Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-13 / 88. szám
J1955. november 13. Vasárnap NÉPÚJSÁG Tanácselnökök az őszi munkákról Kelemen János füzesabonyi járás Járásunk á megye második legnagyobb gabonatermelő járása, éppen ezért fontos feladatunk a kenyérgabona vetési terv maradéktalan teljesítése. Eleinte 1 az időjárásra hivatkozva, nem foglalkoztunk kellően ezzel a munkával, csak október 31-e után, amikor a 40 százalékos tervteljesítésért megérdemelten bíráltak bennünket. Megértettük, hogy minden további késedelem a terméseredmények csökkentésével jár, éppen ezért minden erőt megfeszítve kezdtünk dolgozni annak érdekében, hogy a szégyenteljes lemaradást felszámoljuk, s mielőbb földbe kerüljön a mag. Az első teendőnk az volt, hogy a járási pártbizottsággal együtt kiválogattuk az apparátusból azokat az embereket, akiket a legalkalmasabbaknak találtunk arra, hogy egy-egy községben segítsék a vetési munkákat. Ezeket a községi felelősöket a járási párt- bizottságon oktattuk ki. s elsősorban arra hívtuk fel a figyelmüket, hogy a vetést csak akkor tudjuk meggyorsítani, s hamarosan befejezni, ha minden községben széles aktívahálózat segíti a tanacs felvilágosító munkáját. A községi felelős elvtársak a pártszervezet irányításával először megszervezték a termelési bizottsági tagok, s a tanácstagok bevonásával népnevelő gárdát. A népnevelők azután naponta felkeres ték azokat a dolgozó parasz tokát, akik még nem vetettek, beszélgettek velük arról, hogy ha tovább várnak a vetéssel, kevesebbet aratnak jövőre. Igen szép eredményeket értek ei a községi aktívák a versenymozgalom szervezésében Október 31-től járásunkban 2021 dolgozó paraszt tett vállalást arra, hogy november 7-re befejezik a kenyérgabona vetését. Sarud községoen például 37 tanácstag, 22 földművesszövetkezeti dolgozó és hat pedagógus végzett felvilágosító munkát, s ennek során 500 versenyvállalást szerveztek. A községi tanács gondoskodott arról, hogy a versenyben lévők eredményeit az egész község megismerje. A verseny nek jelentős szerepe van abban, hogy a község a járásban másodiknak fejezte be a kenyérgabona vetést. A községek közötti verseny rendszeres értékelésére mi magunk is rendszeres gondot fordítottunk. A személyes ellenőrzések során mindig ismertettük a községi tanácsokkal, hányadik helyen állnak a ’versenyben, s azt is, hogy az; élenjáró községekben milyen módszerekkel dolgoznak. róság meg is büntette őket. A bíróság ítéletét ismertettük a községekben. Mindezek együttvéve hozták meg azt az eredményt, hogy járásunk, az elmúlt napokban felszámolta a kenyérgabona vetésben a lemaradást. Községi tanácsúink a verseny szervezése és értékelése medett biztosították a vetés elvégzéséhez szükséges feltételeket is. Mindenütt megszervezték a fogatok irányítását, s ha szükség volt rá, fogat- zárlatot rendeltek el. Ezzel mindenütt biztosították, hogy ■ az igával nem rendelkezők j se maradjanak el. Sarudon! Bakos Vilmos tanácstag, Ba-| kos József dolgozó paraszt és társaik 180 fogatnélküli gazdánál végezték el az őszi szántást, vetést. Nagyúton 26 dolgozó paraszt segítette gazdatársait, Besenyőtelken pedig az egyik termelőszövetkezet is az egyéniek rendelkezésére bocsátotta a felszabadult igaerőt. Ezek az intézkedések egyrészt azt biztosították, hogy senkinek se maradjon vetetlen a földje, másrészt — és ez nem kevésbé fontos — biztosították azt is, hogy megfelelő térítés ellenében jussanak igához a fogatnélküliek. Megakadályozták, hogy egyesek kihasználva a helyzetet, uzsoraáron dolgozzanak. Részben a vetés késése, részben a búza gyengébb csírázó képessége miatt holdam kint 20—30 kilogrammal több vetőmagra van most szükség. Gondoskodtunk arról mindé nütt, hogy több magot vessenek, szúrópróbával ellenőriztük a vetőmag mennyiséget, a tisztítást és a csávázási. Azoknak a termelőknek a részére pedig, akik nem rendelkeztek elegendő vetőmaggal, a Termény forgalmi Vállalaton keresztül kukorica ellenében cserevetőmagot biztosítottunk. Termelőszövetkezeteink többségében zavartalan volt a betakarítás, szántás, vetés, s ez a termelőszövetkezeti tagok mellett a gépállomások dolgozóinak jó munkáját is dicséri. Természetesen, ahol szükség volt rá, ott segítséget adtunk a munkaszervezéshez s mindezek eredményeként november 8-ra járásunk minden termelőszövetkezete befejezte a vetést. Gépállomásaink traktorainak egyrésze a mély szántást végzi most a termelőszövetkezetekben, a többi pedig az egyénileg dolgozó parasztok munkáját segíti. A helyesebb irányítás munkaszervezés eredményeként öt nap alatt 50 százalékkal növeltük a járás búzavetés tervének teljesítését. Amikor az elért eredményekről beszélünk, meg kell mondani, ezt nem kis részben annak köszönhetjük a jó felvilágosító munka mellett, hogy erélyesen felléptünk a vetést szabotáló kulákok ellen. Besenyőtelken, Kálban, és Szihalmon feljelentették a községi tanácsok a szabotálókat, s a bíPethes István gyöngyösi járás Elsőnek a pétervásári járásban fejezték be a vetési 10-én délig a hatvani járás is teljesítette tervét Járásainkban az elmúlt na-,tést, hetedikén estig a járás pókban minden erőt megfeszítve dolgoztak azért, hogy befejezzék a kenyérgabona vetését, felszámolják a szégyenteljes lemaradást. A járások közül az elsőnek november 9-én este a péter- vásárai jrás jelentette, hogy teljesítette kenyérgabona vetési tervét. Másodiknak a hatvani járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai fejezték be a gabonavetést. A hatvani járásban az elmúlt héten még csak 35 százalékra teljesítették a kenyér- gabona vetéstervét. A párt és a tanácsszervek mozgósítására november 6—7-én, a két ünnepnapon teljes erővel dolgoztak. A két nap alatt 80 százalékra növelték a tervteljesíminden termelőszövetkezete, s három községe: Kerekharaszt, Nagykökényes és Zagyvaszántó befejezte a vetést, 10-én délre pedig az egész járásban elvetették a búzát. A füzesabonyi és a gyöngyösi járásokban befejezés előtt ál a kenyérgabona vetése. Van még tennivaló a hevesi járásban, ahol 10-én estig csak megközelítették a 90 százalékot. A legsúlyosabb a lemaradás még mindig az egri járásban. A hevesi járásból Tárná- szentmiklós és Erk, a füzesabonyi járásból Üjlőrincfalva és Sarud jelentették elsőnek a kenyérgabona vetési terv teljesítését. Járásunk is elmaradt az őszi munkában, hatodikáig mind-i össze 40 százalékát vetettük el a kenyérgabonának. Hátráltatta nálunk az őszi vetést az is többek között, hogy nagy szőlőtermelő területünkön elhúzódott a szüret, s az igák többségével a szüret idején nem végezhették az őszi szántást, vetést. De emellett nem kisebb mértékben volt a lemaradás oka az, hogy községi tanácsaink — de maga a járás sem —- mozgósították minden esetben kellően az őszi munkák elvégzésére. A munka meggyorsítása érdekében elhatároztuk, hogy még be nem fejeződik a vetés, nagyobb segítséget adunk a községi tanácsoknak, mindenhová egy-egy felelőst jelölünk ki a járási tanács dolgozói közül. Ezeknek az elvtársaknak a felkészítésére alapos gondot fordítottunk. Megbeszéltük velük azt, hogyan foglalkozzanak a termelési bizottságok, a mezőgazdasági állandó bizottságok tagjaival és a tanácstagokkal, hogyan kérjék a hazafias népfront helyi bizottságának segítségét. A járási felelősök a felkészítés után kimentek a községekbe, s az esős napokat, amikor az emberek nem tudtak dolgozni kint a határban, arra használták fel, hogy megbeszéljék a fentebb említett szervek vezetőivel, tagjaival a teendőket, azt, hogyan lehetne meggyorsítani a munkát. Minden községben van jónéhány olyan dolgozó paraszt, aki a jó időt felhasználva, már elvetette a búzáját. Ezeket is ösz- szehívták, kisebb csoportokba és kérték a segítségüket, hogy beszélgessenek el azokkal, akik még elmaradtak ezzel a fontos munkával, magyaráz-1 zák meg nekik, hogy az őszi munka gyors elvégzése becsületbeli ügy is, ne tűrjék, hogy néhány ember miatt szégyenkezzen az utca, a körzet, az egesz község. Ezek a módszerek meghozták a várt eredményt, A legjobb példa talán erre Nagy- füged munkája. Ez a község nem is olyan régen a legrosszabbak közé tartozott, most felzárkózott az elsőkhöz. A tanácstagok itt nemcsak azzal törődtek, hogy minden fo- gattulajdonos be legyen osztva vetésre a fogatnélküliekhez hanem jókor reggel felkeresték őket, ellenőrizték, indulnak-e munkába. A társadalmi ellenőrzés természetesen nem maradt eredménytelen, Nagy- fügédén csak jóval sötétedés után indultak haza a fogatokkal s a két ünnepnap is munkában találta a községbelieket. Hathatósabb segítséget adtak egyes községekben a járási tanács mezőgazdasági állandó bizottságának a tagjai De más formáját is találtunk a segítésadásnak. Az élenjáró községek elnökei, amikor már befejezés előtt álltak a vetéssel, átmentek a lemaradt községekbe segíteni, így például a Gyöngyössoly- mosi tanácselnök Gyöngyöspatára, a gyöngyöstarjáni Gyöngyöshalászra ment át, hogy segítséget adjon a tanács munkájához. Á tanácselnökök ilyenforma tapasztalat- cseréjének haszna, reméljük, nemcsak most az őszi munkák ideién, hanem utána is érezhető lesz az elmaradt községekben. A felelősök állandó kint tartózkodása a faluban azt is magával hozta, hogy a járási tanácsnál a legfontosabb meg beszéléseket kivéve, nem tartunk' értekezletet, hanem minden erőnket a vetés gyors befejezésére. a jövő évi termés biztosítására fordítjuk. Az őszi kapások begyűjtési versenyében a füzesabonyi járás vezet Megyénk az országos begyűjtési versenyben az ötödik helyen áll a legutóbbi értékelés szerint. A következő napokban és hetekben úgy kell végeznie a munkát a begyűjtési hivatalok dolgozóinak, a tanács és a pártszervezetek segítségével!, hogy megszerezzük az első helyet. Erre megvan minden lehetőségünk, az eddigi eredmények alapján. Járásaink sorrendje a kukoricabegyűjtési tervek teljesítésében: Tanácselnök: Begyűjt, o. vez. 1. Füzesabonyi járás Kelemen János Márton Imre (h.) 2. Hevesi járás Orosz Miklós Papp Sándor 3. Hatvani járás Molnár Dezső Világosi Tibor 4. Gyöngyösi járás Pethes István (h.) Polgári István 5. Egri járás Csirmaz Árpád Paparó József 6. Pétervásárai járás Kelemen Ferenc Marúzs Vilmos A napraforgó begyűjtésben a legjobb eredményt a füzesabonyi és hatvani járások érték el, a legnagyobb lemaradás a gyöngyösi és a hevesi járásokban van. A burgonya beadásban a pétervásárai járás jár az élen 92.5 százalékos tervteljesítéssefl. A hevesi és a gyöngyösi járásban azonban sok még a tennivaló, hogy meggyorsítsák a burgonya beadási tervek teljesítését is. Felelősségre vonták a vetés szabotálóit Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai ezekben a napokban igyekeznek a búzavetés mielőbbi befejezésével, hogy a következő esztendőre biztosítsák a kenyérellátást. Egyesek azonban, — népünk ellenségei — ebben a munkában is megpróbálnak szabotálni. Pélyen például Rab László, Rab Ferenc és a többi kulákok szabotálása miatt 157 hold búza nincs még elvetve. Ha a késői vetés miatt csak két mázsa terméskiesés lesz holdanként, már ez is 157 ember évi kenyerét jelenti. Államunk azonban nem nézi tétlenül ezt és felelősségre vonják a szabotálókat. A járásbíróságok a napokban vonták felelősségre az őszi vetés elmulasztásáért Kozmárik Ferenc, Forgács Alajos gyöngyösi, Rab László és Rab József pélyi, Kobo- lák János komlói és Gerendái Lajos tiszanánai kulákökat. Kétszerannyi termést szüretelünk az Idén mint az elmúlt évben Közel 30 ezer holdról szüretelték le eddig a megye szőlő- termelői a gazdag termést. A termelőszövetkezetek termésátlaga mindenütt csaknem háromszorosa a tavalyi termésnek, s az egyénileg dolgozó parasztok is általában kétszer annyi termést szüreteltek, mint /tavaly. A megye átlagtermése előreláthatóan 17 mázsa lesz hol- dánként. — MEGYÉNK termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai mindenütt befejezték a rizscséplést. Akik nehezítik a vetésterv teljesítését II zárszámadás segítse a közös vagyon gyarapítását is Serény munka folyik ezekben a napokban a földekén, azért dolgozik a falu, hop', a lehető leg gyorsabban földbe kerüljön a mag, hogy már moSt biztosítsa a jövő évi jó gabonatermést. A nagy munkában— mint mindenben — itt is a termelőszövetkezetek járnak az élen, napról-napra egyre több tsz jelénti, hogy védett összes őszi munkájával. A termelőszövetkezetek őszi munkákban elért kétségtelen eredményei egyenes folytatói azoknak az eredményeknek, amelyek a szövetkezeti mozgalom egész esztendős munkáját kísérték. Kora tavasztól késő őszig a mezőgazdasági munka minden területén meg- állták helyüket termelőszövetkezeteink, s növénytermesztésben, állattenyésztésben egyaránt túlszárnyalták a hozamok tekintetében az egyéniek terméseredményét. A verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet majd 17 mázsás búza, a füzesabonyi Petőfi Tsz 300 mázsa fölötti cukorrépa, s a termelőszövetkezetek megyei átlagban elért 18 mázsás szőlőtermés az egyéniek 16—17 mázsájával szemben az évben döntő módon igazolta a társasgazdálkodás fölényét. Az elért eredmények azonban nemcsak egyszerűen „fölényt igazoló“ eredmények egyben a tsz tagok életszínvonala emelkedésének ragyo* gó tényszámai, szövetkezeti mozgalmunk jövőjének biztos zálogai. Már évközben is lemérhető volt a szövetkezeti mozgalom számos sikere, de most, amikor rövidesen megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések, amikor rövidesén valamennyi termelőszövetkezetünkben hozzákezdenek a zárszámadások előkészítéséhez zárszámadások előkészítéséhez, — most látszik teljes ösz- szességében, szinte egy papírlapra sűrítve, mit jelentett az állam, a gépek segítsége, a tagság fegyelmezett munkája, az a sok harc és küzdelem, amelyet a természettel, a földdel, nem egyszer a maradiság- gal szemben vívtak meg a tagok, a kommunisták vezeté- sével. A zárszámadás, évi mérleg, számvetés szövetkezeti mozgalmunk évről-évre visszatérő nagy eseménye. Érthető, ha élénk figyelemmel, nagy érdeklődéssel kísérik a kívül álló dolgozó parasztok, mert most arra kíváncsiak, hogy az egész évben végzett, kétségtelenül elismerésre méltó munka milyen gyümölcsöket hoz a szövetkezet tagjai számára. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez az élénk érdeklődés és figyelem nem marad kielégítetlenül az egyénileg dolgozó parasztok százai és ezrei méltó választ kapnak a szövetkezeti tagság jövedelméből is. A füzesabonyi Petőfiben, a verpeléti Dózsában, a kiskörei Dózsában és még több más termelőszövetkezetünkben is nem egy család 40—50 ezer forintot visz haza a zárszámadáskor, a besenyőtelki Szabad Föld Termelőszövetkezet tagjai például maguk is elmondják mindenkinek, nem bánták meg, hogy beléptek a termelőszövetkezetbe. Ez azonban az éremnek csak az egyik oldala. Az egyéni gazdák — s hozzátehetjük teljes joggal — nemcsak egyszerűen arra kíváncsiak, hogy egy-egy tag milyen jövedelmet visz haza az év végén, de arra is, hogy a szövetkezet egyetemlegesen hogyan gyarapodik, hogyan erősödik, hogyan gondoskodik a tagság, a közös vagyon szaporításáról. Igen sok termelőszövetkezetünk tisztában van azzal, hogy a tagság életszínvonalának emelése, a jövedelem fokozása nem mehet a közös vagyon rovására nem tehetik meg, hogy a mai verébért elszalasz- szák a holnapi túzokot. A 42 termélőszövetkezetben megkezdődött zárszámadás tapasztalatai azt mutatják, hogy sok olyan tsz-ünk van, ahol például a kukoricát sem osszák ki, hanem sertést hizlalnak vele s így még több pénzt tudnak osztani, ugyanakkor megfelelő pénzösszegeket tesznek félre a szövetkezeti, szociális, s egyéb alapokra. De meg kell mondani azt is, hogy már most tapasztalható ennek az ellenkezője is. A tar- naszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezetben például a tagság kérésére a szövetkezet vezetősége a helyes, meggyőzé érvek helyett, megalkuvó módon még a zárszámadás előtt osztogatni kezdte a terményt, s ezzel már most megkurtította a közös vagyont, s ezen keresztül fékezte a szövetkezet további fejlődését. Nagy esemény a zárszámadó közgyűlés, éppen ezért csak helyeselni lehet, ha még az egyéni gazdákat is meghívják rá, hadd ismerkedjenek meg közelebbről is a szövtkezetek belső életével. De nemcsak pusztán esemény ez, hanem tükörképe is annak, vájjon a szövetkezet tervszerűen gazdálkodik-e, gondol-e a jövőre, szem előtt tartja-e a közösség érdekét, amely lényegében egyet jelent az egyén érdekével is. Hogy ezek a zár- számadó közgyűlések valóban a szövetkezeti mozgalom győzelmének közgyűlései legyenek, készítsék el megfelelő gonddal, körültekintéssel az egyén és a közösség érdekeit összehangolva, a zárszámadást a szövetkezetek vezetőit, fektessék le ezzel is biztos alapját termelőszövetkezetük, egész szövetkezeti mozgalmunk egészséges továbbfejlődésének. Állattenyésztési hírek A füzesabonyi járás termelőszövetkezetei 98 százalékra teljesítették silózási tervüket Az állatállomány takarmány biztosításának egyik módja a silókészítés. A füzesabonyi járás termelőszövetkezetei amellett, hogy biztosították az állatállomány részére az abrak és a szálas takarmánykészleteket silózási tervüket is 98 százalékra teljesítették már. Összesen 7249 köbméter silót készítettek, ennek 10 százaléka tavaszi, 20 százaléka nyári zöldsiló. A füzesabonyi Petőfi és a mezőtárkányi Április 4 termelőszövetkezetek már túl is teljesítették silózási tervüket. Az egyénileg dolgozó parasztok közül is számosán készítenek silótakarmányt. A járás tervét eddig 75 százalékra teljesítették. A legjobban Besenyőtelken, Poroszlón és Mezőtárkányban halad a silózás. 150 ezer forint jövedelem a tehenészetből Ezekben a napokban számos községünk fejezte már be a kenyérgabona vetését. Egyes községek tanácsai azonban még ma sem tesznek meg Község: Egerszólát Boconád Tamazsadány Nagyréde Gyöngyöshalász mindent annak érdekében, hogy a dolgozó parasztokat a vetés elvégzésére mozgósítsák. Megyénk tervtelj asítését az alábbi községek akadályozzák: Tanácselnök: Bányai György Rottenstein László elnök h. Góth* Benjáminná Deák László Komjáti Józsefné Termelőszövetkezeteinknek jelentős jövedelmet hoz a fejlett állattenyésztés. A füzesabonyi Petőfi termelőszövetkezetnek ebben az esztendőben csak a tehenészetből 150 ezer forint jövedelme volt. Eladtak hat tenyészbikát átlaEgerfarmoson teljesítik a szarvasmarha tenyésztési tervet gosan 9 ezer forintért, s a tej is jelentős összeget hozott 3 tsz „konyhájára.“ Az állattenyésztésből származó jövedelem körülbelül 20—22 forinttal növelte egy munkaegység értékét, Egerfarmos egyénileg dolgozó parasztjai mind többen igyekeznek tehenet vásárolni. Március 1. óta 30 darabbal növekedett a tehénlétszám. Éves tervük teljesítéséhez még 31 tehenet kell beállítani. Hogy ez meglesz, arra biztosíték a már meglévő 52 darab vemhes üsző.