Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-25 / 77. szám
1855 szeptember 25, rasâmap mIpujsag 3 VÁLASZÚTON — Jegyzetek Poroszlóról, Érdekes vidék ez, ahol szomszédok: a víz és az aszály, az erdő és a végtelen pusztaság, a délibáb rekkenő melege és a hajnal vacogtad! hidege. Érdekes és szép. sokat szenvedett és sokat változott, nyomorból gazdaggá vált vidék. Történelme a messze múltba vész, 1290-ben már néven nevezik a krónikák ezt a községet. De a krónikák mitsem jegyeztek fel azokról, akik csinálták, akiké volt, s akiknek testén végigdöcögött, vagy vágtatott a történelem szekere. Poroszló történelme is a szenvedések és a bizakodás, a lázadás és a véres számonkérés, a koldusélet és az úri vigalom történelme volt 1945-ig. amikor nemcsak más pennával láttak írásához, de végre azokról szólnak a ma krónikái, akik maguk: a történelem. Volt itt úr a Graefliéktól a szatmári püspökig annyi, hogy nyöghette a poroszlói kisember. De volt itt nincstelen, néhány holdas is annyi, hogy fölösen telt belőle cselédnek, kubikusnak, kivándorlónak, hogy megélt belőle a földbirtokos, a kulák. az adóvégrehajtó, a csendőr, a jegyző, a Hangyás — mindenki, csak éppen ő nem tudott „magából“ .megélni. Érdekes, s talán mindennél többet mondó pz a statisztika, amely a földmegoszlást tanúsítja 1945 előtt. Megdöbbentő tanúsítás! A Tisza mentén, ie egészen a Hortobá- gyig és még azon belül is 18 ezer holdas'határ öleli körül ezt a nagy községet. Sok föld ez. megjárni, megdolgozni is, szikes soványsága ellenére igen sok embernek adhatott volna jó megélhetőséget, emberibb életet. Adhatott volna, ha .., ; : : A 18 ezer holdas határból hatezer hold Graefli Károlyé, a szatmári püspökségé, s még vagy két-három kisebb földbirtokosé volt. Négyezer hold a kulákoké. Összesen száz embernek volt itt tízezer holdja, egynek-egynek átlagosan száz hold. A községnek most 6600 lakója van, körülbelül ennyi volt 1945 előtt is. Tehát 6500 embernek volt nyolcezer holdja- egynek-egynek tehát 812 négyszögöl — átlagosan. Valójában 800 családnak, a falu felének annyi földje sem volt, hogy egy akácfát elültetett volna. Ment tehát a nincstelen cselédnek, 6ummásnak. apjával vagy fiával, feleségével vagy unokájával együtt, ment kubikra szerte a hazába, vagy „kitántorgott Amerikába“, mint Bölkény István vagy Kovács Lajos szerencsét próbálni. De csúf, de kutya világ is volt az.. . de ne feledjük életünk egyetlen pillanatában sem! Mert akkor elfelejtünk gyűlölni, mert akkor elfelejtjük nyomorunkat, az analfabetizmust, a tüdőbajt, az avas szalonnát, a zsizsiké« borsót, az ispán! pofont. Mert akkor elfelejtjük mindazt, amire mégis csak kell emlékezni, hogy tudjuk, honnan és hová tartunk. A poroszlói helyzet most azt mutatja, hogy itt nem nagyon , feledtek, itt tudják, hogy „honnan’’ s a jelek szerint egyre inkább és. egyre többen azt is, hogy „hová“. A község most olyan, mint egy megbolygatott méhkas. Nemcsak azért, mert nagyon összeszaladt a munka: törni kell a kukoricát, szedni a krumplit meg a répát, szántani is, vetni is. Hanem inkább azért, mert nagy dolgok történnek néhány nap óta Poroszlón. Itt már nem érik, itt már „teljes érés“ előtt áll a szövetkezeti gondolat. Sőt már nem is gondolat, hanem tett: névaláírás a belépési nyilatkozaton. Vasárnaptól csütörtökig 150 ilyen aláírt belépési nyilatkozat került a szövetkezetek elnökeinek fiókjaiba, Hogyan? Miért? Ehhez egy kicsit vissza kell kanyarodnunk. Nem túl messze, nem is nagyon sokáig, nehogy a jelen, elsikkadjon a múlt felsorolásában. 1949-et mutatott a naptár, mikor a falu jó részének meglepetéssel vegyes felháborodásától, a kulákok, s egyéb levitézlett hadfiak kegyetlen átkaitól kísérve néhány, inkább reménykedő, mintsem teljes szívből bízó tag összeállt, s megalakította a Béke Termelőszövetkezetet. Az első év nem volt világraszóló, látszólag itt sem mentek többre a tagok, mintha egyénileg gazdálkodtak volna. De biztos év volt, s a következő is. Az egyéni gazdák tudják, hogy mit jelent a „biztos“ év. Tudják, bár elég ritkán találkoznak vele: amikor minden bevág, amikor lehet tervezni előre, amikor nincs gond a takarmánnyal, kenyérrel. Csakhogy ezek a biztos évek néhány holdon nem érzik jól magukat: ha egy hold kukoricát megnyom a víz, akkor az összes kukorica odalett, ha két hold búza kifagyott, akkor mind kifagyott. A szövetkezetben persze más a helyzet, nagyobb a föld, mindet azért csak nem járja meg az elemi csapás. Ha itt történt is baj. de ett rendben mennek a dolgok, csak lesz kukorica, búza, ha kevesebb is, de lesz. Szóval „biztos“ évek járnak a szövetkezeti földekre. S úgy látszik ez a szó bűvös erővel bírt, mert 1951-ben megalakult a Rákóczi és a Kossuth, 1952-ben az Aranykalász termelő- szövetkezet, illetve csoport. Az 1953-as és 1954-es év megtorpanást hozott a szövetkezeti mozgalomban. A jobboldali „okos” szavak után Csirbuk kulák és társai megnőtt hanggal uszítottak a szövetkezetek ellen, felnagyították a meglévő hibákat, fenyegetőztek . .. Aztán derűre ború, a párt márciusi határozata lakatot tett a szájukra, egynek- egynek közülük a csuklójára is, akik már nyíltan támadták és szegték meg törvényemtől. ahol „megindult a föld'* Az idei esztendő aztán „választóvíz“ lett, mert aki nem vak, láthatja, hogy sok baj, küszködés után is hogy megerősödött, megizmosodott a legöregebb szövetkezet, a Béke. — Ha a tavalyi, meg az azelőtti bajok után így talpraálltak ... hát akkor csak nagy erő lehet abban a szövetkezésben — vélték és igen helyesen egyre többen a községben. Tavaly még szcthú/.ás, szervezetlenség, bizonytalan és tervszerűtlen vezetés jellemezte énnek a szövetkezetnek a munkáját. Ma? Szalai elvtárs, a tsz örökmozgó elnöke, aki minden hónapban tönkreteszi a kerékpárját a sok taposásban, jogos büszkeséggel bes.él erről. — öt tehenünk meg tizenhat növendékünk, ez volt tavaly a szarvasmarhaállomány. Mostanra sikerült ötvenhétre növelni, s 1? tehenünk van közte. A közös vagyon meghaladja az 1 700 Ó00 forintot, földünk az 1100 holdat. a termésátlagok meg 3—4 mázsával az egyéniek átlagait — mondja el szinte egy- szuszra. Jó megtanulta a mostani nagy agi- tációra, mert maga i6 el-eljár esténként, meg napközben is az egyéniekhez, egy kis barátságos és meggyőző hívogatásra. Ö mondta-e el vagy mások, avagy csak éppen híre szivárgott, de olyan jól tudják a faluban is a szövetkezetbeliek jövedelmét, mintha csak maguk is a Béke pénztárából jussolnának. Tolvaj Jánosék, Hajdú Vincéék meg a többiek egyből ráfelelnek, hogy meglesz a 40 forint, ha náluk érdeklődünk a szövetkezeti tagok jövedelme felől. S hogy mit jelent ez a 40 forint, arra álljon itt két példa. Fazekas Vince és családja 200 munkaegységre 21 mázsa búzát és 6300 forintot kapott előlegnek. Sárközi Sándor a tavasszal került a szövetkezetbe, egymaga 260 munkaegységet teljesített az előlegosztásig. Hazavitt majd nyolc mázsa búzát, meg vagy két és fél ezer forintot. Még ha előleg is. de szép summa, érthető, ha híre ment a faluban. Azzal is tartozunk az igazságnak, hogy ebben persze van, s nem is kevés része a községi pártszervezetnek is. Mert, hogy a pártszervezet népnevelői, kommunistái, a szövetkezeti tagokkal együtt maguk is segítettek, hogy mindenhová eljusson a Béke, meg a többi tsz jó eredményeinek híre. Természetesen nincs azért könnyű dolga mindenütt a népnevelőknek. Sokakban ugyan ott él már az elhatározás: belépek. S mégse lép. Nem. Maga sem tudná megmondani miért, mert nem tudatos benne, hogy ezer esztendő, apái, nagyapái szokásai, szegülnek, benne ,ellene a józan észnek és számításnak. ‘Érzi, hogy ott jó, de fél mégis az újtól, hát kifogásokat keres. Ifjú Lapu Lajos, az alapszervi titkár sógora a következő érvet húzta elő, amikor a .sógor győzögefeni próbálta: — Bemennék én, be. .. De hát mit mondanak az utcában? Sárközi Alajos bátyám megmondta, hogy oda csak a salak emberek mennek, márpedig én nem vagyok az. Hogy mit válaszolt erre a párttitkár? És miért lépett be mégis Lapu Lajos? Annak lényegében a következő okai voltak. Mégpedig : 1. Belépett már Farkas István, Nagy János, Csirke László, Balogh Vince és még jó néhá- nyan kommunisták. 2. Belépett a 21 holdas Besenyei Sándor, akit bizony jó gazdának, talpig embernek isméi- a falu. Belépett, mégpedig úgy, hogy először otthon kellett megvívni a nagy csatát, de győzött, :. mert közel van a Kossuth TSZ földje, 3. Belépett, mert a 13 holdas Tolvaj János nyolcadmagával vitatgatta, tervezgette estéről estére, jó lesz-e, érdemes lesz-e? Aztán úgy döntött, hogy igen, s a nyolc közül elsőnek írta alá a nyilatkozatot. Pedig Tolvaj Jánosnak is van szíve, keze a munkához. 4. : ;. és az egy munkaegységre eső 40 forint, hiába no, az csak 40 forint! Hát ezért lépett be végül is ifjú Lapu Lajos. De miért nem lépnek be a Földvári rész gazdái, miért töpreng a 13 holdas Oláh Károly, meg Lakatosék, meg a falu mintegy 30 százaléka még? Annak is megvan a maga magyarázata. Néhányan arra várnak, hogy hozza már össze azt az új csoportot Hajdú Vince, aki a jó ügyhöz méltó szorgalommal szervezi embereit, van is már vagy nyolc az alakításhoz. A Földvári résziek, Zsoldos Imre, Gál Lajos, meg még vagy húszán, Harpai Lajost várják, hogy no majd ő elkezdi, mert hiába, valakinek el kell kezdeni. Ismét mások Molnár Lajost figyelik, aki 1945 óta párttag, de most érthetetlen szerénységgel visszahúzódik a falu nagy mozgalmától. Szóval, hogy hát vele mi lesz, utóvégre kommunista, s ha már annyit beszélnek a példamutatásról, mutasson ő is néldát, mint az a Nagy János, meg Farkas István. Tehát van ok a várakozásra, így vélik sokan az egyéniek közül. A pártszervezet, a termelőszövetkezetek tagjainak nagy többsége meg úgy véli, hogy nincs már arra semmi ok. Kinek lesz igaza? Azi. hiszem ez egyszer jósolhatok: nem a várakozóknak. Gyurkó Géza Meg kell gyorsítani az ősziek betakarítását, s az őszi szántás-vetést Lassan halad megyénkben az ősziek betakarítása, s a vetés is. A Megyei Tanácstól kapott jelentés alapján termelő- szövetkezeteink szeptember 22-ig mindössze 72 holdról szedték ki a cukorrépát — legtöbbet a gyöngyösi és a hatvani járásban — és 54 holdról törték le a kukoricát. A burgonyaszedést még csak nyolc holdon végezték el. Alig van néhány község’ mint például Erk, ahol a cukorrépa és a burgonyaszedést befejezve, megkezdték a kukoricatörést. Megengedhetetlenül lassan halad az őszi búza vetése. Megyénk tsz-ei mindössze 486 ka- tasztrális holdon vetettek eddig búzát, 86 holdon rozsot, és 1015 holdon őszi árpát. A tavasziak alá 3482 katasztrális holdon végezték el a szántást és 1120 ho’dra kihordták az istállótrágyát. Az egyéniek őszi gabonavetését nagyban akadályozta az, hogy sok községben még mindig nem bontották fel gazdákra az őszi kalászosok tervét. így a termelők nem tudják, hogy kinek mennyit kell földterület arányában vetni. Részben ez az oka annak, hogy még csak 69 egyéni gazda fejezte be a kenyér- gabona vetést. Ha a kalászosok vetését továbbra is elhanyagoljuk, a jó időt nem használjuk ki’ köny- nyen veszélybe kerülhet a jö* vő évi kenyér. Aratják a rizst, jó Megyénk tiszamenti vidékén beérett a gazdag rizstermés. A termelőszövetkezetek mintegy másfélezer holdas rizstelepén már megkezdődött az idei termés aratása. A tarnaszent- miklósi Petőfi Termelőszövetkezet 240 holdas barnuló rizstábláin hétfőn reggel mintegy harminc ember látott hozzá a bő termést Ígérő rizs aratásához. Kedden délig csaknem 15 holdról vágták le a rizst. A szövetkezetek tagjainak számítása szerint az idei termés felülmúlja a tavalyit. Holdanként 18—20 mázsás termést aratnak le. A 240 holdas rizstábla idei termése meghaladja a 30 vagont. termés ígérkezik A szép termésből az előzetes számítás szerint legalább egy kiló rizst osztanak majd minden megdolgozott munkaegységre. A napokban megkezdődött a rizs aratása a kiskörei Szabadság Termelőszövetkezetben is. A tsz tagjai néhány nap alatt csaknem 100 holdról vágták le a kalászaikat. A termésátlag jónak Ígérkezik a Szabadság TSZ-ben is. Az eddigiek szerint átlag egy mázsával túlszárnyalják a múlt évi terméseredményüket. Megyénk termelőszövetkezeteiben néhány nap alatt közel 300 holdról aratták le az idei bőséges rizstermést. A második helyre kerüli megyénk a gabonabegsiíjlési versenyben A Minisztertanács begyűjtési vándorzászlaját az alkotmányünnepi gabonabegyűjtési versenyben Szabolcs megye nyerte el. Megyénk a második helyre került, s ezzel elnyerte a begyűjtési miniszter vándorzászlaját és elismerő oklevelét. Az állat- és állati termék begyűjtésben negyedik helyen állunk. Városaink közül Gyöngyös, a III-as kategóriájú városok között az első lett. Községeink közül a közepes községek csoportjában Karácsoméi, a kis községek között Gyöngyössolymos nyerte el az első helyet az állat- és állati termékek begyűjtési versenyében. A begyűjtési miniszter ván- dorzászlaját, elismerő oklevelét és az ezzel járó 30 ezer forint jutáimat szombaton ünnepi tanácsülésen adták át megyénknek. Öt nap alatt ezer sertésre kötöttek hízlalási szerződést a megyében A községi tanácsok, a begyűjtési állandó bizottságok széles körben ismertetik a Minisztertanács nemrégiben megjelent határozatát, a sertéshizlalási szerződéskötésekről. A jó felvilágosító munka eredményeként egymásután jelentkeznek a gazdák, hogy hizla- lási szerződést kössenek. Az utóbbi öt nap alatt csaknem ezer sertés hizlalására szerződtek a megyében. A jó kukoricatermést elért termelőszövetkezetek közül is egyre többen vállalkoznak .^ertéshizlalásra. A detki Szabadság Termelő- szövetkezet tagjai a rendelet megjelenését követő napokban 68 sertés hizlalására szerződtek. Jól számítottak, mert csak előlegképpen 40 800 forintot 1kaptak, azonkívül jelentős kukorica-beadási kedvezményben is részesülnek. Ha a sertéseket egyenként 150 kilósra hizlalják meg, az átadáskor közel 200 000 forint jövedelemre tesznek szert. Poroszlón a Béke Termelőszövetkezet járt elöl jó példával. Negyven hízottsertés átadására szerződött. A Béke Termelőszövetkezet példáját követik a falu egyéni dolgozó parasztjai is. Az utóbbi három nap alatt 105 sertés hizlalására kötöttek szerződést. * Hát igyunk! ■ •. vidáman ko- cogtatták össze a poharakat. Éljenek a Lajosok! Nem voltam ott, csak úgy meséltek nekem erről a muriról, de biztos vagyok benne, arra is ittak, hogy még soká tartson ez a „jó világ”. Mert tagadhatatlan, hogy néhány éve ismét igen jó világ van Juhász Béla tamabodi kulák portáján, ötödik éve. hogy 31 holdjából 21-et felajánlott az államnak azzal, hogy ő már szerényen beéri a megmaradt tíz hold jövedelmével, hiszen megérti az idők szavát, nem akar a világért sem kizsákmányoló lenni. Azóta éldegél tíz. később 13 hold földből, — ugyanis ösz- szevonták az apjáéval, akivel közös háztartásban él. — nem is rosszul. Mindig teljesítette a 13 hold föld utáni beadást, s mivel olyan élenjáró egy kulák volt, a tanácselnök is megkedvelte. Eljárogatott vele a kocsmába, ahol természetesen Juhász költségén itták meg az áldomást. Az asszonyok is összebarátkoztak. Az ’ elnök felesége is elballagott ,Élenjáró kulák“ néha a kutakhoz, egy kis paprikáért, ocsuért, hol ezért, hol azért, s a rossz nyelvek szerint csak úgy, ajándékba kapta ezeket az apróságokat. Hogy záloga is legyen az igaz barátságnak, a tanácselnök a fényképével is megajándékozta a kulákot. így folydogált az élet, éveken keresztül, s a falu parasztjai csak nézték, hogy lehet az, hogy a kuláknak mindig annyi a pénze, hogy sose dolgozik többet, mégis mindig jóval több a termése. Csodálatos földje lehet... Az a világ sora, hogy egyszer minden turpisság napfényre kerül. Nem sokkal a fentebb említett bensőséges lajosnapi ünneplés után rá is jöttek arra. miért terem ilyen feltűnően jól Juhászék földje. 1951 óta a tíz. illetve később 13 hold föld mellett jogtalanul használt még hat holdat. Mivel a tanácselnök „nem vette észre“, sem adót nem fizettek utána, sem beadást nem teljesítettek. Sok kicsi, sokra megy, öt esztendő alatt a jogtalanul használt föld beadásának és adójának elszabotáKál kivételével Minden községben van tsi a füzesabonyi járásban Számottevő fejlődést ért el Heves megye termelőszövetke» zeli mozgalma ebben az esztendőben. Eddig 1860 család 2520 taggal 6985 hold földdel tért a társas gazdálkodás útjára. A legnagyobb fejlődés a füzesabonyi járásban tapasztalható, ahol Kál kivételével minden községben működik már termelőszövetkezet, a csak ebben az esztendőben kilenc új tsz alakult, s ezekkel együtt 13 000 holdra emelkedett a szövetkezetek összes földterülete, míg a taglétszám megközelíti a másfél ezret. _____ N égyszáz köbméter silót készített eddig az atkári Micsurin TSZ Termelőszövetkezeteink a múlt télen tapasztalhatták, hogy az állatok átteleltetésére mennyire kedvező a silótakarmány. Ezért igyekeznek most is a téli hónapok előtt egyre több silótakarmányt biztosítani. Ezideig 8750 köbméter zöldsilót készítettek. Legtöbbet a hatvani Dózsa, a nagyköké- nyesi Táncsics TSZ — ahol már 300 köbméter siló van — s a gyöngyösi járásban az atkári Micsurin, amely már 400 köbméteift- kisZltett. 'A füzesabonyi járásban, a mező- tárkányi Szabadság és az eger- farmosi Uj Barázda silózott legtöbbet. Ráner László megyei tanács Október 2-án járási meröfjaidasáéé kiállítás lesi Gyöngyösen Lázas munka folyik a gyöngyösi járási tanács mezőgazdasági osztályán, mely az Országos Mezőgazdasági Kiállítás tömegmozgósításában is kimagasló eredményeket ért el, s túlteljesítette tervét. Az október 2-i gyöngyösi járási kiállításra készülődnek. Ezen a kiállításon láthatjuk meg az eddigieken kívül megyénk kiemelkedő terméseredményeit a zöldség, gyümölcs és szőlő termelése terén is. lásával 74 ezer forinttal kára» sította meg az államot Juhász. Ennyi pénzből meg igazán telt néhány fröccsre, azért, hogy továbbra se vegyék észre a suskust. Természetesen ezzel még nem teljes a kép Juhászról. Igen takarékos ember. Ezt nemcsak az a 74 ezer forint bizonyítja, amit a beadásnál, meg az adónál .,megtakari- tott”, hanem az is, hogy mindössze két esztendő alatt négy és fél mázsa cukrot, meg vagy 160 mosószappant spórolt össze. Ne gondoljon senki rosszra. Jogosan jutott hozzá a cukorrépa és a napraforgó termése után. Az már mysik oldala a dolognak, hogy őrizgetve kis készletét, rendszeresen eljárt a boltba beszerezni a mindennapi cukrot, szappant. Most már véget vetettek Juhász Béla üzelmeinek. Maga a rácsok mögött elmélkedik arról érdemes-e becsapni az államot. De Kovács Dávid is tudja már. hogy a kulákok• kai való cimborálás össze* egyezhetetlen a párttagsággal, a tanácselnöki funkcióval. Deák Rozst
