Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-13 / 88. szám

NEPUJSÄG 1955. november 13. Vasárnap P ÁRT HE T A szakszervezeti választás a pártszervezetek ügye is A SZOrf határozata alapján megyénk üzemeiben is foly­nak a szakszervezeti választá­sok, e választások során a szakszervezeti tagok több mint 6900 dolgozót választanak meg különböző szakszervezeti funk­cióba. À választások előkészítése és megtartása nagy feladatok elé állítja a szakszervezeti szerve­ket. Nagy és gondos munkát igényét a választások techni­kai részének — a választói ér­tekezletek, a beszámolók stb. — előkészítése de nem kisebb felelősséget, gondot igényel az sem, hogy segítsenek á dol­gozóknak kiválasztani azokat a legjobb munkásokat, akik majd megválasztásuk után méltóan képviselik a dolgozók érdekeit. A szakszervezeti választá­sok eredményes lebonyolítása azonban nemcsak a szakszer­vezet feladata, nemcsak szak­szervezeti ügy. Minden tö­megszervezetnek, de elsősor­ban a pártszervezeteknek kell aktív segítséget nyújtani a választásokhoz. A választások eredménye ott és akkor lesz kielégítő, ahol a pártszerveze­tek nemcsak „ellenőrzik" a választások előkészítését, me­netét, hanem konkrét segítsé­get is nyújtanak az üzemi bi­zottságoknak. Egyszóval a szakszervezeti választásokért a pártszervezetek is felelősek, a szakszervezeti választás si­kere pártügy is. Ezt bizonyítja az is, hogy a Központi Vezetőség külön ha­tározatban (1955 október 3.) jelölte meg a pártszervezetek legfontosabb feladatait a szak- szervezeti választások elősegí­tésére. Nézzük meg, hogyan segíti néhány pártszervezet a KV határozata alapján a szak- szervezeti és üzemi bizottsá­gokat? megsértése ez? Nem, sőt a de-igfizók segítségével, a doigo- mokfácia biztosítása a dot-lzókra támaszkodva. A Rózsai IX. aknánál A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban a héten kezdték meg a bizal­miak választását. Az üzemi bi­zottságot november 20-án vá­lasszák majd, így jelenleg döntően a választás előkészí­tése a feladat a Váltógyárban. Az természetes, hogy egy-egy feladat megvalósítása nagy­ban múlik az előkészítésen. Milyen segítséget adott tehát az üzemi pártszervezet az ÜB- nek az előkészítés munkájá­hoz? Még a bizalmi választások előtt pártszervezeti ülésen be­szélték meg az előkészítés fel­adatait, mit kell tenni ‘ a párt- szervezetnek hogy a választá­sok sikeresek legyenek. Az októberi taggyűléseken a be­számolók ugyancsak foglalkoz­tak azzal, hogy a pártcsoport vezetőknek és az egész párt­tagságnak hogyan kell segíte­nie a választást. A csúcsveze­tőség azonban még ezzel sem elégedett meg. Külön érte­kezleten megbeszélték a szak- szervezetben dolgozó kommu­nisták feladatait. Egyben minden egyéb pártmunkától mentesítették azokat a párt­tagokat, akiknek feladatuk lesz a szakszervezeti válasz­tások előkészítése. — Az eredmény, hogy a párttagok, mint Terebesi Antal, Slézi Armand, Varga Lénárd, Varga József és a többiek az üzemi bizottság lelkes segítőivé vál­tak. A pártszervezet vezetősége a szakszervezetben dolgozó kommunisták munkáiát is fi­gyelemmel kíséri. Birkás Já­nos párttagot az üzemi bizott­ság például azzal bízta meg, hogy vegyen részt a TMK mű­helybizalmi választásán. Bir­kás elvtárs másra „ruházta át“ a megbízatást és a bizal­mi választáson nem vett részt. Ezért a pártszervezet vezető­sége — helyesen — felelős­ségre vonta. Azóta Birkás elvtárs belátta, hogy hibát követett el s ismét az egyik legjobban dolgozó aktíva lett. Van azonban egy komoly hiba az üzemben, az, hogy sem az ÜB., sem a pártszer­vezet nem foglalkozik a ká­derek, a megválasztandó dol­gozók kiválogatásával. Glocsek elvtárs, az ÜB elnöke azt mondja erről, hogy ez a szak- szervezeti demokrácia megsér­tése lenne. Téves nézet ez Mit is jelent a káderék kivá­lasztása a szó helyes értelme­zésében ebben a választás esetében? Azt jelenti, hogy a szakszervezeti aktívák, a bi­zalmiak beszélgetnek a dol­gozókkal, megkérdezik őket. ki a legpélAamrtatóbb, fegyel­mezett, jól dolaozó, ember­társait szerető munkás a mű­helyben, kit szeretnének bizal­minak a mvhehihiznttninhe vagy az üzemi bizottsár'ha vá­lasztani. Ezek után az ÜB-nek a feladata — a pártszervezet segítségével —, hogy a dolgo­zók által javasoltak közül is a legjobbakat ajánlják funk­cióba, megmagyarázva, hogy a javasoltak közül miért pont azt az egyet javasolják. A szakszervezeti demokrácia a beszámoló elkészítésövez he­lyesen adta meg a segítséget az akna pártszervezete. Mikor megkérdeztük Végh elvtársat, hogyan és milyen segítséget nyújtott a pártvezetőség a be­számoló elkészítéséhez, azt a választ kaptuk, hogy nem so­kat, csak beszélgettünk róla. A valóság azonban többet mond. A pártszervezet tény­leg nem sokat segített a be­számoló leírásában s ez nem is lett volna segítség, de mi­előtt az ÜB. összeállította volna a beszámolót Végh elvtárs és Kadareczki elvtárs az ÜB elnök sokat beszélget­tek az elmúlt választás óta eltelt idő eseményeiről és az előttük álló feladatokról. Be­szélgetés közben szinte min­den, a szakszervezet életében jelentős elvégzett munkát em­lítettek, hibákat, eredménye­ket egyaránt. És a beszélge­tés vége az lett, hogy elkészült a beszámoló vázlata: eredmé­nyek, hibák, az ÜB és az al­bizottságok munkája és a fel­adatok. Mindez persze csak nyers vázlatban. Ez a beszél­getés tehát nem valami „em­lékezés volt a régmúlt idők­re“, hanem gyakorlati, mód­szertani segítség volt, megje­lölve a legfontosabb gondola­tokat. Ezután már könnyeb­ben ment a beszámoló össze­állítása. Néhány szót a kész beszá­molóról is. Helyes volt, hogy döntően a termelés kérdésé­vel, a dolgozók érdekvédel­mével, azaz a szakszervezet sajátos feladataival foglalko­zott a választás méltatása mel­lett. Bátran bírált a beszá­moló, de nem hiányzott az önbírálat sem, őszintén fel­tárta a beszámoló például többek között, hogy az ÜB nem megfelelően foglalkozott a versenynyilvánosságai a jó munkamódszerek elterjeszté­sével. Helyesen foglalkozott a párt és kormányhatározatok alapján az üzem dolgozói előtt álló feladatokkal is. A beszámoló elérte a céliát. Ezt bizonyítja, hogy a számos hoz­zászólásban és a vita alapián sok olyan hasznos javaslat hangzott el amelynek meg­valósítása elősegíti az új ÜB munkáját. Az Egri Dohánygyárban már több mint két hete meg volt az ÜB választás. A párt- szervezet vezetősége azonban továbbra is segíti az új üzemi bizottságot. A párt segítségére a szakszervezeteknek mindig szükségük van, de különösen szükség van ott, ahol a vá­lasztások során az ÜB elnök, vagy az ÜB tagok többsége új. A Dohánygyárban mind a két eset meg van, új az ÜB elnök és új az üzemi bizottság tagjainak jelentős része. He­lyesen határozott tehát úgy a pártszervezet vezetősége, hogy az új üzemi bizottságot a vá­lasztások utáni időkben foko­zott mértékben segítik és el­sősorban a vezetésre tanítják meg őket. Kiss Lászlóné párt- titkárhelyettest Szabó István ehrtárs. ÜB elnök gyakraft felkeresi, tanácsot kér egy- egy probléma megoldásához, de Kiss e'kdársnő is gyakran beszél az ÜB tagjaival Együtt beszélték meg például az él- üzemünnepség megszervezését is, ami ugyan nem „nagy ügy“, de Szabó elvtárs még nem csinált ilyet. Hasznos ta­nácsokat adott Kiss elvtárs­nő a november 7-i ünnepi műszak megszervezéséhez Megbeszélték Szabó elvtárs- sál azt is, hogyan irányítsa a bizalmiakat, azok munkáját. örvendetes jelenség és kö­vetendő példa más pártszerve­zetek számára, hogy a Do­hánygyárban nemcsak Kiss elvtársnő törődik és foglalko­zik az ÜB-vel, hanem a párt­vezetőség többi tagja is. Egv- egy pártvezetőségi tag rend­szeresen részt vesz az ÜB ölé sein, értekezletein és a párt­munkában szerzett tapasztala­taikat átadva, munka közben segíti Szabó elvtársat s az úi üzemi bizottság munkáját. Helyes ez a segítségnyújtás mely az újjáválasztott üzemi bizottságot vezetni, szervezni tanítja Helyes, mert hisz dol­gozni tudnak ezek az elvtár­sak, ezt bebizonyították vá­lasztásuk előtt — példamutató munkájukért választották meg —, de vezetni, irányítani csak a pártszervezetek segítségével tanulhatnak meg. Sárközi Miklós Váljon alapszervezeteink mindennapi feladatává a pártoktatás segítése ALIG NÉHÁNY hete kezdő­dőt meg az 1955/56-os pártok­tatási év. Az oktatási év első tapasztalatai, több kisebb-na- gyobb jelenségei mutatják, hogy a kezdés most eredmé­nyesebb volt, mint az elmúlt évben. Az első összejövetele­ken megjelentek az alapszer­vezetek vezetőségeinek tagjai, több helyen a párttitkárok hozzászólásukban méltatták a pártoktatás fontosságát. A propagandisták többsége ala­posan felkészült az előadásra, a szeminárium vezetésére, né­hány helyen a gazdasági ve­zető is segített az iskola szer­vezésében, a megnyitó előadás előkészítésében. S ezeken túl még több helyes, egészséges kezdeményezés tapasztalható. Van azonban néhány olyan tapasztalat is, amely figyel­meztet bennünket, s amelyet már most figyelembe kell vennünk az egész oktatási év sikere érdekében. Ilyen pél­dául: alig volt egy-két iskola, ahol valamennyi hallgató meg­jelent, több iskolánál a meg­jelenés csak 60 százalékos volt. Nem egy helyen ablak­talan, sötét, kényelmetlen helyiségben tartották meg az első foglalkozást. A KEZDETI hibák okát el­sősorban is abban kell keres­nünk, hogy a városi párt VB sem tett meg mindent az ok­tatási év sikeres előkészíté­séért. Nyilvánvaló, hogy- ez végső fokon az alapszerveze­tek munkájában, a szeminá­riumok munkájában mutatko­zott meg. Pártszervezeteink egy része sem törődött elég­gé a pártoktatás megkezdésé­vel. A Váltógyárban néhány órával az első foglalkozás előtt szóltak a hallgatóknak, hogy kezdődik a pártoktatás. A Kiskereskedelmi Vállalat halasztást kért, — mert vá­sárra készült. Több helyen kiküldetésben voltak a dolgo­zók, ezért maradt el a meg­nyitói Természetes, hogy ahol a pártszervezet vezetősége nem tekinti feladatának a pártok­tatást, ott laza a fegyelem megszokják az elmaradozást és nem születik meg a várt eredmény. Néhány alapszer­vezetnél azt mondják: nem lehet az oktatással foglalkoz­ni, nincs arra most idő, fő a tervteljesítés. Kétségtelen, hogy ez a fő, a termeléssel, a terv teljesítésével naponta kell foglalkozni. De hát a pártok­tatás is —, ha nem is közvet­lenül — a termelést segíti. Az a hallgató, aki a tanfo­lyamok bármelyikén •megis­meri a marxizmus-leninizmus tanításait, az igyekszik jobb munkát végezni, Végső fokon: a politikai képzettség a ter­melésen keresztül is lemér­hető] SOKSZOR elmondtuk már azt az igazságot, hogy a poli­tikai iskolák, de általában a pártoktatás eredményessége nagymértékben fügv a propa­gandista kiválasztásától. S a2 úgynevezett „lemorzsolódás­hoz“ nem kis mértékben já­rul hozzá a propagandista gyenge munkája. Bár propa­gandistáink önként vállalják a megtisztelő feladatot, mégis akad köztük néhány, áld el foglaltságára hivatkozik, kü­lönböző ürügyet keres, igyek­szik nem teljesíteni megbíza­tását. Annak ellenére, hogy három- és négynapos tanfo­lyamon voltak a propagandis­ták, mégis előfordult, hogy az első előadás egy-két propa­gandistánál nem volt kielégí tő, rendszertelen, összefüggés felen volt, nem segítette a hallgatók felkészülését, az anyag könnyebb megértését. Az ilyen foglalkozásokról — amelyikre a propagandista nem készül lelkiismeretesen — előbb-utóbb elmaradoznak a hallgatók. A pártvégrehajtó bizottság okulva az elmúlt év s az idei pártoktatási év tapasztalatai­ból. a jövőben gondosabb el­lenőrzéssel, alaposabb segít­séggel járul hozzá a pártokta­tás sikeréhez. Ennek érdeké­ben kiszélesítettük az okta­tási aktívák hálózatát. Most minden két iskolára jut egy- egy elvtárs, aki segíti, ellen­őrzi az iskolák munkáját, ha­vonta rendszeresen beszámol a párt VB-nek arról, hogy egyes iskolákon hogyan folyik az oktatás, hogyan tanulnak a hozzátartozó hallgatók. Ezek az elvtársak más pártmunkát nem végeznek. Ezzel a segít­séggel a VB rendszeresen lát­ja az egész város pártoktatá­sának helyzetét, eredményeit, hiányosságait, tudja, hol és mikor mit kell tenni. Ügy gondoljuk, ez elősegíti majd a pártoktatás szervezeti és színvonalbeli javulását. A PÄRTOKTATÄS színvo­nalának emelését segítjük az­zal is, hogy az elméleti tanács­adó tagjait megbízzuk egy-egy szeminárium ellenőrzésével, segítésével. E zzel az anyag jobb megértéséhez is hozzá­járulunk, ugyanakkor mód­szerben! tapasztalatot is gyűj­tünk a legközelebbi propagan­dista tanfolyamra. Természetesen ezek az ak­tívák nem csökkentik a párt- szervezet felelősségét, a párt­oktatás segítése iránt. Az alap­szervezetek mindennapos el­lenőrző, támogató munkájára épp oly szükség van, mint az­előtt. Helyes, sőt szükséges, hogy havonként egyszer vezetőségi ülésen beszéljék meg alap­szervezeteink a pártoktatás tapasztalatait. Hívják meg ide a propagandistákat, a párt- csoportvezetőket — s ha van ilyen — azokat a párttagokat is-, akik nem tanulnak rend­szeresen, nem teljesítik a Szervezeti Szabályzatban elő­írt kötelességüket. S ha egyes notórius mulasztóknál a meg­győzés nem használ, a párt­vezetőség vonja felelősségre őket. Nagyon fontos tehát, hogy már most a pártoktatás év elején rendszeres legyen a pártoktatás ellenőrzése, segí­tése, hogy már most alapszer­vezeteink mindennapi felada­tává váljon a pártoktatás tá­mogatása. Marosán Lajos városi párt VB titkára Gyöngyös A Központi Ellenőrző Bizottság közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Ellenőrző Bizottsága Papp Istvánt, a sárvári járási pártbizottság első titkárát, Ki»s Kálmánt, a celldömölkí járási pártbizottság titkárát Zöld Imrét, a celldömölkí já­rási tanács végrehajtó bizott­ság elnökének helyettesét a pártból kizárta és másokat is felelősségre vont, mert a po­litikai meggyőző munka he­lyett a párttól idegen mód­szereket alkalmaztak, funkció­jukkal visszaélve, a szolialis- ta törvényességet megsértet­ték, s a párt határozatai ellen súlyosan vétettek. As ifjúsági seregszemle megyei előkészítő értekezlete A SZOT megyei székházá­ban értekezletet tartott a Me­gyei DISZ-bizottság, a megyei tanács és a SZOT megyei tit­kársága bevonásával, a „Há- mán Kató ifjúsági kulturális sportversenyek.“ megrendezé­sének előkészületeiről. Az értekezleten részt vettek a járási és városi DISZ tit­károk, a TSB elnökei, a já­rási és városi népművelési előadók, kultúrotthon igazga­tók és szakszervezeti kultúr- munkások. Az értekezlet előadója Nagy Sándor, a megyei DISZ vb. agit. prop, titkára volt. Be< szédében részletesen foglalko­zott az ifjúság kulturális és testi nevelésével. irodalmi műveltségének, ének- és ze­nekultúrájának fejlesztésé­vel. Az előadást élénk vita követte. A hozzászólók sokat foglalkoztak a DISZ és a kul- túrotthonok eddiginél szoro­sabb együttműködésével. A pedagógus szakszervezet kép­viselője megígérte, hogy a falusi nevelők támogatni fog­ják az általános iskolák kul- túrcsoportjait, élenjárók lesz­nek a falusi kultúrmunkában ; a városokban a középiskolák nevelői több segítséget adnak majd az ifjúság kultúr- és sportmunkájáhoa Végül Nagy Sándor elvtárs röviden összefoglalta az érte­kezlet eredményeit, s megái-; lapította: az ifjúság szellemi és testi neveléséért felelős* midére szerv, éppen ezért ar-í ra törekedjenek, hogy minél sikeresebb legyen a Hámán Kató ifjúsági, kulturális és sportverseny. Felhívás a TSz DISz szervezetek téli versenyére területükön versenyezzenek a magasabb terméshozam eléré­séért. 2. A DISZ szervezet politi­kai szervezeti munkája. a) A Petőfi iskolák és más politikai oktatásban a fiata­lok 40 százaléka vegyen részt­ől A tsz fiataljainak legr alább 50 százaléka vegyen részt a tél folyamán külön­böző szaktanfolyamokon, elő­adássorozatokon. c) Legalább két önálló kul­túrműsor és bál, valamint egy sport háziversenyrendezés. Nevezzen be az ifjúsági sereg­szemlére. d) Rendszeres szervezeti élet mellett érje el, hogy a területéhez tartozó fiatalok többsége' DISZ tag legyen. JUTALMAZÁS: Első díj: megkapja a „Há­mán Kató DISZ szervezeré nevet. Dicsérő oklevél és egy tangóharmónika. Második díj: Dicsérő okle­vél és három citera. Harmadik díj: Dicsérő okle­vél és verseny sakkészlet. Ezenkívül több személyi ju­talom, töltőtoll, sakkésziet, selyemkendő lesz jutalomként kiosztva. Az értékelésnél figyelembe vesszük a helyi adottságokat. Az ünnepélyes jutalomkiosz­tás április 4-én lesz. Termelőszövetkezeti diszis- ták, fiúk és lányok! A DISZ Heves megyei bi­zottsága a tsz-ek DISZ szer­vezeteinek munkája fellendí­téséért november 15-től 1956. április 1-ig terjedő időszak­ion meghirdeti a tsz-ek DISZ szervezetének téli versenyét. A verseny célja: a tsz-ek előtt álló politikai és gazdasági fel­adatok megoldásában való ak­tív részvétel, a szövetkezetek ifjúsága politikai, szakmai mű­veltségének növelése, s általá­ban a DISZ szervezet egész munkájának fellendítése. A versenyben részt vehet min­den tsz DISZ szervezet, amely taggyűlése nelfogadta a ver­seny feltételeit. 1. A szervezet munkaterv alapján dolgozzon, rendszere­sen, erejéhez mérten vegyen részt a szövetkezet előtt álló politikai és gazdasági felada­tok végrehajtásában. Ennek érdekében: a) a szövetkezet állatállo­mányának átteleltetésére, ha szükséges, küldjön fiatalokat az állattenyésztésbe dolgozni. b) A tavaszi munkák jó elő­készítése érdekében tegyenek konkrét vállalást ía legelők, utak, udvarok rendbehozása, helységtatarozás, kisgépek ki­javítására stb.) Alakítsanak ifjúsági munkacsapatokat és Kozik Ferenc, a gyöngyösi Építőipari KTSZ részlegveze­tője kényelmesen hátradőlt karosszékében. Az embert ilyenkor fenségesen jó érzés környékezi. Kint esik az őszi eső, bent kellemesen duruzsol a kályha. Koziknak messze szálltak gondolatai, mintha galambszárnyak röpítették volna. Éppen az esti program­ján gondolkodott, amikor meg­szólalt a telefon. Kozik a kagyló után nyúlt, aztán meggondolta magát, visszaült székébe. — Jucika, nézze meg, ki ke rés — szólt a gépírónőnek. — Hegedűs elvtárs, a tar­jám iskola igazgatója Kozik kartársat kéri. — Megint Hegedűs, micsoda türelmetlen egy ember, mint­ha más munkánk sem volna, csak az övék. Mondja meg, Jucika, hogy nem vagyok bent. Hegedűs Béla, a gyöngyös- tarjáni általános iskola igaz­gatója maga sem tudná a szá­mát, hányadszor reklamál. És érdekes, hogy minden al­kalommal ugyanazt a választ kapta. Holnap megyünk, ne türelmetlenkedjen, ami késik, nem múlik. De vájjon melyik jó érzésű ember nem türel­metlenkedett volna ekkora fe­lelőtlenség láttán, ami a KTSZ munkáját jellemzi? A többi között 33 ezer fo­rintot adott államunk egy ne­velői szoba megépítésére a tarjáni iskolánál. Hegedűs elvtárs nyomban felajánlotta a munkát a gyöngyösi építő­ipari KTSZ-nek. Ez még jú­liusban történt. A KTSZ nyom­ban megkötötte a szerződést, amely szerint kötelezte magát arra, hogy a munkát augusz­tus 21-én megkezdi, október 31-én pedig befejezi. A mun­kát jóval előbb befejezték, de milyen volt ez a befejezés, azt csak Hegedűs elvtárs tudmí megmondani, meg azok, akik látták. És egy cseppet sem iz­gatja Kozik kartársat az, hogy a nevelő szobáról hiányzik a tetőzet. A határidő még nemrégen járt le. De kilátás sincs arra, hogy a közel jövőben tetőt húzzanak az épületre. Kozik kartárs részben a saját lelki­ismerete megnyugtatása miatt, másrészről Hegedűs elvtárs le- csilapítására küldte a napok­ban Nagy kartársat azzal az üzenettel, hogy a KTSZ nem rendelkezik a tetőzet megépí­téséhez szükséges kerettel. Röviden: szűk a keresztmet­szet, kicsi a kapacitás, és kész. Különben nem az a lényeg, hogy mikor kezdünk, hanem az, hogy mikor végzünk — mondotta Nagy. Nekem az a véleményem, hogy helyes lenne, ha a jövő­ben a KTSZ a falak megépí­tése után a tetőépítésre is nagyobb gondot fordítana. Ér ki János A tervszerű felelőtlenség

Next

/
Oldalképek
Tartalom