Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-22 / 76. szám

<2 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember 22, csütörtök A HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A EALESI POLITIKAI MEKKA FELLENDÍTÉSÉÉRT Irta: Komócsin Mihály, az MDP Heves megyei pártbizottságának első titkára \ falusi pártpolitikai munka-megjavításához feltétlenül tö­kéletesíteni kell a községi pártszervezetek irányítására hivatott járási és megyei párt- bizottságok munkamódszereit is. Nekik kell egyebek között gondoskodniok arról, hogy a falusi pártszervezetek helye­sen magyarázzák és jól alkal­mazzák a határozatokat, a párt politikáját és annak vég­rehajtására a falu minden dolgozóját mozgósítsák. Régebben Heves megyében í— de úgy hiszem, az ország más részein is — a párt po­litikáját kifejező határozatok későn, s nem ritkán eltorzít­va, megkurtítva jutottak a fa­lusi pártszervezetekhez. Elő­fordult, hogy értelmes, újságot olvasó, rádiót hallgató pár- tonkívüliek korábban és job­ban tájékozódtak bizonyos eseményekről és határozatok­ról, mint a nagy elfoglaltsá­gukra hivatkozó és az újság- olvasást elhanyagoló falusi párt funkcionáriusok. Az utóbbi időben a megyei pártbizottság igyekszik ezt a hibát kijavítani. Rendszere­resen tájékoztatja például a megyei pártbizottságon dol­gozó politikai munkatársakat a Központi Vezetőség és a me­gyei párt-végrehajtóbizottség határozatairól. A megyei párt- bizottság titkárai és osztályve­zetői időnként előadásokat tar­tanak egy-egy határozatról, az abból előadódó tennivalókról. Nemrégen például a Köz­ponti Vezetőség idei júniusi határozatáról rendeztünk elő­adást a nagyobb termelőszö­vetkezetek elnökeinek és a szövetkezetek fejlesztésével foglalkozó funkcionáriusok­nak. Az előadást követő vi­tában kiderült, hogy egyes szövetkezetekben azért nem akarnak új tagokat felvenni, mert az egy tagra eső jövede­lem csökkenésétől félnek. És ezen a vitán maguk a jól dolgozó tsz-ek elnökei nyug­tatták meg az aggodalmasko­dókat. Felszólalt az atkári Mi­csurin TSZ elnöke és elmond­ta, hogy az ő jövedelmük a tagság számának növekedésé­vel jelentősen növekedett, hi­szen több -munkaerőt kaptak és így belterjesebbé tudták tenni a gazdálkodást. A határozatoknak a járások­ban és községekben való gyors megismertetésére megszervez­tük a megyei pártbizottság in­struktor-csoportját. Az in­struktorok munkaidejük túl­nyomó részét a járásokban töltik. Ha egy-egy fontosabb határozatról van szó, s úgy látjuk, hogy a járási pártbi­zottságoknak nagyobbarányú támogatásra van szükségük, úgy a megyei pártbizottságon dolgozó összes elvtársakat, sőt a különféle megyei szer­veknél dolgozó fejlett kommu­nistákat is megbízzuk, hogy a járási pártbizottságokon, eset­leg egyebütt is, segítsenek megismertetni és végrehajta­ni a határozatot. A határozatokat — különö­sen az azokban foglalt fonto­sabb elvi kérdéseket — rész­letesen meg kell magyaráz­nunk az alsóbb pártszervek­ben és pártszervezetekben, sőt a tömegszervezetekben, s az állami és a gazdasági szervek­ben dolgozó kommunistáknak is. A határozat helyes, egyön­tetű értelmezése és az egysé­ges cselekvés csak így képzel­hető el. Tapasztalatunk szerint az alsóbb pártszervezetekben dolgozó kommunisták figyel­mét elsősorban a határozatok szervezeti vonatkozásai ragad­ják meg — e ez hiba. így történt a falusi pártpolitikai munka megjavítását célzó ha­tározat esetében is. Járási pártbizottságainkat teljesen el­foglalta a vezetőségválasztá­sok szervezése, a községek ki­jelölése, ahova függetlenített titkárra van szükség — s el­hanyagolták a kádermunkát, holott egyik legfőbb teendő volt, hogy megfelelően kivá­lasztott elvtórsak kerüljenek egy-egy községi pártbizottság élére. Egy-egy határozat magyará­zatát, az ezzel kapcsolatos agitációt (bár magasabb szín­vonalon) a funkcionáriusok körében kell elkezdeni. A márciusi határozat kap­csán számos kérdés hangzott el a nehézipar fejlesztését, a mezőgazdaság további fejlődé­sét, az egyénileg gazdálkodó parasztság termelésének se­gítését, a kulákság korlátozá­sát illetően. A Központi Ve­zetőség június 8-i határozatá­val kapcsolatban a termelő- szövetkezetek szervezéséről, a tagosításról, a földjáradék-ki- fizetésről tettek fel többen kérdéseket. Még a megyei pártbizottság ülésén és az ak­tívaértekezleteken is hangzot­tak el helytelen nézetek. Var­ga elvtárs országgyűlési kép­viselő, a kömlői tsz elnöke például azt kívánta, hogy a tsz-ek ne fizessenek földjára­dékot. Azon a vidéken, ahon­nan Varga elvtárs származik, a t6z-tagok többsége egykor kubikos és újgazda volt, ezért a földjáradékról szólva sokan közülük azt mondják, hogy „régen is a módosabb gazdák­nak volt jobb, most a tsz-ben is így legyen?" Nem látják ezek az elvtársak, hogy a kö­zépparasztok megnyerése a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének alapvető kérdé­se. Másrészt nem veszik ész­re, hogy akkor is nyer a tsz a középparasztok belépésével, ha földjáradékot fizetnek nekik. Bőségesen kifizetődik ez, mert a középparasztoknak gazdag tapasztalataik vannak, jól tud­nak gazdálkodni. A megyei pártbizottság ha­tározatot hozott, hogy a me­gye legfejlettebb kommunis­tái tartsanak előadásokat a falvakban, az üzemekben a párthatározatokról. Előadáso­kat tartanak a megyei párt- bizottság titkárai is. Tízéves fejlődésünk tapasztala­tai mutatják, hogy a dolgozók mozgósításában sok sikert ér­hetünk el azzal, ha a párt po­litikáját a legfejlettebb kom­munisták magyarázzák. Pár­tunk azért tudta a fordulat éve előtt a legnehezebb körül­mények között is maga mel­lett felvonultatni a dolgozó tö­megeket, mert a legrátermet­tebb tagjai magyarázták a sajtóban, gyűléseken és egyéb formában a párt politikáját Ezt tapasztaljuk most is. Nagy hatása volt annak az előadás­nak, amelyet az egri értelmi­ségiek részére tartottunk a márciusi határozatról. Sikere­sek voltak a június 8-i határo­zatról lezajlott nyílt taggyűlé­sek is. A határozatok megmagyará­zására fordított erő sokszoro­san megtérül. A márciusi ha­tározat nyilvánosságra hozata­la után például nem kezdtük meg azonnal a határozat szé­leskörű magyarázását. Amíg mi egy kicsit elaludtunk — az ellenség dolgozott. Ennek hatására rövid időn belül visz- szaesett a termelési kedv: a szőlő alá felszántott területe­ket nem telepítették be, a ko­rábban keresett szőlőkarók vevő híján felhalmozódtak a TÜZÉP-telepeken, a mostoha időjárás miatt fejlődésben el­maradt vetések fuldokolni kezdtek a gyomban. Néhány elvtárs ezeket a jelenségeket látva, különböző meséket ta­lált ki — „nincs oltvány a telepítéshez — drága a szőlő­karó" stb., stb. De amint meg­indult szélesebb körben a ha­tározatok ismertetése, eltűntek ezek a jelenségek. Az „olt­ványhiány" ellenére betelepí­tették az előkészített földeket, sok „drága’‘ szőlőkarót vásá­roltak és az időjárási nehézsé­geket dacolva meggyorsult a növényápolás. Nehezíti a párt politikájá­nak megértését a falun, hogy pártmunkásaink mechaniku­san adták és részben még ad­ják tovább a határozatokat, holott az országos jellegű ha­tározatok nem egyformán vo­natkoznak minden megyére, sokszor még a megyén belül sem egyformán minden terü­letre. Minden megyében előtérbe kell állítani a határozatnak azon tételeit, amelyek a megyében a legfontosabbak. Meg kell ál­lapítani, hogy milyen módon alkalmazzuk a határozatok egyes megállapításait terüle­tünkre, milyen körülményekre kell figyelemmel lennünk. A tsz-ek szervezése szempont­jából például mások a felté­telek Heves megye alföldi já­rásaiban, ahol az egyházi és a világi nagybirtok, valamint a kulákbirtokok árnyékában fulladozó szegényparasztság kubikimunkával, cselédeske- déssel tengette életét és ezért önálló kistulajdonosi tudata gyengébb, s megint mások a feltételek a régi szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelő vidé­keken, ahol most kisebb terü­leten is (megfeszített munká­val és állami segítséggel) el­érik a középparaszti jövedel­met. Az előbbi területen mű­ködő termelőszövetkezeteink már bebizonyították a szocia­lista nagyüzem fölényét, az utóbbin az említett kultúrák művelését még kevéssé gépe­sítettük, a nagyüzemi gazdál­kodós tapasztalatai is fogya­tékosak — kevésbé mutatko­zik meg a szocialista nagy­üzem. fölénye. Ezért azután az alföldi jellegű területeken megvan minden feltétele az azonnali nagyarányú tsz-fej- lesztésnek. Azokon a terüle­teken, ahol a belterjes gazdál­kodás az uralkodó — szintén javítani kell ugyan a fejlesz­tés érdekében folyó szervező és nevelőmunkát —, de ott mindenekelőtt a meglévő tsz-ek gazdálkodását kell javí­tani, a lehetőséghez képest gyorsan el kell látni őket a belterjes műveléshez szüksé­ges gépekkel, mert így még jobb alapot teremthetünk a nagyarányú számszerű fejlesz­téshez. A változó körülmények -más és más módszereket kö­vetelnek meg tőlünk és párt- szervezeteinktől. A falusi pártpolitikai mun­ka sikere a községekben dől ugyan el, de a megyei párt- bizottság készíti elő. A megyei pártbizottság munkájának ja­vítása tehát egyik fontos elő­feltétele a falusi pártpolitikai munka fellendítésének. (Megjelent a Szabad Nép szeptember 20-i számában.) A füzesabonyi Ifjú Természetkutatók sikere Budapesten Vasárnap Budapesten a DISZ Központi Vezetőség szék­házában tartották meg az ifjú természetkutatók és kiváló ka­lászgyűjtők IV. országos talál­kozóját. Megyénkből is szá­mosán megjelentek a találko­zón. A füzesabonyi Ifjú Ter­mészetkutató Állomás az or­szágos versenyben negyedik helyezést ért el. Munkájukról, eredményeik­ről Oravecz József füzesabonyi úttörő számolt be. Elmondta, hogy hosszas tudományos kí­sérlet után sikerült négy méte­res kendert, három és fél mé­teres cukorcirokot, három és fél méteres kukoricát és két és fél méteres ricinust termeszte- niök. Elmondotta, hogy a bur­gonya termesztésével kapcso­latos kísérletek milyen szép eredménnyel végződtek. A ki­állításon bemutatták a burgo­nya héjából, rügyeiből nevelt szép, egészséges gumókat és a különféle eljárásokkal termelt konyhakerti növények termé­seit. Az állomás természetkuta­tói más országok növényeinek meghonosításával is foglalkoz­tak, s így sikerült citromot, f-iimizt. gyapotot is termelniük. De nemcsak a növényi életet tanulmányozták a pajtások. Több szakköri csoport az álla­tok életének tanulmányozásá­val is foglalkozott. Szép prepa­rátumot készítettek az állatok fejlődéséről, belső szervezeté­ről, esetleges kártevésükről. Kísérleti állomásukon nevel­nek nyulat, galambot, tyúkot, bárányt, de van szép méhesük is. Az üvegkaptárba telepített méhcsalád életét gyermekek, felnőttek egyaránt figyelhetik. A háztartási szakkör tagjai a főzés, sütés, befőzés, varrás és kézimunka tudományának el­sajátításával foglalkoztak. Szép kézimunkájuk a kiállítá­son is megérdemelt sikert aratott. A füzesabonyi Ifjú Termé­szetkutató Állomás alig két éves múltra tekinthet vissza, de az elért eredmények bizta­tóak és igazolják azt, hogy az úttö-ck segítik a nagy és or­szágos feladatot, mely a ter­méshozamok növelésére és új növények meghonosodására irányul. Munkájukat segíti az egri Pedagógiai Főiskola bioló­gia: tanszéke is. ahonnan két biológus tanár jár kl a szakkö­rök vezetésére, irányítására! Úttörők ünnepélyes csapatgyűlése az egri várban Az ifjúsági béketalálkozó és az első megyei úttörő találkozó al­kalmával a főiskolai gyakorló általános iskolájának úttörő csa­pata ünnepélyes csapatgyűlést tart a várban. Szombaton, 24-én délután három órakor emlék­stafétával kezdődik az ünnepély, amelyet koszorúzás és csapat­gyűlés követ. A csapatgyűlés nyilvános lesz, amelyre minden­kit szeretettel vár a gyokorló ál­talános iskola Bornemissza Ger­gely úttörő-csapata. ★ — A Sarudi Általános Isko­la tanulói tanéveleji papír- gyűjtésből derekasan kivették részüket, öt nap a'att 107 ki­logramm papírt gyűjtöttek és adtak át a helyi földműves­szövetkezetnek. * — A Bélapátfalvai Cement és Mészmű fiataljai lelkesen készülődnek a II. ifjúsági bé­ketalálkozóra. Az előkészületi munkához nagy segítséget nyújt a bélapátfalvi MNDSZ és MSZT és az üzemi bekebi- zottság is, hogy minél színvo­nalasabbá tegyék a fiatalok felvonulását, — A hatvani Bajza József Általános Gimnázium tanulói dr. Ignáczi Béla tanár vezeté­sével négynapos tanulmányi kirándulást szerveznek. A ta­nulók megtekintik az aggtele­ki cseppkőbarlangot, elláto­gatnak a Tiszalöki Vízierő­műhöz, Sárospatakon pedig részt vesznek a Kossuth ün­nepségeken is. (Tuza István.) • • Ötezer fiatal szinpontpós felvonulása Egerben Lázas készülődés folyik a megyében a vasárnapi ifjúsági béke találkozóra és a karne­válra. A járások és a falvak szorgalmasan készülnek erre a nagy megyei megmozdulásra. Egerben a posta DlSZ-szerve- zete versenyre hívta ki a vá­ros többi alapszervezetét, a Dohánygyárban egyhetes ifjú- sári műszakot tartanak a ta­lálkozó tiszteletére. Az alap­szervezetek ma és holnap ün­nepélyes taggyűléseket tarta­nak, ahol ismertetik a talál­kozó programját és azt, hogy az illető alapszerv. hogyan vesz részt az egész napi mű­sorban. A Faipari Vállalat tu­lipános ládával akarja meg­lepni a megye egyik DISZ alapszervezetét. A Bútorgyár a verpeléti Dózsa TSZ-nek készít értékes ajándékot. A dohánygyári fiatalok ajándék­csomagokkal kedveskednek majd a vendégeknek. Nagy a sürgés-forgás a gyöngyösi já­rásban. A három leglázasab­ban készülődő község Nagy- réde, Gyöngyöspata és Gyön- gyössolymos. Ebből a három faluból minden DISZ-tag el­jön a találkozóra. Néhány gyöngyössolymosi fiatal érde­kes tervet eszelt ki a karne­válra. Egész biztos, hogy so­kat fognak mulatni a megye fiai és lányai ötletességükön. Nagyrédéről 124-nél többen jönnek vasárnap Egerbe. A híres nagyrédei együttes már napokkal ezelőtt megkezdte az előkészületeket és biztosan si­kert fog aratni az egri nép­kerti szabadtéri színpadon; Kápolna községben DlSZ-gyű- lésen határozták el a fiatalok, hogy mindnyájan résztvesznek a találkozón. Domoszlóról a községi párt- és DlSZ-bizott- ság 100 fiatalt küld vasárnap Egerbe. Az ifjúsági találkozóról nem maradhatnak le a gyöngyös- patai és gyöngyössolymosi út­törők sem. Szép számmal je­lentkeztek és már befizették az utazási költséget. Megyeszerte nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a béketa­lálkozó iránt. Sok fiatal kér­te felvételét a helyi DISZ alapszervezetbe, hogy eljut­hasson a találkozóra. így az atkári tangazdaságban 32-en, Nagyrédén 14-en és Gyön­gyöspatán 12-en. Vasárnap ötezer fiatal ajká, ról hangzik majd fel: egy a jelszónk, a béke! Az ifjúsági béketalálkozó műsora Reggel 7—8 óra között zenés ébresztő köszönti a város fia­taljait. Közben az állomásra ér­kezőket fogadóbizottság üdvözli a megyei DISZ-btzottság nevé­ben. Fél 9—9-ig a főiskola előtt! téren térzene szórakoztatja az érdeklődőket. Fél 10—10-ig a a Dobó téren díszszemlével egy­bekötött koszorúzási ünnepség lesz. ahol a járási és városi szervezetek küldöttei elhelyezik koszorúikat. Tizenegykor a sta­dionban ötezer fiatal felvonulá­sa lesz. majd Lehóczki Alfréd, a DISZ Heves megyei bizottságá­nak titkára megnyitja a béketa­lálkozót. Ezt követően Erdélyi Ferenc, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet, majd átádja a pártbizottság ván­dorzászlóját az ifjúságnak. Délután sport- majd kultúr­műsorral szórakoztatják a megye legjobb népi együttesei, népdal­énekesei. zenekarai a résztvevő­ket. A kultúrműsort a népkerti szabadtéri színpadon, a Ped. Fő­iskola szabadtéri színpadán és az MSZT színpadán tekinthetik meg az érdeklődők. Este 6 órakor kezdődik a színpompás, rendkí­vül érdekesnek ígérkező béke- karnevál. Városlátogatás, karnevál, kónyvankétok az Egri Úttörőház terveiben Az iskolával együtt megnyíl­tak az Egri Üttörőhéz kapui is. Egyre több gyerek látogat­ja a jól felszerelt szakköröket, hogy játszva tanulja meg mindazokat, amelyre az élet­ben majd szüksége lesz. Az úttörőház vezetősége mindent elkövet, hogy a pajtások is­meretei egyre nagyobb mér­tékben fejlődhessenek. Most elkészít tték az úttörőház ren­dezvényeinek tervét, amely­ben igen sok érdekesnek ígér­kező előadást, kirándulást ta­lálhatunk. Vasárnaponkínt városi sé­tákat terveznek, célja, hogy az úttörők megismerjék a vá­ros utcaneveit, azoknak törté­netét, valamint a régi neve­zetes házak történetét. Októ­Az atkári Micsurin TSZ DISZ-fia táljainak Kedves elvtársak! Városunkban 1955. szeptember 25-én megrendezésre ke­rül a II. Ifjúsági Béketalálkozó, melyre mint vendéglátók szeretettel meghívjuk a termelőszövetkezet DISZ-fiataljait. A Béketalálkozó alkalmával szeretnénk elmélyíteni a baráti kapcsolatot az elvtársakkal, ismerjük meg egymást személy szerint is. necsak a termelvényen keresztül, amit központunkba számtanaik. Úgy gondoljuk, ez a béketalálkozó megteremti a még szorosabb kapcsolatot a fiatalok között azzal, hogy egymás problémáit, törekvéseit jobban megismerjük. A béke találkozón várjuk a fiatalokat. DISZ-szervezet nevében Túrái József Heves Megyei- Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Szövetkezeti Központ I berben Kovács András a DISZ megyebizottság munkatársa számol be a pedagógusok előtt Szovjetunióbeli élmé­nyeiről. Novemberben tapasz­talatcserét rendeznek a kézi­munkát tanító alsótagozatú nevelők részére, ami azért fontos, mert ebben az évben tanítanak először kézimunkát. Decemberben nagyszabású jel­mezes karnevált, úttörőbált rendeznek. Több kirándulást is terveztek, így Sztálinvá- rosra, Pécsre, Visegrádra, Debrecenbe, Budapestre és Szarvasra. Ezenkívül vasárnap délutánonként sok vidám klub­délután és sport szórakoztatja majd az egri úttörő pajtáso­kat Kedvezményes utazás a találkozóra A szeptember 25-i ifjúsági béketailáikozóra a MÁV 59 százalékos, s a MÄVAUT 33 százalékos kedvezményt biz­tosít a fiataloknak. Ezenkí­vül külön vonat indul Gyön­gyösről, Hatvanból és Kis­köréről, 66 százalékos ked­vezménnyel. Azok a fiata­lok, akik a találkozóra ren­des menetrendszerinti vonat­tal utaznak, vegyék meg az Egerig szóló egész jegyet; Egerben a visszautazás előtt lepecsételik a jegyet a talál­kozóra készített külön pe­cséttel s az ilymódon érvé­nyesített jeggyel visszautaz­hatnak ingyen;

Next

/
Oldalképek
Tartalom