Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-23 / 91. szám

1955. November 23, szerda NÉPÚJSÁG 3 A tanácsok és lakosság jó kapcsolatának legfontosabb eszköze a meggyőző felvilágosltá sző „A tanácsok az államha­talom helyi szervei és egy­ben a dolgozók legszélesebbb tömegszervezetei, amelyek a Hazafias Népfrontra támasz­kodva, a dolgozók tömegszer­vezeteivel szorosan együttmű­ködve szervezik a lakosságot a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységben való közvetlen és állandó részvételre." így szól a tanácstörvény egyik pontja, s ennek jegyé­ben tárgyalta a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága az egri járási tanács munkáját, kapcsolatát a tömegekkel. Az ország egyre növekvő gazdasági és kulturális élete mindinkább megköveteli, hogy a tanácsok és a töme­gek közötti kapcsolat szilár­dabb legyen. Több helyen — az egri járásban is — tapasz­talható, hogy az új tanácsvá­lasztás óta e téren eredmény mutatkozik. A tanácsülés a végrehajtó bizottsági, az ál­landó bizottsági ülések, a ta­nácstagi fogadóórák, a beszá­molók rendszeres megtartása, azok színvonalának javulása, valamint a határozatok vég­rehajtása nagymértékben nö­velte a tanács és a tömegek közötti kapcsolat elmélyülé­sét, a tanácsok iránti bizal­mat. Mindezek ellenére azonban azt állapította meg a végre­hajtó bizottság, hogy az utób­bi időben az egri járásban la­zult a tanácsok és a töme­gek kapcsolata. Gyakoriak a járásban az adminisztratív intézkedések, a felszólítások, parancsolgatások, a dolgozók bűnvádi fenyegetése és hát­térbe szorult a párt, a kor- mány politikájának megmos gyarázása, a szervező, moz­gósító agitációs munka. Ez el­sősorban abból adódik, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságai nem fordítanak kellő gondot a tanácsülések megszervezésére, az ülése­ken hozott határozatok is­mertetésére és nem szervező munkával biztosítják a hatá­rozat végrehajtását. Színvo­naltalanok a tanácsülések, mert legtöbb helyen helytele­nül választják meg a tanács­ülés napirendjét Sorozato­san, hónapról-hónapra csak a mezőgazdasági munkát, a be­gyűjtést és adófizetést tárgyal­ják a tanácsok ülésein s el­mulasztják sok olyan fontos kérdés vitatását, mely közvet­lenül a lakosság igényeivel, gazdasági, kulturális, szociális ügyeivel foglalkozik. Éppen ezért a lakosság nem eléggé aktívan kapcsolódik egy-egy feladat szervező munkájába, vagy annak végrehajtásába. Nem kielégítő a járásban az állandó bizottságok mun­kája sem. Csak a mezőgazda- sági, begyűjtési és pénzügyi állandó bizottságok tartanak üléseket, azokat is úgyszól­ván csak a felsőbb szervek utasítására hívják össze, hogy segítsék egy-egy kampány- feladat megoldását. De nem működnek rendszeresen az oktatási, egészségügyi, keres­kedelmi állandó bizottságok sem, melyek a lakosság prob­lémáját hoznák a tanács elé és azok megoldásával erősíte­nék a lakosság és a tanácsok között a kapcsolatot. A tömegkapcsolat egyik leg­közvetlenebb megnyilvánulá­sát, a tanácstagi beszámolók és fogadóórák megtartását sem szorgalmazták a járás­ban. Nem készítik fel a ta­nácstagokat képességeiknek megfelelően a beszámolók megtartására, nem biztosítják a választópolgárok megjele­nését. A fogadóórákon a dol­gozók által felvetett panaszo­kat nem kezelik megfelelő gonddal és nem minden eset­ben intézik el azokat. Ezek azok a hibák, ame­lyek előidézik a tömegkap­csolat lazulását, s amelyek kijavítása nagy feladat elé állítja mind a járás, mind a községi tanácsok Vezetőit. A jövőben sokkal többet kell hogy törődjenek a vezető elvtársak a tanácstagok ne­velésével, munkába való be­vonásával és helyes javasla­tuk megvalósításával. A gyak­ran helytelen adminisztratív intézkedések helyett a ta­nácstagokon keresztül, a dol­gozó tömegeket meggyőzve, oldják meg a feladatokat. Pártunk és kormányunk po­litikája a legnagyobb biztosí­ték arra, hogy az egri járás­ban is szorosabb lesz a kap­csolat a tanács és a dolgozók között. Csak azt helyesen kell megmagyarázni a dol­gozó tömegeknek és érdekelt­té tenni őket a feladatok vég­rehajtásában. Dobi Antal megyei tanács Dolgozó paraszt fiatalok jelentkezzetek az Ezüstkalászos tanfolyamokra! A nagyobb és jobb termés elérése komolyabb szaktudást követel dolgozóinktól. Ennek a szaktudásnak a megszerzé­sére nagy lehetőség kínálko­zik az Ezüstkalászos tanfolya­mokon. Pártunk Központi Vezető­sége határozata nyomán me­gyénkben 38 község indít Ezüstkalászos tanfolyamot, november 15-től. A tanfolya­mot szakképzett, és nagy ta­pasztalatokkal rendelkező ta­nárok, agronómusok, vala­mint kiváló állattenyésztők tartják. Ezzel is elő akarjuk segíteni a mezőgazdaságban dolgozók nagyobb hozzáérté­sét. A tanfolyam díjtalan és kóf év után a hallgatók, — ha a vizsgát a követelmé­nyeknek megfelelően teszik le — oklevelet is kapnak. A tanfolyam hetenként két-két akalommal, négy-négy órát vesz igénybe. Dolgozó paraszt fiatalok, minél többen jelentkezzetek az Ezüstkalászos tanfolyam­ra. Legyetek élenjárói a me­zőgazdasági termelésnek, já­ruljatok hozzá dolgozó népünk ,életszínvonalának állandó eme­léséhez. Tanuljatok, hogy mi­nél jobban elsajátítsátok a magas termést biztosító agro- és zootechnika módszereit. Ismerjétek meg a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét a kisüzemi gazdálko­dással szemben. Mutassatok példát a többi dolgozóknak is. Jelentkezni az illetékes köz­ségi tanácsok végrehajtó bi­zottságainál és az agronómu- soknál lehet. Molnár Miklós, agropropagandista A Pedagógiai Főiskola Leérettségizett és beállt ipari tanulónak. Nem mindennapi eset, any- nyi biztos. De van már rá jó néhány példa. Gimnáziumot végzett fiúk, lányok felhúzzák a kék munkaruhát, az iskolai pad helyett a munkapadhoz állnak, toliforgatáshoz szokott ujjaikon fekete olaj csillog. Lássuk csak, hogy történt ez. Érettségi után Évente százezrével kerülnek ki a középiskolákból érettségi­zettek. Mi legyen további sor­suk, hogyan alakítsák életűi­ket? Ott van először is az egye­tem. Dehát nincs mindenkinek elegendő képessége, kitartása az egyetemhez. Az is nyilván­való, hogy nem kell annyi dip­lomás szakember, ahányan kö­zépiskolát végeznek. Még ná­lunk sem, ahol pedig az egye­temisták száma a felszabadu­lás előttinek többszörösére emelkedett. Ott van a hivatal. Ez a leg­gyakoribb : az érettségizett fiú, vagy lány hivatalba megy, ad­minisztratív munkára. Igen ám, de annyi tisztviselőre sincs szüksége az országnak. Hiszen állandó erőfeszítéseket tesznek, hogy a túlságosan megduzzadt hivatali apparátust egyszerű­sítsék, a fölöslegesen lefoglalt embereket hasznosabbá tegyék az országnak. Meg aztán csakugyan az volna a „leg­főbb jó“ egy középiskolát végzett fiatalnak, hogy hiva­tali asztalhoz telepszik? Nem igen fordult elő azelőtt, hogy érettségizettek szakmát tanultak, munkásnak mentek. De ami szokatlan, nem feltét­lenül rossz is. Mert: a munkások ma a társadalom legmegbecsültebb tagjai; rég elmúlt az az idő, amikor megvetett, lenézett dolog volt a testi munka; egy átlagos szakmunkás ke­resete lényegesen felülmúlja „ S?2 első fecskék“­egy átlagos adminisztrátorét. Maradna még egy ellenve­tés: az érettségizetteknek azért jobb a hivatal, mert ott inkább hasznosíthatják tudásukat... Akiben ez a gondolat felve­tődött, vegye csak fontolóra: szellemibb munka-e egy admi­nisztrátoré, mint egy esztergá­lyosé, vagy motorszerelőé? A középiskolában tanult tárgyak nagy részét (fizika, matemati­ka, vegytan, ábrázoló geomet­ria) jobban hasznosíthatja-e vajon egy adminisztrátor, mint egy tervrajz után dolgozó, a milliméter századrészével szá­moló szakmunkás? Kötve hi­szem. Valószínűleg így gondolhat­ták azok a fiatalok is, akik é- rettségi után ipari tanulónak álltak. Érdemes volt-e? Érettségizett ipari tanulók után érdeklődtem. A Finom­mechanikánál. mint kiderül, négyen is vannak az idén. Mit tapasztaltak munkájuk­ról? — Szorgalmasak, tevéke­nyek. ök a legfegyelmezetteb- bek az osztályban — feleli Fe- renczi Mihály, a vállalat igaz­gatója. — Nagy könnyebbséget je­lent az érettségizettek segítsé­ge. Szívesen ellátnak minden megbízatást, bevonják a töb­bieket is — jelenti ki Nyiri József, az MTH iskola DISZ titkára. — Abban az osztályban, ahol érettségizettek vannak, jobb az osztály kollektívája, — mondja osztályfőnökük, Hajós Gyula. — Kitűnően tanulnak, jól megállják a helyüket a gya­korlatban is. És egyáltalán nem éreztetik a többiekkel, hogy érettségizettek. Szeretik őket, tekintélyük van. Bár mi­nél többen lennének... Ezt egyébként mindenki megjegyezte, aki az érettségi­zettekről beszélt. Tehát megállják a sarat, leg­kiválóbbak a tanulók között. De ők, ők maguk elégedet­tek-e, nem bánták-e meg, hogy ipari tanulónak mentek? Valentinyi Károllyal beszél­getek. Motortekercselést, villa­mossági munkákat tanul. Az idén érettségizett. Komoly, csendes fiú, a kérdésekre olyan igyekvő pontossággal válaszol, mintha órán lenne, s tanára felszólítaná. — Hogyan határozta el, hogy szakmát tanul? — Nem most határoztam el, már régen szóbakerült otthon. Az édesapám villanyszerelő az AVESZ-nél. Azelőtt vidékre is járt. Néha elkisértem, figyel­tem, hogy szereli a transzfor­mátorokat. Nagyon tetszett nekem ez a munka. Szerintem a villamosságé a jövő. — Mi célja volt a középis­kolával? — Hogy többet tudjak. Édes­apám is azt mondta, végezzem csak el a gimnáziumot, amit megtanulok, mindig javamra válik. —És javára vált? — Igen. A gimnáziumban nem voltam ugyan jó tanuló, de most az MTH iskola elég jól megy. Közismereti órákra nem is kell járnunk. Olyankor leszaladok ide a műhelybe. — Mennyi a tanulóidő? — Nekünk érettségizetteknek csak két év. De akik jól ta­nulnak, azokat már másfélév múlva felszabadítják. — Sikerülni fog? / — Nem tudom... Én min­dent megteszek. Hasonló válaszokat adott a fenti kérdésekre két másik érettségizett, Verhoczki István életéből Az Októberi Foradalom év­fordulója alkalmából a Szo­cialista Kultúráért érdem­éremmel tüntették ki Dr. Lu­kács Dezső főiskolai docenst, az állattani tanszék vezető­jét. Kitüntetésben részesült a főiskola két végzett növendé­ke is: Poprádiné Barra Ildi­kót és Zsámbók Jenőt kitűnő eredményeiért a Rákosi Má­tyás tanulmányi érdemérem­mel jutalmazták. November hónapban vizsga­előkészítő előadásokat tartanak levelező hallgatók részére. Az eddigi tapasztalatok szerint, noha a megjelenés nem köte­lező, a levelezők várakozáson felül, több mint 50 százalékos arányban jelentek meg az előadásokon. Ankétot rendezett a főisko­la DISZ szervezete Gárdonyi Géza „Annuskájáról“. Eljött az ankétra Kalmár András, a darab rendezője, és négy sze­replője: Lóránd Hanna, Bőd Teréz, Forgács Tibor és Var­ga Gyula is. A két és félóra hosszat tartó ankétot végig nagy érdeklődéssel kísérték a hallgatók. Megnyitották a főiskola kö­rülbelül ötezer forintos költ­séggel berendezett diákklub­ját. Jól sikerültek a november elején tartott politikai körök. Az e havi összejöveteleken „Kispolgári nézetek főisko­lánkon“ címmel rendeztek vi­tát a főiskolások 11 DISZ cso­portban, 11 tanár vezetésével. Sok helyütt élénk vita kere­kedett egyes hallgatók maga­tartásáról. Zeneesték A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa Kultúrottho nában 1955 novemberétől kezdődően zeneismeretter­jesztő előadássorozatot indíta­nak mikrobarázdás lemezről. Az előadások keretén belül Tary László zenetanár ismer­teti a legnagyobb zeneszer­zők életét és műveit. Az első előadás Bartók-emlékest, ün­nepélyes megemlékezés Bar tók Béla, egyik legnagyobb zeneszerzőnk halálának 10. évfordulójára. Előadás kezde­te november 22-én, kedden este 7 órakor, ezt követően a többi előadás minden máso­dik héten kedden este SZOT székház földszinti olva­sótermében lesz. és Lukács Gyula is. Verhoczki kerekarcú, kékszemű, mosoly­gós fiú, olyan hosszú szempillái vannak, hogy egy lány is meg­irigyelhetné. Lukács vékony és hosszú; keskeny, sápadt arcát zöld szempár színesíti. Külső leg erősen elütő két ember. De körülményeik annál hasonlób­bak. Mindketten a Dobó gim­náziumban végeztek, mindket­ten motorszerelést tanulnak, — mindketten vezetőségi tagjai az iskolai DISZ szervezetnek. Arra a kérdésre, nem talál- ják-e kárbaveszett időnek a kö­zépiskolában töltött négy évet, egymás szavába vágva vála, szolnak: — Nem, egyáltalában nem kárbaveszett idő. Az embernek megvan az általános művelt­sége. .. — És szakmailag is köny' nyebb a tanulás — teszi hozzá Lukács Gyula. — Az anyagismeretben vegytanra támaszkodhatunk.. — A szakrajzban az ábrázoló geometriára... — Meg aztán a tanoncidő is rövidebb. Az első évben 90 fillér óra­bért kapnak, mint tanulók, no meg munkaruhát. S a motor- szerelés, választott szakmájuk érdekesebb minden hivatali munkánál. Érdemes volt? Úgy látszik érdemes. * Uj munkásosztály van ná lünk felnövőben. Olyan mun kásosztái” amely tudásával szellemi erejével fokról-fokra áthidalja a fizikai és szellemi munka között tátongó űrt. Ki mondhatatlanul sokat fejlődött már eddig is az eltelt néhány év alatt. Ennek az új, tanult munkás- osztálynak képviselői ezek az érettségizett fiatalok, akik most szakmunkásnak mentek Az első fecskék. GACS ANDRÄS ■ A TUDOMÁNY SZOLGÁLATÁBAN ■ Nemrégiben hírt adtunk | arról, hogy a biológiai tudo­mányok doktorává minősítet­ték Dr. Hortobágyi Tibort, a Pedagógiai Főiskola biológiai tanszékének vezetőjét. Olyan fokozat ez a tudósoknál, mint hadseregben a tábornoké. Nem is adják egykönnyen — annak, aki el akarja érni, szakterülete beható, alapos ismeretén kívül számottevő kutatásokkal, felfedezésekkel kell bizonyítania tudósi rá­termettségét. Dr. Hortobágyi Tibor bizonyította is: „Az al­földi halastavak növényegyüt­tes viszonyai“ című érteke­zését neves tudósok, az Aka­démia tagjai vitatták meg és érdemesítették szerzőjét a tu­dományok doktora címére. Az indokolásban azt is megje­gyezték, hogy Dr. Hortobá­gyi Tibor új utakat tört, új utakon igyekszik felderíteni témáját. Tulajdonképpen melyek is azok a „halastavak növény­együttes viszonyai“ és mi haszna annak, ha valaki feli deríti őket? Jogos a kérdés, a tudomány nem valami ma­ga magáért való dolog, nagy- szakállú különcök mulatsága, ahogy valamikor ábrázolták, hanem eleven erő, fény, amely bevilágít a természet titkos műhelyeibe, s lehetővé teszi, hogy az ember a maga hasz­nára és kedve szerint formál­hassa a természetet. Ahhoz a hatalmas termé­szetátalakító munkához, amely a Szovjetunióban folyik és nálunk is megkezdődött, hoz­zátartozik nagy völgyzáró gá­tak építése, mesterséges ta­vak létesítése. S mivel a ter­mészet átalakításához tartozik minden természetadta lehető­ség kihasználása, a mestersé­ges tavakat benépesítik hal­lal. Beláthatatlan lehetőségek nyíltak a haltenyésztésben. Dr. Hortobágyi Tibor érte­kezésének a haltenyésztésben van nagy szerepe. A vízinövé­nyek, moszatok mennyisége és minősége erősen befolyá­solja a hal tenyésztés feltéte­leit. Egy-egy tó növényvilá­gának ismerete lehetővé teszi a leghelyesebb, leggazdaságo­sabb takarmányozást és még az is megállapítható jó előre, milyen hozam várható egy- egy évben. Amolyan fehér folt volt ez a biológiában. Dr. Hortobágyi részletes feldolgozása sok hiányt pótolt. Tizennyolc új növényt fedezett fel amelyről szó még nem esett a szakiro­dalomban. Két év kemény munkájá­nak gyümölcse volt ez az ér­tekezés. Nem volt hiábavaló munka. Szerzője a legmaga­sabb tudományos fokozatban részesült s ami még ennél az elismerésnél is több: kutatá­sai nagy hasznot hajthatnak még népgazdaságunknak. IFJÚSÁGUNK életéből Uj vezetőséget választott a tiszanánai DISZ szervezet November 9-én új vezető­séget választott Tiszanánán a DISZ fiatalsága. Most az új vezetőségre hárul az a fel­adat, hogy egy egységes DISZ szervezetet hozzon létre. Nem lesz nehéz a munka, hiszen van példaképünk. A milliókat magába foglaló lenini Kom- szomoltól megtanultuk, hogy az élet bármely területén példásan helyt kell állni. Eb­ben a szellemben fog munká­hoz az új vezetőség és hisszük valamennyien, hogy ez sike­rülni is fog. DISZ ifjúságunk részére a kultúrotthonon be­lül biztosítottuk a klubhelyi­séget, olvasótermet és külön a lányok részére gazdaasz- szonykört. Ezenkívül a szóra­kozáshoz sport- és társasjá­tékot biztosít a kultúrotthon. Irodalmi, fotó, tánc, zene, művészet és sportszakkörök­ben ki-ki a maga ízlése sze­rint tanulhat, szórakozhat. Meg van a lehetőség a tanu­láshoz is. DISZ szervezetünk­ben jelenleg három Petőfi is­kola működik, — két első év­folyamon és egy második év­folyamon — 80 hallgatóval. Ez is azt bizonyítja, hogy fia­talságunk szívesen él a ta­nulás lehetőségével. Szerve­zetünk munkájához elsősor­ban a községi pártszervezet segítségét kérjük, de kérjük a többi tömegszervezetet is, hogy kapcsolódjanak be mun­kánkba és akkor nem lesz olyan nehéz ifjúságunknak erős, egységes DISZ szerve­zetet létrehozni, melyben minden becsületes fiatal mű­velődhet, tanulhat és szóra­kozhat. Erdélyi Béla, DISZ titkár Az egri Dobó Gimnázium életéből Iskolánkban a tanulást, a tudáshoz vezető utat ma még jobban elősegíti a diákok ré­szére létesített tanulószoba. Ez a középiskolás kollégium­ban való ebédelés lehetőségei­vel is együttjár. A gyengébb tanulók csekély térítést fi­zetnek, viszont a kitűnő és je­les tanulók szorgalmuk ju­talmául kapják az ízletes kosztot és vehetik igénybe a tanulószobát, ahol tanári fel­ügyeletet és a megfelelő me­leget mindenkor biztosítják mintegy 50 diák részére. A ta­nulás délután 3—6-ig tart. A tanulószoba vezetői, Milner Margit tanárnő, dr. Farkas László és a beosztott felügye­lő tanárok mindenkor segít­séget nyújtanak a diákok­nak. Különösen hasznos a gyengébb tanulók korrepetá­lása, számtan, fizika, magyar és a többi tárgyakban. Hálá­sak vagyunk tanárainknak, akik segítenek és semmiféle zavaró körülményt nem tűr­nek el tanulásunk biztosítá­sa érdekében. Szilánk Olivér Gyorsabban szántsunk, — hordjuk a trágyát! Hosszas küzdelem után mély­szántásban megyénk megsze­rezte az első helyet 64 száza­lékkal. Vetőszántásban orszá­gosan a harmadik helyen tar­tunk 75 százalékos tervteljesí­téssel. A november 10-i érté^ kelés szerint silózásban is si­került megszerezni a vezető­helyet, mert a gépállomások szintjén értékelve, alig hiány­zik néhány százalék a tervtel­jesítésből. Gépállomásaink a tavaszi és a nyári kampányban igen jól megállták helyüket. Most az őszi munkák is befejezéshez Egyhetes szabolcsi és borso­di útjáról visszaérkezett Dr. Molnár József vezető metódi- kus. A főiskola gyakorlóéves hallgatóit látogatta meg s ta­pasztalatairól november 16-án beszámolt a főiskola tantes­tületi értekezletén. közelednek. Szükséges, hogy minden percet kihasználva, a mélyszántás, a vetőszántás és a silózás hátralevő feladatait is jól megoldják. A mélyszántásban több járás elmaradt, traktoristáinknak kü­lönösen a rizsföldek előkészíté­sére kell nagy gondot fordíta­ni, főként a hevesi, füzesabo­nyi és a sarudi gépállomások­nak, amelyek körzetében sok rizsföld van. Betakarításban: cukorrépa és burgonya szedésben megyénk országosan első, kukoricatörés­ben második, szárbetakarítás­ban a harmadik volt az elmúlt hetekben. Nagy lemaradás van az istállótrágya kihordásában, itt a 12. hellyel kellett megelé­gednünk. Dolgozóink a beta­karítás és vetés befejezése után minél előbb hordják ki a föl­dekre az istállótrágyát, hogy ebben a munkában is az első megyék közé kerüljünk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom