Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-09 / 79. szám

a five évi taierfefiírt Kedvező az időjárás az őszi munkák elvégzésére. > Kedvező a betakarításra, a szántásra, vetésre, a jövő évi j kenyér „alapjainak“ lefektetésére. Számos községünk, > termelőszövetkezetünk, gépállomásunk kihasználva az £ időjárást, gyors ütemben végzi a kapások betakarítását, í s nyomában az ősziek alá való szántást és vetést. A tar- ' naszentmiklósi gépállomás — éppen mert körzete terme- > lőszövetkezetei nagy részében befejezéshez közeledik a •, kukorica, cukorrépa betakarítása — kereken 2000 holdon J végzett mélyszántást, ugyanakkor a vetésben is az itt \ dolgozó íraktoristák érték el a legjobb eredményt. Az itt-ott tapasztalható kétségtelen eredmények elle- > nére mégis megállapítható, hogy országos viszonylatban > is Heves megyében halad a legvontatottabban az őszi j munka. S erre még az sem lehet már kifogás, hogy ná- > lünk valamivel későbben értek a kalászosok, kapások., J következésképp eltolódik az őszi munka is. Csak kuko- 1 ricáből és cukorrépából 80 ezer holdat kell betakarítani, > az őszi kenyérgabona vetésterülete pedig meghaladja a > 101 ezer holdat. A búzát kell már vetni, de sok helyen 2 még az őszi árpa vetésével sem végeztek. j Tegyünk csak egy gyors számítást. A megkésett ve- ^ tés holdankint jó egy mázsával kevesebb termést hoz, í tehát 107 ezer holdon 107 ezer mázsával kevesebb lesz a J kenyérnek valónk, ha késlekedünk a munkával. Annyi J ez, hogy Tiszanána község egy évi kenyér- és lisztszük- ' ségletét fedezné. Vájjon megengedhetjük-e magunknak, hogy a késlekedés miatt egy falunak való terméstöbble- tet úgyszólván kihajítsunk az ablakon? Nyilvánvaló, hogy nem, hisz pártunk politikája éppen a mezőgazda­ság terméshozamának állandó emelését, a dolgozó nép , élelmiszerellátásának állandó javítását írja elő. [ A helyzet azonban az, hogy párt és állami szer- ) veink nem mérték még ezt fel teljes súllyal, nem fordí- > tanak kellő gondot a dolgozó parasztság mozgósítására, I helyt adnak, sőt egyet értenek az efféle kifogásokkal, < hogy például érni kell még a cukorrépának. Kétségte- > len, hogy egyes helyeken még emelkedhet — de már | nem számottevő mértékben — a répa cukortartalma, de > ez az emelkedés egyáltalán nincs arányban azzal a vesz- í tőséggel, amely a kenyérgabonánál következik be a késői I vetés miatt. > Különösen súlyos a lemaradás az egri és a gyöngyösi t járásban, ahol holdakban is ki lehet fejezni az elvég- i zett munka mennyiségét. De a megye több más helyén > sem különb a helyzet. Atányban a hét elejére például > még a vetéstervet sem bontották fel. Megengedhetetlen, I hogy továbbra is ilyen lagymatag ütemben, megpihenve $ a nyári munkában kétségtelenül elért eredmények babér- i jain, folyjon a munka, A legfontosabb tehát most: betakarítani a kapáso- £ kát és szántani, vetni, egyetlen pillanatot sem késieked- í ve. Bármikor beállhat az őszi esőzés, amikor a traktor j alig, vagy egyáltalán nem tud dolgozni, s ekkor már nemcsak egyszerűen a késlekedés, de a talajelőkészítés és a vetés maradi agrotechnikája miatt is csökkennek a termésátlagok. A községi tanácsok, a pártszervezetek politikai, felvi­lágosító munkájának segítségével kövessenek el mindent, hogy területükön meggyorsuljon a munka. A termelési bizottságok, a mezőgazdasági állandó bizottságok csata­sorba állításával lehet itt számottevő eredményt elérni. A bizottságok tagjai járjanak élen a munkában, végez­zék el gyorsan, s megfelelő agrotechnikával az őszi ke­nyérgabona vetését, jó példájukkal mozgósítsák az egész falut a gyors munkára. Fogjon össze utca-, tanyacsoport, szomszéd és sógor, hogy egymást igával, munkaerővel kölcsönösen segítve, gyors eredményt érjünk el. Hiszen mindnyájunk kenyeréről van szó. Lesznek, egészen biztosan akadnak majd olyanok, akik szántszándékkal szabotálni próbálják a vetést, vagy az ellenségre hallgatva, késlekednek a jövő évi ke­nyér, a jövő évi jó termés biztosításával. Ezekkel szem­ben lépjenek fel tanácsaink a törvény teljes szigorával. A „kenyér“ mindnyájunk ügye. közügy, nem engedhet­jük meg, hogy néhányan szándékosan, vagy bűnös nem­törődömséggel veszélyeztessék termésünket. Minden fogat, minden traktor és vetőgép dolgozzon hát a határban, hogy a kedvező időt jól kihasználva, megfelelő időben kerüljön a mag a földbe, hogy jövőre az ideinél is gazdagabb termést takarítsunk be, jobb és több kenyeret tehessünk dolgozó népünk asztalára. Őszi csúcsforgalom a hatvani állomáson ÉDES MAR A SZŐLŐ, LEHET SZÜRETELNI. AZ EGÉSZ ÉVBEN VÉGZETT JÛ MUNKÁT, SZAKSZERŰ KEZELÉST MOST GAZDAG TERMÉSSEL HÁLÁLJÁK MEG A TÖKÉK. A TAVALYI TERMÉS KÉTSZERESÉT SZEDHETIK A LÁNYOK, HORDHATJÁK A PUTTONYOSOK, — BÚZÁHOZ, BÉKESSÉGHEZ MEG LESZ A BOR IS. HÍREK megyénk életéből Az új berendezés csökkenti az önköltséget Életrevaló és gazdaságos helyi kezdeményezés megva­lósításával valóságos kis üzemrésszel bővült a Gyön- gyösoroszi Ércelőkészítőmű. A nagy gépóriások mellett sze­rényen húzódik meg a kis be­rendezés, mely Kocsis Zoltán üzemvezető nevéhez fűződik. E találmány segítségével az ércpor kiválasztásához szük­séges rapidol nevű vegyszert helyben állítják elő. Jelentős önköltségcsökkentést eredmé­nyez ez a berendezés, mert most már nem kell idegen vállalattól, drága pénzen ven­ni, s ideszállítani ezt a vegy­szert. A berendezés igen jól mű­ködik. A duplafalá vízhűté­ses tartályban motorral haj­tott keverő vegyíti a lúgkőol- datot a denaturált szesszel, s közben egyenletesen csöpög- teti bele a szénkéneget. Az üzem dolgozói mindany- nyian büszkék a kis berende­zésre, melynek munkája mintegy 50—60 százalékkal teszi olcsóbbá az üzem rapi- dol szükségletét. Nagymennyiségű halat szálfíft&ak Eyeffoe a poroszlói halász-szövetkezet tagjai, — még sincs megfelelő elárusíts fceíy számítóra Jó termés szüretelésére ké­szülnek az egri szőlősgazdák. Végig a Szala-part pinceso­rán takarítanak s készítik a hordókat a szüretre. Bak János kétholdas dolgo­zó paraszt házatáján is nagy a sürgés. Úgy dolgoztak egész éven át, hogy jó termést szü­retelhessenek. Hatszor per­metezte meg a szőlőjét. Most már kimosták, kikénezték a hordókat, rendbehozták a I prést, a darálót és a kádakat. Felkészültek arra is, hogy az idén ismét készítenek bika- I vért, hozzájárulnak ahhoz, j hogy még több legyen Eger I világhíres borából, j Úgy tervezik, hogy körülbe- ; iül egy-másfél hét múlva kez- ; dik meg a szüretet, mert mi­nél tovább érik a tőkén a I szőlő, annál jobb, zamato- ! sabb lesz a bor. OKTOBER 21-EN NYIT AZ EGRI GÁRDONYI SZÍNHÁZ A hatvani vasútállomáson ezekben a napokban van a legtöbb munka. Az idei gaz­dag termésű cukorrépa elszál­lításával elérte tetőfokát az őszi csúcsforgalom. A vasútál­lomás dolgozói azonban — akik nagy versenyben van­nak „az őszi csúcsforgalom legjobb dolgozója“ címért — a megnövekedett forgalmat is sikerrel oldják meg. A hely­színről indított tehervonato- kon napi 4000 tonna túlsúlyt továbbítanak és ezzel napon­ta három szerelvény indítá­sát takarítják meg. A túlsú­lyos vonatok továbbításával eddig a Kossvth-brigád sze­rezte meg az első helyet, melynek tagjai naponta 40— 50 tonna túlsúllyal terhelt szerelvénnyel indulnak és mindig menetrend szerint ér­keznek céljukhoz. A forgalmi szolgálattevők közül Fehér Ferenc intéző bi­zonyult eddig legjobbnak az őszi forgalomban. Az ő érde­me, hogy a túlsúlyos vonatok késedelem nélkül futnak ki az állomásról. A csúcsforgalom még sike­resebb lebonyolítására most újabb mozgalmat indítottak a hatvani vasutasok, melyet raJcwarakoft-mozgalomnak ne­vezték el. Ennek lényege, hogy a Hatvani és Selypi cu­korgyárban a cukorrépát szál­lító vagonokat, amint kirak­ják, azonnal répaszelettel pa­kolják meg. Ezzel nagymér­tékben csökkentik az üres já­ratot és meggyorsítják vele a szállítást. Nap, mint nap vízre száll­nak a poroszlói halászterme­lőszövetkezet tagjai. Ilyenkor ősztájon jó fogás esik a Ti­szán. S hogy „hálóját a sze­rencse“ nem hagyja el a tsz halásznak, bizonyítja, hogy csupán szeptemberben 48 má­zsa halat fogtak. Háromne­gyed év alatt kereken 100 mázsa volt a zsákmány, mely­nek döntő részét — a szep­temberi fogást teljes egészé­ben — az egri piacra szállí­tották. Annál sajnálatosabb, hogy Eger város illetékesei még ma sem gondoskodtak megfe­lelő helyiségről, ahol árusíta­ni lehetne halat, sőt halász- csárdát is lehetne nyitni, amely nemcsak a poroszlói tsz tagjainak, de Eger város dolgozóinak is régi vágya. A nem megfelelő árusítóhely miatt legutóbb például más­félmázsa halat kellett kidobni. Huszsnnplc vagon kiáarieá! adtak be eddig a hevesi dsigezé parasztok Az Egri Gárdonyi Géza Színház 1955 október 21-én este 7 órai kezdettel tartja színházavató díszelőadását, ez alkalomból bemutatásra kerül Gárdonyi Géza: Annuska cí­mű színműve. Az Annuska bemutatója előtt előadják Gárdonyi Gézának 1904-be n írt kis jelenetét, melyet az akkori egri színészek köszön­tésére szánt. Az Annuska főbb szerepeit Károlyi Ist­ván, Cseresznyés Rózsa, Bőd Teréz, Forgács Tibor, Szabó Imre, Varga Gyula, Gonda György játsszák. A darabot Kalmár András rendezte. Több mint 500 lyíípnasM gyermekkocsi kerül focgítíomba a* idén A Finommechanikai Válla lat gyermekkocsigyártó rész lege új típusú játék gyer­mekkocsik sorozatgyártásává örvendezteti meg a vásárló- közönséget. A mély játékko­csi 350, a szívalakú, nikkele- zett, s kárpitozott betétekkel ellátott cső-sportkocsi pedig 290 forintos árban kapható. Országszerte nagy népsze­rűségnek örvend a CSEPP 2-es típusú, szép kivitelű, áramvonalas mély gyermek- kocsi, mely az üzem szaba­dalma. Ebből a típusból az idén még több mint 500 ke­rül a forgalomba. Háromszáz jelentkező az egri zeneiskolában Heves megyében is meg­kezdődött a kukorica begyűj­tése. Heves községben kocsi­kocsit ér az átvevőhelyen, és csütörtök reggelig már 16 va­gon kukoricát adtak be a kö­telező beadásban a hevesi gazdák. Nagyobb mennyiségű kukoricára szerződést is kö­töttek a falu lakói, eçldig 65 százalékban teljesítették a szerződéskötési tervet. A kö­telező beadással párhuzamo­san itt is megkezdték az át­adást, eddig 12 vagon szerző­dött kukoricát adlak el az államnak. A megye számos más közsé­gében is jól halad a szerző­déskötés. Mezőtárkány dolgo­zó parasztjai 146 százalékban szerződték túl az előirányza­tot, a komlóiak 75, a besenyő- telkiek 66 százalékra teljesí­tették már az előirányzatukat. A megyében eddig — a Ter­ményforgalmi Vállalat és a földművesszövetkezetek dol­gozói — 125 vagon kukoricára kötöttek szerződést a dolgozó parasztokkal. Több mint 300 jelentkezője volt a szeptemberben kezdődő egri állami zeneiskolának. Fő­ként tanulók, bár a fa- és rézfúvó, valamint az újonnan bevezetett énekoktatás az üzemi fiatalok között is nagy érdeklődésnek örvend. Az eg­ri Finomszerelvénygyár több dolgozója képezi magát a ze­neiskolában. Az oktatás célja az országos, ezen belül a me­gyei zenekultúra növelése és terjesztése, a zenetehetségek felkutatása és felkarolása. Az állam évenként mintegy 6-800 forinttal járul hozzá egy-egy tanuló zenei képzéséhez. Egerben hészül 2 Népújság Legutóbbi, csütörtöki szá­munktól kezdődően Egerben, a Heves megyei Nyomda Vál­lalatnál készül a megyei párt­bizottság lapja, a Népújság. A lap helyben történő előállí­tása lehetővé teszi, hogy új­ságunk gyorsabban és frisseb­ben tájékoztathassa olvasóit a megye életének eseményeiről. ftlAS PROLETÁRJA! EGYESÜLJEK*! népújság áIMd p HEVESMEGYEI PA RT IX. ÉVFOLYAM. ’7£>. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1955. OKTÓBER 9. lak láiígfs te fefóésziiSt a szüretre

Next

/
Oldalképek
Tartalom