Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-23 / 91. szám
1955. November 23, szerda NÉPÚJSÁG 5 A KULTURÁLT KERESKEDELEMERT A tervszerűbb áruelosztás és pontos szállítás a kulturált kereskedelem fontos kelléke A Népújság novémber 3-i, majd 6-i számában terjedelmes cikk jelent meg, amely megyénk kereskedelmének kulturáltságával foglalkozik. A kulturált kereskedelem ügye igen nehéz, bonyolult és sok összetevőből álló kérdés. Az áru rendelésétől és elosztásától kezdve a vevőkkel való foglalkozásig s a kereskedők szakképzettségéig igen sok ága és tényezője ván kereskedelmünk kulturáltságának. Következő sorainkban Tolmács! János, a szűcsi Bá- snyászellátó Népbolt vezetője a tervszerű, pontos áruelosztással és szállítással kapcsolásban szól hozzá a' Népújság ■cikke által említett problémákhoz. — Községünk. Szűcsi féligmeddig ipari jellegű bányász- település. Éppen ezért körülbelül 2000 főt tesz ki az ellátatlanok száma. Ezeknek az élelmiszerellátása főként a Népboltra hárul. Az ellátatlan bányászaink, kik nehéz munkájukkal ipari termelésünk fontos alapanyagát, a szenet biztosítják számunkra, igazán megérdemlik, hogy mindig időben és rendszeresen gondoskodjunk szükségleteik, igényeik kielégítéséről. Ez, sajnos, nem minden esetben válik lehetővé az elosztó és szállító vállalatok hibája miatt. A kenyeret például a gyöngyösi sütőüzem gyöngyöspatai üzeme—’áége adja Szűcsi község lakosainak. A tervezés és a tervszerű elosztás hibájának tudható be az, hogy nem kapunk elég kenyeret. s ugyanakkor más helyeken pedig fölösleg adódik elő. Mivel nem kapunk elég kenyeret, így az elosztást állandóan tolongás, zaj és lárma kíséri. Mindez ellentétben áll a kulturált kereskedelem követelményeivel. A másik baj a kései szállításoknál mutatkozik. Gyakori eset. hogy este záróra után, 7—10 óra között kapjuk meg a kenyeret. Emiatt a vásárlók egész délután és este várakoznak a kenyérre és ez sok munkaidőkiesést,' nekünk, eladóknak pedig sok fáradságot és fizetetlen túlórát okoz. Késedelemmel szállít a gyöngyösi Füszért Nagykereskedelmi Vállalat is. A november 4-re rendelt áruk például még 10-én sem érkeztek meg. Az ilyen késedelem miatt azután átmenetileg hiány adódik sóból, paprikából, élesztőből és egyéb áruféleségekből. Mindez előidézője a pánikhangulatnak, a tömeges felvásárlásnak és az ellenség malmára hajtja a vizet. A felületes és késedelmes szállítás tehát hiánycikkekké varázsolja az olyan árukat is, melyek máskülönben korlátlan mennyiségben kaphatók. _• Tanulság tehát, hogy a nagykereskedelmi és szállító vállalatok tervszerűbb, gondos munkával, igazságos és pontos elosztással, időben történő szállítással sokat -segíthetnek kulturált kereskedelmünk kialakításában. A legtöbb munkaegység Két megoldás közül kellett választanom: vagy sikerül rábírni Hídvégi Józsi bácsit, hogy lejöjjön a boglya tetejéről vagy pedig, akár tetszik, akár nem, nekem kell felmenni mellé. Mert a beszélgetés módját valahogy csak meg kell találnunk. A kölcsönös üdvözlés után tanácstalanul vártam egy darabig. Néztem, hogy igazítja el egyenesre a kocsiról felvil- lázott illatos szénacsomókat. Észrevettem, hog}’ közben lopva ő is le-lepillant, méregeti a helyzetet, találgatta, hogy vájjon mi szél hozotter- tc, s mi lehet a kívánságom éppen ő tőle. Egyáltalán érdemes-e lejönnie, így- nem lehetne beszélgetni? Sok munkám van, nem igen jut idő nálunk a tere-fe- réré — mondja a magyar emberre jellemző nyíltsággal. Hűvös, szeles idő volt. Kabátom . gallérját már régen felhaj tottam, mégis minduntalan nyakamat simogatta a csípős hideg szél. — Ilyen időben még munka közben is fázik az ember, hát mégha egy helyben áll. — Inkább mennénk be valami melegebb helyre — tanácsoltam bátortalanul. Egy kis pihenő Józsi bácsinak sem árt. A félig rakott kazal széléről egymás mellé zárva, előre nyújtott lábakkal, lecsúszott. Bőrzsírtól kemény bakancsa a dermedt földet érve nagyot koppant. Miről is lenne szó? — kérdezte, miközben levere- igette magáról a ruhájához tapadt szénaszálakat. Elmondtam, honnan és miért keresem őt. A füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezetben neki, a 63 éves öregnek van a legtöbb munkaegysége: Pontosan 514 és ehhez év végéig még jón vagy 30—40 munkaegység. Ezzel kapcsolatban kívánságom könnyen teljesíthető: szeretném közelebbről megismerni a legtöbb munkaegység gazdájának munkáját, életét. Hirtelen féloldalra csúsztatta fején a kopott kucsmasapkát, hiányos haját ; hátrasimí- totta, s még az ing legfelsőbb gombját is begombolta. Ha már egyszer „hivatalból“ ; keresik __Itt talán jó lesz— m utatott a daráló helyiségére. A daráló csattogó, forgó kerekei mintha az időt helyettesítve az öreg Józsi bácsi szavai nyomán néhány évet visszafordultak volna. Csak hármat, mert a többiről ; nem nagyon szívesen beszél és az idő rövidsége sem engedi. Három évvel ezelőtt lépett a Csoportba. Sokan kérdezték tőle a belépéskor, meg azóta is, hogy miért tette. Nem tudott a hét hold földből tisztességes ember módjára megélni? ideg tudott volna. ő, mert ami azt illeti, szépen jövedelmezett á föld, de szamár ember az, aki nenr veszi észre, hogy a csoportban dolgozóknak még több van. Dolgozni Vedig akár egyéni, akár a közősben van, mindenképpen kell. — Nem adják nálunk ingyen a munkaegységet. Én már 6 órakor mindig bent vagyok, elkészítem a szénát az állatoknak reggeli etetéshez, én kaszálom le a 40 hold rét, gazdája a 30 holdnyi lucernás nagy részét, két lovammal behordom, kazalba rakom, silót készítek, hát szóval sok dolgom van. Ha estig bent * vagyok, sokszor még két és fél egységet is írnak. így tevődik ösz- sze az 514 munkaegység. A darálóba jött gazdák közül többen is mellénk léptek, bekapcsolódtak a beszélgetésbe és ugyancsak megmondogatták gondolataikat. — Volt neked 110 mázsa búzád, 40—50 má- mázsa árpád is, amíg egyedül voltán. Ez sohsem lesz egyenlő azzal a 20 mázsa búzával, meg pár mázsa árpával, amit most kaptál. . Hídvégi bácsi gyorsan megválaszolt a csipkelődőknek. — Szó se róla, ha jó idő volt, bő csapadékos esztendő, annyi is. termett. De benne voltunk az egész családdal mindennap, nem akadt nekünk egy percnyi pihenés sem. Azután. ■ mikor meg az aratás elmúlt, gondolkozhattam, hogy most terményben, vagy állatot hizlalva ad- jam-e el, hogy ne nagyot csapódjak. Ki hogy van vele, én ugyan nem bántam meg, hogy közéjük álltam, jobban haladok így. Jobbra-balra pödörít egyet, kunkorodott végű bajuszán. — Elmehetek-e már, mert így bizony nem lesz meg év végéig a 30—40 munkaegység, amit az előbb felírt, — türelmetlenkedik. — Inkább folytassuk munka közben, — s mindketten elindultunk kifelé. Dohai Margit. Teljesíti éves tervét a Téglagyári Egyesülés A Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói, műszaki vezetői jó munkát végeztek ebben az évben. A megye és az ország építőiparát egyre több és jobb minőségű cseréppel és téglával látják el. Az egyesülés téglagyárai közül példamutató munkával emelkedik ki a Mátraderecskei Téglágyár, melynek dolgozói a forradalmi műszak alatt 20 családi ház felépítéséhez elegendő téglát égettek ki tervükön felül. Jól dolgoznak az egri Vécsey-völgyi téglagyár dolgozói is. Október végén azt ígérték, hogy egymillió terven felüli égetett téglával tetőzik meg évi tervüket. A forradalmi műszak lendületével az elmúlt hét közepéig ebből 741.000 darabot teljesítettek. Most, a tél. közeledtével az egyesülés műszaki vezetői, a dolgozók segítségével arra törekszenek, hogy a fagy beálltával se kelljen leállni a 'nyersgyártással. Tervüket a mátraderecskei, az egri Homok utcai és a görömbölyi Téglagyárban már meg is valósították. A frissen préselt cserepet és téglát a kemencékből kiömlő meleg segítségével fogják megszárítani. Ezzel a módszerrel az egyesülés félmillió darab cserepet és nagyobb mennyiségű nyerstéglát gyárt a téli fagyok idején is. Az új módszerek alkalmazásával lehetővé vált, hogy a Heves megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói december 20-ra egész évi feladatukat maradéktalanul teljesítsék. WcêtèÉLii. Zenés beszélgetés Bartók tanítványával Strada Eminescu. A nagy román költőről elnevezett utca a régi Apolló utca nevet takarja. A 15. számot keresem. Itt élt valamikor Frater Erzsébet, a megbomlott lelkű Madách Imréné, akkor még édes kerekarca vonzotta a komoly Madáchot. Innen vitte el anyai házába és ide tért vissza, mikor elszakadtak egymástól. De most nem a régi Fráterház különös barokk stílusa vonz, nem is a bolthajtású, régi emlékű szobák, nem Fráter Erzsiké régi kertje, öreg gesztenyefája, hanem Szalai Stefánia, Bartók egykori tanítványa, aki ebben a régi házban húzódott meg. A csen- getyű megrázza az öreg falakat, és gyér fényben egy különös arcéi válik ki. Ősz haja, mélyen ülő szeme, keskeny, hegyes orra mintha Liszt Fe- rencre emlékeztetne. Vagy ez csak a képzelet játéka? Mert mikor a barátságos szobába érünk, már egy kedves, idős hölgy arca ötlik elébünk, Fischer Ervinné, Szalai Stefánia, Bartók egykori kedves tanítványa. Szobájának fala tele Bartók Béla, Liszt képeivel, arany babérkoszorúkkal, pálmaágakkal, tanítványai kedves megemlékezéseivel és Szalai Stefánia régi-régi képeivel. Nagy levelű rhododenro- .nok varázsolják télikertté a hatalmas szobát, ahol két hosszú, fekete zongora áll egymás melett. A biederme- yer asztalon aranyszélű, papír vékonyságú teás csészék vendégre várnak. — Valaki mindig meglátogat — mondja, — a mesterről annyian érdeklődnek mostanában. Kicsit restellem, hogy én is a tolakodók, érdeklődők közé tartozom, és elfogultságomban a zongora kották között lapozgatok. Bartók, Bartók és Bartók, Liszt, Debussy. A kottaállványon is egy kis Debussy darab, jövetelem szakította félbe Szalai Stefánia játékát. Nem szólunk egymáshoz egy szót sem, de mintha kitalálná gondolatomat, leül a zongora mellé és vékony, hófehér, kékeres kezei, leheletfí- noman érintik a billentyűket, majd vadul dübörög a fortissimo: Liszt Les preludes-e. Nem fejezi be a játékot, feláll és magával húz Bartók fiatalkori képe elé. — Látja, itt a mester. Kis termetű, törékeny alakja volt, de a profilját mintha márványból faragták volna. A szemeit nézze. A szemében a kedves gyermek érdeklődése. Milyen az új szobra Pesten, — meg tudták formálni? Kérdi minden átmenet nélkül. És szeme kutatóan néz rám, vajon igent felelek-e. Szerény, szinte igénytelen volt, de mikor zongorázott, felmagasodott, betöltötte a termet, és forrt, zsongott minden körülötte. Kisiet a szobából, forró teával tér vissza. Teletöltögeti a csészéket, aprókat kortyol — Ugye róla szeretne hallani. Tanítványa voltam sokáig a budapesti Zeneakadémián. — Rendszeresen úgy tanított, hogy egy másik zongorán lejátszotta a kifogásolt részt, majd a tanítványnak folytatni kellett. Figyelemmel kisérte koncertjeimnek kritikáját is. Olaszországban hangversenyeztem és a mester művét játszottam, de egy akkori kritikus értelmetlennek mondta Bartók új utakat kereső, forradalmat jelentő művét. Se eleje, se vége, írta a kritikájában, se füle, se farka, — és Bartók jót nevetett a kritikán. Sok emlék fűzte Bartókot Váradhoz. Itt járt gimnáziumba s innen indult el 1909-ben, hogy összegyűjtse a román népi zenét. Megszakításokkal 1918 nyaráig kutatta-kereste a megfelelő motívumokat, egy Várad kornyéki tanító, Busica loan segítette munkájában. Nála megvalósult a Dunának, Oltnak egy a hangja, román, délszláv, bulgár muzsika dallamai, eleven erejű szintézisben. olvadtak össze. — Feldolgozta a román nép legszebb kincseit Román Szvittjében. Gyakran hangversenyzett Váradon és akkor ellátogatott hozzám is, érdeklődött életemről, gyermekeimről, akiket félárvaságban neveltem, zongora- tanítással. Egy fanyar levendula illatú dobozból leveleket vett elő. — Bartók levelei. De csak mesz- sziről mutatja, féltve, hogy szentségtörő kezek hozzá ne érjenek. Ezeket ő írta — suttogja. A doboz ismét visszakerül rejtekhelyére és a vékony ujjak ismét egy futamot játszanak a zongorán. 63 éve játszom, hatéves kislány voltam, amikor elkezdtem anyám énekét kisérni magamtól. Nagyon szeretném Pestet felkeresni és meghallgatni Bartók emlékére rendezett hangversenyeket. Kék szemei egy pillanatra fáradtan lehúnyódnak. — Aztán meg szeretném írni emlékezéseimet, Róla, a mesterről, a régi Váradról, Juhász Gyuláról, aki órákhosszat sétált az ablakom előtt, hogy hallgathassa játékomat. Azután eltűnt. Bolondja lett Sárvári Annának, a szép váradi színésznőnek. Talán megírhatom még, nem gondolja? A teáskanna koccan a csészéhtez, csilingelő zajt ad. -Hallja? - kérdi. Gisz, odasiet a zongorához, hogy utánajátssza a hangot. Csupa zene ez a törékeny, öreg nő. Már csak egy év választja el a 70. évtől. De még megírja emlékeit egész biztosan, törhetetlen energiája mesterére, Bartók Bélára emlékeztet. (Folytatjuk.) TÖKÖS KÂROLYNÉ A termelőszövetkezetek tervkészítései elé Termelőszövetkezeteinkben nemsokára befejeződik a zárszámadások készítése. Felmérik egy esztendő eredményeit, s a tapasztalatok alapján megkezdik mindenütt a következő gazdasági év tervének elkészítését. A terv- készítésnél figyelembe kell venni, hogy a mezőgazda- sági üzem sem bír el ötletszerű üzemvezetést. Az üzemen belül minden üzemág szoros függvénye a másiknak, s csak akkor lesz jövedelmező, ha az üzemágak, jól kiegészítik egymást, s az ilyen szempontok alapján készített terv előírásait törvényként be is tartjuk. Hogy mennyire fontos az üzemágak közötti összhang, azt a következő tény bizonyítja: A növénytermelési terv elkészítésénél az egyik legfontosabb feladat a trágyázási terv elkészítése. Termelő- szövetkezeteink nem veszik mindig figyelembe, hogy „amelyik kamrából mindig csak kivisznek, az kiürül“ és nem fordítanak kellő gondot az elhasznált talajerő és tápanyagok pótlására. Hosszú esztendők során a jólrosszul tárolt trágyakazal anyagát minden rendszer nélkül odaviszik ki, ahol éppen hely van, vagy ahová könnyebb kiszállítani. Így azután egyes táblákra gyakrabban kerül istállótrágya, míg a másik helyre sok évig nem jut. Éppen ezért a tervkészítés során fontos feladat a vetésforgó igényeinek megfelelően megszabni, hány évenkint, milyen területet, milyen mennyiségű istállótrágyával kell ellátni. A következő esztendő trágyaszükségletét figyelembevéve kell azután megtervezni az állatlétszámot. Ha pedig megkapjuk az állattenyésztés alapját képező számosállat létszámot, ennek alapján kell elkészitenünk a takarmánymérleget, a ta- karmánytermesztés tervét. A terv készítésénél sohasem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak egy, vagy néhány üzemág, hanem mindig az egész üzem jövedelmezősége az irányadó. A tervkészítésnél mindig figyelembe kell venni a mutatkozó szükségleteket. Például elsősorban azt, menynyi termény és mennyi állat kell a termelőszövetkezet beadási tervének teljesítésére, milyen mennyiségre vari szükség a vetőmagszükséglet biztosítására, az állattenyésztésnek mennyi takarmányra van szüksége ahhpzj hogy ne csak a meglévő állatlétszárhnak, hanem á szaporulatnak is biztosítva legyen a takarmánya. Figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző alapok részére (földjáradék biztosítása, szociális alap, üzemi tartalék stb.) mennyi terményre van szükség! S nem utolsó sorban előre meg kell tervezni áz egy munkaegységre jutó részesedést. Mindezek összegét kell figyelembe;', venni akkor, amikor megtervezzük, mennyi búzát, kukoricát stb, termelünk. A növénytermesztési terv készítésénél né a területek esetleges növelésévé! próbálják meg termelőszövetkezeteink biztosítani a szükséges, mennyiséget, hanem a korszerű trágyázással, az agrotechnika helyes alkalmazásával az egy holdra eső tér-' mésátiagok növelésére kell törekedni. Az alacsony tervezés itt a szövetkezet fejlődésének komoly fékje. A tervkészítés során megkönnyíti a munkát a különböző mutatószámok kiszámítása. Például: a szövet-' kezet égy-egy tagjára hány hold szántó jut, ebből meny-, nyi kapás, hány munkaegységet használtak fel az elmúlt évben egy hold megmunkálására, a tagok megoszlása nem, kor és munkaképesség szerint (erre különösen a 'munkaigényesebb- növények beállításánál kéíí gondolni), egy számos állatra hány kh. szántó esik, egy igásfogatra hány hold jut, milyen segítséget ad a gépi állomás stb. Ezek a mutatószámok minden termelőszövetkezetnél változók, de minden esetben jellemzőek, megmutatják, hol szorít a csizma, nem terveztek-e erejükön felül. A jó tervkészítéshez természetesen az kell, hogy ismerjék az üzemet, a termeléseredmények növeléséhéz meglévő lehetőségeket, hogy a termelőszövetkezet vezetősége meghallgassa és felhasználja a tagok véleményét, javaslatait. Termelőszövetkezeteinknek olyan terveket kell készíteniük, melyek a szövetkezet felemelkedését, a tagok jólétét biztosítják. Végezetül pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy a terv elkészítése még nem elegendő, annak törvénnyé kell válni a termelőszövetkezet minden tagja előtt, azt teljesíteni kell minden részletében. Csak így válhat a tervkészítés nagy munkája szövetkezeteink hasznára. Benárd Géza, agronómus Selyp RADIO MŰSOR Szerda, november 23. Kossuth rádió: 5.30: Bányászokról. — 8.10: Népszerű operarészletek. — 9: Rádióegyetem. Zene- történet I. — 9.30: Vidéki együttesek és zenekarok műsorából. — 10.10: Túrót ettem. Óvodások műsora. — 10.40: Pillantás a nagyvilágba. — 10.50: Kovács Imre íuvo- lázik. — 11.10: Nagy együttesek műsorából. — 11.40: A nevelő tekintélye. Előadás — 12.10: Tánczene. — 13.15: Magyar könnyű zene. — 14.15: Délutáni hangverseny. — 15.10: Fiatalok zenei újságja. — 15.35: Fiatalok sporthíradója. — 15.55: Zenekari hangverseny. — 16.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 17.10: Szól a balalajka... 17.40: Bánhalmi György zongorázik. — 18: Az ország terve az országgyűlés előtt. — 18.20: Szív küldi... — 18.55: Kommentár. — 19: Jó munkáért szép muzsikát. — 19.54: Vörösmarty: A búvár Kund. — 20.20: „Fosztóka“ zenés játék. — 20.50: Winter: Skóciai népdalok. — 21: Kilátó. A rádió világirodalmi folyóirata. — 22.15: Tíz perc külpolitika. 22.25: A rádió szimfonikus zenekarát Kertész István vezeti. — 23.30: könnyű hangszerszólók. Csütörtök, november 24. Kossuth rádió: 5.30: Hangverseny kalauz. — 8.10: A Fővárosi népi zenekar játszik. 8.40: Zenekari hangv. 9.20: Márkus Edit meséi. — 9.40: Két ált. isk. énekkar műsora. 10.10: Rádióegyetem. Atomfizika. 10.40: Radó Ágnes Liszt-műveket zongorázik. — 11: Válaszolunk hallgatóinknak. — 11.15: Fúvósindulók. — 11.30: Házak és hajlékok Vörösmarty életében. Riportok. — 12.10: Népszerű nyitányok és előjátékok. — 12.40: Piovdiv város kórusa énekel. — 13.15: Magyar népdalok. — 14.15: A Rádió Gyermekuj- ság műsora a kisiskolásoknak. — 14.45: Magyar mezők virágai. Népdalok. — 15.10: Leszja Ukrainkji versei. — 15.30: Hangszeres muzsika. — 16: Az épülő kommuniz^ mus nagy országában. — 16.30;: Szív küldi. — 17.10: Tánézene. 4- 18: Ifjú Figyelő. Ipari tanulók kör zött. — 18^30 : Régi dalok, régi tánf cok. — 19: A MÁVAG kísérleti műhelyében. — 19.10: Granadai esték. — 19.54: Vörösmarty verseiből* 20.20: Bartók hangverseny. — 21.10'; Kommentár. — 21.15: Jugoszláv és román . népzene. — 21.40: A titkárnő. Beszélgetés Vészi Endre darabjáról. — 22.15: A rádió hépi zenekara játszik. —- 22.45: Alek- szandr Jasin költészete. — ‘23.05: Éji zene. Péntek, november 25. Kossuth rádió: 5.30: Az orvos beszél. — 8.10: Magyar tájak dalai.— 9: Történet egy fiatal platánfáról* — 9.10: Operarészletek. 10.10: A mesemondó kis tarisznya. — 10.30: Az okos mackó. — 10.40: Werner Mária énekel. —- 11.02: Mozart: G- dur variációk. K. 501. — 11.10: Rádiószatíra. 11.20. Szórakoztató szim- fónikus zene. — 12.10: Toki Horváth Gyula és zenekara játszik. — 13.15: Tánczene. — 14.15: Úttörő híradó. — 14.35: Operarészletek. — 15.10: Dobozy Imre: Békési jegyzetek. — 15.25: Különleges hangszerek muzsikája. — 16: Az egyiptomi rendelés. Hollós Korvin Lajos rádiójátéka. — 16.40: Patachich Iván: Csehszlovák népdalok. 17.10: Szív küldi. — 17.41: Jó munkáért — szép muzsikát. — 18: A gépgyártás új útjai. * Riportmúsor. — 18.15: Névnapi köszöntő a Kata-* linók számára. — 18.55: Kommentár. — 19: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 19.10: Tánczene. — 19.51: Vörösmarty verseiből. — 20.20: Operetzene. — 21.45: Sport az irodalomban és zenében. —*
