Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-20 / 82. szám

1955. október 2*. Csütörtök. n NÉPÚJSÁG Rendkívül lassan halad a betakarítás és a vetés a füzesabonyi járásban AZ ALLAMI Ellenőrzési Minisztérium ellenőrei októ­ber első felében vizsgálatot tartottak a füzesabonyi járás­ban. Több termelőszövetkezet­be ellátogattak, a betakarítás, a vetés állásáról érdeklődtek. Sajnos, azt állapították meg, bogy a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya, valamint a mezőgazdaság szakemberei nem megfelelően szorgalmaz­ták a munkák mielőbbi el­végzését, nem mozgósítottak •eléggé a jövő évi kenyér biz­tosítására. A munkák meg­szervezésében, és az őszi ter­vek végrehajtásában egyaránt komoly hibákat követtek el. A meglátogatott négy ter­melőszövetkezet: a mezőtár- kányi Győzelem és Szabad­ság, a besenyőtelki Béke útja és a Honfoglalás október 7-én még meg sem kezdte a kuko­ricatörést, pedig a termés tö­résre régen beérett. Amíg a tszcs-k október 10-ig kukori­caterületük 88.3 százalékáról behordták a kukoricát, addig a termelőszövetkezetek a ked­vező időjárás mellett a 929 kh. tengeriből csak 70 holdon törték le a kukoricát. Meg­engedhetetlenül vontatottan halad, a burgonya, a napra­forgó, a cukorrépa szedése is. Az őszi betakarításnál mu­tatkozó lemaradás nemcsak a kintlévő terményekben okoz minőségi romlást, hanem aka­dályozza a jövő évi kenyér- gabona idejében való elveté­sét is. Későn tisztítják le a földeket, a szántás-vetés elhú­zódik és a szemet csírázása közben találja a fagy. Ez pe­dig nagy károkat okoz a gyen ge vetésben, alaposan meg­dézsmálja az átlagtermést. Vagy ahogy a mezőtárkányi •Szabadság Termelőszövetke- zet szőrháti dűlőjében tör­tént, a lemaradás után az eső tői való félelemben összecsap­jak a munkákati A 10 holdas dszi vetésekor nem használ­tak traktor-boronát, s a föl­szántott röges terület nagy földdarabjait a szél kőke ménnyé szárította, így a ve­tés nehezen, egyenlőtlenül kelt. A járás október 10-ig az őszi búzavetéstervét 8.2, az árpát 41.6, és a rozsot mindössze 26.5 százalékra teljesítette. A járás nyolc községében ezideig hozzá sem kezdtek a vetés­hez. A 9281 kenyérgabona ve­tésre kötelezett egyénileg dol­gozó közül csak két gazda fe­jezte be a vetést. MAGÁTÓL • a kérdés ki a felelős ezekért a mulasz­tásokért? Mindenekelőtt a ta­nács illetékes osztályvezetője és dolgozói, a tsz elnökök és a községi agronómusok. S na­gyon sokszor a gépállomás. Fejes Márton, a járási ta- nács mezőgazdasági osztály- vezetője nem hajtotta végre a földművelésügyi minisztérium őszi munkákra vonatkozó ren­delkezéseit. Elmulasztotta a nö v ény temielési feladatokra vonatkozó irányelvek meg­adását a gépállomások igaz­gatóinak. öt terheli felelősség az ellenőrzés helytelen szer­vezése miatt is, amely több­nyire nem az utasítások be­tartásának vizsgálatát jelen­tette. Az osztályon dolgozó ag- ronómusokat nem kötelezte arra, hogy a kiszállásokon szerzőt t tapasztalatokat az el­lenőrzési naplóba bej egyez- zék, s azok alapján tett intéz­kedésekről, eredményekről rendszeresen, írásban beszá­moljanak. Az osztály agronómusainak ellenőrzései nem hoztak ered­ményt az őszi munkák meg­gyorsításában. Mezőtárkány- ban például augusztus 1-től °.k;tó.ber 10-ig 16 munkanapot töltöttek, s ebből öt napig az őszi mezőgazdasági munkák ellenőrzésével foglalkoztak ak­kor, amikor ezidőben az őszi búza vetéséről itt nem is be- szélhetünk. Jóval elmúlt a ha­táridő, amikor az árpa és a rozs vetéséhez kezdtek. Az őszi munkák ilyen „meggyor­sító“ ellenőrzésével Szihalom, Kompolt és Feldebrő közsé­gekben is találkoztak az ellen­őrök. Az agronómusok mulasztá­saiból következik az ellenőr­zésnek az a megállapítása is, hogy több termelőszövetkezet nem készített tervet az őszi mezőgazdasági munkák végzé­sére. S ahol ennek is időt | szenteltek, tartalmukban azok ! is, — éppen úgy, mint a já-1 rasi osztály terve — nélkülö­zik a reális alapot. A terveket nézve, sok helyen újból hát­térbe szorult a vetésforgó al­kalmazása, az istállótrágya szakszerű kezelésének döntő jelentősége, s az utasítás el­lenere nem jelölték meg táb­lánként a legeredményesebben alkalmazható műtráfO'aféle- ségeket. A vetés előtti csiráztatásra ? *o1ldművelésügyi miniszter többször is felhívta a figyel­met. A besenyőtelki Honfog­lalás és a mezőtárkányi Győ­zelem Tsz-ekben meg is fo­gadták a jó szót, elvégezték a probacsiráztatást, de a próba eredményeit nem vették figye­lembe a vetőmag mennyiségi meghatározásánál, nem sokat törődtek a fajtával sem. A kelleténél mintegy 15—20 szá­zalékkal kevesebb magot ve­tettek. ..A. Honf°glaiás Tsz rögös, göröngyös talajba vetette az életet, a besenyőtelki Béke út­ja csoportban a vetőszántás után szükséges tárcsázást, gyűrűs hengerezést elmulasz­tották s mindezeket az agro­nómusok, a tsz-elnökök he­lyeslőén elhallgatták. AZ ŐSZI betakarítás és vetés elmaradásáért a felelős- ségrevonás alól a füzesabonyi gépállomás vezetősége és trak­toristái sem maradhatnak ki. A járás legtöbb termelőszö­vetkezetét ők patronálják és ha a jó munkáért megdicséri a gépállomást, most a késle­kedés okát tőlük is joggal szá­mon kérhetik. Őszi idényter­vükhöz viszonyítva, a tava­sziak alá történő szántást 71, ősziek alá szántást 51, vetést 98, répaszedést 41, a silózást 76 százalékban biztosították tervükkel. És október 10-ig ebből a tavasziak alá szán­tást a tervhez viszonyítva 46, őszi szántást 27, vetést 42, ré­paszedést 15, napraforgó kom­bájn aratását 28, a silózást j>e- dig 36 százalékra végezték el. Simon Mihály főmezőgazdász nem gondoskodott a határidők betartásáról, a munkák és a gépek tervszerű beosztásáról, a szövetkezetek és gépállomás közötti kapcsolat megerősíté­séről. A napraforgót csak a legcsekélyebb mértékben arat­ták, bár az egyik FM renden let 60 százalékos arányban te­szi ezt kötelezővé. A gépek sokszor kihasználatlanul áll­tak, többek között egy kom­bájn, a mezőtárkányi brigád- szálláson, amikor a helybeli Győzelem Tsz 17 holdnyi nap­raforgója még a szélnek, ma­darak pusztításának kitéve, lábon állt. Ebben a községben több mint egy hétig gazdátla­nul pihent egy üzemképes traktor is. S előfordult, hogy a vetést végző traktoros, Sza­bó Miklós háromkor már ab­bahagyta a munkát. A GÉPÁLLOMÁS szántása, vetése nem mindig volt kifo­gástalan, de maga a járási fő- agronómus, Poczok Barnabás sem él azokkal a jogokkal, amelyekkel a munkái minő­ségi ellenőrzésére vonatko­zóan a Minisztertanács felru­házta. A termelőszövetkeze­tekbe kihelyezett gépállomási agronómusok egyetlen eset kivételével, mégis mindig át­vették ezeket. A kihelyezett mezőgazdá­szok sem úgy dolgoznak, aho-. gyan tőlük elvárják. Az agro­technikai eljárások népszerű­sítésére, elterjesztésére nem törekednek eléggé. Szemet hunynak a hézagos kelés, nagyjából összehányt vetés fölött, ahelyett, hogy helyesen felvilágosítanák a termelőket a vetés megjavításának mód­jairól, a gondos munka nél­külözhetetlenségéről. Harangi Bálint, a besenyő­telki Honfoglalás Tsz kihe­lyezett mezőgazdásza eltűrte, hogy a két-három hete kihor­dott istállótrágyát, amelyet sűrű kis kupacokba raktak, beszántsák. Elhanyagolja a tábla törzskönyvek felfekte­tését is, ami különben a töb­bi kihelyezett mezőgazdásznál is tapasztalható.-Október második felében vagyunk. Az égbolt gyakran egyszínű sötét-szürkesége, a hideg idő az őszre figyelmez­tet bennünket. Nincs mire várni, ezt a néhány hetet, vagy csak napot, ami az esős idő beálltáig hátra van, az ed­digi mulasztottak pótlására, a betakarítás és vetés befeje­zésére használja fel a füzes­abonyi és a megye többi já­rása is. Salák János, ellenőr. Lehet rá számítani 2S2 mássá# cukorrépatermés a vissneki SSéke Tss-ben A viszneki Béke Tsz az idén 26 hold cukorrépa termelésé­re szerződött. A napokban 60 vagon cukorrépát szállított el a Selypi Cukorgyárnak. Ez a termés katasztrális holdan­ként 232.6 mázsának telel meg. Ezt a nagyszerű eredményt a csoport annak köszönheti, hogy követte a cukorgyár ta­nácsát és alkalmazta a kor­szerű agrotechnikai módszere­ket. Használták a műtrágyát, a répát két levélben egyelték és hatszor kapálták. Öröm volt nézni, milyen szorgalmasan dolgoztak a tagok és család­tagjaik a répatáblán. Egyelés- kor például 182-en dolgoztak. Lelkes és odaadó munkájuk­nak meg is van az eredménye. Prémiumképpen 172 ezer fo­rintot kaptak. A répa ára A gépállomás főmérnökét kerestem. Annyit tudtam róla, hogy 1954-ben, amikor a párt felhívta a mérnököket és ag- ronómusokat. hogy jelentkez­zenek falusi munkára, az el­sők között jelentkezett. így került a tamaszentmiklósi gépállomásra. Meg akartam érdeklődni tőle, hogyan szok­ta meg a város után a falut, az íróasztal, a tervező munka után a gépállomás lüktető éle­tét. Nem találtam meg a gép­állomáson, szabadságon volt. így a munkatársai szavai után próbáltam elképzelni, milyen ember, hogyan dolgozik. Két esztendeje lesz lassan, hogy itt van. Mikor először végigment a gépállomás ud­varán, bizony nem sokat ér­tett a traktorokhoz. Nem cso­da, nem azzal dolgozott addig. Most már mestere ennek a munkának is. Milyen ember? Fiatal, 31 éves és fáradhatatlan. Így beszélnek róla. Mit jelentett a gépállomásnak az, hogy mérnököt kaptak? Kicsit csőn dálkozva néznek rám Súlya elvtársék, mikor ezt kérde­zem. Hát ezt könnyű is, meg nehéz is megmondani. Hogy miben segített az ő szaktu­dása, azt nehéz így gondo­latban összeszedni, de le lehet mérni arról, hogy az idén nem volt a gépállomáson 24 óránál nagyobb gépkiesés. De mégis. Egyszer az egyik kom­bájnon eltört a sebességváltó­ház. Még aznap éjszaka fel­mentek Pestre alkatrészért, úgy, hogy ez sem okozott egy napnál nagyobb kiesést. Más hiba, nagy hiba pedig nem volt. Azon is le lehet mérni a munkáját, hogy az aratás­cséplés idején évek óta elő­ször teljesítette nyári tervét a gépállomás. Ez alatt az idő alatt nem sokat aludt Török elvtárs. Állandóan kint járt a traktoroknál, s ha valami al­katrész eltört, nem várta meg, hogy a traktorista bekerékpá­rozzon érte, hanem maga ment be motorral, ki is vit­te, beszerelte, hogy ne álljon sokába gép. De azt is hozzá­teszik, hogy az esztergályos, az tudna beszélni a tudásáról a legtöbbet. Elkészíti minden­hez a műszaki rajzot és akkor már könnyű elkészíteni a munkadarabot. — A múltkoriban a tsz-ből hoztak egy vetőgépet. Hiány­zott róla a fogaskerék — me­séli a helyettese. De nem es­tünk kétségbe, kiszámítottuk, milyen kell hozzá, megszer­kesztettük a rajzot, s elkészí­tettük. De hát ezek csak kis dolgok, teszi hozzá mosolyog­va. Kis dolog? Kellett hozzá mérnöki tudás? Hát kellett. És sok ilyen „apróságból“ lassan kialakul, mit jelent a gépállomásnak az, hogy szak­ember segíti a gépjavítási munkát. De nem volna teljes a kép, ha nem beszélnénk arról is, hogyan dolgozik Török elv­társ, ha a párt valamire kéri. A párt szavát követte, mikor Budapestről Tarnaszentmik- lósra ment dolgozni. És most, ha akármilyen feladatot kap — természetesen a munka megjavításával kapcsolatban — azt is végrehajtja. Lehet rá számítani. És számítanak is Török elvtársra a gépállomá­son. Elvárják tőle továbbra is, úgy dolgozzon, hogy min­dig előbbre segítse a gépállo­mást, úgy, mint eddig. Deák Kózsi BŐ £ VÁLASZTÉK a tamaszeatmikSósi fëldmüvËSSzMkezelben is VIRÍT a domboldal. Ka­tonás rendben sorakoznak a karók, a bodorlevelű szőlő­tőkék sárgászöld egyenruhájá­ban. Azért mégsem egyhangú a hadoszlop, rozsdabarna le­velekkel kandit ki belőle egy- egy nagyburgundi generális. A domb fölött felhőteln ég, "vakító sugár hull a sápadt le­velekre, megcsillan a tőke ol- ■dalán, a kövér fürtökben. Kí­vánni sem lehetne szebb ok­tóberi időt. Amott fenn megelevenedik a domboldal. Élénkpiros fol­tok keverednek a lágyszínű sorokba, el-eltünnek, majd felbukkannak újra. Szüretelő lányok baboskendője. A Vé­gesei völgyben kezdődik a szü­ret. Tizenöt lány vágja a fürtöt, •öt puttonyos legény hordja a domb aljába. Lovaskocsin vár­ja ott már két hordó, egy nagy, meg egy kicsi. Amíg a legények úton vannak a put­tonnyal, a lányok bádogvö­dörbe gyűjtik a szőlőt. Villog nak a bicskák, a kések, egy kettőre megtelik a vödör. S ahogy már szüreten lenni szo­kott, nótára gyújt egy lány, belekap a többi is, egyik nóta jön a másik után, fújják vá­logatás nélkül, ami éppen eszükbe jut. Tizenöten vannak, tizenegy ostorosi lány, négy egri. Az •ostorosiak már otthonosan mozognak a szőlőgazdaságban, itt szüreteltek tavaly is. Igaz­ság szerint nem is lány mind, ■■akad köztük egy-két asz­Szüret Látogatás a Borforgalmi Vállalat Vécsei völgyi szőlőgazdaságában szony, négyen pedig meny­asszonyok. Tizenhat-tizenhét évesek, de hát Ostoroson ez a szokás: »ilyenkor már férj­hez megy a lány. — Most te jössz sorra, Bö­zsi... — kötődik egy pirosken- dős két nóta közt. — Én ugyan nem akarok férjhez menni. Minek az?... — vágja ki hetykén a kis Mol­nár Erzsi. Nem felel senki, csak ne­vetnek nagyot. Igaz is, mire jó az: férjhez menni? De azért biztosan nem lehet olyan rossz, ha az ostorosi lá­nyok úgy sietnek vele... — Hát te, Margit? — Neki majd jönnek este a szeretői. Erre aztán kerekedik olyan nevetés, hogy még a szőlőfür­tök is • rázkódnak a tőkén. Tudni kell ehhez, hogy Ipacs Margitnak megjelent a fény­képe a Szabad Ifjúságban és olyan országos sikert aratott, hogy innen is, onnan is leve­lek érkeztek a kis ostorosi lányhoz. írtak neki Piliscsa- báról, Komlóról, meg Sze­gedről egy fiatal határőr. — A szegedi fiú volt a leg­kedvesebb... — mondja Ipacs Margit. — Mit írt? — Hát.... — tiszteltette az egész brigádot. Azzal gyorsan lehajolt. A sok kötődés, nóta közben telik a vödör, a vödörből a puttony, a puttonyból a nagy­hordó, meg a kishordó. A ko­csis hamarosan közé csördít a lovaknak, s indul a Borfor­galmi Vállalat szalaparti pin­céjébe. Kazinczy János, a brigád­vezető — szikár, barna em­ber, vörhenyes bajszában jócskán akadnak már deres szálak — ballag a sorok men­tén, nézegeti a tőkéket, néha lehajol, s leszakít egy-egy el­bújt kis fürtöt. Aztán előre­megy, s beledobja a soron ha­ladó lány vödrébe. De nem szól semmit. Nem is kell — ritka a kimaradt fürt, lelkiis­meretesen megkopasztják a lányok a szőlőindákat. Kazinczy János két eszten­deje dolgozik itt, amióta csak megszületett a vécsei völgyi gazdaság. Tőkét és karót el­lepte a gaz, sokfelé pusztulás­nak indult a szőlő. Az idén öt holdon telepítettek 25 ezer elültetett vessző helyén teke­regnek majd fürttel teli indák a következő években. Az egész szőlőt hatszor kapálták ta­valy ősz óta s akármilyen szí­vós a gyom, hírmondóban is i 36.300 s a kapott cukor értéke 128.260 forint lesz. Az összes jövedelem tehát 337.057 Ft. Ez holdankint 13.000 forintos jö­vedelemnek felel meg, nem számítva még azt a 40 vagon nyersrépaszeletet és a 30 má­zsa melaszt, melyet igen ala­csony áron kapnak a cukor­gyártól. A Béke Tsz országosan is kimagasló terméseredménye fényesen igazolja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, hiszen az egyéni gazdák környező cu­korrépatábláin mindössze 130- 140 mázsás holdankénti átlag­termés mutatkozik. Pedig a viszneki gazdák a megye leg­jobb cukorrépa termelői. Kollányi Miklós, cukorgyári felügyelő alig maradt. Odalenn a tégla­gyár mellett hatalmas kupa­cok feketéinek — holdankint 250 mázsa sertéstrágyát szór­nak szét az agyagos földbe. Egyszóval nincs hiány gondos­kodásban, most már a földön a sor, hogy mindezt visszafi­zesse. A föld fizetné is, ha csak tőle függne. De az idei hűvös, esős nyár nem tett jót a sző­lőnek. S a tetejébe még a jégeső is végigpásztázta a vé­csei völgyet. Töppedt, félig megfeketült szemű fürtök pa­naszolják az időjárást. No, azért rossz termés ép­pen nem lesz, de hát lehetett volna jobb is. Majd jövőre... Az emberek nem fáradnak bele a föld gondozásába, ta­lán majd a természet fárad el, s nem komiszkodik annyit. Akkor majd kiderül, mire ké­pes hozzáértők kezében egy szervezett szőlőgazdaság. A lányok még végigmennek egy soron s már itt is az ebéd ideje. Kisebb, nagyobb cso­portokban letelepednek a domb lábánál a fűbe, s jó ét­vággyal nekilátnak az ebéd­nek. Mert szüret közben meg­éhezik az ember, akármennyit torkoskodik is a szőlőből, az csak fúrja a gyomrát, étvá­gyat csinál a többihez. Amíg a brigád falatozik, Kazinczy János elszorítja a két teli hordót, a lovak neki­rugaszkodnak, s útnak indul az édes vécsei völgyi szőlő a hűvös szalaparti borpincébe. Az első szállítmány. Gács András A tamaszentmiklósi föld­művesszövetkezet a tavaszi és j a nyári munkák gyors elvég­zését, állandó, bőséges és a keresletnek megfelelő iparcik­kek beszerzésével segítette. A község dolgozóinak ez évben eladtak 60- kaszát, közel 100 fűsarlót, két kukoricadarálót, két boronát, a gépállomásnak egy cséplőrostát. Most az őszi betakarításra készültek fel. Az üzlet minden polca, a rak­tárak tele vannak azokkal az áruféleségekkel, amelyek nagy keresletre számíthatnak. Pél­dául: a 13 soros vetőgép, a 12 kalapácsos villanydaráló, eke, borona, kukoricamorzsoló, — hogy csak a nagyobbakat em­lítsük. A ruhaféléktől, lábbe­liktől roskadozó üzletrészek tanúskodnak, hogy az asszony­népség is megtalálhatja a ked­vére való holmit. Végekben kapható a barhet — 40.20— 43.10 forintig, — 29.50—33.70 forintért kapható flanel, a kü­lönféle fehérneműek, a 151 forintos árban kiváló minősé­gű női magasszárú cipő, vagy a 239.50 forintért vásárolható gumicsizmák egész halmaza. Az üzletvezető megrendelésé­re olyan erős, sarat bíró ba­kancsok érkeztek, amilyenre régóta hiába áhítoztak a fa­lubeliek. S az üzlet dolgozóinak be­vallása szerint a rendelésnek még csak 10 százaléka érke­zett meg. Most már csak a zárszámadás, a betakarítás kell, s a jövedelemből Tárná-« szentmiklóson ki-ki ízlése sze­rint olcsó árért válogathat Abasáron negyven hold új szőlőt telepítenek Eger és Gyöngyös környé­kén, az ország egyik leghíre­sebb bortermelő vidékén meg­kezdődött az idei szőlőtermés szüretelése. A termelőszövet­kezetek és az egyéni gazdák csaknem 27 ezer holdról szü­retelik a gazdag termést A szürettel egyidőben megkez­dődött a talajelőkészítés az újtelepítésű szőlők alá. A ta­vasszal ugyanis közel 400 hold földet telepítenek be a talaj- viszonyoknak megfelelő leg­jobb szőlőfajtákkal. Az atká- ri és az egri gépállomás Szta- linyec traktorai eddig már csaknem 150 holdon fordítot­ták meg a talajt az új telepí­tések alá. A munka különösen eredményesen folyik Gyön­gyös környékén: Abasáron löbb mint 40 holdat telepíte­nek be új szőlővel a tsz-ek és az egyéni gazdák. Az atkári gépállomás Sztalinyec trakto­ra ennek a területnek több mint háromnegyedrészén el­végezte a talajelőkészítést. A visontai Petőfi Termelőszö­vetkezet tagjai, akik a leg­jobb borokat termelik a kör­nyéken, öt katasztrális hold­dal növelik meglévő szőlőte­rületüket. Eger környékén a kerecsendi Kossuth Tsz és a verpeléti egyéni gazdák tele­pítenek csaknem 20 holdon új szőlőt. Gazdag gyümölcs-export termés Istenmezején Évek óta nem tapasztalt, bő­séges, exportminőségű gyü­mölcstermést takarít be az idén az ivádi Állami Gazda­ság istenmezejei üzemegysé­ge. A gazdaság, 160 holdas gyümölcsösében még a múlt hónap közepén megkezdték á szilva és alma szedését. Azóta naponkint száz dolgozó végzi a szüretet. A szilvatermés, nagyrésze Budapest közellá­tását elégíti ki. A szagos mus­kotály szilvából már 10 va­gonnal szállítottak a főváros­ba. Ezen felül még 10 vagon szilva vár az elszállításra. Hétfőn indult útnak Cseh­szlovákiába az első export al­maszállítmány. Az előzetes becslések szerint körülbelül 15—20 vagon aranyparmen és jonathán alma kerül kivitelre a gazdaságból. A bőséges és minőségben is kiváló termés nagy jövedelmet jelent nép­gazdaságunknak. Dicséret il­leti érte a gazdaság szorgal­mas dolgozóit, s Takács József üzemvezető jó irányító és szakszerű munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom