Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-02 / 77. szám (79. szám)

AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM,*WrSZÄM. Ara 50 fillér 1955. OKTÓBER 2. VASÁRNAP. A propagandistaképző tanfolyamok elé Október 3-án és 10-én, a járásokban megkezdőd­nek a politikai iskolák és a niarxizmus-leninizmus alapjai oktatási formák propagandistaképző tanfolya­mai. E tanfolyamok — a propagandista képzés új mód­szere — sikere nagy mértékben hozzájárul a pártokta­tási év eredményességéhez, a párttagok és a párton- kívüliek marxista-leninista neveléséhez. A régi forma — a propagandista szeminárium — nem tudja bizto­sítani elsősorban az idő rövidsége miatt az egyes témák alapos megvitatását, a tananyagok elméleti kér­déseinek tisztázását. Nem volt lehetőség arra a szemi­náriumokon. hogy a propagandisták elméleti felké­szültségét előadásokkal segítsék, hogv oktatási mód­szereiket megvitassák. S mert a szemináriumokon túl a járási, városi pártbizottságok, és a pártvezetőségek sem adtak más segítséget a propagandista munkájá­hoz sok propagandista felkészülése, tanítási módszere nem volt kielégítő. Nem tanították megfelelően az elméleti kérdéseket, s a hallgatók sokszor elferdítve, tévesen értelmezték a niarxizmus-leninizmus tanítását. A propagandistaképző tanfolyamok megváltoztat­ják ezt a helyzetet. A tanfolyam három-négy napja alatt a propagandisták több csoportos foglalkozáson vitatják meg az anyagot, s ez lehetőséget nyújt a tan­anyag kérdéseinek elmélyültebb megértéséhez. Az oktatási módszerek megvitatása, az egyes fontos kér­dések tisztázása segíti a propagandisták elméleti to­vábbképzését, elvi, politikai felkészültségét. Ahhoz, hogy a tanfolyamok eredményesek legye­nek, elengedhetetlen feltétel, hogy a propagandisták az útmutatóban megadott irodalomjegyzék alapján alaposan felkészüljenek. Megyénk propagandistáinak jórésze megértette ezt. Több olyan propagandista van, — mint Tóth Ernő és Valóczi elvtárs Petőfibányán, Muzsik elvtárs, a Mátravidéki Erőműben, Vitányi elvtárs Bélapátfal­ván — akik hetek óta készülnek a tanfolyamra, jegy­zeteket készítenek, alaposan tanulmányozzák az anya­got. Ezek az elvtársak nem Valinak szégyent, hozzá­járulnak a tanfolyam sikeréhez. De a'-'adnak olyan pro­pagandisták is, akik még nem láttak hozzá a tanulás­hoz, arra számítanak, hogy majd a tanfolyamon tanul­ják meg az anyagot. Vannak olyanok is, akik tervszc- rűtlenül tanulnak, vagy az utolsó két napra hagyják az anyag megtanulását. Mindkét álláspont helytelen, lebecsülése a marxizmus-leninizmus tanulmányozásá­nak, visszaélés azzal a pártmegbízatással, amellyel megbízták őket. A propagandista tanulásától, elméleti felkészült­ségétől függ, a rábízott 20—25 hallgató fejlődése. Rajtuk múlik — nagymértékben —, hogy a hallgatók ferdítéstől, torzítástól mentesen ismerik-e meg a mar­xizmus-leninizmus tanításait. A marxizmus tanításá­nak helyes értelmezése, a gyakorlatban való alkalma­zása pedig a párt eszmei és cselekvési egységét erő­síti, a szocializmus építését szilárdítja. Nemcsak meg­tisztelő és nemes feladat tehát a propagandista mun­kája, hanem igen felelősségteljes is. S amelyik propa­gandista nem érzi ezt a felelősséget, az nem méltó a megbízatásra. A most megkezdődő propagandistaképző tanfolya­mok az oktatási év megkezdésének első lépését jelen­tik. De már ezek is megmutatják, hogy a pártszerveze­tek, a pártbizottságok hogyan, milyen gondossággal készültek az új oktatási évre. Ahol a pártbizottságok, a pártszervezetek ellenőrizték, segítették a propagan­distákat a felkészülésben, ott a hozzájuk tartozó propa­gandisták felkészülve jelennek meg a tanfolyamokon. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a tanfolyam „mindent megold“. A propagandisták ellenőrzése, segí­tése, az egész oktatási év ideje alatt szükséges, hiszen amellett, hogy a propagandistáknak önállóan — pro­pagandista szeminárium nélkül — kell a hallgatók tan­folyamát levezetni, tanulmányozniok kell a második témát, készülniük kell a második propagandistaképző tanfolyamra. Október 17-én megkezdődnek a hallgatók tanfo­lyamai, — megkezdődik az oktatási év. Nehéz, de szép feladatok állnak propagandistáink előtt. Hogy a felada­tot eredményesen oldják meg, arra biztosíték fegyel­mezett, lelkes és odaadó munkájuk. S ha ez a fegyel­mezett, lelkes és odaadó munka párosul a pártbizott­ságok, a pártszervezetek segítésével, a propagandisták sikerrel teljesítik pártmegbizatásukat. Utat építenek a csányiak a békekölcsö nrészesedésből Rendkívüli tanácsülésre gyűltek össze a csányi dolgo­zó parasztok, hogy megvitas­sák, mire is használják fel a kölcsönjegyzés készpénz befi­zetése után a faluban ittma­radó 50 százalékot. A tanács­ülésen már arról számoltak be, hogy az első két napon, csak az egyéni gazdák 20 ezer fo­rintot jegyeztek a Hatodik Békekölcsönből. A tanácsülés elhatározta, hogy a visszama­radó pénzből a községi földek zöméhez vezető majd öt kilo­méteres földutat építik ki kö­ves úttá, mert ez a falubeliek­nek már évtizedes álma. ☆ Szépség, fiatalság, erő jellemezte a II. Ifjúsági béketalálkozót : Kér fiatal sportoló az ünnepélyen ☆ LELKESEN JEGYEZTE MEGYÉNK A HATODIK BÉKEKÖLCSÖNT DK. PETHO ISTVÁN: „A gyermekgyógyászatban tudtunk legtöbb haladást felmutatni*" Az anyák már messziről mo­solyognak, ha találkoznak vele és nagyon gyakran találkoz­nak: az SZTK betegrendelé­sén, az egészséghazban, az ut­cán. mikor beteghez siet és sokszor láthatják a korán munkába indulók, mikor haj- naitájt, átvirrasztott éjszaka után tér haza a gyerekosztály­ról. Együtt aggódik, virraszt a szülőkkel és komoly arcán csak akkor derül fel mosoly, ha újból sikerült egy gyermek­életet megmentenie. Ahogy elmeséli kedves, halk szavaival — nem volt mindig ilyen könnyű a munkája. Még hat évvel ezelőtt is sok nehézség adódott. A megyé­ben gyermekgyógyászatról még nem is lehetett beszélni. A kórházban egy szoba jelentet­te az osztályt. Nem volt szak­orvos, nem volt szakképzett ápolónő. A súlyos beteg gye­rekeket Budapestre, Debre­cenbe. Miskolcra keltett szállí*- tani. Nehéz és költséges út volt ez, s sajnos sokszor hiábavaló. 1955-ben, az ötéves terv első évében létesült a modern gyermekosztály és az­óta már főorvosa, öt gyermek- orvosa van. Ellátták a legkor­szerűbb gyógyászati eszközök­kel. Oxigénpalackokkal, szé­rumokkal. Még hat évvel ez­előtt a rendelőintézetben nem volt gyermekrendelés. Ma már a legtöbb beteget itt tudjuk megvizsgálni. S a régi egész­ségház is megváltozott. Egyre több lett a képzett védőnők száma, fokozódott az anyák részére a tanácsadás és felvi­lágosítás. Ennek köszönhető, hogy sokkal egészségesebb gyerekek jönnek a világra. Talár a gyermekgyógyá­szatban — folytatja dr. P.ethő István— füdtuk a legnagyobb haladást felmutatni. Még 15 évvel ezelőtt magam sem hit­tem volna, hogy mennyi súlyos beteg, menthetetlennek vélt gyereket lehet visszaadni az életnek. A magyar gyógysze­rek, a penicilin. sztreptomicin és a gyógyító vér erősen csök­kentette a gyermekhalálozást. Aki nap mint nap nem tapasz­talja. talán el sem hinné, mi­lyen óriási szolgálatot tesz a korszerű véradó állomás, amely szintén csak az utóbbi években létesült megyénk­ben. De sokat segít a gyer­mekgyógyászatban a járvány­ügyi állomás is, amelyet eb­ben az évben adtak át ren­deltetésének. Természetesen még tovább kell fejleszteni a gyógyásza­tot. még sokk'?! több ágy kel’ a gyerekosztáivra. Ebben az évben létre kell hozni a kora-* szülött osztályt, mert az ed­digi részleg kicsinek bizonyulj Uj. korszerű gépek és sok-sok gyógyszer kell. És ehhez ter­mészetesen pénz. Ezért egy pillanatig sem gondolkoztam, mikor 2500 forintot jegyeztem, mert úgy éreztem, hogy talán ezzel a kevés összeggel is hoz­zájárulhatok a gyerekek még alaposabb gyógyításához. Befejezte a beszélgetést, 3 máris sietett tovább, de most nem a beteg gyerekekhez, ha­nem az öt unokához, akik már- nagy zajjal várták a nagyapát; Kétezer forintot jegyzett Deák Béla 10 holdas ecsédi gazda Ecséd község dolgozó pa­rasztjai példamutatóan veszik ki részüket a Hatodik Béke­kölcsön jegyzéséből. Vala­mennyien erejükhöz mérten jegyeznek, mert a községben maradó 50 százalékos részese­désből gyógyszertárat, autó­busz megállót és várótermet akarnak létesíteni. A község dolgozó parasztjai közül pél­damutatásával kiemelkedik Deák Béla 10 holdas dolgozó paraszt, aki 2000 forint béke­kölcsönt jegyzett. — Azért je­gyeztem 2000 forintot — mon­dotta —. hogy minél előbb teljesüljön régi vágyunk, a gyógyszertár építése és egy autóbusz megálló létesítése. Tudom, ha többet jegyzőnk, ha többet adunk az államnak, több jut községünk fejlesz­tésére, boldogabb jövőnk meg­alapozására. Deák Béla példáját sokan követték a községben. Maksa Béla 10 holdas dolgozó pa­raszt 1200 forintot írt neve mellé a jegyzési ívre. Ebből 400 forintot nyomban ki is fi~ zetett. Ecséd község dologozó pa­rasztjai csütörtökön délig már 30 000 forint békekölcsönt jegyeztek, melyből 15 000 fo­rintot már a gyógyszertár és az autóbusz megálló építésére fordíthatnak. Négyszáz forintot jegyzett Berzi Istvánné hatgyermekes édesanya Közgyűlésen tárgyalták meg a békekölcsön-jegyzéssel kap­csolatos tennivalókat a po­roszlói Béke Termelőszövetke­ze* tagjai. Szalai elvtárs. a szövetkezet elnökének szavai utAn Berzi Istvánné, hatgyer­mekes- édesanya lépett az el­sők között a jegyzési ívhez és 400 forintot írt a neve után. Mint mondotta, örömmel jegy­zi ezt az összeget, mert nyu­godt. boldog az élete, becsü­lettel neveli gyermekeit, akik előtt nem olyan kilátástalan a jövő. mint az övé volt gyer­mekkorában. A mezőgazdaság további gépesítését segítem jegyzett forintjaimmal Mint a Szabadság Termelő- szövetkezet elnöke, 500 forin­tot jegyeztem, megmondom miért. Néhány egyszerű pél­dát szeretnék erre felhozni. Most kezdte meg munkáját a cukorrépa kombájn, amely naponta öt holdat, 30 ember munkáját végzi el. Gép vé­gezte nálunk a kukoricakapá­lást, a burgonya töltögetését, s természetesen az aratást. A gépek tették lehetővé, hogy mintegy 2000 munkaegységet megtakarítva öt forinttal emeljük a tagság egy munka­egységre eső jövedelmét. Úgy gondolom hogy forintjaimmal a mezőgazdaság további gépe­sítését segítem, s így elsősor­ban termelőszövetkezetem, s a magam jövedelmét, életszín­vonalát emelem. Ferencz József, a mezőtárkányi Szabadság TSZ elnöke Pálinkás Júlia is - a sorsolás 25 000 forintos nyertese - példásan jegyzett a hatvani földművesszövetkezetben Szeptember 18-án Egerben tartott Negyedik Békekölcsön harmadik sorsolásán Pálinkás Julia, a Hatvani Földmű­vesszövetkezet adminiszti'á- tora 25 000 forintot nyert. — A nyeremény soha jobbkor nem jöhetett vol­na — mondotta — mert ép­pen férjhezmenés előtt állok. A nyereményen 14 600 forin­tos hálószobabútort vásárol­tam, és a még hiányzó ruha­neműt pótoltam. Most. hogy olvastam a Minisztertanács újabb felhívását, rögtön el­határoztam. hogy 800 forintos havi fizetésem mellett 600 fo­rint békekölcsönt jegyzek. Tu­dom. hosv ez a pénz százszo­rosán visszatérül — mondot­ta. A Hatodik Békekölcsön jegyzéséből szívesen vették ki részüket a földművesszövet­kezet többi dolgozói is. Közü­lük Basa István hétholdas egyénileg dolgozó paraszt 300 forintot. Molnár János öthol­das 500 forintot. Juhász István 10 holdas 500 forintot. Kálié Ferenc szintén egyéni pazda pedig 600 forintot jegyzett. A Hatvani Földművesszö­vetkezet dolgozói összesei! 24 640 forint Hatodik Békej kölcsönt jegyeztek.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom