Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-19 / 90. szám
V 6 NÉPÚJSÁG 1955. november 19. szombat I tárgyalásokkal szembehelyezkedő politikára kadaré vár (Készlet a Magyar Nemzet 1955 november 17—i számából.) A négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet szerda este befejeződött egy szűkszavú zá- wSközleménnyel, amely sem- minő konkrét döntést nem jelent be és négy beszéddel, melyek reményt nyújtanak a jövőbeni előrehaladásra. A lefegyverzés kérdéséről a tárgyalások most az ENSZ albizottságában folytatódnak. A közvéleményt, amely júliusban a világ minden országában oly nagy lelkesedéssel vette tudomásul Bulganyin- nak, Eisenhowemek, Edennek és Faure-nak azt a közös megái Tanítását, hogy az atom korszakban a nagvhatalmak között függőben levő kérdéseket nem lehet erőszakkal rendezni, — ez természetesen nem elégítheti ki. Nyilvánvaló, helytelen volt arra számítani, hogy a függőben levő kérdéseket most csodás gyorsasággal fel lehet számolni és hogy semmi sem marad azokból a tervekből, amelyeket egyes külügyminisztériumok és vezérkarok tíz éven át ápol- gatták és hogv a problémák megoldása azáltal, hogy békésnek kell lennie most már könnyű is lesz A négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet azonban megerősítette a tárgyalások szükségességét, tisztázta a nézeteket és a kérdések megoldásának feltételeit. Azt mondhatnánk, hogy talaj- elókészítő értekezlet volt. A nvugatiak azonban, akiket Dulles és Adenauer maguk után vonszoltak, útlát állták az eredményes vitának, de az ó egyetértésük és hivatalos hajthatatlanságuk homlokzata mögül meghallottuk annak a politikának recseeé- sét-ronogását, amely már évek óta állandóan megakadályoz minden meeeevezést Nyugat és Kelet között és amelynek tarthatatlansága most véokéop kitűnt. Ez még az a politika volt, amelyet a hidegháború és az amerikai atommonopólium idején dolgoztak ki. E politika célja az ▼olt, hogy a Szovjetunióval az „erő helyzetéből“ tárgyaljanak, miután igyekeztek bekeríteni egy olyan katonai szövetségi rendszerrel, amelynek Németország és Japán lett volna a két tartó oszlója E politika, amely a háború gondolatát sem zárta ki, szembe találta és találja magát a népek békeakaratával. E politika kudarcba fulladt, mert a Szovjetunió is rendelkezik atom- és hidrogénfegyverekkel, mert Japán nem volt hajlandó felfegyverkezni és mert a Bandungban összegyűlt ázsiai és afrikai népek kimondották semlegességüket. Lehetetlen tovább folytatni ezt a politikát ma, amikor Bulga- nyin és Hruscsov indiai útjára készül, amikor a nyugatiak tervei a legnagyobb nehézségekbe ütköznek a Közép- Keleten amikor a ciprusi kérdés gyakorlatilag felrobbantotta a balkáni egyezményt s Ausztria semlegessé vált. Ez az idejét múlt politika még időről-időre felüti a fejét, jóllehet, ma már nem felel meg a tényleges helyzetnek. A nyugati külügyminiszterek azért, hogy Adenauerék- nak segítséget nyújtsanak a német ellenzékkel szemben — amely pedig most még erősebb lett, miután kitűnt, hogy a nyugati hatalmak feltételei alapján nem lehet egyesíteni Németországot, — tehát kizárólag ezért elutasították az európai biztonsági egyezményt, amelynek elvei tekintetében pedig széleskörű egyetértés jött létre a Szovjetunió mesz- szemenó engedményei nyomán. Azért, hogy eleget tegyenek az amerikai katonai vezetők kívánságainak, nem voltak hajlandók megvitatni a fokozott és ellenőrzött lefegyverzés szovjet tervét, amely sok francia és angol javaslatot is magában foglalt, nem voltak hajlandók elítélni az atombombát és megígérni, hogy azt nem használják elsőknek. Azért, hogy megakadályozzák az enyhülési irányzat további erősödését a közvélemény körében — mely irányzat mellett nehéz fenntartani fegyverkezésük mai ütemét —, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok megjavítására irányuló minden megegyezést attól tettek függővé, hogy szabad propaganda tevékenységet fejthetnek ki a Szovjetunióban és nem voltak hajlandók tudomásul venni a szovjet és a nyugati javaslatok közös pontjait, amelyek széleskörű megegyezést tettek volna lehetővé az idegenforgalom, a diákcsere, a film, könyvcsere és a kölcsönös rádióközvetítések fejlesztése terén. Ezért volt aztán az, hogy Dulles szövetségesei unszolása ellenére nem volt hajlandó belemenni abba, hogy egy újabb négyhatalmi külügyminiszteri találkozót jelentsenek be, ami pedig mégis meg lesz. A nyugatiak ezen az értekezleten állandó tagadásukkal elgáncsoltak minden gyakorlati javaslatot azt, hogy Németországból vonják ki a megszálló csapatok egy részét és hogy az Atlanti Szerződés és a Varsói Szerződés államai között kössenek támadást kizáró egyezményt. A nyugati külügyminiszterek olyán álláspontot foglaltak el, âmelÿ tarthatatlanná Vált a közvélemény előtt. Erről hamarosan maguk is meg fognak győződni. Senki sem hiszi ugyanis ma már a nyugati országokban, hogy a Szovjetunió, amelyről annyi érdekes és rokonszenves híradást, olvasnak, bárkit is meg akar támadni. Senki sem tudja nyugaton megérteni, hogy a nemzetközi diplomácia egész munkáját hogyan lehet a németországi választások kérdésétől függővé tenni. Hihető-e például, hogy Franciaországban bizalommal vannak az emberek Adenauer iránt és hogy nem vették észre, hogy Adenauerék a párizsi megállapodások jóváhagyását éppen május 8-i, vagyis a hitleri vereség évfordulójáig akarták tető alá hozni és az új Wehrmacht születésnapjául november 11-ét, az 1918. évi fegyverszünet évfordulóját választották. Magának Dullesnek is nagy nehézségei lesznek az Egyesült Államokban, ahol nagyarányú sajtókampány van kibontakozóban ellene. Olyan különböző irányzatokhoz tartozó emberek, mint Lippmann, Reston, Kennan és Alsop, egyetértenek abban, hogy a Dulles-féle politika megbukott, mert az események túlhaladták s hogy e politika revízióra szorul. A négyhatalmi külügyminiszteri értekezlet talán utolsó megnyilvánulása volt ennek a politikának, amelyet saját tehetetlensége kudarcra ítélt. Az értekezlet azonban azt is bebizonyította, hogy az, amit július óta genfi szellemnek nevezünk, annyira belegyökerezett az emberek tudatába, hogy a kommunistaellenes atomkereszteshadjárat bajnokai tehetetlenül állnak vele szemben. Ezt az irányzatot már nem lehet visszájára fordítani és ezt a miniszterek is megállapították. Ez az irányzat tovább tart és a következő értekezletnek ezzel feltétlenül számolni kell. Párizsban a Francia Akadémia tiszteletreméltó tagjai néha összeülnek, hogy szótárt szerkesszenek. Abban az illúzióban ringatják magukat, hogy ők irányítják a nyelv fejlődését A valóságban azonban csak nagy vonakodás után és tetemes késéssel lerögzítik azt, ami a gyakorlatban már megvalósult. Az élet fittyet hány az ő elveire és magának követeli az utolsó szót Ugyanígy jár Dulles külpoltikája is. RÁDIÓ MŰSOR Vasárnap, november 20. Kossuth rádió: 8.10: Édes anyanyelvűnk. — 8.15: Egy íau — egy nóta. — 8.55: Fotóamatőrök öt perce. — 9: Zenés fejtörő. — 10: Vasárnapi levél. — 10.10: II. Szellemi éttusa. — 11: Kodály: Molnár Anna. — 11.10: A rádió szimfonikus zenekarát Lehel György vezényli. 12.45: Jó munkáért — szép muzsikát. — 13.30: Rádiólexikon. — 14.15: Közvetítés labdarúgó mérkőzésekről. — 15: A rádió operettieiböl. — 15.30: Egy hét a külpolitikában. — 15.45: Szív küldi. — 16.15: Táncoljunk! — 17.10: Kineses kalendárium. — 18.05: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 13.45: Vészi Endre: A titkárnő. Színmű 3 «elvonásban. — 22.10: Szórakoztató zene. — 23: Zenekari hangverseny. Hétfő, november 21. Kossuth rádió: 5.30: Sport és totóhírek. 8.15: Reggeli hangverseny. 9: Seherezáde. Elbeszélés. — 9.20: Népzene. — 9.40: Adám Vera hegedül. — 10.10: Napos Palkó. 10.40: Az elmúlt hét műsorából. — 12 10: A rádió operettjeiből. — 13.15: Népzene. — 14.15: Üttörő híradó. — 14.35: Népek dalai. — 15.10: Heti zenes kalendárium. — 16: Az iskolások irodalmi újságja. — 16.30: Válaszolunk hallgatóinknak. 16.45: Könnyű zene. — 17.15: Bencze Miklós énekeL — 17.35: A varsói VTT műsorából. — 18: Az ifiúság írói. Fehér Klára. — 18.20: Lortzing és Wagner operáiból. 18.55: Kommentár. — 19: A lakásgyárban. Riport — 1910 Tánczene. — 20.20: Lehár est. — 20.54: Tudományos híradó. — 21.14: A cseh filharmó- nikus zenekart Manuel Rosenthal vezényli. — 23.02: Régi magyar muzsika. — 23.53: Saljapin orosz nép- daloka énekeL Kedd, november 22. Kossuth rádió: 5.30: Külpolitikai kislexikon. — 8.10: Vas megyei népdalok. — 8.50: Dalok. — 9: Úttörő híradó. — 9.20: Gyermekzene. Mosonyi: Magyar gyermekvilág.— 9.50: Petőfi: János Vitéz. I. ének 10.10: Dalok mesterségekről. — 11: Nők negyedórája. — 11.15: Jó! munkáért — szép muzsikát. 11.45- Somlyó György: Óda Európához. 12.19: A rádió népi zenekara ját-j szik. — 13.15: Erkel és Mosonv' operáiból. — 14.15: Hangverseny gyermekeknek. — 15.10: Bach: Parasztkantáta. — 15.30: Ünnep Mon-, góliában. — Zenés irodalmi műsor — 16: Daltanulás. Kábalevszkij : Dal a csapatvezetőkről.. — 10.20: Most légy okos. Domokos! 16.40: Bárdos: I. népdalrapszódia. 17.10: Offenbach: Szép Heléna. Részletek 18: Látogatás a magyar fotóanya-' gok készítőinél. — 18.10: Szív küldi. — 18.35: Vörösmarty: Csongorl és Tünde. Színjáték. — 21.40: Kommentár. — 21.45: Tánczene. 22 15: Miljutyin: Zűrzavar a lányok között. Operettrészletek. — 22.50: Ma-j gyár zeneszerzők: Kósa György. népújság Az MDP Heves megyei Pártbizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkeszti: a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Komócsin Mihály. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Mártírok tere 1. Postafiók: 23. Telefon: 24-43, 24-44, 24-45. Hevesmegyei Nyomda V., Eger. Felelős nyomdavezető: Mandula Ernő. Terjesztik: a Megyei Postahivala' Hírlaposztálya és a hiriapkézbesltt postahivatalok. Előfizetési díj eg> hónapra 3.50. negyedévre iu.5o F Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél. Gyöngyös város anyakönyvéb öl Szülöttel; : Bessze Erzsébet, Sí lyok Katalin, Deák János, Pú Ottó, Rábaközi Sándor, Bakó B. la, Kovács Erika, Kovács Káról; Tóth József, Magda István, Gri gór Tibor, Nyilas István, Fogán Eszter, Dunkó János, Győri Erik Csongrádi Csaba, Vemyik Kati lín, Kelemen János, Markovii Márton, Hollós! Mária, Juhász Fi rene, Bálint Anna, Kiss Imre, T; bori György, Kiss Sándor, Kuru< Zoltán, Csikós Sándor, Herkó Év Szabó Imre, Gyám András, H; Tibor, Vasali István, Dudás Mái ton, Horváth Agnes, Nagy Erzsi bet. Házasságot kötöttek! Megyeri György — Hidasi Éva, Nagy Imre — Bágyi Irén, Kocsis András Gráf Magdolna, Patkó Endre — Tóth Jolán, Demeter László — Tu- za Etelka, Tóth József — Zombori Julianna, Pataki Mihály — Antal Erzsébet, Perge Imre — Begala Margit, Szabó h. Károly — Mező Mária, Sike Imre — Szalai Ilona, Bozsik Pál — Urbán Margit, Lukács János — Patócs Ilona, Do- moszlai Gábor — Erdélyi Margit, Király Andor — Kerek Rozália, Farkas Andor — Farkas Karolina, Kövér Balázs — Dudás Margit, Farkas István — Bartha Jolán, Fel- legvári Endre — Cserta Anna, Megyeri József — Hovanyec Mária, Zsigmond Károly — Nagy Katalin, Csomós Imre — Vörös Rózái, Móczár Pál — Sipos Katalin, Beke Lőrinc — Baranyi Erzsébet, Pálfi András — Kozma Katalin, Szabó Lajos — Bucsenkó Margit. Meghaltak: Kovács István, Kiss lános, Gál Sándor, Zubolyák István, Zólyomi Józsefné, Pirman Károly, Sidló István, André József, Király Kálmán. Nemoda Barnabás, Stein Ferenc, Brezoczki Mária, Barta Imréné, Beszeg Ger- gelyné, Bacsa József. November 27—december 4. UKRÁN HÉT Az ukrán filmművészetről Hazánkban első ízben november 27 és december 4. között rendezik meg az ukrán kultúra hetét. Népünk az elmúlt évek során számos kiváló alkotással — könyvvel, színdarabbal és filmmel ismerkedett meg, amelyek az ukrán művészet és irodalom legszebb termékei közé tartoznak. Ismertek a színházak műsorából Komyejcsuk író Ukrajna mezőm és a Nagy műtét című darabjai, népszerűek Tárász Sevcsenko versei, s az ukrán filmművészet alkotásai: a Maximka, a Vas- ökiű Bogdán a Boldog nyár, a Donyeci bányászok stb. Az ukrán filmművészet, mint a sok nemzetiségű szovjet filmgyártás szerves része igen jelentős, mind a művészi színvonal tekintetében, mind pedig számbelileg. Az orosz film mesterei: Pirjev, Donszkoj és mások segítették az ukrán filmgyártást. Az ukrán filmgyártás megszervezésének és kialakulásának éveiben az orosz filmművészet elsősorban az ukrán filmszakemberek nevelésével gyakorolt nagy hatást Amikor az ukrán filmesek túl jutottak a kísérletezésen, alkotó módon gyümöl- csöztették az orosz mesterektől tanult művészi ábrázoló megoldásokat. A rohamosan fejlődő ukrán filmművészet 1930 után már számos művészi alkotással járult hozzá a szovjet filmgyártás termékeihez. 1939-ben készült el Dovzsenko SCSORSZ című filmje, 1941-ben Szav- csenko Vasöklű Bogdán, s 1951-ben a Széttört bilincsek című filmje. A Nagy Honvédő Háború éveiben az ukrán film szakemberek az ashabadi és taskenti stúdiókban dolgoztak, s olyan filmeket hoztak létre — Szivárvány, Az acélt megedzik —, amelyek lelkesítették az egész Szovjetország népét. A háború befejezése után az ukrán filmek egyre inkább a jelenkorral, a magánélet problémáival foglalkozz nak. Míg a Donyeci bányászok a munkásélet nagyszerűségéről, az új technika csodálatos vívmányairól beszél, addig a Marina sorsa egy olyan asszony bánatát mondja el,, akit önző, törtető férje elhagyott. A 13-as számú ügynök a még meglévő ukrán nacionalizmusról rántja le a leplet A múlt nagy hagyományai elevenednek meg az Álruháé szultán című operafilmben, a Bátorság iskolájában, a Vihar- bon nőttek jel és még sok más ukrán filmben. Most az Ukrán Hetek kapcsán bő alkalom nyílik közelebbről is megismerni e nép életét, történelmét, s munkájának sikereit. Az ünnepi hetek alkalmával a filmszínházak ismét műsorra tűznek 25, korábban már bemutatott ukrán, vagy Ukrajnával foglalkozó filmet. Syongvös válogatott labdarúgócsapata egyenrangú elScnfeie volt az NB.Í-es Salgótarján! Bányásznak Salgótarjáni Bányász — Gyön gyösi válogatott 3:2 (3:2), Gyöngyös barátságos, 1000 néző. V.: Csiha. Az KB I-es csapat gyors támadásaival meglepte a gyöngyösieket, akik meglehetősen elíogódottan kezdték a játékot. Később megváltozott a játék képe. a hazaiak feljavultak, és majdnem kiegyenlítettek. Szünet után tovább tartott a gyöngyösi válogatott lelkes jó játéka, sőt többet támadott visszaeső ellenfelénél. A Salgótarjáni Bányász játéka csalódást keltett. A válogatott góljait Hernádi (2) szerezte. rajta kívül még Sütő nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Elkészült az MHK testnevelési rendszer új szabályzata Az OTSB agitáeiós és propaganda osztálya szombaton délelőtt sajtóértekezletet tarolt, amelyen Kutas István, az OTSB Sportoktatási Hivatalának vezetője ismertette az átszervezett MHK (Munkára Honvédelemre Kész) testnevelési rendszert. Előadása első részében Kutas István visszapillantást tett a fel- szabadulás utáni magyar sportéletre, amikor azonnal jelentkezett a tömegek sportolási igénye. Ezt ideig-óráig a különböző sportágakban kiírt törnegversenyek elégítették ki, de egyre inkább szükségessé vált valamilyen összefüggő versenysorozattal jelvényszerző verseny kiírása. A szovjet GTO rendszer mintájára valósult meg ekkor az MHK testnevelési rendszer, amely azonban különböző hibák miatt — mint ahogy a párthatározat megállapította, — nagymértékben elvesztette népszerűségét, s ezért vált szükségessé a rendszer átdolgozása. Az új MHK szabályzat elkészítésénél figyelembe vették a Szovjetunióban nemrég megjelent új GTO szabályzat egyes rendelkezéseit, de felhasználták az OTSB egyes osztályainak, az országos társadalmi sportszövetségnek, a megyei és alsóbb TSB-knek és különböző sportszervezeteknek tapasztalatait, valamint a testnevelési tanárok és a Testnevelési Tudományos Tanács kísérleteit és tanácsait is. Az új szabályzatban csökken a követelmények száma, s az eddigi 9 próba helyett csak 6 gyakorlati követelménynek kell eleget tenni és egy előadást meghallgatni a résztvevőknek. A kötelező és szabadon választható próbák helyett csak a kötelező próbák vannak, A korcsoportok megállapításánál figvelembe vették, hogy egy korcsoport két szélső évjárata között ne legyen olyan különbség, amely a, próbák teljesítésénél egvik. vaay másik évjárat javára, vagy kárára aránytalanságot okozott. Az új szabályzatban a leglényegesebb változás az, hogy a jövőben MHK próbát csak nyilvános versenyén lehet teljesíteni. Ki lests a község legjobb sakkozója ? Az OTSB „Falusi Kupa“ sakkversenj'ek keretében kiírta a közs. egyéni sakk-versenyeket és a körzeti csapatversenyeket. A körzeti csapatversenveks időpontja még távolabbi, előtte el kell dönteni: kik a legiobb sakkozók a községben, akikből majd összeállítják a csapatot. A sakkiáték igen népszerű sportággá vált a felszabadulás után különösen falun hódított tért, s a téli estéken egyre több és több azoknak a falusi dolgozóknak a száma, akik a korosmaasztal helyett a sakktáblák fölé hatolnak. Sok-sok fiatal és felnőtt tett szert ilymódon leleményességre, körültekintésre, tervszerűségre. — egyszóval azokra a tulajdonságokra. melyeket az életben is hasznosan gyümölcsöztethetnek. A sakkjáték, — amellett, hogy szórakoztat, — felkelti az érdeklődést a sakk-könyvek, sakk-folyóíratok iránt. A kitáguló látókör, a logikussá váló gondolkozás kiváló segítői a tudásszomj, a művelődési lehetőségek megszerzésére. így segíti a sakk a mindenoldalú szocialista embertípus kialakítását. A versenyeket a járási TSB és a falusi sakkversenyek rendező bizottságai rendezik. A rendező bizottságok megszervezését a községi DISZ szervezetek végzik. A versenyeken részt vehet minden 15. életévet betöltött dolgozó, aki minősítési könyvvel nem rendelkezik. A versenyek helyezettjei értékes díjakat kapnak. Nevezni lehet a rendező bizottságoknál. Reméljük, hogy megyénkben az ezévi falusi sakkversenyek megteremtik. a falusi sakk kultúra végleges alapjait, s a hosszú téli estéken ezer és ezer felnőtt és fiatal válik a sakk végleges barátjává. Decemberben Egerben is megindul a Sportakadémia 2. előadássorozata A fővárosban már megnyílt, a vidéki városokban később, fokozatosan, Egerben december hó folyamán kezdődik a Sportakadémia 2. előadássorozata. Tavaly arról volt nevezetes az egri Sportakadémia, hogy 400 (!) hallgató\Tal indult, ami számszerű- ségi szempontból feltétlenül a többiek fölé emelte. P^rsr« u-Ac^biek *olvamán ez a szám csökkent, — előadásai azonban mindvégig él- "f^tesek és magasszí nvonalúak toltak, alkalmasak arra. hogy a hallgatók általános műveltségét továbbfejlesszék. A Sportakndémia 2. előadássorozata sportegészs^^ev kérdést öleli fel a nvole előadás i^szl^es anyaga a következő: 1. A fáradás. letörés, és aktív pihenő. 2, Az edzés Pavlov tanításának megvilágításában. 3. Az edzés hatása az izomműködésre. 4 A7 ^dzé^ hatás* a szívre és a vérkeringésre.— 5. Légzés és a sport. 6. A sportolók táplálkozása. 7. Az edző, az orvos és a sportoló kapcsolata. 8. Sportsérülések és megelőzésük. Láthatjuk tehát, hogy ezúttal gyakorlatibb témakör és mindenki számára, legyen az sportoló, sportvezető. vagy szurkoló — érdekességgel bír. A jelentkezések megkezdődtek. Igaz, hogy kicsit elkésve, de azért remél lük, hogy az idén is tömegével jelentkeznek majd a hallgatók és a későbbiek során sem lesz hal a szorgalommal. A sportszervekre és a sportkörökre komolv felvilágosító és szervezési munka vár, ez biztosítja az egész előadássorozat sikerét! Az osztályozó e heti fordulója Not-ember 20: Nagybátony — B.p IV. (Cegléd): Egri Bástya — Debreceni Honvéd (Diósgyőr); Bükk- aljai B. —- Kisvárda (Miskolc); M. Dózsa szabad. Pétervására és Heves végzen az első Rét helyen a megyei II. osztályban Még három mérkőzés van hátra a megyei II. osztályú bajnokságban és véget érnek az 1955. évi küzdelmek. Az első két hely sorsa már eldőlt, s a táblázat alsó részén nem lehet nagy változás. Pétervására nyerte a bajnokságot és mögötte, a megyei I. osztályba jutást jelentő második helyet, a kitűnő őszi teljesítményt nyújtó Hevesi Trakor szerezte meg. Továbbra is nyílt a harmadik hely kérdése, ■— mely a Recski Bányász és Mátra- derecske között dől majd eL A forduló eredményei: Pétervá- sára — Adács 3:0: Sírok — Pusztaszikszó 6:3; Recsk — Apc 4:ä; Tarnaszentmária — Mátraderecske 2:7; Heves — Erdőkövesd 4:0; Egri Bástya H. — Gy. Vasas 4:0. Veget, érték a Béke kupa teke CsB küzdelmei A miskolci csoportban tíz csapat részvételével rendezték meg a Béke Kupa teke CSB-ot. A csapatok .italában színvonalas mérkőzéseket vívtak egymással. A bajnokságot megérdemelten nyerte meg az Ózdi Vasas együttese, de a két Heves megyei csapat is megállta a helyét az erős mezőnyben. Az Egri Spartakusz a hatodik, az Egri Vasas pedig a hetedik helyet szerezte meg. minH*ssze 2. illeti#» 4 Dont különbséggel a negyedik - ötödik Salgótarjáni Vasas és Sal- ffőtáriáni Építők mögött. Az Egri Spartakusz összteljesítménye 37.192 fa, a Vasasoké 35.929 fa. Kontírozó könyvelőt mezőgazda- sági gyakorlattal felveszünk. Jelentkezés írásban, önéletrajzzal és eddigi működés megjelölésével, — Nagygombosi Tangazdaság, u. p. Hatvan. Gyakorlott gépészmérriököt, fő- teehnológusi állásra azonnali belépésre keres az Egri Lakatosáni- gyár. Kétszemélyes rekamiét, elsőrendű kivitelben, nagyon kedvező feltétellel. Budapest Dohány utca 5. Egyéves „Szuka“ farkaskutya eladó. Eger. Sztálin u. 93. Szabni, varrni kitanítom egy hónap alatt. — Tanítok: felsőruhát, fehérneműt, gyermekruhát, kabátot, kosztümöt. — Nőiruha szalon, Eger, Dobó utca 18. — Tanfolyam 21-én. Eladó 1000 négyszögöl föld Újfogási dűlőben. — Érdeklődni Egen- szalók. Dudás Jeremiásnál, Fel- szabadulás u. 14. Elcserélném debreceni lakásomat egriért. Kienetz Herman Eger. Knézich u. 24. Méh kaptárak „Humor“ rakodó, új, 42x32 cm kerettel eladó Mezei asztalosnál, Heves. Egy szoba konyha, éléskamra, verandából álló ház eladó 400 négyszögöl telekkel együtt. Eger, Pozsonyi u. 3. sz. alatt. Megrendelésre üzlet és raktál berendezések lakatos és vasszerkezeti munkák gyártását elvállaljuk. Üzletberendezéseket készítő Fa- és Fémipari Szövetkezeti Vállalat, — Miskolc—Tapolca, Brassói u.
