Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-19 / 90. szám

ÏS55. november 19. szombat

NÉPÚJSÁG

Egy versenyfelhívás — és ami mögötte van

IDESTOVA már két hó- napjas hogy levél érkezett szerkesztőségünkhöz a szűcsi

XII-es aknától. A sorokat a XII-es front DISZ fiataljai nevében fogalmazták meg és írták alá az üzem vezetői és DISZ titkára. Örömmel olvastuk soraikat és jóleső érzéssel vettünk tudomást a levél tartalmáról. Szerzői szép szavakkal, lelkes hangon fogalmazták meg és közölték, hogy a VIII-as front DISZ fiataljai versenyre hívják az ország összes DISZ brigádjait. A versenyfeltételek között szerepelt az is, hogy ciklusgrafikon szerint dolgoznak, a bányafafelhasználást öt, a robbanóanyagfelhasználást pedig nyolc százalékkal csökkentik majd. Azt is megígérték, hogy 15 százalékkal csökkentik az általuk kitermelt szén meddőtartalmát.

Természetes, hogy mindenki helyesléssel és egyetértéssel fogadta ezt az életre való kezdeményezést. Nagy szükségünk van erre napjainkban, amikor egyre több, olcsóbb és jobb szénre van szüksége népgazdaságunknak. Nemcsak a Népújság, hanem a Szabad Ifjúság is örömmel adott hangot a szűcsi fiatalok szép elhatározásának. Bizonyára elismeréssel adóztak érte a Mát- ravidéki Erőmű kazánfűtői a téli szénbeszerzés gondjaival küzdő háziasszonyok és mindenki, aki csak olvasta a felhívást. Érthető hát, hogy mindenki komolyan vette és számított is arra, hogy a szűcsi fiatalok és a felhíváshoz csatlakozó frontbrigádok valóra váltják majd adott szavukat

Telt-múlt az idő, a felhívás megjelenése s a verseny kezdete óta, de a szűcsiek némán hallgattak. Egy sort sem írtak, egy hangot sem adtak arról, hogy mi lett a nagy kezdeményezés, a versenymozgalom sorsa. Talán úgy gondolták, hogy a felhívás megfogalmazásával már eleget is tettek kötelességüknek.

AKI SOKAT markol, az keveset fog, tartja a közmondás, így jártak ezzel a szűcsiek is, azzal a különbséggel, hogy ők meg semmit sem fogtak. Erejüket meghaladó nagy fába vágták fejszéjüket, országos versenyt kezdeményeztek és közben a megfelelő szervezés, műszaki adottságok híján,

egyetlen versenytársat sem ! tudtak csatlakoztatni még a' Trösztön belül sem. Sajnos, a1 Népújság is hibát követett el, mikor a felhívás közlése előtt nem vizsgálta meg, meg van-e a reális alapja az országnak tett ígéretnek. így a verseny értékeléséről, nyilvánosságáról a versengés állásáról egyáltalán nem is lehet beszélni. Ha mindez már el is maradt, legalább hadd lássuk azt, mit tett a versenykezdeményező frontbrigád. íme, a tények. Október hónapban az üzem — főleg létszámhiány miatt — 97 százalékra teljesítette tervét. A VIII-as front eredménye még ennél is gyengébb volt. A ciklusgrafikon betartásáról még csak beszélni sem lehet, pedig a tapasztalatok szerint a Trösztnél nani öt mázsával növeli a fej- teliesítményt ez a hasznos módszer. A bányafa felhasználásban mintegy négy-öt százalékos többlet mutatkozott s az ígért 15 százalékos meddőcsökkentés kilenc százalék volt mindössze. Egyedül a robbanóanyag takarékosságban tudták valóra váltani adott szavukat.

Nem nehéz megállapítani, hogy mindez nagyfokú felelőtlenség, kirakatnolitika, a szavakkal és ígéretekkel való üres játszadozás volt csupán. Nagy szavak és hangzatos szólamok kíséretében országos jellegű versenyt kezdeményeztek s közben az üzem létszámhiánnyal is küzdött. A VIII-as front létszámát még máig sem sikerült biztosítani. Szerencsés elvtárs, a DISZ titkár arra hivatkozik, hogy előre nem látható objektív okok jöttek közbe. Arról azonban alig tesz említést, hogy a DISZ szervezet és ő, mint aknász a versenyfelhívás megfogalmazásán kívül jóformán semmit sem segített.

Az üzem műszaki vezetőit sem bántotta, hogy a VIII-as frontjuk otyan versenybe kezdett, melyet a megyében és az országban is igen sokan figyelemmel kísérnek. Gondatlanságuk miatt így, sem elegendő emberről, sem a ciklus betartásáról, sem egyéb műszaki feltételekről nem gondoskodtak. Maga a pártszervezet is, Batki elvtárssal az élén, tétlenül

nézte és megnyugvással szemlélte, hogy a VIII-as front október hónapban még a tervét sem teljesíti. Batki elvtárs, a párttitkár joggal marasztalja el a DISZ-t és Szerencsés elvtársat gyenge munkájáért, de arról már ő sem tud számot adni, hogy a felhívás óta hányszor szorgalmazta, serkentette, vagy ellenőrizte a műszaki vezetőség és a DISZ ilyen irányú tevékenységét.

A DISZ SZERVEZET gyenge munkáját Szerencsés elv- társ azzal indokolja, hogy sem a községben, sem az üzemben nem tudtak még egy helyiséget sem biztosítani részükre. Kétségtelen, hogy ez is befolyásolja munkájukat, de nem ettől függ a VIII-as front versenyének kudarca. Azt sem lehetne mondani, hogy a fronton dolgozó fiatalok szorgalmával van baj. Egyik vezetőjük, Baji András fiatal aknász igen jó szervező és vezető munkával látja el feladatát. Az ifjú vájárok közül itt dolgozó Berta István, Falu József, Laczik István és társai állandóan 110—130 százalék között teljesítik normájukat. A statisztika azt is kimutatja, hogy a Tröszt fejtései közül itt igen kedvező az egy főre eső termelési átlag. Az is természetes, hogy a sikeres verseny eredményei után járó erkölcsi és anyagi elismerést mindannyian szívesen vették volna a VIII-as front fiataljai s az is természetes, hogy nemcsak a fiatalokat, hanem népgazdaságunkat is anyagi kár érte a felelőtlen versenyfelhívásból.

Az eset tanulsága intő példaként szolgálhat más versenykezdeményező vállalatok és brigádok részére is. Nem elég csak nagy szavak és jelszók kíséretében versenyt kezdeményezni. A verseny első percétől kezdve gondoskodni kell annak támogatásáról, műszaki feltételeinek megteremtéséről, a helyezések állandó értékeléséről és nyilvánosságáról egyaránt. Enélkül a legjobb szándék is csak üres és hirtelen fellobbanó szalmalánggá, felelőtlen ígérgetésekké válik.

CSÁSZÁR ISTVÁN

Kösíemény

a sertésvágással kapcsolatban

A megyében elterjedt sertésvágással kapcsolatos rémhírekkel szemben közöljük a sertést vágókkal, hogy a sertés forgalmának és levágásának szabályozásáról szóló 2/1955. évi Begyűjtési Miniszter sz. rendelet változatlanul van érvényben.

A rendelet szerint magánfogyasztás céljára korlátozás nélkül kaphatnak sertésvágási engedélyt a sertésbeadási kötelezettség alá nem eső termelők, továbbá — a saját hlzlalású sertéseikre — a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, amennyiben 60 napos sertés- tartást tudnak igazolni.

Azok a beadási kötelezettség alá nem eső személyek, akik saját hiz- íalású sertéssel nem rendelkeznek, háztartási szükségletük fedezésére öt családtagig egy, ezen felül pedig két hízott sertés levágására kaphatnak sertésvágási engedélyt.

A levágott sertések után beadandó zsír mennyisége ugyanannyi, mint volt az elmúlt évben, a háztartáshoz tartozó személyek számának emelkedésével progrész- szlven csökken. Például egy háztan ásban az első sertésvágás alkalmával egy személy után 15, 2

személy után 8, 3 személy után 4, 4 személy után 3, 5 személy után 1 kg körfogyasztásra alkalmas, — idegen anyagtól mentes, házilag kiolvasztott zsírmennyiséget kell a vágástól számított 5 napon belül a vágás helyén, a zsírgyüjtőhöz, hatósági áron beadni.

Felhívjuk a megye dolgozóit, — hogy leplezzék le és akadályozzák meg. hogy felelőtlen elemek hazug hírek terjesztésével akadályt gördítsenek a hús- és zstrellátás elé, valamint, hogy megtévesszék a vágni szándékozókat. '

MEGYEI

BEGYŰJTÉSI HIT AT AI.

Nagymennyiségű és sokféle édességet készítenek a gyárak a karácsonyi ünnepekre

Az idén sokkal nagyobb meny- nyiségben gyártanak a Télapó és karácsonyi ünnepekre édességet. A csokoládéfigurákból egymillió darabot hoznak forgalomba." 300.090 kiló szaloncukorral gyártanak többet, mint tavaly. A Győri Keksz és Ostyagyárban már 11 vagon szaloncukor el is készült.

A szeszipar dolgozói sem maradnak el az édességipar dolgozói mö, gött, terven felül többezer liter likőrt, rumot és páiinkaféiét készítenek, Gyöngyvér néven újfajta italt készítenek, amely 18 fokos szeszt tartalmaz, s négyféle ízben meggy, málna, barack és szilva gyümölcsléből készült.

A Földművesszövetkezetek Heves megyei Szövetkezeti1 Központja nagyaktíva ülést tartott Egerben. Az ülés napirendjei között az igazgatósági beszámoló, a választmány elnökének és a felügyelő bizottságnak tájékoztatója szerepeit. Az igazgatósági beszámolót Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV megyei elnöke tartotta.

A megyei tapasztalatok alapján Bartolák elvtárs beszámolójában megállapította azt, hogy a tömegpolitikai munka főbb irányelveit a párt- és kcirmányhatározatok- nak megfelelően 1 hajtották végre. Mindez elősegítette a munkás-parasztszövetség erősítését és hozzájárult a lenini szövetkezeti terv megvalósításához. A Földművesszövetkezeti mozgalomnak nagy része van abban, hogy az év első kilenc hónapjában 19 mező- gazdasági termelőszövetkezet alakult 467 taggal. Ezenkívül további hat termelőszövetkezeti csoport alakult 129 taggal. A Földművesszövekezetek tagságából 795 tag, 46 vezetőségi tag és 42 földmüvesszö- vetkezeti dolgozó hozzátartozója lépett a termelőszövetke zeti gazdálkodás útjára. Ebben jó példát mutattak a me-J zőtárkányi, kiskörei, hevesi és karácsondi földművesszövetkezetek.

Hibaként lehet említeni, hogy eredményeink ellenére sem folyt elég erőteljes agitá- ciós munka a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításáért. Hiba volt, hogy a szövetkezeteinknél sok esetben csak határozat született, sok volt a papírmunka és kevés a gyakorlati segítség. Szövetkezeti vezetőink személyes példamutatásában is sokszor találhatunk hibát. Nem segítették megfelelően a termelő- szövetkezeteket a felvásárlásokkal sem,

A jövőben sokkal átfogóbban és erőtejesebben kell segítenünk tömegpolitikai munkánkkal a termelőszövetkezett mozgalom fejlődését. A most megtartandó taggyűléseken a szövetkezetek vezetőségének rendszeresen tudatosítaniok kell tagjaik körében a gépek nagyüzemi alkalmazásának forradalmi jelentőségét a mezőgazdaság szocialista szektorának fejlesztését. Agitálnunk kell a kenyérgabona termelés növeléséért, a szarvasmarhatenyésztés fejlesztéséért s a vetés mielőbbi befejezéséért. Tömegpolitikai munkánkon túlmenően jobb áruellátással kell segíteni a falusi lakosság szükségleteinek kielégítését. Javítani kell a földmü- veszövetkezeti fölvásárlást, hogy ezzel is segítsük a begyűjtés munkáját.

A hozzászólások elhangzása után közös határozat született, melynek pontjai a termelő- szövetkezetek és földművesszövetkezetek kapcsolatának megjavítását, a mezőgazdasági termelés fokozását, a tömegpolitikai munka további javítását, a jobb áruellátást és a felvásárlási munka megjavítását segítik elő.

Élenjáró dohánytermelők találkozója Kápolnán

Eredményes, tapasztalatokban gazdag baráti találkozás színhelye volt a Kápolnai Dohánybeváltó. A környék legjobb dohánytermelő szövetkezeteinek tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai adtak egymásnak találkozót. A tájértekezlet résztvevői előtt Riskó Péter, a dohánybeváltó üzemvezetője ismertette szakszerű előadásban a dohánytermesztés ezévi tapasztalatait, agrotechnikai eljárásait, és a szép terméseredményeket.

Az értekezlet végeztével mindannyian megtekintették a dohánybeváltó által elkészített kiállítási mintacsomókat, melyekben az idei termés legszebb példányait, a hevesi, szabolcsi és a kerti dohányfajtákat mutatták be szakszerű csomózással összeállítva. Az eredményes értekezlet közös ebéddel ért véget. Résztvevői mindany- nyian elhatározták, hogy . jövőre még több dohány termelésével szolgálják államunk egyre növekvő szükségleteit.

egyenrangúnak tartják. A régi 1900—1904-ig itt élt Ady End- Emke kávéház falán fehér re, a magyarok nagy forradal- márványtábla hirdeti, hogy mi költője.

Egy délelőtt Ady kortársával

I.

Három hetet töltöttem Romániában — Erdélyben. Jártam Ady és Juhász Gyula kedves városában, Nagyváradon, forgattam Boncza Bertuka leveleit, barangoltam a váradi temetőben, ahol a zavaros lelkű ' Madách Imréné fekszik, találkoztam Bartók Béla tanítványával. A keleti express vé- gigszáguldott velem a felhőkb e nyúló sziklák, régi várromok, történelmi nevű falvak, zuhogó vízesések mellett. Havasi legelők magaslottak, a rőttszínben pompázó erdők felett. Kezem tétován simított végig Mátyás király szülőházának ósdi kövein, lábújjhegyen léptem Szent Mihály templomába, ahol a köveket 1278 óta vékonyra és hepehupásra koptatták a kolozsváriak. Bethlen bástyáiról tekintettem le az ősi kollégium udvarára és pár pillanatig néma áhítattal álltam Kriza János, Apáczai Cseri János, Szenczi Molnár Albert és Bölöni Farkas sírja előtt.

Csodálatos élmény volt az újságírónak, de még csodálatosabb a szülőhazájába visszatérő felnőttnek, akinek gyermekkora szép emlékei három hétre visszatértek. Megpróbálom — bár nehéz — a milliónyi színt, a történelem levegőjét írásban visszaadni, pedig inkább festeni, vagy versbe kellene foglalni. Megpróbálom az elfogulatlan utazó és riporter szemével visszaadni mindazt, amit a gyerekkori emlék csodálatosan színes fátyla von be az elfogultság harmatával.

Nagyvárad

A szemlélődő utas lépten- az állami magyar színház ha- nyomon tapasztalja a tíz év talmas épülete ellőtt a színi- változásait a régi Váradon. A évad megkezdését hirdetik. A színes, forgatagos utcán a ro- filmeken magyar és román felmán szó mellett gyakori a ma- irat- Igen sok az iskola. Köztük

...

_- j.-, magyar nyelvű fiú és lány, köm

egPetlg 3 • k-ÍT zép- és általános iskolák. - szólással. A Koroson uj hidak, Magyar utcanevek, Petőfi, a környéken új gyárkémények Kossuth> Bem> Kllapka; Rákó- jelzik a romániai öteves c,.,j nevét viselik. Mindez jele terv, „Cincul Plan” végrehaj- annak hogy a magyar nemzeti- tását. A régi híres Bémer téren séget megbecsülik, értékelik és

Ady kedves városa Várad volt. Itt bontakozott ki költészete, itt volt újságíró, s itt született meg a „Holnap“ gondolata. Érdeklődtem, hol találhatnék olyan embert, aki ismerte Adyt. így kerültem ösz- sze a kortárssal, Tabéry Gézával, az íróvaíl, Ady rajongójával. A régi történelmi múzeum egyik reneszánsz korabeli szobájában üldögélt. Meghatottan, kissé dadogva mondtam el mon- dókámat, Adyról szeretnék hallani, Ady váradi emlékeiről. Rámemelte fáradt, táskás szemeit, szinte kutatva, hogy meg- érdemlem-e, hogy beszéljen. Ügy látszik, szememből kiolvasta az újságíró kíváncsisága mögött a végtelen meghatottságot, az Ady iránti mély sze- szeretetet, mert bevezetett a múzeum féltett kincseihez, Ady emlékek közé.

A falakon, az asztalon, a földön és polcokon Ady fényképei, képei, szobrok, kivágott ujságlapok, könyvek, (levelek hevertek. Ady életének, csodálatos költészetének emlékéi.

És Tabéri Géza beszélt, mesélt a régi Váradról. — Léda kertje és a mi kertünk szomszédos volt. Tizenhárom éves lehettem, élénk kis diák, akinek mindig csínyeken járt az esze. Egyszer egy nyári délután átnéztem a Diósyék kertjébe (Diósyné volt Léda asz- szony neve) és láttam, hogy egy pár üldögél a teraszon, a nyilammal közéjük lőttem és az megpendült a kerti asztalon és akkor felállt a férfi — Ady volt. Kitárta színpadiasán két karját és felkiáltott: — íme, Érosz nyila megérintette szívemet.

Ez volt az első emlékem Róla. A régi főutcán volt ez, a

„poros hársfasorok” között, a- melyről Ady olyan kedvesen, szépen írt. A közeli Európa hotelben szállt meg mindig Ady, ha Váradon járt, hogy szerelmeséhez közal lehessen. Második élményem érettségi után történt, bankett volt az „Európában“, itt ismerkedtem meg Vele és barátaival. Az estét vidáman töltöttük, utána a vasúti vendéglőbe, majd a híres Pollák mama bodegájában folytattuk a mulatást. Többször találkoztunk itt és sokszor a híres csúcsai kastélyban, Boncza Bertukánál, Ady feleségénél is.

Itt félbeszakadt a beszélgetés. Tabéri elrévedezett és én sem mertem szavaimmal megzavarni a csendet, valahogy sután, elfogultan, nem tudtam, nem mertem kérdezni, arra gondoltam, biztosan sok emléke van még, és úgy is folytatja majd beszélgetését.

így is történt.

— Valóban Érosz nyilának szerepét játszottam — mondta

— én ismertettem meg Boncza Bertukát AdyvaJl. 1910-ben Genfben jártam egyetemre és Bertuka Lausanne mellett Lut- ryban nevelkedett. Karácsonykor unatkozott. Küldj olvasnivalót, Géza — írta a levélben és én elküldtem Thomas Mann, Shaw műveivel Ady „Vér és aranyát“, a „Holnap“ első kötetét. Tabéry Géza ’ a levelek között kutatott és ujjúi remegve futottak végig egy soron. Bertuka levele egy barátnőhöz. — „...Ha talán ki is nevetsz — áll a szögletes, karakterisztikus írású levélben,

— én ebben az exaltált fiatal újságíróban a második Petőfit látom“. A Tabérynek írt levélben pedig ez állt: "...Csodálatos ez az Ady. Verseiben hatalmas új érzések, pár szóban sok-sok gondolat... Adyból az idő kell, hogy írót csináljon... Akarom isiflerni Ady Endrét“. A levelet maga elé teszi Tabéry, hajtogatja féltő óvatossággal, mintha a tinta leperegne róla és a halott Boncza Bertuka írása elillanna vele.

1911 őszén Bertuka megírta első levelét Adynak, így ismerkedtek meg, így került Adyhoz egy szőke leánytincs és nemsokára a háború viharában levél indult Bölöni Györgyhöz, a szeretett jó baráthoz, a levélben már Bertuka — Csacsinsz- ka, Csinszka — mint kis menyasszony szerepel. — „Vagy megházasodok, vagy elzüllök, vagy meghalok“ — írja ebben a levélben Ady Endre.

Azután 1914-ben újra találkoztam Adyval — folytatja emlékezését Tabéry — Nagykárolytól Váradig együtt utaztunk. Egész úton a háborúról beszélt. — „Elvérzik a monarchia a délvidéki nagy disznótoron“. Gyűlölte a‘ háborút, de különösen Tisza Istvánt, a „geszti bolondot", „a kan Báthory Erzsébetet“. — Tabéry, mintha befejezte volna, keskeny szája még vékonyobbra szorult, attól féltem, itt kéül hagynom ezt az emlékezetes szobát, ezt a varázslatos órát, mikor visszatért Ady, mikor a verseinek sorai egymásután keringtek agyamban. Valahogy szerettem volna húzni az időt, de nem tudtam, hogy. Álmodni sem mertem hogy Tabéry megmutatja a készülő Ady-mú- zeum minden kincsét. — Érdekli ■— nézett rám szeme sarkából, — én csak bólintani tudtam. Elémrakta a tervrajzokat, a készülő múzeumról.

— Ady régi kedves cukrászdáját, ahol nyaranként olyan szívesen üldögélt, a román népművelés Ady-múzeum céljaira átadta. Ady összes emlékéit itt helyezik el és engem, mint Ady kortársát megbíztak az anyag rendezésével.

— Gyerekkora, Érmindszení, a szüllői ház — mutatja a képeket, itt az „ides“, Ady Lő- ríncné, a zilahi kollégium, —a képek Ady életének egy-egv korszakát hozzák elénk. Itt váradi újságíró, itt az Elnkében Juhász Gyulával, Ernőd Tamással, Ignótusszal és Dut- ka Ákossal. Ez itt Párizsban készült, ez pedig Léda, a karcsú, fekete asszony, Ady nagy szerelme, aki mégsem lehetett mélltó társa. Azután családi, baráti emlékek, Ady romániai kapcsolatai levelekben, Emil Isaac Goga Octavianhoz írt levelei, kép Csinszkával, levél apja orvosának Váradra, egy érdekes perirat, vád Ady ellen, az „Egy kis séta“ című cikk miatt, amit a váradi káptalan kanonokai ellen írt. — „Akik dúskálnak minden földi jóban, de párszáz lépésre tőlük a legnagyobb nyomorban tengődik a nép”. Három napra zárták le érte Adyt. Azután kivágott újságcikkek a Nagyváradi Naplóból, a Holnapról, cikkek, viták, mocskos rágalmak Rákosi Jenő tolllából, mázas hazugságok, irígykedések. Azután szomorú gyászkeretes cikkek — 1919 január 27, meghalt Ady Endre. Egy utolsó de- dikáció a halála előtt. Tabéry kezében ott súlyosodik Ady halotti maszkja. •— Hallgatunk. Kezemben az utolsó képe, Ady elrévült nagy szemei a halált hirdetik .

Tabéry felteszi öreges kucsmáját, felveszi kopottas télikabátját, zsebébe süllyeszti két kezét és végigkísér a , poros hársfasoron“, hogy megmutassa a régi-régi házat, ahol először találkozott Ady Endrével.

(Folytatjuk.)

TÖKÖS KÂROLYNÉ

iatiyaktlva ülést tartott a MÉSZÖV