Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-17 / 98. szám
1955. december 17. szem bat NÉPÚJSÁG 5 4 jó vezetés feltétele: as €i Iapssaháiy pontos betartása Alig egy éve kerültem a mezőtárkányi Szabadság Tsz vezetőségébe és hamarosan megválasztottak elnöknek. Ismertem már a tsz-t, hiszen 1950 óta tagként dolgoztam itt. Tudtam, hogy a termelőszövetkezet pénzügyi helyzete nem elég stabil, azt, hogy az évben munkaegységenként csupán 2.60 forint pénzt tudtak osztani. Azonkívül a gépállomásnál is fennállt az 1953-54. gazdasági évről nagyobb ösz- szegű tartozás, — amelynek egy részét csak most zárszámadáskor tudtuk kifizetni. Kicsit elhanyagolt volt az állatállomány is, amelyet legjobban a három és félliteres istállóátlag bizonyít. Ezek a jelenségek kihatással voltak a tagság kedvére, ezáltal munkájára is. És sokszor előfordult, hogy a vezetőség nem vette figyelembe az alapszabályt, amely akadályozta a tsz fejlődését. Amikor a közgyűlés elnöknek választott meg, a tagok azt kérték tőlem, hogy szedjem kicsit rendbe a csoport szénáját, mérjem föl az erőt és főként azokat az ágakat fejlesszük, amelyek legjobb jövedelmet biztosítanak a tagságnak. Sérelmezték, hogy egész évben előleget sem kaptak „ezerí is jó lenne változtatni". Először is a pénzügyi helyzet rendbehozására törekedtem. Illetve törekedett az egész tagság, mert hisz saját erőmből nem sikerült volna. A zárszámadás után járó árparészesedést valamennyien felajánlották, hogy értékesítse a vezetőség és ebből a legsürgősebb fizetnivalókat tisztázza. Száz mázsa árpát adtunk el, hogy rendezhessük az adósság egy részét. A másik fontos feladat az állatállomány tejhozamának növelése és a számszerinti gyarapítása. Takarmányunk előzőleg is biztosítva volt, de azt nem tartották számon. hogy egy liter tej mennyi és milyen'takarmányt kíván, röviden: rendszertelen volt az etetés. Az állatállomány gyarapítása és a tejhozam emelése a munkaegység előleg miatt is nagyon fontos volt. Ezáltal tudtuk elérni, hogy egy munkaegységre havonként öt forintot adtunk. A növénytermelésnél arra kellett ügyelnünk, hogy a vete- mény jó földbe kerüljön, az elvont tápanyagot mindig pótoljuk és ne sajnáljuk a munkát, a fáradságot. Ez évben a kalászosaink jól fizettek, ezeknél értük el a legnagyobb termésátlagot. Amíg tavaly négy kiló búzát osztottunk egysér- genként, az idén már öt kilót tudtunk adni. Ügy értük el eredményünket, hogy az ösz- szes búzaföldet műtrágyáztuk, alkalmaztuk a vetésforgót, amennyire lehetett, búza utam búzát nem vetettünk. Szépen fizetett kukoricánk is, amit 30 katasztrális holdon négyzetesen vetettünk és háromszor géppel, kétszer kézzel kapáltuk meg. Holdanként elértük a 31 mázsás átlagot. Terményeink nagy részét felsorolhatnám. mert majd mind jól sikerült, például a krumpli is, — amelyet fészek-trágyáztunk, — 120 mázsás átlaggal fizetett. A nagyobb munkák idején nem volt fennakadásunk, nem volt munkaerő hiány, mert bevontuk a családtagokat is például kapálás, aratás idején és az asszonyok szívesen jöttek. A vezetés megjavításában, a termelőszövetkezet gazdasági megerősítésében nagy szerepe van tsz pártszervezetünknek. A 105 tagból 21-en tartoznak e szervezethez. Pártvezetőségünk minden munka megkezdése előtt megbeszéli a feladatokat, mozgósít a munkák mielőbbi elvégzésére. Például aratásnál, amikor a szemveszteség miatt nagyon fontos, hogy az érett kalász mielőbb kévékben pihenjen, vagy a betakarítási munkákban, ahol hasonlóan számít az idő. Lelkes munkát fejtett ki békekölcsön jegyzésnél is, ennek eredménye, hogy minden tag jegyzett. S a párttagok nagyrésze a mozgósítás mellett maga is példát mutat, mindenütt ott van, ahol szükség van segítségére. Ilyen munkával jutottunk el az idei zárszámadáshoz. Nem hiszem, hogy a csoportban valaki is elégedetlenül beszélne erről, hiszen egy munkaegység értéke 54 forint volt, a tavalyi 24 forinttal szemben. Kifizettük a gépállomás tartozásunkat — bár ez nem nagy ösz- szeg volt, mert egy-egy munka díját az esedékes hónapban rendeztük. így tíz százalék kedvezményben is részesültünk. Az évi jövedelemből biztosítottuk a szociális és különféle alapokat, a beruházási alapot. Ezt látva, az egyéni dolgozók egyre inkább érdeklődnek a közös életről, gyakran jönnek belépési kére'mek- kel, Az elmúlt gazdasági évben 60- dolgozó paraszt lépett be hozzánk. Napjainkban a következő év tervkészítésénél tartunk. Gondosan készítjük, hiszen alapja lesz jövő évi munkánknak és úgy tervezzük, hogy amit a tervben megjelölünk, azt végre is hajtjuk. Nôvényterme-r lésben magasabb átlagokat akarunk elérni, a fejlett termelési eljárások alkalmazásával, trágyázással, műtrágyával. összes kalászosunkat 500 mázsa műtrágyával javítjuk. Az állatállományunkat jobban takarmányozzuk, steámszerint is növeljük, hogy nagyobb jövedelmet biztosítson és több istállótrágyánk legyen. Elhatároztuk. hogy hat tehénnel gyarapítjuk állatállományunkat és 100 hízót állítunk be, erre 360 mázsa kukoricát tettünk félre. Mivel földjeink elég távol vannak számítunk név teherautó vásárlására, építünk egy 50 férőhelyes növendék istállót — saját erőnkből őszi terményeink szépen sikerültek, vetettünk 260 hold őszibúzát, 30 hold ősziárpát. Szeretnénk, ha jó — alap szabálv szerinti — munkánkkal még erősebbé tennénk a termelőszövetkezetet és egyre több dolgozóval megértetnénk a szövetkezeti gazdálkodás előnyét Ferencz József a mezőtárkányi Szabadság Tsz elnöke. Kerecsenden teljesítik a szarvasmarha tenyésztési tervet Termelőszövetkezetünk és a gépállomás közölt . nincs meg a szoros kapcsolat 192 darabbal kell növelni Kerecsenden a szarvasmarha létszámot 1956. március 1-ig. Nem kis feladat ez. de azért •meg lesz időre a tervteljesítés Most 245 tehén van a községben, és 45 vemhes üsző, amelyik leellik március 1-ig, tehát meg lesz az előirányzat, sőt még több is, mert közben vásárolnak is. Hogyan értek el a szarvas- marhatenyésztési terv teljesítésében ilyen jó eredményt? A tanácsnál röviden azt mondják erre: felülvizsgáltuk kinek milyen a jószágállománya és az öt holdon felüli gazdákat köteleztük tehéntartásra. Természetesen ez így egymagába még nem ad teljes magyarázatot, hiszen tettek ilyen intézkedést más községben is. A különbség az, hogy itt alaposan megvizsgálták, ki mikorra tudja megvenni a szarvasmarhát és nem elégedtek meg a hivatalos papír kiküldésével, hanem személyesen is felkeresték az érdekelteket. Az agronómusnővel az élen, a végrehajtó bizottsági tagok személyesen felkerestek minden olyan dolgozó parasztot, akit tehénvásárlásra köteleztek. Akadt olyan köztük, mint banter Károly, vagy Sári István, aki hallani sem akart tehénvásárlásról. Ilyen helyeken nem sajnálták az időt és a fáradságot, hanem leültek és kiszámították, menynyi jövedelmet hoz évente a tehéntartás. Kiszámították, hogy egy jól tejelő tehénnél két esztendő alatt a szabadtej árában megtérül a vételár, nem szólva a szaporulat értékéről. Arról is beszéltek, hogy Kerecsenden esztendők óta panaszkodnak a dolgozó parasztok, nem teremnek elég jól a földek. Ha több volna a szarvasmarha, s gyakrabban lehetne trágyázni, ezért is érdemes lenne szarvasmarhát tartani. Hogy a számítgatást megszívlelték, arra nem is mondhatnánk jobb bizonyítékot, mint azt, hogy mindketten megvásárolták már a tehenet. Nem kis segítséget jelentett az sem, amikor híre ment a faluban, hogy Mészáros György 17 ezer forintot kapott saját nevelésű tenyészbikájáért. A tanács ismertette mindenütt a szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozó gazdák eredményeit és ez is növelte a kedvet a tehénvásárlás iránt. A felvilágosító munka és az ellenőrzés együtt meghozták a kívánt eredményt. Most már arra is gondolnak, hogy a következő évben tovább fejlődjön a község állománya. Gondosan számon tartják az ellé- sek várható idejét és figyelemmel kísérik, mi lesz a borjak sorsa, nem kerülnek-e feketevágók kezébe. Az állandó ellenőrzés, a helyes nyilvántartás eredménye, hogy egész éven át nem volt feketevágás, kényszervágás is csak egy, — baleset miatt A községben gondosan felnevelik a szaporulatot. Biztosítva van a tervteljesítés minden feltétele, most már a minőségre kell több gondot fordítani, hogy az állománnyal égyütt növekedjen a hozam is. Pártunk döntő feladatként jelölte meg a mezőgazdaság szocialista átszervezését. A párthatározat óta lényegesen javult a mezőgazdaság termelése, ezt bizonyítják az eredmények is Termelőszövetkezetünk tagságának jó munkája eredményeként gazdag termést takarítottunk be. Most egyesült községünkben három termelőszövetkezet, a földterület meghaladja a 700 holdat. Az egyesült szövetkezetnek a tervszerű munka biztosításához nagyobb segítségre lenne szüksége. Igen sok segítséget várunk a lőrinci gépállomás dolgozóitól, mert eddigi támogatásuk sok kívánnivalót hagy maga után. Termelőszövetkezetünk és a gépállomás között nincs meg a szoros kapcsolat. Az őszi vetést november 5-re fejeztük be, d(j egy héttel megrövidíthettük volna a határidőt jó szervezéssel, jobb gépi munkával. A betakarításnál jobb volt a helyzet, de ott is előfordult. hogy 8—10 ember félnapokat várt a vontatóra. A gépállomás vezetői sokat ígérnek, de keveset adnak. Nagy a futkosás, a tervszerűtlen munka és sok esetben keresztezik egymást az intézkedések. Nem ellenőrzik a munka minőségét és így a szántás mélysége a 25—30 centi helyett a 20—22 centit is alig éri el. A zetorosok délbe jönnek ki elvégezni a műtrágyázást, de hozzá sem fognak jóformán a munkához, mert fél négykor már mennek haza. Most is ott van 150— 200 mázsa szemcsézett szuperfoszfátunk felhasználatlanul. sok a hiba. Sok munkaeszköz, tárcsa, fogas, vetőgép szerte hever a határban, a gépállomás dolgozói nem törődnek ezzel. Termelőszövetkezetünk megnövekedett jószágállomá- nyának megfelelő takarmánybázisra van szüksége. Ezt silózással tudnánk biztosítani. Több mint 60 holdról behord- tuk már a kukoricaszárat, több mint egy hétig vártuk a silótöltő gépet Egyet küldtek, de erőgépet nem adtak hozzá. Hogyan teliesítsük így túl a silózási tervet? Jó lenne az is, ha a főagro- nómus elvtárs megtekintené az állatállományunkat és tanácsokat adna, hogyan emelik a termelékenységet. Most, amikor termelőszövetkezetünkben egyesült erővel fogtunk a munkához, úgy gondoljuk, hogy a gépállomás is, meg a termelőszövetkezet is okul az elkövetett hibákból. BUZMA SÁNDOR kerekharaszti Alkotmány Tsz elnöke. * A szerkesztőbizottság megjegyzése: Buzma elvtárs fontos, lényeges problémákat vetett fel cikkében, a szerkesztőség helyesnek találná, ha a gépállomás dolgozói is megírnák ennek alapján, egyetértenek-e a bírálattal, hogyan akarják segíteni az egyesített tsz munkáját, szem előtt tartva a mezőgazdaság fejlesztéséből hozott párt- és kormányhatározatokat. , Havi 1800 forintos jövedelem — zárszámadás a kerecsendi Kossuth TSz-ben Megtartották már a kerecsenek Tsz-ben is a zárszámadási közgyűlést Az elnök által ismertetett mérlegből kitűnt, hogy a szövetkezeti vagyon 100 ezer forinttal nőtt egy év alatt, így a fel nem osztható szövetkezeti alap 822 ezer forintot tesz ki. A tagság megelégedett az idei eredménnyel, mert a munkaegységekre is szép részesedés jutott. Munkaegységenként 3 kg búzát, 2.20 kg árpát, 2.15 kg kukoricát, 10.37 forintot és égyéb apróságot (cukor, olaj, szappan stb.) osztottak. Ez azt jelenti ,hogy például Lanter József, aki feleségével 506 munkaegységet szerzett, 17 mázsa búzát, 11 mázsa árpát, 11 mázsa kukoricát és 5400 forintot vitt haza. Háztáji földjén még 10 mázsa kukorica termett. Szabadpiaci áron számolva, Lanterék évi keresete 21 ezer forint volt, ami havi 1800 forintos jövedelemnek felel meg. Egy munkaegység értéke 36 forint lett a tavalyi 31.76 forinttal szemben. Szentgyörgyi László, Kerecsend Vajon érzi-e a felelősséget a gépállomás a mi terméseredményünkért? Több mint 150 ezer forintot fizetünk a gépállomásnak, elvárjuk érte a becsületes munkát. Természe- , tesen vannak a gépállomáson ! olyan traktoristák is, mint1 Varga és Kovács elvtársak, I olyan vontatósok, mint Fodor j és Lábát elvtársak, akik min- 1 den időben jól végzik a mun- ' kát, de emellett még nagyon — GYÖNGYÖSI KISIPARI SZÖVETKEZETEK dolgozóinak régi kívánsága teljesül: december 17-én ünnepélyes keretek között avatják a Batthányi téri kultúrotthonukat. Az ünnepi megnyitó keretében bemutatják a „Mátyás király Debrecenben“ c. háromfelvonásos színművet. Hatvannégy forintot ér egy munkaegység A gyöngyösoroszi Február 24 termelőszövetkezetben ünnepi közgyűlésen ismertették a zárszámadás eredményeit. Egy munkaegység értéke 64 forint a termelőszövetkezetben. Ä közgyűlésen beszámoltak arról is, hogy ebben az esztendőben már 14 tsz család épített egykét szobás lakóházat. A tsz tagjai megelégedéssel hallgatták a beszámolót, több olyan tag van, akinek a jövedelme meghaladja a 20 ezer forintot. A takarmány szükséglet biztosítása, a helyes ápolás, feltétele a jó áíteleitetésnek Termelőszövetkezeteink ebben az évben igyekeztek biztosítani a jószágállomány részére a takarmányszükségletet. Különösen jó munkát végeztek a silózásnál, több szövetkezetünkben számos, állatonként tíz, vagy még ennél is több köbméter takarmányt silóztak. A kedvező, hosszú ősz következtében a legeltetési idény is meghosz- szabbodott, s ezzel is nagy- mennyiségű takarmányt tudtak szövetkezeteink megtakarítani. A szálastakarmányoknál tehát az a helyzet, hogyha pontos beosztással használják fel, akkor az állatokat kondíciócsökkenés nélkül tudják átteleltetni. Az abraktakarmányellátás terén már több a hiba megyénkben, mintegy 20—25 szövetkezetben nem biztosították a szükségletet. Ezeken a helyeken az a legfontosabb teendő, hogy sürgősen vásárolják fel a szükséges takarmánymennyiséget, mert csak így lehet kondíció- és tej hozamcsökkentés nélkül átteleltetni. Minden termelőszövetkezet legsürgősebb feladatának egyike a takarmányfelhasználási ten' elkészítése, s ehhez sok segítséget tudnak adni a gépállomásokról kihelyezett mezőgazdászok. A takarmányfelhasználási terv elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a tápanyagban gazdagabb takarmányokat elsősorban a vemhes, a növendék és a tejtermelő állatoknak adják. A takarmányfelhasználási tervben ki kell dolgozni azt is, mikor, milyen takarmányt kapnak a jószágok, így nem fordulhat elő az, ami például a kerekharaszti termelőszövetkezetben, hogy nem tudják egyik napról a másikra, mit adjanak a jószágoknak, s így nem is tudják azt kellően előkészíteni. Az állatok megfelelő takarmányozása mellett nagy súlyt kell helyezni az ápolásra, gondozásra, s jártatásya. Többfelé tapasztalhatjuk, hogy őszszel bekötik a jószágokat az istállóba, s tavaszig nem jár- tatják, ez hátrányos a fejlődésre, s a tejtermelésre egyaránt. Biztosítani kell mindenütt, hogy naponta tisztogassák az állatokat, ez is feltétele a jó átteleltetésnek. Papp Sándor, megyei főállattenyésztő A hatvani járás vezet a megyei begyűjtési versenyben Megyénk az országos begyűjtési versenyben még mindig az ötödik helyen áll. Ahhoz. hogy a versenynek e szakaszában is még az első rom megye közé kerüljünk, sokkal nagyobb ütemben kell végezni a begyűjtést minden községben, járásban erősíteni Össz 1. Hatvani járás 94.1 2. Hevesi járás 91.6 3. Egri járás 91.5 4. Pétervásárai járás 89 9 5. Gyöngyösi járás 88.8 5. Füzesabonyi járás 88.5 Városok versenye: 1. Eger 98.4 2. Hatvan 98.3 3. Gyöngyös 93.5 Termelőszövetkezeteink közül egész évi begyűjtési tervét legjobban a Gyöngyösoroszi Február 24. Tsz teljesítette. Teljesítették még tervüket a kiskörei Dózsa, a kömlői Szabadság, az egerszó- láti Haladás, az átányi Petőfi, kell a „tiszta lappal“ mozgalom érdekében folytatott fel- világosító munkát, hogy ne legyen olyan gazda, aki hátralékkal kezdi az új esztendőt. Járásaink sorrendje a Begyűjtési tékelése Hivatal szerint: legutóbbi érbegyűjtés c Heti emelkedés: százalék 3.6 százalék százalék 2.5 százalék százalék 3 százalék százalék 1.8 százalék százalék 3.2 százalék százalék 3.3 százalék százalék 2.3 százalék százalék 1.4 százalék százalék 3.2 százalék a boconádi Petőfi, az egri Balázs Ignác, a hatvani Kossuth, az andomaktályi Petőfi, a bekölcei Üj élet, a felnémeti Petőfi, a herédi Üj barázda, a bodonyi Béke és az erdőkő- vesdi Haladás Termelőszövetkezetek is. Munkánk igazi segítője a termelési értekezlet A Központi Vezetőség márciusi határozata után nagy fejlődés tapasztalható az építőipar, ezen belül a Heves megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgozóinak munkájában is. Ez főként a tervteljesítésekből mutatkozik meg. Az első negyedéves tervet 60.6 százalékra teljesítettük, a második ' negyedévben már 86 százalékot értünk el, a harmadik negyedévet pedig 114.6 százalékkal zártuk. Előreláthatólag az utolsó három hónapban sem lesz hiba a terv- teljesítéssel. Eredményeinket elsősorban az üzem dolgozóinak köszönhetjük, akik a nyári nagy melegben és a téli hidegben egyaránt példásan megállták helvüket. A legiobbak között említhetjük Varga György és Zombori Miklós kőműves brigádokat. Valamint Cseh János segédmunkás brigádiát, akik állandóan 160 százalék felett teljesítenek. s kifogástalan munkát végeznek. A jó ered- ménvekhez sokban hozzájárul a műszaki vezetés, helves irányítása is. A vezetők termelési értekezletekre rendszerint bevonják az összes dolgozókat s itt a munkával sokoldalúan foglalkoznak. Megbeszéljük a munka termelékenység növelésének feltételeit, a bontásból eredő anyagok felhasználását, a szerszámok jobb kihasználásának módját. Az utóbbi időben dolgozóink az értekezleteken egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, bírálattal illetik a vállalat vezetőségét, ha hibát követ el, vagy elmondják, milyen segítséget kaptak egy-egy nehéz feladathoz. A műszaki vezetők jól felkészülnek az értekezletekre. Beszámolójukban foglalkoznak a vállalatnál tapasztalható hibák megszületésének eszközeivel, az új munkamódszerek terjesztésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a selejtcsökkentéssel stb. A termelési értekezlet megszervezése a szakszervezet feladata. Gondos körültekintéssel végzi ezt a munkát. Az üzemi bizottság a brigádok és a dolgozók egyéni felajánlásának rendszeres értékelése szintén ezeken az értekezleteken történik. S az üzemi bizottság beterjesztése alapján itt fogadják el a sztahanovistákat, a szakma kiváló dolgozóit is. Az utolsó negyedév hátralévő heteiben is az a feladatunk, hogy a dolgozók nevelésével, a munka jobb szervezésével még nagyobb eredményeket érjünk el. Erdélyi Bertalan Eger, Tatarozó Vállalat
