sok esetben ellopják a kapufákat. Ennek a lehetetlen állapotnak a megszüntetésére javasoljuk, hogy falun a pályát drótkerítéssel ke- r.tsék körül, a községi tanácsok pedig tegyenek meg mindent, fel- világosító munkával, de ha kell, a törvény teljes szigorával, hogy a sportpálya a sportolóké, ne a csordáé legyen. Gyöngyös városának jelenleg egy körülkerített pályája van és a Csathö-kertben egy körülkerítetten labdarúgó játéktér ad sportolásra lehetőséget. Most építtetett a Váltó- és Kitérőgyár sportköre és a Gyöngyösi Törekvés füvesített labdarúgó pályát, ami nagyban hozájárul sportolóink tevékenységéhez. Bírálatot kell gyakorolnunk az MTSB felé is. Ez a szerv engedélyt adott a pályán egy lovasverseny rendezésére, holott mintegy há- rom héttel előtte az MTSB körlevélben ismertette az OTSB szigorú határozatát, az ilyen versenyek letiltására a labdarúgó pályákról, mert a sportolók tetanusz fertőzésnek vannak kitéve. Ami pedig a legmegbotránkozta- tóbb, a pályát a lovasverseny után még a mai napig sem fertőtlenítették. A labdarúgó szövetség munkáját az 1956. évben a tervszerűség kell, hogy jellemezze, már most meg kell kezdeni a szervezést a városban és a járásban. Meg kell szilárdítani a falusi sportkörökkel való kapcsolatunkat. Elő kell készülni az 1956-os évi bajnokságokra. Meg kell szervezni az iskolák közötti úttörő bajnokságot. Végre kell hajtani az OTSB, az MTSB és a JTSB határozatait, amiket az egységes szocialista sportszellem kialakításának érdekében hoznak. A múlt tapasztalatain tanúira — az új MHK sikeréért Egy hónapja hozta nyilvánosságra az OTSB a magyar sport alapját alkotó új MHK (Munkára, Honvédelemre Kész) testnevelési rendszer szabályzatát. Az új MHK lényeges különbséget mutat a régivel szemben, bár a célja egy: edzett, egészséges, erős fiatalság, edzett, egészséges, erős dolgozók! Hat év eredményei halmozódtak már össze, s amióta elindult útjára ez a testnevelési rendszer, — egyre-másra döntötte le azokat a régi kereteket és szokásokat, melyek a régi sportélet jellemzői voltak. Az MHK vont be először igazán nagy tömegeket a testnevelésbe, az MHK lepte túl mérföl- des léptekkel azokat a számokat, amelyek egy-égy sportág művelőit jelölték meg. Az MHK azzal, hogy a dolgozók nagy tömegét vonta be a sportolásba, először nyitott utat tömegméretekben az üzemi és falusi dolgozók előtt, a testnevelés, a sport felé. Az MHK kutatta fel először, nagy létszámban a tehetséges fiatalokat és nyújtott utánpótlást a versenysportolóknak. Az elmúlt hat év tapasztalatai azonban feltártak egy sor olyan hibát, amelyek a továbbiakban súlyos gátjai lennének a fejlődésnek. Az OTSB az MHK eddigi eredményei mellett felmérte a hiányosságokat is és megszabta azt az új utat, amely ezeknek a hiányosságoknak a felszámolásához vezet. Az elmúlt három év alatt közel egymillió jelvényest mutathattunk fel. Tagadhatatlan, hogy ez a szám igen tetszetős. Csak az a baj, hogy a próbázások nagyrészt formaiak voltak, sok volt a papíron történő próbázás. Az eredményeket a lehető legpongyolábban mérték fel, s igy olyanok Is Jelvényhez jutottak, akik nem, vagy csak részben tettek eleget a követelményeknek. Az Egri Lakatosárugyár például 1951-ben díszes vándorzászlót kapott a VTSB-től, a jó MHK munkája elismeréseképpen. Miből állt ez a jó MHK munka? Különböző fogásokkal rávették a dolgozók egy részét, hogy munkaidő alatt menjenek próbázni. Persze, — s ez a döntő — ezek a dolgozók előzőleg egyetlen edzésen sem vettek részt, s a próbázás után sem látta őket senkisem a sportpályákon. (Legfeljebb csak úgy, mint szurkolókat.) Végső fokon a magyar sport nem nyert velük semmit, nem lettek ügyesebbek, erősebbek, kitartóbbak egy fokkal sem. De maga a próbázás is csak illuzórikus volt. s a próbázási lapokra egyre-másra kerültek fel a légből kapott számok. Ezeknek a légből kapott számoknak köszönhették azután a vándorzászlót. Az is előfordult, hogy a dolgozókat három nagy, vörösborral telített demizsonnal csalták ki próbázni, s aki rászánta magát, hogy ugorjon, vagy fusson egyet, az .meghúzhatta“ a demizsont. Az Egri Lakatosárugyár nyilván nem érdemelte meg a kitüntetést, de mégis elmondhatta azt: igenis megrendeztem a próbázta- tásokat — mégha szabálytalanságok árán is. Voltak azonban más üzemek, — Egerben éppúgy, mint Gyöngyösön, Hatvanban, vagy bárhol máshol a megye területén, — ahol próbázás nem Is történt. Az MHK1 felelős egyszerűen kiállította a szükséges okmányokat, s ha szerénytelen volt, még jutalmat is kapott. Ha szerény volt. akkor az illetékes TSB jobb munkára intette, merthát „rontotta a statisztikáját-.“ Egyízben a VTSB-nél vizsgál- gattuk a versenylapokat. Feltűnt, hogy az egyik üzem lapjain egészen lehetetlen eredmények vannak beírva a kerékpározásban. Nem emlékszem rá pontosan, de körülbelül ilyesmi lehetett: 25 km-es kerékpározás — teljesítve 28 perc alatt. No, gondoltam, hogy fognak reszketni Schillerveinék, ha ezt megtudják... Mindezek annak a bizonyítékai, hogy sportvezetőink félreértették az MHK testnevelési rendszer lényegét, lebecsülték annak jelentőségét. Kampányfeladatnak tekintették az MHK-t és ezért nem gondoskodtak a jelentkezők kellő felkészítéséről. S mindez mit eredményezett? Ifjúságunk és dolgozóink előtt lejáratták az MHK tekintélyét. Pedig Hegyi Gyula elvtárs 1953 január 1-én írott cikkében hangsúlyozta: ,,.. .nem az a célunk, hogy a résztvevők csak a próbákon, legjobb esetben egy-egy edzésen vegyenek részt, hanem az, hogy rendszeresen sportoljanak!“ A felsorolt hibák ellenére Is az MHK testnevelési rendszer a tömegsport fejlesztésének legjelentősebb tényezője lett. Célkitűzései változatlanul érvényesek. Szükségessé vált azonban az MHK szintjeinek, szabályzatának felülvizsgálata és új szabályzat kidolgozása. Ennek az elkészítése során felhasználták mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket az OTSB, a társadalmi szövetségek és különböző sportszervek bocsátottak rendelkezésre. Az új szabályzat figyelembe veszi az új szovjet GTO-szabályzat egyes rendelkezéseit is. Mik az új irányelvek? Helyre kell állítani az MHK megtépázott tekintélyét a lazaságok teljes felszámolása által. Ez az eddiginél jóval nagyobb feladatokat állít a Az Ózdi Vasas hagyományos Béke Kupa vándordíjas országos úszóversenyén teljes létszámmal Indultak az egri úszók és hatalmas fölénnyel nyerték a pontversenyt a legjobb fővárosi és vidéki sportkörök úszói előtt. Egy-két jó eredmény is született, annak ellenére, hogy versenyzőink nem a legjobb körülmények között készültek fel. Közhelyként hat már talán, de ml mégsem riadunk vissza az ismétlésektől: úszóinknak úgy hiányzik a fedett uszoda, mint éhézőnek egy falat kenyér. Kádas Géza komoly ellenfél nélkül ért el 59.4—et ÍOO m gyorson. Utassy tartja jó formáját, erre vall 2:41.2-es ideje a 200 m-es mellúszásban. Mögötte Gyergyák K. figyelemreméltó idővel leit második, bár ő csak „kirándult“ ebben a szómban. Gyergyák Magda is jó időt úszott 100 m gyorson. Itt Csu- hány Mária egyéni csúccsal lett második. Eredmények: 100 m férfi gyors: 1. Kádas 59.4; 2. Válent 1:03.5. Mezei l:04.4-et ért el. 200 m ffi mellúszás: 1. utas- sy S. 2:41.2; 2. Gyergyák K. 2:57.2. 100 m női gyorsúszás: 1. Gyergyák M. l:0B.8; 2. Csuhány M. 1:10.9; 3. Nagy Éva 1:13.9. 109 m ffi hátúszás: 1. Gyergyák K. 1:11.8; 2. Válent 1:14.8; 3. Mezei Z. 1:17.9. 100 m női mellúszás: 1. Csuhány M. 1:33.2. 100 m ffi pillangó: 1 Utassy 1:10.7; 2. Korepta Gy. 1:14.6. 100 m női pillangó: 2. Gyergyák M .1:27.3,100 m. ifj. női mellúszás: 2. Rüll Ildikó 1:33.5, Kábel 1:45.4-et, Séra Hilda 1:43.7- et úszott. 100 m. ifj. ffi. hát: 2. Visontai 1:15.1; S. Hiba József 1:15.8. 4x100 m serdülő női mellúszóváltó: 1. Eger (Gaál, Dániel, Brindza, Stecz) 6:13, 4x50 m serdülő fiú gyorsváltó: 1. Eger (Soós, Frank, Pócsik, Korényi); 4x50 m úttörő fiú pillangó váltó: 1. Eger (Bodnár, Rózsahegyi. Katona, Bolya.) A további eredményeket a helyezés feltüntetése nélkül közöljük. 50 m úttörő fiú mellúszás: Ringelhann 42.0, Gaál 42.8. Lichter 44.8, Bánhidi 45:7, Rapcsák 46.5, 50 m serdülő fiú gyors: Korényi 28.8, Frank 31.3, Sebestyén 35.5 100 m serdülő pillangó: Rüll I. sport vezetőinek. — A jövőben csak alapos és tervszerű felkészüléssel lehet majd megszerezni a jelvényt, próbázni csak az illetékes TSB engedélyével. MHK-versenyen lehet majd. Az MHK ezután is biztosítja a minőségi sport utánpótlását, a legfontosabb feladata azonban a dolgozó tömegek testnevelésbe és sportba való bevonása. A lehetőségek erre minden sportkörben megvannak, s csak a vezetőkön múlik, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is. ♦ A hivatalos munka csak 1956 január 1-ével kezdődik meg, de nagyon helyes, hogyha a tétlenkedés helyett addig is előadásokon ismertetjük az MHK új szabályzatát. Értessük meg már most dolgozóinkkal, hogy az MHK-ban résztvenni nem kötelező, de módfelett hasznos. A legjobb módszer a siker érdekében változatlanul a fokozott felvilágosító és nevelő munka, — amely legyen élő. tartalommal teli, amely megérteti, hogy miért Jelentős az MHK testnevelési rendszerbe való bekapcsolódás, az abban való rendszeres működés, a rendszeres sportolás, — mind a testnevelőmunka eredményeinek növelése, mind a haza, a béke megvédésére való készség fokozása szempontjából. 1:34.0, 50 m úttörő leány mellúszás: Erlaeh 44.9, Stecz II. 45.0, Szabó 45.2, Okos 46.4, 50 m úttörő fiú gyors: Bodnár 32.9, Katona 33.0. Ringelhann 34.9, Bolya 35.2, 100 m serdülő fiú mellúszás: Pócslk 1:19.0, Frank 1:32.5. Soós 1:40.0. — 50 m serdülő leány hátúszás: Ke- lecsényi Zsuzsa 41.6, Stecz J. 41.9, Mezei 42.8, Gaál 44.9. Séra 45.4. APRÓ HIRDETÉSEK Kétszemélyes rekamiék. fotelek, székek, elsőrendű kivitelben, hat havi fizetési kedvezménnyel. Budapest. Dohány u. 5. Kárpitos. Gyakorlott vasesztergályost és kovácsot azonnali belépésre felveszünk. Putnok és Eger II. számú gyártelepre. Jelentkezés Borsod- Heves megyei Téglagyári Egyesülés, Eger, Kossuth tér 4. sz. Kontírozó könyvelőt mezőgazdasági gyakorlattal felveszünk. — Jelentkezés írásban, önéletrajzzal és eddigi működés megjelölésével. — Nagygombosi Tangazdaság, u. p. Hatvan. Uj pehely és toll állandóan kapható. Lakatosné. Eger, Szvorényi u. 39. Adminisztrációs munkaerőt vidéki gyárunkba felveszünk. Jelentkezés: Személyzeti előadónál, Borsod—Heves megyei Téglagyári Egyesülés, Eger, Kossuth tér. 4. Egri Tinódi u. 10. (Csákó) családi ház sürgősen eladó, azonnal elfoglalható. Szőrtelenítse arcát, lábát Barbi- enkrémmel. Percek alatt bőre bársonysima. Egészségre ártalmatlan. Tégely arcra, vagy lábra 7.20. — Utánvéttel megrendelhető dr. Ra- binek Aladár vegyészmérnöknél, Székesfehérvár, Piac tér. Salak díjtalanul kapható az Egri Gyógyfürdő Kazánházánál. Eger úszói nagy fölénnyel nyerték a pontverseny! az Ózdi Vasas országos úszóversenyén
