Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-13 / 88. szám

J1955. november 13. Vasárnap NÉPÚJSÁG Tanácselnökök az őszi munkákról Kelemen János füzesabonyi járás Járásunk á megye második legnagyobb gabonatermelő já­rása, éppen ezért fontos fel­adatunk a kenyérgabona veté­si terv maradéktalan teljesí­tése. Eleinte 1 az időjárásra hi­vatkozva, nem foglalkoztunk kellően ezzel a munkával, csak október 31-e után, ami­kor a 40 százalékos tervtelje­sítésért megérdemelten bírál­tak bennünket. Megértettük, hogy minden további késede­lem a terméseredmények csök­kentésével jár, éppen ezért minden erőt megfeszítve kezd­tünk dolgozni annak érdeké­ben, hogy a szégyenteljes le­maradást felszámoljuk, s mi­előbb földbe kerüljön a mag. Az első teendőnk az volt, hogy a járási pártbizottság­gal együtt kiválogattuk az ap­parátusból azokat az embere­ket, akiket a legalkalmasab­baknak találtunk arra, hogy egy-egy községben segítsék a vetési munkákat. Ezeket a köz­ségi felelősöket a járási párt- bizottságon oktattuk ki. s elsősorban arra hívtuk fel a figyelmüket, hogy a vetést csak akkor tudjuk meggyorsí­tani, s hamarosan befejezni, ha minden községben széles aktívahálózat segíti a tanacs felvilágosító munkáját. A községi felelős elvtársak a pártszervezet irányításával először megszervezték a ter­melési bizottsági tagok, s a tanácstagok bevonásával népnevelő gárdát. A népneve­lők azután naponta felkeres ték azokat a dolgozó parasz tokát, akik még nem vetettek, beszélgettek velük arról, hogy ha tovább várnak a vetéssel, kevesebbet aratnak jövőre. Igen szép eredményeket értek ei a községi aktívák a ver­senymozgalom szervezésében Október 31-től járásunkban 2021 dolgozó paraszt tett vál­lalást arra, hogy november 7-re befejezik a kenyérgabona vetését. Sarud községoen például 37 tanácstag, 22 földművesszövet­kezeti dolgozó és hat pedagó­gus végzett felvilágosító munkát, s ennek során 500 versenyvállalást szerveztek. A községi tanács gondoskodott arról, hogy a versenyben lé­vők eredményeit az egész köz­ség megismerje. A verseny nek jelentős szerepe van ab­ban, hogy a község a járás­ban másodiknak fejezte be a kenyérgabona vetést. A községek közötti verseny rendszeres értékelésére mi magunk is rendszeres gondot fordítottunk. A személyes el­lenőrzések során mindig is­mertettük a községi tanácsok­kal, hányadik helyen állnak a ’versenyben, s azt is, hogy az; élenjáró községekben milyen módszerekkel dolgoznak. róság meg is büntette őket. A bíróság ítéletét ismertettük a községekben. Mindezek együttvéve hozták meg azt az eredményt, hogy járásunk, az elmúlt napokban felszámolta a kenyérgabona vetésben a lemaradást. Községi tanácsúink a ver­seny szervezése és értékelése medett biztosították a vetés elvégzéséhez szükséges feltéte­leket is. Mindenütt megszer­vezték a fogatok irányítását, s ha szükség volt rá, fogat- zárlatot rendeltek el. Ezzel mindenütt biztosították, hogy ■ az igával nem rendelkezők j se maradjanak el. Sarudon! Bakos Vilmos tanácstag, Ba-| kos József dolgozó paraszt és társaik 180 fogatnélküli gaz­dánál végezték el az őszi szántást, vetést. Nagyúton 26 dolgozó paraszt segítette gaz­datársait, Besenyőtelken pe­dig az egyik termelőszövetke­zet is az egyéniek rendelke­zésére bocsátotta a felszaba­dult igaerőt. Ezek az intézke­dések egyrészt azt biztosítot­ták, hogy senkinek se marad­jon vetetlen a földje, más­részt — és ez nem kevésbé fontos — biztosították azt is, hogy megfelelő térítés ellené­ben jussanak igához a fogat­nélküliek. Megakadályozták, hogy egyesek kihasználva a helyzetet, uzsoraáron dolgoz­zanak. Részben a vetés késése, részben a búza gyengébb csí­rázó képessége miatt holdam kint 20—30 kilogrammal több vetőmagra van most szükség. Gondoskodtunk arról mindé nütt, hogy több magot vesse­nek, szúrópróbával ellenőriz­tük a vetőmag mennyiséget, a tisztítást és a csávázási. Azoknak a termelőknek a ré­szére pedig, akik nem rendel­keztek elegendő vetőmaggal, a Termény forgalmi Vállala­ton keresztül kukorica elle­nében cserevetőmagot biztosí­tottunk. Termelőszövetkezeteink többségében zavartalan volt a betakarítás, szántás, vetés, s ez a termelőszövetkezeti ta­gok mellett a gépállomások dolgozóinak jó munkáját is dicséri. Természetesen, ahol szükség volt rá, ott segítséget adtunk a munkaszervezéshez s mindezek eredményeként november 8-ra járásunk min­den termelőszövetkezete befe­jezte a vetést. Gépállomásaink traktorainak egyrésze a mély szántást végzi most a terme­lőszövetkezetekben, a többi pedig az egyénileg dolgozó pa­rasztok munkáját segíti. A helyesebb irányítás mun­kaszervezés eredményeként öt nap alatt 50 százalékkal nö­veltük a járás búzavetés ter­vének teljesítését. Amikor az elért eredményekről beszé­lünk, meg kell mondani, ezt nem kis részben annak kö­szönhetjük a jó felvilágosító munka mellett, hogy erélyesen felléptünk a vetést szabotáló kulákok ellen. Besenyőtel­ken, Kálban, és Szihalmon feljelentették a községi taná­csok a szabotálókat, s a bí­Pethes István gyöngyösi járás Elsőnek a pétervásári járásban fejezték be a vetési 10-én délig a hatvani járás is teljesítette tervét Járásainkban az elmúlt na-,tést, hetedikén estig a járás pókban minden erőt megfe­szítve dolgoztak azért, hogy befejezzék a kenyérgabona vetését, felszámolják a szé­gyenteljes lemaradást. A járások közül az elsőnek november 9-én este a péter- vásárai jrás jelentette, hogy teljesítette kenyérgabona ve­tési tervét. Másodiknak a hat­vani járás termelőszövetkeze­tei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai fejezték be a gabona­vetést. A hatvani járásban az elmúlt héten még csak 35 szá­zalékra teljesítették a kenyér- gabona vetéstervét. A párt és a tanácsszervek mozgósítására november 6—7-én, a két ün­nepnapon teljes erővel dolgoz­tak. A két nap alatt 80 szá­zalékra növelték a tervteljesí­minden termelőszövetkezete, s három községe: Kerekharaszt, Nagykökényes és Zagyvaszán­tó befejezte a vetést, 10-én délre pedig az egész járásban elvetették a búzát. A füzesabonyi és a gyön­gyösi járásokban befejezés előtt ál a kenyérgabona ve­tése. Van még tennivaló a he­vesi járásban, ahol 10-én es­tig csak megközelítették a 90 százalékot. A legsúlyosabb a lemaradás még mindig az egri járásban. A hevesi járásból Tárná- szentmiklós és Erk, a füzes­abonyi járásból Üjlőrincfalva és Sarud jelentették elsőnek a kenyérgabona vetési terv teljesítését. Járásunk is elmaradt az őszi munkában, hatodikáig mind-i össze 40 százalékát vetettük el a kenyérgabonának. Hátrál­tatta nálunk az őszi vetést az is többek között, hogy nagy szőlőtermelő területünkön el­húzódott a szüret, s az igák többségével a szüret idején nem végezhették az őszi szán­tást, vetést. De emellett nem kisebb mértékben volt a le­maradás oka az, hogy községi tanácsaink — de maga a já­rás sem —- mozgósították minden esetben kellően az őszi munkák elvégzésére. A munka meggyorsítása ér­dekében elhatároztuk, hogy még be nem fejeződik a vetés, nagyobb segítséget adunk a községi tanácsoknak, minden­hová egy-egy felelőst jelö­lünk ki a járási tanács dolgo­zói közül. Ezeknek az elvtár­saknak a felkészítésére ala­pos gondot fordítottunk. Meg­beszéltük velük azt, hogyan foglalkozzanak a termelési bi­zottságok, a mezőgazdasági ál­landó bizottságok tagjaival és a tanácstagokkal, hogyan kér­jék a hazafias népfront he­lyi bizottságának segítségét. A járási felelősök a felké­szítés után kimentek a közsé­gekbe, s az esős napokat, ami­kor az emberek nem tudtak dolgozni kint a határban, arra használták fel, hogy megbe­széljék a fentebb említett szervek vezetőivel, tagjaival a teendőket, azt, hogyan lehetne meggyorsítani a munkát. Min­den községben van jónéhány olyan dolgozó paraszt, aki a jó időt felhasználva, már elve­tette a búzáját. Ezeket is ösz- szehívták, kisebb csoportokba és kérték a segítségüket, hogy beszélgessenek el azokkal, akik még elmaradtak ezzel a fontos munkával, magyaráz-1 zák meg nekik, hogy az őszi munka gyors elvégzése becsü­letbeli ügy is, ne tűrjék, hogy néhány ember miatt szégyen­kezzen az utca, a körzet, az egesz község. Ezek a módszerek meghoz­ták a várt eredményt, A leg­jobb példa talán erre Nagy- füged munkája. Ez a község nem is olyan régen a leg­rosszabbak közé tartozott, most felzárkózott az elsőkhöz. A tanácstagok itt nemcsak az­zal törődtek, hogy minden fo- gattulajdonos be legyen oszt­va vetésre a fogatnélküliekhez hanem jókor reggel felkeres­ték őket, ellenőrizték, indul­nak-e munkába. A társadalmi ellenőrzés természetesen nem maradt eredménytelen, Nagy- fügédén csak jóval sötétedés után indultak haza a fogatok­kal s a két ünnepnap is mun­kában találta a községbelie­ket. Hathatósabb segítséget ad­tak egyes községekben a já­rási tanács mezőgazdasági állandó bizottságának a tagjai De más formáját is talál­tunk a segítésadásnak. Az élenjáró községek elnökei, amikor már befejezés előtt álltak a vetéssel, átmentek a lemaradt községekbe segíteni, így például a Gyöngyössoly- mosi tanácselnök Gyöngyös­patára, a gyöngyöstarjáni Gyöngyöshalászra ment át, hogy segítséget adjon a ta­nács munkájához. Á tanácsel­nökök ilyenforma tapasztalat- cseréjének haszna, reméljük, nemcsak most az őszi munkák ideién, hanem utána is érez­hető lesz az elmaradt közsé­gekben. A felelősök állandó kint tar­tózkodása a faluban azt is magával hozta, hogy a járási tanácsnál a legfontosabb meg beszéléseket kivéve, nem tar­tunk' értekezletet, hanem min­den erőnket a vetés gyors be­fejezésére. a jövő évi termés biztosítására fordítjuk. Az őszi kapások begyűjtési versenyében a füzesabonyi járás vezet Megyénk az országos begyűj­tési versenyben az ötödik he­lyen áll a legutóbbi értékelés szerint. A következő napokban és hetekben úgy kell végeznie a munkát a begyűjtési hivata­lok dolgozóinak, a tanács és a pártszervezetek segítségével!, hogy megszerezzük az első he­lyet. Erre megvan minden le­hetőségünk, az eddigi eredmé­nyek alapján. Járásaink sor­rendje a kukoricabegyűjtési tervek teljesítésében: Tanácselnök: Begyűjt, o. vez. 1. Füzesabonyi járás Kelemen János Márton Imre (h.) 2. Hevesi járás Orosz Miklós Papp Sándor 3. Hatvani járás Molnár Dezső Világosi Tibor 4. Gyöngyösi járás Pethes István (h.) Polgári István 5. Egri járás Csirmaz Árpád Paparó József 6. Pétervásárai járás Kelemen Ferenc Marúzs Vilmos A napraforgó begyűjtésben a legjobb eredményt a füzes­abonyi és hatvani járások ér­ték el, a legnagyobb lemara­dás a gyöngyösi és a hevesi járásokban van. A burgonya beadásban a pétervásárai járás jár az élen 92.5 százalékos tervteljesítéssefl. A hevesi és a gyöngyösi járásban azonban sok még a tennivaló, hogy meggyorsítsák a burgonya be­adási tervek teljesítését is. Felelősségre vonták a vetés szabotálóit Megyénk termelőszövetke­zetei, egyénileg dolgozó pa­rasztjai ezekben a napokban igyekeznek a búzavetés mi­előbbi befejezésével, hogy a következő esztendőre bizto­sítsák a kenyérellátást. Egye­sek azonban, — népünk el­lenségei — ebben a munká­ban is megpróbálnak szabo­tálni. Pélyen például Rab László, Rab Ferenc és a töb­bi kulákok szabotálása miatt 157 hold búza nincs még el­vetve. Ha a késői vetés miatt csak két mázsa terméskiesés lesz holdanként, már ez is 157 ember évi kenyerét je­lenti. Államunk azonban nem nézi tétlenül ezt és fe­lelősségre vonják a szabotá­lókat. A járásbíróságok a na­pokban vonták felelősségre az őszi vetés elmulasztásáért Kozmárik Ferenc, Forgács Alajos gyöngyösi, Rab Lász­ló és Rab József pélyi, Kobo- lák János komlói és Gerendái Lajos tiszanánai kulákökat. Kétszerannyi termést szüretelünk az Idén mint az elmúlt évben Közel 30 ezer holdról szüre­telték le eddig a megye szőlő- termelői a gazdag termést. A termelőszövetkezetek termés­átlaga mindenütt csaknem há­romszorosa a tavalyi termés­nek, s az egyénileg dolgozó parasztok is általában kétszer annyi termést szüreteltek, mint /tavaly. A megye átlagtermése elő­reláthatóan 17 mázsa lesz hol- dánként. — MEGYÉNK termelőszö­vetkezetei és egyénileg dolgo­zó parasztjai mindenütt befe­jezték a rizscséplést. Akik nehezítik a vetésterv teljesítését II zárszámadás segítse a közös vagyon gyarapítását is Serény munka folyik ezek­ben a napokban a földekén, azért dolgozik a falu, hop', a lehető leg gyorsabban földbe kerüljön a mag, hogy már moSt biztosítsa a jövő évi jó gabonatermést. A nagy mun­kában— mint mindenben — itt is a termelőszövetkezetek járnak az élen, napról-napra egyre több tsz jelénti, hogy védett összes őszi munkájá­val. A termelőszövetkezetek őszi munkákban elért kétségtelen eredményei egyenes folytatói azoknak az eredményeknek, amelyek a szövetkezeti moz­galom egész esztendős munká­ját kísérték. Kora tavasztól késő őszig a mezőgazdasági munka minden területén meg- állták helyüket termelőszö­vetkezeteink, s növényter­mesztésben, állattenyésztés­ben egyaránt túlszárnyalták a hozamok tekintetében az egyé­niek terméseredményét. A verpeléti Dózsa Termelőszö­vetkezet majd 17 mázsás búza, a füzesabonyi Petőfi Tsz 300 mázsa fölötti cukorrépa, s a termelőszövetkezetek megyei átlagban elért 18 mázsás sző­lőtermés az egyéniek 16—17 mázsájával szemben az évben döntő módon igazolta a tár­sasgazdálkodás fölényét. Az elért eredmények azon­ban nemcsak egyszerűen „fö­lényt igazoló“ eredmények egyben a tsz tagok életszín­vonala emelkedésének ragyo* gó tényszámai, szövetkezeti mozgalmunk jövőjének biztos zálogai. Már évközben is le­mérhető volt a szövetkezeti mozgalom számos sikere, de most, amikor rövidesen meg­kezdődnek a zárszámadó köz­gyűlések, amikor rövidesén valamennyi termelőszövetke­zetünkben hozzákezdenek a zárszámadások előkészítéséhez zárszámadások előkészítésé­hez, — most látszik teljes ösz- szességében, szinte egy papír­lapra sűrítve, mit jelentett az állam, a gépek segítsége, a tagság fegyelmezett munkája, az a sok harc és küzdelem, amelyet a természettel, a föld­del, nem egyszer a maradiság- gal szemben vívtak meg a tagok, a kommunisták vezeté- sével. A zárszámadás, évi mérleg, számvetés szövetkezeti moz­galmunk évről-évre visszatérő nagy eseménye. Érthető, ha élénk figyelemmel, nagy ér­deklődéssel kísérik a kívül álló dolgozó parasztok, mert most arra kíváncsiak, hogy az egész évben végzett, kétségte­lenül elismerésre méltó mun­ka milyen gyümölcsöket hoz a szövetkezet tagjai számára. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez az élénk érdeklődés és figyelem nem marad kielé­gítetlenül az egyénileg dolgo­zó parasztok százai és ezrei méltó választ kapnak a szö­vetkezeti tagság jövedelméből is. A füzesabonyi Petőfiben, a verpeléti Dózsában, a kiskörei Dózsában és még több más termelőszövetkezetünkben is nem egy család 40—50 ezer forintot visz haza a zárszám­adáskor, a besenyőtelki Sza­bad Föld Termelőszövetkezet tagjai például maguk is el­mondják mindenkinek, nem bánták meg, hogy beléptek a termelőszövetkezetbe. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Az egyé­ni gazdák — s hozzátehetjük teljes joggal — nemcsak egy­szerűen arra kíváncsiak, hogy egy-egy tag milyen jövedel­met visz haza az év végén, de arra is, hogy a szövetkezet egyetemlegesen hogyan gya­rapodik, hogyan erősödik, ho­gyan gondoskodik a tagság, a közös vagyon szaporításáról. Igen sok termelőszövetkeze­tünk tisztában van azzal, hogy a tagság életszínvonalának emelése, a jövedelem fokozá­sa nem mehet a közös vagyon rovására nem tehetik meg, hogy a mai verébért elszalasz- szák a holnapi túzokot. A 42 termélőszövetkezetben meg­kezdődött zárszámadás tapasz­talatai azt mutatják, hogy sok olyan tsz-ünk van, ahol pél­dául a kukoricát sem osszák ki, hanem sertést hizlalnak vele s így még több pénzt tudnak osztani, ugyanakkor megfelelő pénzösszegeket tesz­nek félre a szövetkezeti, szo­ciális, s egyéb alapokra. De meg kell mondani azt is, hogy már most tapasztalható ennek az ellenkezője is. A tar- naszentmiklósi Petőfi Ter­melőszövetkezetben például a tagság kérésére a szövetkezet vezetősége a helyes, meggyőzé érvek helyett, megalkuvó mó­don még a zárszámadás előtt osztogatni kezdte a terményt, s ezzel már most megkurtítot­ta a közös vagyont, s ezen ke­resztül fékezte a szövetkezet további fejlődését. Nagy esemény a zárszámadó közgyűlés, éppen ezért csak helyeselni lehet, ha még az egyéni gazdákat is meghívják rá, hadd ismerkedjenek meg közelebbről is a szövtkezetek belső életével. De nemcsak pusztán esemény ez, hanem tükörképe is annak, vájjon a szövetkezet tervszerűen gaz­dálkodik-e, gondol-e a jövő­re, szem előtt tartja-e a kö­zösség érdekét, amely lénye­gében egyet jelent az egyén érdekével is. Hogy ezek a zár- számadó közgyűlések valóban a szövetkezeti mozgalom győ­zelmének közgyűlései legye­nek, készítsék el megfelelő gonddal, körültekintéssel az egyén és a közösség érdekeit összehangolva, a zárszámadást a szövetkezetek vezetőit, fek­tessék le ezzel is biztos alap­ját termelőszövetkezetük, egész szövetkezeti mozgal­munk egészséges továbbfejlő­désének. Állattenyésztési hírek A füzesabonyi járás termelőszövetkezetei 98 százalékra teljesítették silózási tervüket Az állatállomány takarmány biztosításának egyik módja a silókészítés. A füzesabonyi já­rás termelőszövetkezetei amel­lett, hogy biztosították az állatállomány részére az ab­rak és a szálas takarmány­készleteket silózási tervüket is 98 százalékra teljesítették már. Összesen 7249 köbméter silót készítettek, ennek 10 szá­zaléka tavaszi, 20 százaléka nyári zöldsiló. A füzesabonyi Petőfi és a mezőtárkányi Áp­rilis 4 termelőszövetkezetek már túl is teljesítették silózá­si tervüket. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok közül is számosán készítenek silótakarmányt. A járás tervét eddig 75 száza­lékra teljesítették. A legjob­ban Besenyőtelken, Poroszlón és Mezőtárkányban halad a silózás. 150 ezer forint jövedelem a tehenészetből Ezekben a napokban számos községünk fejezte már be a kenyérgabona vetését. Egyes községek tanácsai azonban még ma sem tesznek meg Község: Egerszólát Boconád Tamazsadány Nagyréde Gyöngyöshalász mindent annak érdekében, hogy a dolgozó parasztokat a vetés elvégzésére mozgósít­sák. Megyénk tervtelj asítését az alábbi községek akadályoz­zák: Tanácselnök: Bányai György Rottenstein László elnök h. Góth* Benjáminná Deák László Komjáti Józsefné Termelőszövetkezeteinknek jelentős jövedelmet hoz a fej­lett állattenyésztés. A füzes­abonyi Petőfi termelőszövet­kezetnek ebben az esztendő­ben csak a tehenészetből 150 ezer forint jövedelme volt. Eladtak hat tenyészbikát átla­Egerfarmoson teljesítik a szarvasmarha tenyésztési tervet gosan 9 ezer forintért, s a tej is jelentős összeget hozott 3 tsz „konyhájára.“ Az állatte­nyésztésből származó jövede­lem körülbelül 20—22 forint­tal növelte egy munkaegység értékét, Egerfarmos egyénileg dolgo­zó parasztjai mind többen igyekeznek tehenet vásárolni. Március 1. óta 30 darabbal növekedett a tehénlétszám. Éves tervük teljesítéséhez még 31 tehenet kell beállítani. Hogy ez meglesz, arra bizto­síték a már meglévő 52 darab vemhes üsző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom