Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-21 / 99. szám

1955 December 21. szerda. NÉPÚJSÁG 5 A ZÁRSZÁMADÁSOK TAPASZTALATAIRÓL L I A KV EZ ÉV márciusi nagyjelentőségű határozatát minden tsz tag örömmel fo­gadta és lelkesen hozzálátott végrehajtásához. A határozat nyomán tsz-eink megerősöd­tek, a tagság bizalma megnőtt, szövetkezeteink fejlődtek. Ab­ban, hogy a tsz mozgalom megyénkben is jelentősen fej­lődött, nagy szerepe van párt- szervezeteknek, a kommunis­táknak. A válságos időkben többnyire ők álltak helyt, mentették meg a szövetkeze­tei a közös ügynek. De ott ta­lálhatjuk őket a legnehezebb munkában is. S most a párt­vezetőségek beszámoltatásá­nak, újjáválasztásának előké­szítése idején személyes pél- mutatásokkal lelkesítik a tsz tagjait újabb sikerek elérésé­re. Hogy megyénkben mennyire fejlődik a tsz mozgalom, azt a következő számok bizonyít­ják legjobban: ez évben 2385 család lépett a termelőszövet­kezetbe, vagy alakított új tsz-t. A tsz-ek földterülete az, idén három százalékkal szaporo­dott, így a megye összes szán­tójának mintegy 16 százaléka már közös tulajdonban van. 1955-ben 21 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet alakult, de alakultak alacsonyabb típusú csoportok is. Őszi búzából me­gyénk ossz szövetkezetei 1.8 mázsával , termeltek többet, mint az egyéniek. Az előző évektől eltérően, egy-két ki­vétellel, minden csoportunk aktívan zárta az évet. Az egy munkaegységre eső részesedés elérte a 35 forintot, a tavalyi 25 forintos átlaggal szemben. A milliomos szövetkezetek száma ez év folyamán a hu­szonötöt is meghaladta. A fejlődést leginkább a ter­méseredményeken mérhetjük le, A kiskörei Dózsa Tsz átlag­termései az utóbbi három év­ben a következőképpen ala­kultak: Üszi búza 1953 : 5.6 q, 1954: 6.7 q, 1955: 9 q Őszi árpa 1953: 5.5 q, 1954: 5.7 q, 1955: 6.9 q Kukorica 1953: 3 q, 1954: 9.3 q, 1955: 11 q (májusi Cukorrépa morzsolt) 1953: 44 q, 1954: 155 q, 1955: 200 q Ugyanakkor a község egyé­nileg dolgozó parasztságának termésátlagai 1955-ben őszi bú­zából 7.4 mázsa, őszi árpából 6.5, májusi morzsolt kukori­cából 10 és cukorrépából 150 mázsa. Ez a példa nem egye­dülálló, a jellemző az, hogy a tsz-ek még jobb eredményeket értek el, mint amennyit ez a példa mutat. Könnyű a ma­gyarázatát megtalálni. Idő­ben, megfelelően végzett mun­ka, gépek alkalmazása, szán­tásnál, vetésnél, aratásnál, be­takarításnál. Növekedett a szövetkezetek fel nem osztható alapja is. A tiszanánai Vörös Csillag-nál például 1955-ben 1,289 713 fo­rint, a besenyőtelki Honfog­lalásnál 1,055.352 forint, a kömlői Kossuthnál pedig kö­zel három millió forint. Évről- évre rendszeresen növekszik a tagság jövedelme is. A ti­szanánai Vörös Csillag több mint egy millió, a kömlői Kossuth pedig másfél millió forintot osztott ki. I A KV MÁRCIUSI határo­zat megjelölte a meftgazda­ság kettős feladatát: nagyobb termésátlagok elérésével a gazdaság megerősítése, és a tsz szervezés. Termelőszövet­kezeteink pártszervezetei nagy­részt mindkét feladatot siker­rel támogatták. A gazdaság megerősítése mellett figyel­met fordítottak az új tagok szervezésére is. De ezt, saj­nos, nem általánosíthatjuk és éppen ezen a téren van a legtöbb tennivaló. A zárszám­adások idején meggyőzően le­het agitálni a számok és té­nyek felsorakoztatásával. Hogy mennyi a közös vagyon, meny­nyi a tagok részesedése, mi­lyen volt az átlagtermés, ezek mellett még azt is el lehet mondani, hogyan gondoskod­nak az öregekről, mennyit tet­tek félre szociális és kulturá­lis alapra, mennyi tartalék van, milyen jelentős állatállo­mánnyal rendelkeznek, vagy mennyi prémiumot fizettek ki a legjobban dolgozóknak. Az ilyen agitációnak megvan az eredménye, mint ahogy meg­lett Besenyőtelken, Kiskörén, Komlón, Tiszanánán. vagy másutt is. A besenyőtelki Horn- foglalásnál például hat új ta­got, a kiskörei Dózsa Tsz-ben ugyancsak a legutóbbi köz- avűlésen 13 új tagot vettek fel. Nagyon fontos, hogy a tsz-ek kifizessék a földiáradékot. Ah­hoz, hogy ennek jelentőségét megértse a vezetőség és a tag­ság, segíteni kell a pártszerve­zetnek. A tiszanánai Vörös Csillag eddig 25 mázsa gabo­nát, a kömlői Kossuth pedig 18 ezer forintot fizetett ki földjáradék címén. Pedig a csoportban a tagok egy mun­kaegységre eső részesedése év­ről-évre növekedik. A tiszaná­nai Vörös Csillagban 1953-ban 28 forint volt, ma már 35 fo­rintot osztottak, s a besenyő­telki Honfoglalásban két év alatt 27-ről 39 forintra növe­kedett az egy muftkaegység értéke. I TERMELŐSZÖVETKEZE­„Terveim az új ötéves tervben“ pályázat TEINK túlnyomó többsége biztosította állatállományának a szükséges takarmányt. Min' denki előtt világos, hogy a fejlett állatállomány az igazi jövedelem forrása. A besenyő­telki Honfoglalás 3785 mázsa szálas- és abraktakarmányt tett félre, ez fedezi a szükség­letet. De van 360 köbméter si' ló is. A zárszámadás után az a feladat, hogy a takarmány helyes összeállításával növel jék a hozamokat. Ügyelni kell arra, hogy az adag mindig megfelelő keményítő és fehér­je értéket tartalmazzon. Egyes tsz-ek figyelmen kívül hagy' ják az állam iránti kötelezett­ségeket és a különböző ala pok biztosítását. Pedig kiosz­tásra csak azt az összeget en­gedhetné az elnök, amely az összes tartozások, alapbiztosí­tások után megmaradt. Nem szabad engedni, hogy a cso­portokban mind kiosszák pél­dául a takarmányt, s így az állatállománynak ne legyen biztosítva a szükséges meny- nyiség. Ilyen esetben a párt- szervezetnek és a népnevelők­nek kell fellépni és megma­gyarázni, mennyire helytelen ez. (Folytatjuk.) Fajcsák Sándor, MB. politikai m. t. Hatvan adósság nélkül kezdi az új esztendőt Hatvanban már csak né­hány tizedszázalék hiányzik az éves begyűjtési tervek tel­jesítéséhez. Egy-két nap és a városi begyűjtési hivatal dol­gozói büszkén mondhatják, hogy egy-két notórius hátra­lékos kivételével, a városban minden dolgozó paraszt tiszta lappal kezdi meg az újeszten- <dő. Hogy ilyen jól állnak a be­gyűjtési terv teljesítésével, ab­ban nem kis része van a há­rom termelőszövetkezet és a két termelőcsoport tagjainak. Az elmúlt esztendőben még nem egyszer találkozhatott az ■ember a hatvani termelőszö­vetkezetekben olyan hangulat­tal. hogy a beadásra váró ter­ményt szívesebben felosztot­ták volna maguk között. Az idén már nyoma sincs ennek. A termelőszövetkezeti tagok megértették, hogy nem lehet mindig csak várni az államtól, nekik is adniuk kell. rájuk is vonatkozik a begyűjtési tör­vény. Az idén a Dózsa Termelő­szövetkezetben már minden közgyűlésen megtárgyalták, hogyan állnak a begyűjtés­sel, mi lesz a következő hó­napban esedékes és hogyan tudják azt teljesíteni. De ha­sonlóan történt a Petőfi és Kossuth Termelőszövetkeze­tekben is. A termelőcsoport tagjai között is sokszor esett szó a beadásról, s nincs is köz­tük egy sem, aki egyetlen to­jással adós volna. Sőt! A Gor­kij Termelőcsoport tagjai pél­dául a kötelező beadáson fe­lül 100 mázsa szabadgabonát is adtak el az államnak. Az idén már nemcsak arra volt gondjuk a termelőszövet­kezeteknek, hogy teljesítsék a tervet, hanem a beadási cikkek minőségére is. A Dózsa Termelőszövetkezet például minden esetben 200 kilogram­mon felüli súlyú sertéseket adott át. A Kossuth Tsz-ben is 160 kiló volt az átlagsúly a szokásos 130 kilóval szemben. Hogy a termelőszövetke­zetek és csoporok sorra ha­táridő előtt teljesítettek, ab­ban részük volt a begyűjtési hivatal dolgozóinak is, akik rendszeresen felkeresték a szö­vetkezeteket és nemcsak a vezetőkkel, hanem a tagokkal is elbeszélgettek a begyűjtés fontosságáról. így azután sok esetben maguk a tagok érdek­lődtek, hogyan áll szövetkeze­tük. A termelőszövetkezeteket látva, az egyéniek is jobban teljesítették tervüket, s mind- annyiuk közös törekvéséi i-.k eredménye, hogy Hatvan adós­ság nélkül kezdi az új eszten­dőt. Az új év azonban uj fel­adatokat is jelent, s a hatvani tsz-ek már most felkészültek ezekre. A Petőfi Tsz-nek hét sertése hízik januári beadásra, s meg van már a többi he­lyeken is mindenütt a kellő súlyú süldő. Ebben az évben a baromfi­beadás jelentett gondot a ter­melőszövetkezetekben, s ez, sajnos, a következő esztendő­ben is gondot fog okozni. Ke­vés a baromfi a termelőszö­vetkezetekben, s így részben sertéssel, részben tejjel telje­sítették a beadást. A következő esztendőben változtatni kellene ezen, mert jó az, hogy határidő előtt tel­jesítenek a szövetkezetek, de minden beadási cikket az elő­írt termékkel kell teljesíteni, hiszen a közellátásban éppen olyan szükség van baromfira és tojásra, mint tejre, vagy sertésre. DEÄK RÓZSI VITA Dolgozzon-e az anya, a feleség? Szükség van az asszonyok munkájára A napokban én is olvastam a Népújságban a vitát arról, hogy dolgozzon-e az asszony. Nekem az a véleményem, hogy szükség van az asszonyok munkájára is, mert nem épít­hetjük fel a szocializmust anélkül, hogy az asszonyok részt ne vegyenek a munká­ban. De szükség van azért is arra, hogy dolgozzon az asz szony, mert így sokkal job­ban beszerezheti a család a szükséges dolgokat. Mint a hatvani Dózsa Tsz elnöke olyan munkakört töl­tök be, amely egész embert kíván, sokszor későn este ér véget a munkám -és már ko­rán reggel kezdődik. Amel­lett, hogy a szövetkezet ügyeit intézem, miután kevés a mun­kaerő nálunk, arra is szük­ség van, hogy a reám eső te­rületeken a növényápolási munkát is elvégezzem. Emel­lett a háztartásomat is igyek­szem rendben tartani. Sokat se­gít az, hogy együtt lakunk az anyósommal, aki nappal vi­gyáz a gyermekre, azonban a háztartási munka nagyját ne­kem kell elvégezni. Ha nagy- moSás van, akkor úgy osztom be a munkát, hogy egy sza­bad napom legyen, a rendes heti mosásnál korábban ke­lek, beáztatok, este mikor ha­za megyek, kimosok, másnap reggel öblögetek és teregetek. Másik este, vagy reggel vasa­lok. Ugyanígy reggel koráb­ban kelek, ha kenyeret sütök. Egyébként így osztom be a napom: reggel 5 órakor fel­kelek. rendbeteszem a lakást, ellátom a jószágokat, a gyer­mek ruháját előkészítem, az­után megyek a termelőszövet­kezet irodájába, vagy ha úgy hozza a munka, a földekre, vagy az istállókhoz. Este nem egyforma időben megyek ha­za, hiszen ez kiszámíthatatlan egy gazdaságban. Este az álla­tok ellátása megint az enyém, azután rendbe teszem a lakást. Utána megkérdem a kislá­nyom, mi volt a lecke, mi tör­tént az iskolában és ellenőr­zőm azt is, hogy az előző napi leckét elkészítette-e. Azt is megcsináljuk nem egyszer, hogy míg a házi munkát vég­zem, a kislány egy-egy mesét olvas fel. Férjem az állattenyésztési brigádban dolgozik, így a ház körüli munkákban nem sokat tud segíteni, azzal azonban nagyon sokat segít, hogy nem ellenzi a mukámat, megérti, ha valamit nem tudok időben elvégezni. Az időm úgy osztom be, hogy jusson az újság és a szaklapok elolvasására is, meg néha szépirodalmi könyv ol­vasására. Sokat jelent az a családnak anyagilag is, hogy én is dol­gozom, mert így jobban be tu- aunK vásárolni mindent, a gyermeknek is bizosítani tud­juk azt, amire szüksége van. Én úgy gondolom, ahhoz, hogy a családom életszínvo­nala magasabb legyen és minden igényem ki legyen elégítve, nekem is dolgoznom kell. Tehát én azt tartom, hogy ha valaki többet akar szerezni, hogy igényeit kielé­gítse, annak dolgoznf is kell, s be lehet úgy osztani a nap 24 óráját, hogy mindenre jus­son belőle, a termelő munká­ra is, a háztartásra is, meg pihenésre is. Kovács Istvánné, a hatvani Dózsa Tsz elnöke Szerintem : DOLGOZZON Igen érdekesnek találom a „Dolgozzon-é a feleség, az anya“ című vitát. S megmon­dom, kicsit csodálkoztam azon, hogy a dolgozó nők, az édesanyák között ezzel kap­csolatban két ellentétes véle­mény alakult ki. Szerintem: dolgozzon. Hosszabb ideje megszakí­tás nélkül munkában vagyok. Lánykoromban a szegedi Sza­lámigyárban dolgoztam. Nem igen volt nálam boldogabb fiatal. Társaimmal úgy meg­értettük, megszerettük egy­mást, mintha egy családhoz tartoznánk. Bárki mondhatja, hogy egy lánynak kevesebb az otthoni gondja, jobban dolgozhat. De aztán én is férjhez mentem s most sem változott meg a véleményem. Dolgozzon csak minden nő, főként addig, amíg gyermeke nincs. Nekem is van kiről gondoskodnom, van külön otthonom, amit ne­kem kell rendben tartani és én szeretem a tisztaságot. Ezért hozok áldozatot, hiszen minden reggel négykor felke­lek, kitakarítok, ha kell, vá­sárolok vacsorára valót stb. Férjem is, én is munkahe­lyünkön ebédelünk. Reggeli után vonatra ülök, mert az Apci Fémtermia Vállalatnál dolgozom. A mosás gondját főként a hétfői napon látom el, akkor ugyanis csak 10 óráig dolgozom. S mondani sem kell, hogy milyen jó, hogy havonta 850 forinttal több pénzből lehet vásárolni konyhára valót, ösz- szegyűjteni nagyobb darabra, vagy ruhafélékre. Ügy tervezem, hogyha gyer­mekem lesz, azt elhelyezem a bölcsődében és tovább dolgo­zom. Én már nem tudnék munka nélkül megtenni. Szűcs József né Az egyetemek és főiskolát fontos előkészítő műhelyei i szocialista építésnek. E felsőok tatási intézményekben formál juk a jövő mérnököket, orvoso­kat, pedagógusokat, jogászo­kat, akik felelősségteljes irá­nyító posztra kerülnek. Ez £ meggondolás mutatja ez intéz­mények fontosságát. Az egyetemek és főiskolák £ most folyó tanévvel fejlődé­sük új szakaszába léptek. A Párt Központi Vezetősége 1955 márciusa után megvizsgálta ai itt folyó tanulmányi és politi­kai munkát és szigorú bírála­tot mondva a hibákról, meg­mutatta azok kijavításának út­ját, módozatait is. Az 1955— 56. tanévet az Egri Pedagógi­ai Főiskolán is azzal kezdtük hogy a KV útmutatásai alapján meghatároztuk feladatainkat: magasabb színvonalra kell emelnünk hallgatóink erkölcsi­politikai ne- elését. Ezt pedig csak olyan tanárok tehetik meg, akik maguk is egyre buz­góbban, elmélyültebben tanul­mányozzák a dialektikus mate­rialista filozófiát és egyre bát­rabban és határozottabban vonják le tudományuk világ­nézeti konzekvenciáit. Ifjúságot nevelni az ifjúság aktív részvétele nélkül nem lehet. A tanári testületnek együtt kell működnie a DISZ szervezettel, ha eredményt akar elérni, és jobban képzett, világnézetileg szilárdabb, a párthoz hű tanárokat akar ne­velni. Arra a kérdésre, hogy mik a terveim az új ötéves terv el­ső évében, én csak azzal tudok válaszolni: a fenti feladatok megvalósításán akarok dolgoz­ni minden erőmmel. Talán kissé különösnek tűnik a vá­lasz rmntha nem egyéni fel­adatot jelölne meg. Valóban nem egyéni munka az. amiről eddig szó volt. Olyan munka, meiyet csak egy jó kollektíva tud megoldani. Nyolcadik éve már, hogy vezetem a Főisko­lát, és nem tudom egyéni éle­temet elválasztani tőle, mun­kámat nem tudom elhatárolni a főiskolai tanári közösség munkájától. Ezért tűnhet fel válaszom szokatlannak. De szokatlan a válasz azért is, mert az 1956. évre nem új feladatokat jelöl meg, hanem lényegileg folytatandónak tart­ja azt, amit már elkezdtünk. Ez pedig azzal függ össze, hogy az iskolai év nem esik egybe a naptári évvel. Nálunk szeptembertől júliusig tart egy év, erre készítünk munkater­vet. A nevelésnek az iskolai év az ütemegysége. Júliusban derül ki, hogy helyes volt-e a célkitűzés, elég erőt dobtunk-e be a végrehajtásba, elértük-e céljainkat? A hallgatók eszmei-psolitikai nevelésének egyik főformája az előadás. A korszerű tudo­mány eredményeit igazán, va­gyis pártosan, a nép igazához híven kéül hallgatóink elé tár­nunk, hogy a hallottak ne csak eszüket, hanem szívüket is formálják, hogy ne csak tu­dásban gyarapodjanak, hanem világnézetileg is tisztúljanak. Nem könnyű dolog ezt elérni. Ezért tanulmányozzuk ebben az iskolai évben a tanári pél­damutatás szerepét az ifjúság nevelésében, a DISZ-szel való s együttműködés módozatait, a' Ezért vizsgáljuk országosait és- helyileg egyes tanszékek olíta­- tó-nevelő munkáját, hogy azu­- tán a kritikából érthessen a- többi is. Igyekezünk meghono­- sítani a bátor építőszándékú a kritikát, hogy az opportuniz­- mtis és a ^liberalizmus lápjait kiszáríthassuk. a Végre sikerült kellő óra- . számban bevezetni nálunk is ^ a filozófiai oktatást az eilső , éves hallgatóink számára. So- 2 kát várunk ettől, és minden . erőt összefogva készültünk fel _ rá. De csak elkezdtük 1955- . ben és 1956 februárjában foly- . tatjuk. S így van ez szinte _ minden munkánkkal, ezt hoz- _ za magával az iskolai nevelés ritmusa. j Mit tartok tehát feladatom- . nak a következő 1956-os év- S ben? Lényegében azt, hogy a . magam erőimhez képest ve- , zessem, ellőrevigyem azt a sok- 1 irányú munkát, amit egy Fő- . iskola jelent. Nagy feladat, _ nehéz feladat, de nagyon szép* . feladat is egyben. A párt mu- . tatja az utat! Beszélnem kel- , lene még a Főiskolán folyó . tudományos munkáról, mely­nek eredményeiből egy csokor­ra valót bemutattunk első Év- ’ könyvünkben. Már elkészült az 1 Évkönyv második kötetének a ; terve, készülnek a tanulmá- •_ nyok is: reméljük, még telje­- sebben sikerül megmutatni ’ majd azt a munkásságot, mely 1 az íróasztalok mellett csendben folyik, de amelynek ugyancsak az a céfija, hogy alátámassza : az oktató-nevelő tevékenysé­get, és előbbrevigye 3 magunk : szerény erőihez képest a ma- : gyár tudományt. A tudományos munkánál : szeretnék egyéni célkitűzése­imről is beszélni. A felszabadu­lás után néhány évig nem dol­goztam szaktudományon, az irodalomtörténet terén, mert még nem álltam szilárd mate­rialista talajon. Azután olyan : évek következtek, melyek a szervező és átszervező mun­kával teltek el. így csak az utóbbi években kezdtem újra művelni régi területemet — új módon, marxista szellemben. Ez a régi terület a XVIII. szá­zad irodalma. Most kétirány- ban dolgozom. Egyrészt kuta­tom a magyar nyelvű tudomá­nyosság kialakulását, a modern magyar nyelv kialakításáért folyó évszázados küzdelmet Erdősi Sylveszter Jánostól Ka­zinczy nemzedékéig. Ez egyben feltárná a magyar felvilágoso­dás előzményeit is, és áthidal­ná a régi és az új magyar iro­dalom között tátongó űrt. — A másik problémakör, amely ; foglalkoztat, most már évtize­dek óta, a modern magyar szénnrózai stílus kialakulása a XVIII. században A magyar regény előzményeiről van itt szó, olyan művekről (nagyrészt fordításokról), amelyeket ma már jórészt csak a tudomány • tart számon, de amelyek nem­zedékeket neveltek a reform­kor szallemóriásai műveinek megértésére és élvezetére. Re­mélem, hogy az 1956-os évben lesz annyi ..független nyugal­mam“, hogy legalább az egyik témát megérleljem és jelent­kezhessen! vele a kandidátusi fokozat elnyerése céljából!. PR NÉMEDI LAJOS főiskolai igazgató. Szülömetszési ankét volt Gvöngvösön (Tudósítónktól.) A megyei tanács mezőgaz­dasági igazgatósága, a Micsu­rin Agrártudományi Egyesület gyöngyösi csoportja és a Me­zőgazdasági Technikum igaz­gatósága jól sikerült szőlő­metszési ankétot tartott a gyöngyösi Petőfi gazdakörben. Az előadást Katona Zsigmond egyetemi tanár tartotta meg a helyes szőlőmetszésről Az elő­adáshoz elsőnek Nagy József egyénileg dolgozó paraszt szólt hozzá az oltványszőlők telepítésének fontosságát hang­súlyozta. Izsó Andor, az egri Szőlészeti Kutatóintézet igaz­gatója a lugasszőlő termesz­tésről beszélt. Kecskés Péter tanár azokról a módszerekről, amelyekkel csökkenthető az önköltség, növelhető a ter­mésmennyiség. Beszéltek az ankéton a szőlőtermesztésnél használható gépekről is. Az ankét résztvevői a meg­beszélés után közös ebéden vettek részt a Mezőgazdasági Technikum diákotthonában. BOGNÁR PÄI, Szarvasmarha tenyésztési tanácskozás lesz A megyei pártbizottság, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és az állami gazda­ságok igazgatósága december 22-én, csütörtökön reggel 9 órai kezdettel a Tiszti-klub helyiségében megyei szarvas­marhatenyésztési tanácskozást tart, melynek megnyitóját Szi­tás Elek, a megyei VB elnök- helyettese mondja el, majd utána kerül sor a tanácskozás beszámolójára a szarvasmar­hatenyésztés helyzetéről és so­ron levő feladatokról. A be­számolót Vajda László, a me­zőgazdasági igazgatóság veze­tője tartja. Magasabb színvonalra kell emelnünk hallgatóink erkölcsi-politikai nevelését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom