Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-30 / 85. szám

1935. október 30. Vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 a szaktanfolyamok látogatásával fejlesztik műszaki képzettségüket Il MÉTRDVIDÉKI ERŐMŰ DOLGOZÓI Érdekes látvány,— amikor egy-egy serkenő bajuszú ifjú em­ber, aki a villamos szakmát vá­lasztotta hivatásul, először lépi át a Mátravidéki Erőmű vaska­puját. Óvatosan, kissé idegenül, tétova léptekkel járkál a hatal­mas gépóriások, kazánok, turbi­nák, generátorok, kapcsolótáb­lák és kábelek rengetegében. Te­kintete csodálkozva fut végig a nagy és bonyolult szerkezetű berendezéseken, melyek működé­séről akkor még halvány fogal­ma sincs. Kicsinek és valóságos rabnak, a gépek rabjának érzi magát eleinte. Eltelik néhány év és az egykori kezdő ifjú ta­pasztalt szakmunkássá, a gépóri­ások parancsolójává, irányítójává válik. Ez természetesen nem megy simán. A villamos szakma igen sok gyakorlatót és színvonalas elméleti tudást követel meg min­den dolgozójától. A Mátravidéki Erőmű működése óta szakmunká­sok ezrei nevelődtek ki a kör­nyék munkás és paraszt fiataljai­ból. A villamosipar, s a technika állandó fejlődése fontos követel­ményként állítja minden dolgo­zó elé a műszaki továbbképzés szükségességét. Nagyobb tudás, magasabb képzettség megköny- nyíti a munkát, biztonságos üze­meltetést és több energiaterme­lést eredményez. Természetes, hogy mindez kedvező befoyással van a dolgozó keresetének ala­kulására is. Az Erőmű műszaki fejlesztési feladatait segíti a most kezdődő kazánfűtői és a most folyó villamos telepkezelői tahfolyam is. Látogassuk meg a telepkezelői tanfolyam egyik elő­adását. Az oktató helyiségben 34 hallgató ül együtt és figveli Bre- zovics Károly főelektrikus ma­gyarázatát. A táblán műszaki rajzok, gépszerkezetek vázlatai teszik személtetővé a színvona­las előadást. A villamos szakmá­ban járatlan ember talán csak a szavak értelmét tudja felfogni, a mondanivaló lényegét azonban már sehogysem érti. A villa­mosság törvényeinek a lényege, azok összefüggései, szakkifejezé­sei bármennyire is értelmesek, mégsem érthetők az idegen em­ber számára. A hallgatók azonban már gya­korlott szakmunkások, szépen fe- lelgetnek az energiavezetés irá­nyáról, az egyenáramú gépek működésének szabályairól. Az elméleti rész után gyakorlat, — üzemlátogatás következik. Amíg az üzem területére sétál a kis csoport, vezetőjük elmond­ja, hogy a tanfolyam három ré­szes. Az előkészítő részt már be­fejezték. Most a második rész anyagát, a gépkezelést tanulják. A tulajdonképpeni Helepkezelés, majd az utolsó rész anyagához tartozik. Nemcsak az Erőműtől, hanem Petőfibányáról, az Avesz- től, sőt még a honvédségtől is járnak ide villanyszerelők, hogy műszaki szakképzésben részesül­jenek. A tanfoyam ugyanis tech­nikumi végzettséggel egyenran­gú. A második részben, 480 órás oktatás keretében, szakrajzzal, balesetelhárítással, mennyiségtan­nal, villamos gépkezeléssel, s vi­lágnézeti kérdésekkel is megis­merkednek a tanfolyam hallga­tói. Dicsérettel lehet beszélni a hallgatók szorgalmáról és aka­ratáról. Szabad idejüket nem sajnálva, az anyagi áldozatot is szívesen vállalva, tanulnak. Ko­vács Vendel, Szabó Béla és Kri- zsán József szeielők, akik arány­lag kevesebb előképzettséggel rendelkeznek, mindent pótolnak szorgalmukkal, s a legjobbak so­raiban haladnak. Igen sok tech­nikumi tankönyvet és egyéb szak­könyveket kell áttanulmányozni­uk, míg megismerkednek a szov­jet, német és angol villamossági szakemberek legújabb tudomá­nyos elméleteivel. Az üzem területére érve, min­denekelőtt az újonnan beépített, két hatalmas öt tonnás portál da­ru működését vizsgálják meg. — Vájjon milyen lehet az elektro­mos berendezése? Fekete László szakszerű elő­adással magyarázza el hallgató társainak a daru villamos szer­kezete beépítésének rendszerét. Büszke tudományára, biztos a dolgában, hiszen ő is résztvett a beszerelésénél. A turbinaháiban most van ja­vítás alatt a 4. számú turbina. — Szétszedve hever a hatalmas acéltest. Itt van hát az alkalom, hogy a tanfolyam hallgatói ala­posan szétnézhessenek. A gya­korlati munka következő állomá­sa az egyenáramú meghajtású villanymotor megtekintése. Bre- zovics elvtárs készséggel magya­rázza el, hogyan indul meg auto­matikusan a motor, ha a hálóza­ti világításban üzemzavar áll elő. Egv másik teremben leghaszno­sabb energia átviteli eszközünk, az akkumulátor töltésének gya­korlatait végzik. Most éppen Jenes Gyula kísérletezik, feszült figyelemmel kiséri a műszerek, a voltmérők állását, minden kis megmozdulását. Mindannyian sok hasznos is­meret birtokába jutottak ezen a négyórás délutáni gyakorlaton. Estébe nyúlik az idő, amikor a foglalkozás végétért. Fekete And­rás, Verebélyi István és a többi­ek elindulnak hazafelé, ahol Újabb munka vár rájuk, a tanu­lás. * Az Üzem személyzeti osz­tályán bővebb tudomást szerez­hetünk arról, hogy hány kiváló szakembert neveltek már itt a villamosenergiaipar számára. — Tiszapalkonyán és Kazincbarci­kán épülő új erőműveink jó szakmunkásokkal való ellátása szintén innen történik. Tiszapal- konyára Borbély István főműve­zető, Sztálinvárosba László Jó­zsef főgépész, a Borsodi Erőmű­höz Géczi Kálmán művezető és Grósz Márta turbinagépész ment el dolgozni a Mátravidéki Erő­műtől. Országszerte ismertek hát és becsülettel helytállnak azok a dolgozók, akik az Erőmű szak- tanfolyamain váltak kiváló szak­emberekké. Országszerte nagy szükség van kazánfűtőkre is. Éppen ezért a napokban kezdődött 25 hallgató­val egy kazánfűtő tanfolyam. A dolgozók összlétszámához képest azonban mégis kevés a szakmai továbbképzésben résztvevők szá­ma. Az elmúlt évben kilenc olyan alapképzettséget adó úgynevezett szakmásító tanfolyam volt, ahol az újonnan bekerült emberek la­katos, hegesztő, villanyszerelő, la­boráns és egyéb képesítése­ket szerezhetnek. Szép számmal találhatók itt olyan emberek is, akik mint szakmunkások dolgoz­nak, de vizsgát még nem tudtak tenni. A gyakorlat azonban jó szakemberekké nevelte őket. Kö­zülük többen már sztahanovisták. Feltétlen módot kellene találni arra, hogy Nagy János, Török József és társai mielőbb levizs­gázhassanak. Az üzem műszaki, technikai fejlesztése a gépek és termelő- eszközök korszerűsítésén, tökéle­tesítésén múlik. Ennek pedig irányítója, és mozgatója maga a dolgozó ember, ö a gépek, s a modern technika fejlesztője. Az ember szakmai képzettsége, elmé­leti felkészültsége teszi lehetővé, hogy mielőbb megszűnjön a szel­lemi és a fizikai munka közötti lényeges különbség, hogy fejlet­tebb termelési eszközökkel, több és egyre több késztermékkel lás­sa el az egyre növekvő szükség­letet. Népgazdaságunk és dolgo­zó népünk érdeke ezt követeli meg tőlünk napjainkban. Mérnö­kök, technikusok, fizikai és mű­szaki dogozók százezrei fáradoz­nak ezért szerte az országban. E nemes cél szolgálatában áll a Mátravidéki Erőmű minden dol­gozója, aki mindennapi munkája után készséggel vállalja és végzi a tanulás nehéz, de magasztos feladatát. Császár István a tarnaszentmiklősi gépállomás vezet a gépállomások megyei versenyében A kedvezőtlen időjárás elle­nére is egyre eredményeseb­ben dolgoznak a megye gépál­lomásainak traktorosai. Ami­kor csak néhány órára is szü­netel az eső, nyomban felzúg­nak a traktorok a földeken. Ennek eredménye, hogy ked­dig 17 ezer holdon végezték el az őszi mélyszántást. Külö­nösen eredményesen folyik a munka a tarnaszentmiklősi .gépállomáson. A traktorosok két műszakban dolgoznak a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák földjén. A hasz­nos módszer alkalmazásával naponta 3—400 holdon forgat­ják meg a földet a tavaszi ve­tések alá. A tamaszentmikló- ■si traktorosok magasan vezet­nek a gépállomások közötti versenyben. Keddig 3560 hol­don végezték az őszi mély­szántást s ezzel tervüket csak­nem 90 százalékra teljesítet­ték. A hevesi gépállomás kör­zetében is jól halad az őszi mélyszántás. A gépállomás traktorosai a munkaidő he­lyes kihasználásával harcol­nak a szerződésben vállalt kö­telezettségük teljesítéséért. Eddig 3000 holdon készítet­ték elő a talajt a tavaszi kalá­szosok alá. Mélyszántási ter­vüket 72 százalékra teljesí­tették. A megye gépállomásai, a tarnaszentmiklősi és a hevesi traktorosok kezdeményezésére elhatározták, hogy őszi mély­szántási tervüket november 15-ig teljesítik. A fogadalom valóra váltása érdekében azo­kon a helyeken is bevezetik a két műszakot, ahol eddig még nem volt és nagyobb gondot fordítanak a munkaidő helyes kihasználására. Alma- és káposztavásárt rendeznek a földművesszövetkezetek A megye földművesszövet­kezetei felmérték a dolgozó parasztok áruszükségletét, s elhatározták, hogy a helybeli földművesszövetkezeteknél biztosítják az alma és ká­posztakereslet kielégítését. Minden községben alma- és káposztavásárt rendeznek, az almát 1.50—1.80 forintos kilo­grammonkénti árban, a ká­posztái pedig 70-80 filléres ár­ban hozzák forgalomba. Emel­lett mindkét áruféleségből az üzemek és vállalatok dolgozói­nak igényeit is ki akarják elégíteni, ezért az illetékes szervek igénybejelentéseiket máris beadhatják a körzetük­höz tartozó földművesszövet­kezetnél. Gyöngyös város anyakönyvéből Születtek: Szabó Mária, Balog László, Bági József, Busa László, Szabó Éva. Farkas József, Hege­dűs Magdolna, Hangodi János, Gu­ba János, Guba Katalin, Lászka László, Térjék Alajos, Benkecs Ist­ván, Szabó Erzsébet, Berki Lász­ló, Kór-Hanák Lajos, Németh Lász­ló, Mészáros Miklós, Szabó Zsu­zsanna, Csányi Zsuzsanna, Fodor Zoltán, Tóth György, Bezzeg Klá­ra. Zsoltész Tibor, Mészáros Anna, Erdei Ildikó, Turcsán Mária, Varga György, Szeles Judit, Kaszner Ilo­na. Hamza Miklós, Boda Julianna, Kiss János, Szűcsi János, Horváth Erzsébet, Tóth Géza, Major Irén, Juhász Julianna, Sándor Gabriella. MEGILLETODVE | s |<issfs bizonytalanul is látok a mon­danivalóm megírásához, — mert Hídvégi Péter egyike volt azoknak, akikről nem más, mint Móricz Zsigmond akart regényt írni. Már mint a többiekről is, együttesen azokról, akik 1919-ben termelőszövetkezetet akartak és kezdtek szervezni Füzesabony­ban. 1919 tavaszán a termelőszövet­kezetekről Legényt írni szándé­kozó Móricz Zsigmond több na­pot töltött Heves megyében is. El­látogatott Füzesabonyba, ahol a községházán egy fiatal, alig több mint húsz éves fiatalember fo- adta: a direktórium ügyeletes gja, Hídvégi Péter. Akkor még ' szólították, hogy öcsém, ma j-, hogy bátyám; azóta har­minchat esztendő telt el, a sima arcot mély redök tarkítják, fe­hér lett a haja,' arca borostája, de frissen, elevenen él emléke­zetében az a majd negyven esz­tendős találkozás. Tavasziasan kék az ég, lan­gyos szél szaladgál a legelő zöld füvén, a megsárgult csörgő kuko­rica szárakon. Ülünk a fűben, odébb a Petőfi termelőszövetke­zet csordája harapdálja a füvet. Hídvégi bátyám éberszemű ku­tyája felügyelete mellett. Nyu­HARMINC ÉV MULTAN godtan lehet tehát beszélni, em­lékezni. CSODÁLATOS I dolog az öregedő ember emlékezése. — sohasem tudok napirendre térni felette. Úgy beszél a régiekről, a sok évtizeddel ezelőttről, mint valami tegnapi eseményről, s ta­lán a tegnapra nem is emlékez­ne így vissza. Mint most is. Az öreg tehenész apróra leírja, ho­gyan is nézett ki Móricz Zsig­mond, hogyan kérte meg őt, ki­sérje el kétnapos útjára Egerbe is. — Megmondom őszintén, nem Is tudtam én még akkor, hogy ki az a Móricz Zsigmond... — Pestről jött, gondoltam oka van, iia jött. Kérdezgetett én meg fe­ledettem. Nagyon fellelkesült, mikor hallotta, hogy mi szövet­kezetét akarnánk. Érdeklődött, hogyan gondoljuk. Elmondtam, hogy az Országos Földmunkás Szövetségnek van valami idevágó alapszabályzata, vagyunk már vagy negyvenen, itt kaptunk föl­det a Salamoni dűlőben, hát ott gondolnánk azt a szövetkezést. Megáll egy pillanatra az em­lékezésben, mert szép dolog a múlt. de most tehenész, s a ku­tya is nagyon elbámult, a tehe­nek meg rögtön észreveszik az ilyesmit és irány a szomszédos kukoricásra. «.Rárivall a kutyára, az meg nagy szégyenkezve, — hogy ilyesmi történhetett vele, lohol és téríti vissza a csengőst. Ismét rend lesz a mezőn. Híd­végi bátyám kérdezés nélkül folytatja, ahol abbahagyta. — .. .aztán tudja, állandóan jegyzett, sebesen, olyan fur­csa jeleket. Ma már tudom, hogy gyorsírás volt az, mert azóta már a fiam is tanulta. No, aztán elbúcsúzott, hogy majd megyünk Egerbe, együtt... mentünk is. Alighogy elment, az egyik taní­tó, aki közben bejött a község­házára, . „ipegkérdezte... Na, Pé­ter, tudod-e ki volt ez? Hát Mó­ricz Zsigmond, az író, ő írta a Fáklyát... Azóta sem tudtam azt a könyvet megszerezni, pe­dig el akarom olvasni minden­képpen. .. ALMÁT MEG | kenyeret kotor elő az iszákból. Eszünk mind a ketten, az öreg meg folytatja: Házasságot kötöttek: Kiss Gábor — Oláh Katalin, Nagy Kovács Fe­renc — Juhász Magdolna, Gebei Gyula — Koncz Katalin; Molnár István — Zsigri Mária, Szíjártó Im­re — Tábor Magdolna, Adorján A- risztid — Farkas Anna. Szalai Fe­renc — Pócs Anna, Kiss János — Ecsegi Erzsébet, Bezzegh Pál — Kocsis Terézia. Meghaltak: Igliczki János, Nagy György, dr. Hirsch Nándor, Antal János, Csurdi Gábor, Bartus János, ’ályi Sándor, ö. Deszecsár Marin- né, Juhász András, Tunyogi Tibor- né, Maár István, Ludányi József, Radies Bernât, Kiss János. — Hát szóval szerveztük mi azt a szövetkezetét, de aztán jött a kommün bukása, engem is internáltak, na meg jött a 25 esztendő, de sohasem felejtem el azt a lelkesedést, ahogy Móricz Zsigmond jegyezte, mit is aka­runk mi, füzesabonyiak... Akkor nem sikerült.... most igen. So­kat gondoltam vissza arra a ta­lálkozásra, amikor 1949 őszén, harminc év múltán, magam, is újra szervezni kezdtem a „Pe­tőfi“-!. Ma már hatodik éves a szövetkezeti most lelkesed­hetne csak igazán Móricz Zsig­mond. Mert ilyen az élet. Az igaz­ságot nem lehet elnyomni, ki­bomlik, mint a virág, ha nem előbb, hát akkor később. Az első lépésektől, 1919-től harminc esz­tendő telt el, míg ténylegesen megalakult a füzesabonyi terme­lőszövetkezet. Azóta újabb hat esztendő. De a hat év alatt meg­valósult mindaz, amit a nagy író, amit Hídvégi Péter, amit az elnyc#iott kisparaszt százszor és ezerszer megálmodott. A valóravált álmok hazájában, egy kis község szélén, így emlé­keztünk vissza a nagy íróra; egyik hőse Hídvégi Péter, s egyik tisztelője Gyurkó Géza LEGFRISSEBB JELENTÉSEINKBŐL Agrobiológiai Társaság alakult F üz esabony ban Micsurin születésének ICH), évfordulója alkalmából tudó­sokból, kiváló mezőgazdasági szakemberekből járási micsu- rini agróbilógiai társaság alakult Füzesabonyban. A tár­saság vezetősége tagjai között ott van Lelley János, a Kom- polti Kísérleti Intézet vezető kutatója, a kiváló faj nemesítő, Új típusú gyermekkocsikat gyárt az egri Gyermekkocsigyár Üjtípusú gyermekkocsik so­rozatgyártását kezdte meg az egri Gyermekkocsigyár. A mély-, sport-, illetve játékko­csik nemcsak szebb, de jobb kivitelben is kerülnek a for­galomba. Egyelőre 250—250-es sorozatban készülnek a mély- és sport, 500-as sorozatban a játékkocsik. Munkához látott a megye huszadik új Tszcs-je Megalakult Heves megyében az év huszadik új termelőszö­vetkezeti csoportja. A 19 tag­gal alakult erdőtelki Barátság Termelőcsoport munkához is látott, s megkezdte az állam­tól kapott cserevetőmaggal 3# hold búzája elvetését. Szövetkezeti könyvelő-tanfolyamok a megyében A termelőszövetkezet idei zárszámadásai sikerének biz­tosítására három helyen — Párádon, Hevesen és Gyön­gyösön — ötnapos tanfolyam indult a termelőszövetkezeti könyvelők számára. A tanfo­lyamon a könyvelők megis­merkednek a zárszámadás elvi és technikai feladataival. A tanfolyamok ma, szombaton fejeződnek be, s a 104 tsz könyvelő hétfőn már teljes erővel hozzálát a zárszámadá­sok végleges elkészítéséhez. 81 mázsás szőlőtermés Rekordtermést értek el a hevesi állami gazdaság szőlő­jében. 10 és fél holdnyi 1950-es telepítésű szőlőterü­letükről holdankénti 81 má­zsás átlagtermést szüreteltek. Gazdag a szüret a szőlőterület többi részén is. Exportra ed­dig mintegy 900 q szőlőt szál­lítottak, ez félmillió forint jö­vedelmet hozott a gazdaság­nak. Jó az idén az almatermés is. A gazdaság almáskertjében 127 mázsa termésre számítot­tak, s ezzel szemben az ösz- szes termés 610 mázsa lett. Új burgonyafajta nagyüzemi termelését próbálták ki a hevesi állami gazdaságban A Kisvárdai Kísérleti Intézet két fajta nemesített burgonyáját próbálták ki nagyüzemi terme­lésben a hevesi állami gazdaság­ban. Az új burgonya termése igen jó lett. Az „aranyalma“ burgonya 125 mázsa, a „495-ös“ magoncról nemesített burgonya 110 mázsa termést hozott hol­danként, Az új burgonyafajta ellenálló a megyében igen gya­kori két burgonyabetegséggel szemben, épp ezért» az állami gazdaság szakembereinek javasla­tára a következő esztendőben 80 hóidon termelik majd ezeket, a legjobb termelőszövetkezetek­ben. Az állami gazdaság jövőre 50 hold superelit és 50 hóid el­sőfokú szaporítású burgonya ter­mesztésére kötött megállapodást a Kísérleti intézettel. Alán y és Tenk megkapta a szabadpiacot Két községünk — Átány és Tenk — dolgozó parasztsága becsületes, szorgalmas mun­kával szerda estére teljesítet­te kukoricabeadási kötelezett­ségét, S eleget tett a szerző­désben vállalt kötelezettségé­nek isi Jó munkájuk nyo­mán az illetékes szervek csü­törtökön reggel megadták a szabadpiaci értékesítési jogát Átány és Tenk dolgozó pa­rasztjainak. Tanulságos volt a Népújság poroszlói sajtóankétja A Népújság Szerkesztősége és Kiadóhivatala sajtóankétot rendezett Poroszló községben. A szerkesztőség és az olvasó­tábor találkozója volt ez akis összejövetel, ahol mindkét fél közelebb került egymáshoz. A szerkesztőség és a kiadóhi­vatal megjelent munkatársai az újságkészítés és a terjesz­tés problémáiról tájékoztatták a megjelent közönséget s kér­ték, mondjanak véleményt a lap munkájával, cikkeivel kap­csolatosan. Hasznos javaslatként hang­zott el Kóocs László felszóla­lása, aki azt kérte, hogy szí­nes, agitatív erejű írásban foglalkozzunk az állattenyész­tés fejlesztésével, s közöljük a megyében lévő vásárok idő­pontját. Többen a Sarudi Gép­állomás munkájával kapcso­latban emeltek panaszt, mert az ott levő szervezetlenség és a sok géphiba hátráltatja az őszi vetések menetét. Baksa elvtárs azt kérte, foglalkoz­zunk többet Poroszló község termelőszövetkezeteivel. Töb­ben a rendeletek rövid is­mertetését kérték a laptól. Király elvtárs azt ígérte, hogy bekapcsolódik a levelező moz­galomba. Több felszólaló ar­ról beszélt, hogy foglalkoz­zunk többet a poroszlói árvíz- védelem kérdésével. Mag elvtárs a lap bíráló, segítő hatását illusztrálta helyi pél­dákkal. Egy másik felszólalás arról győzött meg bennünket, hogy nagyobb szakértelemmel, lelkiismeretességgel, gondos­sággal bánjunk a hozzánk be­érkezett levelekkel. Igen sok hasznos tanulságot hozott számunkra ez a kis baráti beszélgetés, melynek tapasztalatait eredményesen tudjuk majd hasznosítani lai punk munkájában. Sok segít­séget adott számunkra ahhoz, hogy még jobb, sokoldalúbb, az élet egészét felölelő lapot tudjunk majd adni a Népúj­ság olvasótáborának kezébe. Két nap alatt négyszáz, múzsa kukorica Három község — Mezőtár- kány, Egerfarmos és Poroszló — teljesítette már a füzesabo­nyi járásban kukoricaszerző­dései előirányzatát. A három község dolgozó parasztjai együttesen 100 mázsával tel­jesítették túl a szerződés elő­irányzatát, melynek döntő ré­szét már teljesítették is. Jól halad a járásban a kötelező beadás is. Két nap alatt Szi- halmon 429, Tódebrőn 355 q kukoricát adtak be a dolgozó parasztok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom