Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-22 / 76. szám

-1955. szeptember 22, csütörtök NÉPÚJSÁG Csúcstermelésre készül a Mátravidéki Erőmű HÍREK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL „A villamosenergia ipar az erőmüvek nyári nagyjavításá­nak határidőre és jó minőség­ben való elvégzésével készül­jön fel a téli csúcsfogyasztás­ra. Legfontosabb az erőmüvek zavartalan munkájának bizto­sítása ... — a karbantartások gyors elvégzése. A villamos­energiaipar vezetői gondoskod­janak megfelelő széntároló te­rületekről, * a szémereket bár nyászaink töltsék meg jóminő­ségű szénnel." (Megjelent Hi­das István tollábó. a Szabad Nép szeptember 18-i számá­ban.) ★ VALAMENNYIEN emlékez­hetünk még arra. hogy a múlt év hosszú, hideg tele mennyi nehézséget okozott. A hatal­mas hófúvások hetekig elzár­ták a forgalmat, községeket választottak el egymástól, A (szélviharok villanyvezetékeket téptek szét, üzemeinkben gyakran okoztak áramszüne­tet. A bányászok, az erőművek dolgozói voltak az elsők, akik faggyal, hóval, hófúvással da­colva egy-egy elakadás után újból meggyorsították az élet vérkeringését. Hőstetteket haj­tottak végre azért, hogy a szenet minden áron. felszínre küldjék, amelyből az Erőmű újból termelhetett, áramot küldhetett a gyárakba, ottho­nokba. Nem lesz több ilyen telünk, mert ha kemény idő elé né­zünk is, a hideg évszak, a hó­viharok nem érnek bennün­ket felkészületlenül. Az ország erőművei között megyénk nagy áramtermelője, a Mátira- vidéki Erőmű és bányáink dol­gozói hónapok óta azon fára­doznak, azért dolgoznak, hogy ne kerüljön sor vülamosener- gia korlátozásra — gondoljunk a két évvel ezelőtti időre, mennyi kellemetlenséget oko­zott ez —, hanem folyamato­san, zavartalanul egyre több áramot termelhessenek. Ezt kérte tőlünk a párt Központi Vezetősége márciusi ülésén, er­re kötelezi őket a fokozódó villamosítás, iparosítás, ezt várja tőlük megyénk népe. Ahogyan Hidas elvtárs so­raiból is láthatjuk, a csúcstel­jesítményre való felkészülés legfontosabb, sororakö vetkező feladat a nagyjavítások ala­pos mielőbbi befejezése és a széntartalékról való gondosko­dás. A nagyjavítások a munkák első szakaszába tartoznak. A gépek rendbehozásán, a javí­tásra való felkészülés alapos­ságán, a hozzáértésen múlik, lesz-e saját hibájukból szár­mazó áramszünet. A Mátravi­déki Erőmű dolgozói még as alkotmány ünniepánek tisztele­tére megígérték, hogy novem­ber 1-re minden javítási mun­kát befejeznek, s most a na­pokban november 7-re emlé­kezve, ezt a határidőt öt nap ■ pal lerövidítették. A gépek olajozását, a hibás alkatrészek kicserélését, üzem­részenként külön brigádok végzik. A kazánüzem 37 tagú brigádja Farkas Lajos és Ta­kács Pál irányításával a VI-os VII-es és a VIII-as kazánok kivételével már minden ka­zánnál elvégezte a javításokat. Sokat segített munkájukban, hogy újításokat, ésszerűsítése­ket is alkalmaztak. így pél­dául két brigádvezető javasla­Érdemes a párt szavát követni Mezőtárkány szövetkezeti község lett Mezőtárkány termelőszövet­kezeti község lett. A lakosság több mint 80 százaléka közö­sen. termelőszövetkezetben dolgozik már. Néhány év telt el csupán azóta, hogy a község 10 legöntudatosabb dolgozója — a kulákuzsorától legjobban szenvedő újgazdák — elhatá­rozták, hogy megfogadják a párt szavát: a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. E néhány esztendő megmutatta, helyesen választottak. A község legrégebbi termelő­szövetkezete, a Szabadság TSZ. Talán ennek az útján lehet legjobban lemérni, milyen ha­talmas lehetőségek rejlenek a közös gazdálkodásban. Hét esztendővel ezelőtt, úgyszólván semmivel kezdték, ma már kö­zel áll az egymillióhoz a tsz vagyona. Nagy lehetőségeik vannak a termelőszövetkeze­teknek arra, hogy a kikísérle­tezett. s a gyakorlatban már jól bevált nagyüzemi növény- termesztési és állattenyésztési módszereket alkalmazzanak. Ez tette lehetővé, hogy a tagok évi jövedelmének biztosítása mellett nagy összegeket for­díthassanak beruházásokra, a közös vagyon növelésére. Évek óta a gépállomás gépei végzik a szövetkezetben a legnehe­zebb munkákat. Traktor végzi a mélyszántást, a növényápo­lást, s kombájnnal, aratógé­pekkel takarítják be a gabo­nát. Az idén például több mint 200 holdnyi kalászosukból mindössze 25 holdat kellett kézzel aratni, azt is azért, mert helyenként összekuszálta a vi­har a gabonát. A gépek segít­sége sokban hozzájárult ah­hoz, hogy a szövetkezet éven­te két-három mázsa gaboná­val, négv-öt mázsa kukoricává! termel többet holdanként. A nagyüzemi módszerek pedig le­hetővé teszik, hoigy ezt az ered­ményt is túlszárnyalják. Ebben az évben érdekes kísérletet folytattak a növénytermesztés­ben. Három hold gabonájukból egy ho’don egv. egy holdon kettő, és egy holdon három mázsa pétisót szórtak ki. Az eredmény minden várakozást felülmúlt. Ahol három mázsa pétisót szórtak ki, ott 19, a két­mázsásnál 18.89 mázsa, az egy- mázsásnál 16 mázsa búzát ta­karították be. A kísérlet ta­pasztalatait felhasználják az idén a gabonatermelésnek Az ősziái pa és a búza alá már a szántásnál egy mázsa szuper­foszfátot, 50 kiló kálisót szór- fcak ki holdanként és tavasz­szal majd egy mázsa pétisót fej trágyaként. Hasonlóan kísérleteznek az állattenyésztésnél is. Az idén alkalmazták például először az egyivarzás alatti kétszeri pá- roztatást Hizlaláshoz manga­lica, és camwald keresztezést! süldőket állítottak be. Uj növénytermesztési, állat- tenyésztési módszereket alkal­maznak, s ez is egyik bizonyí­téka a tsz-tagok fejlődésének. Tanulnak, képezik magukat. Telekes Bertalan egész életén át napszámos volt, s mikor a felszabadulás után földet ka­pott, négy-öt holdján nem sok alkalma volt aura, hogy meg­mutassa, mire képes. A ter­melőszövetkezetben megvolt a lehetősége, hogy tanuljon, olyan munkát végezzen, ahol képessége kibontakozhat. Most az állattenyésztési brigád ve­zetője. Mióta ő az állatte­nyésztő brigád vezetője, a te­henészetnél majdnem 10 liter­rel emelkedett a tejhozam, mert javaslatára vezették be az egyedi takarmányozást és a háromszori fejest. Több lehetőségük van. a ter­melőszövetkezet tagjainak a művelődésre, éppen azért, meri a gépek a legnehezebb munkál elvégzik helyettük. Szabó And. rásné földnélküli napszámos- asszony volt a felszabadulás előtt. Igazán a termelőszövet­kezetben lett egyenjogú. Mun­kaegységeinek száma vetekszik a férfiakéval, községi tanács­tag. S mint a szövetkezet szi­lárd tagja — kommunistája, maga is azon fáradozik, hogy minél több egyénileg dolgozó paraszt lássa meg azt a kü­lönbséget a tsz-tagok és az egyénileg gazdálkodók élete között. A mezőtárkány! dolgozó pa­rasztok figyelemmel kísérik a Szabadság TSZ eredményeit is, s az elmúlt hetekben közel 40 család lépett soraikba, köztük Pataj Gáspár, Szabó Mátyásné, Kiss Boldissámé, Mezőtárkány szövetkezeti parasztjai nemrég felhívták a hevesi, borsodi és nógrádi tsz- tagokat. keljenek versenyre, hogy községük mielőbb szocia­lista községgé váljon. Nincs olyan hely. ahol ne akadna, ha máshol nem, a szomszéd köz­ségben olyan példája a szö­vetkezeti gazdálkodásnak, mint a mezőtárkányi Szabadság TSZ, melynek története, a ta­gok élete mindennél meggyő­zőbben bizonyítja: érdemes a párt szavát követei. tára több ventillátor-lemezt elóregyártottak, a szívó ven­tillátorház aljáin pedig ajtót nyitottak, hogy bármilyen, a ventillátorház belsejében ke­letkezett hibákhoz, töréshez könnyűszerrel hozzáférhesse­nek. AZ ERŐMŰ másik fő részé­nek, a tu i-birtaüzemmek javítói is túl vannak már a munka dandárján. Ha a III-as számú turbinát rendbehozzáik, amely­nek üzembeállítását a hónap végére tervezik, csak a IV-es főturbina megvizsgálása, javí­tása lesz még hátra. A (kazán­üzemben született gondolat itt is bevált: az elkopott fémten- gelyeket nem selejtezik ki, nem engedik, hogy a hulladék­ba kerüljenek, hanem piszto­ly os fémszál-óval az elkopott részeket befújják, megvasta­gítják s újként használhatják. A villamososztály dolgozói a kazánház és a turbinaüzem villamosberendezéseinek kar­bantartását végezve megszün­tették az óla jelfolyást, s ez nemcsak mint takarékosság számít érdemnek. A főtransz.- íörmátorok átvezető szigetelői­nél az elfoiyás miatt a teker­csek nem kapták meg a szük­séges olajat. Könnyen begyul- lást okozhattak, ez pedig az egész transzformátor leégésé­vel jár. Viszont az olajos szi­getelőkre fokozottabban rakó­dott le a pernye, a por, s ez üzemzavarnak lehetett előidé­zője, még akkor is, ha a belső pemyelerakódásra szívó és nyomó légventillátorokat állí­tottak. A javítások alatt fokozott gonddal figyelnek arra is, hogy olcsóbbá tegyék az áramter­melést. Ennek egyik módja volt az újítások alkalmazása, másik az önköltség-csökkentő brigádok életrehívása. A fő­ként párttagok, DISZ-fiatalok és szakszervezeti bizalmiakból alakult brigád tagjainak fel­adata, munkatársaikkal meg­beszélni, hogyan járulhatná­nak hozzá munkaterületükön az olcsóbb áramtermeléshez. A kazánüzemben például a tüzelési normák betartását el­lenőrzik. ügyelnek a salak ég­hető százalékának csökkenté­sére, másutt a hulladékanya­gok felkutatását, és felhasz­nálását vállalták. Máris szép eredményeket értek el, és ne­kik is köszönhető, hogy az Erőmű augusztus elejéig kö­zel hat és félmillió forint ér­tékű anyagot takarított meg. Az áramtermelés másik alapvető tényezője a szén, a tüzelőanyagok biztosítása. Az Erőmű, a szükséges szén nagy­részét a Mátravidéki Szénbá­nyászati Tröszt ligm itfélesédé­ből, 20 százalékát a nógrádi szénmedence keverőszenéből kapja. Múlt télen többször előfordult, hogy az áramszü­net miatt Petőfibánya fél na­pig sem tudott szenet küldeni az Erőműnek. Ezért kell itt idejében gondoskodni, s min­denre elkészülve nagyobb mennyiségben tartalékolni a szenet. Eddig öt napra elegen­dő szenet tárolnak, hely hiá­nya miatt elég keveset. Mert ha a szénszállítás őt napig szünetelne, a felhasználás üte­mében nem tudnák felszedni az Erőmű melletti térségen tá­rolt szenet. A nemrégen elké­szült II-es széntároló beren­dezés valamit könnyít ebből a szempontból. A PÁRTBIZOTTSÁG és az üzem vezetői azokra a látszó­lag kis hibákra is felfigyel­tek, amelyek tavaly vagy ré­gebben komoly zavarokat okoztak. Például a vagonbuk­tatásra. Ez a szállítócsztály gondja. Az osztály dolgozói már felszerelték az állócsigá­hoz hasonló korongokat, eze­ken kötéllel segítik a vagon­vontatást, A kötélpálya drót­ja is többször elszakadt már. s bár határozatba hozták a drót­kötelek cseréjét, mégis fontos, hogy a pólya a’atti u'ak rend­ben legyenek, bármikor, bár­mely részen messkpze’íthes- sék a köteleket. A villamos­üzemnél pedig a külső pernye- lerakódás akadályozta né­hányszor az áramtovábbítást, amelynek megszüntetésére most már nagyfeszültségű szi­getelőkkel, rendszerint mosat­ják a berendezést vízzel. Az alapos előkészületek alap­ján joggal remélhetjük, hogy a csúcs áramtermeléssel nem lesz hiba. Ebben a feltevé­sünkben erősít meg bennün­ket úi mozgalmuk, a Mátra- mozgalom. amely Kozma Ist­ván pártcsoport bizalmi elgon­dolása alapján született. A Mátra-mozgatamban az erőmű­veket a karbantartások mi­előbbi befejezéséért, az önkölt­ség csökkentéséért szólítják versenyre. Dohai Margit Ünnepélyesen aláírták a Szovjetunió és a lémet Demokratikus Ko/iáisasáj] közötti kapcsolatokról s=é;ó s’erződést Kedden délután a Kreml Palota kis márványtermében ünnepélyesen aláírták a Szov­jetunió és a Német Demokra­tikus Köztársaság közötti kap­csolatokról szóló szerződést. N. A. Bulganyin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és Otto Grotewohl mi­niszterelnök 17 óra 30 perckor a küldöttségek kíséretében a terembe lépett, majd egy idő­ben aláírta a szerződést. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének tár­gyalásairól okmányokat adtak ki. Teljesen kivonták Ausztriából a szovjet csapatokat Hjicsov, a Szovjetunió auszt­riai rendívüli és meghatalma­zott nagykövete, valamint Boj- kov altábornagy, a szovjet csa­patok ausztriai főparancsnoka hétfőn látogatást tett A. Scharf alkancellároál. Bojkov altábor­nagy közölte az alkancellárral, hogy a szovjet csapatoknak Ausztriából való kivonása hét­főn este befejeződött. Mikojon elvtárs, a Szovjetun ó Miniszlertanícsa Elnökének első helyettese Junoszláwában tölti szabadságát Mikojan, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének első helyettese családjával együtt Jugoszláviában tölti szabadsá­gát. A belgrádi rádió jelenté­se szerint vasárnap megérke­zett Belgrádba. Húsz évre meghosszabbították a szovjet-finn barátsági szerződést Szeptember 19-én délután a moszkvai A agy Kremd-palotá- ban eszmecsere folyt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és U. Kekkonen, Finnország minisz­terelnöke között. A tárgyaláso­kon megegyezés jött létre, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége, és a Finn Köz­társaság között, az 1948. április 6-án megkötött barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés érvé­nyének meghosszabbításáról szóló jegyzőkönyv tervezetére, valamin* arra az egyezményre vonatkozóan, melynek értel­mében a Szovjetunió lemond Porkkala-Udd terület haditen­gerészeti támaszpontként való felhasználásának jogáról és kt- vonja a szovjet fegyveres erő­ket e területről, Moiolov elvtárs megérkezett Aew Yorkba V. M. Molotov, a Szovjeté unió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere New-York- ba érkezett az ENSZ köz­gyűlés 10. ülésszakán részt­vevő szovjet küldöttséggel. Mo­lotov elvtárs a repülőtéren, as amerikai és a külföldi sajtó előtt nyilatkozott: „Az idén is­mét az a szerencse ért, hogy New-Yorkba jöhettem, a véle­ményem az, hogy a Moszkvá­ból New Yorkba vezető út jobb, simább lett. Engedjék meg, hogy felhasználjam az alkalmat, s szívélyesen üdvö­zöljem amerikai barátainkat, s azt az őszinte kívánságom fe­jezzem ki, hogy a szovjet—i amerikai viszony népeink és az általános béke javára sike­resen fejlődjék." Mi a helyzet Argentínában Peron lemondása után Mint már közöltük. Poron, Argentina elnöke és kormánya lemondott. A hatalmat katonai junta vette át. amely öt tagból áll, két tengerész tisztből, két tá­bornokból és egy nyugalmazott tábornokból. A katonai junta hét­főn este összeült. Elhatározta: felveszi az érintkezést a felkelők megblzottalva', és elrendelte, hogy a kormány alakulatai szün­tessék be a harcot, amíq a tár­gyalások folynak. Franklin Lucero tábornok, hadügyminiszter a buenosalresl állami rádió mikrofonja előtt fel­olvasta lemondásának szövegét, amelyet még...Peron lemondása előtt terjesztett ' az elnök elé. .Azért mondok le, hogy meg- könnyítsem az úi kormány hely­zetének megszilárdítását" — hangoztatta a többi között. A londoni rádió értesülése sze­rint a kormányjunta és a felke­lők megbízottai kedden’a felke­lők Buenos Aires előtt horgony­zó flottájához tartozó egyik cirká­lón megkezdték a tárgyalásokat. ÉJSZAKA Tolt Nagyon ré­gen és még nagyon sokáig. A kórterem éjszakája tízszer, százszor tovább tart. minit az otthoni friss párnák álma. A fal mellett sorban felállított ágyakon álmatlanul hánytorgó, besüppedt szemű emberarcok meredtek az ajtó feletti ügye­letes lámpáira. Egyetlen fény, ha még oly gyönge is a III-as tüdőbeteg œztà'.y lakói számá­ra. Éter és izzadtság szag, her­vadó virágok és hazulról ka­pott ráncolódó almakompót illata, halk sóhajtások, ful­dokló köhögés, a hörgő, vomag- ló emberi test zaja keveredik a zsúfolt kórterem levegőjé­ben. Az ajtó mellett az ügye­letes ápolónő bóbiskol, készen arra, hogy bármelyik percben „kéznél legyen”, s bármelyik pillanatban újból mélyre sül­lyedhessen a félbehagyott álomba; A János Kórház tbc-osztá­lyán — ahol 240 ember lesi feszülő szemmel, hajnakxiik-e végre már — nyugodt éjszaka ígérkezik. Alszik az inspekciós alorvosi is, felöltözve, csak a nyakkendőjét oldotta meg. A sarokból halk, sípoló hör- gés tört fel. Az ápolónő in­kább csak érezte, mint hallot­ta de a következő pillanatban már az ágynál volt... — .. .alorvos úr — toppant be hirtelen az ügyeletes orvosi a 24-es .,, — Ss. alorvos úr... meghalt a 3-as .., A nyugodtaak ígérkező éj­szakán a 240 betegből nyoic halt meg. A fiatal orvos lehaj­tott fejjél, összeszorított száj­jal állt a nyolcadik ágy felett, s halkan, inkább csak magá­nak, mint az ápolónőnek, meg­jegyezte: — Hiába .. ; úgy látszik, te­hetetlenek vagyunk ... Eljön­nek ide, gyógyultan távoznak... aztán egy év múlva vissza ... Aztán már egy fél év múlva ... két hónap múlva... s aztán utoljára jönnek ide. Ha új be­teg jön hozzánk — fordult hir­telen az ápolónőhöz — én már nem is az embert, a halottat látom benne. Borzasztó ez, ő még nem tudja, én mór tudom, s mégis hitegetem, kínozom ... gyógyítom — s ez lesz belőle. írtak ekkor 1938-at. A FŐORVOSI szoba nyitott ablakain őszi virágok illata lo­pakodik be. Virág mindenütt, piros, sárga, fehér, szemet-lel- ket gvönyörködtető látvány. A kórházban csend van, a nyuga­lom csendje. A kertre néző épületszárny nyitott tornászain heverők sorakoznak, s a heve­rőkön olvasó, pihenő, vagy éppen alvó férfiak, nők: a he­vesi Tüdőbeteg Kórház ápolt­jai, számszerűit 105-en. Élve­zik az őszi nap langyos suga­rait, számolgatják, mikor me­hetnek haza. halkan beszélget­nek, ki. mennyit hízott az el­múlt hetekben, aztán újra el­csendesednek, s végigfut sze­mük a kert zöld fáin, bokrain, a kék ég fodros felhőin. Szép az élet. s milyen jó élni. s mi­lyen jó tudni, hogy élni is fog­nak. Bent beszélgetünk Fabó Gás­párral, a kórház főorvosával. Három orvos küzd itt a he­vesi járás szívében a tüdőbaj, a „Morbus hungaricus" ellen, amely már csak volt magyar betegség, vagy ha úgy tetszik, hírhedt magyar exotikum. Statisztikai adatokat vesz elő, repkednek a számok és száza­lékok, s én azokra gondolok, akik kint fekszenek a heverő­kön, s azokra, akik 1938-ban a János Kórház tüdőbeteg osz­tályán volta k. Nem üres szá­mok ezek, az élet számai, a betegség, a halál vereségének számai. 1952. óta most engedik el a 950. betegüket gyógyul­tan. — S mennyi a visszaesés? Újabb statisztika: fél éven belül az itt kezelt betegek 6,7, egy éven belül 1,6 százaléka került csak vissza, egy éven túl nem volt még beteg, aki visszajött volna ide, újabb ke­zelésre. Micsoda statisztika ez! A boldog, mosolygó térjek és fele­ségek. az édesanyát visszaváró gyermekek, a menyasszonyt váró szívek statisztikája. Aki­ket itt kezelnek, akiket a mi kórházunkban kezelnek, azok ma már szinte mind-mind ör­vendetesen hűtlen búcsút vesz­nek gyógyulásuk után ettől a kórháztól. M. I. Hevesről került ide, baltüdejét támadta meg, s ron­csolta alattomosan a gümőkór bacillusa. Teljesen lefogyott, ellenállóképesség alig: az egy­kori János Kórházban nem kórlapot, koporsószámot állí­tottak; volna ki számára. De itt. az új gyógyszerek, az új or­vosi eljárások, s az új kórház segítségével négy hónap alatt meggyógyult. Tökéletesen. Mint a többiek, az a 950, akit 1952. óta vizsgált, gyógyított, • adott vissza a családjának, a társadalomnak ez a kórház. Fabó Gáspár főorvos újabb statisztikát húz elő. amely az első pillanatra meghökkent. — 400 tbc-s megbetegedést tartunk nyílván, s kezelünk a járásban. — Nem sok ez egy kicsit? —- kérdem. Megnyugtatólag int. — Furcsa dolog ez. Azért van 400, mert mi dolgozunk. Ugyanis 12 ezer embert vizs­gáltunk meg egy év alatt csak a járásban. Ezeket az eseteket mi derítettük fel. 1950-ben öt megbetegedést tartottak nyil­ván. Gyakorlatilag minden be­teget felderítettünk, innen ez a szám, ami természetesen a gyógyítás folyamán csökkenni fog. Reméljük a nullára — te­szi hozzá mosolyogva. KOPOGTATNAK az ajtón, betegek várják a főorvost, aki azzal kezdte beszélgetésünket, hogy „olyan hízásaink van­nak! ..Magáénak érzi a be­teg minden megszerzett kiló­ját mert ezek a kilók az élet­kedvet, a gyógyulást, az életet jelentik. •k 1938: — ... alorvos úr, meghalt a 24-es. — ... alorvos úr, meghalt a 3-as. * 1955: — Főorvos munkatárs eltá­vozott Kovács Gergely. — Főorvos munkatárs, eltá­vozott D. Tóth Jánosáé. Gyógyultan távozott. Gyurim Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom