Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-02 / 77. szám (79. szám)

NÉPÚJSÁG 1955. október 2. vasárnap. Az újító mozgatom eredményei nyomán emelkedik a technikai színvonal a Gyöngyösi Szerszám­és Készülékgyárban A Gyöngyösi Szerszám­éi Készülékgyárban majd két hónapja tartottak részenkint, később összevonva nagyobb értekezletet a technika fej­lesztésével kapcsolatban. Öt­venhárom értékes javaslat született, melyekből az üzem műszaki vezetői feladattervet készítettek. Egyik nagy érde­mük a helyes újítások kiké­rése, amelyek ,,házilagna­gyobb állami költség igénybe­vétele nélkül megvalósíthatók. Másik érdemük, hogy a hasz­nálható javaslatokból — több üzemünkben tapasztaltakból eltérően — csak két évre szó­ló tervet készítettek, tehát az 1955. és 1956-os évben vala- jmennyit megvalósítják. À technika-fejlesztés két fő feladatot jelent: fokozni kell A kézimunka gépesítését, s fá­radhatatlanul gyarapítani, s terjeszteni kell az újítók, az élenjáró dolgozók eredményeit. A szerszámgyárban a legtöbb Újítás ezzel foglalkozik. A fon­tosabbakat már elkészítették, ß bevezették. Például: Pajor György, edző-műve­zető vetette fel azt a gondo­latot. hogy a szenitö közeget «— amellyel a traktoralkat- részeket bevonják, tartó- sabbá teszik — nem kell ál­landóan cserélni. Egy bizo­nyos mennyiséget átrostálva és egyharmadrész újjal fel­frissítve nagyszerűen hasz­nálhatnak többször is. A pró­ba eredményes lett, az új el­járás nem me°v a minőség rovására, ezáltal évenkint 15— 20 ezer forint értékű anyagot takaríthatnak meg. Ugyancsak Pajor Györgynek köszönhető az edzőkemencék fűtésének módosítása is. amelyet szak­nyelven csillag-delta kapcso­lásnak neveznek. Lényege: a kemencéket feltöltik áram­mal, meg' van szabva, milyen mennyiség kell a teljes üze­meltetéshez. Ha elérték ezt a hőfokot, az átforrósodott ke­mence az áram e magas hő­fokából automatikusan kisebb áramkörbe kapcsol. Amíg ed­dig a hő állandósítására is magas áramot használtak, most napok óta tapasztalhat­ják. hogy az eddig egy ke­mencéhez használt áram csök­kentve két kemencéhez is elegendő. Sokáig sorolhatnánk még a bevezetett újításokat — a harántgyalu átalakítását. az építkezéseknél a mozgódaru alkalmazását, az új homokoló berendezést, amellyel a ho- mcköntvények Ikézi tisztítását gépesítették. De kevés a hely ahhoz, hogy valamennyit is­mertessük. Főképpen, ha azokról is meg akarunk em­lékezni, amelyeket csak a jö­vő évben vezetnek be, de az előkészületeit már megkezd­ték. Ilyen a traktor-hengerfej gyártási költségeinek csök­kentésére vonatkozó javaslat. A fiatal Fuxreiter József mun­kája már ennek az újításnak egyik fontos láncszeme, a két- késes esiztergálás könnyíti meg, amely saját találmánya. Több mint hatperces előnyt jelent munkadarabonként. A szerszámgyár nemcsak a legfiatalabb üzemeink egyike, hanem dolgozóinak életkorát nézve is az „ifjúságiakhoz” sorolhatjuk. Az átlagos élet­kor 30 éven alul van, nagyon sokan még a 20-at sem töltöt­ték be. Belül úgy tűnik az üzem, mintha egy MTH-isko- léban lennénk gyakorlati órán. Éppen a fiatalságnak, az ifjúi meglátásnak köszönhető a sok ésszerűsítő, módosító javaslat. De az i-3 a fiatalságból fakad, hogy a gyakorlat, a többéves tapasztalat hiányában szak­tudásuk még nem kielégítő. Ebben segíti őket a télen meginduló több szakmai to­vábbképző tanfolyam és a 18 hónapos átképzős iskola is, mert a kezdeményezések leg­fontosabb feltétele, a dolgozók műszaki színvonalának gyors emelése. Ha a tanulás idejét jól kihasználják, nagy. segít­séget kapnak további munká­jukhoz, Hiába ott az ésszerűsítés egész sora, a számtalan újítás, ahol a meglévő gépekre sem vigyáznak. A gyárban még elég sok a géptörés, komoly érték megy veszendőben a se- lejtgyártás miatt is, s azt sem lehet éppen mondani, hogy a tisztaság is megfelelő Ez is a fiatalságnak tudható be. Az egyik legjobb fiatal csoport Ilcsik Ferenc brigádja már többször résztvett a Nazarova- mozgalomban. S nemrégen új jelszót is tűztek maguk elé: selsjtmentesen dolgozzunk. Megérte elindítani a ver­senyt, hacsak azt vesszük fi­gyelembe, hogy a vezető Il­csik, de még kívüle többen is, hetek óta selejtmentesen dol­goznak. Most, amikor érdek­lődtünk. hogy áll a verseny, a brigádvezető meglepő vá­laszt adott: azt augusztus 20- án befejeztük! Ezt a versenyt soha nem le­het, nem szabad befejezni, de legalább is addig nem, amíg egyetlen géptörés, selejtes da­rab lesz. S ha brigádjukban ezt is megszüntették, igyekez­niük kell az egész üzemben, az új dolgozók munkájában is megszüntetni. Mert a patro- náló-mozgalom. amelyről most kicsit- a legjobbak is megfe­ledkeznek, nemhiába való fá­radozás. Tanújele ennek Sántha Ferenc „neveltje” Ta­más András, akiből így lett sztahanovista. Két hibát tapasztaltunk az újításokkal kapcsolatban, egyik az elbírálás módja. Nem mindegy az, ha négy szakem­ber közösen megbeszéli, miért elfogadható, vagy éppen nem elfogadható az újítás, vagy pedig, h.a egyenkint felül­vizsgálják, véleményezik — ami gyakran csak ennyi: bevezetését javaslom; beveze­tését nem javaslom. — Mert ebből az újító nem tudhatja meg, hol követett el hibát, mi­ben tévedett. Helyesebb lenne háromhetenkint közösen meg­beszélni, s ez nem utolsósor­ban gyorsabb is lenne. A má­sik pedig az, hogy keveset lá­togatják a rokon üzemeket, ritkán mennek tapasztalatcse­rére, így a kölcsönös tapaszta­latokból kevés segítséget nyer­nek. A Szabad Nép a közel­múltban közölte, hogy Mis­kolcon újítókiállítás nyílt. Hasznos lett volna ide is el­látogatni, s a tapasztalatok­ról a többiek előtt beszámol­ni. Akkor nem 14—16 állan­dóan újító dolgozna, hanem a mostaninál sokkal több. S ha így teszik, a következő egy év alatt a mostani 244 836 forin­tot is meghaladja a megtaka­rítás. A műszaki fejlesztésre, a korszerű eljárások meghono­sítására, a gépek, munkaesz­közök maximális kihasználá­sára, a helyes újítások és ter­melési tapasztalatok állandó elterjesztésére, a jövőben is nagy gondot kell fordítani. Ebben az üzemben is bebizo­nyosodott. hogy az újítás nem „olcsó pánzforrási lehetőség’1, ahogyan eddig sokan véleked­tek róla. hanem a termelés segítője. Mert nemcsak azzal lehet állandóan többet és. job­bat termelni, gazdaságosab­ban dolgozni, ha új üzemré­szeket építünk, vagy az egész gépiberendezést újjal cserél­jük fel, hanem azáltal is, ha teljesen kihasználjuk a meg­lévő termelési eszközeink ka­pacitását. Ahol mód van rá, az eddig kézzel végzett munkákat gé­pesítjük, s az élenjáró tapasz­talatokat. mozgalmakat ter­jesszük, felhasználjuk. Dohai Margit Miért tart tehenet Galambos Imre tiszanánai gazda A hús- és tejellátás biztosí­tása attól függ, hogyan telje­sítik községeink a szarvas­marhatenyésztési terveket. Tiszanánán az elmúlt évek­ben lemaradtak a terv telje­sítésével, azonban mióta a megyei pártbizottság és a megyei tanács felhívta ezek­re a hibákra a figyelmet, ebben a községben is megvál­tozott a helyzet. Az idén nyár elején még 500 szarvasmarhával kevesebb volt a községben, mint amennyit a, terv előírt. Azóta csak néhány hónap telt el, A község állattenyésztési ter­ve azt írja elő például, hogy 1956. március 1-ig el kell érni, hogy a szarvasmarhaállomá­nyon belül 1321 tehén legyen. Most 982 fejős tehén van a községben, s hogy az előírt szám meglesz, arra biztosíték az, hogy már van 452 darab 18 hónapon felüli üsző, ezek­ből 360 már vemhes. A to­vábbi létszámemelkedést a már most meglévő 544 darab 18 hónapon aluli üszőborjúból biztosítják. Természetesen nem egyik napról a másikra érték el ezt az eredményt, hanem felvilá­gosító munkával magyarázta meg a VB a tanácstagok segítségével a szarvasmarha- tenyésztési munka hasznát. Kiszámították például,, hogy mit jövedelmez 5 hold földön egy tehén tartása. Öt holdon nem gond egy tehén eleségének megterme­lése, hiszen az abraktakar­mány jórésze megterem a föl­dön, a széna meg az árterü­leti kaszálókon. Egy közepes tejhozamú — 10—12 literes — tehén eltartásához egy évben kell: 10 mázsa széna, szabadpiaci ára 1000 Ft. 6 mázsa abraktakarmány 1800 Ft. 100 kéve szár 150 Ft. 1 tehén után legelőbér __________150 Ft. E zzel a kiadással szemben jókora a haszon. A tízliteres napi tejhozamot számítva egy laktáció alatt 3000 liter tejet ad a jószág. Ebből beadásra 270 liter tej kerül, 297 forint térítésért. Évente egy borjú felnevelésére átlagban 800 li­ter tejet számíthatunk. A csa­lád tejszükségletének fedezé­sére naponta 2 liter tejet, ez összesen 720 liter. Szabad ér­tékesítésre marad még 1210 liter, ez szabadáron számítva 3630 forint jövedelmet hoz. De emellett jövedelmez a bor­jak felnevelése is. Ha például szerződést köt a gazda üsző Vagy bikaborjú felnevelésére, kap az átvételi ár mellett 600 forint adókedvezményt, hiva­talos áron abrakot a bikabor­Összesen: 3100 Ft. júhoz, s ha az üszőt vemhes- sen adja át, vemhességi pré­miumot. És mindezek mellett még nem is számoltuk a trá­gyahozamot, ami feltétlen fon­tos ahhoz, hogy a föld termő­erejét állandóan növeljék. Mindezt összevetve be­bizonyították, hogy kifizetődő a tehéntartás. Ezek az érvek győzték meg Galambos Imrét, B. Tóth Sándort, hogy tehe­net, illetve vemhes üszőt ve­gyenek, ifj. Kecső Flóriánt, hogy a meglévő tehén mellé még egyet állítson. így nő hó­napról hónapra a szarvas- marhák száma Tiszanánán, ez a község dolgozóinak hozzá­járulása a dolgozók jobb el­látásához. Egy holdról 35 mázsa kukorica a mezőtárkányi Győzelem Termelőszövetkezetben A mezőtárkányi Győzelem Termelőszövetkezet tagjai az elsők között csatlakoztak a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomhoz. A 89 hold ku­korica vetésüket egész nyáron gondosan ápolták. A területet egyénekre osztották fel a tagok között. Egy-egy tagra 2300 öl kukoricaföld esett. A jó mun­kaszervezés eredményesnek bi­zonyult, mert egész évben tisz­ta, gyommentes volt a tsz ku- kpricaföldje. A szövetkezet tagjai most szép termést várnak. Különö­sen gazdagon fizet a 38 hold négyzetesen vetett kukorica. Ebben a táblában megmutat­kozik a gépi munka előnye, a kézi munkával szemben. Egy- egy holdról 35 mázsás termést várnak. A tsz-tagok már szá­mítást csináltak, hogyan hasz­nosítják a bőséges kukorica- termést. Száz mázsával beadási kötelezettségüket teljesítik, 413 mázsát a közös sertésállo­mány hizlalására fordítanak, 360 mázsát pedig kiosztanak a tagok munkaegységeire. Ez a számítás jó jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Jelenleg 26 hízó gömbölyödik a tsz sertés­óljaiban, mely csaknem 100 ezer forinttal gyarapítja az évi jövedelmet. A napokban el­határozták, hogy a legújabb akció keretében 50 sertés hiz­lalására kötnek szerződést. Ez is több mint 200 ezer forint bevételt jelent majd a tsz-nek. A szövetkezet tagjai rövide­sen megkezdik a kukorica tö­rését. Számításuk szerint egy hét alatt betakarítják a 89 hold kukoricatermést. Hogyan termelt holdanként IS q búzát a boconádi Petőfi TSZ brigádvezetője Takács Já­nos, a boconá­di Petőfi TSZ növénytermesz­tési brigádve­zetője részt vett az élenjá­ró gabonater­melők orszá­gos értekezle­tén. 120 holdon 15 mázsás átlagtermést ért el a búzánál, de volt 20 hold olyan terület is, ahol 22 má­zsás átlagtermést takarítottak be. A jó termésátlag titka az volt. hogy a lehetőségekhez mérten igyekeztek az agrotech­nika követelményeinek megfe­lelő munkát végezni. Mivel nincs teljesen kialakí­tott táblája a szövetkezetnek, nem tudták minden esetben biztosítani a legjobb elővete- ményt. így aztán volt olyan táblájuk, ahol őszi árpa után került búza. Másik táblájukon elég későn lekerülő cukorrépa után került a gabona. Túlnyo­mórészben pedig kukorica után. Mindössze 20 holdjuk volt, ahol lucerna után vetet­tek búzát, itt .érték el a hol­danként! 22 mázsás átlagter­mést. A többi területen, hogy ellensúlyozzák a nem megfele­lő előveteményt, szántás előtt holdadként 50 kq szuperfoszfá­tot és 25 'kg pétisót szórtak ki, 20—22 centi mélyen szántottak és szántás után hengerrel ké­szítettek megfelelő magágyat, A vetést október 26-ig befejez­ték. A vetőgép után ismét gyűrűs henger járt. Tavasszal az első munka a búzában a hengerezés volt, ezt március első felében vé­gezték. Ezzel egyidőben hol­danként 50 kg pétisót szórtak ki fejtrágyaként. Március má­sodik felében elvégezték a gyomirtást — kézi erővel — és a tuskózást. Búzájuk a kellő mennyiségű fejtrágya kiszórá­sa után rohamosan fejlődött. Vegyszeres gyomirtást azért nem alkalmaztak, mert a gyorsan fejlődő búza maga is elnyomta a gyomnövényeket. Az aratást viasz-érésben, szemveszteség nélkül végez­ték. A gabona nagy részét a Hevesi Gépállomás dolgozói géppel aratták le. A tapasztalatok alapján, eb­ben az évben még jobban akarják alkalmazni a fejlett módszereket. A búza vetését korábban kezdték meg és korábban fejezik , be. Azo­kon a területeken, ahol az idén is kalászos után került kalászos, a rendes adagon kí­vül még 50 kg pétisót és 50 kg szuperfoszfátot szórnak ki. Úgy tervezik, hogy az új terméssel túlszárnyalják az idei termés­átlagot. Meg is van rá a lehe­tőség. A földműves szövetkezetek az őszi nagy forgalom előtt Megyénk földművesszövetke­zetei lázasan készülődnek az őszi nagy forgalomra. A leg­több földművesszövetkezetben már beszerezték az idényjelle­gű cikkeket, sok helyütt pedig megrendelték azokat az áruitat, amelyeket dolgozó paraszt­ságunk az őszi időszakban vá­sárol. A nagyobb üzlethelyisé­gekben máris kaphatók téli nagykabátok. bundaöltönyök, csizmák, meleg alsóruhák. Több földművesszövetkezetben, így Hevesen, Kiskörén, Csány- ban, Ecséden és Apcon még, szeptember hónapban rendez­nek áru- és divatbemutatókat. Az őszi forgalom lebonyolítá­sára több helyen: Sírokon, Pé- tervásárán, Kaiban, Csányban és Ecséd községben újabb ve­gyesbolt nyílt. Uj kenyér- és Lisztbolt nyílt az erdőtelki iöld- müvesszövetkezetnél, zöldség- és gyümölcsbolt Horton. A föld­művesszövetkezeti vezetők a párt- és a tanácsszervekkel együtt mindent elkövetnek, hogy pártunk márciusi és jú­niusi határozatának megfele­lően fokozzák a dolgozó pa­rasztság jobb áruellátását. A jó eredmények mellett az-onban még mindig akadnak hiányosságok is. Domoszlón és Ecséden például eddig nem ké­szültek fel az őszi forgalomra. Több helyen tapasztaltuk azt is, hogy a tanácsszervek és a szövetkezet vezetősége közötti rossz kapcsolat okozza a hiá­nyosságokat. így például Szűcsi községben a falu dolgozó pa­rasztsága, de főleg a bányá­Sikkasztott, üzérkedett, drágította az árakat Lőrinc Béla a 182-es Csemege üzlet vezetője Árdrágító üzérkedés, vissza­élés és üzérkedés, valamint bűnszövetkezetben társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás miatt büntető eljá­rás indult az egri 182-es szá­mú Csemegeüzlet vezetője Lő­rinc Béla egri lakos, és az üz­let helyettes vezetői, Brázovics György és Papp István ellen. Lőrinc Béla 1954 őszétől, amióta a csemegeüzlet vezető­je. sorozatosan drágította az árakat és üzérkedett. Például a 32 forintos felvágottat 40 fo­rintért, a 2,40 forintos barac­kot 3.40 forintért árusította. A megrongált árut — például a debrecenit — összedaráltatta. feldolgoztatta fasírozottnak és 40 forintos áron értékesítette. Beosztottjainak olyan utasítást adott, hogy a túrót keverjék össze szódavízzel, s öntsenek a málnaszörpbe is szódavizet, mert az sűrű és így „köny- nyebb“ lesz kimérni. Az üzletben az árdrágító visszaélésekből természetesen nagyobb összegű leltártöbblet keletkezett és Lőrinc jogtalan prémium-juttatásban része­sült. Egy idő után azonban kevésnek tartotta a pré­miumot, kijelentette helyette­seinek, hogy majd ő intézke­dik, hogy „ne legyen annyi többlet“. Intézkedett is. Na­gyobb vásárlások alkalmával a pénzt, amit felvett „elfelej­tette“ a kasszába leblokkol- tatni. A pénztárosnőnek sem engedett bizonyos összegeket leblokkolni, s ezt az összeget is saját céljaira használta fel. Helyetteseinek pénzt adott azért, hogy hallgassanak. Lő­rinc Béla itt sem állt meg. A csemegeüzlet készletéből na­gyobb mennyiségű italt, s 'cso­koládéféleséget sikkasztott el, lakásán egy egész kis italbolt volt berendezve, építkezett és egy oldalkocsis motorkerék­párt is vásárolt 23 000 forin­tért. S hogy kártevő tevékeny­ségét zavartalanul folytathas­sa, több esetben kijelentette, hogy aki nem tart vele, annak nincs helye az üzletben, s aki szólni mert. azonnal elbocsáj- totta. Azokat pedig, akik bű­nös üzelmei felett szemet hánytak, rendszeresen jutal­mazta. így sorozatosan jutal­mazott olyan dolgozókat, akik erre nem voltak érdemesek. S hogy még nyugodtabban vé­gezhesse kártevő munkáját, nemcsak a helyetteseivel, ha­nem adminisztrátorával is kapcsolatot épített ki. Lőrinc Béla a kisiparos cuk­rászokkal is szoros kapcsola­tot tartott, rendelkezésükre nagyobb mennyiségű cukrot bocsátott akkor is, amikor a cukorellátásban nehézségek voltak. Hasonlóan cselekedett a citrommal is. Ha az üzletbe citrom érkezett, Lőrinc és tár­sai kilószámra hordták haza lakásukra a citromot, ahol is­merőseiknek, jóbarátaiknak osztották szét. Lőrinc Béla 1948-ban köz­ellátás érdekeit veszélyeztető bűntett, s okirathamisítás miatt már volt büntetve. A nyomozás most ismét véget vetett Lőrinc és társai bűnös üzelmeinek, amellyel súlyosan megkárosították a társadalmi tulajdont, I szók régen kérik a földműves- szövetkezetei, hogy létesítsen italboltot a községben. A föld­művesszövetkezet vezetősége a dolgozók kérésére felvette a kapcsolatot a helyi párt- és ta­nácsszervekkel, kijelölte azt az épületet, amelyiket a szövetke­zet — 40 ezer forintos költség­befektetéssel — italboltnak ala­kíthat át. A helyi tanács, a he­lyi pártszervezet és a szövetke­zet mindent megtettek ahhoz* hogy az italboltot felépítsék, de mindezt a helyi adottságok ismeretén kívül, egy tollvonás­sal megakadályozta Dr. Bárdos László, a megyei tanács jog­ügyi előadója. Nem mindegy pártunknak és kormányunknak az sem, ho­gyan folyik a begyűjtés közsé­geinkben. A földművesszövet­kezeti dolgozók mindent elkö­vetnek a begyűjtés sikeréért és népneve1 ő-munkával is bizto­sítják a begyűjtés zavartalan menetét. Mivel a begyűjtés nemcsak a földmű y «szövetke­zet feladata, földművesszövet­kezeteink egy része szeretné, ha a helyi szervek nagyobb se­gítséget adnának ehhez a mun­kához. Ugyanis arról van szó, hogy több helyen nincs bizto­sítva megfelelő helyiség a be­gyűjtés lebonyolítására. Heves- vezekényen a begyűjtést a ba­romfi- és tojásbegyűjtő saját lakásán, szabálytalanul kény­telen elvégezni, mert a földmű- vesszövetkezet helyiségébe a tanács lakót utalt be. Az erdő­telki földművesszövetkezet be­gyűjtő helyiségéről, mely egy kuláképület volt. a tanács en­gedélyével a volt tulajdonos leszedte a tetőt. így a felvásá­rolt baromfi, tojás és egyéb áruk tető nélkül, a szabad ég alatt állnak, kitéve az idő vi­szontagságainak. Földművesszövetkezeteink azt kérik a helyi párt- és tanács­szervektől* hogy az őszi nagy forgalom lebonyolításában és a begyűjtésben adják meg a szö­vetkezeteknek a kellő segítsé­get, hangolják össze munkáju­kat, hogy együttes erővel si­kerre vigyék pártunknak és kormányunknak a mezőgazda­ság fejlesztéséről, a dolgozók életszínvonalának emeléséről szóló határozatát Süveges Benedek MÉSZÖV, Eger — SZABÓ JÓZSEF egri lakos felajánlotta, hogy hoz­zájárul a Szmrecsányi Mik­lós tér fásítási munkáihoz. Gondoskodik a hársfacseme­ték beszerzéséről és elülteté­séről. Ezzel is hozzá akar járulni Eger szebbé, egész­ségesebbé tételéhez,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom