Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-26 / 92. szám

4 1935. november 26. szombat NÉPÚJSÁG De sáros falu ez a Kará- csond! Ahová csak lép az ember, sár cuppan a talpa alatt. Su­nyi pocsolya lesi, hogy elvét­se a lépést, és kajánul ráfröcs- csenhessen a kabátjára. Át­ugorja, s megcsúszik — haj­szál híjján elvágódik a nyúlós, barna kulimászban. Az ég vigasztalan, ólmcs- szürke, illő díszlet ehhez a nyomasztó sártengerhez. Két oldalt álmosan gubbasztanak a házak. Hosszú az út az állomástól a falu közepéig. Mire lecup­pogja az ember, az sem lát­szik barna, vagy fekete lábbe­lit húzotí-e, olyan szé.p vasta­gon borítja a karácsondi la­tyak. Végignéz magán, a kopott kerítésekre, néma ablakokra pillant s ezt gondolja: „íme, egy elmaradott falu. Ilyenek is akadnak még. A múlt öröksége.. Ezt gondolta talán Dán Gyu­la tanító is, amikor négy esz­tendeje új helyére érkezett. * A falu közepén sárga épü­let: kultúrház. Négyszögletes, nagy kert veszi körül. Zöld pázsit, ágaskodó kis facseme­ték. Szokatlan üde színfolt. Mintegy oázis a sivatagban. A kapu előtt betonjárda. Még egy jókora pocsolyát kell megkerülnie a látogatónak, de ez már az utolsó akadály. Sa- lakozott út vezet a kerten át az épületig. Baloldalt, ha az ember be­lép, a könyvtárban találja ma­gát. Négy szoba. Az elsőben kis képes kiállítás, számokkal, szemléltető rajzokkal. Egy kis statisztika: magasra polcozott könyvek azt a 22.500 kötetet ábrázolják, amelyet 1954-ben kölcsönzött a könyvtár 1038 olvasója... Álljunk csak meg egy pillanatra! Hány lakosa van a községnek? — Körülbelül négyezer. Négyezer lakos s 1038 olva­só. Hm! Még sem lehet ez olyan lemaradott falu. Négv évvel ezelőtt, amikor Dán Gyula tanító ide került, 100—150 ócska könyv poroso­dott a kultúrház félre eső zu­gaiban. A szobákban minden volt — földművesszövetkezeti irodától kezdve gabona elevá­torig — csak éppen könyvtár nem. Akkoriban még kert sem volt. Fölszaggatott föld, árkok, gyér fű, s legelésző tehenek környezték az ütött-kopott é- pületet. • Amikor leszáll az est, sö­tétbe vész a falu, házak, fák, % mu sártenger el ne riassza a láto­gatókat. Kinevették. De a me­gyei népművelési osztály elfo­gadta a tervet, s adott pénzt. Az úttörők facsemetéket ültet­tek már valamennyi megfo­gant. kerítések éjszakába olvadnak, a^ kultúrház zöld kertje is el­tűnik. De héhány ablak vilá­gos. Villanyfény. tűz ki az éj­szakába, az átlátszó üvegek mögött mozgó emberi alakok körvonalai. Próbálnak a szín­játszók. Schiller verses szín­darabját az „Ármány és sze­relmet“. Mintha egy kicsit nehéz fá­ba vágták volna a fejszéjüket. De azért önkénytelen tiszte­letet kelt ez a vállalkozó kedv, ez az energia. S micsoda szorgalom! Éjfél­ig, éjfélutánig küzködnek a szárnyaló, szép verssorokkal. Nem színészek, nem hivatásuk a játék. Napi nehéz munkájuk után mégis újra meg újra ösz- szegyűlnek, próbálnak végki­merülésig. Csak jó legyen az előadás! Csak megmutassák, hogy a karácsondiak is tud­nak egyet- s mást. Nem ez az első nagyobb vállalkozásuk. Előadták már a Csárdáskirálynőt, s most utol­jára az Aranyembert. A kará­csondiak minden előadáson zsúfolásig töltötték a székso­rokat. És a felszabadulás tize­dik évfordulóján rendezett kultúrversenyen első lett a csoport a gyöngyösi járásban. Egy bányász és a felesége, egy vasutas, egy váltógyári munkás, egy boltkezelő, s má­sok. .. A Schiller darab betanulását Dán Gyula irányítja, és taní­tó kartársa, Parrag Imre ren­dezi. A súgó megintcsak Dán Gyula. Dán Gyula tanító, a kultúrház igazgatója. * Ki ez a Dán Gyula tulajdon­képpen? Fiatalember, 30 éves. Kócos, barna üstöké alatt szilaj, bar­na szempár villog. Zömök tagbaszakadt alakján a falusi ruha feszül, lábán csizma. Mozdulatai szögletesek, ha­mar lángralobban, az egész emberből erő és szenvedély árad. Most éppen egy zsúfolt kis hivatali szobában áll, bar­ka. — Értse meg, nem lehet. Nincs rá keret. — Maga értse meg elvtárs­nő, hogy ez a pénz visszatérül. Nem emlékszik, mennyi bevé­telünk volt az Aranyemberből? — Tettek volna félre belő­le. Azzal úgy gazdálkodnak, ahogy akarnak, de az állami pénzből nem adhatok. Arról van szó egyébként | hogy a színjátszócsoportot meghívták a Nemzeti Színház­ba. _ Egy napos látogatás, na íróasztal előtt (tanács, gaz- de igen gyümölcsöző lehet. — Csak éppen útiköltség kellene. — Tudja maga, mit jelent a csoportnak ez az út? Minden nap késő éjszakáig próbálnak, s ennyit ne érdemelnének? Szeme sarkából az íróasztal mögé pillant. No, ennek talán lesz foganatja... De hiába, az elvtársnő hajt­hatatlan. — Mint ember magukkal ér­zek, de pénzt akkor sem adha­tok. Kerek perec. Dán Gyula mérgesen elköszön, s kimegy. De a fokoson kacsint egyet és azt mondja: Már pedig felmegyünk Pest­re, ha az ég összeér a földdel, akkor is. * Négy éve került Karácsond- ra. Tanítónak. De egy pilla­natra sem gondolt arra, hogy ezzel beéri. Jelentkezett egy hatnapos könyvtárosi tanfo­lyamra, aztán megcsinálta a könyvtárat. Nem haszonvágy­ból — akkoriban még egy fil­lért sem kapott érte. Könyveket küldtek innen is, onnan is. Küldtek a megyé­ből, a járásból, a Népkönyv­tári Központból. Kerültek pol­cok is, berendezés. A kará­csondi tanács kiköltöztette a kultúrházból a különféle in­tézményeket, kívül-belül kita­tarozták az épületet. Az anya­gi feltételek megvoltak. Most aztán lássuk, tud-e valamit az a kiabálós tanító .. Tudott. Ahogy a könyvek szaporodtak, úgy szaporodtak az olvasók is. Úttörőkkel kis Játszóteret csináltak a kul­túrház mellett. Hadd játszanak a. gyerekek, hadd jöjjenek el vasárnaponként az édesanyák, öregek. Azzal is ideszoknak. Ide is szoktak. Állandó lá­togatói a könyvtárnak. Rend­re elolvassák Jókait és Solo- hovot Móricz Zsigmondot, és Dickenst, szakkönyveket, s i- deológiai műveket... Aki egy­szer rájött a könyvek ízére, az nem tud meglenni nélkü­lük. Ma már más ül a könyvtár­ban egy fiatalasszony. Ügy hívják: Dán Gyuláné. Idevaló­si lány. Éppen az iskolával szemben volt a szülőháza. Ha­mar észrevették egymást a vil­logó szemű, borzas tanítóval.. Egy év sem telt el Dán Gyula ideérkeztétől, s Irénkéből asszony lett. Most ő a könyvtáros. Épp oly buzgón, s ötletesen végzi a dolgát, mint elődje, a férje. Hangoshíradóban bemondja, ha új könyv érkezik. Esemény ez Karácsondon. Vidám asszony­ka a Dán Gyula felesége, für­gén pörög , a nyelve, s ért hoz­zá, hogy csalogassa ide a ka- rácsondiakat. Ide, a kultúrá­hoz. Sokat lehetne még mesélni erről a házaspárról. Pedig nem is különleges nagyságok. Két egyszerű ember, akinek szíve van, s esze van, aki nem saj­nál egy kis fáradságot a kul­túráért. a falujáért. Ilyen em­berek nélkül nincsen kultúr- forradalom. * Kifelé az állomásig éppoly hosszú az út. mint az állomás­tól a kultúrházig. A vendég­marasztaló sár épp olyan ma­radt, amilyen volt. Sűrű és fröcsögő. Hát igen, nem árta­na kikövezni az utat. De valahogy másképp megy az ember. — A tompán csillogó ablakok mögött talán most az Egri csillagokat ol­vassa a 70 éves Maris néni, Schiller gyönyörű sorait tanul­ják a színjátszók, gyerekek, s felnőttek kabátjukat veszik, hogy szakköri foglalkozásra induljanak. Élet és melegség na íróasztal előtt (tanács gaz­dasági osztály), hátraszegi fe­jét s kiabál. — De értse meg Dán elv­társ... — csitítja az íróasztal mögül egy határozott asszony­plakátokat rajzoltatott, kiszö­gezték a fatörzsekre: „Olvass, tanulj, itt a könyvtár’“. Ter­vet dolgozott ki, a kultúrház kertjének parkosítására, hogy az elhanyagolt környezet, a árad az ablakokból. „Elmaradott falu’“? „Sáros falu“? Ki volna olyan vak, — hogy csak ennyit lásson belő­le?... GÄCS ANDRÁS fttULt í I ZÁK Sokat beszéltünk már a színnazról, a színészekről, ren­dezőkről. Estérói-estére zsú­folt nézőtérről köszönti a fel- csattanó taps Annuskát, Kosz- tyat és a többieket, az éles rivaldafényben ott állnak ki­pirulva a művészek és meg­hajolva köszönik a forró tap­sokat. Vannak azonban legalább ennyien akik nem jönnek ki a függöny elé meghajolni, akik felé nem száll a köszönet­nyilvánítás, pedig komoly ré­szük van egy-egy előadás si­kerében. A néző számára ők láthatatlanok. És a legtöbben nem is gondolnak a színház­nak ezekre a névtelen mun­kásaira. Látogassuk meg őket a ku­lisszák mögött, a kivilágítat- lan, épülő színpadon, az asz­talos, festő és szabóműhelyek­ben és mutassuk be most már őket is, akik a színház szer­vezési kartonjain úgy szere­pelnek, mint a „műszaki sze­mélyzet.“ Vezetőjük Molnár József, a színház műszaki felügyelője. Húsz éves kora óta a színpa­don él. A Néphadsereg, a győ­ri s a kecskeméti színház színpadmestere volt, mielőtt Egerbe került volna. Ö irá­nyítja a 37 főből álló műszaki gárdát melynek tökéletes, pontosan kidolgozott, fegyel­mezett munkája nélkül a legjobb előadás sem sikerül­ne. Elmondják róla, hogy szakmájának tökéletes isme­rője, biztos kezű, gyors elha- tározású, kemény ember. A színház vezetői szeretik és tisztelik. Munkatársai derék embernek, jó vezetőnek tart­ják. Persze ő sem hibátlan. Néha goromba, modora eré­lyes, talán néha sértő. Azt azonban mindenki tudja, hogy nagyon szereti a színházat, a színpad vonzó, festett világát. Aztán majd összeszoknak, ke­vesebb lesz a hiba, a nehéz­ség, kevesebb lesz az alkalom a haragra. Ma még lakásprob­lémával küzd, sokszor kicsi­nek bizonyul a színpad, hiány­zanak olyan eszközök, ame­lyek nélkül eddig el sem tud­ták volna képzelni a színpadi munkát. Sokáig nem volt megfelelő műhely, elegendő anyag de Molnár Józsefék ügyessége, akarata áthidalt minden akadályt. Ügyes kezek percek alatt házakat, szobákat, parkokat Varázsolnak a színpadra és amikor a függöny felgördül, ott áll napfényesen kivilá­gítva Nagy István Péter háza, vagy sejtelmes fényben a „Kék tó“,' melyből az átmenet nyílt színen, a közönség sze meláttára, csupán világítási hatással történik. És hogy ez mennyire nem könnyű, hogy milyen bonyo­lult, szerteágazó munka, an­nak bemutatásául álljon itt ez a kis felsorolás. Amikor egy darab próbáit a rendező megkezdi, ezzel pár- húzamosan lázas munka kez­dődik a színház műhelyeiben is. A próbákon egy beállított fai, vagy egyéb tárgy jelzi annak a díszletnek a helyét, melyen dolgozik már Almos Árpád, a színház ügyes kezű nagy gyakorlattal rendelkező főasztaiosa. Ezután a festő­műhelybe kerül a nyers dísz­let, ahol Wegenast Róbert ter­vei alapján Tamáska Endre festőművész vezetésével meg­festik az üres falakat. Kéklő hegyek, zöldelő lombok, falusi házak és szobák kerülnek ki ügyes ecsetjeik alól. Ez alatt a szabóműheiyekben Német Sándorné és Vigh Alajos a darab kosztümjeit készítik. Elkészült a díszlet. Az üres színpadon most nem a színé­szek, hanem a műszakiak pró­bálnak. Technikai próbának nevezik szaknyeiven ezt a műveletet, amikor többször felállítják a díszleteket, hogy munkájuk gyakorlott, mozdu­lataik összeszokottak és pon­tosak legyenek. Hogy felada­tuk nehézségeit jobban meg­értsük, el kell mondanunk: az „Annuska“ díszletei 70 elem­ből álltak. A János vitézhez több mint 200 díszletelem szükséges, a Vízkereszthez még éhnél is több. Hét ember végzi a díszítő­munkát Molnár József vezeté­sével. Felsorolom most a ne­vüket. Mind képzett „öreg“ színházi szakember: Lázár Jenő, Kovács Benedek, Kanyó Károly), Pethő Imre, Molnár Sándor, Opanszki János Pest­ről, vagy más állami színház­ból jöttek Egerbe és végül a legfiatalabb, a 19 éves Kiss Albert, aki Egerből szerző­dött a színházhoz. Nem azért, mert állásra volt szüksége, hanem mert rendező akar len­ni és jövőre főiskolára készül, addig is így akarja közelebb­ről megismerni élete célját, a színházat. Hang nélkül, parancsszavak nélkül, gyors, céltudatos moz­dulatokkal dolgoznak, s míg a néző az előcsarnokban be­szélget, várva a következő felvonást, vagy a nézőtéren ül, a- színváltozás előtt, ők he­ten a leeresztett függöny mögött játsszák nehéz szere­püket. A színpadról árad a vidá- mító napfény majd lassan alkonyodik. A hatalmas kap­csolótábla előtt áll a fővi­lágosító Nagy Imre, 60 ezer watt gazdája. Ö keveri a kék, a narancssárga, a sárga és fe­hér színekből a tökéletes vilá­gítási hatást. Nagy Imre mo­zigépész a Dózsa moziban, ő kezeli a vetítőgépet. És azo­kon a napokon, mikor a szín­ház játszik, a hatalmas ref­lektorokat irányítja. Tájelőadáson, a vidéki kul- túrotthonok szűk színpadán még nehezebb a feladat. Hogy a nehéz feltételek között is szép és tökéletes hatásokat érnek el a díszletekkel és vi­lágítással, ez Pál Balázs ér­deme. Harminchét ember keze- munkája segíti a tökéletesebb művészi teljesítményt. Har­minchét ember dolgozik közel a népszerűséghez, közel a vi­lágító reflektorokhoz, láthat tatlanul, névtelenül. Kedves Olvasóm! Ezután ha a színházi plakátokat olva­sod, vedd úgy, mintha a sze­replők neve után ott állna: és még 37 munkásember, aszta­los, díszítő, kellékes, világo­sító, szabó és festő. És ha fel­csattan a taps, nekik is szól­jon, a színház névtelen és láthatatlan dolgozóinak. Herbst Ferenc. FILM:. REMÉNYSÉG ŐR Ált A gyöngyösi Puskin filmszín­ház november 26- 28-ig művészi len­gyel filmet, a Re­ménység órái-t mutatja _ be. A film a ' háború utolsó napjaiban egy német kisvá­rosban játszódik, ahol lengyelek, franciák, ameri­kaiak, olaszok, németek és ango­lok találkoznak fogolytáborokból összeverődve, hogy azután ki-ki hazatérjen ottho­nába, hazájába, A film bővel­kedik a tömegjelenetekben. Sok kitűnő jelenete ábrázolja a népek közötti barátságot. Egy jelenetben egy amerikai katona orosz nőt és gyermke­ket vezet és közben egy régi dalt dúdol, hogy elaltassa a csecsemőt. Amott egy francia j partizán jelentkezik a lengyel j parancsnoknál, hogy segítsó- I gére legyen a lengyeleknek. í Minden népet különfélekép- ! pen jellemeznek, ezzel emelik j a film hitelességét. A „Re- j ménység órái“ értékes film, I mert művészien ábrázolja azt, \ hogy az egyszerű emberekben ! mily erős a nemzetközi érzés. A színház műsora: November SS. szombat. Eger, este 7 órakor: Nászutazás. Maklártálya, délután 4 és este 7 órakor: Annuska. November 27. vasárnap. Eger, délután 3 és este 7 óra­kor: Nászutazás. Verpelét, este 7 órakor: Annuska November 29. kedd. Mezőtárkány, délután 3 és este fél 8 órakor: Annuska. November 30. szerda. Tarnalelesz, délután 4 és este 7 órakor: Annuska. Tudod-e pajtás, hogy... Lapunk 19-i számában közölt rejti ény helyes megiejtése a kö­vetkező: Kaiinyin, Inkák, Sado­veanu, Fáraó, Atlanti Óceán, Ler­montov, Ulászló, Dardanellák, Yeats, Kacsóh Pongrácz, Almos, itozgonyi Cecillia. Oberon, Land­ler Jenő. Yukon, Kisfaludv Ká­roly. Könyvet nyertek Kovács János Eger, Tóth Géza Eger, Palla Gyu­la Ludas, Drótos Klára Petőfibá- nya. A következő rejtvényünk sokkal könnyebb lesz, szeretnénk, ha többen megfejtenék és beküldenék a rejtvényeket. Mai rejtvényünk ifjúsági irodalomról szól, s ha he­lyesen összeolvassátok, egyik leg­kedvesebb ifjúsági könyvetek cí­mét kapjátok meg. 1. Ifjúsági Írónő, sztálinvárosi gyerekekről írt. 2. Magyar népmesében szereplő királyfi. 3. Móricz Zsigmond ifjúsági regé­nye. 4. Verne Gyula fantasztikus if­júsági regénye. 5. A Zalai nyár szerzönője. 6. A szélmalmokkal harcoló lo­vagról írt. 7. Dán meseíró. 8. Most megjelent, indiánokról szóló könyv. 9. „Tizenkilencen“ című könyv szerzője. 10. Walter Scott lovagregénye. 11. Mo(jere vidám színműve. 12. Ebben a városban élt az ifjú gárda. Megfejtési határidő: december 1. «»HÍREK «R» — A HATVANI Petőfi ter­melőszövetkezet tagsága idén 8000 négyzetméternyi meleg­ágyban a tél folyamán is szeg­fűt nevel. A sokszínű, illatos virágot Budapestre szállítják a tsz. tagjai. A szekfűből 40 ezer forint jövedelemre szá­mítanak. — A SZÉP magyar beszéd­ről tart előadást december 1-én, csütörtökön este 8 óra­kor a TTIT klubjában Dr. Bakos József főiskolai tan­székvezető. — PETOFIBÁNYÁN a párt- bizottság javaslatára a lakóté­lén bányászai társadalmi mun­kával 250 férőhelyes napközi otthont építenek. Eddig 400 bányász jelentette be segítsé­gét. — November 29-én, kedden este 8 órakor az „Ókori kul­túrák“ címmel tart előadást Dr. Hahn István főiskolai do­cens a TTIT klubjában. — A JÖVŐ ÉVBEN ünnep­li a novaji általános iskola 200 éves évfordulóit. A párt, a tanács és a szülői munkakö­zösség egésznapos ünnepséget sportversenyt és úttörő talál­kozót rendez ezen a napon. — TÖBB mint félmillió fo­rintos befektetéssel bővítik és korszerűsítik a selypi Cement­gyárat. Jelentős összeget irá­nyoztak elő a legényszálló korszerűsítésére, berendezésé­nek kiegészítésére, különböző ellenőrző műszerek és egyéb j technikai felszerelések beszer j zésére. MOZIK MŰSORA: EGRI VÖRÖS CSILLAG November 26—30: Egy nap a parkban (olasz-francia). November 27-én délelőtt matiné: Angyallal nyaraltam (csehszlovák). EGRI DÖZSA November 28—30: Viharban nőt­tek fel (szovjet). GYÖNGYÖSI SZABADSÁG November 26—30: Éjszaka a Mont Blancon. (osztrák). November 27-én délelőtt matiné: Farkasvér (szovjet). GYÖNGYÖSI PUSKIN November 26—28: Reménység órái (lengyel). November 29—30: Puccini (olasz). November 27-én délelőtt matiné: Csók a stadionban (cseh). HATVAN November .26—28: Különös Is­mertetőjel (magyar). November 27-én délelőtt matiné: Repülés a holdba (szovjet). FÜZESABONY November 26—28: Különös Is­mertetője! (magyar). ^ nM?,ú,xni ? EGERBEN szombaton este 7 órakor kezdődik a járási kultúr- házban a Katalin bál. Vasárnap este a járási kultúrházban újra táncmulatságot rendeznek. GYÖNGYÖSÖN a járási kultúr- házban szombaton este fél 6 óra­kor az Állami Aruház tart divat- bemutatót, mely után Katalin bált rendeznek, melyen fellép az egri Állami Aruház énekkara és a työngyösi Munkás mintaszínjátszó csoport. Vasárnap este 7 órakor nyitják meg a kultúrházban az Ukrán kulturális hetet, ez alüa- lommal a Munkás mintaszinjátszó csoport bemutatja Korneicsuk: „Bodzaliget“ c. háromfelvonásos drámáját. HATVANBAN szombaton este 6 órakor a kultúrházban Vörös­marty emlékestet rendeznek. Va- I sárnap este 7 órakor az ultrán hét megnyitó ünnepsége lesz. .me­lyen fellép a Bajza József gimná­zium kultúrcsoportja. A megnyitó után táncmulatságot rendeznek. NAPTÁR NOVEMBER 26. Tíz évvel ezelőtt, 1945-ben ala­kult meg Párizsban a Nemzet­közi Demokratikus Nőszövetség. Tizenegy évvel ezelőtt, ezen a napon szabadította fel a szov­jet. hadsereg Hatvant. 1810-ben, 145 évvel ezelőtt szü­letett Gábor Aron, a szabadság- harc híres ágyúöntője. 1855-ben e napon halt meg Mic- kievicz Adám, a lengyel költő és iró. NOVEMBER 27. 1905-ben, 50 évvel ezelőtt tört ,kl a matrózok és katonák lázadá­sa Szevasztopolban. NOVEMBER 28. 135 évvel ezelőtt született En­gels Frigyes, Marx munkatársa. NOVEMBER 29. 1924-ben, 31 évvel ezelőtt halt meg Puccini, olasz zeneszerző. A dolgozó nő munkáját meg­könnyíti a háztartási ROBOT­GÉP! Mindent darál, reszel és passziroz. A Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat Tervező részlegéhez Kalkulátort beosztásban dolgozót keres. Ezen beosztásért havi 1240 Ft-tól 1850 Ft-ig tud biztosítani. — Kérjük az érdekelteket, hogy az alábbi címnél jelentkezzenek: È. M. Heves megyei All. Építőipari Vál­lalat Eger, Kossuth tér 4. QUODLIBET passzírozó gép­pel percek alatt fáradtság nél­kül végezheti munkáját. Ne kínlódjon szitán való áttörés­sel. CSERÉLJE LISZTJÉT KEN¥ERRE a Fbldmüvesszövetkezeti boltokban, 1 kg Psztért 1.36 kg kenyeret kap 60 filléres sütési díj ellene­ben. Háziasszonyokra nézve előnyös

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom