Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-16 / 81. szám

N EPÜJSAG

1955. október 16. Vasárnap.

A NAGY BEMUTATÓ ELŐTT

Még egy pár nap és kigyúl- nak a Gárdonyi Színház lámpái, megkezdődik a nagy előadás, amire az egriek oly régen várnak. Eger közönsége október 21-én találkozik először színházával.

A Gárdonyi Színházban erősen folynak a nagy találkozás lázas előkészületei. A kívülállók nem is gondolják, hogy milyen sok területen, milyen nehéz munka folyik azért, hogy a bemutatkozó díszelőadás, Gárdonyi Annus- kája megfelelő művészi és technikai színvonalon kerüljön a közönség elé. Nézzünk szét a színház műhelyeiben és próbatermeiben egy pár nappal az Annuska bemutatója előtt.

*

A díszletek Wegenast Róbert tervei szerint már elkészültek a színház ideiglenes díszletműhelyében. Az Annuska három képből áll, mindhárom egy tornácrészlet. A díszlet külön érdekessége, hogy ugyanazt a tornácot ábrázolja, csak más-más nézőpontból. A kitűnő díszletek 240 négyzetméter vászonból készültek, körülbelül 21 ezer forintos anyagköltséggel. A szép tavaszt ábrázoló díszletek méltó keretet adnak majd Gárdonyi remekművének.

*

A színház eddigi előadásaihoz kölcsön jelmezeket használt. Az Annuska kosztümjei már a színház szabóműhelyében készülnek, ahol mostanában nagy a sürgés-forgás. Befejezés előtt állnak a darab kosztümjei. A szükséges 25 ruha 16 ezer forintba kerül. A korhű jelmezek dicsérik alkotójukat, Németh Sándorné női szabót.

A színház képe még olyan, mint egy csatatér. A színpadon nincs függöny, hiányzik a portál, nincsenek lámpák, a székeken vastagon van a por, a falon még vésések nyomai tátonganak, mint megannyi nyílt seb. De teljes ütemben folynak az átépítési munkálatok és az építők lelkes munkája biztosítéka annak, hogy egy-két napon belül minden munkát befejeznek és új, ünnepi ruhába öltözött színház üdvözli a bemutató közönségét.

*

A színpad újjáalakítása ez- ideig félmillió forintba került. Rendbehozták a zsínórpadlást, új díszlettartókat szereltek fel, s az egész berendezést drótkötéllel látták el. A színpad két oldalán új világító tornyot építettek. Míg a régi színpadot 20 ezer watt fényerővel világították, most 65 ezer watt fénye világít majd. Ezenkívül a világítási berendezés négy modern, színváltós reflektorral és egy legkorszerűbben megépített kapcsoló- táblával is bővült.

Üjrafestik a nézőteret is. A páholysorokat az eddigi sze- metbántó fehér helyett kellemes sötét csontszínre festik. Az előcsarnok üde almazöld lesz. Átfestették a páholy folyosókat és lépcsőházakat is, melyeket ízléses falikarokkal láttak el.

*

Az Annuská-ban szerepel egy kedves kis zongorabetét, melynek melódiáját Gárdonyi Géza szerezte. A régi szövegkönyvekben erre csak utalást találtak, s most hosszas keresés után a Gárdonyi-múzeumban ráakadtak az eredeti kottára.

*

A színpadon együtt áll a darab teljes szereplőgárdája. Nemsokára kezdődik a próba. A sok különböző helyen megtartott próba után végre a színház színpadán dolgozhatnak a szereplők. Kalmár András rendező elmondja a pénteki bemutató előtti részletes próbatervet, majd megszólal az ügyelő hangja: első gong, második gong, függöny. Annuska és barátnője lép a színpadra. A hallgatózó cselédlánytól megtudják, hogy An- nuskát férjhez akarják adni szülei régi játszótársához, Ba* logh Miklóshoz. Annuska apácának akar menni, Lóránd Hanna és Bőd Teréz játéka máris kitűnően csiszolt és az első mondatok után érzem, hogy mindenki szeretni fogja a nézőtéren a kedves Annus- kát. Megjelenik a jelképesen bedíszletezett színpadon Miklós Forgács Tibor alakításában, Annuska azonban elutasítóan viselkedik. Megérkezik János barát, akit Gonda György alakít, egyelőre még utcai ballonkabátban, úgy, mint a többi színészek is. De játékuk annyira meggyőző, hogy szinte magam előtt látom a bedíszletezett színpadot, mozgó kosztümös alakokat.

A néző, aki egy gördülékeny szép előadást lát majd, nem is sejti, hogy milyen nehéz, fárasztó munkát végzett itt színész, rendező egyaránt, hogy Gárdonyi alakjait művészien keltsék életre.

A színpadon folytatódik a próba. Izgat a kedves történet folytatása. Miklós és Annuska legszebb jelenetét próbálják. A szárnyaló szép mondatok elragadnak, elfelejtem, hogy próbán vagyok. A színpadról árad a tavasz üde levegője, a fiatalos szerelem perzselő érzése. Kellemesen zsong a sok szép szó, és mondat.

Állj! — hangzik a rendező szava. Újra valami igazítani- valót talált. Alig tudom otthagyni a próbát, s csak az vígasztal, hogy egy pár nap múlva viszontlátom Gárdonyi Géza kedves művét a mi új színházunk szép előadásában,

Herbst Ferenc.

óftjOVÁ MENJÜNK SZÓRAKOZNI?

Sport: Egerben reggel 8 órakor kezdődnek a Vasas pályán az országos kézilabda bajnokság döntői. Kilenc órakor a népkertben az Egri Bástya I. és II. osztályú teniszversenye lesz. A stadionban fél .11 órakor kezdik az Egri Bástya II. —• Hevesi Traktor megyei II. osztályú labdarúgó mérkőzést. Háromnegyed egy órakor az Egri Bástya ifi — Egercsehi Bányász ifjúsági csapatával mérkőzik, >— majd utána kerül sor az Egri Bástya — Egercsehi Bányász I. o. labdarúgó mérkőzésre.

Gyöngyösön reggel 8 órakor a Kinizsi pályán tartják a Gyöngyösi Honvéd — Gyöngyösi Előre labdarúgó mérkőzést. Délután fél 4-kor megyei bajnokság keretében a Gy. Bányász — Egri Vasas mérkőzik, amelyet megelőzően a két ifi csapat játszik. Hatvanban fél kettőkor kezdődik aa Hatvani Törekvés Ó Selyp ifjú labdarúgó mérkőzés, azt követően a Hatvani Törekvés — Selyp megyei I. oszt. labdarúgó bajnokság.

Mozi: Az egri Vörös Csillag mozi

vasárnap délelőtt a Tőr című izgalmas szovjet ifjúsági filmet, délután pedig a Horthy-fasizmus elleni harcról készült izgalmas, új ; magyar filmet mutatja be Külö- ; nős ismertetőjel címmel. Gyön- j gy ősön, - matinén a Szabadság mo- . ziban a Vidám vásár című színes,

, szovjet zenés filmet, a Puskinban í pedig a Revizort játsszák. A Szabadság moziban délután a Három Lamberti című német filmet, a Puskinban délután pedig az özönvíz előtt című francia filmet játsszák. Hatvanban délelőtt ..Este 6-kor háború után“ című szovjet filmet, délután a Pármai kolostor című film I. részét játsszák.

Színház: Egerben a Gárdonyi

Színház vasárnap este 7 órakor ! Gárdonyi Géza Annuskáját jásszá, j Hatvanban a Hatvani MSZT színjátszó csoportja Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét mutatja be a Járási Kultúrházban.

Tánc: Vasárnap este az egri és gyöngyösi járási kultúrházban, valamint a hatvani MÁV kultúrott- honban rendeznek táncmulatságot.

Megváltozott a kölcsönzési idő a megyei könyvtárban

Az olvasók; kérésére a megyei könyvtár kölcsönzőiben a kölcsönzési időt október 10-től módosították.

A megyei könyvtár az alábbi időpontokban áll rendelkezésére a város dolgozóinak:

Felnőtt kölcsönzés:

Hátién 8—16, kedden 14—19, szerdán 14—19 óráig, csütörtökön szünnap, pénteken 8—16, szombaton 14—19 óráig.

Ifjúsági kölcsönzés:

Hétfőn 8—16, kedden 13—18, szerdán 13—18 óráig, csütörtökön szünnap, pénteken 8—16, szombaton 13—18 óráig.

Tréfás kérdések gyermekeknek

1. Hány magyar szó végződik ezzel a szótaggal: szág?

2. Melyik az a magyar szó, amelyen a pont írásjel hétszer fordul elő?

3. Hogy mehet egy kecske háromfelé egyszerre?

4. Egy őzike meddig szaladhat befelé az erdőbe?

5. Ha minden negyedik év szökőév, egy évszázad alatt hányszor áll 29 napból a február hónap?

6. Hogy lehet egy tojást 50 centiméter magasságból a konyhában úgy leejteni, hogy ne törjön össze?

7. Mi történik, ha Biró, Sági, és Perlesz nem tudnak megegyezni egymással?

momi

RENDORS;

— Az egri járásbíróság garázdaság büntette miatt Bar ta Mihályt egy évi, Barta Miklóst iü hónapi és Viragh Józsefet 6 hónapi börtönre ítélte, mert Egerben 1955 augusztus 12-én a népkerti sorozó kerthelyiségében botrányt keltő magaviseletükkel az ott szórakozó dolgozó társaikat zavarva veszélyeztették polgártársaik nyugalmát és pihenését.

— Az egri járásbíróság Mező János egri lakos vádlottat három évi börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra és Egerből öt évi időtartamra való kitiltásra ítélte, mert 1952-től kezdődően rendszeresen üzérkedéssel foglalkozott olymódon, hogy az Egerben összevásárolt gyümölcsféleségeket heti három alkalommal Budapestre szállította s ott drágább áron értékesítette.

— A hatvani járásbíróság Nagy Istvánné lőrinci lakost üzérkedés bűntette miatt egy évi és három havi börtönbüntetésre ítélte, mert 1954 augusztusától 34 malacot vásárolt, melyeket darabonkint 100—200 forintos nyereséggel adott tovább.

— Lepres Andrásné hatvani lakos a hatvani vasútállomáson iparigazolvány nélkül bort árúsított. A járásbíróság két havi felfüggesztett börtönbüntetésre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte.

NÁPOLYIAK

MILÁNÓBAN

Az egri Vörös Csillag Filmszínház új olasz filmet mutat be október 20—24-ig. A fordulatos film bemutatja, hogyan telepednek le Milánóban a nápolyi munkanélküliek. A történet Nápoly külvárosában kezdődik, ahol mérnökök jelennek meg és ki akarják lakol- tatni a munkanélküliek. A munkanélküliek megválasztott szószólója Don Salvatore, hivatása szerint kutyadoktor, azonban ha kell szabó, költő, villanyszerelő és filozófus, furfangosan kijátssza a mérnököket és az ócska romokat, amelyekben a munkanélküliek húzódnak meg, műemléknek nevezi ki. Mikor ez sem segít, elrabolják a mérnököket, azonban mégis csak el kell hagyniok a telepet. így kerülnek Milánóba, ahol anyagi kártérítést követelnek. Sok bonyodalom, vidámság után kibékülnek a nápolyi és milánóiak.

( Oadcíiz kalmich

z eset nem ma történt, de nem is régen. Megvallom, amikor megtudtam a dolgot, napokig azon gondol- koatam, hogy érdemesnek tartsam-e papirra vetni. Végül is úgy határoztam, hogy tovább adom. Hadd derüljenek rajta, hadd okuljanak belőle, akiket illet. Persze, az eset nem mindennapi és már is átadom a szót az embernek, vadonnak.

Az éjszakai csend szinte érezhető súllyal nehezedett a Fajzottpusztai tájra. Az egyik kukoricás végén előrehajolva állt Majoros János és hosz- szan kémlelte az előtte elterülő völgyet. Közvetlenül a közelében Deák László és Kaponya Ferenc. Mozdulatlanok. voltak, akár a fatuskó és lélegzetüket visszaszorítva várták a disznót. El kell ismerni, hogy a vadászles nem könnyű feladat. Nagy türelemre és ami még ennél is fontosabb, még nagyobb helyi ismeretre vari szükség. Ismerni kell a csapásokat és tudni kell az órát, amikor a vadak az erdőből kijönnek. Ha a vadász ezekkel nincs tisztában, jobban teszi, ha el sem indul.

Embereink közül egyedül Majoros rendelkezett a lesálláshoz szükséges ismeretekkel. A másik kettő még tanuló volt mellette és bizony szükségessé vált, hogy indulás előtt kioktassa a két kollegát.

— Nem szabad a lesen dohányozni, izegní-mozogni,

szeszt fogyasztani és türelmet lenkedni. Adta ki az utasítást nagy szakértelemmel.

— Tanuljátok meg egyszer és mindenkor, hogy a vaddisznó nagyon éber állat. Ezért még a széljárásra is tekintettel kell lenni a jó vadásznak. Lőni se lehet bármikor, folytatta a kioktatást Majoros. Szükséges még a megfelelő távolság és megfelelő testhelyzet. Ha a disznó nem oldalt van feléd, ne lőjj, mert lövésed nem biztos.

— Hogyan, mikor szabad lőni? — kérdezte Deák, a legfiatalabb vadász.

— Majd mindent megmagyarázok a helyszínen — vágta vissza Majoros bosszúsan és a kis csapat elindult. A küszöbről azonban még visz- sza szólt feleségének.

— Anyu, úgy készülj, hogy holnap vaddisznó lesz fasíro- zottnak.

óramutató lassan kú- 'sjf* szott a 12 felé. A hold úgy bukdácsolt a felhők között, mintha játékra kerekedett volna kedve. Köröskörül csend, még a szellő se rebbent. Majoros már úgy vélte, hogy a továbbvárásnak semmi értelme, disznó már nem jön. Éppen inteni akart társainak, mikor alig hallhatóan megzörrent a kukoricalevél. Az izmok szinte önkéntelenül megfeszültek, az újjak a ravaszra csúsztak. Deák örömében inteni akart, hogy jön a disznó, de amikor Majoros

mozdulatlan alakjára nézett, jobbnak látta csendben maradni. Pár pillanat múlva valóban egy jól megtermett állat bontakozott ki a homályból. Majoros kezében csendesen emelkedett a puskacső és már meg is szorult a vállgö- dörben, de még várt a lövéssel. A disznó falta, tépte a zsendülő kukoricacsöveket. A pillanatok idegfeszitőek, de még mindig csend. Végül is Majoros kezében eldördült a puska. A megsebzett állat mintha malacait akarná szoptatni, lassan ereszkedett a földre és utána, mintha nem érte volna a lövés, gyorsan talpra szökött. A következő pillanatban két lövés hangja reszkettette meg a levegőt, — utána mélységes csend borult a tájra.

— Ne mozduljatok, mert a sebzett vad támadhat — suttogta Majoros. De bizony egyikőjük sem gondolta, miközben elégedetten cigarettára gyújtottak, hogy a lelőtt vaddisznó a szomszéd tanya gazdájának a hízónak valója volt.

— Mi a hétszentséget csináltak? Csak nem az én disznómat lőtték le? — kérdezte a gazda, aki a lövésre kijött az erdőszélén húzódó kukoricaföldre.

— Melliktek lőtte le? — kérdezte Majoros.

— Én nem — felelt az

egyik. j

— Én meg nem is lőttem ki a puskát — így a másik.

Még egy ideig tartogatták a titkot, de végül a tej mégis kilöttyent és a nagyrédei vadászok most jót mosolyognak brigádvezetőjük és két társa esetén. Erki János

GÁRDONYI ÉS A SZÍNHÁZ

II.

Még 1901 december 13-án újabb Gárdonyi-művet mutatott be a Nemzeti Színház, a Karácsonyi álom című betle- hemes játékot. Ezt a darabját is 1900 nyarán írta rövid öt nap alatt (július 16-21). Eredetileg operettnek tervezte, de az egyik bíráló szerint verseslegenda lett belőle. A darab sikertelen lett. Ez a sikertelenség fordította vissza a drámaírót a regények világába.

Ezt követő évben születik meg az Egri csillagok.

1902-ben újra drámával kísérletezik, ez alkalommal szerencsésebben. Július 3 és augusztus 23 között megírja az Annuskát. A vígjáték eszméje előbb a Novellák című kötetében jelenik meg (1894). Az elbeszélés címe: Annuska apáca lesz. Gárdonyi tehát itt sem eredeti drámát alkot, hanem elbeszélést dramatizál. A dráma meséje alig különbözik: egy apáca-iskolából kerül ki Annuska, azzal az elhatározással, hogy ő is apáca lesz, szülei azonban nyomasztó anyagi helyzetük miatt is férjhez akarják adni Balogh Miklóshoz, ki meg is kéri, de kosarat kap. Balogh elkeseredésében pap akar lenni, de Annuska nyakába borúi az érte jövő apácák előtt és nem engedi. — A vígjátéki fordulatot, a komikum forrását a jellemek öntudatlan naívságá- ban leljük. Jó szerkesztés, sikerült jellemek, drámai cselekmény jellemzi és teszi Gárdonyi legjobb drámájává az Annuskát,

E mű megírásának története is hasonlóan érdekes. A vázat 3 nap alatt készítette el az író. Az első felvonás is elkészült 3 nap alatt, de akkor ismét jöttek a felhők a Mátra felől és elzavarták a Múzsát Gárdonyitól, Ezért július 24-én Kolozsvárra megy és ott a szállóban Zsögön Géza mai gánzó álnéven él és dolgozik, így remélte, hogy munkájában nem fogják zavarni. Egy heti magára erőltetett szobafogság után már igen sok lap telt meg a féloldalon (ahogy Gárdonyi dolgozott). Az álnéven való szereplés azonban csakhamar vihart keltett körötte. Élt ui. a városban egy valódi Zsögön Béla rendőrfogalmazó, kire felesége egyébként is féltékenykedett, hát még akkor, amikor megtudta, hogy „férje” a szállóban szobát bérel. így aztán leleplezték Gárdonyit, aki még azon az éjjel visszautazott Egerbe, ahol néhány nap alatt befejezte víg játékát.

1903 június 3-i bemutató után igen sok sértő levelet kapott, bár az ismeretlen gratulálók száma egyre nőtt. A Nemzeti Színház hivatalos drámabírálata többek között ezt írja:

Annuska nemcsak bájos, kedves, ügyesen szerkesztett darab, hanem igen értékes is. Végre egy darab, melyben az alakoknak van lelkűk, egyéniségük. A főalakoknak, An- nuskának rajza művészi alkotás, ámbár a tárgy, egy lánykának az a képzelődése, hogy apáca akar lenni, egészen más rajzmodorra csábíthatta volna a szerzőt. A mi szerzőnk azonban elkerülte a bohózat

veszedelmes zátonyait és a lélektani vígjátéknak hozzá méltó nehéz útját választotta... „Én a darabot érték dolgában A bor fölé helyezem, mert egyenletesebb, harmonikusabb, igazabb...”

1905-ben a Király Színház mutat be Gárdonyi drámát, a 3 felvonásos Fehér Annát. A betyártörténet feldolgozása drámaírói pályáján komoly visszaesést mutat. 1909-ben a Falusi verebek című drámáját mutatják be, mely népszínműnek indul, de a szinte minden drámaiság nélkül való mű népies bohózattá válik.

Halála után adták ki (1924- ben) a Szentjánosbogárkák című gyűjteményt, mely tíz kisebb színművet foglal magában. Ebben szerepel az Előjáték is, melyet Gárdonyi az egri színháznyitóra (1904 aug. 20.) írt. A faépítmény helyébe új (a mai) kőszínházzal gazdagodott Eger. Illett is a torz épületet kiemelni a szép környezetből. A megnyitót az István király című színmű elé írta Gárdonyi, melyben a prológus életre kelti Dobót. Az új színészek fölmennek a várba Dobó sírjához, eléneklik a Himnuszt, mire Dobó föléled és üdvözli az új színházat és az „új törekvésekben induló művészetet.”

Ez volt Gárdonyi első nyilvános szereplése Egerben, melyről nem lehetett elmaradnia. Meg kellett mutatni magát a kíváncsi közönségnek. A színpadi végzet azonban itt is elérte Gárdonyit.

„így történt:

A függöny felszalad. A prológust kezdik. A színészek rövid beszélgetés, szófonás után a katonazenekar hangjánál el- dörgik a Himnuszt. A karmester várja, hogy Dobó István mozduljon.

A karmester egy darabig bírja zenével:

— Ismétlést! Piano! — szólt le halkan a nagytrombita felé. Gárdonyi a páholyban érzi,

hogy itt valami nincs rendjén. Rohan a színpadra.

Dobó István nyugodtan fekszik a falusi mángorló aljából átmázolt színpadi kőágyon.

Az egyik színész közelebb lép hozzá.

A teremtésit... Nem bírok felkelni! — súgja a közelébe került színésznek Dobó István. A színész próbálkozik. Megfogja Dobó kezét. A felkelés így sem megy. Oldalt kerül s a kőpad mögé bújva, emeli-tolja a nyugvó várkapitányt. A talpraállítás így sem sikerül.

— Függönyt! — jelenti végre a Dobót támogató színész a kulisszák mögött röviden.

A kárpit lehull.

Dobó Istvánt két színész támogatja, hogy felülhessen, lábait lerakhassa és odatámaszthassa derekát a kőpad széléhez, mert Dobó István ebben a történelmi percben érzi, ha előre lép: lábai összerogynak.

A függönyt újra fölrántják.

Ott áll Dobó István talpon. Gyöngyöző arccal. Múzeumból aznap délután kihozott egri ostrombeli súlyos vaspáncél- öltözetben. Szorgalmasan, véré jtékezőn. Az utolsó szavaknál a hőség miatt már a sza- kállát is a kezében tartotta...

(Gárdonyi József.)

Gárdonyit a színigazgató a polgármesterrel együtt alig bírta visszatartani, hogy el ne menjen a megnyitóról.

Drámaírói munkásságában volt még egy-két jelentéktelen állomás, mely említésre méltó. A drámaíró Gárdonyiról némi képet így Is sikerült kapnunk, Gárdonyi egyik meglehetősen feledett oldalát sikerült világosabbá tenni, azt a Gárdonyit közelebbről megismerni, kinek nevét viseli majd a megújúló, állandó társulattal működő egri színház, mely pénteken az Annuskával nyitja kapuit.

Nagy Andor